Szép kis nap

Ez egy aranyos film címe volt, Michelle Pfeiffer-rel és George Clooney-val a főszerepben. Az alábbiak pedig tegnap estek meg, velem a főszerepben :-) Vigyázat, hosszú lesz!

Minden olyan szépen indult: reggel időben kivetett magából az ágy, rendkívüli lelkesedéssel kezdtem neki a napi teendőimnek, tudván, hogy csupán két jelenésem van aznap:

• Délelőtt 10:20, a Komvux Pauli épületében - az első alkalom az "angol B"-ből a komvux-ön (=felnőttoktatás, egy közeli gimnázium épületében), ami valójában már a harmadik óra, csak én a múlt héten nem tudtam elmenni a fősuli miatt. Háttér: a főiskolán csak "angol A"-t oktatnak, viszont az ottani angoltanárunk, Adam szerint néhányunknak ennél már magasabb a tudásszintje, ezért nem igazán veszi jónéven, hogy bejárunk az A-s órákra és túl okosakat kérdezünk :-) És ez nem vicc, már kitiltást is kilátásba helyezett, mert a gyengébb tanulókra szeretne koncentrálni, nem ránk. Szerencsére engem a komvux-ön felvettek az "Angol B" csoportba, így célszerűnek tartottam, hogy váltsak a főiskolás angolról erre.


• Délután 13:00, a Malmö Högskola-n (=főiskola) - a fentiek miatt Adam néhányunknak azt javasolta, hogy írjuk meg az évvégére tervezett 3 órás "angol A" nemzeti tesztet már ma. Ha sikerül, a továbbiakban nem kell bejárnunk az A-s órákra. Szóval ez a teszt volt tegnap délutánra betervezve.

Első felvonás: Emő aktívan tevékenykedik a lakásban, az idő meg csak repül. Egyszercsak azt vettem észre, hogy hoppá, már el kellett volna indulnom. Rohanás a buszmegállóba, fel a 7-es buszra, a negyedik megállónál leszállás...nagy szerencsémre éppen jött a csatlakozás, szóval átrohanás, felszállás a 6-os buszra, majd két megálló múlva leszállás, élénk tempóban beügetés a suli épületébe.

Áldottam az eszemet, hogy előző nap megérdeklődtem telefonon, hogy az iskola melyik épületének melyik termébe kell mennem komvux-ügyileg. Főépület, ahol a recepció is van, C405-ös terem, kaptam a választ (a helyszínre érve ez utóbbit már csak emlékezetből szedtem elő, mert a papírjaimat persze otthon felejtettem). Beviharzás az épületbe, elrohanás a recepció előtt, be a liftbe, 4-es gomb megnyomása. Semmi hatás. Naaa, mi van már??? Ekkor észrevettem a gombok melletti mágneskártyaolvasó kütyüt. Huh, hát kártyám az nincs, sőt nem is tudtam, hogy kellene. Namindegy, felrohanás a számtalan lépcsőfokon. Nyitnék be az emeletre, az folyosó ajtaja zárva. Az ajtó mellett a falon - kártyaolvasó. A mindenségit, már megint a rövidebbet húztam!

Levágtáztam a recepcióhoz, magyarázkodás: izé, jónapot, hát engem fölvettek a Komvux-re, de nem tudok bejutni, segítsen már nekem, legyen olyan kedves. "De hiszen ez a gimnázium épülete, nem a komvux-é." - kaptam a nem is kicsit sokkoló választ. Uhhhh. Szerencsére egy tanár éppen kifelé tartott, felajánlotta, hogy megmutatja a helyes épületet. Első pont kipipálva: végre a megfelelő házban vagyok. A lifthez itt már nem kell kártya, de ettől függetlenül csak nem akart jönni. Újabb vágtázás a lépcsőkön fölfelé, mintha zsírégető tornára is beneveztem volna :-)

Fent a következő termek fogadtak: C412 valamint C414. Sehol egy C405-ös. Lesz, ami lesz, benyitottam a 412-esbe, ahol kb. 20 arc meredt rám, élükön egy tanárnővel. - Az "angol B" csoportot keresem - makogtam svédül. - Ez egy svédóra - kaptam a választ a tanárnőtől. Könyörgöm, akkor hol van a C405-ös terem? Ja, hát ahhoz először át kell mennem egy bezárt termen...na várjak csak, majd ő kinyitja nekem a kártyájával. Hálálkodás, átrobogás a hosszú termen, aminek eredményeképpen a labirintus újabb folyosójára jutottam.

O.k., itt a C405-ös, de teljesen úgy néz ki, mint egy tanári szoba. Bekopogás, egy tanárnő kikukkant. Nem, itt nincs semmiféle angolóra. Elbizonytalanodom: lehet, hogy mégsem C405? A tanárnő a C407-et javasolja. Benyitok, már rutinosan darálom a mondókámat, hogy mi járatban vagyok. Nos, találtam egy társadalomtudomány órát is. Nem mintha kerestem volna...

C406. Szintén nem talált. Már egy súlyosabb Woody Allen filmben érzem magamat. C402. "Igen, ez az angol B"- mondja a tanárnő. Ilyen nincs és mégis van!!! És még a listán is szerepelek, mint résztvevő. Mázsás kövek gördülnek le a szívemről. Keresek egy szabad helyet és lehuppanok a székre. Kemény menet volt, na.

Második felvonás: Az angolóra után átsétálok a közeli falafeleshez, a kedvenc jordán falafelárusomhoz. Kölcsönösen kiörüljük magunkat, hogy megint látjuk egymást. A szokásosat kérem: ropogós falafeltekercset vegyes szósszal és sült padlizsánnal, nyam-nyam :-)

Ránézek az órára, még van időm, hiszen a 13:00 órai órakezdet a főiskolán 13:15-öt jelent. A dolog a régi egyetemi városok múltjából ered, a karóramentes időkből. Amikor a templomtoronyban elütötték az egészet, a diákok tudták, hogy van egy negyedórájuk, hogy beérjenek az előadásra, azaz spuri. Érdekes, nem?...

Na de álljunk csak meg egy szóra! Hirtelen bevillan, hogy a negyedórával korábbi kezdet kizárólag a sima előadásokra vonatkozik. A vizsgák pontban egészkor kezdődnek! Telefon Raquel-nak, aki szintén ír tesztet. "Igen, egészkor kezdődik a teszt" - erősíti meg (angolul). Ebben a pillanatban a sóváran várt falafel akadállyá változik, hiszen már majdnem 12:45 van, én meg a város közepén ülök a falafelesnél...

Leteszem a telefont, közben látom, hogy elkészült az ebédem. Odamegyek Issan-hoz a pulthoz és előkapom a pénztárcámat. "Köszi, nem kérek italt...ugye 35 korona lesz?" hadarom. Issan kissé döbbenten néz rám, szó nélkül áll a pult mögött. Na most meg mi van? Netán vérfarkassá váltam? ;) Lassan leesik a tantusz: továbbra is angolul beszéltem, holott vele csakis svédül szoktam. Talán nem is tud angolul. Gyorsan elnézést kérek - már svédül - és elvonulok a falafellel. Mivel igencsak veszélyes lenne futás közben enni, gyorsan bekapom és már rohanok is. Megint...

A Triangeln-nél felpattanok a buszra, 2 megálló múlva - a Gustav Adolfs térnél - leszállok. Loholok a tenger irányába, amerre a főiskola van. Világrekordot döntök 700 méteren. A főiskola épületében berontok a liftbe és már záródik az ajtó, amikor a bosnyák csoporttársam is beugrik (ja igen, mint kiderült, van bosnyák és orosz csoporttársunk is):

"Te is az angol tesztre jöttél, ugye?" - kérdezi Adi vidáman.
"Igen, de az már 10 perce megy." - mondom elfúló hangon.
"Nahát, azt hittem, 13:15-kor kezdődik" - mondja megütközve.
"Nos, az a baj, hogy én is ezt hittem." - válaszolom.
"Reméljük, beenged bennünket Adam" - latolgatja Adi.

Ugyanis Adam az első órán kijelentette, hogy aki nincs időben a teremben, azt már nem is engedi be! Mázlinkra két idegen tanár a felügyelő, akik megkönyörülnek rajtunk és kinyitják az ajtót. Az elmúlt órákban átélt izgalmakhoz képest az angol teszt számomra már laza relaxálásként hat :-)

A nap svéd szava: akademisk kvart (akadémiai negyedóra, amennyivel később kezdődik az előadás)

Lélekmelegítő

Az elmúlt 10 napban a húgomékat láttuk vendégül, akik először jártak Svédországban. Igaz, nem voltam nagyon jó házigazda az össze-vissza utazgatásaimmal, de legalább a múlt hétvégén csináltunk pár közös programot négyesben.

Ilyen volt például a szaunázás a Ribersborg Kallbadhus-ben (becenevén: "Kallis"), ami közvetlenül a tengerparton van egy nagyon szép, több szárnyból álló, patinás faépületben. Még mi sem jártunk ott előtte, csak mindig tervezgettük, hogy majd egyszer...úgyhogy a múlt vasárnap szomorú, esős időjárása pont kapóra jött. Amíg oda nem értünk, tulajdonképpen csak vánszorogtunk az esőben-szélben, de a szauna melegében ücsörögve már örülünk, hogy rászántuk magunkat. A szauna panorámaablakán keresztül a tengerre lehet látni, ami fölött időnként el-elrepült egy-egy sirály. Szóval nem sok minden történt, de épp ez volt benne a jó, hogy el lehetett lazulni.

Amikor már nem bírtuk a hőséget, akkor több lehetőségünk is volt a lehűlésre: zuhanyzás hideg vízzel...álldogálás az esőben (akkor olyan +10 fok volt)...illetve fürdés a tengerben! Erre télen is van lehetőség, innen kapta a nevét a hely is: kallbad = hideg fürdő. A fiúk úsztak is egyet a tengerben, de mi, lányok eddig nem jutottunk el :-) Ja igen, külön van a női és a férfi szauna, fürdőruha viselése mindkét helyen ellenjavallt. Amikor már elég volt a jóból, távozás előtt még a bejáratnál lévő jókora kávézóban akklimatizálódtunk, egy-egy málnalekváros gofri és némi kávé segítségével.

Sajnos valamilyen gombabetegség megtámadta az épület tartócölöpjeit, ezért a fürdő jövő januártól fél évig zárva lesz, renoválás miatt. De addig még szerintem jövünk errefelé...

A nap svéd szava: bastu (szauna), ami a badstuga (fürdőkunyhó) szó rövidítése...egyébként maga a szauna szó - nem meglepő módon - finn eredetű.

A zenélő domb

Van egy kedvenc helyünk Malmöben, amit anno véletlenül találtunk meg és azóta csak "a zenélő domb" néven emlegetünk egymás között, igazi neve talán nincs is :-) Ez egy füves terület a Scaniaparken területén, amit amfiteátrum-szerűen körbevesz egy szintén füvesített domb, bejárattal a tenger felől. A domb belső oldalaiba 4 db földbe süllyesztett hangszórót építettek. A hangszórókból pedig minden nap 10-24 óra között zene szól! Egyszerű, de nagyszerű ötlet. A műsor mindennap ugyanaz a 15 CD, azaz különböző stílusú könnyűzenék.

Az ideális relaxprogram - legalábbis számomra - a következő:

1. kibuszozás a tengerpartra (2-es vagy 3-as busszal, az előzővel a Scaniabadet, az utóbbival a Propellergatan nevű megállóig)


2. majd egy kis séta a Scaniaparken-ig (a térképeken könnyen meg lehet találni, a Västra Hamnen környékén van), a strandröplabdapályákon túl kell menni


3. a domboldalon egy megfelelő hely elfoglalása (lehet választani: kilátás a tengerre vagy kilátás a Turning Torso-ra). Szerencsére általában max. 1-2 ember van rajtunk kívül, mert eldugott hely, csak nagyon ritkán van tömeg...bár a múltkor kifogtuk, amikor egy zajos szerb(?) nagycsalád grillezett este. Ugyanis középen van egy grillezőhely is, jellemző :-)


4. és: zenehallgatás, olvasgatás, elmélkedés; a tenger, a világítótorony, a vijjogó sirályok és a hatalmas Finnlines hajók bámulása, stb. ;) Szélálló ruha ajánlott, itt sosincs szélcsend!

A neten sajnos egyelőre csak a tavalyelőtti műsort találtam meg, de most is nagyon jó zenék vannak, pl. Luther Vandross és a kameruni Richard Bona (ő szintén kedvencünk, már régóta). Egyébként a bejáratnál egy táblán fel van tüntetve, melyik órában mit adnak. Bár az utóbbi 1 hónapban éppen valami experimentális "bálnazene" volt egész nap, mint időszaki műsor (persze megideologizálva, hogy ez miért is olyan jó) - na ezt annyira nem tudtunk élvezni :-)

A nap svéd szava: gräsmatta (gyepszőnyeg)