Ruhát a ruhaboltból?

A könyvtár, mint intézmény nagyon jó dolog, semmi kétség. Ez adta néhány éve az ötletet a malmöi Klädoteket alapítóinak, négy malmöi és lundi egyetemistának. Szereztek egy üzlethelyiséget és bele mindenféle ruhákat, amiket ki lehet tőlük kölcsönözni. A - folyamatosan növekvő - készletben nincs két egyforma darab.

Ezzel az új kölcsönzési formával egyrészt nagy mennyiségű pénzt spórolhatunk, másrészt változatos ruhatárat állíthatunk össze, harmadrészt ellenállunk az általános fogyasztási hisztériának (vedd meg, birtokold, dobd el). Tény, hogy az újrafelhasználás nyersanyagot, energiát és munkát takarít meg, azaz környezet- és társadalombarát.

A Klädoteket eleinte tagsági díjjal működött, mára viszont ingyenessé vált. Még egy indok, hogy tegyünk velük egy próbát :-)

Szabályok:

• Egyszerre akármennyi ruhát is kölcsönözhetünk
• 3 hét a kölcsönzési idő, egyszer lehet hosszabbítani (mailben vagy személyesen)
• Késedelmi díj 20 kr / ruha hetente (max. 50 kr hetente)
• Károsodás / foltok: ha a ruha ettől még kikölcsönözhető - 50 kr. Ha nem kölcsönözhető ki: 100 kr.
• A természetes elhasználódásért nem kell fizetni
• Ha a büntetés meghaladja az 1.000.000 (egymillió) kr-t, bevonják a tagsági jegyet (na ennek vajon mekkora a valószínűsége?...)

De ha valaki nem Malmöben lakik, akkor is van remény, ugyanis hasonló kooperációk működnek Göteborgban, Stockholmban és Umeåban is:

Klädoteket GBG

• Cím: Cederbourgsgatan 6, Göteborg
• Tagsági díj: 150 kr / 3 hónap
• Egyszerre max. 5 ruha kölcsönözhető, max. 3 hétre
  
  

Lånegarderoben

• Cím: Svandammsvägen 10, Stockholm
• Tagsági díj: 600 kr / 6 hónap
• Egyszerre max. 3 ruha kölcsönözhető, max. 4 hétre
  
  

Klädbibliotek

• Cím: Västra strandgatan 4, Umeå
• Ingyenes tagság, ugyanakkor kötelező belépni az alapítványukba, aminek a díja 50 kr / év
• Max. 3 hétre kölcsönözhetőek a ruhák
  

Idézet a Klädbibliotek weboldaláról:
Célközönség: MINDENKI! Öregek és fiatalok, diákok és dolgozók, lányok és fiúk, divatozók és divatellenesek.

És hogy a könyvtárak is partnerek az ehhez hasonló megmozdulásokban, az pl. abból is látszik, hogy épp pár hete volt a helyi könyvtárunkban ruhacsere-akció: max. 10 db megunt ruhát lehetett leadni egy megadott időintervallumban, majd egy óra múlva válogathattunk a beadott cuccokból. Mindenki max. annyi ruhát választhatott, amennyit beadott "a közösbe". Persze próbálgatásról szó sem volt, a többség igyekezett villámgyorsan rabolni :-)

A nap svéd szava: plagg (ruhadarab)

Kórista-élmények

Sajnos megint véget ért valami jó: történetesen a héten volt a harmadik - egyben az utolsó - Uttalskör nevű óránk. Ez szó szerint azt jelenti, hogy "kiejtéskórus" és újra kisiskolásnak éreztem magamat, mert tényleg énekeltünk, együtt, hangosan, és kánonban is! Gyerekdalokat, a svéd himnuszt, svéd slágereket (no nem ABBA-t). Ráadásul olyan dalocskát is, amit akkor énekelnek a svédek, amikor isznak - mármint alkoholt. "Snapsvisa"-nak hívják ezeket a hű-de-nagyon-mélyértelmű dalokat. Pont a napokban láttam egy szép könyvet, amiben ilyen snapsvisa-k vannak összegyűjtve.

No de visszatérve a kórusosdira, ezt a tanáraink tényleg komolyan vették. Először is két tanárnő tartotta (hogy tudjunk velük együtt kánonban is énekelni, ha kell). Lena - aki már tulajdonképpen nyugdíjas, de idén még dolgozik - azzal kezdte az órákat, hogy álljunk fel, nyújtózzunk egy hatalmasat a Nap felé, aztán mozgassuk meg a nyakunkat és főleg: grimaszoljunk nagyokat, hogy bemelegítsük az arcizmokat. Hihetetlenül vicceseket grimaszolt, mindenki dőlt a nevetéstől. Már csak ezért is érdemes volt erre az órára bejárni, mert mindig jól indult a nap :-)

A másik tanárnő, Christina pedig szintetizátoron kísért bennünket. A legelső alkalommal kaptunk egy nyomtatott füzetkét a dalokkal, kottával és plusz infókkal megspékelve. A kottáról meg eszembe jutott a zeneovis múltam, amikor is szolfézsból nagyon jó eredményeket értem el. Ha nem hagyom abba anno a zeneiskolát a hangszerválasztás előtt - csak azért, mert a legjobb barátnőm is abbahagyta -, lehet, hogy ma sikeres zenész lennék? :-))

Az egész éneklősdinek egyébként az volt a fő célja, hogy a dalokat énekelve javuljon a svéd kiejtésünk. Ugyanis - mint megtudtuk - énekelve nem lehet nagyon mellélőni a kiejtésnek, különben nem stimmel a ritmus. De persze amúgy is hasznos volt megtanulni ezeket a dalokat, hiszen ez is egy kultúra része...mi pedig nem itt nőttünk fel, tehát kimaradt az ovis-iskolás énektanulás az életünkből. Egészen eddig ;)

Az eheti alkalom azért is speciális volt, mert Juan, a chilei osztálytársunk beszállt gitárral az egyik dal előadásába :-) Nagyon hangulatos kis performansz lett belőle.

Majd beteszek ide, a blogba néhány dalt is a repertoárból...

A nap svéd szava: snapsvisor (ld. fentebb - a jelentése kb. pálinkadalok...)

A tanulás ára

Elöljáróban egy technikai jellegű megjegyzés: valamiért nem vettem észre Delisa kommentjét (ami már majdnem 3 napos volt) az előző, kutyás témában, így az - emiatt - nem került időben közlésre - sorry! De most pótoltam a dolgot és válaszoltam is rá, ugyancsak a kommentek között...

Tartozom még a tandíj-sztorival. A svéd felsőoktatás eddig minden diáknak ingyenes volt, de ennek a 2011-es év őszi félévével kezdődően vége szakad, ugyanis a nemrég elfogadott döntés szerint az EU-n (plusz Izland, Liechtenstein és Norvégia) kívüli országokból érkező hallgatóknak fizetniük kell majd. Az EU-s országokat nem diszkriminálhatja Svédország, szerencsénkre. Hogy a többieknek mennyit kell majd fizetniük, annak az eldöntését az főiskolákra és egyetemekre bízzák, de előreláthatóan évi 70.000-80.000 korona körül lesz (ez kb. 1,9-2,2 millió Ft-nak megfelelő összeg), ugyanis ennek fedeznie kell a képzés költségeit. Nyilvánvalóan ennyit nagyon kevés diák tud majd kifizetni, de emiatt azért nem ürülnek majd ki az iskolák (ahol jelenleg nagyon sok külföldi diák tanul), hiszen az EU-tagok országaiból érkezők továbbra is ugyanazokat az előnyöket fogják élvezni, mint a svédek.

Egyidejűleg kétféle ösztöndíj-rendszert is bevezetnek majd, hogy pl. a kiemelkedő képességű diákok továbbra is ingyen tanulhassanak.

Nem titok, hogy sokan főleg azért tanultak Svédországban, mert nem kellett a felsőoktatásért fizetni (bár természetesen azért így is jelentős összeget tesz ki a lakás és az egyéb költségek). Több fórumon is végigrágtam magamat a döntés után és nagyon sok külföldi diák csalódott a változásokat hallva. Természetesen az is a döntés hátterében van, hogy Svédország nem akarja saját pénzből képezni pl. a kínai, amerikai, stb. - azaz EU-konkurrens - országok szakembereit.

Sok diák sérelmezi, hogy a Svédországban végzettek a diákvízum lejártával azonnal kénytelenek elhagyni az országot, akkor is, ha a tudásukat Svédországban kamatoztatnák, ha tehetnék. Volt már szó róla, hogy külföldiként amúgy sem könnyű munkát kapni errefelé és hát alapvetően egy kis országról beszélünk, ahol csak 9 millióan laknak. Pl. Kanadában bevált gyakorlat, hogy az ott végzettek munkavállalói vízumot kapnak, itt ilyenről szó sincs.

Ami engem illet, egyrészt megértem a döntést, mert nehezebb időket élünk és az is csoda, hogy az ingyenesség eddig fennmaradt. Ugyanakkor szurkolok, hogy azok, akiket ismerek és érintettek, a lehető legjobban jöjjenek ki ebből a helyzetből (pl. a brazil és kínai barátnőm).

Akit pedig a svéd rendszerű oktatás részletesebben is érdekel, Delisa blogjában egy nagyon jó összefoglalót olvashat.

A nap svéd szava: årsavgift (éves díj)

Az ördög a részletekben

A napokban azon agyaltam, hogy már több, mint egy hónapja járok a főiskolára és könnyű volt megszoknom, hogy egészen más, mint Magyarországon. És persze a jót könnyű megszokni. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy én még akkor jártam a győri főiskolára (1992-95, huhh, szinte az őskorban), amikor az e-mailcím még a rendszergazdával jóban lévő diákok kiváltsága volt, weboldalak meg még nem is igazán léteztek...

Úgyhogy aki mostanában (ill. max. 2-3 éve) végzett a magyar felsőoktatásban vagy netán még mindig a padokat koptatja, az legyen kedves és nyilatkozzon, hogy az alábbiak természetesek-e arrafelé is. Mert ha igen, akkor készséggel visszavonom az első mondatot.

Akkor néhány pozitívum, a teljesség igénye nélkül (lényegesek és apró nüanszok egyaránt):

• a szakunknak - bár az "osztály" kifejezés talán pontosabb - külön weboldala van, a résztvevők adataival (aki akar, képet is tölthet fel magáról), fórumozási lehetőséggel, frissülő órarenddel, aktuális információkkal (pl. elmaradó/módosuló órák, házi feladatok, stb.). Kicsit olyan, mint a Facebook vagy a WiW :-)
  
  
• maga a főiskolai weboldal is nagyon színvonalas, minden elképzelhető tartalommal megtöltve
  
  
• ahogy már korábban említettem, egy külön - szakképzett! - osztály foglalkozik a tanulmányi- és a karriertanácsadással. Időpontot lehet tőlük kérni, személyre szabott segítségért, tesztekért, útmutatásért, de előadásokat, workshop-okat is szerveznek (pl. ma a "Hogyan írjunk nyerő önéletrajzot" címűn voltam). Ráadásul a Facebook-on is lehet követni a programjaikat, híreiket...azaz tényleg haladnak a korral!
  
  
• főiskola-szerte sok számítógép van, amiket természetesen korlátozás nélkül használhatnak a diákok. A beléptetőkártyánk és a hozzá kapott PIN-kód használatával hétvégén is be lehet jutni a főiskolai épületekbe
  


• ugyanez a kártya (multikort) fénymásolásra is használható, feltölthető pénzzel...kellemes meglepetés volt, hogy alapból van rajta keret: 45 oldal másolásához elegendő
  
  
• a főiskolai könyvtárat már említettem (Orkanen), de nem győzöm eleget dicsérni. Itt remekül lehet tanulni is, a hatalmas területen belül biztosan találunk egy nyugodt sarkot az elvonulásra (vannak kifejezetten csendes területek is, ahol meg van tiltva a beszéd). Ez pedig az aulája...
  
  
• a tanárok kreatívak, lelkesek, inspirálnak és sokféle készséget fejlesztenek, amik a "való világban" is nagyon lényegesek. Pl. rendszeresen írunk fogalmazást svédül és angolul is. Aztán fejlesztjük a prezentációs képességeinket is (előadás egy adott témában, strukturáltan, minél érdekesebben, a többiek előtt, a lámpalázat leküzdve). Sokszor kell párban vagy kiscsoportban dolgoznunk, ami a munkahelyi projektmunka előkészítője. De még sorolhatnám...
  
  
• főiskola-szerte szelektíven gyűjtik a hulladékot: papír / műanyag / fém / irodai papír ill. egyéb éghető szemét (pl. banánhéj). Épp ma láttam a liftben, hogy kifüggesztették a listát, hogy tavaly mennyi haszna származott ebből a főiskolának ill. mennyit spóroltak vele. De ez csak kis része a főiskola környezettudatosságának.
  


• a múlt héten volt egy olyan óránk, aminek az a címe, hogy "korai párbeszéd" (tidig dialog). Mint kiderült, itt a véleményünkre voltak kíváncsiak a tanárok: megkapunk-e minden információt a tananyagról, a vizsgákról, stb., milyen az oktatás minősége, azt tanuljuk-e, amire szükségünk van, elérhetőek-e a tanárok, stb. Tetszik, hogy erre konkrétan rákérdeznek, nem várják meg az esetleges sirámokat :-) Egyébként nem sok kivetnivalót találtunk, a dolgok 99%-ban olajozottan mennek
  


• a "mi" épületünkben (Gäddan 8) található étterem és kávézó szabadon használható a saját szendvics/ebéd elfogyasztására is (vannak mikrohullámú sütők is). És finom, friss kávéjuk van, potom 10 koronáért (kb. 250 Ft). A kapucsínó 15 korona (kb. 375 Ft). Összehasonlításképpen: egy "átlag" malmöi kávézóban olyan 30-35 koronába kerül egy kis kapucsínó
  


• de a végére hagytam a lényeget: az oktatás (főiskola, Komvux, népfőiskola vagy éppen a KY, ami tulajdonképpen egy céges gyakorlattal kombinált főiskolai képzés) teljesen ingyenes. Fizetni csak a tankönyvekért - és persze a megélhetésért - kell. Valamint a kåravgift-et (kb.: diákképviseleti díj), de ezt már csak ebben a félévben, mert a jövő félévtől az is ingyenes lesz
  

Mielőtt valaki megvádolna, hogy már megint a rózsaszín szemüvegem akadt a kezem ügyébe, ígérem, hamarosan írok a arról a - hatalmas felhördülést okozó - tandíjtervezetről, amit épp a napokban fogadtak el. Bár ez bennünket éppen nem érint, "csak" az EU-n kívüli országok állampolgárait - pl. a kínai és a brazil barátnőimet is - de mégis tanulságos történet lesz, ígérem!

A képen a főiskolai könyvtár - egyben a tanári fakultázs (Lärarutbildningen) - modern épülete, a kedvenc világítótornyommal a háttérben :-)

A nap svéd szava: avgiftsfri (tandíjmentes)

Jegyzetek

A világoskék borítójú vonalas füzet, amit minden órára magammal hordok, folyamatosan telik mindenféle információval. Ezek vagy hasznosak, vagy csak szimplán érdekesek/humorosak. Például:

• Ajánlott olvasmányok ill. weboldalak olyan szerzőktől, akik a második nyelv tanulását/elsajátítását, mint önálló témakört kutatják. Ilyen pl. a kanadai Michael Cummins vagy az ausztrál Pauline Gibbons.
  


• Az első "Text och ord" (Szöveg és szó) órán összegyűjtöttük, számunkra mi nehéz a svéd nyelvben. Ilyenek kerültek a listára:
  - kiejtés ill. a nyelv melódiája
  (a svédek nagyon dallamosan, szinte énekelve beszélnek)
  - a főnevek névelőjének helyessége (en/ett)
  - az igék különböző alakjai (főleg a rendhagyó alakok)
  - összetett szavak képzése
  - előtagok (på, i, till, för, stb.)
  - szórend (főleg a mellékmondatokban)
  - segédigék (ska, vill, har, stb.)
  - kivételek
  


• Mint megtudtuk, egy szót min. 50-szer(!) kell látni/hallani/kimondani ahhoz, hogy a passzív szókincsből (=megértés) az aktívba (=beszéd) menjen át. Ezért is igaz, hogy muszáj beszélni, beszélni, beszélni! Nem baj, ha hibásan vagy pongyolán, de muszáj használni a szavakat, hogy napról napra jobban tudjunk egy idegen nyelvet.
  


• A jó kiejtés "szerve" nem a nyelv, hanem a fül. Amit ugyanis nem vagyunk képesek meghallani (legyen az csak valamilyen nüansznyi vagy alapvető különbség), azt nem tudjuk reprodukálni sem. Ezért külön kiejtésóránk is van, személyes konzultációs időpontokkal.
  


• Elrettentésképpen ill. a vicc kedvéért egy jó hosszú - és létező - svéd szó: järnvägstjänstemannafackföreningsordförandeklubba (ez egy kalapács, amit a vasúti alkalmazottak szakszervezetének a szóvivője használ)
  


• A kiejtéstanárnőnk azt is bevallotta, hogy gyerekkorában a lakás legkisebb helyiségébe zárkózott be, amikor nem akart mosogatni :-) Az ott agyonolvasott angol idiómaszótár nyelvi fordulatai, szólásai később nagyon is jól jöttek, amikor a tanáraira mély benyomást tett, milyen választékosan beszéli az angolt. Megfontolandó ötlet! (Mármint nem a mosogatás kerülése...)
  


• A sokat szidott - mert a többi svéd számára is nehezen érthető - skånei dialektus (=skånska) valójában nem egységes: 36 különféle aldialektusból áll. Érdemes megnézni ezt a videót , ahol pár elrettentő példát is hallhatunk :-) Persze ez is megszokás kérdése: míg kezdetben utáltam, hogy senkit nem értek Malmöben - miközben a Stockholmhoz közelibb munkahelyemen a kollégák gyönyörű, érthető rikssvenska-t beszéltek -, ma már a legtöbb itteni embert megértem, csak a nagyon durván skånska-ban nyomulókkal van gondom. Ja, és hogy ne legyen olyan egyszerű, nem csak simán kiejtésbeli különbségről van ám szó, hanem egy vagon speciális szóról, ami csak a skånska-ban létezik. Na ebben továbbra is gyerekcipőben járok. Akit érdekel a téma, itt egy skånsk-svensk (skånei-svéd) szótár...
  


• Az egyik angolórán a tanárunk arra volt kíváncsi, ugyan mire is jó az egyetemi végzettség. Egy arab osztálytársunk véleménye: to get a good wife! (jó feleség szerzése). Ugyan ez az információ a legtöbbünkben némi mosolyt eredményezett, de hát különböző kulturális háttérrel érkeztünk...
  


• Brazil osztálytársnőm viszont élénk jókedvvel nyugtázta a táblára felírt "kausala" szót (ami egyébként az okhatározói mellékmondatot jelöli). Mint kiderült, ez a szó náluk alsóneműt jelent ;) Mint ahogy számomra nagyon könnyen megjegyezhető a hagyományos svéd királyi székhely neve: Birka...
  


• Ahogy mi gondolkodás közben öööö-zünk, a svédek eeee-znek. Vagy csak egy hangos belégzéssel - haaaah - jelzik a beszélgetőpartnernek, hogy még képben vannak. Ez olyannyira furcsa a svédül tanulóknak, hogy volt már aki azt hitte, a svédtanárnőjének valamilyen súlyos betegsége van, hogy folyton "hörög". Bosnyák osztálytársunk tisztázó kérdése a tanárnőhöz: "Honnan lehet tudni, hogy ilyenkor helyeslésről van-e szó, vagy inkább egy asztmás rohamról?..." ;)

A nap svéd szava: uttal (ejtsd: űttál, jelentése: kiejtés)

A másik csoport...és Hemingway

Bennem egészen keddig nem tudatosult, hogy ha a komvux "angol B" csoportjába is benevezek, akkor ezzel egyúttal a duplájára növelem az új ismerőseim számát: 25-ről kb. 50-re. Pedig a dolog teljesen evidens, nemigaz? :-)

Azt viszont készpénznek vettem, hogy a komvuxos csoportban - csakúgy, mint a főiskolaiban is - én vagyok az egyetlen magyar. Nyilvánvalóan a többi malmöi ill. skåne-i magyar valahol máshol múlatja az időt ;)

Az nagyon tetszett a mai napi angolon, hogy a tanárnőnk tett róla, hogy ne ugyanazokkal dolgozzunk együtt, mint a múltkor, vagyis ezúttal teljesen friss csoportosításban lettünk egymáshoz rendelve. A kiscsoportos feladatunk elején kis híján leesett az állam. Ugyanis a bemutatkozás alatt - egy svéd fiúval, egy lengyel-, majd egy palesztin lánnyal való megismerkedés után (Simon, Katarina és Zakie) - a kellemesen egzotikus arcú Paulától a következőket hallottam:

- Az apukám chilei, az anyukám pedig magyar.
Azonnal lecsaptam a magas labdát (továbbra is angolul):
- Jól értettem? Te félig magyar vagy?
- Igen.
- És beszélsz magyarul is?
- Persze.

Wow, milyen kicsi a világ! És mik vannak :-)

A lengyel lány gyorsan felfogta a helyzetet és megtette, ami tőle telt:
- Lesztek olyan kedvesek és nem magyarul beszéltek egymással, o.k.? Különben nem fogjuk egymást érteni...

Úgyhogy eddig még egyetlen magyar szót sem váltottam Paulával - de ami késik, nem múlik :-)

Egyébként a csoportfeladat a házi feladatul kapott Hemingway-novella (Cat in the rain - Macska az esőben) feldolgozása volt, a kapott kérdések alapján. Teljesen belemelegedtünk, hogy kifejtsük a - különböző - véleményünket a történetről. Némi heves vita is kialakult, szinte sistergett a levegő, amikor különböző kultúrák csaptak össze ;)

A kérdések:

• Hogyan látjuk a három főszereplőt? (a férfit, a nőt ill. a hoteltulajdonost)
• Milyen a házaspár egymással való kapcsolata?
• Mi a macska szerepe?
• Egyetértünk-e az íróval, aki egyszer ezt mondta:
  "Ha az emberek beszélnek, figyelj oda teljesen. A legtöbb ember soha nem figyel."

Biztosan nem véletlen, hogy a múltkor, a svédórán is egy Ernest Hemingway-novellát olvastunk (A fehér elefánt formájú hegyek, eredetiben: Hills like white elephants).

Hemingway-ben az a nagyszerű, hogy nem rakja készen elénk az összes szükséges információt, ehelyett meg kell dolgoznunk, hogy rájöjjünk, mi a történet igazi mondanivalója. Szóval a sorok között is olvasnunk kell. Ezt a módszert egyébként jéghegy-technikának nevezik, arra utalva, hogy a jéghegy felületének a 7/8-ad része a víz alatt van...

További Hemingway-idézetek itt...az egyiket annyira megszerettem, hogy betettem a profilomba, a blog jobb oldali oszlopába.

Bevallom, megint remekül éreztem magamat az órán. Ami még nagyon megmaradt: a szünetben szóba elegyedtem egy másik lánnyal, aki valami gyönyörű angol kiejtéssel beszél. Meg voltam győződve róla, hogy angol anyanyelvű, így először nem is értettem, mit keres az angolórán. Mint megtudtam, Jess 100%-ig svéd, csak viszonylag gyakran járt látogatóban Londonban, amikor a - szintén svéd! - barátja ott dolgozott. Ő maga még csak nem is élt Londonban! Elképesztő...még mindig nem tértem napirendre a dolog fölött. Mint ahogy az is rendkívül imponál, hogy Jess teljesen a tudatában van, mennyire rendkívül könnyedén elsajátít különböző akcentusokat. Pl. ha egy kicsit hosszasabban beszélget egy észak-svédországi emberrel, akkor - nem tudatosan, de - olyan akcentussal kezd el beszélni, mint a beszélgetőpartnere. Sokan - élükön velem! - mit nem adnának egy ilyen nem mindennapi tehetségért...

Ui.: Apropó, jég: a pillanatnyi helyzet: Malmö: -2 fok, Budapest: -6 fok :-)

A nap svéd szava: isberg (ejtsd: íszberj -, aminek a jelentése: jéghegy)

Szép kis nap

Ez egy aranyos film címe volt, Michelle Pfeiffer-rel és George Clooney-val a főszerepben. Az alábbiak pedig tegnap estek meg, velem a főszerepben :-) Vigyázat, hosszú lesz!

Minden olyan szépen indult: reggel időben kivetett magából az ágy, rendkívüli lelkesedéssel kezdtem neki a napi teendőimnek, tudván, hogy csupán két jelenésem van aznap:

• Délelőtt 10:20, a Komvux Pauli épületében - az első alkalom az "angol B"-ből a komvux-ön (=felnőttoktatás, egy közeli gimnázium épületében), ami valójában már a harmadik óra, csak én a múlt héten nem tudtam elmenni a fősuli miatt. Háttér: a főiskolán csak "angol A"-t oktatnak, viszont az ottani angoltanárunk, Adam szerint néhányunknak ennél már magasabb a tudásszintje, ezért nem igazán veszi jónéven, hogy bejárunk az A-s órákra és túl okosakat kérdezünk :-) És ez nem vicc, már kitiltást is kilátásba helyezett, mert a gyengébb tanulókra szeretne koncentrálni, nem ránk. Szerencsére engem a komvux-ön felvettek az "Angol B" csoportba, így célszerűnek tartottam, hogy váltsak a főiskolás angolról erre.


• Délután 13:00, a Malmö Högskola-n (=főiskola) - a fentiek miatt Adam néhányunknak azt javasolta, hogy írjuk meg az évvégére tervezett 3 órás "angol A" nemzeti tesztet már ma. Ha sikerül, a továbbiakban nem kell bejárnunk az A-s órákra. Szóval ez a teszt volt tegnap délutánra betervezve.

Első felvonás: Emő aktívan tevékenykedik a lakásban, az idő meg csak repül. Egyszercsak azt vettem észre, hogy hoppá, már el kellett volna indulnom. Rohanás a buszmegállóba, fel a 7-es buszra, a negyedik megállónál leszállás...nagy szerencsémre éppen jött a csatlakozás, szóval átrohanás, felszállás a 6-os buszra, majd két megálló múlva leszállás, élénk tempóban beügetés a suli épületébe.

Áldottam az eszemet, hogy előző nap megérdeklődtem telefonon, hogy az iskola melyik épületének melyik termébe kell mennem komvux-ügyileg. Főépület, ahol a recepció is van, C405-ös terem, kaptam a választ (a helyszínre érve ez utóbbit már csak emlékezetből szedtem elő, mert a papírjaimat persze otthon felejtettem). Beviharzás az épületbe, elrohanás a recepció előtt, be a liftbe, 4-es gomb megnyomása. Semmi hatás. Naaa, mi van már??? Ekkor észrevettem a gombok melletti mágneskártyaolvasó kütyüt. Huh, hát kártyám az nincs, sőt nem is tudtam, hogy kellene. Namindegy, felrohanás a számtalan lépcsőfokon. Nyitnék be az emeletre, az folyosó ajtaja zárva. Az ajtó mellett a falon - kártyaolvasó. A mindenségit, már megint a rövidebbet húztam!

Levágtáztam a recepcióhoz, magyarázkodás: izé, jónapot, hát engem fölvettek a Komvux-re, de nem tudok bejutni, segítsen már nekem, legyen olyan kedves. "De hiszen ez a gimnázium épülete, nem a komvux-é." - kaptam a nem is kicsit sokkoló választ. Uhhhh. Szerencsére egy tanár éppen kifelé tartott, felajánlotta, hogy megmutatja a helyes épületet. Első pont kipipálva: végre a megfelelő házban vagyok. A lifthez itt már nem kell kártya, de ettől függetlenül csak nem akart jönni. Újabb vágtázás a lépcsőkön fölfelé, mintha zsírégető tornára is beneveztem volna :-)

Fent a következő termek fogadtak: C412 valamint C414. Sehol egy C405-ös. Lesz, ami lesz, benyitottam a 412-esbe, ahol kb. 20 arc meredt rám, élükön egy tanárnővel. - Az "angol B" csoportot keresem - makogtam svédül. - Ez egy svédóra - kaptam a választ a tanárnőtől. Könyörgöm, akkor hol van a C405-ös terem? Ja, hát ahhoz először át kell mennem egy bezárt termen...na várjak csak, majd ő kinyitja nekem a kártyájával. Hálálkodás, átrobogás a hosszú termen, aminek eredményeképpen a labirintus újabb folyosójára jutottam.

O.k., itt a C405-ös, de teljesen úgy néz ki, mint egy tanári szoba. Bekopogás, egy tanárnő kikukkant. Nem, itt nincs semmiféle angolóra. Elbizonytalanodom: lehet, hogy mégsem C405? A tanárnő a C407-et javasolja. Benyitok, már rutinosan darálom a mondókámat, hogy mi járatban vagyok. Nos, találtam egy társadalomtudomány órát is. Nem mintha kerestem volna...

C406. Szintén nem talált. Már egy súlyosabb Woody Allen filmben érzem magamat. C402. "Igen, ez az angol B"- mondja a tanárnő. Ilyen nincs és mégis van!!! És még a listán is szerepelek, mint résztvevő. Mázsás kövek gördülnek le a szívemről. Keresek egy szabad helyet és lehuppanok a székre. Kemény menet volt, na.

Második felvonás: Az angolóra után átsétálok a közeli falafeleshez, a kedvenc jordán falafelárusomhoz. Kölcsönösen kiörüljük magunkat, hogy megint látjuk egymást. A szokásosat kérem: ropogós falafeltekercset vegyes szósszal és sült padlizsánnal, nyam-nyam :-)

Ránézek az órára, még van időm, hiszen a 13:00 órai órakezdet a főiskolán 13:15-öt jelent. A dolog a régi egyetemi városok múltjából ered, a karóramentes időkből. Amikor a templomtoronyban elütötték az egészet, a diákok tudták, hogy van egy negyedórájuk, hogy beérjenek az előadásra, azaz spuri. Érdekes, nem?...

Na de álljunk csak meg egy szóra! Hirtelen bevillan, hogy a negyedórával korábbi kezdet kizárólag a sima előadásokra vonatkozik. A vizsgák pontban egészkor kezdődnek! Telefon Raquel-nak, aki szintén ír tesztet. "Igen, egészkor kezdődik a teszt" - erősíti meg (angolul). Ebben a pillanatban a sóváran várt falafel akadállyá változik, hiszen már majdnem 12:45 van, én meg a város közepén ülök a falafelesnél...

Leteszem a telefont, közben látom, hogy elkészült az ebédem. Odamegyek Issan-hoz a pulthoz és előkapom a pénztárcámat. "Köszi, nem kérek italt...ugye 35 korona lesz?" hadarom. Issan kissé döbbenten néz rám, szó nélkül áll a pult mögött. Na most meg mi van? Netán vérfarkassá váltam? ;) Lassan leesik a tantusz: továbbra is angolul beszéltem, holott vele csakis svédül szoktam. Talán nem is tud angolul. Gyorsan elnézést kérek - már svédül - és elvonulok a falafellel. Mivel igencsak veszélyes lenne futás közben enni, gyorsan bekapom és már rohanok is. Megint...

A Triangeln-nél felpattanok a buszra, 2 megálló múlva - a Gustav Adolfs térnél - leszállok. Loholok a tenger irányába, amerre a főiskola van. Világrekordot döntök 700 méteren. A főiskola épületében berontok a liftbe és már záródik az ajtó, amikor a bosnyák csoporttársam is beugrik (ja igen, mint kiderült, van bosnyák és orosz csoporttársunk is):

"Te is az angol tesztre jöttél, ugye?" - kérdezi Adi vidáman.
"Igen, de az már 10 perce megy." - mondom elfúló hangon.
"Nahát, azt hittem, 13:15-kor kezdődik" - mondja megütközve.
"Nos, az a baj, hogy én is ezt hittem." - válaszolom.
"Reméljük, beenged bennünket Adam" - latolgatja Adi.

Ugyanis Adam az első órán kijelentette, hogy aki nincs időben a teremben, azt már nem is engedi be! Mázlinkra két idegen tanár a felügyelő, akik megkönyörülnek rajtunk és kinyitják az ajtót. Az elmúlt órákban átélt izgalmakhoz képest az angol teszt számomra már laza relaxálásként hat :-)

A nap svéd szava: akademisk kvart (akadémiai negyedóra, amennyivel később kezdődik az előadás)

5 nap után

A főiskola első hete szó szerint szédületes volt. Minden nap felpörögtem, a szó abszolút pozitív értelmében. A hét vége felé mondjuk már láthatóan kevesebben voltunk, páran kidőltek a csoportból: volt aki "csak" elaludt reggel a fáradtság miatt, de az egyik lányról tudom, hogy pénteken egész nap otthon maradt, mert nem érezte jól magát. Na de ő pl. előző nap a suli után még dolgozni is ment egy étterembe, szóval érthető a dolog. Ja, és volt egy aranyos jelenet az egyik csütörtöki órán, ahol egy srác - ő ugyan pont nem a mi csoportunkban van, de együtt voltunk egy másik csoporttal - édesded mosollyal az arcán aludt a padra dőlve, egész órán keresztül ;)

Ebből a szempontból (is) mázlista vagyok, hiszen van aki munka és család mellett csinálja a programot, pl. több kisgyerekes anyuka is van az osztályban. Sőt: van aki még szoptat! Bár nálunk nem jelennek meg a gyerekek az órákon - legalábbis eddig -, de egy ismerősöm, aki egy másik szakra jár, elmondta, hogy náluk bizony van olyan, aki beviszi a babát. Sőt az sem ritka, hogy valaki emellett még ingázik is, pl. Landskrona-ból, ami kb. 40 km-t jelent és persze vonatra várakozást és az állomásra rohanást. A landskronai - egyébként iraki - lány elmondása szerint reggel 6-kor el kell indulnia, hogy a 8 órás előadásra beérjen...ehhez képest én félóra alatt simán bent vagyok.

Na és a folyamatosan ránk ömlő információözönt is fel kell valahogyan dolgozni. Bár úgy gondolom, a jövő hét talán már kicsit nyugisabb lesz ebből a szempontból. Majd meglátjuk :-)

Mindenesetre már egy vagon tankönyvet megrendeltem a neten, mert ott olcsóbb és összehasonlíthatóak az árak, pl. prispallen.se. Lassan be is futnak a könyvek. Addig szerencsére mindegyik órán kapunk fénymásolt anyagot a tanároktól, ez teljesen jól működik.

És mivel már "benne vagyok a rendszerben", végre megkaptam a bankkártyaméretű fényképes multikort-omat is, ami egy több funkciós diákkártya. Ezzel lehet bejutni a számítógépes termekbe és a főiskola épületébe (hétvégén is), fénymásolni lehet vele (előtte pénzt kell rá tölteni) és a főiskolai könyvtár olvasójegyeként is működik.

Szóval megvagyok, csak kevésbé intenzíven a blogra koncentrálva. Akinek pedig ilyen vagy olyan maillel lógok: senki nincs elfelejtve, viszont időt kérek, o.k.? És még egy megjegyzés, főleg azoknak, akik állandóan azzal nyaggatnak, hogy ugyan hogyan bírom a "svédországi hideget": a jobboldali menüben lévő időjárás-ikonok szerint jelenleg Malmöben -3 fok van, míg Budapesten -13 fok...és ez nem kivétel, kb. ilyen arány volt a jellemző egész télen (de tavaly is). Nehéz elhinni, tudom - de az igazság néha meglepő tud lenni :-)

A nap svéd szava: anmälning (jelentkezés)