A malmöi Mikulás nem jár egyedül

A múlt hétvégén, a malmöi városi buszra felszállva meglepő felfedezést tettünk: a svédeknél nemcsak Mikulás, hanem Mikulásfeleség is van. Ott ültek párban a busz elejében, a néni Mikuláson a megszokott piros "munkaruhán" felül egy horgolt vállkendő is volt. Muszáj volt nekik odabiccentenem, barátságosan visszamosolyogtak :-)

Másnap megkérdeztem egy munkatársnőmet a dologról, aki azt mondta, igen, a Mikulásnak van felesége is, bár nem minden alkalommal jelenik meg. És mielőtt elragadott volna a fantáziám, azt is leszögezte, hogy ez nem új, feminista jelenség, hanem már régóta ilyen a leosztás.

Aztán már majdnem megfeledkeztem a dologról, de egyrészt szóba került egy magyarországi barátnőmmel értekezve (aki "ne zavarjuk össze a gyerekeket" jelszóval 18 éven felüli tartalomnak minősítette az általam prezentált, egyéb mikuláspárt ábrázoló fotókat), másrészt az egyik, hozzánk bedobott újság címlapján ők ketten szerepeltek - a malmöi mikuláspár. A cikkből kiderül - már csak a fotó miatt is érdemes kattintani! -, hogy már 13. éve csinálják és csakis az örömszerzés miatt, pénzt soha nem fogadnak el. A polgári nevük pedig Jonny (78 éves) és Anna (75 éves).

Az egész történet azzal kezdődött, hogy 1999 őszén Jonny egy raktári selejtezés során magához vett egy mikulásruhát. November végén azt javasolta Annának, hogy öltözzenek mikuláspárnak, amibe ő bele is ment, mivel amúgy sem volt semmilyen különösebb tervük karácsonyra. És hogyan kezdi meg a tevékenységét egy modernkori mikuláspár? Feladtak egy hirdetést a Sydsvenskanban (helyi napilap), miszerint ingyenes kiszállást vállalnak. Rengeteg választ kaptak, utána pedig már hirdetniük sem kellett, szájhagyomány útján terjedt a hírük.

Na és hogy hogyan finanszírozzák az ajándékokat? "Ó, hát mi nem dohányzunk, nem iszunk, nem golfozunk, így marad pénzünk", mondják egyhangúlag. Meggyőződésük, hogy egy Mikulás nem üzleti szellemben tevékenykedik. Illetve igenis, kapnak fizetséget, de más formában: az öröm, amit a gyerekeknek - és felnőtteknek! - szereznek, minden fáradságot megér.

Anna minden karácsony után levágja Jonny szakállát, majdnem teljesen. De júliusig van ideje kinőni. Akkor van ugyanis Koppenhágában a mikulásvilág nagy találkozója. Apropó utazás: ma és holnap Stockholmban, december 15-én pedig Koppenhágában vannak látogatóban (és nagyon kíváncsiak az ottani fogadtatásra).

A nap svéd szava: tomte (Mikulás)

Sztereotípia no.2 : A svédek

Néhány vélemény honfitársainktól, ezeket a neten találtam ilyen-olyan fórumokban. A hozzászólók némi tapasztalat vagy hallomás alapján nyilatkoznak --- plusz egy kis saját kommentárt fűztem hozzájuk:

• Általában ridegek és távolságtartók egymás között. A szomszédok 15-20 év alatt nem váltanak a köszönésnél több szót. Mindenki otthon ül, nem csinálnak a barátok programokat, telefonon tartják a kapcsolatot. --- Én ebből abszolút nem ismertem a svédekre. "Mindenki otthon ül"? :-) A svédek imádnak kimozdulni, szeretnek barátokkal találkozni, kirándulni, kertészkedni, akár vitorlázni. Persze van, aki otthonülősebb, de hát nem így van ez a magyarokkal is? És mi a helyzet  a magyar szomszédi viszonyokkal? A távolságtartás talán a buszról jöhet, nem igazán csevegnek egymással, ha nem ismerősök (no és mi?), de amúgy ugyanolyan sokat beszélnek, mint bármely más nemzet fiai. Tapasztalatom szerint.
  
   
• Visszahúzódóak és nem nagyon beszélgetnek, de hétvégente kirúgnak a hámból és rengeteget isznak. --- Ez a visszahúzódás szerintem valahol egy mítosz is. A közhiedelemmel ellentétben a svédek többsége nem az a bulizós-ivós típus, csak meg kell nézni a statisztikákat (korábban már idéztem belőle), a svédek nincsenek az alkoholizáló európai népek listájának az élén, a középtájtól kissé lejjebb helyezkednek el. És ehhez a hithez hozzájárul az is, hogy a hétköznapi alkoholizálásnak itt nincs hagyománya, ezért a péntek-szombat esti bulizás - már aki olyan bulizós típus, főleg a fiatalok. Külföldi fiatalok is! Svéd anyukák, családapák, a középkorú lakosság túlnyomó része, meg hát a nyugdíjasok jellemzően nem "rúgnak ki a hámból" :-)
  
   
• És ami számomra a leghihetetlenebb volt, hogy _tényleg_ ABBA-t hallgatnak! ... rengeteget :-)  --- Biztosan vannak ABBA-rajongók itt is, mint a világon bárhol. De konkrétan én egy emberrel sem találkoztam még, aki ilyen lett volna. És persze a rádiók is csak időnként adnak ABBA-számokat.
  
   
• Egy vicces kérdezz-felelek:
  
  - A norvégok és a svédek is szeretik a magyarokat? Mint a finnek?
  - Persze, mi is szeretjük az 'üzbegasztániakat'. Rengeteg okból, úgymint... ?! Mi a fenéért kéne szeretni egy idegen népet, ha valójában a két megyével arrébb lakókat se "szeretjük"? 
  
  
  
• És a kedvencem, amiben minden benne van (talán csak a herceg hiányzik a fehér lovon):
  
  Kedvesek a svédek, nem stresszelnek, állandóan mosolyognak, viszont valahogy befogadni egy idegent nehezen megy nekik. Főleg azért is talán, mert ők nagyon otthon ülő típusúak. Ezért van nekik az IKEA. :))
  
  Svédül nem tanultam meg, mert nehéznek is találtam, mivel a magánhangzókat többféleképpen lehetett ejteni, attól függően, hol helyezkedtek el. De szerintem a magyar még mindig nehezebb nyelv. És sok szavuk angolból átvett, tehát ha ráállsz a tanulásra, biztosan el tudod sajátítani.
  
  Még egy dolog volt. Nagyon magányos voltam ebéd közben is a sok svéd között, ugyanis nemhogy velem beszéltek volna angolul, egymással beszéltek svédül. Ez nagyon nem tetszett nekem. Erre mondják, hogy öntudatos nép, és elvárják, hogy svédül beszélj.
  
  [Oké, viccen kívül, egy svédnek tényleg fontos az otthona. A svéd nyelvben nem a magánhangzók kiejtésének a megtanulása a legnehezebb, sőt a mássalhangzók sem kutyák időnként. És tényleg frusztráló, ha az emberrel nem beszélnek angolul ebéd közben, ezt én is tapasztaltam az elején. Viszont ha valaki hosszabb távon is itt akar maradni, de nem akar svédül megtanulni, az a későbbiekben nagyobb problémákra is számíthat...]

A nap svéd szava: hemma (otthon)

Országmítoszok

Svédország világszerte kedvelt úticélnak számít (gyakran benne van az első 10-ben), ezért mindenki hallott már valamit róla - még ha az nem is teljesen felel meg a valóságnak. Egy újságcikkben találtam egy listát arról, hogy mik azok a tévhitek, amik a legelterjedtebbnek számítanak, gyűjtögettem hozzájuk párat, plusz egy kis háttérinfót is:

• Jegesmedvék mászkálnak az utcákon - az az igazság, hogy egész Svédországban nincs jegesmedve (legközelebb csak Norvégiában), a barnamedvék pedig jellemzően nem a városokban fordulnak elő.
  
  
• Itt található az Alpok és nagyon fontos iparág az óragyártás - na ez meg egy másik S-betűs ország, történetesen Svájc :-)
  
  
• Minden nő magas és szőke - sokan vannak ők, a magas szőke nők :-), de a lakosság közel sem olyan homogén, hogy ez igaz legyen. Pláne ha számításba vesszük a nem elhanyagolható számú bevándorlót (a világ minden tájáról), illetve azokat, akik már nem is bevándorlók, hanem többedik generációs svédek.
  
  
• A Mikulás a Lappföldön lakik - az egyes országok sem tudnak megegyezni a pontos helyben: pl. az amerikaiak szerint a Mikulás az Északi-sarkon lakik, a finnek szerint pedig természetesen Észak-Finnországban. A norvégok és a svédek nem igazán izgatják magukat ezügyben és nem követelik maguknak a Mikulást :-)
  
  
• Itt történik a világon a legtöbb öngyilkosság - ha az európai statisztikát vesszük, Svédország a középmezőny alatt tanyázik (míg Magyarország benne van az első 5-ben). Ennek a mítosznak az egyik vélt oka a következő tévhit, miszerint:
  
  
• Mindig sötét van, azaz rövidek a nappalok - erről már írtam, hogy csak télen igaz, és akkor is az ország északi felén vannak extrém rövid nappalok. Ugyan pl. Malmöben is hosszabbak a téli éjszakák, mint pl. Budapesten, de az eltérés nem olyan nagy. És ezt ellensúlyozzák a hosszú nyári nappalok, nálunk pl. nyár közepén majdnem 23 óráig világos van, északabbra még későbbig, ennél is északabbra pedig le sem megy a nap jópár napig. Mivel észak-dél irányban nagyon hosszú az ország, ezek nagy eltérések a két "vég" között.
  
  
• Itt isszák a legtöbb alkoholt - valójában Svédország az európai lista legvégén van (Magyarország sajnos az elején). Ennek több oka is lehet, pl. a korábban már említett állami alkoholbolt-rendszer (Systembolaget), ill. az a tény, hogy a svédek nem igazán szoktak hétközben inni, péntekre-szombatra tartalékolják az "energiát", akkor is vásárolnak be az alkoholos italokból.
  
  
• A főváros neve Oslo - ezt nem ragozom nagyon, szerintem Stockholm lesz az :-) Ez a tévhit - a svájcival együtt - azt hiszem, csak a nagyon kezdő utazók sajátja. Vagy azoké, akik nagyon messziről jönnek, ami érthető: mi sem tudjuk pl. az USA összes államának a nevét :-)
  
  
• A világ legdrágább országa - felmérések szerint ez abszolút nem igaz, akár a turistáskodást, akár az ottlakást nézzük. Olyan országok végeznek Svédország előtt, mint pl. Norvégia, Japán, Svájc, Luxemburg, Szingapúr, de még Franciaország, és Írország is...

A nap svéd szava: myt (mítosz)

Lagom és társai

Ha jól számolom, 7 éve tanulok svédül. Továbbra is fenntartom, hogy vicces nyelv, a szó pozitív értelmében. Ebben az is benne foglaltatik, hogy ha magyar - vagy akár angol -  nyelvtudással közelítjük, gyakran érnek bennünket meglepetések. Ilyenekből gyűjtöttem egy csokorra való példát:

• Hej! vagy Hej hej! ill. Hejsan! - a szokásos köszönések, persze tegező formában (csak a királyt magázzuk). Hej då! - elköszönés. Kivéve telefonban, mert ott az is csak Hej!
  
  
• lagom - a legsvédebb svéd szó, amire a svédek büszkék és a legtöbben meg vannak győződve, hogy nincs megfelelője a többi nyelvben (ez csak egy mítosz, pl. a norvégban is létezik ez a szó, ugyanezzel a jelentéssel és más nyelveknek is van hasonló szava / kifejezése). Jelentése kb.: se nem kevés, se nem sok; épp elég; pont jó. Gyakran hallható mondás: Lagom är bäst. (= A lagom a legjobb.)
  
  
• gift - ez angolul ugyebár ajándékot jelent, de svédül mérget - ám leginkább a másik jelentése használatos: házas / férjezett / nős. Szóval ha egy svéd megkérdezi tőlünk, hogy ilyenek vagyunk-e - Är du gift? -, akkor nem az arzénnel való telítettségünkre kíváncsi...
  
  
• sex - gyakran látható/olvasható szó, szintén két jelentéssel. A második jelentése: hat, azaz 6 :-)
  
  
• oväder - a väder jelentése időjárás, az o- előtag pedig fosztóképző; így egybeírva a "nem-időjárás" azt jelenti hogy "borzasztó idő".
  
  
• sambo - na és ez minek hangzik? Talán leginkább valamilyen márkanévnek vagy táncfajtának. Pedig szimplán egy rövidítés a sammanboende szóból (együtt lakó). Ez magyarul élettárs - de szerintem a sambo sokkal egzotikusabban hangzik, használom is rendszeresen :-) Bár épp most fedeztem fel a Wikipedia-n, hogy van ilyen névvel orosz küzdősport is. Valamit tudhatnak ezek az oroszok...
  
  
• särbo - ugyanez pepitában: olyan élettárs, aki nem lakik egy háztartásban a párjával (a särboende szóból). Nem azonos az elválttal / összeveszés miatt szétköltözöttel! Itt egy meglévő, aktív kapcsolatról van szó, csak éppen valamiért mindenki a saját lakásában lakik. Elsőre kicsit furcsán hangzik, de a praktikus svédek világában teljesen természetes kapcsolatforma bármilyen életkorban -  akár nyugdíjasan is.
  
  
• osvensk - szó szerint: "nem svéd", valódi jelentése: "nagyon menő dolog mert nem olyan mint amit megszoktunk itt Svédországban". Herman Lindquist szerint ez a fordított nacionalizmus :-) Egyik kedvencem, Fredrik Lindström szerint pl. dánul a "nem dán" jelentése "hülye", hasonlóan más nyelvekhez :-) Viszont érdekes megfigyelés - ugyancsak tőle -, hogy ha az osvensk szót nem emberekre, hanem tárgyakra, folyamatokra alkalmazzuk, akkor már a svédben is negatív jelentése van. Hiszen a svéd technika és technológia világhírű.
  
  
• A-laget - szó szerint: az A-csapat (angolul: A-team), ami valami elit, sportos, netán hősies dolgot sejtet. A látszat itt is csal, ugyanis ezzel a kedves megnevezéssel a Systembolaget (a már korábban emlegetett állami alkoholbolt) környékén előforduló, alkoholt kedvelő egyéneket illetik. Azaz "A", mint alkohol.
  
  
• penna, tårta (ejtsd: torta), kanna és ombudsman - a legkönnyebben megtanulható svéd szavak, ugyanazt jelentik, mint magyarul :-) Az ombudsman a világ nagy részén használt szó, amely Svédországban született, csakúgy mint maga az ombudsman funkció. Biztos van még több ilyen szó is, most ennyi jutott az eszembe.

A nap svéd szava: ord (szó)

Nem hivatalos pontrendszer

Sokféle pontozásos értékelés létezik, így elsőre a felsőoktatási ponthatárok, az autósok szabálysértések szerinti pontozása, vagy a műkorcsolyázók teljesítményének az értékelése jut az eszembe. Nos, itt nem ezekről lesz szó, hanem a svéd ún. "felnőttségi pontokról".

Igen, létezik egy ilyen elmélet - vagy inkább listaszerűség. Ez olyan tevékenységeket foglal magában, amelyeket az igazi felnőttek tesznek :-) Totál viccnek hangzik, de csak félig az. A mindennapi beszédben gyakran hivatkoznak rá, szóval egy valóban alkalmazott "tudományról" van szó.

Példaképpen, ezek a tevékenységek adnak felnőttségi pontot:

• előfizetés napilapra
• tévédíj fizetése (erről majd még írok a későbbiekben, hálás téma...)
• konyhai munkánál kötény használata(!)
• sütés
• ruhák vasalása
• tartós kapcsolat
• rendszeres bevétel / fizetés
• autó tulajdonlása
• vendéglátás írásban megköszönése, mármint utólag (tipikus svéd dolog)
• nyugdíjtakarékoskodás

Ha valakit érdekel, milyen szintre jutott el svéd mércével, bátran töltse ki az idevágó tesztet (figyelem: az itt hivatkozott összes weboldal svédül van), ahol a minél magasabb pontszám jelenti "A" felnőttséget (konkrét értékelés nincs a teszt végén, ez az egyetlen mérce). Ami engem illet, eszerint még nem vagyok felnőtt, no de sebaj, nagyon nem keseredtem el :-) Ugyanezen a weboldalon van néhány "felnőttsztori" is.

És aki azt hiszi, hogy ezt nem lehet tovább fokozni, az nagyon téved. Van egy azonos nevű társasjáték is, amit meg lehet venni és barátokkal közösen lehet önelemezni. Ez annyival eredetibb, hogy a) jó sok, részletes kérdés van benne; b) egy teljesen tudománytalan módszer alapján azt is kiszámíthatjuk, hogy hány évesnek felelünk meg. Néhány példakérdés a társasjáték több, mint 300 kérdéséből.

Felnőttség ide vagy oda, az alkoholvásárlás alsó korhatára boltban 20 év, étteremben viszont 18 év. (Ez utóbbi korhatár indoklása az, hogy egy olyan helyen, ahol személyzet és más vendégek is vannak, nagyobb a kontroll, mint pl. otthon.)

A nap svéd szava: vuxenpoäng (felnőttségi pont)

Abszolút vonzó & sikeres

Biztos mindenki látott életében már legalább egy Absolut vodka-hirdetést. Vagy többet is. Könnyen megragad a memóriában: jellegzetes üveg, igényes grafikai kivitelezés, plusz általában valami tömör, találó és vicces szöveg. Az Absolut vodka svéd termék, amit éppen itt délen, Skåne-ban (még pontosabban Åhus-ban) gyárt a Vin & Sprit nevű - korábban állami tulajdonú - cég.

1979-ben készült el az első üvegnyi belőle és már a 80-as években világszerte híres lett, köszönhetően az újszerű reklámnak és nem utolsósorban a speciális flaskának, ami régi orvosságosüvegre emlékeztet és a szöveg közvetlenül az üvegre van nyomtatva. A következetes és folyamatos - formatervezésre és művészetre épülő - marketingnek köszönhetően az Absolut a világ harmadik legkeresettebb italmárkája, a Bacardi és a Smirnoff mögött. Az üveg mindig is a marketing középpontjában állt és többek között olyan művészek értelmezték újra, mint pl. Andy Warhol.

A legfontosabb piac az USA, ahol 2003-ban 73 millió liternyit adtak el belőle, ami az összes importált vodka 40%-a. 1986 óta különféle ízesítésű verziók (pl. Citron, Vanilia, Pears, Mango, Orient Apple...) is megjelentek a piacon és vannak speciális kiadások is (pl. New Orleans, Miami, Mexico...), ez utóbbi sorozatból a 2012-es Absolut Unique nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy 4 millió teljesen egyedi üveggel jelenjen meg (ahol mindegyik üveg számozott). Nem vagyok egy vodkafogyasztó - egyáltalán nem! -, de ezek az üvegek szerintem egyszerűen gyönyörűek. A fentiekkel sem az alkoholfogyasztást szándékozom növelni, inkább az esztétikai élményre koncentrálok. Ami tagadhatatlan.

Ui.: A svéd állam 2008-ban eladta a Vin & Sprit -et a francia Pernod Ricard alkoholgyártó cégóriásnak, amely szerencsére a továbbiakban is folytatja az Absolut-hoz illő terméktervezést és marketinget, ezért 2012-ben díjat is kaptak a Svéd Kereskedelmi Kamarától.

A nap svéd szava: marknadsföring (marketing)

Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

Nyelvújítások kora

A svéd Nyelvtanács (Språkrådet) minden esztendő végén közzéteszi az év folyamán keletkezett új szavak listáját. Az persze a jövő titka, hogy melyik szó ágyazódik be a nyelvbe tartósan és melyik kopik ki belőle. De akármilyen sors is vár az új szavakra, nagyon érdekes megfigyelni a nyelvi kreativitás eredményeit. Egyúttal azt is megtudhatjuk, mik foglalkoztatták az adott évben a közvéleményt. Például idén ezek voltak a befutók (többek között):

• conversesjukan (converse-betegség) - új név egy olyan egészségügyi problémára, amit vékony talpú vászon tornacipő - pl. Converse márkájú - viselése okozhat. Ezek a cipők népszerűbbek, mint valaha, de a tartós viselésük az egész testre kiterjedő fájdalmat okozhat. Ezt bizonyos orvosok viccesen "conversesjukan"-nak nevezik.
• drinkorexi (drinkorexia) - önéheztetés alkoholfogyasztás előtt. Sok fiatal nappal éhezik, hogy este lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthasson kalóriában gazdag alkoholos italokat. A drinkorexia komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. (Az anorexia mintájára.)
• eurobävning (eurorengés) - az euró-együttműködés komoly problémáit jellemző szó, Görögország pénzügyi krízisével kapcsolatban használták először (júniusban).
• henifiera (hen-esítés) - a "hen" személyes névmás használatának tiltására egy újságíró tiltakozásul az összes "han" / "hon" névmást "hen"-re cserélte le a Dagens Nyheter napilap egyik internetes számában, azaz hen-esítette azt. A téma hátteréről már írtam korábban.
• hubot - humanoid robot, emberszerű robot, az Äkta människor (Igazi emberek) című svéd tévésorozatból.
• kramtjuv (ölelő tolvaj) - olyan zsebtolvaj, aki megöleli az áldozatát, hogy hozzáférjen a zsebeihez. Februárban Gävle-ben letartóztattak egy 22-éves tolvajt, aki ezzel a módszerrel lopott el egy pénztárcát, de Stockholmból is jelentettek ilyen eseteket.
• läshund (olvasókutya) - angolul reading dog, ugyanis az USA-ban és Angliában az utóbbi években elterjedt, hogy speciálisan kiképzett kutyákat használnak a diákok motiválására, pl. felolvasásnál sokat segít, ha egy érdeklődő kutya ül az ember lábánál. Svédországban egyelőre még ritka a módszer alkalmazása.
• memil - rövidítés, eredetileg "medelålders man klädd i cykeldräkt av lycra" (som cyklar hänsynslöst), vagyis középkorú férfi lycra biciklisdresszben, aki kíméletlen a többi biciklistával és a gyalogosokkal szemben. Ninja-biciklistának (ninjacyklist) vagy uralkodó biciklistának (härskarcyklist) is szokták nevezni. A szó angol megfelelője a mamil (middle-aged man in lycra).
• mossgraffiti (mohagraffiti) - a környezetre veszélyes festékek helyett egy új trend jön divatba: mohát összekevernek egy mixerben joghurttal, sörrel és cukorral. Az így kapott masszát falakra, kövekre és edényekre kenik. Néhány hét múlva kinő a moha és hipp-hopp: kész is a mohagraffiti.
• nomofobi (nomofóbia) - attól való félelem, hogy valaki nem folyamatosan elérhető mobiltelefonon vagy nincs állandó internetkapcsolata. Stresszt és pánikérzést okozhat, például nyaralás alatt. (Az eredeti, angol nomophobia szó a "no mobile phone phobia" szavak összevonásából keletkezett.)
• ogooglebar (guglizhatatlan) - olyan dolog / válasz egy kérdésre, amire nem lehet az interneten, pontosabban a Google-ban rátalálni. Talán hihetetlennek tűnik, de százszámra vannak ilyen dolgok :-)
• pekskärmsvantar (kesztyű érintőképernyőhöz) - olyan ötujjas kesztyű, amit nem kell levenni, ha az érintőképernyős telefont akarjuk használni.
• räckviddsångest (kb.: hatósugár-szorongás) - félelem és kényelmetlenség-érzés az elektromos autók tulajdonosainál, azzal kapcsolatban, hogy az autó akkumulátora lemerülőfélben van és félő, hogy még a célbaérés előtt leáll. Tünetek: növekvő aggodalom, magas pulzusszám és hideg veríték. (Angolul: range anxiety.)
• visukal - új színházi forma, amely a hallássérültek és az ép hallásúak számára is élményt nyújt. Általában a színészek is vegyesen hallássérültek és ép hallásúak. A szó a visualisera (vizualizálás) és a musikal (musical) szavak összetételéből keletkezett.
• zlatanera (kb.: zlatánozni) - dominálni, ugyanis Zlatan Ibrahimovic - Malmö szülötte, mára nemzetközi futballsztár - nagyjából mindenhol erőt mutat: a futballpályán (sokak szerint túlságosan is, nem kímél senkit) és a különféle díjkiosztó gálákon is (rendre ő nyeri a legtöbb díjat már több éve).

Svédül tudóknak a Språkrådet teljes listája itt található (2012-re).
És ha már lúd, legyen kövér: néhány korábbi év termését is belinkelem
(...mondjuk 2008-ig visszamenőleg, amikortól írom a blogot):
Nyordslista - 2011
Nyordslista - 2010
Nyordslista - 2009
Nyordslista - 2008

Végül egy kérés tőlem, minél több válaszban reménykedve: kommentbe szeretnék néhány új magyar szót kérni. Biztosan vannak ilyenek is az elmúlt évekből, annak ellenére, hogy most nem jut eszembe egy sem - bár ez lehet bizonyíték arra is, hogy le vagyok maradva nyelvileg (is). Egyszerűen nem hiszem el, hogy a svédek ennyivel kreatívabbak lennének, szerintem inkább csak a megfigyelési / rendszerezési hajlamaik fejlettebbek. Avagy?...

FRISSÍTÉS (12.29.): A HVG - ami szerencsére jár a malmöi városi könyvtárnak - legújabb számában pont a közelmúlt új magyar szavairól van szó, így ma sokat okosodtam :-) Ilyeneket említenek (a jelentésekre itt nem térek ki, de a Google segít): zumba, garázsvásár, banyatank, könyvtrailer, dubajozás, megoszt, mamipornó, mongolfolt, schmittelés, bohócforradalom, zsírkirály, testcsillám, dramedy. Saját netes kutakodásom további szavai az elmúlt pár évből vegyesen: okostelefon, táblagép, celeb, dizájnerdrog, devizahitel, végtörlesztés, űrturista, animátor, romkocsma, csekkol, biotéka, indigógyerek, mikrovállalkozás, panelhitel, üvegzsebtörvény, vodás, chipsadó, arab tavasz, unortodox. A 2010-es évről pedig egy akkurátus politikai szólistát is találtam az Indexen, részletes magyarázatokkal. Na, ennyit erről :-)

A nap svéd szava: nyordslista (új szavak listája)

Villa, Volvo, internet

A statisztikai célokból létrehozott átlag svéd lakosnak neve is van: ő a Medelsvensson. A Statisztikai Hivatal (SCB) idén is közzétette Medelsvensson paramétereit a Statisztikai Évkönyvben, a 2010-es adatok alapján.

Az átlag svédet idén Maria Johanssonnak hívják, 42 éves, férjezett, két gyereke van - és számítógépe, internetcsatlakozással. Egy 1999-es évjáratú ezüst Volvo-t vezet (ha Maria dönthet, a következő autó piros lesz) és a családdal együtt hetente 1,3 kg kimért édességet (godis) eszik. Villában lakik, az egészségügyben dolgozik részmunkaidőben. Naponta 43 percet tölt főzéssel, a férje 26 percet. Mikael az iparban dolgozik, teljes munkaidőben. Naponta 140 percet tölt tévénézéssel, a felesége 118 percet.

Mindketten szeretik az édességet és az alkoholt. Hetente és fejenként 68 koronát költenek töményre, borra és sörre, valamint 30 koronát godis-ra. Mikael kissé el van hízva. Mindketten jónak mondják az egészségüket, bár néha fáj itt-ott. Néha alvásproblémáik is vannak. Egyikük sem dohányzik. (A napi szinten dohányzók aránya a 35-44 éves korosztályban 11% -- férfiak - ill. 14% -- nők.)

Együttes jövedelmük 47.000 korona havonta, a kiadások 35.000 koronára rúgnak. A villa adózási értéke (taxeringsvärde) 1.326.000 korona. A családnak van egy hétvégi háza is. Mikael havonta 347 koronát költ ruhára és cipőre, Maria a dupláját. A gyerekek, Simon (15 éves) és Emma (12 éves) saját szobával, mobillal és biciklivel rendelkeznek és hetente legalább egyszer sportolnak egy klub vagy egyesület keretein belül. A villa internetkapcsolata a régebbi DSL és a család minden tagja napi rendszerességgel használja.

Maria Johansson élete folyamán összesen 12-szer fog költözni, eggyel többször, mint a férje. Mindketten ugyanabban a megyében (län, pl. Skåne, Halland) maradnak, ahol születtek. Amikor nyugdíjba mennek, valószínűleg 68 év lesz a nyugdíjkorhatár.

Ezzel - igazából már korábban - megdőlt a korábbi "villa, volvo, vovve" trió svéd egyeduralma (vovve = kutya, gyereknyelven). Bár azért bőven maradtak kutyák is, amint azt az utcán járva is megállapíthatjuk...

A nap svéd szava: dator (számítógép)

Tények, tippek és mítoszok az alkoholról

Van egy helyes kis füzetkém a Systembolaget-ből (ami ugye az állami alkoholbolt Svédországban), a fenti címmel. Ajánlom mindenkinek - már aki tud svédül -, mert igen hasznos információkat foglaltak össze benne, például:

• hogyan reagál a szervezetünk az alkoholra, egyre növekvő véralkoholszintnél?
• milyen hamar távozik el az alkohol a szervezetből?
• mennyire hízlal az alkohol? (röviden: eléggé)
• a cukorbetegeknek / allergiásoknak mire kell ügyelniük, ha alkoholt fogyasztanak?
• ésatöbbi, ésatöbbi...

Szerintem a legjobb rész a végén található Mítoszok, különösen azok, amelyek a "Nagy Testvér" Systembolaget-tel kapcsolatosak és akár összeesküvés-elméletnek is beillenének :-) Íme néhány:

• "Ez a sok fura szabály az oka, hogy a svédek nem képesek kezelni az alkoholfogyasztásukat"
  Nem igaz. Az, hogy az emberek részegre isszák magukat, egy ősi északi hagyomány (!). Az  alkoholmonopólium bevezetése előtt a svéd alkoholfogyasztás mértéke a legnagyobbak között volt Európában. Jelenleg az egyik legkisebb.
  
  
• "Az ember részegebb lesz, ha fájdalomcsillapítót kever a sörbe"
  Nem igaz és veszélyes is. Nem leszünk részegebbek, mert ez a fajta gyógyszer nem hat a központi idegrendszerre. Viszont nagy a mérgezés veszélye. Ennek ellenére sok fiatal már évtizedek óta követi ezt a káros gyakorlatot.
  
  
• "A Systembolaget valamilyen hánytatószert tesz az italokba"
  Nem igaz. Törvénytelen és lehetetlen lenne megtenni, hogy minden üveget kibontsanak és beletöltsenek valamit (mert ugyebár a legtöbb ital külföldről jön...nem is beszélve a dobozos sörök csomagolásáról). Mégis tartja magát ez a legenda, sőt, időnként még újságokban is felbukkan.

A Systembolaget-es Google-keresgélés kellemes adaléka, hogy egyszer csak rátaláltam bandirepublic stockholmi blogjára. A blog címe: Bezzeg a svédek! :-) Üdítően hatott rám a stílus és alig várom az újabb bejegyzéseket. Be is került a jobboldali kedvenc bloglistába, perszehogy.

Rögtön ajánlok is tőle két jól sikerült írást, ugyanebben a témakörben:
Alkoholizálás svéd módra és
ÖL a svéd sör - összehasonlító teszt

A nap svéd szava: dryck (ital)

Tipikus, tipikus

Még régebben írtam erről, hogy mikor van az ember túl régóra Svédországban, ez eredetileg egy angol nyelvű gyűjtemény...

Íme néhány újabb gyöngyszem, vagyis túl régóta vagy Svédországban, ha...

• Többé már nem lepődsz meg amikor azt hallod, hogy egy öreg benzinkútból mecsetet csinálnak...
  
  
• Mindenhol lovakat látsz és állandóan belelépsz a "termékükbe".
  
  

• Elfogadod, hogy a legjobb válasz egy kérdésre a "Jag vet inte" azaz "Nem tudom".
  
  
• Azt gondolod, hogy teljesen normális hogy senki nem beszél a buszon, a vonaton vagy a metróban.
  
  
• Értelmes dolognak tűnik hogy legalább 25 évesnek kell lenned, hogy egy üveg vörösbort vásárolhass.
  
  
• Tudod, hogy a "nagy erős" (stor stark) a sörnek a neve (ami nagyobb alkoholtartalmú, tehát csak az alkoholboltban kapható...vagy a bárokban).
  

A nap svéd szava: rödvin (vörösbor)

Sör és egyebek

És az milyen, amikor leemelek egy holland gyártmányú sört (Trappistenbier) a Systembolaget polcáról és a következőt olvasom a hátsó címkéjén, magyarul:

"Trappista búzasör ... Összetevők: ivóvíz, árpa-, búzamaláta, komló, sörélesztő, természetes ízesítők" :-) Ezen kívül már csak angol szöveg van rajta, mégpedig ausztrál és új-zélandi exportra.

Apropó, magyar! Tegnap beugrottam a Lucu Food-ba (szupermarket, főleg külföldi élelmiszerekre szakosodva) és egy 5-ös csomag Túró Rudival távoztam...kettőt utána rögtön a román ismerőseinknél hagytam, a magyar csodát népszerűsítendő ;)

A nap svéd szava: ungersk (magyar)

Kórista-élmények

Sajnos megint véget ért valami jó: történetesen a héten volt a harmadik - egyben az utolsó - Uttalskör nevű óránk. Ez szó szerint azt jelenti, hogy "kiejtéskórus" és újra kisiskolásnak éreztem magamat, mert tényleg énekeltünk, együtt, hangosan, és kánonban is! Gyerekdalokat, a svéd himnuszt, svéd slágereket (no nem ABBA-t). Ráadásul olyan dalocskát is, amit akkor énekelnek a svédek, amikor isznak - mármint alkoholt. "Snapsvisa"-nak hívják ezeket a hű-de-nagyon-mélyértelmű dalokat. Pont a napokban láttam egy szép könyvet, amiben ilyen snapsvisa-k vannak összegyűjtve.

No de visszatérve a kórusosdira, ezt a tanáraink tényleg komolyan vették. Először is két tanárnő tartotta (hogy tudjunk velük együtt kánonban is énekelni, ha kell). Lena - aki már tulajdonképpen nyugdíjas, de idén még dolgozik - azzal kezdte az órákat, hogy álljunk fel, nyújtózzunk egy hatalmasat a Nap felé, aztán mozgassuk meg a nyakunkat és főleg: grimaszoljunk nagyokat, hogy bemelegítsük az arcizmokat. Hihetetlenül vicceseket grimaszolt, mindenki dőlt a nevetéstől. Már csak ezért is érdemes volt erre az órára bejárni, mert mindig jól indult a nap :-)

A másik tanárnő, Christina pedig szintetizátoron kísért bennünket. A legelső alkalommal kaptunk egy nyomtatott füzetkét a dalokkal, kottával és plusz infókkal megspékelve. A kottáról meg eszembe jutott a zeneovis múltam, amikor is szolfézsból nagyon jó eredményeket értem el. Ha nem hagyom abba anno a zeneiskolát a hangszerválasztás előtt - csak azért, mert a legjobb barátnőm is abbahagyta -, lehet, hogy ma sikeres zenész lennék? :-))

Az egész éneklősdinek egyébként az volt a fő célja, hogy a dalokat énekelve javuljon a svéd kiejtésünk. Ugyanis - mint megtudtuk - énekelve nem lehet nagyon mellélőni a kiejtésnek, különben nem stimmel a ritmus. De persze amúgy is hasznos volt megtanulni ezeket a dalokat, hiszen ez is egy kultúra része...mi pedig nem itt nőttünk fel, tehát kimaradt az ovis-iskolás énektanulás az életünkből. Egészen eddig ;)

Az eheti alkalom azért is speciális volt, mert Juan, a chilei osztálytársunk beszállt gitárral az egyik dal előadásába :-) Nagyon hangulatos kis performansz lett belőle.

Majd beteszek ide, a blogba néhány dalt is a repertoárból...

A nap svéd szava: snapsvisor (ld. fentebb - a jelentése kb. pálinkadalok...)

"Az" ünnep

A svédek most tartják Szentivánéj ünnepét (Midsommar, azaz "nyár közepe"). Ezt a június 23-hoz legközelebb eső hétvégén ünneplik, az ünnep előestéje - az ünneplés kezdete - mindig péntekre esik, ami munkaszüneti nap.

A Midsommar az év legnagyobb fesztiválja, Ilyenkor van a legrövidebb éjszaka, illetve a leghosszabb nappal. Észak-Svédországban a nap korongja csak félig tűnik el, majd újra emelkedni kezd.

A nyári napforduló Svédország leglelkesebben ünnepelt fesztiválja. Eredetileg a nyár érkezését ünnepelték, bő termés reményében. Ezen a napon virágokkal és lombokkal díszített jellegzetes alakú májusfákat állítanak országszerte. A májusfa körül énekelnek és táncolnak (íme egy videó is). Talán nekünk furcsa ez a sok fény-ünneplés (mint pl. a Lucia, Valborg és Midsommar), de nyár van, szerencsés esetben meleg és napsütés - ezek egy északi éghajlatú országnak szinte az újjászületést jelentik.

Este máglyákat gyújtanak, amelyet hagyományosan kilencféle fából raknak. Régi svéd hiedelmek szerint a napforduló éjszakáján megnyílnak a hegyek, és a föld mélyének lakói elözönlik a világot. Falvakban egy bizonyos fajta mérges gombát dobnak a lángok közé, hogy megtörjék a manók és más lények hatalmát.

Egy másik szokás szerint a fiatal lányok sós pudingot ettek lefekvés előtt, hogy álmukban a lehetséges jövendőbelijük vizet hozzon nekik szomjuk csillapítására. De az a szokás is idekapcsolódik, miszerint hétféle virágot kell szedni, hogy az ember képes legyen megálmodni, kivel fog összeházasodni. (Lásd még: Szentivánéji álom.)

Tipikus Midsommar-jelenségek még:

• már hetekkel korábban megkezdődik a meteorológusok jósolgatása, hogy milyen lesz az idő Midsommarkor, hová érdemes az országon belül utazni, hogy jó időt fogjon ki az ember (ne felejtsük el, hogy egy nagy és hosszú országról van szó)
  
• virágkoszorú a hajban - gyerekek, lányok, de férfiak hajában is
• a már említett tipikus ételek: édes-fűszeres hering (matjessill) tejföllel, snidlinggel és kapros újburgonyával, ill. grillezett ételek, saláták. Desszertként eper vagy epertorta. Az újságokat ilyenkor ellepik az ínycsiklandozó, fotókkal gazdagon illusztrált receptek.
  
• hagyományosan erős alkoholizálás, ennek következményeként ittasság - a Midsommar az egyik "legszeszesebb" ünnep
  
• sokan ekkor kezdik meg a nyári szabadságukat, így rengetegen kelnek útra
• az előző két faktor együttállása sajnos általában kimagaslóan sok közúti balesetet szokott okozni... Az egyik napilapban megelőzésképpen egy részletes országtérképet láttam, a biztonságos és a veszélyesebb (sok balesettel sújtott) utak jelölésével.
  

(Forrás: Svédország - Folklór és a Wikipedia)

A nap svéd szava: jordgubb (eper)

Az ünnepi menüről

Mostanában igencsak aktuálisak a céges - majd később a családi - karácsonyi vacsorák. Ehhez hasznos lehet egy mi-micsoda listán áttekinteni a tipikus karácsonyi svédasztalon fellelhető ételek garmadáját. Csak hogy ha ilyen helyre keveredünk, ne nézzünk túl bután, az üres tányérral a kezünkben. Vagy - ha svédországi munkavállalók vagyunk - a következő munkanapon ne mi legyünk a vidám sztorik középpontjában :-)

Akkor a jellemző fogások (közben a Wikipédia cikkéből én is jó sokat tanultam):

• eltett hering (inlagd sill) - ecetes-sós-fűszeres alaplében tartósított hal, lehet még mustáros (senapssill), hagymás (löksill), stb. Ne lepődjünk meg ha édes: cukor is lehet benne...
  


• heringsaláta (sillsallad) - sózott hering, cékladarabokkal - de krumpli, alma, hagyma, majonéz és tejszín is előfordulhat



• pácolt lazac (gravad lax) - sóban és cukorban pácolt hal, de kapor is szokott benne lenni az íz miatt



• lúgozott (!) hal (lutfisk) - korábban azt hittem, hogy a "lutfisk" az egy halfajta, de most utánanéztem, és nagy megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy a hal kilúgozásáról van szó (és többféle halból is készítik). Pontosabban az alap a szárított hal, amit kilúgoznak, majd megfőznek (és ez a folyamat két hétig tart). És persze a lúgot el is kell távolítani belőle úgy, hogy tiszta vizet kell rajta naponta cserélni (még a főzés előtt). Szó ami szó, gyanús lehetett volna, hogy egyik kopoltyús sem néz ki ennyire hmmm...kocsonyaszerűen normál körülmények között. És íze az nincs neki, vagyis valami mégis van, de nem jó. Legalábbis amit én kóstoltam tavaly, az volt a karácsonyi asztal sokkélménye. Talán ezért adnak mellé bechamel- vagy mustárszószt.



• karácsonyi sonka (julskinka) - ezt először főzik vagy sütik, utána pedig mustárral grillezik. Évente kb. 7000 tonna karácsonyi sonkát adnak el Svédországban. Pár héttel ezelőtt botrány robbant ki, amikor kiderült, hogy egyes disznótenyésztők szörnyű körülmények között tartják a szerencsétlen állatokat. Ennek folyománya, hogy a bio karácsonyi sonka teljes mennyisége rekordidő alatt elfogyott.
  
  
• mini virsli (prinskorv) - a frankfurti virsli kisebb verziója, amit Sibylla hercegnő tett népszerűvé
  
  
• céklasaláta (rödbetssallad) - főtt vagy sült cékla mustáros majonézzel, esetleg almával és tormával
  
  
• húsgolyók (köttbullar) - ez nagyjából a mi fasírtunknak felel meg, csak kisebb és gömb alakú. Hagyományosan főtt krumplival, barna szósszal és áfonyaszósszal tálalják. A magyarországi - és a többi országbeli - IKEÁkban is kapható :-)
  
  
• Jansson kísértése (Janssons frestelse) - reszelt burgonyából, hagymából és szardellakonzervből (ansjovi) készül, tejjel vagy tejszínnel leöntve és sütőben sütve. Tipikus esti-éjszakai étel.
  
  
• rizskása (risgrynsgröt) - avagy tejberizs. Sósan, cukor nélkül készül. Néha tesznek bele egy szem mandulát (mandel) és a néphit szerint akihez a mandula kerül, az a következő évben megházasodik :-) Illetve egy kis ajándékot is kaphat (mandelgåva), ez Skåne-ben és Dániában honos szokás. Dániában az ajándék régebben általában egy marcipánmalac volt, manapság inkább édesség vagy játék. Sőt, a nyertes előnyt élvezhet a karácsonyi ajándékozásnál is. A mandulát egy picike porcelánbaba is helyettesítheti, a kásababa (grötdocka).
  
  
• ízesített kenyér (vörtbröd) - még egy étel, ami egészen a mai napig rejtély volt a számomra. Látom, hogy megjelent a szupermarketben, de mi lehet benne a specialitás? A szótár szerint ez egy sörcefrével ízesített ánizsos kenyér (az édesebbik fajtából, a svédek amúgyis odavannak az édes kenyerekért). Azaz a vört = sörcefre. Ki nem találtam volna magamtól... Egyébként rozs- és búzalisztből sütik.
  
  
• krumpli (potatis) - szerencsére ezzel nem trükköznek annyit, csak megfőzik :-)
  

Ezeken kívül még többféle helyi jellegzetesség lehet, ezért nem 100%-os ez a felsorolás. A desszerteket itt most mellőzném, mert azok úgy tűnik, nem ennyire tipikusak, sokfélék lehetnek.

Viszont az italok! Sokaknak ez az este fénypontja és a skandináv alkoholizálásról talán mindenki hallott már egy-két történetet. Fontos a tömény (snaps), amit nem csak úgy ukkmukkfuk felhajtanak, de előtte énekelnek is (ez a snapsvis). Ha szerencsénk van, szöveget is kapunk az igen "mély" mondanivalójú dalokhoz - itt egy kis válogatás a svédül tudóknak. Persze nem ártana a ritmust meg a dallamot is ismerni, de azt hiszem, ehhez tényleg svédnek kell születni.

Létezik karácsonyi sör is (julöl), sőt ilyenkor tipikusan azt kapunk, ez általában sötétebb színű a megszokott söröknél és állítólag már a vikingek is főzték és itták. (Volt már akkor karácsony? Mármint viking karácsony?...na ennek most nem megyek utána.)

Még egy tipikus karácsonyi ital a julmust (ejtsd: jűlmüszt), aminek csak a neve hasonlít a mi mustunkhoz, egyébként a sör igen közeli rokona. A pontos összetétel titok, állítólag csak egy ember tudja (a koncentrátumot minden gyártó cégnek ugyanaz a vállalkozás szállítja). Az ital szénsavas, alkoholmentes, jó sok cukorral. Kóstoltam, de nem lett a kedvencem. Kinézetre a kólára emlékeztet. Apropó, 2004-ben a Coca Cola saját julmust-tel rukkolt elő, ami 2008-ig létezett.

De azt hiszem, ennyi bőven elég is a svéd karácsonyi ételek és italok titkos életéből...

A nap svéd szava: julbord (maga a karácsonyi vacsora, szó szerint "karácsonyi asztal")

Alko-hol?

Pénteken és szombaton este az ember készüljön fel bármire Malmö utcáin (de valószinűleg Svédország városait is irhattam volna). Ilyenkor van az általános "ereszd-el-a-hajam", amikor másnap nem kell korán kelni, lehet bulizni - és persze alkoholt inni.

Tegnap este pl. varázslósüvegben parádézó fiatalokat láttam a zebrán átmenni, kezükben az elmaradhatatlan sör, eközben a buszmegálló melletti egyik bérház kb. 8. emeletéről hangos, csoportos éneklés hallatszott :-)

Az alkoholkérdés különben megér egy misét Svédországban:

• a szupermarketekben max. 3,5%-os italhoz lehet jutni, ennél legalább 18 évesnek kell lennie a vásárlónak (de a 2,25%-os italokat - sör, cider, stb. - bárki megveheti)


• a 3,5 %-nál magasabb alkoholtartalmú italok árusitása állami monopólium, csak a Systembolaget boltjaiban lehet ilyesmit venni (és persze a szórakozóhelyeken), az alsó korhatár 20 év


• épp a korhatár betartatása a legfőbb érv az alkoholmonopólium megtartása mellett, ugyanis a szupermarketekben nem igazán szigorúak az eladók, igy 18 év alattiak is simán tudnak alkoholt venni


• viszont személyes felhasználásra korlátozás nélkül lehet az EU-s országokból alkoholt behozni. Ennek az egyik nagy nyertese Dánia, ahogy ennek pl. a Helsingborg-Helsingör kompon is szemtanúi lehetünk; a svéd kikötőben pl. külön kölcsönzőben lehet kétkerekű kocsit bérelni, amire az ügyesebbek (vagy csak mohóbbak?) akár 10-12 karton sört is felhalmoznak a túlparton, a dán italboltokban.

A Wikipedia-n egész érdekes anyag van összeszedve (angolul) a Systembolagetről és a svéd alkoholos italokról...az én kedvencem a körtés cider, aminek van (többféle fokozatú) alkoholos és alkoholmentes verziója is. A magyar IKEA-kban is lehet kapni, a földszinti élelmiszerrészlegen :-)

A nap svéd szava az egyik kedvencem: beroendeframkallande (azaz függőséget előidéző)