Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

A svéd nem-joghurt...

...a filmjölk. Fil = fil :-), mjölk = tej, a kettő együtt egy joghurtszerű termék neve. Annyiban hasonlít a joghurtra, hogy a tejnél sűrűbb és baktériumoknak köszönheti az ízét meg az állagát, de más baktériumoknak, egészen pontosan a Lactococcus lactis és a Leuconostoc mesenteroides a két tettes. Az A-fil ezeken kívül még Lactobacillus acidophilus-t is tartalmaz. Jó hír, hogy aki laktóz intoleranciától szenved az is fogyaszthat filmjölk-öt, ami egyénként a joghurttal összehasonlítva kevésbé savanyú.

Egyliteres dobozos kiszerelésben árulják, van lättfil (könnyű fil; 0,5% zsírtartalom), mellanfil (közepes fil; 1,5% zsírtartalom) és filmjölk (3% zsírtartalom). A natúr verziókon túl sokféle ízesített változat is kifejlődött az évek során: áfonyás, málnás, epres, egres-bodzás, sőt karácsonyi fűszeres keksz-ízű is (pepparkaksfil). Az én kedvencem a citromos. De vannak bio (svédül: ekologisk) fil-ek is.

Ami a filmjölk fogyasztását illeti, főleg reggelire eszik (vagy az étkezések között, erre van is egy jó svéd szó, a mellanmål), kanállal. Magában vagy valamilyen extrával: zabpehely, müzli, gyümölcs, bogyók, almaszósz vagy dzsem.

Boltban 1931 óta lehet kapni (az Arla nevű tejipari cég vezette be, ők ma is a piacvezetők között vannak), de persze már jóval korábban ismert és fogyasztott eledel. Egyes vélemények szerint már a vikingek is ettek fil-t.

A másik cég amely sok és sokféle fil-t elad a Skånemejerier, amelynek a nevéből is kiderül, hogy skåne-i illetőségű tejipari vállalat (aki újabb itt, annak elárulom hogy ez egy megye, aminek Malmö a központja).

Akit pedig még behatóbban érdekel a filmjölk magánélete, annak ajánlom az angol nyelvű Wikipedia oldalt, ami nagyon jó (de érdekes módon a svéd oldal valamiért egészen szegényesre sikerült).

A nap svéd szava: smaksatt (ízesített)

Két kultúra között

Ha az ember lánya elkezd dolgozni, egyből éri egy csomó élmény, új emberekkel találkozik, stb. Hát még ha ez az első munkahelye külföldön, akkor ezek a dolgok hatványozódnak, mert egy teljesen új rendszerbe kell beilleszkedni. Nálam még az is színezi az ábrát, hogy a hét egyik felében Svédországban vagyok, a másik felében pedig Dániában.

Pillanatnyilag - és ez talán természetes is - úgy érzem, hogy Dánia a "külföld", ahol kicsi az esélye, hogy megértsem a helyiek beszédét (bár ez nagyon lassan javul, egy-két szót néha ki tudok már venni). A nyelvi elszigeteltségem tengerén evezve kellemes felüdülésként hat, amikor az egyik kollégám néha svédül beszél telefonon (általában a strängnäs-i svéd kollégáimmal). Ez egyébként nem jellemző, ugyanis a dánok dánul beszélnek a svédekkel is - akik vagy megértik, vagy nem. És sajnos a dán kollégákon nincs névtábla, így csak nagyon kevés embernek tudom a nevét, ez néha zavarbaejtő tud lenni.

De a munkahelyi ebéd is meglepetéseket tartogatott számomra. Kevesebb, mint feleannyiba kerül, mint a svéd oldalon - talán több rajta a céges/állami támogatás? mert egyébként drágább országról van szó - és a főétel mellett valami hihetetlen bőséges salátásasztal is van hozzá: kb. 20-féle saláta, 15-féle mag, gyümölcstál (pl. ananász, füge...), kenyerek, stb. Ja, és az ár még a reggelit is tartalmazza! (Bár azt még nem is próbáltam.) De az ebédnél úgy érzem magamat, mint aki a Marsról jött, ugyanis amíg "normális" adag főételt és némi salátát szedek a tányéromra, addig a kollégáim 90%-a egy kis tányérnyi salátát vesz csak, aztán eszik pár szelet gyümölcsöt - és kész. Vajon vacsorára mit ehetnek, fél borjút? :-)

A svéd irodában reggel 9-ig be kell jelölni, melyik menüt választja az ember ebédre (4 lehetőségből), én már volt, hogy ezt elfelejtettem, de szerencsére, akkor sem maradtam éhen. A szakácsnő (illetve csak gondolom, hogy ő főzi az ebédet) fejből tudja az összes dolgozóról - pedig vagyunk vagy 60-an -, hogy ki mit rendelt. A svéd ebédhez jár ital, lehet sört is venni (2,1%-os). Viszont mindkét irodában az ebédhez választható ital a tej is. Ez elsőre kicsit meglepett, megfigyelésem szerint különösen a dánok imádnak tejet inni délidőben.

Aztán, mint megtudtam, az ebédlőben a falra tett képeket helyi művészek festették és a dolgozók befizethetnek "lottóra", amit karácsonykor húznak, a nyeremény egy-egy festmény a falról. Azaz jövőre valószínűleg más képek lesznek kirakva...

Tegnap végre biztonsági oktatásban is részesültem és innen tudom, hogy a svéd irodában szigorúan tilos tüzet gyújtani (mécses, stb.). Kivéve a Lucia-napi gyertyák (ez a mi Luca-napunknak felel meg, december közepe), amiket egy lány fejére, koszorúként raknak. Ugyanis ezt jóváhagyatták a tűzvédelmi illetékessel :-)

Na és néha azért jó kívülállónak lenni, mert mindkét oldalról felbecsülhetetlen információkat lehet kapni, a túloldaliakat illetően. Ezek általában úgy kezdődnek, hogy "Ó, a svédek, azok..." illetve "Hát, a dánokról azt kell tudni, hogy...". De megvolt már "A norvégoknak ott van az olajuk, úgyhogy azt hiszik, mindent megtehetnek" is :-) Ellenben vannak kifejezetten beugratós kérdések is, amik pl. úgy hangzanak, hogy "És itt jobb az ebéd, mint a svéd irodában?...", szóval észnél kell itt lenni, kérem szépen.

A nap svéd szava: kastrull (lábas / serpenyő)