Hol a boldogság mostanában?...

Hát, ha országszinten vesszük az emberek boldogságát, Svédország - illetve a svéd lakosság - eléggé az élvonalban van: az ENSZ idei tanulmánya alapján (World Happiness Report). A New York-i Columbia Egyetem kutatói által készített jelentés - amely 2010-2012 közötti adatokat vett alapul - az egyes országok boldogságindexének megállapításakor többek között olyan változókat vesz figyelembe, mint a várható élettartam, a korrupció érzékelt jelenléte, a közbiztonság, az életút megválasztásának szabadsága, a szociális ellátórendszerek hatékonysága vagy a munkanélküliségi ráta.

Íme a top 10-es lista:

1. Dánia
2. Norvégia
3. Svájc
4. Hollandia
5. Svédország
6. Kanada
7. Finnország
8. Ausztria
9. Izland
10. Ausztrália

Látható, hogy öt észak-európai ország is bekerült az első tízbe (Dániával az élen), vagyis az összes skandináv ország és távoli rokonaink, a finnek is. Vajon miért pont ők? Egyes magyarázatok szerint az északi országokban nagyjából hasonló szinten fejlett a demokrácia és fontos, hogy viszonylag kicsi a jövedelmek közötti különbség. Aztán jó a szociális háló is és - az előzőeknek köszönhetően - az emberek viszonylag nagy befolyással vannak a saját sorsuk alakulására.

Ugyanakkor persze sokan vitatják, hogy mérvadó lenne ez az eredmény, pl. svédektől olvastam egy fórumban, hogy irreális ez a helyezés és inkább affélét jelez, hogy a svédek azt hiszik, ez minden világok legjobbika. De én inkább hajlok az első magyarázatra :-)

Nekem még az is érdekes, hogy csak egyetlen melegebb éghajlatú ország (Ausztrália) szerepel a 10-es listán. Persze ez valószínűleg csak magyar szemmel nézve furcsa, hiszen nem az volt a szempont, hogy egy átlag magyar - saját megítélése szerint! - hol tudna boldogan élni, ha bármit választhatna...

Néhány további helyezett, a teljesség igénye nélkül:

17. USA
18. Írország
22. Nagy-Britannia
25. Franciaország
26. Németország
39. Csehország
45. Olaszország
46. Szlovákia
51. Lengyelország
57. Kazahsztán
62. Albánia
68. Oroszország

 És a középmezőny alattiakból néhány:

70. Görögország
82. Nigéria
85. Portugália
90. Románia
93. Kína
96. Dél-Afrika
105. Irak
106. Szerbia
110. Magyarország
111. India
130. Egyiptom
143. Afganisztán
144. Bulgária

...ez pedig a lista legvége - mondhatni a legboldogtalanabb népek:

151. Tanzánia
152. Ruanda
153. Burundi
154. Közép-Afrikai Köztársaság
155. Benin
156. Togo

A teljes "boldogságlista" megtekinthető itt (angolul).


A nap svéd szava: lycklig (boldog)

Fjordok és szigetek - Bohuslän

Bohuslän Svédország legnyugatabbra fekvő tájegysége, a nyugati parton fekszik, Göteborg-tól északra és a norvég határtól délre. Ide ruccantunk ki a múlt héten néhány napra. Az utazás célja egy eléggé spontán szervezett bloggertalálkozó volt, de természetesen maga a vidék is érdekelt bennünket. Engem meglepett, hogy ugyan csak kb. 400 km-t mentünk északra Malmöből, de onnan már csak 60 km-t kellett volna továbbautóznunk, hogy belépjünk Norvégiába (majd talán legközelebb sor kerül erre is).

Az úticélunk alapvetően Lysekil lett volna (éppen a találkozó miatt), de úgy gondoltuk, ha már ilyen távolságra autózunk, legyen egy közbenső bázis is, így az első éjszakai szállást Trollhättan-be foglaltuk. Az első kellemes meglepetés a szállodánk volt, ami nemcsak a város legmagasabb pontján, egy sziklán helyezkedett el, kilátással a Göta Älv folyóra, de osztályon felüli kényelemmel - pl. ingyenes kávégép a szobában és a folyosón, aprósüteménnyel körítve - és esztétikummal kényeztetett bennünket (tradícionális épület, stílusosan formatervezett berendezés). Mindezt teljesen normális áron, szuper reggelivel együtt.

Aztán a hegyről lesétálva felfedeztük, hogy itt bizony szinte a belvárosban sziklás vízesések és elég durva örvények vannak. Na és emiatt vízerőmű is, a Vattenfall üzemeltetésében. A két erőműből az eredetit, amit 1910-ben adtak át (és még ma is hibátlanul működik!) egy ingyenes, vezetett látogatás során meg is néztük, a külső részeket és a turbinákat is. A folyó esése a városon belül 32 méter...el lehet képzelni. Naponta egyszer kinyitják a régi zsilipeket és a szemünk láttára lesz a szinte száraz mederből vad folyó, ezt is volt szerencsénk megnézni. Akit további részletek érdekelnek, (svédül) nagyon sok érdekeset olvashat a Fallen och slussarna i Trollhättan weboldalon.

Itt és most csak megemlítem, hogy "természetesen" a Saab-múzeumban is voltunk (az autóink Saab-ok, így ez nem is volt kérdéses). A múzeum és maga az autómárka viszont megérdemel egy külön bejegyzést a közeljövőben, szóval most erről ennyit :-)

Naszóval, visszatérve Bohuslän-re (aminek Trollhättan tudtommal nem része). Mivel teljesen felkészületlenül mentünk, ért pár meglepetés bennünket, szerencsére csak kellemeseket tudok felsorolni. Például a fjordok! Le sem tagadható Norvégia közelsége, annyi fjord van errefelé. Az autóból kinézve tónak hinnénk őket, de a térképre nézve egyértelmű, hogy tenger az. A másik érdekesség hogy rengeteg közepes méretű és kisebb sziget van Bohuslän-ben, sőt Svédország hat legnagyobb szigetéből három itt található (teljesen vagy részben): Orust, Tjörn és Hisingen.

Mi viszont Smögen, Skaftö (ld. a fenti képet) és Flatön szigeteken időztünk hosszasabban, Smögenre többször is visszatértünk, mert nagyon bejött pl. a festői kilátás a magas hídjáról, a helyes tengerparti házak, a másfelé is annyira jellemző sziklák és a több, mint 1 km-es kikötői sétány. De azért is visszamentünk az egyik este, mert Joe Cocker-koncert volt, amit a környéken magasodó lapos sziklákon ücsörögve ingyen lehetett élvezni (természetesen jópár svéd is ezt a verziót választotta). Egyébként Joe Cocker hangja semmit nem változott, ő pedig párat még ugrott is lelkesedésében, 69 éves kora ellenére.

Flatön szigete az étterméről - Handelsman Flink - híres, ahol mindenféle tengeri finomságot lehet enni szuper tengeri kilátással (a szél persze fúj rendesen). Nekem itt a kedvencem a WC ajtaján a felirat volt, ugyanis semmi hagyományos utalás nem volt a helyiség funkciójára, hanem csak ez állt felfestve: Räddaren i nöden (Megmentő a szükségben)... Skaftö-n pedig felkapaszkodtunk a "kilátási pont" (utsiktspunkt) táblával jelölt sziklák tetejére, ahonnan fantasztikus kilátás van az öbölre, a vitorlásokra és a tengerparti, festői házakra.

Érdekes volt megtapasztalni a szigetek közlekedését is. Egyrészt általában nem lehet "körbejárni" egy-egy szigetet autóval: ha bemegyünk pl. egy városba/faluba/kikötőbe, ugyanazon az úton kell visszajönni, utána lehet folytatni az utat. Ennek oka alapvetően az, hogy az közúthálózat (éppúgy, mint a vasúthálózat, ami errefelé igencsak gyér) csak kiegészítője a tengeri utaknak. És olyan utak ezek, amik leginkább csak 1,5 autó szélesek, telis-tele beláthatatlan, magas sziklákkal övezett kanyarokkal, így a közlekedés valamiféle lottóra emlékeztetett (csak itt lehetőleg nem akartunk találatot elérni). Másrészt lépten-nyomon éjjel-nappal közlekedő kompokban végződtek az utak. Előtte párszáz méterrel azért kedvesen figyelmeztettek bennünket olyan közlekedési táblával, amin az autó éppen zuhant a vízbe :-) De a komppal tényleg gyorsan megközelíthetőek az egyes szigetek ill. lerövidíthetőek a kerülőutak (pl. a fjordok mentén).

Ezen a vidéken fókák, ún. borjúfókák is élnek és bár mi csak a képeslapokon és a prospektusokban láttuk őket, mehettünk volna hajós fókalesre. Az egy dolog, hogy egy őz átszaladt előttünk - biztos távolban - az úton, de az egyik este, még világosban, egy jávorszarvast láttunk teljes életnagyságban, az út mellett, beljebb legelészett valamilyen haszonnövényből. Megálltunk fotózni - csak az autóból -, nagyon édes volt ahogy a saját stílusában falatozott, ásított és lépegetett (ilyenkor csak úgy döngött a föld a kb. 600 kg alatt, még kb. 120 méterről is hallani lehetett). Közben áldottuk a szerencsénket, hogy az út mellett láttuk és nem az úton találkoztunk vele.

- - - - - -

Update: Az általunk látott jávorszarvasról az s.k. videónk itt található, magáról a kirándulásról készült fotókból egy válogatás (60 kép) pedig errefelé...


A nap svéd szava: säl (fóka)

Esélyes-e ByeAlex Malmöben?...

Beindult az Eurovíziós hét, szuper hangulat van a belvárosban (egyelőre lekopogom, minden oké, a tömeg kezelhető szinten van). Viszont egy magyarországi ismerősömtől ma délután az alábbi mailt + linket kaptam:

>>>>>>>>
Ajjjaj... Malmöi bloggerek röhögnek ByeAlexen 
Lehet, hogy ismét rossz lesz az Eurovízión magyarnak lenni? Valóban elég nyugis, "drogos" a dal, a szöveg az erőssége, amit nem fognak érteni, a döntő csoda lenne.
<<<<<<<<

Nem vagyok a téma szakértője - a magyar dalt eddig csak egyszer hallottam -, de most bizseregni kezdtek az ujjaim, rákerestem, mit ír a svéd média a Kedvesem c. számról. Valahogy nem éreztem elég autentikusnak, hogy állítólagos "malmöi bloggerek" - összesen kettő, a cikk szerint, egyikről sem hallottam még - leszólják a magyar nevezőt (plusz itt vagyok én is, mint malmöi blogger, ugyebár, kikérem magamnak, akárhogy is). Érdekes módon nem igazán találtam negatív kritikákat - nahát, kedves híroldal -, viszont egy nagyon érdekes hírre bukkantam, a "tudomány" kategórián belül. Természetesen brit tudósok, ezúttal azt vizsgálták meg, melyik dal potenciális sláger. Számítógépes módszert dolgoztak ki, ami egész megbízhatóan kiadja, hogy egy adott szám sikergyanús-e. Pl. a tavalyi győztes Euphoria-t magasan ilyennek hozta ki (a korábbi összes döntős dalhoz képest is!). Ellentétben az ABBA eurovíziógyőztes Waterloo-ját, ami alacsony pontot kapott, de ez a kutatók szerint teljesen rendben van, hiszen ez egy régi dal és ma már nem biztos, hogy sláger lehetne.

Az igazán meglepő azonban az, hogy ezt a programot "ráeresztették" az idei indulók dalaira. A legmagasabb értékeket - és most nem viccelek! - a Kedvesem kapta. Ezt követi San Marino versenydala, majd a harmadik helyen Svédország és Izland osztozik. Az utolsó helyen 4 ország található: Norvégia, Azerbajdzsán, Ausztria és Svájc. Természetesen csak a számítógépes program szerint :-) Persze még ha igaza is van, az Eurovíziós Dalfesztivál nagy részben szimpátiaszavazás...az egyik újság eurovíziós melléklete mindegyik országnál azt is feltüntette, melyik országtól szokta kapni a legtöbb szavazatot. Érdekes ezeket látni. Pl. nem meglepő, hogy a görögök a ciprusiakra szavaznak (és viszont), vagy a skandináv országok egymást támogatják, de azt nem találtam volna ki, hogy San Marino-ra Albániából jön a legtöbb szavazat, vagy hogy a hollandokra leginkább az izraeliek szavaznak. Egyébként ránk, magyarokra főleg a lengyelek - éljen a lengyel-magyar barátság :-)

Visszatérve ByeAlex-re, némely internetes - magyar! - kommenteket olvasva úgy tűnik, nagyon megosztó személyiség (az is elég irritáló sokak szemében, hogy totál amatőrként kijutott), szerintem épp ezért a versenydalról is sokan tudni vélik, hogy nem jó, esélytelen, stb., csak hogy a szalonképesebb jelzőket említsem.

Namármost, úgy alakult, hogy ma késő délután éppen jókor voltam jó helyen - még csak nem is tudtam előre, hogy van ilyen program -, és láttam ByeAlex-et élőben fellépni a belvárosban, a nyilvános Eurovision Village színpadán. Pontosabban először a bolgár énekes lány és zenekara forrósította a mára lehűlt levegőt (alig lehetett őket letuszkolni a színpadról...), majd ezután következett mindenféle faxni nélkül a Csókolom és a Kedvesem. ByeAlex láthatóan nem izgulta magát halálra :-)

Igyekeztem közben elfogulatlanul figyelni a közönséget (nem volt könnyű), és egyértelműen az a benyomásom támadt, hogy nagy siker volt a versenydal. Már a szám kezdetétől tapsoltak az emberek, dobolták a ritmust a lábukkal. Nagyon jó hangulat lett, tényleg. Az utolsó versszakot svédül énekelte (bár tudtommal a versenyen ezt nem teheti meg), ez különösen bejött a svédeknek, nem messze is állt tőlem egy pasas és nagyon örült, amikor rájött, hogy érti a szöveget :-) De egyértelműen az volt a benyomásom, hogy nem a szöveg volt a lényeg, hanem a dallam és a ritmus. Szóval ha valaki kíváncsi a véleményemre, az itteni publikumnak igenis bejön a Kedvesem... Mellesleg nekem is, bár tudom, hogy ízlések és pofonok.

Utána, már itthon megtaláltam egy interjúját, ahol ezeket nyilatkozta (számomra szimpatikus módon):

Szerinted értékes egyáltalán az Eurovíziós Dalfesztivál?
Ezt a svéd tévés stáb fogalmazta meg a legjobban: nekik arról szól az Eurovízió, hogy csomó ország elküldi a saját zenéjét és színtiszta szórakoztatásra törekszenek. Szerintem nem is volna szabad ennél többről szólnia, csak arról, hogy különböző országok képviselői együtt érezzék jól magukat. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy minden évben az adott fellépők alapján ítélik meg az országokat.

Ezek szerint nem érdekelnek téged azok, akik szerint győzni kell Malmöben, és ez csak angol szöveggel fog menni neked. 
Teljes mértékben, mindössze annyit tennék hozzá szentimentálisan, hogy én azoknak magyarul fogok énekelni, akik nézik a műsort, mert szerintem nem ciki magyarnak lenni ebben a mostani Európában. Hiába trendi angolul énekelni, az én dalomat szerintem pont a magyar nyelv miatt szerették meg annyian és az sem érdekel, ha a versenyt utolsóként fejezem be, akkor is magyarul fogom előadni a dalt. Lehet meg is sértődnének azok az emberek, akiknek tetszett a dal magyarul és Svédországban ezután elkezdem angolul énekelni.

Viszont a refrént lefordítod svédre. 
Ez így van, és már tanulom is hogyan kell a refrént svédül elénekelni.

Jól érzékelem, hogy ez egy fricska azoknak, akik az angol nyelv hiányán károgtak? 
Kicsit igen és egyben egy gesztus is a vendéglátó országnak.

- - - - 

ByeAlex-et a második, csütörtöki elődöntőben hallhatjuk énekelni, azaz május 16-án (21:00 h). Reméljük, nem utoljára! 

(Az első elődöntő ideje kedd, május 14-e, 21:00 h)

A döntő pedig szombaton, május 18-án lesz, szintén 21:00 órás kezdettel.

Lycka till ! (Sok szerencsét!)

*****************************************************************
UPDATE: Megtaláltam a YouTube-on a tegnapi fellépés felvételét, íme:
Kedvesem (Malmö, svéd refrénes verzió)
*****************************************************************

A nap svéd szava:  placering (helyezés)

Országmítoszok

Svédország világszerte kedvelt úticélnak számít (gyakran benne van az első 10-ben), ezért mindenki hallott már valamit róla - még ha az nem is teljesen felel meg a valóságnak. Egy újságcikkben találtam egy listát arról, hogy mik azok a tévhitek, amik a legelterjedtebbnek számítanak, gyűjtögettem hozzájuk párat, plusz egy kis háttérinfót is:

• Jegesmedvék mászkálnak az utcákon - az az igazság, hogy egész Svédországban nincs jegesmedve (legközelebb csak Norvégiában), a barnamedvék pedig jellemzően nem a városokban fordulnak elő.
  
  
• Itt található az Alpok és nagyon fontos iparág az óragyártás - na ez meg egy másik S-betűs ország, történetesen Svájc :-)
  
  
• Minden nő magas és szőke - sokan vannak ők, a magas szőke nők :-), de a lakosság közel sem olyan homogén, hogy ez igaz legyen. Pláne ha számításba vesszük a nem elhanyagolható számú bevándorlót (a világ minden tájáról), illetve azokat, akik már nem is bevándorlók, hanem többedik generációs svédek.
  
  
• A Mikulás a Lappföldön lakik - az egyes országok sem tudnak megegyezni a pontos helyben: pl. az amerikaiak szerint a Mikulás az Északi-sarkon lakik, a finnek szerint pedig természetesen Észak-Finnországban. A norvégok és a svédek nem igazán izgatják magukat ezügyben és nem követelik maguknak a Mikulást :-)
  
  
• Itt történik a világon a legtöbb öngyilkosság - ha az európai statisztikát vesszük, Svédország a középmezőny alatt tanyázik (míg Magyarország benne van az első 5-ben). Ennek a mítosznak az egyik vélt oka a következő tévhit, miszerint:
  
  
• Mindig sötét van, azaz rövidek a nappalok - erről már írtam, hogy csak télen igaz, és akkor is az ország északi felén vannak extrém rövid nappalok. Ugyan pl. Malmöben is hosszabbak a téli éjszakák, mint pl. Budapesten, de az eltérés nem olyan nagy. És ezt ellensúlyozzák a hosszú nyári nappalok, nálunk pl. nyár közepén majdnem 23 óráig világos van, északabbra még későbbig, ennél is északabbra pedig le sem megy a nap jópár napig. Mivel észak-dél irányban nagyon hosszú az ország, ezek nagy eltérések a két "vég" között.
  
  
• Itt isszák a legtöbb alkoholt - valójában Svédország az európai lista legvégén van (Magyarország sajnos az elején). Ennek több oka is lehet, pl. a korábban már említett állami alkoholbolt-rendszer (Systembolaget), ill. az a tény, hogy a svédek nem igazán szoktak hétközben inni, péntekre-szombatra tartalékolják az "energiát", akkor is vásárolnak be az alkoholos italokból.
  
  
• A főváros neve Oslo - ezt nem ragozom nagyon, szerintem Stockholm lesz az :-) Ez a tévhit - a svájcival együtt - azt hiszem, csak a nagyon kezdő utazók sajátja. Vagy azoké, akik nagyon messziről jönnek, ami érthető: mi sem tudjuk pl. az USA összes államának a nevét :-)
  
  
• A világ legdrágább országa - felmérések szerint ez abszolút nem igaz, akár a turistáskodást, akár az ottlakást nézzük. Olyan országok végeznek Svédország előtt, mint pl. Norvégia, Japán, Svájc, Luxemburg, Szingapúr, de még Franciaország, és Írország is...

A nap svéd szava: myt (mítosz)

Mindenféle jelenségek

Itt nem természeti csodákra gondolok, hanem inkább olyan dolgokra, amik lassan már fel sem tűnnek nekem, de azért időnként még eltűnődöm, hogy ez vajon miért alakult így?... Ez nagy részüknél talán örökre rejtély marad. De vannak olyanok is, amik teljesen érthetőek és logikusak, csak magyar szemmel nézve érdekesek. Néhány példa mindkét kategóriára:

• Fordítva működő zárak és villanykapcsolók. Amikor nagyon nyitnánk az ajtót, de nem megy, gondoljuk erre az eshetőségre is :-) Na de ennyire nem egyszerű a dolog, sok normális irányba működő zár is van, törvényszerűséget nem sikerült felfedezni. Talán ahogy sikerül a mesterembernek a felszerelés... A villanykapcsolóknál ugyanez. Időnként. Szóval ha látszólag fel van kapcsolva és nem világít, akkor még van remény. Lekapcsolni! ;)
  
  
• Városszerte kisebb-nagyobb szökőkutak díszítik a tereket, általában valamilyen szoborszerűségből szökik a víz. Ezzel még semmi különöset nem mondtam - csakhogy errefelé a szökőkutakat télen sem kapcsolják le. Szépen működnek is, a visszahulló vízsugár pedig különösen kreatív formákban fagy rá a szökőkút összes létező szilárd felületére, ezzel teljesen új formációkat létrehozva. Az eredeti szoborféleség persze teljesen felismerhetetlenné válik. Ezt akár nevezhetjük a modern művészetek egy új fajtájának is, amikben a skandinávok amúgy is jók.
  
  
• Ne lepődjünk meg, ha távolságot mérföldben (mil) adnak meg. Mielőtt nagyon elkezdenénk számolgatni az angolszász területeken elterjedt mértékegységről km-re, jelzem, hogy ez a mérföld nem az a mérföld :-) Ugyanis 1 svéd (és norvég) mil 10 kilométernek felel meg. A mil-t leginkább a beszélt nyelvben alkalmazzák, hivatalos összefüggésben a kilométert használják. Kivéve a gépjárművek üzemanyagfogyasztását, az hivatalosan is liter per mil - csak hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog. Majdnem dobtam egy hátast, amikor nemrég az egyik ismerősöm megemlítette, hogy 0,5 litert fogyaszt az autója :-) A mil nem elfogadott mértékegység az EU-ban, így az Európai Unión belüli kommunikációban gyakorlatilag nem használható.
  
  
• kent.nu, tv.nu - az előbbi a Kent oldala, az utóbbi egy online tévéműsoroldal. Sok más svéd weboldallal együtt az a közös bennük, hogy nem az .se (Svédország) nemzeti domain alá tartoznak, hanem a .nu alá, amely a csendes-óceáni Niue szigetének a nemzeti domain-je. Viszont néhány országban - Belgium, Hollandia, Dánia, Svédország - a "nu" szócska jelentőséggel bír (svéd jelentése: most), ezért közkedvelt domain-né vált, még 2003 előtt. Az is gyakran előfordul, hogy két különböző cég birtokolja a .nu-ra és a .se-re végződő weboldalt.
  
  
• És végül egy nagyon okos és hasznos dolog: a fényvisszaverő csíkokkal ellátott láthatósági mellény, de leginkább annak az aktív használata. Ha csak egy dolgot lehetne ajánlanom így télen, a ködben-sötétben, ez lenne az. Szinte mindegyik kocogón/futón (akik vannak szép számmal!) van mellény, még nappal is, ami szintén nem hülyeség. A bicikliseken is van, ugyan nem mindegyiken, de amióta láttam egy reklámot, amely azt mutatta be, hogy a sötétben egy autó számára mennyire láthatatlanok vagyunk mellény nélkül, azóta erősen ott van a tudatomban, hogy mellény, mellény. Vagy legalább a kabátról lógó fényvisszaverő figurák és társaik, amiket pl. minden szupermarketben és könyvesboltban lehet kapni és akár életet is menthetnek. A sorokba rendezett ovis gyerekek reggelente ugyancsak láthatósági mellényben vonulnak a házunk előtt. És a gazdák sem feledkeznek meg a kutyákról, nekik is van fényvisszaverős mellényük. Van, amelyik kutya mini, villogó LED-lámpát (is) hord a nyakörvén.

A nap svéd szava: reflexväst (láthatósági mellény)

IKEA-tények (2. rész)

Akkor íme még több információ a kék-sárga cégóriás mindennapjaiból:

• Az IKEA-áruházakban (aki már járt náluk, tapasztalta) van étterem is, ahol tipikus svéd ételeket lehet enni, többek között húsgolyókat (köttbullar). Az évek folyamán az IKEA lett a legnagyobb svéd készétel-exportőr. Az étterem kötelező része az áruházaknak, mert Ingvar Kamprad szerint "nem lehet éhesen vásárolni". Ugyanígy mindegyik áruházban van játszószoba, mert "nem lehet úgy vásárolni, hogy a gyerekek láb alatt vannak".
  
  
• Tulajdonosi struktúra: a közhiedelemmel ellentétben az IKEA ma már nem svéd cég. Ugyan a legnagyobb befolyás továbbra is a Kamprad-családé, de egy bonyolult rendszerben több külföldi országban vannak bejegyezve a különböző IKEA-cégek.
  
  Először is, van az IKEA-konszern (IKEA Group). A holland Stichting Ingka alapítvány birtokolja az összes részvényt az Ingka Holding BV részvénytársaságban, amely számos országban tulajdonosa az IKEA-áruházaknak és az IKEA-koncepció legnagyobb franchise-tulajdonosa.
  
  Aztán: az Interogo alapítvány (Liechteinstein) birtokolja az IKEA Holding SA nevű céget (Luxemburg), amely birtokolja az Inter IKEA Systems BV nevű céget (Hollandia), ez az a cég, amely az "IKEA" név és koncepció tulajdonosa. Ennek nagy jelentősége van, hiszen a világon az összes IKEA franchise minden évben 3% jutalékot fizet a forgalom után az Inter IKEA Systems-nek. Csak 2005-ös adatot találtam, eszerint akkor az éves forgalom 135 milliárd korona volt, amiből tehát az Inter IKEA Systems 4 milliárd koronával lett gazdagabb (kb.132 milliárd Ft). Ez a komplikált struktúra korábban titkos volt, csak 2011-ben leplezte le az egyik svéd oknyomozó tévéműsor (és utána maga Kamprad is megerősítette, hogy az információk megfelelnek a valóságnak). Valószínűsíthető, hogy adózási okok vannak a dolog mögött, de további részleteket nem tudni.
  
  Végül van az Ikano-csoport (Luxemburg), amely főleg pénzügyekben és ingatlanügyekben érdekelt, de részben eladással is foglalkozik.
  
  
• Az utóbbi csoportba tartozik az 1995-ben alapított Ikano Bank is, amely Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban működik. Ha számlánk van náluk, a legtöbb tevékenységet csak interneten lehet lebonyolítani. Ez egyébként nem egyedi dolog, pl. én is internetes bankot választottam anno (egy másikat), aminek egyáltalán nincs bankfiókja. Az Ikano Bank reklámjaiban általában a Småland megyei emberek szemfülességét, spórolósságát hangsúlyozzák (természetesen Kamprad szülőhelyéről van szó...).
  
  
• Ha már itt tartunk, Ingvar Kamprad (aki márciusban lesz 87 éves) mindig is kerülte a feltűnést és a pénzszórást. Ő maga egy 1993-as Volvo 240-t vezet - már amikor nem tömegközlekedik. Ha tönkremenne az autója, akkor egy Skoda Fabia-t akar venni. Egy 2010-es svéd interjú olvasható vele itt (a lund-i egyetem lapjának adta).
  
  
• Egy ekkora nemzetközi céget természetesen sok bírálat is ér, ebből sok teljesen jogos. Ilyenek pl. hogy gyakran értékes épületeket bontanak le egy-egy új áruház építése előtt, pl. New York-ban volt ilyen eset. 2012-ben arra derült fény, hogy az oroszországi Karéliában a Swedwood (az IKEA egyik leányvállalata) egy nemzetközileg számontartott, védett erdőt irtott ki.
  
  Egy héttel ez után a botrány után az került napvilágra, hogy az IKEA az 1970-es és 1980-as évek folyamán NDK-s politikai foglyokat dolgoztatott. Ezt az IKEA be is ismerte és bocsánatot kért. Többször előkerült Ingvar Kamprad fiatalkori szimpátiája a náci párt iránt is (pénzt adományozott, tagokat szervezett), ez a hivatalos Kamprad-életrajzban is megemlítésre kerül.
  
  Ugyancsak 2012-ben kavart nagy port a svéd sajtóban (de nemzetközileg is), amikor kiderült: az IKEA szaúd-arábiai katalógusából a nők ki vannak retusálva, csak a férfiak és a gyerekek szerepelnek. Az IKEA végül bocsánatot kért - mivel a retusált katalógus nem tükrözi az IKEA értékrendszerét -, de nem vállalt felelősséget a szaúdi franchise működéséért, amely az ominózus katalógust eredményezte.
  
  
• Ingvar Kamprad - talán ezek után nem olyan nagy meglepetés - a világ leggazdagabb emberei közé tartozik. 2012 júliusában 36 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, ezzel a világ 5. leggazdagabb emberének számít. Európában "csak" a 2. leggazdagabb. A svédországi vagyona 450 milliárd korona, ezzel a leggazdagabb Svédországban. Viszont nem itt él, hanem egy svájci faluban. Persze Svájcban is ő a leggazdagabb. Három fia van: Peter, Jonas és Mathias, akiknek szintén az IKEA az életük.
  
  

 A nap svéd szava: livsmedel (élelmiszer)

IKEA-tények (1. rész)

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mára az IKEA világszerte a "svéd" szinonímája lett. És simán lehet, hogy ez a magántőkés nemzetközi jelenlét és -működés hatékonyabb országimázs az országnak, mint bármilyen más, hivatalos törekvés. (Erre persze nyilván nincs statisztika, nehezen is lenne mérhető.)

Viszont azt hiszem, hogy mi, akik "csak" vásárlunk (vagy akár csak nézelődünk) az IKEA-ban, általában elég keveset tudunk a cégről, pedig bőven akadnak érdekes momentumok - mondom én. Következzen néhány információ, amely talán nem annyira közismert:

• Az "IKEA" szó az Ingvar Kamprad Elmtaryd Agunnaryd szavak kezdőbetűiből képzett mozaikszó. Ingvar Kamprad a cég alapítója (ma is ő dönt a legfontosabb dolgokban), aki Elmtaryd-ban nőtt föl (mai neve: Älmtaryd), amely Agunnaryd község része.
  
  
• Ingvar Kamprad 1943-ban alapította a céget, 17 évesen. Kezdetben tollakat, képkereteket, órákat, ékszereket, nejlonharisnyákat, pénztárcákat árult - és minden mást, amihez hozzájutott. Csak 1947-ben kezdett el bútorokat árulni, de 1955 előtt nem forgalmazott saját tervezésű bútorokat. Először postai rendeléssel lehetett nála vásárolni, majd 1953-ban megnyílt az első üzlet Älmhult-ban (Småland megye). Később több svédországi áruház is nyílt, majd 1963-ban felavatták az első külföldi IKEA-t a norvégiai Asker-ban, ami Oslo mellett található.
  
  
• Az évente megjelenő IKEA-katalógus (amely a termékek fotóit és az árakat tartalmazza) a világ legnagyobb példányszámban megjelenő kereskedelmi kiadványa: 27 nyelven, kb. 191 millió példányban jelenik meg. Az új kiadás augusztusban/szeptemberben jön ki, országtól függően. Az 1950-1970-es években megjelent példányok komoly értéket képviselnek, kiadási évtől és állapottól függően 50-1600 koronát érnek (kb. 1.700 - 55.000 Ft).
  
  
• A számunkra kissé furcsa nevű (pl. Jokkmokk, Tomelilla, Njuta...) bútorok és egyéb áruk tematikusan kapják a nevüket. Például a fürdőszobai termékek svéd tavakról és folyókról, a konyhaasztalok és -székek finn földrajzi nevekről, a többi asztal és szék férfinevekről, a szőnyegek pedig dán földrajzi nevekről. Ezen a weboldalon található egy nem hivatalos IKEA-szótár, ha valakit további részletek érdekelnének...
  
  
• Jelenleg összesen 340 IKEA található, 40 országban. Svédországban 17 áruház van, a legújabb 2011-ben nyílt meg Västerås-ban (Västmanland megye). A világ legészakibb IKEA-ja Haparandában van (Svédország), a finn határnál.
  
  
• Az öt legnagyobb forgalmú IKEA-ország: Németország 16 %, USA 11 %, Franciaország 10 %, Nagy-Britannia 7 %, Olaszország 7 %.
  
  
• A világ három legnagyobb IKEA-ja:
  --- Stockholm Kungens Kurva*, Svédország: 55.200 m²
  --- Shanghai Pudong, Kína: 49.400 m²
  --- Malmö Svågertorp, Svédország: 44.000 m²
  
  * Nem, nem írtam el! :-) A hely nevének jelentése: "a király kanyarja"...

A nap svéd szava: varuhus (áruház - de tényleg szó szerint: varu + hus)

Skandináv nyelvek - a bónusz

Egy újságcikket kerestem már régóta és végre megtaláltam :-) Pontosabban örülök, hogy valaki megírta és tisztázta számomra az alapvető összefüggéseket, ami a svéd, dán és norvég nyelveket illeti. Szerinten nagyon érdekes és izgalmas és remélem, nemcsak én gondolom így...

Az információk forrása a Språktidningen (Nyelvújság), amely a mai svéd nyelvvel foglalkozik szakértő szemmel, de könnyen emészthető formában.

Akkor jöjjön a lényeg...

Először is: írásban csak lehelletnyi különbség van a dán és a norvég között. Viszont ami a beszélt nyelvet illeti, a dánok szerint a norvég úgy hangzik, mint a svéd.

Állítólag Ludvig Holberg-et, az ismert norvég írót egyszer letartóztatták Helsingør-ben (Dánia) és azzal vádolták, hogy svéd kém. Méghozzá nyelvi okok miatt. Ez az 1700-as években volt, a nagy északi háború idején. Ludvig Holberg kifogástalanul beszélt dánul, de norvég akcentussal, ugyanis a koppenhágai professzor Bergenben (Norvégia) született és nőtt fel. A dán rendőrök bizonyára azt hitték, hogy Holberg Skåne-ből jött, ugyanis ez a rész 1658-ig dán volt és a nyugati norvég nyelv úgy hangozhat, mint a skånska (azaz a skåne-i dialektus, híresen érthetetlen a többi svéd számára, korábban már írtam róla), még a svédek számára is.

A dán fül számára egyébként a norvég és a svéd annyira hasonlít egymásra, hogy a dánok alapból nem is tudják megkülönböztetni, hogy melyik nyelv melyik. Úgyhogy tippelni szoktak, a következőképpen: ha egy skandináv beszéd nem dán, akkor biztosan svéd. Így dupla esélyük van a helyes válaszra, mert kétszer annyi svéd él, mint norvég. Ezzel szemben a dánok jobban megértik a norvégot mint a svédet, mert a norvég szókészlet jobban hasonlít a dánra, mint a svédre. Pl.:

Svéd ----- Dán ------ Norvég ----- Magyar

fråga ---- spørge --- spørre ----- kérdés

fönster -- vindue --- vindu ------- ablak

snål ----- gerrig ---- gjerrig ------ fukar

A norvég és a dán nyelv hasonlósága az 1814-ig tartó állapotokból ered. Akkoriban Dánia és Norvégia unió volt és a dán volt a közös írott nyelv. A mai norvég többségi nyelv - a bokmål - ma is annyira hasonlít az írott dánra, hogy a svédek nem igazán látják a különbséget a dán és a bokmål között, miközben a beszélt nyelvben pont ellenkező a helyzet. Ott a norvég és a svéd hasonlít egymásra. "Norwegian is Danish spoken in Swedish", vagyis 'a norvég az svédül beszélt dán', ahogy a norvég-amerikai nyelvész, Einar Haugen mondta.

Ezért hozza ki minden teszt, ahol a többi skandináv nyelv megértése a tét, a norvégokat győztesnek. Nem mintha intelligensebbek vagy jobb nyelvérzékűek lennének, egyszerűen csak mert nyelvileg szerencsések: a kiejtés a svédre hasonlít, a szókészlet a dánra. Ebből következik, hogy ha valaki - mondjuk hobbiszinten - az alapján akar első skandináv nyelvet tanulni, hogy a legnagyobb haszna legyen belőle, érdemes megfontolnia a norvégot. Feltéve, ha nem más, konkrét úticélja van: Svédországban nyilván sokkal többre megy a svéddel, Dániában a dánnal.

Találtam egy ehhez kapcsolódó érdekes kimutatást is:

A) A beszélt nyelv megértése

• A norvégok
  a beszélt svéd nyelv 88%-át értik meg
  a beszélt dán nyelv 73%-át értik meg
   
• A svédek
  a beszélt norvég nyelv  48%-át értik meg
  a beszélt dán nyelv 23%-át értik meg
  
  
• A dánok
  a beszélt norvég nyelv 69%-át értik meg
  a beszélt svéd nyelv 43%-át értik meg

B) Az írott nyelv megértése

• A norvégok
  az írott svéd nyelv 89%-át értik meg
  az írott dán nyelv 93%-át értik meg
   
• A svédek
  az írott norvég nyelv 86%-át értik meg
  az írott dán nyelv 69%-át értik meg
   
• A dánok
  az írott norvég nyelv 89%-át értik meg
  az írott svéd nyelv 69%-át értik meg

Kis kiegészítés: A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus a nynorsk és a bokmål norvég.

A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen.

Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheim környékén figyelhető meg.  (Forrás: Wikipedia)

A nap svéd szava: skillnad (különbség)

Skavlan

Skavlan a 2009 óta legismertebb és legsikeresebb norvég-svéd beszélgetőshow címe. A műsorvezető Fredrik Skavlan, norvég író, rajzoló és műsorvezető. Az adások péntek esténként vannak, előző nap veszik fel őket.

A ma esti vendég volt többek között Kevin Costner és Annika Östberg, aki 30 évet töltött börtönben, ebből 27-et az USA-ban, idén szabadult. A múlt heti vendégek egyike volt Benny Andersson (ABBA), aki itt ismerte el, hogy alkoholproblémái voltak, sőt a fiának, Ludvignak is (aki szintén zenész, az Atlas zenekarban énekel).

És hogy miért tetszik a műsor? Mert érdekesek a vendégek, jó kérdéseket tesz fel Skavlan és abszolút közvetlen a hangulat. Fredrik Skavlan egyébként feliratozva van (mert norvégul beszél, persze tapasztaltak megértik felirat nélkül is, a norvég közel áll a svédhez), a svéd vendégek természetesen nem (bár a képújságon meg lehet ezt is oldani).

Ha valaki szeretne belenézni, itt elérhető a ma esti adás (az SVT Play oldalán).

A nap svéd szava: pratshow (beszélgetőshow)

Helyzetjelentés

Az utóbbi hetekben az időjárás "csodálatos" errefelé is, pl. a napokban vízálló kabátban és gumicsizmában mentünk vendégségbe (de a nadrágunk nem úszta meg). A tegnapi felhőszakadásban meg sajnos ismét beázott a pinceszint, köztük a biciklitárolók, plusz néhány balszerencsés pincetároló is (a miénk nem)...

Mostanában az is jellegzetes, hogy szitál az eső - ha éppen nem szakad. Méghozzá egész nap. Az ember bentről észre sem veszi, csak amikor kilép a házból jön rá, hogy hoppá: esik is, fúj is. E. kollégája át is tetette a múlt héten esedékes szabadságát erre a hétre, nem sok eredménnyel. Biciklizésre sem annyira alkalmas az időjárás, de persze vannak, akiket ez sem riaszt el :-)

Más: Ezekben a napokban a drámai norvégiai események foglalkoztatják a svédeket is. Pl. az iménti híradó teljes műsorát ennek szentelték. A jelenlegi adatok szerint 93 halálos áldozat és 97 sérült van :-(

A nap svéd szava: Norge (ejtsd: norje; Norvégia)

Toplista

...mármint a helyi popzenéből. OBS (azaz figyelem) : a lista teljesen a saját ízlésemet tükrözi - és nem mai slágereket tartalmaz:

1. Marie Fredriksson*: Tro
   
2. Roxette**: Fading Like a Flower
   
3. Ace of Base: Happy Nation
4. Army of Lovers***: Crucified
5. ABBA: Money, Money, Money
6. (azaz a kakukktojás) A-ha: Hunting High and Low
   ... ők ugyanis norvégok :-)
   

* ő egyúttal a Roxette énekese is
** idén koncertezni fognak, hosszú idő után először
*** anno-anno erre a zenére tornáztunk az edzőteremben...de jó is volt!

Egyéb északi kedvencek jöhetnek kommentben!

(A paci pedig egy művészi dalahäst, nemzeti színekben)

A nap svéd szava: sångerska (énekesnő)

Királyok, franciák és vadlibák

Nem, nem tűntem el, csak éppen beköszöntöttek a vizsgákkal teli hetek...mondjuk úgy, hogy az igazi tavasz helyett, ami még várat magára, hűvös-borús időnk van mostanában. Ma reggel pl. ónos esőnk volt, veszélyessé téve a közlekedést. De azért alakul ez a tavasz is: a vadlibák pl. hatalmas V-alakú rajokban, gágogva érkeznek a melegebb vidékekről és lassan megint beveszik a várost. Meg persze potyogtatnak szorgosan, hmmm.

Naszóval az utóbbi napjaim leginkább tanulással, dolgozatírással és előadással teltek (ahol a változatosság kedvéért nekem kellett előadnom - nem először, de nem is utoljára). A hét talán legnagyobb mumusa a tegnap délutáni svéd történelemdolgozat volt. A Gusztáv Adolfok és Károly Jánosok között aztán sikerült néminemű összekavarást végeznem. De azért bízom benne, hogy egy "megfelelt"-re (G, azaz godkänt) azért csak elég lesz a tudásom. Ennél jobbra (VG, väl godkänt) csak áhítozni tudok. De ha csak egy IG (icke godkänt) lesz a vége (...ajjaj), akkor van még egy esélyem, szerencsére.

Viszont mindenféleképpen hasznos volt kicsit jobban elmélyülnöm a svéd történelemben, hiszen Magyarországon nem sokat tanultunk róla és most már kicsit tisztul a kép (csak ne kelljen a királyokat felsorolnom, mert nagyon sokan voltak). Viszont az álmomból felébresztve is vágom, hogy a Kalmári Unió 1389-1520 között létezett és az - általunk még anno is tanult - északnémet Hanza-szövetség befolyásának ellensúlyozására hozta létre Svédország, Dánia és Norvégia. Kedvenc dolgozatkérdésem volt még: "Honnan jöttek a vikingek?" (Hát izé...innen a környékről, nem?)

És amiért irigyek lehetünk a svédekre: 1814 óta nem volt háború az ország területén. (Persze az első és a második világháborúban inkább csak papíron voltak semlegesek, de mégis.) Az is érdekes, hogy a jelenlegi uralkodócsalád - amelynek a koronás tagjai 1810 óta vannak trónon - francia származású, ugyanis Napóleon egyik marsallját - Jean Baptiste Bernadotte-ot - nevezték ki anno trónörökösnek.

Egyébként - még az 1700-as évek örökségeként - a svédben nagyon sok francia szó van: nem ingång-ot írnak a legtöbb helyen, hanem entré-t (míg a kijárat megmaradt a svéd verzióban: "utgång"), az ember a salong-ba vagy a balkong-ra megy, kastrull-t tesz a tűzhelyre (lábas), megpödri a mustasch-át (bajusz) és elmegy a színházba, hogy megnézzen egy pjäs-t (színdarab). Persze a kiejtés is franciás, így ez időnként fejtörést okoz nekem (franciául meg egyelőre nem akarok tanulni).

A nap svéd szava: handelsförbund (kereskedelmi szövetség)

Spotify, az új szerelem

Ha már a találmányokról volt szó, íme egy újabb, szintén a svéd kreativitás terméke. Az egész úgy kezdődött, hogy a múlt pénteki - női jellegű - kávézásunkon B. bevallotta, hogy mostanában teljesen rákattant a Spotify-ra. Hmm, ezt a nevet már hallottam, de mi is az?...

Mint kiderült, a) regisztrálni kell a neten b) le kell tölteni, majd installálni kell egy programocskát, és már indulhat is a móka. Az ember rákeres egy dalra vagy akár teljes CD-re (az adatbázis hatalmas, kb. 6 millió számból áll), és hopp: letöltés nélkül már lehet is hallgatni. A technikát "streaming"-nek nevezik, de ami a lényeg: így teljesen legálisan lehet zenét hallgatni. Természetesen a kedvenc számok listáját el lehet tárolni, így legközelebb már nem kell őket összevadászni...

Létezik ingyenes és fizetős (Premium) csomag is: az előbbinél némi reklámot (kép és hang) kell elviselni, de teljesen az elviselhetőségen belül van a mennyiségük: kb. fél-egyóránként egy nyúlfarknyi reklámszöveg a jellemző. Az utóbbinál havonta 99 koronát kell leperkálni (kb. 2500 Ft) és teljesen mentessé válunk a reklámoktól. Ugyancsak ez a csomag szükséges ahhoz, hogy a mobiltelefonon is hallgathassuk a zenét.

Oké, szuper...már csak egy "apró" bökkenő volt: meghívó kell ahhoz, hogy az ember a Spotify-on regisztrálhasson. Nos, B.-nek nincs meghívója, mert az csak a fizetős ügyfeleknek adatik meg. Úgyhogy némi sikertelen webes keresés után feltettem egy segélykérő üzenetet a WiW-re és a Facebook-ra is, ahol egy nagyon kedves ismerősöm feltett egy linket, ahol az egyik cég ingyenes meghívókat osztott ki. Bár kicsit kellett küzdenem, de végülis sikerült regisztrálni magamat :-)

Az azóta eltelt két napot kb. ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor Gombóc Artúr beszabadul a csokigyárba :-) Véget nem érő csemegézés a finomabbnál finomabb zenék között - pl. a 80-as, 90-es évek kedvencei vagy akár a legújabb CD-k - és eufória. Nem kell a CD-k cserélgetésével bajlódni ill. mp3-file-okat letölteni, az egész rendszer egyszerű, gyors, kézre álló.

A dolog szépséghibája: egyelőre csak pár országban elérhető*, pl. Magyarországon nem. (Sajnos, sajnos!) De ha valaki nagyon elszánt: a fizetős verzió ott is működik :-)

A nap svéd szava: Sverige (ejtsd: szverje - Svédország)

* Svédország, Norvégia, Finnország, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia. Még Dániában sincs. Térkép a meglévő és a tervezett Spotify-országokról itt.

Forma és funkció

Korábban már említettem a DesignTorget üzletét, itt az ideje, hogy egy kicsit bővebben is kifejtsem, miféle bolt is ez. Pontosabban bolthálózat: jelenleg 13 svéd és 3 norvég üzletük van (pl. Malmöben és Göteborgban 1-1 üzlet van, Stockholmban 6 bolt található). Mint a nevéből is kiderül, formatervezett tárgyakat árulnak, de nem a szokásos forrásból.

Ugyanis bárkinek lehet egy jó ötlete egy olyan tárgyra, ami máshogy néz ki, mint a többi, vagy amivel megold egy mindennapi problémát. Ezzel a weboldalon lehet jelentkezni (egy űrlap kitöltésével), majd az ott kapott kóddal megjelölve a weboldalon megadott postai címre kell elküldeni a tervezett tárgyat. Formatervezői képzettség vagy tapasztalat nem feltétel (de nem is hátrány).

Minden kedden összeül a formatervezőkből álló zsűri és az üzletképesnek ítélt tárgyak lehetőséget kapnak a DesignTorget boltjaiban való megjelenésre. Ha pl. ma jelentkezem a tárgyammal, két hét múlva már akár meg is vásárolhatják a vevők. És ha jól fogy az új termék, akkor tartósan felveszik a kínálatba. A bevételt havonta fizetik a tervezőnek.

Az én tippem a Svédországban - vagy Osloban - járóknak: Ha nem akar az ember vásárolni (az árak ugyanis kissé borsosak), akkor is érdemes betérni a boltok egyikébe, mert a vicces vagy meglepő dolgok nézegetése felér egy izgalmasabb múzeumlátogatással. Csak néhány példa:

• a gyerekeknek szánt Kiss & Bajs plüssállat-pár (magyarul: Pisi & Kaki :-) ),


• az Octopus névre hallgató, polip alakú tusfürdő- és sampontartó,


• az Offside előszobai fogas (a 2008-as Év tárgya),


• a Conceal láthatatlan könyvespolc, vagy


• a TŰZHELY ABLAK VASALÓ feliratú lábtörlő feledékenyeknek...

További dolgok böngészhetők a weboldalukon, aminek létezik angol nyelvű verziója is.

Erről jut eszembe: emlékszik még valaki a Magyar Televízióban (talán a 90-es évek elején?) sugárzott "Tervezzünk tárgyakat!" című műsorra? Pontosítok, mert rákerestem: 1986-91 között élt a műsor és "évente mintegy ezer, 9-18 éves fiatal feltaláló számára adott alkalmat a megméretésre".

Ui.: A svéd élelmiszermérnökök (vagy kik) sem ismernek lehetetlent: a hűtőnkben figyel egy pepparkaka ízű filmjölk. Pepparkaka = fűszeres mézeskalácsféle. Filmjölk = joghurtszerűség, aminek a filmhez nincs köze, annál inkább a tejhez {=mjölk}.

A nap svéd szava: torget (tér)

Skandináv és finn programok

...kedves nézőink, megszakítjuk adásunkat: reklám következik.

Egy igazi gyöngyszemre akadtam ugyanis: napi szintre lebontott skandináv és finn (ami ugye nem skandináv, "csak" észak-európai) programajánlóra. Ő a Skandináv naptár :-)

Van benne tévé- és moziműsor, kiállítás, koncert, színház, irodalom, fesztivál, workshop, előadás, sport és nyelvtanulási lehetőség.

Nyálcsorgatónak néhány aktuális program (főleg budapestiek):

• Kiállítás:
  (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel
  - Néprajzi Múzeum


• Tévé:
  Nov. 9. 19:00
  Kajakkal Norvégiában
  - National Geographic HD


• Mozi:
  Nov. 7-8. 14:45
  Csak egy szerelmesfilm
  (dán feliratos filmdráma)
  - Vörösmarty mozi


• Színház:
  Nov. 22. 19:00 Hullámtörés
  (Lars von Trier azonos című filmje alapján)
  - Magyar Színház

Szóval érdemes a linket betenni a Kedvencek közé és vissza-visszatérni rá :-)

A nap svéd szava: bio (a jelentése: mozi ...de ha valami mondjuk biotermék, az persze nem így van, hanem vagy ekologisk vagy eko-)

Közvélemény-kutatás

...avagy célcsoport lettem. Idézet a wiw-en a mai napon nekem küldött üzenetből:

>>>

Tisztelt Cím!

A Magyar Köztársaság Szociális és Munkaügyi Minisztériumának kiemelt kutatása "A magyar állampolgárok munkavállalása az EU északi tagállamaiban” címmel indult útnak.

A cél, hogy választ adjon a munkavállalást érintő kérdésekre és képet adjon a munkaerőmozgásról.

Mivel a célcsoportról a Minisztériumnak kevés információja van, így nem tudunk egyebet, mint ezen közösségi oldalon keresztül megszólítani Önöket.

Kérjük, hogy legyen kedves és segítse munkánkat egy ANONIM kérdőív kitöltésével

[...]

HÁLÁSAK vagyunk, ha segíti a Minisztérium munkáját!"

<<<

Örülök, hogy van ilyen kutatás is - remélem, tényleg az, aminek mondja magát - és rajtam nem fog múlni, mert kitöltöttem ;) Bár ha nekem kellene ilyen kérdőívet csinálnom, még egyszer átgondoltam volna a kérdéseket és a lehetséges válaszokat. Kedvenc kérdéseim és az azokra adható néhány válasz - ezek előre definiáltak voltak, nem én találtam ki! -, a saját megjegyzéseimmel kiegészítve:

Ha itt akart dolgozni, miért?

• Vonzza a csendes és hűvös észak (na meg a jegesmedvék, amik a belvárosban rohangálnak...jelezném, hogy a malmöi tél enyhébb volt a budapestinél!)


• Nem volt más választása (jelentkezzen, akit kényszerítettek!)


• Érdekképviseleten keresztül érkezett megkeresés alapján (ilyen van??? valaki fordítsa le ezt nekem magyarra...)

Milyen előnyöket tapasztalt ebben az országban?

• Nem vagyok kitéve az állásvesztés lehetőségének (háát, ezt manapság még Barack Obama sem mondhatja el magáról, szerintem)


• Olcsóbb az élet (na igen, tipikusan ezért megy valaki Svédországba, vagy pláne a még drágább Dániába de főleg a hiperdrága Norvégiába lakni, hehe)


• Valahogy nyugodtabb az egész (ez már egy fokkal hihetőbb)
  

Magasabb fizetését dolgozna-e a sarkkörön túl is?
Igen - Nem
(Én ugyan nem, de vajon ebből a kérdésből milyen következtetéseket lehet levonni? Pl.: "A Skandináviában élő magyarok 77%-át a hűvös éghajlat - is - vonzotta északra, de ennek ellenére 92%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem dolgozna mínusz 30-40 fokban. Ennek okait még kutatjuk...")

És most következik a saját, különbejáratú közvéleménykutatásom. Teljesen komolyan. Tudom, hogy vannak olvasóim, akik már egész sokat tud(hat)nak rólam, de én róluk általában - sajnos - nagyon keveset. Hogy ez kicsit változzon, a következő kérdésekre várok rövid válaszokat, mindenkitől, aki ezt éppen olvassa (igen anyu, tőled is :-) ):

1. Hol találtál a blogomra (vagy ki ajánlotta)?
2. Melyik országból (ezen belül melyik városból) olvasol?
3. Milyen gyakran nézel rá a blogra, hogy frissült-e?
4. Írsz-e - vagy írtál-e már valaha - te is saját blogot?
5. Használsz-e valamilyen RSS readert a blogolvasáshoz? (Ha nem tudod, mi az, akkor a válasz valószínűleg "nem".)

Előre is köszi szépen a válaszokat - nyugodtan lehet bő lére is engedni, minden érdekel -, amiket kommentben kérek (a bejegyzésem alatti "megjegyzés"-re kattintva). Elnézést az "IKEA-s" tegezésért. A svédben ugyanis nincs magázás. Illetve a svéd király az egyetlen, akit nem illik tegezni ;)

A nap svéd szava: arbetsmarknad (munkaerő-piac)

Füstölgés nélkül

Nekem is feltűnt, hogy a svédek között közel sincs annyi dohányos, mint pl. Magyarországon (hogy Bulgáriát vagy Görögországot ne is említsük). A múltkor pl. direkt figyeltem a vonatra várakozókat, és a kb. 80 emberből, akikkel egy peronon voltam, egy sem cigarettázott. Senki. Az utcán sem szokott olyan élményem lenni, hogy utálom az előttem menőt, hogy szívhatom a füstjét. (Bezzeg Budapesten…)

Aki Svédországban mégis nikotinfüggő - és naná, hogy itt is vannak ilyenek! - , az inkább a snus-re (ejtsd : sznűsz) esküszik, amit a szájban kell tartani, egész pontosan a (létező vagy nemlétező) bajusz alatti helyen, az első fogak fölé felhelyezve. Nem rágják, csak a szájban tartják. Mivel az ínyen keresztül szívódik fel a nikotin, így a snus nem okoz tüdőrákot. Európában a svéd férfiak között a legalacsonyabb a tüdőrákosok aránya, ez kétségtelenül a snus-nek köszönhető. Arról viszont megoszlanak a tudományos vélemények, hogy egyéb kockázatot jelent-e a fogyasztása. Korábban rá volt írva a csomagolására, hogy rákot okozhat, de ezt nem tudták bizonyítani, így lecserélték egy "Rossz hatással lehet az egészségre" címkére.

Kétféle formátumban lehet kapni: filter nélkül, szabadon adagolható-morzsolható kiszerelésben (lössnus) és porciózott csomagocskákkal (portionssnus). A profibbak a lös-re esküsznek. Általában a szupermarketek pénztárai mellett, de mindenképpen hűtőben kell keresni, lapos kerek dobozban árulják. Ha valaki netán ki akarná próbálni…

Amikor Svédországban 2005-ben bevezették az éttermekben és egyéb nyilvános – beltéri – helyeken a dohányzási tilalmat, ekkor erősen megugrott a snus-t fogyasztók száma. Gyakorlottak már messziről látják, hogy valaki snus-özik (de én pl. nem szúrom ki, szóval elég diszkrét dolog tud lenni.) A magam részéről teljesen a snus pártján vagyok (bár nem vagyok fogyasztó). Ugyanis hatalmas előnye, hogy se szaga, se füstje. Ha az illető a saját egészségét akarja rongálni, megteheti úgy, hogy nem kényszeríti rá másra is a mellékhatásokat. "Passzív snus-özés" egyszerűen nem létezik :-)

Ugyan az Európai Unió Svédország belépésekor nem fogadta tárt karokkal a snus-t – konkrétan először betiltották -, de a svédek kiharcolták maguknak a snus-höz való jogot, de nem exportálhatják az EU-n belül. (Norvégiában engedélyezett még az árusítása, máshol nem.) Viszont az USA-ban is elterjedt, többmillióan fogyasztják. Az egy főre eső fogyasztás továbbra is Svédországban a legnagyobb, kb. egymillió svéd fogyaszt snus-t. Négyötödük férfi, ahogy tegnap reggel olvastam az újságban, ahol az egyik snus-gyártó cég vezetője azt is mondta, hogy "gazdasági válság idején az utolsó dolog, amiről az emberek lemondanak, a kávé, a csokoládé és a dohány".

A nap svéd szava: undersökning (kutatás)