A tyúk vagy a tojás?

A tojás, mint termék nagyon érdekes téma, legalábbis errefelé...és számomra. Az egy dolog, hogy Svédországban nagy kereslet van a biotojásra - az utóbbi időben mi is csak azt veszünk, azt a kis árkülönbséget simán megéri, hogy a) egészségesebb, de főleg b) olyan tyúktartást támogatunk, ahol az állatok a természetes életmódjuknak megfelelően élhetnek, nem rabszolgaként. (Ehhez kapcsolódóan ajánlom ezt az ausztrál videót, amely felszabadított tojótyúkokról szól, nem is akárhogyan.)

A másik felfedezésem az volt, hogy itt olyan tojástermékek is vannak, amiket máshol még nem láttam. Van például flakonos tojásfehérje / tojássárgája / egész tojás (a képen balra fehérje, jobbra egész tojás látható). Olyasmi kiszerelésben, mint egy kisebb kannás bor :-) Pl. 1 dl flakonos tojás kb. 2 egész tojásnak felel meg. Praktikusnak mindenképpen praktikus, ugyan ki még nem próbáltuk. Valahogy nem viszi rá a lélek az embert, mert bizarrnak tűnik így elsőre (és másodiknak is).

A legújabb, amit láttam, a színpompás lego-szerű műanyag tojástartó, amit kifejezetten a gyerekeknek szánnak: nyilván függőséget okoz és minél többet kell belőle összegyűjteni, hogy építeni lehessen belőle. Az ötlet nem rossz, de őszintén szólva nem tudom, mennyire sikeres a koncepció. A termék neve Eggyplay, svéd gyártmány, mosogatógépálló, könnyebb és helytakarékosabb a kartondobozhoz képest. Egyszóval a világ legszórakoztatóbb tojásdoboza, nem is kérdéses :-)

A fenti képen látható napocskás tükörtojást pedig speciális segédeszköz igénybevételével készíthetjük el. Már aki áldoz ilyesmire...

Ennyit a tojások titkos életéről, bár biztosan vannak még hasonlóan izgalmas dolgok ezen a területen. Viszont ezt a bejegyzést azzal a szándékkal is írom, hogy kicsit magyarázkodjak. Érezhetően megritkultak a svédasztalos bejegyzések az utóbbi hónapokban, ez simán fogható a költözködésünkre és annak folyományaira. Míg előtte olyan havi öt bejegyzés volt a szokásos, mostanában a kettő is nehezen jön össze. A "nehezen"-t persze lehet, hogy nem érezni a blogban, de tényleg az van, hogy téma lenne (gyűjtögetem én innen-onnan), de a megvalósulás nyögvenyelős. Leginkább halogatom, bevallom.

Elfogyott a motiváció, illetve úgy fogalmaznék, hogy más dolgok sokkal jobban lekötnek, ide már nem marad lelkesedés és energia. Egy-egy - bármilyen rövidnek tűnő bejegyzés - megírása is 3-4-5 órába telik, többször átírom, átgondolom, képeket / linkeket keresek, stb. Úgy érzem, az előkészítéssel, anyaggyűjtéssel, mindennel együtt túlságosan lekötött és ma már inkább tehernek érzem - sajnos.

Úgyhogy úgy döntöttem: mától kezdve szüneteltetem a blogot. Lehet, hogy ez valójában azt jelenti, hogy itt a vége, fuss el véle - de "soha ne mondd, hogy soha". Az archívum viszont elég nagy, lehet benne visszaolvasni, azt nyugodt szívvel tudom ajánlani. 2008. augusztus 1-je óta összesen 455 bejegyzést írtam és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam az olvasóktól (negatívat talán 2 db-ot), ami nekem tényleg nagyon sokat jelentett.

Köszönöm mindenkinek, aki megosztotta velem a véleményét ill. aki olvas (írom ezt jelen időben, hiszen a bejegyzések megmaradnak) és minden jót a továbbiakra! A jobb oldalon belinkelt kedvenc blogok szintén frissülnek - remélhetőleg -, így ott is van némi olvasnivaló.

Hej då!


A nap svéd szava: avsked (búcsú)

Multikulti kultúrsok(k)

Új blog került fel a kedvencek közé (ami a jobb oldalon található). Először a Szülőnek lenni Svédországban c. bejegyzést olvastam a MultiKulti Kultúrsok(k)-ból, amit egy ismerősöm megosztott a Facebook-on. Aztán gondoltam, elolvasom, mi is van még benne.

Nagyon-nagyon jó érzés fogott el Katalin megértő, nyitott sorait olvasva, aki olyan fontos dolgokról ír, amelyeket rohanó mindennapjainkban talán végig sem gondolunk. Az előítéletekről, a másságról, a különböző kultúrákról...és hogy sok mindent lehetne másképp is. Nem is tudom jól megfogalmazni, mi az, ami megkapott - úgyhogy inkább idéznék tőle néhány gondolatot, remélve, hogy kedvet csinálok az - októberben indult és félévesre tervezett - bloghoz, amely egy kulturális munkához kötődik, Uppsala-ban, Svédországban:

"...a sok elméleti okosság, amit multikulturalizmusról, konfliktusokról, mediálásról, interkulturális kommunikációról, egyebekről tudok mondani, akkor lesznek hitelesek, akkor válnak kézzelfogható tudássá és gyakorolható hivatássá a tanítványaim számára, ha a valóságban is látom, kipróbálom, megtapasztalom, milyen a kulturális mindenki földjén élni.

Nos, hát itt duplán vagyok idegen, vagy inkább triplán. A gyakorlatban, sztereotípiák között. Olyan helyzeteket élek meg, amit a könyvekből nem lehet megtanulni, megismerni. Például a fiatal kurdok és szíriaiak konfliktusát, a gottsundai és stenhageni gangek verekedését. És, remélem, azt is, hogy sikerül a kurd és szíriai kulturális szervezetek vezetőivel kidolgozni valamilyen stratégiát (az egyik kis csírázó növénykém a sivatagban)."

- - -

"Az egyénekre ráragasztott címke eltakarja magát az egyént individuális jellemzőivel együtt. És gyakran a sztereotípiák többet mondanak el rólunk, mint azokról a társadalmi, etnikai, kulturális (stb.) csoportokról, amelyek tagjaira használjuk ezeket a sztereotípiákat.

A negatív érzelmi töltet ráadásul gyakran félelemből táplálkozik. A példa egy fiatal magyar fiútól származik, aki Dániában szembesült azzal az elmúlt évben, hogy amikor kiderült, hogy magyar, egyből „szerbnek”, „cigánynak”, „tolvajnak” tartották a vele egyidős fiatalok. Sok 20 év körüli dán szerint tehát minden magyar szerb és cigány, aki ráadásul tolvaj is. Talán nem nehéz felfedezni a történetben a félelmet. És persze, mást is: az ismeret, a megismerés, a mások iránti nyitottság maximális hiányát."

- - -

"A legutolsó – és ebben az esetben a legfontosabb – téves hiedelem az, hogy az arabok civilizálatlan barbárok. Nyilván vannak ilyenek is, mint ahogy minden országban előfordulhatnak civilizálatlan barbár emberek, azt állítani azonban, hogy a civilizálatlanság az arabok jellemzője, nos, ez maga barbárság. Arról árulkodik, hogy ennek a sztereotípiának a használója egyáltalán nem ismeri Európa kultúrtörténetét, ráadásul fals etnocentrizmussal él."

- - -

"Svédország oktatási rendszere lenyűgöző. Olyan, amire nekünk is szükségünk van, volna. Aktív állampolgárság, demokrácia, felelősségvállalás, Life long learning: ez mind olyan formát ölt, amit én szeretnék otthon is látni.

Kreativitás és kreatív ipar, a tanulás mint egészségmegőrző rendszer, csodás nyugdíjasok, akik egyszerre 2-3 nyelvet tanulnak, mert tanulhatnak. Iskola, ahová szeret a gyerek járni, mert érdekes, mert izgalmas, mert nagyon sok mindent lehet, és mert ő áll a középpontban, a társaival együtt, akik azt tanulják, hogyan kell egymást elfogadni és tisztelni. Az esélyek biztosítása, a lehetőség, hogy az legyél, ami szeretnél lenni, amiért megküzdesz, még akkor is, ha szüleid bevándorlók vagy esetleg finn romák.

Álmaim iskolarendszere. Hát most nyitott szemmel álmodhatok néhány hónapig."

- - -

"A svédek és finnek is szolgálnak meglepetésekkel. Nem túl sokkal, de néhánnyal igen. Ezt azonban egy másik bejegyzésben írom le részletesen.

Ízelítőül:

Engem némileg sokkol, amikor 10 fokban rövidnadrágban és pólóban jön velem szembe valaki. Vagy zokni nélkül papucsban.
Vagy ha minden nap felporszívózzák az avart.
Vagy az, ha szombat hajnalban arra ébredek, hogy óbégatnak a fiúk, és bútorokat dobálnak ki az ablakon.
Vagy az almafa, aminek nem szedik le a gyümölcsét.
Vagy a Krasznaja Moszkva a fiókokban.

Nem csodálkozom. Olyan, mintha otthon volnék. Nézem a virágos mezőt. Tanulok. "

- - -

"Az oktatás a leghatalmasabb fegyver, amivel megváltoztathatjuk a világot. Ezt valószínűleg nagyon sok politikus tudja, a kérdés csupán az, hogy milyen világot „álmodnak” a döntéshozók. Az esélyegyenlőség világát álmodják, vagy valami mást? A haladás államát kívánják megteremteni, vagy valami mást? Mosolygó, önbizalomtól ragyogó arcú, elégedett és egészséges emberek társadalmát akarják, vagy valami mást? És az emberek maguk, vajon mit akarnak?

Legyenek ezek költői kérdések, válaszok nélkül (vagy mindenki gondolkodjon el a lehetséges válaszokon)."

- - -

...de ezek csak kiragadott részletek, ismétlem: érdemes ellátogatni a blogra!


Végül, de nem utolsósorban, még egy ajánló: Feri világgá megy - és szintén megtapasztalja a kultúrsokkot, mint olyat. Ő Amszterdamban, de japán munkahelyen. Ennek túléléséhez elkél némi humor is. Feri stílusa pedig zseniális. Szerintem :-) Róla ill. tőle a Határátkelőn olvastam először: Hétköznap is földönkívüliként. Sajnos nem ír túl gyakran a blogba, de ha igen, akkor az ütős.

Jó olvasást!


A nap svéd szava: fördom (előítélet)

KRESZ-dolgok

Az utakon közlekedve előbb-utóbb feltűnik a magunkfajtának, hogy itt bizony jópár dolog máshogy van. Erre jellemző példa a házunk melletti kereszteződés, ahol mind a 4 irányból stoptábla van. Na ilyenkor kinek van elsőbbsége? Sokan arra tippelnek, hogy ez is jobbkezes kereszteződés, csak éppen meg kell állni. A négyoldalú stoptábla-szabály szerint viszont annak van elsőbbsége, aki előbb ér oda. Láttam már értetlenül várakozó autóst, aki nem értette, hogy a jobbról jövő autó miért nem akar menni...

A könyvtárban magamhoz vettem egy vezetést oktató könyvet (szó szerint lefordítva: "Jogosítványkönyv", Körkortsboken), és végiglapozgattam, hogy találok-e helyi specialitásokat - a forgalomban vagy magában a könyv jellegében. Aztán vannak olyanok, amiket máshol olvastam vagy magam tapasztaltam. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

• A könyvben külön fejezet van a környezetbarátabb autóvezetésről - pl. különböző üzemanyagok, elektromos- és hibridautók, vezetési stílus/mód fontossága, szervizelés jelentősége, az autózás alternatívái: bicikli, tömegközlekedés... Plusz az emberi tevékenységek káros hatásáról a Föld klímájára.
  
  Néhány konkrét példa arra, hogy a gyakorlatban is tesznek mindenféle lépéseket: Malmöben, a Västra Hamnen egyik parkolójában nemrég nyílt meg egy elektromos autóknak épített töltőállomás - napelemmel a tetején, azaz napenergiát használva. A tankolás pedig - azt olvastam - ingyenes... Egyébként 2013-ban Malmö nyerte az Elektromos Autók Legjobb Városa (Elbilsbästa Kommun) címet, ebben az is közrejátszott, hogy a közigazgatás szinte összes autója környezetbarát üzemanyaggal megy (környezetbarát autó = miljöbil), vagy legkésőbb 2015-ig arra lesz lecserélve. Aztán az egyik malmöi parkolóházban parkolva ingyen igénybevehetünk biciklit, amivel könnyebben mozoghatunk a városban. Vagy pl. a legtöbb városban ki van írva, hogy max. 1 percig megengedett a gépjárművek üresben járatása, itt van pl. a részletes göteborgi szabályzás.
  


• Mobiltelefon használata az autóban, vezetés közben, headset vagy kihangosító nélkül - meglepő, de megengedett! Még meglepőbb, hogy Európában egyedüli országként, ugyanis ezt már Albániában is betiltották. Ami indoklást olvastam eddig, az sem kutya, a kutatások szerint a kihangosítós verzió is eltereli a sofőr figyelmét, ezért az sem jobb - így marad a megengedő szabályozás. Legalábbis ma még ez van érvényben. Ráadásul az autósok - de ez a forgalom összes résztvevőjére igaz, még a gyalogosokra is - egyre gyakrabban szuggerálják az okostelefonjukat (internet, stb.). Én biciklivel közlekedve napi szinten kényszerülök ilyen módon "alvajáró" gyalogosok miatt mindenféle manőverekre. Valahol olvastam, hogy emiatt megnőtt a gázolások száma is, na ezt simán elhiszem.
  
  
• Elsőbbségadás a biciklisek számára - Malmöben az egyik forgalmas kerékpárútszakasz (ami egyébként egy kellemes parkos részen fut végig kb. 1 km-en keresztül) három helyen is keresztez autóutat, és az elsőbbségadással sokszor volt probléma. Az autóknak volt elsőbbsége, de ezt sok biciklis nem így értelmezte vagy rosszul tudta, ugyanis a mellette lévő zebrán természetesen a gyalogosoknak volt elsőbbsége, amit az autósok itt szinte 100%-ban meg is adnak, mondhatni ösztönösen. Voltak persze balesetek is emiatt.
  
  Nos, nemrég átépítették ezeket a kereszteződéseket, a kocsik bukkanókat kaptak ÉS Elsőbbségadás kötelező! táblát (avagy macisajt). Állítólag az országban ez az első három kereszteződés, ahol az autósoknak elsőbbséget kell adniuk a kerékpárosok számára. Mint gyakran arra közlekedő kerékpáros, elmondhatom, hogy ég és föld a különbség. Megnőtt a biciklisek biztonságérzete, egyértelmű lett a helyzet. Korábban is megállt ám sok autós, csak nehogy baleset legyen, de persze nem volt nekik kötelező. Nekem meg konkrétan volt olyan esetem, hogy megadtam az elsőbbséget egy autónak, de a mögöttem jövő bringás csöngetett rám, hogy ugyan miért akadályozom őt?...
  
  
• Az ún. spanyol kanyar (spanska sväng), amit én egy vidéki autóúton láttam. Van neki egy előrejelző táblája, én is erre figyeltem fel. A lényege, hogy balesetveszélyes kereszteződéseket átépíthetnek ilyenre, azaz a széles útról megtiltják a balra kanyarodást. Ehelyett jobbra le kell kanyarodni az elkerülő kanyarra, majd arról lehet keresztezni a szélesebb utat, így nem keletkezik veszélyes balkanyar.
  
  
• Részletesen ír a könyv a vadakkal való találkozás veszélyeiről, a kockázatos időszakokról (pl. alkonyat, pirkadat vagy télen, amikor egyes állatok a sózott úthoz vonzódnak), hogy miért a jávorszarvassal való ütközés a legveszélyesebb - és belőlük ugye van kb. 300.000-400.000 db(!) az országban -, mit tegyünk vadgázolás esetén, bejelentési kötelezettség és procedúra a rendőrség felé egyes állatfajok esetén (pl. medve, farkas, hiúz, jávorszarvas, vidra...). Erről a témáról  korábban már én is írtam.
  
  
• Kétoldalas, fotókkal illusztrált leírás a "gyermek az autóban" témakörben, pl. mikor milyen gyerekülést használjunk, milyen szabályokat kell figyelembe venni, milyen gyerekülés nem megfelelő (a T-kóddal jelöltek, ezek csak 2008. május 9-ig voltak engedélyezettek, jelenleg E-minősítésű ülést szabad csak használni). Részletes leírás a gyerekülések helyes rögzítéséről. Satöbbi.
  
  
• Egyik kedvencem: a láthatóság. Szintén fotókkal illusztrált oldalak arról, ki mennyire látszik a sötétben. Az autó világításának erősségétől függően a gyalogos láthatósága:
  a) sötét ruhánál: 25 ill. 100 m;
  b) világos ruhában: 60 ill. 200 m;
  c) fényvisszaverő ruhában: 125 ill. 300 m!
  Természetesen részletesen ír magáról az autós közlekedés fényviszonyairól is, a lámpák kezeléséről. De a szemléletesség itt is megvan (fotók). 

Amúgy az egész svéd oktatókönyvnek tetszik a szerkezete, nemcsak áttekinthető, de érthető, a fölösleges száraz szövegek elhagyásával, abszolút a gyakorlati mondanivalóra koncentrálva, a lényeget külön kiemelve, sok fotóval és rajzzal illusztrálva. Belenéztem a magyar könyvbe is, bennem lehet a hiba, de nagyon hamar elfáradtam a nyelvezetétől. A svéd könyvben az is pozitívum (szerintem), hogy szinte minden egyes témánál beleszövi a mondanivalóba az emberi tényezőt. Hogy az egész autóvezetésnek ez az egyik lényege: magunkkal tisztában lenni, mások viselkedését minél jobban kiszámítani.

(A képen: svéd vezetésoktató könyv - thai nyelven.)

A nap svéd szava: körkort (jogosítvány)

Ki számít svédnek?

Talán érdemes ezt a kérdést tisztázni, annyi különböző véleményt hallva. Nyilván, aki Svédországban, svéd szülők gyermekeként született, az svéd, nem is kérdéses. De mi van a többiekkel? Vagy inkább úgy kérdezem: mi van velünk, többiekkel? :-) (Azt jelen pillanatban egyértelműen kijelenthetem, hogy én nem számítok svédnek.)

A hivatalos álláspont a következő: 
A svéd törvények előtt az svéd, aki svéd állampolgár. Pont.

Az állampolgárság megszerzésének többféle módja lehet:

1. A már fentebb is említett lehetőség: svéd szülők gyermekének születni, ilyenkor automatikusan svéd állampolgárok leszünk. Még csak nem is kell Svédországban megszületnünk. Elég, ha az egyik szülő svéd állampolgár. 
2. Ugyanez a helyzet örökbefogadásnál is, vagyis elég egy svéd szülő.
3. A többieknek már macerásabb a dolog, ugyanis az állampolgárság megszerzése előtt jóváhagyás szükséges. Erre szabályok vannak, mint többéves itt-tartózkodás, büntetlen előélet, rendezett anyagi helyzet, stb. 
4. Az észak-európai országok állampolgárai számára enyhébbek a követelmények, könnyebben megkaphatják az állampolgárságot. Mint ahogy azok is, akik egy svéddel házasodnak.

Ha valaki megkapja az állampolgárságot, szinte lehetetlen, hogy elveszítse, hacsak nem kéri maga. De van egy olyan szabály, hogy ha egy svéd külföldön született és soha nem lakott Svédországban, 22 év után elveszítheti az állampolgárságot.

Egy fórumon érdekes fejtegetéseket olvastam ezzel kapcsolatban - mert a hivatalos álláspont persze nem egyezik az utca emberének véleményével -, többek között egy idézetet, ami valahogy így szól: "Egy ember svéd a saját szemében, ha svédnek érzi magát --- egy ember svéd mások szemében, ha olyan jegyek és tulajdonságok birtokában van, amelyek a "svéd koncepcióval" egyeznek --- egy ember svéd a hatóságok szemében, ha svéd állampolgársággal rendelkezik."

Egy híres példa: Zlatan, Svédország büszkesége, a Malmöben született, Rosengård-ban felnőtt focista, akinek bosnyák és horvát szülei vannak. Egyszerre bevándorló és svéd - attól függ, milyen definíciót használunk...

Egy másik hozzászóló - erősen szubjektív - véleménye, azaz a kritériumok ahhoz, hogy valaki svéd legyen:

• min. egy szülő Svédországban született
• ő maga Svédországban született
• jól beszél svédül
• svédnek érzi magát legbelül
• valamennyire "svéd módon" él
• svéd/európai/angol neve van (bizonyos kivétellel)
• nem árulja el a hazáját

De van, aki szerint az akcentusmentes svéd tudás és a fehér bőr is feltétel...

Mindezek a "hallgatólagos" vagy "nem hivatalos" feltételek azt mutatják, hogy jópáran nagy adag előítélettel élnek (élünk), úgy általában - és ez még országtól is független. Ebben az esetben van az ideál, az "igazi svéd", aki a mintapolgár...mintha semmi rosszat nem lehetne rá mondani. A statisztikák persze azt mutatják, hogy ezek a svédek is csak emberek, éppúgy, mint a bevándorlók vagy más országok otthon élő állampolgárai. Ők is lehetnek gyarlók, esetenként rosszindulatúak, sőt időnként bűnözők is. Esetleg rasszisták... De szerencsére nem ők vannak túlsúlyban.

No és jó kérdés az is, mennyire fontos, hogy valaki svédnek tűnjön. Erről azok mesélhetnének, akik nem látszanak annak és emiatt hátrányok érik őket. A kinézetük, a nevük, az akcentusuk, vagy más egyéb miatt. Klasszikus példa az önéletrajz, amit egyszer svéd keresztnévvel, egyszer pedig Mohamed névvel küldtek el ugyanarra az állásra...interjúra csak a svéd nevű jelentkezőt hívták. Nekem nincs ilyen személyes élményem - nem tudom, a elküldött CV-imet pontosan mi miatt dobták félre, de azért benéztem volna a színfalak mögé :-)

A nap svéd szava: medborgare (állampolgár)

Virágokat vagy jogokat?

Magyarországon a nőnap nem nagy ünnep (hacsak ez meg nem változott az elmúlt pár év alatt). Van, ahol a férfikollégák meglepik a női szakaszt egy kis virággal, ami azért jól tud esni. Aztán az újságok is lehoznak egy-egy cikket, hogy ugye, milyen jó, hogy vannak a nők ill. néhány híres nőt is megemlítenek. És általában ennyi. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Index ma több érdekesebb cikket is lehozott, pl. a magyarországi szexizmusról és a nők helyzetéről az EU-ban.

Most egy svéd újságban - egy finn újságírónő tollából - olvasom, hogy Oroszországban a nőnap munkaszüneti nap. Tessék csak kényeztetni a nőket-asszonyokat! Csoki, virág, ilyesmi dukál. És ugyanezek az orosz nők - sokan közülük egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkeznek -, akár 5 évig is szívesen otthon maradnak a gyerekkel. Nem mintha olyan sok ideig lenne gyes, hanem mert ez "így természetes". Apa dolgozik, anya a gyerekekkel, a háztartással foglalkozik. (Közben senki nem fizet neki nyugdíjjárulékot, ugyan kit izgat ilyen apróság.)

Na de mi ezzel a gond? Anna-Lena Laurén szerint Oroszországban az egyenjogúság még csak nem is egy elérendő ideál. A kislányok legyenek édesek, a nők szépek, az anyukák pedig fontosabbak a gyerek számára, mint az apukák - ez mind olyan magától értetődő, mint hogy reggelente megreggelizünk. Egyébként is az a törekvés, hogy a nők minél tovább otthon maradjanak szülés után. És persze csak a nők...

Eközben Svédországban a nőnap nem a virágról és a kényeztetésről szól - ó nem! Ez annak az ideje, hogy az ember aktuális képet kapjon az egyenjogúság kérdéséről, esetleg elmenjen egy tüntetésre (van több is a nagyobb városokban). Én három napilapot vettem ma a kezembe, mindegyik legalább 6-8 oldalon, sokféle cikkben a nők helyzetéről szólt. Egyébként mindenféle nemzetközi mérések szerint Svédország áll a világon a legjobban az egyenjogúság kérdésében, ami a gyakorlatot illeti.

Ez nem azt jelenti, hogy minden oké, hátra lehet dőlni, hanem azt, hogy a többi országban még nagyobb hiányosságok vannak. Ezt támasztja alá a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt nyilatkozata is, aki azt állítja, tévednek azok, akik azt állítják, hogy Svédországban teljes a nemek közötti egyenlőség. Ehhez még sokat kell tenni, pl. a politikusoknak is. (Meg lehet vádolni, hogy főleg kampányszövegről van szó, de én most hiszek neki, mármint hogy ezt komolyan gondolja. Csak lássam is, hogy tesz valamit.)

És vajon hogy gondolják az utca emberei? Március elején 1015 főnek tették fel a kérdést:
Szerinted egyenjogú ország-e Svédország? ...íme a válaszok:

• IGEN: 55% (férfiak); 37% (nők), 46% (összesen) 
• NEM: 40% (férfiak); 57% (nők), 49% (összesen)
• NEM TUDOM: 4% (férfiak); 6% (nők), 5% (összesen)

 A különbség nem olyan nagy, mint gondoltam volna, de azért a férfiak többsége igen-t mondott, míg a nők többsége nem-et. Én azt mondanám, hogy maga az a tény, hogy a férfiak 40%-a elismerte, hogy van még min javítani, önmagában pozitív dolog.

A következő kérdés:
Mi a legfontosabb dolog, amit tenni kellene az egyenlőtlenség megszüntetésére?

• Szigorúbb büntetés, hogy a nők elleni erőszakot megelőzzük - 28% (férfiak); 16% (nők)
• A fizetési szintek emelése a nők által dominált szakmáknál - 27% (férfiak); 42% (nők)
• A gyes idejének egyenlő elosztása - 9% (férfiak); 10% (nők) 
• Kvóták bevezetése a munkahelyeken - 6% (férfiak); 7% (nők)
• Más - 9% (férfiak); 10% (nők)
• Nem tudom - 21% (férfiak); 14% (nők)

, azaz a nők szerint a női fizetések emelése lenne a legfontosabb - ezzel a férfiak nem igazán értenek egyet... Ami a konkrét fizetéseket illeti, egy skåne-i grafikont láttam az egyik cikkben, eszerint a férfiak 5000-13.000 koronával többet keresnek havonta, az 5000 koronás eltérés malmöi, a 13.000-es lomma-i (ez egy közismerten gazdag kisváros Malmö mellett). Átlagosan egy nő a 86%-át keresi egy férfi keresetének. Létezik egy 15:52 nevű mozgalom is, aminek a neve azt jelenti, hogy 8-17 h munkaidőt alapul véve egy nő 15:52 után ingyen dolgozik.

A gyes-ről már korábban írtam, hogy sok az otthon maradó apuka. És a minimálisan kötelező 2 hónapon túl is érdemes otthon maradniuk. Nemcsak a kisgyerekkel való kapcsolat miatt, de anyagilag is megéri: bónuszt, azaz plusz pénzt ad érte az állam. Nemrég postáztak emlékeztető leveleket azoknak, akiknek "bent maradtak" napjaik (ez nagyrészt az apukákat érinti, de van ahol az anyuka kap ilyet). Tapasztalatok szerint ez a kis buzdítás - még jóval a lejárati határidő előtt - hatásos szokott lenni, utána többen maradnak otthon.

Ami az egész egyenjogúsági témát illeti, nem csak évente egyszer kerül elő, folyamatosan szem előtt van, vita folyik róla, cikkek születnek róla, stb. Természetesen nemcsak a nők részéről, sőt, vannak bevallottan feminista férfiak is - a vezető politikusok között is.

Azt hiszem, még bőven lenne mit írnom a témában, de most ennyi. Talán folyt. köv...

Ui.: A karikatúra szövege:
- Teljes munkaidőben kellene dolgoznom!
- Miért? Nem kapsz pénzt a férjedtől?

A nap szava: jämställdhet (egyenjogúság)

Mindenféle jelenségek

Itt nem természeti csodákra gondolok, hanem inkább olyan dolgokra, amik lassan már fel sem tűnnek nekem, de azért időnként még eltűnődöm, hogy ez vajon miért alakult így?... Ez nagy részüknél talán örökre rejtély marad. De vannak olyanok is, amik teljesen érthetőek és logikusak, csak magyar szemmel nézve érdekesek. Néhány példa mindkét kategóriára:

• Fordítva működő zárak és villanykapcsolók. Amikor nagyon nyitnánk az ajtót, de nem megy, gondoljuk erre az eshetőségre is :-) Na de ennyire nem egyszerű a dolog, sok normális irányba működő zár is van, törvényszerűséget nem sikerült felfedezni. Talán ahogy sikerül a mesterembernek a felszerelés... A villanykapcsolóknál ugyanez. Időnként. Szóval ha látszólag fel van kapcsolva és nem világít, akkor még van remény. Lekapcsolni! ;)
  
  
• Városszerte kisebb-nagyobb szökőkutak díszítik a tereket, általában valamilyen szoborszerűségből szökik a víz. Ezzel még semmi különöset nem mondtam - csakhogy errefelé a szökőkutakat télen sem kapcsolják le. Szépen működnek is, a visszahulló vízsugár pedig különösen kreatív formákban fagy rá a szökőkút összes létező szilárd felületére, ezzel teljesen új formációkat létrehozva. Az eredeti szoborféleség persze teljesen felismerhetetlenné válik. Ezt akár nevezhetjük a modern művészetek egy új fajtájának is, amikben a skandinávok amúgy is jók.
  
  
• Ne lepődjünk meg, ha távolságot mérföldben (mil) adnak meg. Mielőtt nagyon elkezdenénk számolgatni az angolszász területeken elterjedt mértékegységről km-re, jelzem, hogy ez a mérföld nem az a mérföld :-) Ugyanis 1 svéd (és norvég) mil 10 kilométernek felel meg. A mil-t leginkább a beszélt nyelvben alkalmazzák, hivatalos összefüggésben a kilométert használják. Kivéve a gépjárművek üzemanyagfogyasztását, az hivatalosan is liter per mil - csak hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog. Majdnem dobtam egy hátast, amikor nemrég az egyik ismerősöm megemlítette, hogy 0,5 litert fogyaszt az autója :-) A mil nem elfogadott mértékegység az EU-ban, így az Európai Unión belüli kommunikációban gyakorlatilag nem használható.
  
  
• kent.nu, tv.nu - az előbbi a Kent oldala, az utóbbi egy online tévéműsoroldal. Sok más svéd weboldallal együtt az a közös bennük, hogy nem az .se (Svédország) nemzeti domain alá tartoznak, hanem a .nu alá, amely a csendes-óceáni Niue szigetének a nemzeti domain-je. Viszont néhány országban - Belgium, Hollandia, Dánia, Svédország - a "nu" szócska jelentőséggel bír (svéd jelentése: most), ezért közkedvelt domain-né vált, még 2003 előtt. Az is gyakran előfordul, hogy két különböző cég birtokolja a .nu-ra és a .se-re végződő weboldalt.
  
  
• És végül egy nagyon okos és hasznos dolog: a fényvisszaverő csíkokkal ellátott láthatósági mellény, de leginkább annak az aktív használata. Ha csak egy dolgot lehetne ajánlanom így télen, a ködben-sötétben, ez lenne az. Szinte mindegyik kocogón/futón (akik vannak szép számmal!) van mellény, még nappal is, ami szintén nem hülyeség. A bicikliseken is van, ugyan nem mindegyiken, de amióta láttam egy reklámot, amely azt mutatta be, hogy a sötétben egy autó számára mennyire láthatatlanok vagyunk mellény nélkül, azóta erősen ott van a tudatomban, hogy mellény, mellény. Vagy legalább a kabátról lógó fényvisszaverő figurák és társaik, amiket pl. minden szupermarketben és könyvesboltban lehet kapni és akár életet is menthetnek. A sorokba rendezett ovis gyerekek reggelente ugyancsak láthatósági mellényben vonulnak a házunk előtt. És a gazdák sem feledkeznek meg a kutyákról, nekik is van fényvisszaverős mellényük. Van, amelyik kutya mini, villogó LED-lámpát (is) hord a nyakörvén.

A nap svéd szava: reflexväst (láthatósági mellény)

IKEA-tények (2. rész)

Akkor íme még több információ a kék-sárga cégóriás mindennapjaiból:

• Az IKEA-áruházakban (aki már járt náluk, tapasztalta) van étterem is, ahol tipikus svéd ételeket lehet enni, többek között húsgolyókat (köttbullar). Az évek folyamán az IKEA lett a legnagyobb svéd készétel-exportőr. Az étterem kötelező része az áruházaknak, mert Ingvar Kamprad szerint "nem lehet éhesen vásárolni". Ugyanígy mindegyik áruházban van játszószoba, mert "nem lehet úgy vásárolni, hogy a gyerekek láb alatt vannak".
  
  
• Tulajdonosi struktúra: a közhiedelemmel ellentétben az IKEA ma már nem svéd cég. Ugyan a legnagyobb befolyás továbbra is a Kamprad-családé, de egy bonyolult rendszerben több külföldi országban vannak bejegyezve a különböző IKEA-cégek.
  
  Először is, van az IKEA-konszern (IKEA Group). A holland Stichting Ingka alapítvány birtokolja az összes részvényt az Ingka Holding BV részvénytársaságban, amely számos országban tulajdonosa az IKEA-áruházaknak és az IKEA-koncepció legnagyobb franchise-tulajdonosa.
  
  Aztán: az Interogo alapítvány (Liechteinstein) birtokolja az IKEA Holding SA nevű céget (Luxemburg), amely birtokolja az Inter IKEA Systems BV nevű céget (Hollandia), ez az a cég, amely az "IKEA" név és koncepció tulajdonosa. Ennek nagy jelentősége van, hiszen a világon az összes IKEA franchise minden évben 3% jutalékot fizet a forgalom után az Inter IKEA Systems-nek. Csak 2005-ös adatot találtam, eszerint akkor az éves forgalom 135 milliárd korona volt, amiből tehát az Inter IKEA Systems 4 milliárd koronával lett gazdagabb (kb.132 milliárd Ft). Ez a komplikált struktúra korábban titkos volt, csak 2011-ben leplezte le az egyik svéd oknyomozó tévéműsor (és utána maga Kamprad is megerősítette, hogy az információk megfelelnek a valóságnak). Valószínűsíthető, hogy adózási okok vannak a dolog mögött, de további részleteket nem tudni.
  
  Végül van az Ikano-csoport (Luxemburg), amely főleg pénzügyekben és ingatlanügyekben érdekelt, de részben eladással is foglalkozik.
  
  
• Az utóbbi csoportba tartozik az 1995-ben alapított Ikano Bank is, amely Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban működik. Ha számlánk van náluk, a legtöbb tevékenységet csak interneten lehet lebonyolítani. Ez egyébként nem egyedi dolog, pl. én is internetes bankot választottam anno (egy másikat), aminek egyáltalán nincs bankfiókja. Az Ikano Bank reklámjaiban általában a Småland megyei emberek szemfülességét, spórolósságát hangsúlyozzák (természetesen Kamprad szülőhelyéről van szó...).
  
  
• Ha már itt tartunk, Ingvar Kamprad (aki márciusban lesz 87 éves) mindig is kerülte a feltűnést és a pénzszórást. Ő maga egy 1993-as Volvo 240-t vezet - már amikor nem tömegközlekedik. Ha tönkremenne az autója, akkor egy Skoda Fabia-t akar venni. Egy 2010-es svéd interjú olvasható vele itt (a lund-i egyetem lapjának adta).
  
  
• Egy ekkora nemzetközi céget természetesen sok bírálat is ér, ebből sok teljesen jogos. Ilyenek pl. hogy gyakran értékes épületeket bontanak le egy-egy új áruház építése előtt, pl. New York-ban volt ilyen eset. 2012-ben arra derült fény, hogy az oroszországi Karéliában a Swedwood (az IKEA egyik leányvállalata) egy nemzetközileg számontartott, védett erdőt irtott ki.
  
  Egy héttel ez után a botrány után az került napvilágra, hogy az IKEA az 1970-es és 1980-as évek folyamán NDK-s politikai foglyokat dolgoztatott. Ezt az IKEA be is ismerte és bocsánatot kért. Többször előkerült Ingvar Kamprad fiatalkori szimpátiája a náci párt iránt is (pénzt adományozott, tagokat szervezett), ez a hivatalos Kamprad-életrajzban is megemlítésre kerül.
  
  Ugyancsak 2012-ben kavart nagy port a svéd sajtóban (de nemzetközileg is), amikor kiderült: az IKEA szaúd-arábiai katalógusából a nők ki vannak retusálva, csak a férfiak és a gyerekek szerepelnek. Az IKEA végül bocsánatot kért - mivel a retusált katalógus nem tükrözi az IKEA értékrendszerét -, de nem vállalt felelősséget a szaúdi franchise működéséért, amely az ominózus katalógust eredményezte.
  
  
• Ingvar Kamprad - talán ezek után nem olyan nagy meglepetés - a világ leggazdagabb emberei közé tartozik. 2012 júliusában 36 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, ezzel a világ 5. leggazdagabb emberének számít. Európában "csak" a 2. leggazdagabb. A svédországi vagyona 450 milliárd korona, ezzel a leggazdagabb Svédországban. Viszont nem itt él, hanem egy svájci faluban. Persze Svájcban is ő a leggazdagabb. Három fia van: Peter, Jonas és Mathias, akiknek szintén az IKEA az életük.
  
  

 A nap svéd szava: livsmedel (élelmiszer)

Dobozos tricikli

Az egyik hollandiai bejegyzésben említettem ezeket a járműveket, pontosabban az ott elterjedt kétkerekű verziót. Igazságtalanság lenne elhallgatni, hogy errefelé is nagyon népszerű az effajta gyerekszállító-koncepció, csak itt valamiért a háromkerekűek a menők. (Mind a kettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai.) Cirkál belőlük jópár itt a városban is. Viszont ami a kinézetet illeti, Amszterdamban azért kreatívabb járgányokat láttunk...

Ma találtam egy interjút a Sydsvenskan-ban egy anyukával, akinek van egy 5 éves kislánya és a család nemrég adta el az autóját, ami "csak állt és a pénzt vitte" - ehelyett vettek egy dobozos triciklit (ld. a fenti fotót: Jennie [35] és Amanda [5]). Nem bánták meg a döntést, hiszen központi helyen laknak - bár Malmöben amúgy sincsenek nagy távolságok - és Amanda szállításán kívül a nagybevásárlásoknál is remek szolgálatot tesz a jármű. (És persze megszűnt a kipufogógáz-kibocsátás, no meg buszbérletet sem kell fizetni, mondom én.) Ugyan ehhez 21.000 koronát (kb. 720.000 Ft) ki kellett csengetni, de Jennie szerint ez volt élete legjobb befektetése: egész évben használható, ingyen testmozgást biztosít és soha nem kell parkolóhelyet keresni, mint a kocsival. Sőt, gyakran kisebb távolságra is ezzel megy - gyaloglás helyett - ha jeges viszonyok vannak, mert jóval stabilabb. Ja igen, a képet látva azt hiszem, érdemes írásban is megerősítenem: a svédeket nem rettenti vissza a biciklizéstől holmi hó vagy jég :-) Kétlem, hogy nagy százalékban találnánk téli bicikligumikat a kerekeken (amiből ugye van szöges verzió is), de persze tévedhetek is.

Ebbe a típusba - Nihola Family, egyébként dán gyártmány - két gyereket lehet úgy beültetni, hogy be is vannak kötve, de háttal ültetve még egy harmadik is befér. Maga a láda 100 kg-ot is elbír, Jennie tesztelte úgy is, hogy a férje ült benne :-) Sokan furcsán néztek rájuk útközben, de a doboz bírta a strapát. Egyetlen probléma vele, hogy a tricikli nagy értéke miatt "veszélyeztetett állatfajta", sokan vannak, akik szívesen meglovasítanák. Jennie-éknek a házban van egy saját tárolójuk, amolyan garázsféle, amihez csak nekik van hozzáférésük. (Általában ha van egy lakóháznak biciklitárolója - mint nálunk is -, az közös, azaz nem annyira biztonságos, még lakatolás mellett sem.)

Aztán rátaláltam Marcus blogbejegyzésére is, aki tavaly nyáron újdonsült dobozos triciklitulajdononsként megosztotta az olvasókkal a pozitív és negatív tapasztalatait. Szintén Nihola Family az új családtag és nagy szerencsének tartja, hogy használtan meg tudta venni (egy dán pártól), mert nagyjából senki nem árul ilyesmit Skåne-ban (valószínűleg nagyon elégedettek vele). Ő a vásárlás előtt másféle tricikliket is kipróbált, és a legtöbbnél irányváltásnál az egész láda elfordul. A Nihola-nál csak a kerekek, és ez állítólag sokkal jobb érzés. Nagy pozitívumnak tartja a a 7-sebességes váltót is. Szerinte első pillantásra kicsinek tűnhet a doboz, de pl. legutóbb a következőket rámolta bele:

• 2 gyerek
• 2 nagy, teli bevásárlószatyor
• 1 hátizsák (30 literes)
• 1 ribizlibokor

...és még befért volna ez meg az, ha kellett volna :-)

Marcus ugyan nagyon szeret triciklizni, de amióta ezt teszi, más perspektívába kerültek a dolgok számára. A bicikliutak nem elég szélesek - a 3 kerék egyértelmű hátránya - és az utak közötti átmenetek nem elég egyenletesek, ez néha durva élményekhez vezethet (ezt egy sima biciklivel nagyon könnyű korrigálni és minden bringás ezt teszi, mondhatni tudat alatt). Aztán a parkolás sem könnyű: a "rendes" bicikliparkolókban egyszerűen nincs hely, hogy odalakatolja a méretesebb járművet. Úgyhogy a villanyoszlop az új barátja :-)

A Christiania Bikes is nagyon kedvelt márka Svédországban (is), ami szintén dán gyártmány és ugyancsak nem olcsó...

Ha valakinek felkeltettem az érdeklődését, némi plusz infó (svédül):

• Öt különböző dobozos tricikli tesztje (ugyan 2008-ból, de szerintem elég aktuális lehet még most is)
• Árlista olyan dobozos bi- és triciklikről, amiket Svédországban lehet kapni (2012. április)

A nap svéd szava: lådcykel (dobozos bi- vagy tricikli)

Identitás. Zavar?

Patrik Lundberg nem gondolta, hogy ilyen nehéz lesz a dolog, hiszen ő csak elköltözött egy másik svéd városba: a kb. 8000 lakosú Sölvesborgból Malmöbe. De amíg a kisvárosban nagyjából mindenki tudta, hogy ő kicsoda, Malmöben újra és újra megkérdezik tőle, hogy honnan jött - hiszen a bőrszíne sárga. Hiába érzi magát svédnek, akinek nem számít a bőrszín, ez nem ilyen egyszerű. Hiába mondja, hogy Sölvesborgból jött és Malmöben lakik, az emberek nem elégednek meg ezzel a válasszal. Patrik könyvet is írt a tapasztalatairól, amit január végén adnak ki "Gul utanpå" (Kívülről sárga) címmel.

A svédek azt kérdezik, honnan jött, viszont külföldön - a bőrszíne miatt - nem hiszik el, hogy svéd. Úgy érezte, hogy meg kellett írnia ezt a könyvet, különben olyan lenne, mintha belenyugodna abba, hogy nem fogadják el annak, aki. Egyébként 1983-ban született Dél-Koreában, ahol hamarosan gyermekotthonba adták. Tízhónapos korában fogadták örökbe a sölvesborg-i szülei. Úgy nevelték, mint bármelyik svéd gyereket és soha nem csináltak belőle nagy dolgot, hogy Koreából jött. Hogy elfogadtassa magát, mint a svéd Patrik Lundberg, folyamatosan többet teljesített, mint a többiek. Ezáltal elérte, hogy végre jól érezte magát a bőrében.

Egészen addig, amíg 20 éves korában el nem költözött Malmöbe. Itt hirtelen megszűnt a sölvesborgi Patrik Lundberg-nek lenni, hanem úgy néztek rá, mint egy bevándorlóra a sok közül , és vagy "koreai" vagy "kínai" jelzőt akasztottak rá. Vagyis a bőrszínével azonosították. Attól függően, hogy éppen hol tartózkodik, különböző kérdéseket kap. Sölvesborgban - ahol ismerik a történetét - ő az "örökbefogadott", a nagyvárosokban, mint Göteborg, Malmö vagy Stockholm, abból indulnak ki, hogy bevándorló vagy turista. "Akárhányszor kávét rendelek Stockholmban, angolul beszélnek hozzám."

Amikor 2007-ben Koreába ment tanulni, egy teljesen új érzést ismert meg: senki nem kérdőjelezte meg az identitását az eltérő bőrszín miatt. Viszont mindenki azt feltételezte, hogy ismeri a nyelvet és mindent tud a kultúráról és a társadalomról. Malmöbe visszatérve rájött, hogy két országhoz tartozik és ha meg kellene határoznia magát, akkor kívülről sárga, belülről fehér.

Ma mindhárom helyen otthon érzi magát: Sölvesborgban, Malmöben és Koreában is. Mivel az emberek ezt nem mindig fogadják el, úgy érezte, meg kellett írnia a könyvet, hogy mások is belássák, nem minden fekete vagy fehér...

(A kép csak illusztráció. A DN.se cikke alapján.)

A nap svéd szava: hudfärg (bőrszín)

Nyelvújítások kora

A svéd Nyelvtanács (Språkrådet) minden esztendő végén közzéteszi az év folyamán keletkezett új szavak listáját. Az persze a jövő titka, hogy melyik szó ágyazódik be a nyelvbe tartósan és melyik kopik ki belőle. De akármilyen sors is vár az új szavakra, nagyon érdekes megfigyelni a nyelvi kreativitás eredményeit. Egyúttal azt is megtudhatjuk, mik foglalkoztatták az adott évben a közvéleményt. Például idén ezek voltak a befutók (többek között):

• conversesjukan (converse-betegség) - új név egy olyan egészségügyi problémára, amit vékony talpú vászon tornacipő - pl. Converse márkájú - viselése okozhat. Ezek a cipők népszerűbbek, mint valaha, de a tartós viselésük az egész testre kiterjedő fájdalmat okozhat. Ezt bizonyos orvosok viccesen "conversesjukan"-nak nevezik.
• drinkorexi (drinkorexia) - önéheztetés alkoholfogyasztás előtt. Sok fiatal nappal éhezik, hogy este lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthasson kalóriában gazdag alkoholos italokat. A drinkorexia komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. (Az anorexia mintájára.)
• eurobävning (eurorengés) - az euró-együttműködés komoly problémáit jellemző szó, Görögország pénzügyi krízisével kapcsolatban használták először (júniusban).
• henifiera (hen-esítés) - a "hen" személyes névmás használatának tiltására egy újságíró tiltakozásul az összes "han" / "hon" névmást "hen"-re cserélte le a Dagens Nyheter napilap egyik internetes számában, azaz hen-esítette azt. A téma hátteréről már írtam korábban.
• hubot - humanoid robot, emberszerű robot, az Äkta människor (Igazi emberek) című svéd tévésorozatból.
• kramtjuv (ölelő tolvaj) - olyan zsebtolvaj, aki megöleli az áldozatát, hogy hozzáférjen a zsebeihez. Februárban Gävle-ben letartóztattak egy 22-éves tolvajt, aki ezzel a módszerrel lopott el egy pénztárcát, de Stockholmból is jelentettek ilyen eseteket.
• läshund (olvasókutya) - angolul reading dog, ugyanis az USA-ban és Angliában az utóbbi években elterjedt, hogy speciálisan kiképzett kutyákat használnak a diákok motiválására, pl. felolvasásnál sokat segít, ha egy érdeklődő kutya ül az ember lábánál. Svédországban egyelőre még ritka a módszer alkalmazása.
• memil - rövidítés, eredetileg "medelålders man klädd i cykeldräkt av lycra" (som cyklar hänsynslöst), vagyis középkorú férfi lycra biciklisdresszben, aki kíméletlen a többi biciklistával és a gyalogosokkal szemben. Ninja-biciklistának (ninjacyklist) vagy uralkodó biciklistának (härskarcyklist) is szokták nevezni. A szó angol megfelelője a mamil (middle-aged man in lycra).
• mossgraffiti (mohagraffiti) - a környezetre veszélyes festékek helyett egy új trend jön divatba: mohát összekevernek egy mixerben joghurttal, sörrel és cukorral. Az így kapott masszát falakra, kövekre és edényekre kenik. Néhány hét múlva kinő a moha és hipp-hopp: kész is a mohagraffiti.
• nomofobi (nomofóbia) - attól való félelem, hogy valaki nem folyamatosan elérhető mobiltelefonon vagy nincs állandó internetkapcsolata. Stresszt és pánikérzést okozhat, például nyaralás alatt. (Az eredeti, angol nomophobia szó a "no mobile phone phobia" szavak összevonásából keletkezett.)
• ogooglebar (guglizhatatlan) - olyan dolog / válasz egy kérdésre, amire nem lehet az interneten, pontosabban a Google-ban rátalálni. Talán hihetetlennek tűnik, de százszámra vannak ilyen dolgok :-)
• pekskärmsvantar (kesztyű érintőképernyőhöz) - olyan ötujjas kesztyű, amit nem kell levenni, ha az érintőképernyős telefont akarjuk használni.
• räckviddsångest (kb.: hatósugár-szorongás) - félelem és kényelmetlenség-érzés az elektromos autók tulajdonosainál, azzal kapcsolatban, hogy az autó akkumulátora lemerülőfélben van és félő, hogy még a célbaérés előtt leáll. Tünetek: növekvő aggodalom, magas pulzusszám és hideg veríték. (Angolul: range anxiety.)
• visukal - új színházi forma, amely a hallássérültek és az ép hallásúak számára is élményt nyújt. Általában a színészek is vegyesen hallássérültek és ép hallásúak. A szó a visualisera (vizualizálás) és a musikal (musical) szavak összetételéből keletkezett.
• zlatanera (kb.: zlatánozni) - dominálni, ugyanis Zlatan Ibrahimovic - Malmö szülötte, mára nemzetközi futballsztár - nagyjából mindenhol erőt mutat: a futballpályán (sokak szerint túlságosan is, nem kímél senkit) és a különféle díjkiosztó gálákon is (rendre ő nyeri a legtöbb díjat már több éve).

Svédül tudóknak a Språkrådet teljes listája itt található (2012-re).
És ha már lúd, legyen kövér: néhány korábbi év termését is belinkelem
(...mondjuk 2008-ig visszamenőleg, amikortól írom a blogot):
Nyordslista - 2011
Nyordslista - 2010
Nyordslista - 2009
Nyordslista - 2008

Végül egy kérés tőlem, minél több válaszban reménykedve: kommentbe szeretnék néhány új magyar szót kérni. Biztosan vannak ilyenek is az elmúlt évekből, annak ellenére, hogy most nem jut eszembe egy sem - bár ez lehet bizonyíték arra is, hogy le vagyok maradva nyelvileg (is). Egyszerűen nem hiszem el, hogy a svédek ennyivel kreatívabbak lennének, szerintem inkább csak a megfigyelési / rendszerezési hajlamaik fejlettebbek. Avagy?...

FRISSÍTÉS (12.29.): A HVG - ami szerencsére jár a malmöi városi könyvtárnak - legújabb számában pont a közelmúlt új magyar szavairól van szó, így ma sokat okosodtam :-) Ilyeneket említenek (a jelentésekre itt nem térek ki, de a Google segít): zumba, garázsvásár, banyatank, könyvtrailer, dubajozás, megoszt, mamipornó, mongolfolt, schmittelés, bohócforradalom, zsírkirály, testcsillám, dramedy. Saját netes kutakodásom további szavai az elmúlt pár évből vegyesen: okostelefon, táblagép, celeb, dizájnerdrog, devizahitel, végtörlesztés, űrturista, animátor, romkocsma, csekkol, biotéka, indigógyerek, mikrovállalkozás, panelhitel, üvegzsebtörvény, vodás, chipsadó, arab tavasz, unortodox. A 2010-es évről pedig egy akkurátus politikai szólistát is találtam az Indexen, részletes magyarázatokkal. Na, ennyit erről :-)

A nap svéd szava: nyordslista (új szavak listája)

Mayák, rendőrök és vadak

Tegnapi buzdítás a rend svéd őreitől:

A maya naptár szerint a világnak 2012. december 21-én lesz vége. Vagyis holnap. Ragadd meg az alkalmat és gyere el hozzánk ha be akarsz ismerni valamilyen bűncselekményt. Van itt néhány felderítetlen rablás, bántalmazás, betörés, sőt még néhány régi gyilkosság is. Mit veszíthetsz? Ha letartóztatunk, meghívunk egy "világvége-svédasztalra" (End of the world buffét).
 // Scott

A Växjö/Alvesta-i rendőrség ezen Facebook-felhívása nagy sikert aratott: több, mint negyedmillióan látták, 44.000-en like-olták és 5.400-an kommentálták. A többség értékelte a humort :-) A népszerűség meglepte Scott-ot is, aki igazából az ünnepek előtt egy kicsit könnyedebb bejegyzést akart írni (és ez láthatóan sikerült is neki).

Egyébként beleolvasva a többi bejegyzésébe kicsit én is rajongó lettem :-) Ma pl. tippeket sorol fel a nyugodt ünnepek érdekében - többek között hogy ne vezessünk ittasan, használjuk a biztonsági övet, legyen téli gumi az autón; ne hagyjuk, hogy a fiatalok alkoholizáljanak; ne igyunk az utcán, ne hagyjunk égve mécsest/gyertyát a lakásban, a kutya legyen pórázon, ne üssük meg a partnerünket...és lehetőleg ne fenyegessük a gyerekeket, hogy ha rosszak lesznek, elviszi őket a rendőr.

Az egyik pont pedig az, hogy feltétlenül jelentsük be a vadgázolást. Kissé északabbra gyakori pl. a jávorszarvassal ütközés, ami fatális következményekkel járhat az utasokra - egy kifejlett állat 400-700 kg és nagyon hosszúak a lábai: a testfelépítése inkább zsiráfra emlékeztet, mint szarvasra. Svédországban 300.000-400.000 jávorszarvas él, évente kb. 5000 vadbalesetet okoznak. Ez sajnos évi 8-12 halálesethez vezet. Becslések szerint a jávorszarvas-baleseteknek a költsége évente egymilliárd(!) koronára rúg.

Ha az összes vaddal történő ütközést vesszük, évente 800 személyi sérülés történik az országban. A jávorszarvas a legveszélyesebb, a  többi állat inkább csak a járműben okoz kárt (na meg magukban, szegények). Sok helyen van kerítés az utak mentén az állatok úton átkelését megakadályozandó, ilyenkor azok a helyek a veszélyesek, ahol kezdődik vagy végetér a kerítés. Felénk az utóbbi időben a vaddisznók szaporodtak el nagymértékben (korábban nem voltak gyakoriak Skåne-ban, de Svédországban sem), már majdnem volt ilyen autós ütközésünk.

A következő állatfajok esetén egy esetleges közlekedési baleset után bejelentési kötelezettségünk van - akkor is, ha az állat nem látszik sérültnek -, azaz a) meg kell jelölni a helyet, b) figyelmeztetni kell a többi autóst és c) hívni kell a 112-t:

• jávorszarvas, gím- és dámszarvas, őz, muflon
• rozsomák
• medve, farkas, hiúz
• vaddisznó
• vidra
• sas

A teendők részletes leírása itt található. A bejelentés elmulasztása cserbenhagyásnak számít és bírsággal jár.

A nap svéd szava: viltolycka (olyan közlekedési baleset, aminek egy vadon élő állat is a részese)

Túl régóta...

...vagy Svédországban, ha

• "egy bankba / gyógyszertárba / postára / stb. belépve a legelső dolog amit keresel a sorszámot adagoló gép" (bár igazából posta mint olyan nem igazán jellemző, inkább pl. a szupermarketek bejáratánál van egy pultos rész, ahol ilyesmiket lehet intézni)
  
  
• "a "Jah hahh" hangzású éles levegővétel a szókincsed részévé vált, a svédekhez hasonlóan helyeslésre használod"
  
  
• "laktózérzékennyé válsz" (nem vicc, tényleg sokakkal előfordul - egyébként a lakosság 14%-a laktózérzékeny)
  
  
• "nagyon ideges leszel, ha a busz 2 percet késik" (sőt, a menetrendbe bele van írva, hogy kb. 4 perccel a kiírt időpont előtt legyünk a megállóban és tényleg sokszor jön hamarabb a busz)
  
  
• "úgy gondolod, hogy nagyvonalú az ICA-tól (ika; szupermarket), hogy 2500 korona levásárlása után (kb. 82.000 Ft) kapsz egy 25 koronás (kb. 820 Ft) bónuszcsekket" (ez így van, tanúsíthatom, nem túlzás!)
  
  
• "már nem tartod furcsának, hogy amikor a gyerekeidhez az anyanyelveden (pl. magyarul) beszélsz, ők svédül válaszolnak"
  
  
• "abszolút korrektnek tartod, hogy ha egy amerikai mozifilmben szerepel egy svéd színész, akkor a filmkritika minimum fele arról szól, hogy milyen jó/rossz volt a színész, még akkor is, ha csak egy mondatot mondott" (sőt, továbbmegyek: a legújabb James Bond filmben, a Skyfall-ban a svéd kedvenc Ola Rapace az egyik negatív szereplő, hatalmas dicséretözön volt mindegyik kritika a bemutató tájékán, aztán kb. a harmadiknál azért odaírták, hogy "kár, hogy egy szót sem szólt"...)
  
  
• "tudod legalább két svéd miniszter nevét"
  
  
• "a pénztárcádban több plasztikkártya lapul, mint egy hollywood-i szupersztárnak" (pl. klubkártyák, benzinkártyák tömkelege...a kávézóban is tagsági kártyával fizet az ember, mert úgy olcsóbb)
  
  
• "a rövidtávú memóriádban kizárólag a "Hej" és "Hej Hej" szavak vannak"

(A korábbi Tipikus, tipikus és Hatások és mellékhatások bejegyzésekben elkezdett lista folytatása, ausztrál forrásból.)

A nap svéd szava: kölapp (sorszám)

Pappa - és ami ezzel jár

Ma van az apák napja - svédül: Fars dag - Svédországban, amiről Bandi is írt, és ez megintcsak a kereskedők napja: már hetekkel korábban megjelennek a mindenféle buzdítások a boltokban - de az újságokban és a neten is -, hogy ezt és ezt a cuccot vedd meg a papának...aki viszont bevallottan nem zoknira, nyakkendőre és alsónadrágra vágyik, hanem inkább egy üveg borra vagy egy közös ebédre. (Mondjuk nyilván nem a 3-éves gyermektől...)

A statisztikai hivatal (SCB) ilyenkor sem tétlenkedik - néha úgy érzem, hogy itt a leglehetetlenebb dolgokra is részletes statisztika készül -, és a következőket tudatja velünk az esemény alkalmából:

• 2.3 millió papát ünnepel 5.1 millió gyerek (kicsitől az öregebbekig)
• az apukák közel felét 2 gyerek köszönti
• majdnem 700 apát 10 vagy több gyerek ünnepel
• 45.000 papa ma először ünnepli az apák napját és
• kb. tízen éppen ma válnak apukává :-)

Apropó, szülővé válás! A skandináv országok világszerte híresek a gyermekbarát szociális rendszerükről, úgyhogy talán érdemes pár szót ejteni róla, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, legalábbis Svédországban.

Már a gyerek születése előtt kisakkozzák a párok, hogy hogyan osztják fel a gyes-napokat egymás között. Fejenként 240 napra jogosultak - ez értelemszerűen 240 munkanap -, amiből minimum 60 napot fel kell használni fejenként (vagyis a papának is min. 60 napot otthon kell lennie a babával). Ikreknél jár plusz 180 nap "extra" gyerekenként. Ha valaki egyedül gondoskodik a gyerekéről, annak jár mind a 480 nap.

Az egyenjogúságra törekvés itt is meglátszik: sokan fele-fele (vagy majdnem fele-fele) arányban veszik ki a napokat. Egyébként ez a hivatalos cél is, már többször megfogalmazódott, hogy törvénybe kellene iktatni az 50-50%-ot. Ugyanis nem általános, hogy a szülők ezt választják. Több oka is van, az első az anyagi: ha az apa jól keres, az anya pedig nem annyira, akkor anyagilag nem járnának jól, ha egyenlő arányban akarnák felhasználni a napokat.A gyesen lévő szülő a keresetének kb. 80%-át kapja meg, ha jól értem a számítási formulából. De vannak apukák - nem is kevesen -, akik hálásak, hogy fizetik őket amíg otthon vannak a babával, hiszen ez az együtt töltött, vissza nem térő időszak szerintük minden pénzt megér. És ott van a másik véglet: az a jópár pappa, aki úgy gondolja, hogy a gyerekkel legyen csak otthon az anyja minél többet.

De az utóbbit nem igazán lehet az utcákon érzékelni: rengeteg babakocsis papát látni mindenfelé. Ha nem lennék szégyellős, szuper fotósorozatot készítettem volna már a témában :-) És nem, ők nem csak a "leszaladtam a gyerekkel sétálni" apukák, tényleg egész nap együtt vannak, mindent együtt csinálnak a csemetével. Pl. a kávézókban is láthatjuk őket, rossznyelvek létre is hozták az új kifejezést: lattepappa. Az apuka, aki kávét szürcsöl, míg a gyerek - mint kiegészítő - alszik a babakocsiban. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy az eredeti új szó az volt, hogy lattemamma, ki lehet taláni, kikre használják :-)

Egy újságcikk szerint ezek jellemzőek egy lattepappára:

• stílusosan öltözködik
• divatos kávézóban ül
• trendi babakocsit tol
• dizájn cuccokba öltözteti az utódot
• sokáig otthon van a gyerekkel
• a szülőségből kellemes életstílust csinál
  
  

A nap svéd szava: pappaledig (szó szerint: "apaszabadságos"; annak az apukának a jelzője, aki gyesen van)

Emlékül a fiúknak...

A héten adták le a harmadik, utolsó részét az SVT1-en - a közszolgálati tévén - annak a filmnek, aminek azóta is a hatása alatt vagyok. Amikor hónapokkal ezelőtt először olvastam a könyv címét, amiből a film készült, csodálkoztam. Hogy lehet ilyen hosszú, erőltetett címet adni egy könyvnek? Torka aldrig tårar utan handskar (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül). De amikor elindult a filmtekercs - van még olyan? -, két percen belül kiderült, hogy semmi gond a címmel, úgy tökéletes ahogy van. Mint ahogy a film maga is, amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, hús-vér emberek sorsát. Akik közül sajnos a legtöbben már nem élnek...

Időutazás a 80-as évekbe, a HIV-járvány kezdetének időszakába. Két lelkes fiatal - és baráti körük - életébe kapunk bepillantást. Sem Benjamin, sem Rasmus nem meri felvállalni a családban, hogy meleg. És mindkettőjüknek megvan rá a nyomós okuk. Hamarosan még bűnbakok is lesznek - na nem pont ők, hanem a "magukfajták" -, a világ szeme rajtuk, hiszen ők terjesztik az új, halálos, gyógyíthatatlan kórt. Egy bulvárlap címlapján az ítélet egy paptól: "Megérdemlik!"

Mégis, mindezek ellenére a film nem egy sötét verem, hanem végig izgalmas, bár lélekszorító történet, nagyszerű jellemekkel - a szereplők többsége kifejezetten brillírozik -, szeretettel, szerelemmel, és igen, humorral is (Paul a legjobb!). Nem tudok eléggé szuperlatívuszokban írni a filmről, úgyhogy inkább mindenkit bátorítok, hogy nézze meg maga. Az SVTPlay oldalán még 24 napig elérhető, ez legalábbis a svédül tudóknak jó hír :-)

Szóval, itt kezdődik az Első rész  (kb. 58 perc, indítás után a T betűnél a Textning på opcióval bekapcsolható a svéd felirat...nekem legalábbis jól jött). Ugyanitt, alul megtalálható a másik két rész is. Különben meg reménykedem, hogy hamarosan a magyar tévé is megveszi a sorozatot.

A könyv írója Jonas Gardell, közismert és több díjat is nyert svéd humorista és író, maga is meleg. 1986 óta él együtt Mark Levengood-dal, akivel 2011-ben össze is házasodtak. Két gyerekük van.

Szerintem nagyon jelentős dolog, hogy Gardell végre megírta ezt a könyvet (pontosabban trilógiát, aminek egyelőre az első rész jelent csak meg), több okból is. Főleg mert ma hajlamosak vagyunk elfelejteni, mik történtek akkor...sőt, sokszor fogalmunk sincs, hiszen nem tapasztaltuk a saját bőrünkön (szerencsére!). Ez a szinte-dokumentumfilm betekintést nyújt egy másik világba.

Ugyanakkor még emlékszem, mekkora hisztéria volt anno a HIV és az AIDS körül, akkoriban mintha minden újság és híradó ezzel lett volna tele. Ami bizonyos szempontból hasznos is volt, hiszen informált, észben tartotta a tényeket. De ez régen volt...nagyon régen, azóta mintha az egész téma el lenne felejtve. No persze, csak Afrikában sok az AIDS-es, gondolja az átlagember. Holott az európai és pl. a magyarországi helyzet is elég elkeserítő, csak éppen agyon van hallgatva és nem prioritás a hírekben és a közbeszédben, pl.:

• Magyarországon 2075 HIV-pozitív ember tartottak nyilván a 2011. szeptember végi adatok szerint (de a nem diagnosztizált betegek száma akár 8-9000 is lehet). Egészségügyi ellátásuk során gyakran utasítják el kezelésüket, amikor közlik HIV-státusukat
  
• Minden évben egyre több új HIV-pozitívat találnak Magyarországon, az elvégzett HIV-tesztek számával azonban az utolsók között kullogunk Európában
  
• Egyre nagyobb arányban fordulnak elő fiatalok az újonnan regisztrált HIV-pozitívak között: 2010-ben 43 százalékuk volt 30 év alatti, és sok a késői stádiumban diagnosztizált beteg is
  
• Ugyanakkor kevesen járnak szűrésre: kb. 80 ezer szűrés/év. Ennek oka egyrészt az információhiány illetve hárítás, „ez velem nem történhet meg”. Másrészt pedig a betegséget körülvevő előítéletek, stigma miatt, illetve a hátrányos megkülönböztetéstől való félelmükben. Így sokan csak késői stádiumban tudják meg HIV-státuszukat, amikorra a vírus már nagymértékben lerombolta immunrendszerüket, és kialakult az AIDS (szerzett immunhiányos tünet együttes)

A svéd statisztika szerint jelenleg kb. 6000 HIV-fertőzött él az országban, sokan külföldön fertőződtek meg - az idén diagnosztizáltak 65%-ára jellemző ez. Thaiföld a leggyakoribb ország, ami nagyon kedvelt svéd turistacélpont. A HIV-Sverige oldala igényes és részletes elméleti és gyakorlati információval szolgál a témában, érdemes átböngészni (már ha valakit svédül érdekel a téma, mert persze magyarul vagy angolul is rengeteg mindent lehet találni).

A nap svéd szava: aldrig (soha)

Nemsemlegesen, ha lehet

Ara, Ariel, Enis, Helle, Hoa, Joy, Kit, Lo, Mio, Pell, Raja, Sol, Tiger, Torild, Vide...

Ezek mind olyan, Svédországban elfogadott keresztnevek, amelyeket kisfiúk és kislányok is kaphatnak, vagyis nemsemlegesek. Nem egy-egy különcködő szülő döntéséről van szó, hanem egyre többen keresgélnek ilyen nevek között, amelyekből jelenleg 170 van. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy így akarnak biztosra menni a születés előtt, amíg nem biztosak benne, hogy a leendő utód fiú avagy lány :-) Valójában az van a háttérben, hogy ezek a szülők úgy gondolják, nem az számít, hogy valaki fiúnak vagy lánynak született-e, hanem az egyénisége, a személyisége. Olvastam olyan cikket is, ahol az anyuka konkrétan bevallotta, hogy nem szokta elárulni másoknak, hogy kisfia van-e vagy kislánya, pl. hogy ne ez alapján ítéljék meg. Kissé(?) extrém gondolkodásra utal, de korántsem egyedülálló az eset.

A témához azt hiszem, eléggé kapcsolódik az új és nagyon sokat vitatott E/3 személyes névmás megjelenése is. A svéd nyelvben eredetileg létező hímnemű "ő" a han, míg a nőnemű megfelelője a hon (ejtsd: hun). Ez magyarul szimplán csak "ő" mindkét esetben, így mi már ennyivel előrébb járunk, de tényleg. Mondhatni mázlink van a magyar nyelvvel. Emiatt viszont kicsit nehezebb érzékeltetni a dolgot, de sokat segít a megértésben, ha tudunk pl. angolul vagy németül valamennyit.

Visszatérve a svéd verzióra, a han és hon használata sokszor problémás, hiszen pl. ha olyasvalakire hivatkozunk, aki férfi vagy nő (ill. fiú vagy lány) is lehet, akkor általában a nehézkes han/hon hivatkozás jelenik meg. Aztán ott vannak azok, akik sem férfinak, sem nőnek nem érzik magukat, vagy éppen mindkettőnek (és itt is higgyük el, nem egy-két emberről van szó). Vagy egyszerűen az egyenjogúság nevében sokan szeretnének olyan személyes névmást alkalmazni, amely mindenkire illik. Erre találták ki a "nemsemleges ő"-t, a hen-t (a finnből kölcsönözve: hän), amely csak 2009-ben került be a Nemzeti Enciklopédiába, mint új szó, bár javaslatként már 1966-ban és 1994-ben is felmerült egy-egy újságcikkben.

Rengeteg vita, elemzés, újságcikk és riport született már - és születik - a hen-ről. Problémás pl. a ragozása is, nem is igazán ajánlott ragozni. Egyes újságok lelkesen használják, míg mások tudatosan és határozottan kerülik a szó használatát, pl. a Dagens Nyheter - netes verzió: DN.se -, a főszerkesztő 2012 szeptemberi utasításának értelmében. Egy forradalmi lelkületű újságíró és programozó erre válaszul létrehozta a DHEN.se weboldalt, amely úgy nézett ki, mint a DN.se, csak az összes han és hon ki lett cserélve hen-re. Ezután rendőrségi feljelentés, majd annak a visszavonása következett. Ugyancsak idén januárban megjelent az első olyan gyerekkönyv Kivi och Monsterhund (Kivi és Szörnykutya) címmel, amely kizárólag hen-t használ a han és hon helyett, vagyis pl. Kiviről nem is tudjuk meg, hogy kisfiú-e vagy kislány. Természetesen nagy vitákat váltott ki a könyv és ezáltal híressé is vált...

A magam részéről nyitott vagyok, de egyelőre csak kevés helyen találkoztam a hen alkalmazásával. Amikor éppen rátalálok egy újságcikkben, meg is szoktam lepődni :-) Szóval kell még egy kis idő, hogy általánossá váljon, ha az lesz egyáltalán. Tippem szerint nagy rá az esély.

És végül aki úgy érzi, hogy már eleget tud a témáról, az akár egy tesztet is megcsinálhat :-)

A nap svéd szava: jämställdhet (egyenjogúság)

Villa, Volvo, internet

A statisztikai célokból létrehozott átlag svéd lakosnak neve is van: ő a Medelsvensson. A Statisztikai Hivatal (SCB) idén is közzétette Medelsvensson paramétereit a Statisztikai Évkönyvben, a 2010-es adatok alapján.

Az átlag svédet idén Maria Johanssonnak hívják, 42 éves, férjezett, két gyereke van - és számítógépe, internetcsatlakozással. Egy 1999-es évjáratú ezüst Volvo-t vezet (ha Maria dönthet, a következő autó piros lesz) és a családdal együtt hetente 1,3 kg kimért édességet (godis) eszik. Villában lakik, az egészségügyben dolgozik részmunkaidőben. Naponta 43 percet tölt főzéssel, a férje 26 percet. Mikael az iparban dolgozik, teljes munkaidőben. Naponta 140 percet tölt tévénézéssel, a felesége 118 percet.

Mindketten szeretik az édességet és az alkoholt. Hetente és fejenként 68 koronát költenek töményre, borra és sörre, valamint 30 koronát godis-ra. Mikael kissé el van hízva. Mindketten jónak mondják az egészségüket, bár néha fáj itt-ott. Néha alvásproblémáik is vannak. Egyikük sem dohányzik. (A napi szinten dohányzók aránya a 35-44 éves korosztályban 11% -- férfiak - ill. 14% -- nők.)

Együttes jövedelmük 47.000 korona havonta, a kiadások 35.000 koronára rúgnak. A villa adózási értéke (taxeringsvärde) 1.326.000 korona. A családnak van egy hétvégi háza is. Mikael havonta 347 koronát költ ruhára és cipőre, Maria a dupláját. A gyerekek, Simon (15 éves) és Emma (12 éves) saját szobával, mobillal és biciklivel rendelkeznek és hetente legalább egyszer sportolnak egy klub vagy egyesület keretein belül. A villa internetkapcsolata a régebbi DSL és a család minden tagja napi rendszerességgel használja.

Maria Johansson élete folyamán összesen 12-szer fog költözni, eggyel többször, mint a férje. Mindketten ugyanabban a megyében (län, pl. Skåne, Halland) maradnak, ahol születtek. Amikor nyugdíjba mennek, valószínűleg 68 év lesz a nyugdíjkorhatár.

Ezzel - igazából már korábban - megdőlt a korábbi "villa, volvo, vovve" trió svéd egyeduralma (vovve = kutya, gyereknyelven). Bár azért bőven maradtak kutyák is, amint azt az utcán járva is megállapíthatjuk...

A nap svéd szava: dator (számítógép)

Körkérdés a boltban

Bírom azokat a mini közvélemény-kutatásokat, amiknek az eredménye a napilapokban szokott megjelenni, a legkülönbözőfélébb témákban (hová utazol nyáron? mi legyen az újszülött trónörökös neve?). Persze az eredmény egyáltalán nem reprezentatív, de általában érdekes.

Úgy tűnik, a svédek szeretik ezt a "sportot". De ki ne szeretné megmondani a magáét? Nekem meg az tetszik benne, hogy jobban megismerhető az emberek gondolkodása, értékítélete, preferenciái.

Időnként felbukkan egy-egy izgalmasabb, eredetibb körkérdés, mint pl. a napokban a közeli szupermarketben, a hirdetőtáblán, egyenesen az apróhirdetések között. Muszáj volt lefényképeznem :-)

Íme a fordítás:

-----  -----  -----

SZIA, A NEVEM SMILLA ÉS 10 ÉVES VAGYOK. ÉN ÉS A PAPÁM AZON VITATKOZUNK, HOGY MELYIK A JOBB, A SAMSUNG VAGY AZ IPHONE.

SZERINTEM A SAMSUNG A JOBB
HÚZZ IDE EGY VONÁST
I

SZERINTEM AZ IPHONE A JOBB
HÚZZ IDE EGY VONÁST
IIII

ÜDVÖZLETTEL, SMILLA

-----  -----  -----

A papírhoz egy ceruza is oda van erősítve, a biztonság kedvéért...

Ui.: Bevallom, a meglepődéstől elfelejtettem szavazni.


A nap svéd szava: år (év)

A narancsszínű város (2. rész)

2006-ban mintegy 465.000 kerékpár volt Amszterdamban. Összehasonlításképpen: a város lakossága 770.000 fő. A biciklilopás - természetesen - itt is elterjedt: 2005-ben mintegy 54.000 kerékpárt loptak el Amszterdamban. Az összközlekedés 60%-át(!) a biciklizés teszi ki a belvárosban és 38%-át a város teljes területén (ez Malmöben 30%). A kétkerekűt a lakosság minden rétege használja, mert a város viszonylag kicsi, 400 km bicikliút áll rendelkezésre, a terep sík. Plusz autót vezetni igencsak nehézkes a városban: sok a szűk, egyirányú utca, kevés és drága a parkolóhely és hát mindenhol a biciklisek hada, akikhez igazodni kell. Ez nem jelenti azt, hogy az embereknek nincs autójuk, csak nem használják olyan gyakran.

Ha az ember gyalogos Amszterdamban, nagyon hamar megtanulja, hogy a járda mentén is (pláne a biciklisávot keresztezve) folyamatosan nézzen jobbra-balra, különben összeütközésbe kerülhet egy-két száguldó biciklissel. Persze a belváros a legzűrösebb ebből a szempontból. A grachtok mentén gyakran nagyon keskeny a járda (vagy nincs is), így kénytelenek vagyunk az úton gyalogolni. Az autót meghalljuk, ha jön, de bicikliből csak a szétesőben lévőket, amik nyikorognak-zörögnek :-) Az én taktikám az volt, hogy folyton hátranézegettem, mint akinek üldözési mániája van...

A biciklik nagyon sokfélék. Sok "sima" biciklin is erőteljes tárolóváz van a kormányon, amire akár egy nagyobb sörösrekesz is rárakható. (Némelyikre fa- vagy műanyagláda van fixen felerősítve.) Elterjedt a hátsó csomagtartóra erősíthető nagyméretű, kétrészes biciklistáska is, amit parkoláskor is rajta hagynak a biciklin (ezek szerint nem lopják...vagy ki tudja). 

Nem ritka a 3 gyerek szállítására kialakított bicikli sem. És még a bevásárláshoz is marad hely elöl! Vagy a kutyának, mert ilyet is láttunk, sajnos lefotózni nem sikerült. De ebben a kategóriában a profibb megoldások a "ládás" biciklik, pl. a Bakfiets márkájú csoda. Ami elsőre veszélyes dolognak néz ki, de igazából könnyen navigálható járgány (mivel alacsonyan van a súlypontja). Nekem a kedvencem ez a lepkés műalkotás volt. Különben itt Skandináviában is vannak hasonló járművek, pl. a dán Christiania bike, de az háromkerekű, másféle konstrukció.

És mivel sok a bicikli, a parkolás gyakran gondot okoz. A város igyekszik minél több ingyenes parkolóállomást létesíteni, de valószínűleg az sem nem elég. Az viszont tetszett, hogy nagyon sok helyen vannak parkolási lehetőségek, pl. a csatornák mentén is, láthatóan prioritást élveznek a biciklik az autókkal szemben. No és autós agressziónak nyomát sem láttuk: amikor egy autó a szűk utcában beér egy biciklist, átveszi annak a sebességét és nem nyomul. Elismeri, hogy a biciklis is egyenrangú partner a közlekedésben...pláne mert pár óra múlva talán épp ő lesz a biciklis :-)

Ui.: Az amszterdami fotóimból egy kisebb válogatás - tematikus csoportosításban - megnézhető itt.

A nap holland szava: fiets (bicikli)

Euphoria

Igen, hatalmas eufória van most errefelé, mivel Loreen, vagyis Svédország nyerte tegnap éjjel az Eurovíziós dalfesztivált, a címben szereplő dallal. Hatalmas meglepetésnek ugyan nem nevezném, mert végig nagy esélyes volt, de hát soha nem lehet biztosra menni. Viszont elsöprő győzelem volt, sok maximális ponttal (Magyarország is 12 pontot adott).

Maga a dal egyébként már a megjelenése óta hihetetlenül népszerű Svédországban. Amikor a napokban voltam egy általános iskolásoknak szervezett "mim-fesztiválon" (ami majdnem karaoke, de énekelni nem kell, csak tátogni), kb. 4-5 gyerekcsoport is ezt a számot választotta, pedig választhattak volna bármit a világ popzenei kincseiből :-)

Az itteni újságok Loreent már egyenesen az ABBA-val hasonlítják össze. 1974-ben az ABBA nyerte az Eurovíziós dalfesztivált a Waterloo-val (eredeti felvétel!). De azért említsük meg a másik három győztest is:

• 1984 - Herreys: Diggi-loo diggi-ley
• 1991 - Carola: Fångad av en stormvind (ezt anno láttam a tévében, szerettem - Carola ma is nagy sztár, a legnagyobbak egyike, épp most jelent meg róla egy - újabb - könyv)
• 1999 - Charlotte Perelli: Take me to your heaven (Charlotte is híres, ma is aktív énekesnő)

Azaz Svédországnak már összesen 5 eurovíziós győzelme van, ami nem rossz eredmény. (Magyarországnak pedig egy sincs, sajnos. De ha jól emlékszem, Magyarország nem is olyan régóta vesz részt, talán a 90-es évek óta?)

Az biztos, hogy Baku - Azerbajdzsán fővárosa - mostantól Loreen egyik kedvenc helye. Apropó, a svéd győzelem hozadéka: a 2013-as Eurovíziós dalfesztivál Stockholmban lesz...

Ui.: Júliusi update: friss hír, hogy mégsem Stockholmban, hanem Malmöben lesz :-)

A nap svéd szava: låt (dal)

Télies

Mínusz 5 fok és havazás, mivel is menjünk iskolába/dolgozni/a városba? Hát persze, hogy biciklivel. (Nem magamról beszélek.) Bár nem mindenki ilyen extrém - és inkább a buszt vagy az autót választja -, de aki igazán alapos, az téli gumit tesz a bicikli kerekére, merthogy az is van. Apropó, busz! Tegnap a 4-es busz sofőrje nagyon kedvesen köszöntötte a felszállókat hogyaszongya "üdvözlöm itt a melegben". És tényleg egész jó meleg volt :-)

Szóval a Magyarországon is "reklámozott" szibériai hideg ide is betört, persze jó kis széllel körítve, úgy még kellemesebb. Mivel egész télen plusz 5-7 fokokkal voltunk elkényeztetve (hó meg sehol sem volt), most aztán didereghetünk kedvünkre. Mindenesetre ma - mint didergéscsökkentő faktor - felfedeztem, hogy egész jól lehet a városon belül is használni a sárga (távolsági) buszokat. Helyenként egy zöld (helyi) buszra jut 4-5 sárga busz, így csak pár percet kell várni. Na jó, ez azzal a fenntartással igaz, hogy nem mindenhol járnak a sárga buszok és ha járnak is, nem biztos, hogy arra mennek, amerre mi mennénk ;)

Viszont ha valaki Malmön belül tömegközlekedik, útvonaltervezéshez használja a közlekedési vállalat, a Skånetrafiken netes szolgáltatását (Reseplanerare = utazástervező). Megadjuk, hogy honnan hová mennénk, mikor indulnánk (vagy érkeznénk) és kidobja a komplett tervet, átszállásokkal, mindennel (időnként vonatokat is tervez bele, ha éppen az a jó megoldás). És az a jó az egészben, hogy működnek a betervezett átszállások, mert percre pontosan jönnek a buszok. Az utazástervezőt mobiltelefonra is le lehet tölteni.

Egyébként regényeket tudnék írni a városi közlekedésről, most csak annyi praktikus infó, hogy

• a buszon az első ajtón kell felszállni (kivéve babakocsival), a hátsó ajtókon leszállni
• sem készpénzzel, sem bankkártyával nem lehet fizetni (itt írtam a Jojo-kártyáról)
• ha ketten utazunk (plusz max. 3 gyerek), ill. egyedül max. 4 gyerekkel, kérjünk Duo/Familj jegyet, 10% kedvezményt kapunk (a Jojo kártya 20%-án felül)

A nap svéd szava: tåg (ejtsd: tóg, jelentése: vonat)