Ilyen is csak itt van(?) - 2. rész

Folytatás, néhány példával a svéd média érdekességeiből is :-)

• Az idei Melodifestival-on (az Eurovíziós Dalfesztivál országos előválogató versenye) ismét indult és bejutott a döntőbe Yohio. Ugyan az elsőséget idén sem szerezte meg - tavaly a 2. helyig jutott a Heartbreak Hotel-lel -, de nagy népszerűségnek örvend a 18 éves, gitárvirtuóz előadó, aki Svédországban született, de a zenei karrierje Japánban kezdődött, ahol sokkal nagyobb sikereket ért el, mint itthon. Ránézésre lánynak gondolnánk, de a polgári neve Kevin és a női kinézet nem különcködés vagy identitászavar, hanem szimplán az általa játszott "visual kei" stílus egyik fontos eleme, a show része (ne felejtsük el, hogy Japánról van szó). Igen, a fenti képen is ő látható.
  
  
• Ha van még, aki emlékszik David Hasselhoff-ra, akkor valószínűleg a Baywatch-ból vagy a Knight Rider-ből, amik a 80-as, 90-es évek hangulatához tartoztak hozzá. Ki gondolta volna, hogy 2014-ben épp a svéd tévében tér vissza, mint talkshow-házigazda? A koncepció lényege: mivel amerikai (ex)sztár lévén fogalma sincs a svéd hírességekről, interjúvolja meg őket a maga módján és legyen ebből egy sorozat. A produkció neve: Hasselhoff - en svensk talkshow (- egy svéd talkshow). Őszintén szólva még egy részt sem láttam belőle, de a legújabb statisztikák szerint a nézettsége zuhanóban van...
  
  
• A héten Kristianstad-ban jártunk, és egy fura városi járművet láttunk: ez a utánfutós busz, aminek természetesen az utánfutója is busz, bár kissé módosított verzióban. A projekt tesztfázisban van, az utasok és a Skånetrafiken is elégedett, nemcsak a fogyasztás alacsonyabb, de a plusz helyek és a csendesebb utazási lehetőség mind afelé mutat, hogy a jövőben valószínűleg élesben is fognak ilyen buszok közlekedni. Az utánfutós busz nemcsak Skåne-ben, de Svédországban is unikumnak számít.
  
  
• A kreatív álláskeresésre jó példa az a műszaki fizika végzettségű mérnök, akit gyakran látunk a malmöi pályaudvaron egy nagy transzparenssel, miszerint bármilyen állást elvállalna. Magnus Ivarsson már 2000 álláspályázatot elküldött, állást még nem kapott, így folytatja a keresést az állomáson is, remélve, hogy a leendő főnöke - vagy bárki, aki tud számára állást - épp arra fog járni. Másfél éve munkanélküli, az egyetemi végzettségén kívül akár az autószerelési képességeit is szívesen kamatoztatná. "Mindig dolgoztam, soha nem voltam még ilyen helyzetben. Már mindent megpróbáltam és egy plakát még mindig jobb, mint otthon ülni."
  
  De nem az első alkalom, hogy Magnus szokatlan módszerrel keres állást: 2012-ben az E6-os autópálya egyik zajvédő falára graffiti-zett egy hatalmas álláskereső szöveget, amely munkát ugyan nem hozott, de a közlekedési felügyelet kiszámlázott neki 60.000 kr-t (graffitieltávolítás költsége). És igen, a munkanélküliség elég magas Svédországban is...

A nap svéd szava: jobbannons (álláshirdetés)

Ki számít svédnek?

Talán érdemes ezt a kérdést tisztázni, annyi különböző véleményt hallva. Nyilván, aki Svédországban, svéd szülők gyermekeként született, az svéd, nem is kérdéses. De mi van a többiekkel? Vagy inkább úgy kérdezem: mi van velünk, többiekkel? :-) (Azt jelen pillanatban egyértelműen kijelenthetem, hogy én nem számítok svédnek.)

A hivatalos álláspont a következő: 
A svéd törvények előtt az svéd, aki svéd állampolgár. Pont.

Az állampolgárság megszerzésének többféle módja lehet:

1. A már fentebb is említett lehetőség: svéd szülők gyermekének születni, ilyenkor automatikusan svéd állampolgárok leszünk. Még csak nem is kell Svédországban megszületnünk. Elég, ha az egyik szülő svéd állampolgár. 
2. Ugyanez a helyzet örökbefogadásnál is, vagyis elég egy svéd szülő.
3. A többieknek már macerásabb a dolog, ugyanis az állampolgárság megszerzése előtt jóváhagyás szükséges. Erre szabályok vannak, mint többéves itt-tartózkodás, büntetlen előélet, rendezett anyagi helyzet, stb. 
4. Az észak-európai országok állampolgárai számára enyhébbek a követelmények, könnyebben megkaphatják az állampolgárságot. Mint ahogy azok is, akik egy svéddel házasodnak.

Ha valaki megkapja az állampolgárságot, szinte lehetetlen, hogy elveszítse, hacsak nem kéri maga. De van egy olyan szabály, hogy ha egy svéd külföldön született és soha nem lakott Svédországban, 22 év után elveszítheti az állampolgárságot.

Egy fórumon érdekes fejtegetéseket olvastam ezzel kapcsolatban - mert a hivatalos álláspont persze nem egyezik az utca emberének véleményével -, többek között egy idézetet, ami valahogy így szól: "Egy ember svéd a saját szemében, ha svédnek érzi magát --- egy ember svéd mások szemében, ha olyan jegyek és tulajdonságok birtokában van, amelyek a "svéd koncepcióval" egyeznek --- egy ember svéd a hatóságok szemében, ha svéd állampolgársággal rendelkezik."

Egy híres példa: Zlatan, Svédország büszkesége, a Malmöben született, Rosengård-ban felnőtt focista, akinek bosnyák és horvát szülei vannak. Egyszerre bevándorló és svéd - attól függ, milyen definíciót használunk...

Egy másik hozzászóló - erősen szubjektív - véleménye, azaz a kritériumok ahhoz, hogy valaki svéd legyen:

• min. egy szülő Svédországban született
• ő maga Svédországban született
• jól beszél svédül
• svédnek érzi magát legbelül
• valamennyire "svéd módon" él
• svéd/európai/angol neve van (bizonyos kivétellel)
• nem árulja el a hazáját

De van, aki szerint az akcentusmentes svéd tudás és a fehér bőr is feltétel...

Mindezek a "hallgatólagos" vagy "nem hivatalos" feltételek azt mutatják, hogy jópáran nagy adag előítélettel élnek (élünk), úgy általában - és ez még országtól is független. Ebben az esetben van az ideál, az "igazi svéd", aki a mintapolgár...mintha semmi rosszat nem lehetne rá mondani. A statisztikák persze azt mutatják, hogy ezek a svédek is csak emberek, éppúgy, mint a bevándorlók vagy más országok otthon élő állampolgárai. Ők is lehetnek gyarlók, esetenként rosszindulatúak, sőt időnként bűnözők is. Esetleg rasszisták... De szerencsére nem ők vannak túlsúlyban.

No és jó kérdés az is, mennyire fontos, hogy valaki svédnek tűnjön. Erről azok mesélhetnének, akik nem látszanak annak és emiatt hátrányok érik őket. A kinézetük, a nevük, az akcentusuk, vagy más egyéb miatt. Klasszikus példa az önéletrajz, amit egyszer svéd keresztnévvel, egyszer pedig Mohamed névvel küldtek el ugyanarra az állásra...interjúra csak a svéd nevű jelentkezőt hívták. Nekem nincs ilyen személyes élményem - nem tudom, a elküldött CV-imet pontosan mi miatt dobták félre, de azért benéztem volna a színfalak mögé :-)

A nap svéd szava: medborgare (állampolgár)

Fogyatékosságok - itt és ott (2. rész)

Az előző bejegyzésben érintettem az akadálymentesség témáját. Persze a világon sehol sem 100%-os a helyzet, így Svédországban sem, de közép-kelet-európai szemmel sok kivetnivalót nem találhatunk. Ha valaki mozgássérült és netán svéd utat tervez - vagy csak egyszerű érdeklődő -, az nagy hasznát veheti pl. Malmö akadálymentességi útmutatójának (Tillgänglighetsguide). Ebben a 95 oldalas dokumentumban táblázatos formában megtalálhatóak rengeteg nyilvános épület/helyiség hozzáférés szempontjából lényeges paraméterei. Gondoljunk itt a gyógyszertárakra, bankokra, könyvtárakra, mozikra, belvárosi üzletekre, szabadidőközpontokra, szállodákra, egészségügyi intézményekre, önkormányzatokra, múzeumokra, éttermekre, stb. A végén egy lista is található a nyilvános mozgássérültvécékről és a -parkolóhelyekről.

És hogy mik azok a paraméterek? Pl. a helyiség bejárata akadálymentes-e, mekkora az ajtó szélessége, lépcsők száma, rámpa megléte, emelkedési szöge, van-e mozgássérült-WC, a WC-helyiség mérete, a lift akadálymentes-e és mekkora. De ugyanitt azt is jelölik, hogy van-e a látáscsökkentek számára követhető útjelzés, kézzel olvasható információs tábla a falon, speciális telefon szöveges ismertetővel a hallássérültek számára. Egyéb információk is megjelennek a katalógusban, pl a változtatható magasságú pénztárpult (pl. gyógyszertárakban), próbafülke mérete (ruhaüzletekben), küszöb magassága, stb.

A Ribban-on van kifejezett mozgássérült-fürdő is (Ribergsborgs handikappbad), ahová egy rámpán keresztül lehet eljutni, majd egy kerekesszék-lifttel lehet a tengerbe ereszkedni. Ha valakinek arra szottyan kedve, akár télen is (csak akkor hétvégeken zárva van). Ugyanitt van szauna - kivéve nyáron -, kávézó és közösségi ház is, ezek szintén akadálymentesek.

De túl a fizikai akadálymentességen, sok dolog van még, ami fontos. Megint csak visszatérve a szóhasználatra, a handikapp jelenleg már hivatalosan nem elfogadott svéd kifejezés a fogyatékkal élők állapotának a megnevezésére, leginkább azért, meg lekicsinyelő és félrevezető. Ehelyett a funktionsnedsättning (kb.: csökkent funkciójú) szó az ajánlott és használt. Az itteni felfogás szerint a csökkent funkció valójában nem a személy sajátossága, hanem csak olyan környezetben jelenik meg, amely nem lett a csökkent funkcióhoz idomítva, így az adott személyt akadályozza abban, hogy másokhoz hasonlóan működjön.

Ezt olvassuk el még egyszer és gondoljunk csak bele! Mennyire más hozzáállás, ugye? Azt teszi egyértelművé, hogy egy nehézségekkel küzdő egyénnek is ugyanolyan joga van a teljes élethez, mint bárki másnak. Aki bármilyen fogyatékossággal él, tapasztalatból tudja, hogy ez azért nem szokott evidencia lenni, sajnos. És itt van valahol a kutya elásva: a hozzáállásnál. Nyilvánvaló, hogy egy jobb anyagi helyzetben lévő országban nagyobb eséllyel jobb a kihívásokkal küszködő állampolgárok helyzete is (hiszen pl. az akadálymentesítés pénzbe kerül), de én hiszek benne, hogy nemcsak pénzkérdés az egész. Nagyon sok esetben szimplán tudatlanságról és előítéletekről szól a történet. És igen, még itt, Svédországban is vannak előítéletek, diszkriminációk...viszont a helyzet egyáltalán nem reménytelen.

A fenti "csökkent funciójú" definíció például nemcsak a mozgássérültekre vonatkozik, hanem a mentális betegségekben szenvedőkre is. Vagyis azokra, akiken egy "szimpla" akadálymentesítés nem segít és kívülről gyakran nem látszik, hogy valamilyen problémájuk lenne. Akik - érthető okokból - gyakran azt szeretnék, bárcsak inkább egy törött lábuk lenne, ami úgymond elfogadható és komolyan vehető a környezet számára... És itt nem megyek bele túl mélyen egyik kedvenc témámba, a mentális betegségek státuszába és a betegek kínjainak lekicsinylésébe. Hogy pl. sokak szerint a depresszió "nem is igazi betegség", hiszen "én is szoktam depis lenni, ha esik az eső" csak "össze kell magadat szedned" és ugye "ha öngyilkosságról beszélsz, akkor csak feltűnést akarsz kelteni" (ez talán az egyik legveszélyesebb tévhit - minden ilyen esetet nagyon komolyan kell venni!). Az viszont általában igaz, hogy amíg az ember maga is nem lesz érintett valaki - netán önmaga - révén, tévinformációkban hisz. Én is így voltam ezzel anno. Ha már itt tartunk, ez itt egy rövid összefoglalás a gyakori tévhitekről (angolul).

A mentális betegek egy népes csoport, bármelyik országot is nézzük. A különbség (ill. egyik különbség) az, hogy itt valószínűleg sokkal többen kerülnek orvoshoz depresszióval, bipoláris zavarral, Asperger-szindrómával, ADHD-vel, stb. Plusz a svédek mára nagyjából elfogadták, hogy ezek egyike sem szégyellni való "álbetegség", hanem az élet különböző stádiumaiban szinte mindenkit sújtó, akár életveszélyes betegségek, amiket igenis kezelni, kezeltetni kell és van remény és idővel eredmény is. (Ahogy korábban írtam, a sötét tél és egyéb tényezők ellenére az európai öngyilkossági listán Svédország a középmezőny alatt helyezkedik el - ellentétben a szinte listavezető Magyarországgal.) Mert - és ez jelenleg nem evidens az emberek többsége számára -, nagyon sokszor nem statikus/veleszületett állapotokról van szó, hanem teljesen egészséges, aktív, dolgozó embert is sújthat ilyesmi, pl. mély depresszió, ami akár több hónapos kórházi kezelést is igényelhet.

Egy-egy hosszantartó mentális betegség eredménye csökkent munkaképesség is lehet és ilyenkor errefelé a munkaerőhivatal és más, együttműködő szervezetek segítségével rehabilitációra van lehetőség (ez természetesen a mozgássérültekre is igaz). Ennek folyamán igyekeznek az illetőt visszavezetni a munka világába, pl. részidős gyakorlat (praktik) keresésével, ahol stresszmentesen kipróbálhatja magát. Fizetés nincs, de van "aktivitási támogatás" (aktivitetsstöd / aktivitetsersättning) az itteni tébétől (Försäkringskassan), ez nem túl sok, de azért végis valami. Ideális esetben a gyakorlat akár munkához is vezethet, de ha nem, a korábbi kontaktok - pl. munkaerőhivatal - a továbbiakban is segítenek a háttérből.

A nap svéd szava: bastu (szauna, a badstuga - fürdőkunyhó - szóból)

Fogyatékosságok - itt és ott (1. rész)

Nem is gondoltam, hogy ez pont most, pont itt fog előjönni, de olyan komment érkezett az előző témához kapcsolódóan, ami - úgy érzem - válaszért kiált. Ez volt az:

"Azonban rögtön meg is jegyzem, hogy a mezítlábas dolog kapcsolatban lehet a sok tolókocsis svéddel. Na, azért kis túlzás, de tényleg sok tolókocsis svédet látni az utcákon."

Ezen a magyarázaton - bevallom - eléggé meghökkentem, de hasonló véleményt már több helyen is olvastam / hallottam Magyarországon élő és idelátogató magyaroktól. Úgy érzem, az a minimum, hogy próbálom oszlatni a ködöt és az információhiányból adódó félreértéseket. És nemcsak Svédországról van szó: az alábbi sorokat valaki a Határátkelő blogon "követte el":

"Mivel Svájc a II. világháborúig meglehetősen zárt ország volt, ezért bizony a belterjesség itt igencsak jelen volt. Ebből kifolyólag elég sok a sérült ember. Nem értek a genetikához, de biztosan kell pár generáció, mire letisztul a vér. Ezért (is) kezdték beengedni a külföldieket anno."

Ráadásul ez az illető már pár éve Svájcban lakik és úgy érzi, ismeri annyira az országot, hogy tudását megossza másokkal is. A rengeteg kommentelőből csak egy volt, aki helyreigazította ezt az enyhén szólva érdekes gondolatmenetet. Az ilyen elméletek háttere az lehet, hogy a számunkra új környezetben észlelt, furcsának tűnő jelenségeknek nem ismerjük a valódi okát, de nem vesszük a fáradságot, hogy utánajárjunk, inkább gyártunk egy teóriát, ami hihető. És nem feltétlenül rosszindulatról van szó, csupán van, amikor így működünk.

Szóval tisztázzuk: jellemzően senki nem kerül kerekesszékbe attól, hogy mezítláb jár (és netán belelép valamibe...). A kerekesszékbe kényszerülésnek sok oka lehet: súlyos mozgásszervi betegségek (pl. izomsorvadás, sclerosis multiplex), súlyosabb vagy könnyebb balesetek (pl. gerincsérülés, egyéb sérülések). A belterjesség többmilliós országokban szintén viccesen hangzik, mint maga az egész "vértisztulós" elmélet is. Erről ennyit.

De akkor vajon miért van érzékelhetően több kerekesszékes (vagyis mozgássérült), mint mondjuk Magyarországon?...

A válasz: Egyáltalán nincsenek többen, ha az arányukat nézzük. Viszont a helyi körülmények mások. Egyrészt Svédország gyakorlatilag minden szeglete akadálymentesített. Az itteni kerekesszékes embereknek természetes, hogy ők is önállóan ki tudnak jutni az utcára, ott közlekedni tudnak, tömegközlekedéssel is, be tudnak menni bármelyik üzletbe, hivatalba, munkahelyre, stb. Sőt, még a világvégi erdei pihenőben is van profin felszerelt mozgássérült WC. Így sokkal teljesebb életet tudnak élni - amihez alapvető joguk is van (ezt természetesen törvény is biztosítja). Mivel ezáltal ők is teljes értékű állampolgárként vannak kezelve - mert azok is! -, az emberi tartásuk is más. Nem kell "bujdokolniuk". És mivel a többi embernek is természetes, hogy ők is "léteznek", az egész helyzet sokkal természetesebb. Egy szituáció, amit olvastam, egy másik weboldalon:

"Egy ismerősöm mesélte: Svédországban jártában-keltében elég tanácstalannak tűnhetett, erre odagurult hozzá egy tolószékes illető, és megkérdezte, hogy segíthet-e?!"

Furcsa dolog-e, hogy egy mozgássérült segít nekünk? Megváltoztatja ez valamiben a világnézetünket? Remélem, legalább elgondolkodtat... Egyébként a magyar "tolószék" kifejezés teljes passzivitást sugall, a "kerekesszék" jobban hangzik. Hasonló a gond a "fogyatékos" és "rokkant" kifejezésekkel, amik nagyon negatív kicsengésűek, a svédben nem is így hívják a különféle szempontból - fizikai és / vagy mentális okokból - segítségre szoruló embereket, hanem "funkciójukban akadályozottnak" (funktionshindrad). Lehet ezt jelentéktelen árnyalatnak nevezni, de szerintem tényleg fontos, hogy valójában mit sugall egy szó.

Kezdjük egy kicsit máshonnan. Saját tapasztalat: Budapesten felnőttkorában mozgássérültté vált ismerősömnek a) új lakást kellett vennie, mert a liftbe nem fért be a kerekesszék, b) autót kellett vennie + speciálisan átalakíttatnia (különben nem jutott volna el sehová, tömegközlekedés a magyar viszonyok miatt kilőve), c) saját költségen márkás kerekesszéket kellett vennie, támogatás nélkül (az "alaptól" ugyanis szétment a háta), d) a legtöbb közös program szervezése külön kaland volt, még akkor is, ha elméletileg akadálymentes volt a mozi vagy múzeum (pl. ha nem a legelső sorban akartunk ülni, felrángathattuk a kerekesszékkel együtt a lépcsőkön), és ráadásul e) nem egyszer, nem kétszer tapasztalta, hogy a mozgássérültek számára fenntartott parkolóhelyet illetéktelenek foglalták el (egy példa a sajtóból), stb. Ha valakinek nincs meg az anyagi háttere - márpedig mozgássérültként nem kapkodnak az emberért a munkaadók -, akkor marad a rokkantnyugdíj, az anyagi nélkülözés és az állandó otthonülés - sajnos :-( Ami könnyen depresszióhoz is vezet. Nos, ezért látunk kevés kerekesszékest Magyarországon. Ezzel van a gond alapvetően - de lehet cáfolni nyugodtan, ha túloztam volna.

Találtam egy friss interjút egy szakértővel a MEOSZ oldaláról (a teljes szöveg a weboldalon), a magyar akadálymentesség témájában. Picit hosszú, de abszolút idevág és szerintem az empátiás készségünket is fejleszti - az enyémet mindenképpen -, kiemelések tőlem:

"Milyen ügyet tud elintézni egy mozgássérült ember, vagy más sérült ember?

Az akadálymentességet nem szabad a mozgássérült emberekre, de még csak a sérült emberekre sem leszűkíteni. Ha bővebben merítünk élete bizonyos szakaszaiban mindenkinek akadálymentes épített környezetre van szüksége. Gondoljunk a babakocsira vagy a lépcsőzni már nem tudó, nem túl jól látó, halló, lassabban gondolkodó nagyszülőkre. Akadálymentességre mindenkinek szükséges van. Ha a hivatal akadálymentes a sérült ember is bármit el tud intézni, ha nem az, akkor semmit, vagy csak külső segítséggel, ami ellentmond az alkotmányban rögzített egyenlő bánásmód és önrendelkező élet szemléletével.

Mit érez egy felnőtt ember, akit – szerintem – nem tekintenek egyenrangúnak azzal, hogy ilyen helyzetbe hozzák? El lehet fogadni ezt az állapotot?

A felelősségteljesen gondolkodó sérült ember tudja, hogy másnak is, mindenkinek megvan a maga baja, és mindenkinek a sajátja a legkomolyabb, de ez a tudat őt nem vigasztalja meg. Amíg sérült emberként olyan helyzetbe hozzák, hogy nem tud elmenni a szülészetre, az óvodába, az iskolába, a színházba, a gyógyfürdőbe, a bankba, az egyetemre, a sportpályára, az uszodába, a parkolóba, a szerettei és barátai lakásába, a temetőbe, a ravatalozóba.

Hány közintézmény felel meg a törvényi előírásnak, ez az összesnek hány százaléka?

Az akadálymentesítés nagyon lassan halad. Ennek okai legfőképpen a fejekben, a Közép-Kelet Európai mentalitásban keresendő. Amíg a sérült emberek jogai csak papíron, a való életben nem érvényesülnek, addig nem lesz akadálymentesség sem. Ez a folyamat nagyon lassan halad. Mostanában szinte észlelhetetlen lassúsággal. Különböző szemszögből készült felmérések és becslések alapján jelen pillanatban a közintézmények 10-25 %-a akadálymentes. Ha komplex, azaz nemcsak fizikai akadálymentességről beszélünk, ez a szám feleződik.

Azzal, hogy most eltörölte a kormány az akadálymentesítés határidejét, mire számíthatnak az érintettek?

A folyamatosan kitolt, majd meghosszabbított határidők legalább ténykedésre, pályázásra sarkallták az empatikus vezetőket és Damoklész kardjaként függtek mindenki más feje fölött. Akadálymentesség szempontjából mindig az állam és a mindenkori kormány volt az, amely folyamatos törvénysértő és halasztó magatartást tanúsított az elmúlt 23 évben. Az akadálymentesítés határidejének megszüntetésének egyik konkrét következménye, hogy azokból a nagy EU-s pályázatokból, ahol eddig kötelező volt, azon nyomban kikerült az akadálymentesítés, mint projektelem. Az állandóan csődközelben létező önkormányzatok nem akarnak és nem is tudnak saját forrásból komolyabb összegeket akadálymentesítésre fordítani. Ez az intézkedés megásta az amúgy is aggastyánkori végelgyengüléstől szenvedő akadálymentesítési folyamat sírját."

Szóval ez a magyarországi helyzet ma, 2013-ban. No comment... Sajnos mi meg úgy nőttünk fel, ahhoz szoktunk hozzá, hogy az a furcsa, hogy kerekesszékes emberekkel találkozzunk az utcán vagy bárhol. Olyan emberekkel, akik ugyanolyanok, mint mi - ráadásul életünk folyamán mi is kerülhetünk a helyzetükbe, ideiglenesen vagy tartósan is.

Visszatérve a svéd viszonyokra, az akadálymentes környezet a rendszer egyik eleme csupán. A többi összetevő ugyanolyan fontos. Ezekről is szó lesz a következő bejegyzésben.

(A fotón Victoria koronahercegnő, a svéd trónörökös egy göteborgi sportcsarnok avatásán (2007), amelyet mozgássérülteknek és más fogyatékos fiataloknak építettek. A kerekesszéket csak kipróbálja.)

A nap svéd szava: rullstol (kerekesszék)

Eközben...

• ...megjelent a legfrissebb hivatalos lista arról, hogy - a jelenlegi adatok alapján - mely szakmák művelőinek lesz a legkönnyebb állást kapniuk az elkövetkezendő években.
  
  Mivel a blogot sokan olvassák olyanok, akik a Svédországba kiköltözésben érdekeltek, ez hasznos infó lehet számukra. Íme a legkeresettebbek:
  
  
  • főiskolához kötött számítástechnikai szakmák
  • bányamérnökök és -technikusok
  • orvosok (ez mindig a lista élén van)
  • szakácsok
  • építész- és létesítménymérnökök
  • teherautószerelők
  • specializálódott diplomás nővérek
  • katonák
   
• Ezzel szemben a következő végzettséggel munkát keresők nagy konkurrenciára és hosszas keresésre számíthatnak:
  
  
  • matrózok
  • újságírók
  • gyermekgondozók
  • gondnokok
  • adminisztrátorok és titkárnők
  • fotósok
  • beteggondozók
  • informátorok (kommunikátorok)
  • raktárosok
  • üzletkötők
  
  
• Egy nagy sajtóvisszhangot kapott hír az elmúlt hetekből: Ingvar Kamprad (87), az IKEA alapítója, egyben a világ 4. leggazdagabb embere úgy döntött, 40 év külföldi lét után ősszel visszaköltözik Svédországba. Már jóideje Svájcban lakik (korábban Dániában is élt), a hazaköltözés okaként azt jelölte meg, hogy a felesége halála után közelebb szeretne lenni a családjához és a barátaihoz. Ezzel visszatér a gyökereihez, az Älmhult melletti birtokán fog élni (anno Älmhult-ben alapította az IKEA-t is, ez Småland megyében van).
   

• Aztán: a norvégok utcai plakátokon kampányolnak "az igazi lazac" mellett, amit Norvégiában tenyésztenek és ezentúl Svédországban is laks-nak írnak - ellentétben a svédül írt lax-szal. Így a vásárlók és leendő vásárlók egyértelműen láthatják már a névből, hogy a hal Norvégiából érkezett. (A poén ebben csak az, hogy a Svédországba importált lazac 98%-a Norvégiából jön...szóval enélkül a nagy kampány nélkül is szinte csak azt lehet kapni, én sem láttam még másfélét.)
  
  
• Ugyanakkor arról is lehetett olvasni, hogy több vásárlóban felmerült, hogy nem is svéd eredetű földiepret vettek az szezonális utcai eperárusokról (a papírdobozon szereplő jelölés ellenére). A gyanús mintákat alapos vegyelemzésnek vetették alá egy németországi speciális laboratóriumban. Ez nem csak a nemzeti érzület miatt fontos :-), hanem mert a hazai eper édesebb (állítólag). De idén eddig mindegyik alkalommal az lett az eredmény, hogy az eper valóban svéd földön termett.
  
  A korábbi években voltak visszaélések, mert a svéd földiepret drágábban el lehet adni. Viszont idén jó a termés és drága a külföldről származó eper, így nem éri meg trükközni. Legalábbis addig, amíg még szezonja van itt is. Aztán augusztusban kiderül, hogy lesznek-e "álsvéd" eprek.
  


• Egy július 8-i hír: a reggeli órákban az Öresund-hídon - amely kizárólag gépjárműforgalmat bonyolít (plusz az alsó szinten a vonatok közlekednek) - egy biciklisre lettek figyelmesek az autósok, több telefonhívás is befutott a rendőrségre. Az illető nemcsak a saját, de az autósok életét is veszélyeztette azzal, hogy a hídon haladt, mégpedig nem is lassan: 35 km/h sebességgel.
  
  A bringás nem svéd vagy dán volt, az újságcikk jellemzése szerint "a kontinensről érkezett" (még egy bizonyíték a "kontinens-jelenségre"), és már épp a dán oldalon kezdődő alagúthoz ért, amikor a rendőrök elcsípték. Olyan jófejek voltak, hogy az utolsó szakaszon ők transzportálták át Koppenhágába (de a rendőrség szóvivője nyomatékosan kijelentette, hogy ilyesmire azért ne számítson senki a jövőben).

A nap svéd szava: jordgubb (eper)

A szivárvány jegyében

Aki olvassa / hallgatja a magyarországi híreket, biztosan értesült róla, hogy a mai napon tartották Budapesten a melegfelvonulást - ahogy az már megszokott, sok ellendrukkerrel (sajnos a békés felvonulók elleni erőszakkal is), de egyúttal az eddigi legnagyobb felvonuló tömeggel. Nos, Malmöben már a múlt szombaton lezajlott a felvonulás, aminek az itteni neve Szivárványfesztivál (Regnbågsfestivalen). Cirka 1200-an vettek részt a parádén az eleredő, majd zuhogó eső ellenére, pár fotó itt megtekinthető.

Nekem, aki véletlenül jártam arra a belvárosban a menet indulása előtt, érdekes volt látnom, hogy szinte az összes parlamenti párt képviseltette magát. Persze a szélsőjobbos SD nem, de a fő kormánypárt, a Moderaterna igen - ők egyébként liberális konzervatívként határozzák meg magukat. Szimpatikus volt, hogy például a rendőrség (Polisen) és az állami büntetés-végrehajtó intézet (Kriminalvården) is vonult transzparenssel, tehát résztvevőként (plusz hivatalos minőségükben biztosították a rendezvényt).

Ezeken a felvonulásokon egyébként nemcsak a melegek, hanem az összes HBTQ-személy - homo-, bi- és transzszexuális valamint queer - érdekében demonstrálnak az egyenlő jogokért és a társadalmi elfogadottságért. Tehát nem "rémes, térítő célú propaganda" ez, ahogyan azt sajnos meg ma is sokan hiszik. Annak ellenére, hogy Svédországban történelmi okokból sokkal nagyobb a másság elfogadottsága, mint pl. Magyarországon, a malmöi rendezvény után is volt egy atrocitás, ahol három résztvevőt könnyebben bántalmaztak.

A skandináv országok általában közismerten liberálisok a melegkérdés jogi szabályozásában és a hétköznapi elfogadottságban is. Ez Svédország esetén konkrétan olyanokat jelent, hogy

• már nem számít betegségnek a homoszexualitás (1979-től)
• kezdeti, fokozatos jogi liberalizáció (az 1980-as évektől)
• regisztrált élettársi kapcsolat létesíthető (1995-től - erre Magyarországon 2009-től van lehetőség)
• Pride-fesztivál meghonosítása (1998-tól)
• munkaügyi diszkriminációellenes törvény elfogadása, ombudsmannal megerősítve (1999)
• a melegek elleni nyilvános beszéd is csoport elleni uszításnak számít (2003-tól)
• azonos nemű párok örökbe fogadhatnak (2003-tól) és
• azonos neműek házasságot is köthetnek (2009-től).

Az 1950-ben alapított RFSL-nek (Riksförbundet för sexuellt likaberättigande, kb.: Országos egyesület a szexuális egyenjogúságért) jelentős szerepe van mindezekben. Fő céljuk a szexuális kisebbségek jogainak képviselete - ahol a szivárványszínű zászló látszik, ők is biztosan ott vannak. Politikailag is aktívak, ezen kívül pl. informálnak / oktatnak, előítéleteket igyekeznek leépíteni, támogató telefonvonalakat tartanak fenn, stb. Svédül tudó érdeklődőknek tudom ajánlani a neten lévő PDF-formátumú brosúrájukat (Höra hemma).

Az alapítvány neve Magyarországon is ismerősen csenghet, pontosabban az RFSU mozaikszó, amely csak egy betűben különbözik, ez egy másik alapítvány (Riksförbundet för sexuell upplysning), amely a szexuális felvilágosítás területén tevékenykedik, gyakran az RFSL-lel együttműködve. A termékeiket, úgy mint óvszereket, külföldön - pl. Magyarországon - is forgalmazzák.

És végül néhány élő példa... Svédország első vállaltan meleg parlamenti képviselője és minisztere a korábbi környezetvédelmi miniszter (2006-2011), Andreas Carlgren, aki - meglepő, de - katolikus vallású. Hosszú évek óta partnerével él együtt (mindhárom gyereke is velük lakott, egészen kirepülésükig, az exfeleséggel megosztva a felügyeletüket, azaz heti váltásban nála voltak, ez eléggé szokásos válás után). Ha valaki esetleg hozzám hasonlóan lakberendezés-érdekeltségű, a lakásukról is találtam egy cikket, képekkel.

Tobias Billström (munkaerőpiaci miniszter 2010-től, előtte bevándorlási miniszter [2006-2010]) ugyancsak elismerte a nyilvánosság előtt, hogy biszexuális. Elmondása szerint a szűkebb és tágabb környezete is meglepően jól fogadta a coming out-ot, nem érezte, hogy ebből hátránya származna. Rendszeresen résztvesz a Pride-fesztiválon is, fontosnak tartja az előítéletek lebontását. Nem tartja lehetetlennek, hogy akár a nem olyan távoli jövőben meleg miniszterelnöke legyen Svédországnak (egyértelműen a személyes kvalitásokat és az összképet tartja fontosnak, nem a külsőségeket vagy egyes kiragadott részleteket).

Anja Pärson, a svédek nagy büszkesége, alpesisí-világ- és olimpiai bajnok, történelmi csúcsot állított fel 13 világbajnoki érmével (7 arany, 2 ezüst, 4 bronz). 2006-ban olimpiai aranyat szerzett, de van 1 ezüst és 4 bronzérme is. Tavaly (31 évesen) visszavonult, majd nem sokkal később bejelentette, hogy ő és élettársa, Filippa, babát várnak és emiatt 10 év után visszaköltözik Monaco-ból Svédországba. Épp egy éve, 2012. július 4-én született meg a kislányuk. Több helyről kapott bírálatot, hogy kivételezett személyiségként bevallottan nem akar közösséget vállalni a "mezei" leszbikusokkal, melegekkel és biszexuálisokkal, holott ők azok, akik az általa is élvezett jogokat kiharcolták az évek során. (A kritikusok szerint az sem teljesen korrekt dolog, hogy Anja életében a monaco-i évek alatti adómegtakarítást most a svéd állami finanszírozású egészségügyi- és gyermekellátása váltja fel - a cikk írója szerint ezzel is azt bizonyítja, hogy a "szolidaritás" szó ismeretlen Anja számára.)

Európa első és mindeddig egyetlen(!) nyíltan meleg + profi futballistája a göteborgi Anton Hysén (22), aki 2011-ben az Offside futballújságnak adott interjú során (Hemligheter - Titkok) vallotta be másságát. Apja, Glenn (53) a 80-as évek egyik legnagyobb svéd focistája volt - jelenleg ő Anton csapatában az edző -, sőt Anton bátyja, Tobias (31) is focizik, szintén hivatásosként, egy másik göteborgi csapatban.

Kis kitérő: Brazíliában van egy meleg focista (Richarlyson), akinek nagyon rosszul sült el a dolog, ugyanis addig gúnyolták és zaklatták emiatt, amíg le nem romlott a teljesítménye és meg nem szabadultak tőle. Majd egy sikertelen átigazolás után a csapat igazgatója kijelentette, hogy melegeket soha nem is igazolnának. Amikor a focista emiatt beperelte (2007-ben), a bíró is a homofób csapatigazgatónak adott igazat, sőt kijelentette, hogy Richarlyson-t ki kellene tiltani a FIFA-ból, hiszen "a foci egy férfias sport". Szóval ebben az igazán férfias sportágban úgy tűnik, nem jellemző, hogy tolerálnák az efféle "kilengéseket".

Visszatérve Anton-ra, nekem ő a személyes kedvencem :-) Nem vagyok focirajongó, így először tavaly láttam a Let's Dance c. "profi táncos + híres nemtáncos" versenyen a tévében, kábé véletlenül kapcsolódtam be, előtte soha nem néztem. Velem együtt a fél országnak esett le az álla, hogy Anton milyen profin táncol (annak ellenére, hogy soha nem csinálta előtte és hát ugye focista). Plusz hihetetlenül szimpatikus, normális - és "mellesleg" helyes! - srác, aki nem sokkal előtte ország-világ előtt bevállalta, hogy a karrierjébe kerülhet az őszintesége. Szerintem ha valakiben voltak sztereotípiák és előítéletek, azok hétről-hétre egyre jobban leépültek (bár nálam már az első heti adás abszolút legyőzött minden előítéletet, ha volt).

De nem is propagálom tovább, már csak az egyik kedvenc - és rövidke - fellépést linkelem be: Anton & Sigrid: Cha-cha-cha :-) (Sajnos ez a link csak Svédországon belül működik...de itt van egy kissé rosszabb minőségű verzió, ez bárhonnan elindul.) A versenyt egyébként fölényesen megnyerték, majd Anton minden vonzó állásajánlat ellenére visszatért az imádott focihoz, sejtetve, hogy azért reklámokban előfordulhat a jövőben (eddig egy farmerreklámban volt észlelhető). Ami pedig a titkolózó sportolókat illeti, Anton és már többen mások is felvetették, hogy a svédországi 600 profi focistából elég valószínűtlen, hogy csak egyetlen homoszexuális van. Vagy az európai sok ezerből! Pedig "hivatalosan" ez a helyzet és ez biztosan jelent valamit...

...és még sorolhatnám elég hosszasan a névsort, de azt hiszem, ennyi most elég lesz (bár tudom, hogy csak a politika és a sport köréből hoztam példákat).

A nap svéd szava: omklädningsrum (öltöző)

Státuszszimbólumok

Mi az, ami egy svéd számára státusszal bír? Hát nem a "felvágós" dolgok. Ha valakinek Rolls-Royce-a vagy Jaguárja van, az leginkább ciki, a milliomosok körében is. Többre értékelik a megbízható Volvo-t vagy Saab-ot. Ezekből pedig tényleg rengeteg fut az országban, az újabb modellek mellett sok tizen- és huszonéves is. Remekül mennek, miért is cserélnék le őket?

Általánosságban is elmondható, hogy az egyszerű életnek van a legnagyobb becsülete. Leggyakrabban a három B-re áldoznak: bostaden (lakás), barnen (gyerekek) és bilen (autó), úgyhogy a ruhák, ékszerek, stb. a lista végefelé helyezkednek el és inkább szükségtelen luxusnak számítanak. Aki netán gazdag, nem mutatja, hogy az lenne és nem is dicsekszik vele, milyen körökben mozog. (Persze itt is vannak újgazdagok, akik épp hogy nem így tesznek.)

Aminek igazi értéke van, az általában nem megvásárolható: szabadidő, család, kimozdulás a természetbe... Az újonnan ideköltözötteket az is meg szokta lepni, hogy milyen könnyű túlöltözni a svédeket. Nem divat kiöltözni, még ünnepi alkalomra sem. A ruhánál fontosabb a higiénia. A ruha pedig lehetőleg legyen sportosabb és kényelmes. Bármely életkorban! Nagyon fontosak a leárazási időszakok (számunkra meglepően sokat írnak róluk az újságok is), pl. karácsony után, nyár végén. Ha ezt látjuk kiírva, hogy REA, akkor ott leárazás van - a rövidítés a realisation szóból ered. Azaz ilyenkor reális áron adják a ruhákat :-) De a használtruha-piac is pezseg. Na nem mondom, hogy mindenki ott vásárol, de sokan.

Az alábbi lista a unitedminds felmérésének eredménye - azaz mi jelent státuszt egy átlag svéd számára?

1. általános műveltség
2. munkahelyi kompetencia
3. elkötelezett és jó szülőnek lenni
4. kedvesnek lenni
5. sok nyelvet folyékonyan beszélni
6. önerőből szerzett vagyon
7. munkaidő saját beosztásának lehetősége
8. rászorultak támogatása idővel és pénzzel
9. hosszú és stabil házasság
10. világos és nyitott életszemlélet

És mi az, ami nem?...

   91. magas látogatottságú blog*
   92. teleírt határidőnapló
   93. lakberendezőt fogadni
   94. terápiára/pszichológushoz járni
   95. munkán kívül összejárni a főnökkel
   96. a bulvársajtóban szerepelni
   97. egyedülállónak lenni, intenzív szerelmi élettel
   98. min. 15 évvel fiatalabb férj
   99. min. 15 évvel fiatalabb feleség
 100. plasztikai sebészet igénybevétele

* a legolvasottabb svéd blogok ugyanis főleg fiatal lányok bejegyzései a divatról és saját maguk fontosságáról, pl. Blondinbella :-) (remélem, ezzel nem tapostam egy rajongó lelkivilágába sem...)

Tárgyak, amik státusszal bírnak (ez 2007-es lista, de talán ma is releváns):

1. "zöld" autó (hibrid, elektromos, alacsony kibocsátású...)
2. új autó
3. ismert festők képei
4. nagy könyvgyűjtemény
5. tetőtéri lakás

 Legmagasabb státuszú ingatlanok:

1. birtok
2. ház külföldön
3. megtervezett és ízlésesen berendezett otthon
4. vidéki ház
5. tetőtéri lakás egy nagyváros attraktív részén

Egyébként a lakás - és a világszerte híres svéd lakáskultúra - azért is olyan fontos az itt lakóknak, mert a viszonylag hosszú tél miatt sokat tartózkodnak otthon. És ha már nem mozdulnak ki, akkor már legyen kellemes az a lakás vagy ház. És világos: a legtöbb lakásban fehérek a falak, sőt, gyakran a berendezés is. De a lakberendezési témára majd még visszatérek :-)

A nap svéd szava: tavla (festmény, kép)

Villa, Volvo, internet

A statisztikai célokból létrehozott átlag svéd lakosnak neve is van: ő a Medelsvensson. A Statisztikai Hivatal (SCB) idén is közzétette Medelsvensson paramétereit a Statisztikai Évkönyvben, a 2010-es adatok alapján.

Az átlag svédet idén Maria Johanssonnak hívják, 42 éves, férjezett, két gyereke van - és számítógépe, internetcsatlakozással. Egy 1999-es évjáratú ezüst Volvo-t vezet (ha Maria dönthet, a következő autó piros lesz) és a családdal együtt hetente 1,3 kg kimért édességet (godis) eszik. Villában lakik, az egészségügyben dolgozik részmunkaidőben. Naponta 43 percet tölt főzéssel, a férje 26 percet. Mikael az iparban dolgozik, teljes munkaidőben. Naponta 140 percet tölt tévénézéssel, a felesége 118 percet.

Mindketten szeretik az édességet és az alkoholt. Hetente és fejenként 68 koronát költenek töményre, borra és sörre, valamint 30 koronát godis-ra. Mikael kissé el van hízva. Mindketten jónak mondják az egészségüket, bár néha fáj itt-ott. Néha alvásproblémáik is vannak. Egyikük sem dohányzik. (A napi szinten dohányzók aránya a 35-44 éves korosztályban 11% -- férfiak - ill. 14% -- nők.)

Együttes jövedelmük 47.000 korona havonta, a kiadások 35.000 koronára rúgnak. A villa adózási értéke (taxeringsvärde) 1.326.000 korona. A családnak van egy hétvégi háza is. Mikael havonta 347 koronát költ ruhára és cipőre, Maria a dupláját. A gyerekek, Simon (15 éves) és Emma (12 éves) saját szobával, mobillal és biciklivel rendelkeznek és hetente legalább egyszer sportolnak egy klub vagy egyesület keretein belül. A villa internetkapcsolata a régebbi DSL és a család minden tagja napi rendszerességgel használja.

Maria Johansson élete folyamán összesen 12-szer fog költözni, eggyel többször, mint a férje. Mindketten ugyanabban a megyében (län, pl. Skåne, Halland) maradnak, ahol születtek. Amikor nyugdíjba mennek, valószínűleg 68 év lesz a nyugdíjkorhatár.

Ezzel - igazából már korábban - megdőlt a korábbi "villa, volvo, vovve" trió svéd egyeduralma (vovve = kutya, gyereknyelven). Bár azért bőven maradtak kutyák is, amint azt az utcán járva is megállapíthatjuk...

A nap svéd szava: dator (számítógép)

Vicces statisztika

Valamikor 2009 végén volt itt egy bejegyzés azokról a (gyakran vicces) keresőszavakról, amikkel idetaláltak egyes blogolvasók. Arra gondoltam, hogy most, a nyár elmúltával megnézem, milyen keresőkifejezések voltak népszerűek az elmúlt 3 hónapban. El kell hogy mondjam, ismét jót mulattam és szeretném a találtakat ismét megosztani, leginkább azokkal, akik már keresés nélkül is idetalálnak, amiért köszönet :-)

Naszóval, az élen nincs óriási meglepetés (zárójelben az előfordulás darabszáma):

• svédországi munka (127)
• svédasztal (27)
• svéd gyerekversek (24)
• Spotify (15)
• svéd blog (12)
• Lomb Kató (7)
• albérlet Svédországban (7)

Az igazán érdekesek persze azok a szavak, amelyek csak 1-1 példányban fordulnak elő. Vannak a mindenféle más országok után tudakozók, pl.:

• a norvég király esküvője
• dán mobil zuhany
• fullextrás börtönök Írországban
• Szirmoé Olaszország
• Grönland munka
• munkakeresés Montreal szalámi gyárban

De akad magyar vonatkozású érdeklődés is:

• sajtoltóanyagok Budapesten
• arculati kézikönyv pöttyös túró rudi
• magyar zászló magyar kutya (ez jó, olyan jelmondatszerű)
• utolsó szabad társkereső oldalak magyarországon (de vajon mihez képest utolsó??)

És legyünk alaposak, a mellékhelyiséget se kerüljük ki:

• piszoár lányoknak
• WC kefe használata vicces

Ezek pedig mintha egy munkahelyi történetet formáznának...

• bizonyítvány forma torta
• a torta, ami
• elköszönünk egy kolléganőtől
• borostyán kötőtű
• gumicsizmába tulipán

Aztán ott vannak az állatok, számomra nem igazán világos összefüggésekben. Tényleg írtam volna ilyenekről?...

• "német juhászkutya" könyv letöltés  
• a disznó részei    
• lovak a tengerparton    
• tolvaj kacsák

De a legnagyobb kedvencem kétségtelenül ez a gyöngyszem:

• nyári ruhák nyulaknak

...talán azért, mert (törpe)nyúltulajdonos lévén át tudom érezni az illető kétségbeesését. De azért azt hadd meséljem el, hogy a mi nyulunk egész jól átvészelte a (svéd!!) nyarat, bármiféle ruha nélkül :-) Remélem, végül sikerült ruhát találni - vagy ha nem, akkor talán mégsem volt rá szükség. Úgy hallottam, Magyarországon egész jó idő volt ezen a nyáron...

A nap svéd szava: fängelse (börtön)

Munkavállaló kerestetik!

Valós álláshirdetés a svéd munkaerő-közvetítő hivatal weboldaláról:

Boszorkány / Médium (Malmö)
HÄXRIKET I NORDEN HANDELSBOLAG
(kb.: Északi Boszorkánybirodalom Vállalat)
5 fő

Cégünk egyre bővül és ügyes, szakértő munkatársakat keres. Ezért több boszorkányt/médiumot keresünk Malmöben, hogy kibővítsük a meglévő stábunkat. Mivel a munkavégzés az alkalmazott otthonában történik, ideális esetben az új kollégák erről a környékről vannak, hogy a találkozók lehetővé váljanak. Ahhoz, hogy alkalmas legyél

* légy kötelességtudó
* légy rugalmas
* tudj havonta min. 50 órát dolgozni
* legyen kiterjedt tudásod (médiális/szellemi)
* tudj jósolni kristályokból, tarotkártyából és hasonlókkal
* légy nyitott a továbbfejlődésre, mivel vannak képzéseink
* légy érdekelt az emberek problémáiban és kérdéseiben
* segíts az ügyfeleknek megoldást találni
* tudj otthonról dolgozni
* legyen vonalas telefonod
* legyen számítógéped internetkapcsolattal (!)
* fejezd ki magadat választékosan
* jól ki tudd fejezni magadat beszédben és írásban

Mielőtt elkezdenél nálunk dolgozni egy munkateszten veszel részt hogy lássuk, megvan-e az a tudásod ami a munkához kell.

A munka otthon és séma szerinti beosztásban történik. Nyitvatartási időnk az ügyfelek felé 08-01 óra között, hétfőtől vasárnapig, különböző műszakokra felosztva.

Fizetés: 201 kr / lebeszélt óra.

A nap svéd szava: häxa (boszorkány)

Munkakeresés és társai, ismét

Ezennel a munkakereséssel és Svédországba kiköltözéssel kapcsolatos információkat az első helyre tettem a jobb oldali menüben, miután mostanság napi 1-2 segítségkérő mailt kapok ezzel kapcsolatban. (A keresőkifejezések között lassan már csak "munka Svédországban" vagy "svéd állások" van, régebben azért ez nem így volt: mindenféle mókás keresőszavak is előfordultak :-) )

Tudom, hogy semmit nem számít (úgyis kapok még további maileket) , de a "vajon kapok munkát az xy végzettségemmel?" jellegű kérdésekre egyszerűen nincs válaszom (szerintem a svéd munkaügyi miniszternek sincs, pedig ő picit illetékesebb, mint én). Illetve egy biztos "NEM" a válaszom, addig amíg az illető egy jó izmos svéd nyelvtudásra szert nem tesz (ez általában többéves tanulást jelent ám!). Addig meg örülhet egy képzetlennek járó munkának (de ezt is nehéz nyelvtudás nélkül megcsípni).

Emellett a magyar/külföldi végzettség/szakma svédnek megfeleltetése is megérne egy misét, de ebbe azért sem mennék bele, mert fogalmam sincs a rengeteg verzióról, ezt mindenkinek magának kell kinyomoznia.

Végül leírom, szerintem mi kell egy svéd állás megszerzéséhez:

1. haladó svéd nyelvtudás
2. haladó svéd nyelvtudás
3. haladó svéd nyelvtudás
4. kitartás
5. szerencse
   
6. megfelelő szakmai tudás

A nap svéd szava: lycka (szerencse)

Mindenféle perspektívák

Az álmoskönyv szerint nem jó ómen 13-án bal lábbal kelni. Legalábbis ilyesmi lehet annak a hátterében, hogy az egésznapos főiskolai Perspektíva-napok (Perspektivdagarna) programjából sikerült a - valószínűleg - legeslegunalmasabb előadást kiválasztanom :-( Az előadó hölgy valami hihetetlenül száraz, elméleti szöveget adott le egy alapvetően izgalmasan is előadható témáról (hogyan legyünk tudatosabbak a környezetvédelmi kérdésekben?)... No éppen erről esett a legkevesebb szó, így az idő előrehaladtával a teremben az alvásba forduló fejek száma exponenciálisan nőtt, ahogy az osztálytársaimmal megfigyeltük :-)

Egyébként maga a rendezvény nagyon jó ötlet, az előadások/filmek a genus-miljö-etnicitet-migration (egyenjogúság-környezet-nemzetiség-bevándorlás) témaköreit foglalják egységbe, ezek különben a Malmöi Főiskola (Malmö Högskola) kiemelt oktatási témái is. Ami pl. az egyenjogúságot illeti, még Svédországban sem ideális a helyzet, de legalább számos szinten terítéken van a téma és egyáltalán nem ritka, hogy pl. nyilvános vitákon férfiak szállnak síkra a nők teljesebb jogaiért. (Ami a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a nők érdeke, sőt!...)

Közben pedig végre belecsaptunk a lecsóba, már ami a "mumus" projektmunkát illeti. A mi csoportunk 6 főből áll, ami elég nagy szám - a tavalyi évfolyamon 4-fős csoportok voltak. Témánk a kultúrsokk és annak kezelése, enyhítése, megoldási lehetőségei. Bevallom, az ötletgazda én vagyok, mert nagyon közel áll hozzám a dolog :-)

Először - pár hete - még mosolyogtunk, amikor a hozzánk rendelt tanárnő (Elisabet) felvázolta, hogy vészhelyzet (pl. személyes konfliktus) esetén minden nap este 9-ig hívhatjuk az otthoni telefonján illetve hogy akármennyire úgy érezzük, mi okosak vagyunk, de a másik csoporttag - már elnézést, de - hülye, mi azért csak írjunk, írjunk, rendületlenül. Naszóval, ez először marha viccesen hangzott, mosolyogtunk is bőszen.

Aztán persze kiderült, hogy lelkes kis csapatunk nem is egyöntetűen lelkes, no meg egyesek a közös megbeszélés alatt az anyanyelvükön - ami nem svéd - cserélnek eszmét, megint mások "sajnos semmit nem találnak" a témáról (hmm)...és van, aki úgy tesz, mintha minden világos lenne, de az első határidő beálltával kiderül, hogy összesen 15 sort szült (az elvárt 4-5 oldal helyett), azt is copy-paste módszerrel az internetről. Emellett az már nem is tűnik nagy dolognak, hogy az egyik résztvevő angolul adta le a ráeső fogalmazás-részt... Huhhh, és még csak az elején vagyunk a dolgoknak...mi lesz még itt? Kultúrsokk-hegyek, azt hiszem :-) Mindenesetre Elisabet tudja, amit tud.

Eközben azért nagyon tudom élvezni a csodás malmöi őszt (leginkább miközben vadul teperek a bringával), miközben szívom magamba a meleg színeket, a napsütést, az egyre frissebb reggeli levegőt és a finom illatokat. Délután amikor csak lehet, a szabadban kávézom, jelenlegi kedvenc helyem a tengerparti Espresso House, ahol a koffeinfüggő közönség - köztük persze én is - megannyi lomha teknősbékaként szívja magába az éltető napsugarakat... S.k. képriport itt található :-)

A nap svéd szava: uppsats (fogalmazás)

Erre azért figyeljünk oda!!

...és nem véletlen a több felkiáltójel.

Ismétlem magamat:

Továbbra is kapok e-mailt olyanoktól, akik Svédországban dolgoznának, de a reális esélyek felmérése helyett tőlem várnak valamiféle személyre szabott segítséget, sőt gyakran konkrét munka- vagy szálláslehetőséget.

Ismét hangsúlyozom, hogy egy egyszerű mezei halandó vagyok és egyáltalán nem foglalkozom munkaközvetítéssel ill. az ezzel kapcsolatos ügyintézéssel. (Mint ahogy a magyar és a svéd lakosság 99%-a sem.)

Hozzáteszem: "ingyen ebéd" nincs. Svédországban sem.
És a kerítés sincs kolbászból.

Részlet egy hozzám írt levélből, Alextől:

"Hej,

Ne haragudj, hogy írok és, hogy kérdezés nélkül tegezlek. Szeretnék magyarokkal ismerkedni itt Malmöben. [...] Nemrég érkeztem ide a barátaimhoz. Természetesen ők svédek. [...] Egyenlőre (sic!) egy szót se tudok svédül. Na jó, egy párat. Persze angolul tudunk kommunikálni.

Online specialista vagyok. Azért jöttem, hogy találjak valami munkát, ugyanis az itteni és az otthoni fizetések között szakadéknyi a különbség. Szeretnék a szakmámnál maradni, de mindenki azt mondja, hogy svéd nélkül kevés az esélyem.

Koppenhágában is fogok próbálkozni, úgy tudom, oda elég az angol. Kb. 4-8 hét mire megérkezik a levél az adóhivataltól amivel majd vissza kell menjek és csak utána kapok személyit.

Lehet, hogy a barátaim el tudnak intézni addig valami alkalmi munkát... De nálam kevés optimistább ember létezik.

Ha esetleg van valami közösségi program magyaroknak, akkor szívesen venném, ha értesítenél róla. Vagy ha esetleg eszedbe jut valami ötlet vagy jótanács [...]"

Kommentjeim a kiemelt részekhez:

1. Engem nyugodtan lehet tegezni! Különben is, a svédek mindenkit tegeznek, kivéve a királyt. De Lena, a tanárnőnk elmesélte, hogy jópár éve - amikor Ausztráliában dolgozott - találkozott a királlyal és simán letegezte, mert Carl XVI Gustaf olyan laza volt, semmi formalitás, sima nadrág és pulóver volt rajta...
   
   
2. Attól még, hogy történetesen magyar vagyok, nem ismerek sok magyart Malmöben, sőt! De ha ismernék is, akkor azok az én ismerőseim és nem adom ki őket akárkinek...és nem azért, mert antiszoci vagyok. Gondolj csak bele: miért akarnának pont veled találkozni, ha nem is ismernek?...sajnálom, de legyünk reálisak. Magyarországon sem úgy ismerkedik az ember, hogy odamegy bármelyik magyarhoz, ugye? A magyar klub más dolog, de olyat meg nem ismerek és egyelőre nem is keresek.
   
   Fontos: Érdemes lélekben felkészülni arra, hogy ha az ember eldönti, hogy elköltözik egy másik országba - akármelyik országba -, az első egy-két év(!) elég kemény, több szempontból is. Pl. az otthoni család és barátok messze vannak, újak még nincsenek. (Sokan nem is bírják ki ezt a lelki vákuumot és hazamennek, visszaköltöznek.)
   
   De ezt nem biztos, hogy úgy kell ellensúlyozni, hogy kizárólag magyarokkal érintkezik az ember, hiszen akkor pl. a svéd (esetleg angol-) nyelvtanulás is meg tud rekedni és csak az elszigeteltségünket növeljük. Persze amíg nem tudunk svédül, egy svéd társaságba sem nagyon tudunk bekerülni (kicsit ördögi a kör)... Én pl. ezért örülök nagyon, hogy az osztályban nincs rajtam kívül más magyar. Beszélek én itthon E.-vel magyarul eleget :-)
   
   És ugyan jó lehet a fősulis osztályunkban spontán szerveződött spanyol- és portugálajkú "kolónia" részének lenni (brazil, kolumbiai, perui, mexikói és chilei résztvevőkkel), de pont a napokban panaszkodott nekem az egyik perui anyuka, hogy "szinte soha nincs alkalma svédül beszélni". Hiszen a suliban spanyolul beszél a többiekkel (mi, "egyéb" többiek persze nem értünk belőle egy kukkot sem...), otthon pedig dánul beszél - a dán férjével.
   
   Hát igen, ehhez kell az erőfeszítés, hogy nem mindig a legkönnyebb nyelvet választja az ember, hanem a svédet (vagy kezdetben: az angolt). Minden csak szokás kérdése. Ki kell lépni a komfortzónából, ahogy egy pszichológus mondaná.
   
   
3. Ha az ember úgy jön ki Svédországba, hogy csak itt kezdi el a nyelvtanulást, legyen jó vastag a pénztárcája, hogy meg tudjon élni legalább fél évig(!) akkor is, ha nem kap munkát. Mint már jópárszor írtam, Svédországban a svéd a hivatalos nyelv, nem az angol. Svédül egyszerűen tudni KELL és kész - különben nincs munka sem. Nem viccelek!
   
   Reális alternatíva: magyarországi intenzív svédtanfolyam, legalább fél évig. Vagy ha valaki autodidakta, akkor privát tanulás, intenzíven. Svéd tévéműsorok nézése a magyar helyett. Svéd napilapok olvasása a neten a magyar hírek helyett minden nap. Satöbbi...

Huhh...ez mégiscsak több lesz, mint amit gondoltam :-)

Akkor egyelőre ennyi, hamarosan folytatom!

Addig is egy kis ismétlés annak, akit érdekel a téma (a jobb oldali oszlopban is megtalálhatóak ezek a linkek, plusz még több is). De aki itt akar élni, dolgozni, annak szimplán kötelező olvasmány!! (Alex, ezt neked is írom...ugye meghallod?)

Ezt azért hangsúlyozom ennyire, mert sok bosszúságot és pénzt spórolsz meg, ha ezeket a tanácsokat megfogadod:

• Hol kezdjem, ha Svédországban akarok dolgozni? - Ildikó remek összefoglalója
• Beutazási és munkavállalási feltételek (Külügyminisztérium) - hivatalos infó
  
• Munka Svédországban (1. rész)
• Munka Svédországban (2. rész)
  

A nap svéd szava: plånbok (pénztárca)

Színes zoknikról álmodom...

Igen, tudom, hogy folytatást ígértem a hétfői történethez - nem az idegeket akarom feszíteni, meglesz az is -, de előtte muszáj megosztanom egy másik sztorit. Ráadásul olyan szerencsés vagyok, hogy Delisa már megírta előttem, szerintem igazán élvezetes stílusban. Szóval először katt ide :-)

[...ez itt az olvasás helye...]

Naszóval, a zokni-sztorinak vannak tanulságai, de ahelyett, hogy sokat okoskodnék itt - amit már részben megtettem Delisánál, a kommentek között -, még egy dolog eszembe jutott, ami ide kívánkozik.

A főiskolán még december közepén - amikor még a felvételi procedúra közepén voltam - eljutottam az egyik tanulmányi tanácsadóhoz, mert hogy itt ilyen is van. Először "csak" a felvételem körüli problémákat tárgyaltuk ki (mindezt persze svédül), mert akkor éppen úgy nézett ki, hogy nem is vesznek fel a főiskolára.

A beszélgetés közben kiderült, hogy ugyanott karriertanácsadás is folyik - mint Susanne mondta "olyanoknak, akik még nem igazán tudják, mivel akarnak foglalkozni, mit akarnak dolgozni". Hohó - mondtam neki -, hiszen ez pont én vagyok! Az egy dolog, hogy mit tanultam illetve mivel foglalkoztam korábban, de egyre biztosabban tudtam, hogy váltani szeretnék. Szóval foglaltunk időpontot december végére, addig is kaptam mailben pár tesztet, amiket ki kellett töltenem, sőt, három embert meg is kellett interjúvolnom, hogy miket gondolnak rólam (nagyon tanulságos volt az eredmény!!).

Amikor ismét találkoztunk, élőben is csináltunk pár tesztet, majd az eredmények alapján egy "karrierprofil" született rólam, amit megkaptam Susanne-től e-mailben. Ilyen részei vannak:

• fő kompetenciák (mit csinálok szívesen és jól)


• fő értékek (azaz miket tartok fontosnak a munkában és az életben, pl. egyensúly a munka és a magánélet között)


• érdeklődési körök


• jellemző tulajdonságok


• az általam meghatározott ideális munkahelyi jellemzők (pl. önálló munka, kevés ingázás...)

Miután jóváhagytam a karrierprofil tartalmát, ismét eltelt két hét a következő találkozásunkig. Én közben kicsit türelmetlen és nagyon kíváncsi voltam :-) Eközben Susanne megmutatta a dokumentumot néhány kollégájának. Semmi más infót nem árult el nekik rólam: sem azt, hogy nő vagyok, sem azt, hogy külföldről érkeztem, sem azt, hogy mivel foglalkoztam eddig vagy hogy mi a végzettségem. A lényeg az volt, hogy csak a fenti profilra koncentrálva, más befolyásoktól mentesen adjanak ötleteket: mely foglalkozások illenek hozzám.

Nem akarok apró részletekbe menni, de az eredmény - illetve eredmények - abszolút felülmúlták a várakozásomat. Például "kijött" nekem egy olyan foglalkozás, ami már hosszú évekkel ezelőtt nagyon-nagyon szimpatikus volt nekem, de a sors úgy hozta, hogy teljesen más irányba indultam el. Megerősítést kaptam, hogy anno a "megérzésem" nem hazudott.

De a hab a tortán, hogy ennél még több lehetőség - a 6-ból legalább 3 - is nagyon szimpatikus. Mondhatjuk, hogy végre kézzelfoghatóbb közelségbe került, mit is akarok kezdeni magammal, itt, Európa másik felén. No persze még nincs semmi sem kikristályosodva, de mégis hihetetlenül jó érzés, hogy elindultam az úton...

És még valami: ez a fajta tanácsadás a főiskolán tanulóknak egy ingyenes szolgáltatás. Eszembe jutottak Miskolcon az általános iskolában ill. az érettségi felé közeledve a pályaválasztási szenvedéseim. Természetesen semmi ilyesmi nem állt rendelkezésre, teljes információhiányban szenvedtem (a szüleimmel együtt). Aztán valamit mindig választottam. Nem bántam meg, mert rengeteg élményt és embert köszönhetek ezeknek a választásoknak, de most már tudom, hogy lehet ezt sokkal profibban is csinálni. Hát, "csak" ennyit szerettem volna megosztani :-)

A nap svéd szava: möjlighet (lehetőség)

Hétvége előtti

Ismét péntek van, megint sok minden történt errefelé. Dióhéjban, például:

• Visszakaptuk a két hete (svédül) megírt fogalmazásunkat, kijavítva. Pontosabban a hibákat különböző betűkódokkal megjelölve, pl. T: helytelen igealak, OF: szórendhiba, Y: hiányzó szó, stb. A helyes verziót nekünk kell kitalálnunk, de az órán kaptunk hozzá segítséget, ha kértünk.
  
  A kapható osztályzatok:
  - 1 vagy 2: nem felelt meg
  - 3: megfelelt
  - 4: jól megfelelt
  - és elméletben létezik 5-ös is, de az szinte a fehér hollóval rokon :-)
  
  Úgyhogy a 4-esemmel nagyon elégedett voltam :-) A kapott bővebb értékelés szerint: "Érdekes, személyes történet, de gondolj arra, hogy ne írj túl sokat". Valójában 250 szóban volt meghatározva a terjedelem, én egészen 444 szóig szaladtam - nehéz előre lekorlátozni a terjedelmet, pláne ha papírra ír az ember.
  
  A kijavított szöveget az interneten kell feltöltenünk a csoportunk saját weboldalára (de mindenki csak a sajátját látja, fő a biztonság!), ami "It's learning" néven szerepel a főiskola oldalán.
  
  
• Folyamatosan futnak be az interneten megrendelt tankönyveim. Mint kiderült, a szakszervezeti tagságom egyik előnye, hogy a tankönyvek árából félévenként max. kb. 2900 koronát (olyan 80.000 Ft-ot) visszatérítenek, hurrá! Úgyhogy szorgosan gyűjtögetem a számlákat...amiknek az is nagy előnyük, hogy elég őket az átvételtől számított 2 héten belül kifizetni. Felhasználóbarát, tényleg.
  
  
• Most már azt is elmondhatom, hogy jártam a város egyetlen brazil éttermében (A Mesa Brasil), ugyanis a - szintén brazil - osztálytársnőm ott dolgozik hetente négy este. A tulajék (kedves fiatal brazil pár) éppen eladó lakást keresnek, úgyhogy meg is vitattuk az egyik kirsebergi jelöltet.
  
  Ha már ott voltam, végigkóstoltam háromféle előételt is...tervbe van véve egy ebéd is E.-vel, én a sütőtökös palacsintát néztem ki, de van pl. többféleképpen elkészített kaszavagyökér is :-) A Sydsvenskan étterem-értékelése itt olvasható el (svédül).
  

A nap svéd szava: restaurang (étterem)

5 nap után

A főiskola első hete szó szerint szédületes volt. Minden nap felpörögtem, a szó abszolút pozitív értelmében. A hét vége felé mondjuk már láthatóan kevesebben voltunk, páran kidőltek a csoportból: volt aki "csak" elaludt reggel a fáradtság miatt, de az egyik lányról tudom, hogy pénteken egész nap otthon maradt, mert nem érezte jól magát. Na de ő pl. előző nap a suli után még dolgozni is ment egy étterembe, szóval érthető a dolog. Ja, és volt egy aranyos jelenet az egyik csütörtöki órán, ahol egy srác - ő ugyan pont nem a mi csoportunkban van, de együtt voltunk egy másik csoporttal - édesded mosollyal az arcán aludt a padra dőlve, egész órán keresztül ;)

Ebből a szempontból (is) mázlista vagyok, hiszen van aki munka és család mellett csinálja a programot, pl. több kisgyerekes anyuka is van az osztályban. Sőt: van aki még szoptat! Bár nálunk nem jelennek meg a gyerekek az órákon - legalábbis eddig -, de egy ismerősöm, aki egy másik szakra jár, elmondta, hogy náluk bizony van olyan, aki beviszi a babát. Sőt az sem ritka, hogy valaki emellett még ingázik is, pl. Landskrona-ból, ami kb. 40 km-t jelent és persze vonatra várakozást és az állomásra rohanást. A landskronai - egyébként iraki - lány elmondása szerint reggel 6-kor el kell indulnia, hogy a 8 órás előadásra beérjen...ehhez képest én félóra alatt simán bent vagyok.

Na és a folyamatosan ránk ömlő információözönt is fel kell valahogyan dolgozni. Bár úgy gondolom, a jövő hét talán már kicsit nyugisabb lesz ebből a szempontból. Majd meglátjuk :-)

Mindenesetre már egy vagon tankönyvet megrendeltem a neten, mert ott olcsóbb és összehasonlíthatóak az árak, pl. prispallen.se. Lassan be is futnak a könyvek. Addig szerencsére mindegyik órán kapunk fénymásolt anyagot a tanároktól, ez teljesen jól működik.

És mivel már "benne vagyok a rendszerben", végre megkaptam a bankkártyaméretű fényképes multikort-omat is, ami egy több funkciós diákkártya. Ezzel lehet bejutni a számítógépes termekbe és a főiskola épületébe (hétvégén is), fénymásolni lehet vele (előtte pénzt kell rá tölteni) és a főiskolai könyvtár olvasójegyeként is működik.

Szóval megvagyok, csak kevésbé intenzíven a blogra koncentrálva. Akinek pedig ilyen vagy olyan maillel lógok: senki nincs elfelejtve, viszont időt kérek, o.k.? És még egy megjegyzés, főleg azoknak, akik állandóan azzal nyaggatnak, hogy ugyan hogyan bírom a "svédországi hideget": a jobboldali menüben lévő időjárás-ikonok szerint jelenleg Malmöben -3 fok van, míg Budapesten -13 fok...és ez nem kivétel, kb. ilyen arány volt a jellemző egész télen (de tavaly is). Nehéz elhinni, tudom - de az igazság néha meglepő tud lenni :-)

A nap svéd szava: anmälning (jelentkezés)

Hasznos tudnivalók

Mától a jobb oldali menüben egy általam összeszedegetett információcsokor található (saját és más blogokból, cikkekből, hivatalos tájékoztatókból). Ennek a legfőbb oka, hogy továbbra is napi szinten kapok e-mailt olyanoktól, akik Svédországban dolgoznának, de a reális esélyek felmérése helyett - pl. a Google nagyon sok mindenre tudja a választ!! - tőlem várnak valamiféle személyre szabott segítséget, sőt gyakran konkrét munkalehetőséget. Természetesen tisztelet a kivételnek, akik először utánaolvasnak a dolgoknak és csak utána kérdeznek :-)

Ismét hangsúlyozom, hogy egy egyszerű mezei halandó vagyok és egyáltalán nem foglalkozom munkaközvetítéssel ill. az ezzel kapcsolatos ügyintézéssel. (Mint ahogy a magyar és a svéd lakosság 99%-a sem.) Időhiány miatt a jövőben is ezekre a linkekre fogok hivatkozni, ami valójában rengeteg nagyon hasznos, alapvető információt jelent.

Egyébként a tapasztalatok szerint az egészségügyi dolgozók (orvosok, ápolók, nővérek...) számíthatnak különleges elbánásra, extra segítségre, fizetett nyelvtanfolyamra a svéd munkaadók oldaláról. Ehhez is tettem be néhány linket a jobb oldali menübe.

Multikulti

• 285 000 lakos, ennek
• 25%-a, azaz minden negyedik ember külföldön született,
• 170 nemzetiség képviselteti magát, akik
• kb. 100 különböző nyelvet beszélnek

A megfejtés: Malmö, ami egyben a legnemzetközibb svéd város.

A legtöbb külföldről származó lakos ezekből az országokból jött (a Wikipédia cikke szerint):

1. a volt Jugoszlávia országai (kb. 10.000 fő)
2. Irak (kb. 6200 fő)
3. Dánia (kb. 5800 fő)
4. Bosznia-Hercegovina (kb. 5500 fő) *
5. Libanon (kb. 3000 fő)
6. Lengyelország (kb. 2900 fő)
7. Németország (kb. 2700 fő)
8. Irán (kb. 2300 fő)
9. Magyarország (kb. 1800 fő)
10. Finnország (kb. (kb. 1700 fő)

*A Jugoszlávia felosztása előtti menekültek/bevándorlók a "jugoszláv" rubrikába kerültek, míg a később már Bosznia-Hercegovinából érkezők ebbe az új kategóriába estek.

Svédország hagyományosan sok menekültet fogadó ország, a fenti lista is tükrözi ezt, persze kivételekkel megtűzdelve:

• szomszédos országok: Dánia, Németország, Finnország
• egyéb európai országok: Lengyelország, Magyarország

Mivel a bevándorlók átlagéletkora alacsonyabb, mint a svéd állampolgárok életkora, vagyis az ország népességének elöregedése ellen is hat a bevándorlás. Ugyanakkor bőven vannak olyan állások is, amiket egy "echte" svéd nem szívesen vállal el.

Egy friss (decemberi) közvéleménykutatás szerint a lakosság

• 56 %-a szerint az elmúlt 20 évben a bevándorlás leginkább pozitív volt az ország számára
• és csak 30 % szerint volt negatív

Itt említést érdemel a híresen idegenellenes svéd párt, a Sverigedemokraterna (SD, azaz a svéd demokrata párt). Nevükben ugyan demokraták, de a programjukban nacionalisták. Fő céljaik: a bevándorlásnak és a menekültek befogadásának korlátozása, valamint ellenállás az EU befolyásával szemben.

Érdemes tudni, hogy a fenti 30% közel sem felel meg az SD támogatottságának, ami a 2006-os választásokon országosan 2,9 % volt (6,6 % volt Skåne-ban és Blekinge-ben is, ahol a legmagasabb százalékot érték el). A párt támogatottsága a nagyvárosok környékén (Stockholm, Göteborg, Malmö) és az északi Norrland-ban a legalacsonyabb. Az SD nem jutott be a parlamentbe és a parlamenti pártok azt is kinyilvánították, hogy semmilyen körülmények között nem működnek velük együtt...

Egyébként a főbb hivatalok többségében tekintetbe veszik, hogy nem mindenki svéd anyanyelvű, így a fontosabb ismertetők több nyelven is megtalálhatóak. A Skatteverket (adóhivatal) weboldalán pl. ilyen nyelven találtam információkat: angol, német, francia, finn, spanyol, lengyel, thai, olasz, albán, bosnyák, horvát, szerb, szomáliai, orosz, török, arab, perzsa, valamint sorani és tigrinja (ezek is arab kinézetű írások). De hasonló a Migrationsverket (bevándorlási hivatal) nyelvi kínálata is.

Persze azért azt is tegyük hozzá, hogy mindig előnyben van, aki tud svédül, hiszen a teljes információ leginkább az anyaország nyelvén van meg.

A nap svéd szava: invandrare (bevándorló)

Munka Svédországban (2. rész)

Az előző bejegyzésben úgy tűnhetett, hogy túl sötéten festem le a svéd helyzetet - talán mindenáron el akarom riasztani a honfitársaimat? Erről szó sincs, de fontos, hogy mielőtt valaki erre a lépésre adja a fejét, ismerje reálisan a lehetőségeket és az esetleges buktatókat.

Most olyan információk következnek, amik segítségül szolgálhatnak mindazoknak, akik elszánták magukat, hogy a svéd valóságot testközelből is megtapasztalják :-)

Az általam hivatkozott linkek nagy többsége angol nyelvű (ezeken belül viszont svéd nyelvűek is vannak).

1. Személyi szám

Ez a legelső dolog, amit meg kell szereznünk az országba érkezés után, feltéve ha legalább 1 évig akarunk maradni. Tényleg fontos, szükségünk lesz rá álláskeresésnél, bankszámlanyitásnál, általában a hivatalos ügyek intézésénél, internetes és bankkártyás vásárlásnál, stb.

Egy évnél kevesebb idő esetén koordinációs számot kell igényelni. Mindkét azonosítót a Skatteverket-nél (adóhivatal) lehet intézni.

A svéd személyi szám - azaz personnummer - szerkezete kicsit hasonlít a magyarra (csak az elején nincs az a 1-es vagy 2-es):

• születési idő (6 számjegyen: ééhhnn)
• 4 számjegyű azonosító (akit esetleg részletesen érdekel a felépítése, ezt is megtalálja a Skatteverket oldalán)

Egyébként a népességnyilvántartásról és az ezzel kapcsolatos összes fontos dologról (költözés Svédországba, házasság, gyerekszületés, névváltoztatás, halál és persze a személyi szám) egy remek angol nyelvű összefoglaló van itt.

2. ID-kártya

Ha megvan a személyi számunk, lehet intézni a svéd személyi igazolványt is, amit ID-kort-nak hívnak. Szintén az adóhivatal intézi 400 korona befizetése után. Részletes információ itt, de én is írtam róla szeptemberben.

Mivel 2009. június előtt külföldiek nehézkesen vagy nem kaptak ID-kártyát (bürokratikus okok miatt, erről is írtam még tavaly), én pl. bő egy évig elvoltam nélküle, mindenhol a magyar jogosítványomat mutogatva, mármint ha személyazonosító okmányt kértek (svédül: legitimation vagy röviden leg). Na persze annyi plusszal, hogy a svéd személyi számom utolsó 4 jegyét be kellett mondanom - az első 6 jegy ugyebár a születési idő. Úgyhogy ID-kort nélkül el lehet egy ideig lenni, ha úgy adja a sors :-)

3. Nyelvtanulás

Akinek már van svéd személyi száma és regisztrálta magát a Migrationsverket-nél is, az ingyen tanulhat svédül az SFI-n (Svenska för invandrare - svéd nyelv bevándorlóknak). Arra azért készüljünk fel, hogy az első lépéseket nagy valószínűséggel egy olyan csoportban kell megtennünk, ahol néhányan még az abc-vel is akkor fognak megismerkedni (nagyon sok arab ajkú bevándorló van, pl. irániak, irakiak...)

Esetleg ennél még hatékonyabb lehet egy fizetős nyelvtanfolyamra beiratkozni - ha valakinek már van munkahelye, érdemes lehet megtudakolni, hogy fizetnek-e ilyesmit ill. a külföldi kollégákat meginterjúvolni, hogy mik a tapasztalataik. Ha magunk keresünk állást, ez nem biztos, hogy alternatíva, amikor az ember örül, hogy egyáltalán az albérletet ki tudja fizetni. Apropó...

4. Albérlet, lakás

A legtöbb városban hiány van kiadó lakásokból - viszont rengeteg eladó lakás van. Így ha valaki olyan szerencsés, hogy van pénze lakást venni, ez jelentősen megkönnyíti a dolgokat. (Utána eladhatja vagy akár ki is adhatja, ha ő már nem tud ott lakni vagy pl. elköltözik más városba.) Bevallom, hogy bár nem egy luxuslakásom volt Budapesten a XIII. kerületben, de magasabb négyzetméteráron adtam el, mint amennyiért Malmöben a (zöldövezeti!) lakásunkat vettük. De ez persze nem ilyen egyszerű, a felkapottabb helyeken itt is igencsak borsos árak vannak. Ilyen pl. Malmö belvárosa, aztán a tengerparti lakónegyedek: a Västra Hamnen, a Dockan, Ribersborg...

Lakáshitelt viszont csak bizonyos feltételek megléte esetén adnak a bankok (általában min. 1 éve fennálló, határozatlan idejű svéd munkaviszonyt jelent), de akkor igen gyorsan és a Magyarországon megszokott hercehurcák teljes mellőzésével. Nagyon jó, emberközpontú a rendszer, tulajdonképpen még fel sem fogjuk az egészet és már utalják is a pénzt :-)

Az albérleti viszonyok ezzel szemben (nem is) kicsit szövevényesek. Akit érdekel a téma, a The Local oldalán pl. itt és itt tudhatja meg a legfontosabb dolgokat, hsznos linkeket pedig itt talál. Maga az újság - svéd hírek angolul és a svéd élethez kapcsolódóan minden, de tényleg minden - egyébként is kötelező olvasmány az ide készülőknek!

5. Munkakeresés

Ehhez is egy remek összefoglaló írást ajánlok, linkekkel (eredetileg ausztráloknak készült, de nemzetiségtől függetlenül hasznos). Itt is abszolút igaz, hogy az oldal többi része is nagyon hasznos.

A The Local oldalán vannak angol nyelvű álláshirdetések is.

Egy jó állás megcsípéséhez nem árt ha vannak svéd kapcsolataink és/vagy svéd munkatapasztalatunk (a svéd tanulmányok felmutatása sem hátrányos!), de a legfontosabb tulajdonság mindenképpen a kitartás. No meg némi szerencse sem árt...

FIGYELEM: Angol nyelvtudás nélkül egyáltalán nem ajánlott szerencsét próbálni errefelé...túl könnyen kerülhetünk nagyon kiszolgáltatott helyzetbe :-(

És még egy tipp: érdemes minél nagyobb kezdőtőkével nekivágni a hosszú útnak, különösen ha még nincs munkánk. Különben nagyon hamar véget érhet az ígéretes svéd kaland.

A nap svéd szava: arbetsförmedling (munkaközvetítő hivatal)

Munka Svédországban (1. rész)

A hozzám érkező e-mailek elérték azt a kritikus tömeget, amikor úgy érzem, hogy erről is írnom kell. Igyekszem hasznos lenni, plusz magamnak is megkönnyíteni a jövőt azzal, hogy újabb kérdések esetén ezekre a bejegyzésekre hivatkozhatok...

Először azt hiszem, idézek néhány levélből és hozzáfűzöm a saját véleményemet, tapasztalataimat. Talán annak is érdekes lehet, akinek esze ágában sincs errefelé költözni ;)

"...mindenhol azt mondták, hogy itt könnyen lehet takarító vagy más egyszerűbb munkát találni. Sajnos nem ezt tapasztalom, főleg mivel csak angolul beszélek."
Pontosan. Mint mindenhol, Svédországban is válság van, nagyon sok ember elveszítette/elveszíti az állását. Természetesen még ilyenkor is vannak lehetőségek, de alapvető a svéd nyelvtudás, még a legegyszerűbb munkáknál is. Sokan - akik kicsit is ismerik a svédeket - kérdezték már tőlem, hogy: "de hiszen itt mindenki tud angolul, nem elég az angol tudás?". IGEN, még az idősebb svédek is remekül tudnak angolul. De NEM, nem elég az angol.

Gondoljunk csak bele: egy magyar cég munkatársat keres (mondjuk takarítót, de lehet akár irodista is). Feladják a magyar(!) nyelvű hirdetést, erre érkezik egy angol nyelvű jelentkezés egy - mondjuk - ukrán jelentkezőtől (aki nem tud magyarul). Vajon mekkora esélye lesz elnyerni az állást?...

Az hogy mi tudunk angolul, az nem sokat jelent itt. Hiszen mindenki tud angolul - PLUSZ svédül is, ráadásul anyanyelvi szinten. Ha - valami csoda folytán - fel is vennének, hamarosan nagy gondot okozna, hogy nem érted a kollégáidat, a hivatalos tájékoztatásokat, a tárgyalásokat...hiszen csak miattad nem fognak angol nyelvre váltani.

Nekem még úgy is gondjaim voltak, hogy a cég hivatalos nyelve - elvileg - az angol. De az én kollégáim mind svédek voltak. Nyilván egy megbeszélést is svédül tartanak, ha 15 svéd mellett én vagyok az egyedüli külföldi. Viszont gyorstalpalónak remek volt, kénytelen voltam hamar megérteni, miről beszélnek!

"...ha mondjuk túl vagyunk a nyelvtanfolyamon (amihez sok kedvem nincs igazándiból, de belátom, hogy szükséges), akkor nekem milyen esélyem lenne bárhol, szellemi munkakörben elhelyezkedni?"
Egy (kezdő) nyelvtanfolyamon túl lehet lenni talán fél-egy év alatt, de ettől még nagyon távol leszünk egy svéd nyelvű interjútól... Szigorúan a kérdésre válaszolva: 0%.

"...ha esetleg tudsz valamilyen lehetőségről, kérlek, értesíts róla!"
Konkrét állásokkal kapcsolatban sajnos nincs módom segíteni. Ha Magyarországon élnék és ott keresne meg egy külföldi ilyen kéréssel, akkor is csak azt tudnám mondani, hogy nem vagyok állásközvetítő, egyébként is mindenkinek magának kell megtalálnia a hozzá illő állást - ez így működik mindenhol. Viszont álláskereső oldalakat tudok majd ajánlani (amikhez szintén nagyon hasznos a svéd nyelv ismerete, hiszen svédül vannak a hirdetések).

"Ha csak annyit megírnál, hogy te hogyan indultál itt el, már az is sokat segíthet."
Erről viszont már elég részletesen írtam itt márciusban. Az én történetem kicsit egyedi, mert a cég, ahol dolgoztam, Magyarországon és Svédországban is jelen volt, azaz gyakorlatilag ott kiléptem, itt beléptem (bár volt olyan ötlet, hogy "kiküldenek", de végül is így volt jobb, tisztább), de ez sem volt evidencia, előtte én is kerestem, de nem találtam állást. Másrészt a párom már remekül tudott svédül mielőtt kijöttünk volna, ez hatalmas pluszt jelentett. Harmadrészt én is intenzív nyelvtanfolyamra jártam még Budapesten, hogy minél több nyelvtudással legyek felfegyverkezve.

"...az időjárásról nem sokat írtál, érthetően, hiszen annyi minden más, sokkal érdekesebb dolog van, de kicsit kifejthetnéd"
Svédország területe Magyarországénak az ötszöröse és észak-dél irányban nagy a kiterjedése (azaz hosszúkás, meg lehet nézni az Európa-térképen). Svédórán tanultuk, hogy az északi és déli pontja között pont akkora a távolság, mint a déli pontja és Róma között. Ebből következik, hogy nincs olyan, hogy AZ időjárás. Északon hideg van, délen amolyan óceáni-kontinentális (pl. a tavalyi tél enyhébb volt Malmöben, mint Pesten), a kettő között meg megint másmilyen. Nem mindegy, hogy valaki Malmöbe, Stockholmba vagy éppen Kirunába készül... Egy kis támpontot adhat itt a blogomban a jobb oldali sávban található három ikon a stockholmi és malmöi (plusz a budapesti) időjárással. De majd ehhez is adok linket, ha valakit egyéb svéd időjárás érdekel.

"A blogod nagyon szép, a történeted mesébe illő."
Hát persze, én meg egy népmesei hős vagyok :-) , de komolyra fordítva a szót: a svéd "kalandunkat" rengeteg előzetes kutatómunka előzte meg (nagyon hasznos dolog az internet! nélküle sokkal nehezebb lett volna), sok-sok tépelődés, néhány nyaralásba oltott út 2006-tól kezdve (főleg hogy felmérjük a terepet)...aztán volt egy csomó kudarc is közben meg jópár saját kárunkon tanulás. És megérkezve sem volt fenékig tejföl, mert nem várt bennünket gazdag nagybácsi, sőt! Senki nem várt itt bennünket, teljesen magunkra voltunk utalva. Mesélhetnék az albérlet- és az álláskeresés "szépségeiről" meg a bürokráciáról (sőt, erről már írtam is itt-ott), de nem teszem. Röviden a kulcsszó: kitartáááás! Persze ha valaki szerencsés alkat, az remek dolog :-)

{ ...hamarosan folyt. köv. }

A nap svéd szava: språkkurs (nyelvtanfolyam)