A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyelvtudás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyelvtudás. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 27., szombat

Ismét a dialektusokról

Ez egy megrendelésre született bejegyzés :-) Ugyanis azt írja a kedves olvasó, hogy:

Üdv!

Azt szeretném kérdezni, hogy nem tudnál-e írni a svéd nyelvjárásokról egy bejegyzést. Olvastam már róla máshol is, itt a blogon pedig csak két bejegyzést találtam konkrétan erről. Azokon a példaszövegeken pedig én aztán nem hallok semmi különöset. :D

Engem kifejezetten a saját tapasztalataid érdekelnének, például, hogy neked melyik nyelvjárás miért tetszik vagy miért nem, hogy milyen élményeid voltak már ezzel kapcsolatban (félreértések vagy ilyesmik). És esetleg az, hogy magyar fül számára hogyan lehet meghallani a különbségeket, hogy konkrétan milyen szavakat használnak másképp, milyen betűket ejtenek másképp a különböző dialektusokban. :P

Te a dél-svédországit beszéled, gondolom, szóval tudsz egypár ilyen kifejezést, amit csak ott 'titkosan' használtok, nem? :P

Előre is köszi:
Dalma

Hááát, szerintem ugyan nem vagyok nagy szakértő a témában (pl. a Wikipedia sokkal okosabb), és attól tartok, csalódást is fogok okozni...de íme (bocs, ha esetleg ismétlem magamat):

  • A kezdetek kezdetén csak a Stockholm környéki dialektust (ez a stockholmska, nagyjából a standard riksvenska-nak, "birodalmi svédnek" felel meg) hallottam, mivel a munkahelyem Strängnäs-ben volt, plusz persze a Malmöben - és egész Skåne-ben - használt skånska-t (aminek szintén többféle verziója van ám). Mivel az előbbi kristálytisztán érthető, jól artikulált szavakat használ, hamar belopta magát a szívembe. Ezzel szemben a malmöiek kihallgatott beszélgetéseiből - rosszabb esetben, időnként: a hozzám idézett kérdésekből - általában egy kukkot sem értettem, ami azért elég rosszul veszi ki magát, ha az ember itt lakik. Azt is sajátságosnak tartottuk, hogy a helyi híradóban egyes személyek mondandóját feliratozták...tehát a svédeknek is van problémájuk a skånska megértéséveel :-)

  • Az évek során persze az ember hall másféle dialektusokat is, de én maximum konstatálom magamban, hogy ez érdekes volt, általában nem jutok el addig, hogy kiderüljön, mi is volt az (gyakran erre nincs is mód - valaki csak egy mondatot mond, majd távozik az életünkből, pl. egy kalauz vagy egy útitárs). A svédek, úgy vettem észre, eléggé tudatában vannak, hogy valaki a "övéik" közül való-e vagy sem. A volt munkahelyemre pl. jött egy új kolléga, egy fiatal srác, akihez az idősebb kollégámnak az volt kb. a második kérdése, hogy hol lakik.
    "Eskilstuna-ban" felelte a fiú (ez nem messze van Strängnäs-től).
    "De nem onnan származol, ugye?" - jött a következő, már-már vallató jellegű kérdés, mire a srác töredelmesen beismerte, hogy Göteborg környékén nőtt föl :-) A kollégám pedig elégedetten konstatálta, hogy igen, a kiejtése alapján ilyesmire tippelt.

  • Félreértés, ilyesmik: természetesen a skånska-hoz kötődik, ami egy nehezebb dialektus. De vannak fokozatok. Van (számomra legalábbis) "ronda" skånska, ami nemcsak csúnyán hangzik, de nehezen is érthető. Aztán van az a fajta skånska, ami teljesen jól érthető (szerintem) és amit imádok hallgatni, mert annyira dallamos, van benne valami különleges. Erre példaként két személyt is meg tudok említeni: Tareq Taylor-t, a malmöi Slottsträdgårdens Kafé tulaját, akinek van főzős tévéműsora is...illetve Ann Wilson-t, a svéd TV4 korábban már említett Let's Dance műsorának zsüritagját, érdemes megnézni ezt a két rövidke videót. Aztán van olyan skånska, ami annyira enyhén akcentusos, hogy szinte észre sem venni.

    Viszont most meghallgattam Tareq-et és Ann-t az imént linkelt YouTube-linkeken (kis időgép-effektussal a fejemben) és azt hiszem, pont erre mondtam azt anno, hogy érthetetlen :-) Most már hogy nem kell olyan erősen koncentrálnom az egyes szavakra, eltűnt a frusztráció. Azt hiszem, szokás kérdése lehet. Szóval kitartás mindenkinek, aki a dialektusokkal küzd.

    Az én sztorim pár hónappal ezelőtti, amikor egy bácsi becsöngetett és valamit mondott, kb. 2-3 mondatot. Én egyetlen szót sem értettem. Erre megismételte, hiába. Tiszta ciki volt, láttam rajta, hogy azt hiszi, nem tudok svédül. Muszáj volt segítségért kiáltanom - szerencsére E. itthon volt -, és neki sikerült dekódolnia az üzenetet (mondjuk harmadjára meghallgatva már kezdett valami derengeni). De el kell hogy mondjam, közel s távolban ez az egy eset, amibe belefutottam. Persze olyan előfordult, hogy a munkahelyi kávészünetben nem mindent értettem kristálytisztán a csevelyből, de a lényeg általában átjött. A bácsira az lenne a tippem, hogy Skåne olyan vidékén nőtt fel, talán egy faluban, ahol ilyen súlyos akcentus van.

  • Hogy milyen szavakat használnak másképp? Őszintén: fogalmam sincs :-) Van ugyan svéd-skånei szótár - ha maradunk itt a közelben -, de én abszolút nem tudom, ténylegesen mely szavakat használják gyakran, és melyik az, amit szinte soha. E. tapasztalata, hogy a skåne-i kollégái egyes szavakat direkt azért használnak, hogy ne értse, vagyis poénból :-) De például ez itt egy elég jó gyűjteménynek tűnik: Skånsk ordlista - van hozzá kiejtési magyarázat is.

  • A feltételezés, miszerint én beszélem a skånska-t, igazán hízelgő :-), de sajnos teljességgel nélkülöz minden alapot. Szimplán nem ismerek/használok ilyen szavakat és nem ilyen az akcentusom (az utóbbi szerintem többet is nyom a latban). Egy 59 éves svéd ismerősömet kérdeztem meg nemrég:
    "Te ugye nem skånska-t beszélsz?
    "Nem, egyáltalán nem."
    "De Skåne-ben születtél, nem?"
    "Igen, itt is éltem egész életemben."
    "Hát akkor?...nem igazán értem."
    "A szüleim nem skåne-iak."

    --- és itt a lényeg. Ha valaki a szülői házból nem hozza a bizonyos dialektust, akkor később sem "ragad rá". (Apropó: Tareq papája palesztin, anyukája svéd-angol.) Hacsak nem történik valami csoda - amiben azért nem hiszek -, akkor én életem végéig a magyar akcentusommal fogom szórakoztatni mindazokat, akikhez svédül, angolul, stb. szólok. Csak szólok :-)

  • Egy híres mondat az itteni dialektusban: Haur du sitt Malmö haur du sitt varden (Ha Malmöt láttad, az egész világot láttad) - egy 20 évvel ezelőtti kampányszöveg, amely még ma is él. Ugyanez svédül: Har du sett Malmö, har du sett världen. Még egy gyöngyszemet találtam: Idau bauga jau ejn kauga. (Sütöttem ma süteményt.) Svéd verzió: Idag bakade jag en kaka. :-)) Ebből talán le is lehet szűrni, hogy "U" betűből soha nem lehet elég itt délen. (Mint ahogy min. 2 db U-alakú lakat is létszükséglet, ha az ember biciklivel közlekedik, de tényleg.) Skaune, ahogy egyesek mondják - Skåne helyett :-)

Ha valakit részletesebben érdekel a téma (és tud svédül!), annak melegen ajánlom a Svenska dialektmysterier (Svéd dialektusmisztériumok) c. többszörösen díjnyertes tévésorozat részeit, az amúgy is szórakoztató Fredrik Lindström tálalásában. A YouTube-on jelenleg fent vannak a részei, legalábbis én megtaláltam őket. Én a 12., överkalix-i részt láttam, hát ha valaki álmélkodni akar, nézze meg. Mintha valami totál más nyelv lenne, Fredrik Lindström sem ért semmit, kommunikálni sem tud, mintha egy nagyon fura országba került volna, ahol az emberek ugyan svédnek néznek ki, de csak megszólalásig :-)

A képen pedig Nils Holgersson és Márton lúd (a 20 koronás bankjegyen)...valószínűleg ők is skånska-t beszéltek, hiszen innen a közelből származnak.

A nap svéd szava: pengar (pénz)

2013. július 21., vasárnap

Nem mindegy

Persze sok minden van, ami nem mindegy, de itt speciel azokra a svéd szavakra gondolok, amelyek szinte ugyanúgy hangzanak / néznek ki (extrém esetben teljesen ugyanúgy!) és persze teljesen mást jelentenek. Kezdő nyelvtanulókat veszélyeztetheti a hasonlóság, de később is bele lehet futni egy-egy ilyenbe. Az én mumusaim:

  • ljud (hang) és ljus (fény) - gyakran mindkettőt használni kell egymás után / mellett, az az igazi móka :-) Valahogy nagyon fogós páros ez, elég gyakran zavarba hoz.

  • svart (fekete) és svårt (nehéz) - igaz, hogy az utóbbit o-nak ejtjük, de én - sajnos? - vizuális típus vagyok...szóval nehéz (svårt).

  • mack (benzinkút) és macka (szendvics) - az utóbbi inkább szleng, leírva nem igazán használják, helyette a smörgås az elterjedtebb.


Íme további szópárok, amelyek félrevezethetnek:

  • kyssa (megcsókolni) és kissa (pisilni) - no comment...

  • simma (úszni) és svimma (elájulni) - aki angollal vagy némettel kezdett, tutira ájulni akar úszás helyett (én is) :-))

  • mat (étel) és matta (szőnyeg) - ez látszólag nem olyan vészes, de kedvencem a teherautó, ami elszáguld mellettem és az van ráírva, hogy mattbil (valamilyen-autó, ebben az esetben szőnyeg)

  • kol (szén) és kål (káposzta) - mindkettőt "ó"-val kell ejteni. A gyakorlatban eddig még nem éreztem, hogy a hasonlóság zavarba hozna, viszonylag kevés összefüggésben van szó szénről (a belföldi energiatermelésben sem jellemző, hogy szenet használnának).

  • vecka (hét, mármint 7 nap) és väcka (kelt, felkelt) - érdekesség: a vecka.nu weboldalon mindig megnézhetjük, éppen hányadik hete van az adott évnek. Alapvető információ, ha az ember Svédországban lakik, de tényleg. Az svédek nem dátumokra hivatkoznak, hanem hetekre. Pl. "A 32. héten szabadságon leszek." Nemrég kértem időpontot orvoshoz, akkor is azt közölték velem, hányadik héttől ér rá az orvos. Ilyenkor szoktam kérni "fordítást", ugyanis nincs a véremben a naptár, hetekre bontva.

  • pump (pumpa) és pumpa (sütőtök) - cseles, igaz? Mostanában többször látom a boltban, hogy "butternut" néven árulják a sütőtököt, szép angolosan. Legalábbis sütőtöknek néz ki.

  • ficka (zseb) és flicka (lány, kislány) - példamondat lehetne a "Mi van a kislány zsebében?" - Vad finns i flickans ficka? :-)

  • kat (kábítószer-besorolású növény) és katt (macska) - a hírekben időnként lehet olvasni róla, hogy x mennyiségű kat-ot foglaltak le (pl. az Öresund-hídon fordulnak elő csempészek)

  • kön (sor) - kön (nem, úgymint férfi/nő) - újabb kategória: ugyanúgy írjuk, máshogy ejtjük. Így: kőn - sőn. A látszólag érthetetlen jelenség oka, hogy a "sor" svéd megfelelője jövevényszó, így nem a svéd szabályok szerint kell ejteni (aholis az "ö" betű előtti "k" "s"-sé változik, mint a második szó esetében)

  • kör (kórus) - kör (vezet, pl. autót) - ugyanaz az eset, a kiejtés pedig: kőr - sőr. Szintén nem olyan vészes, az utóbbit nagyságrendekkel gyakrabban használja az ember (másféle összefüggésben is, pl. Nu kör vi! - kb: Akkor gyerünk!), ezért nincs nagy tévesztési esély. Persze ha kórusba járnék, lehet, hogy nem ez lenne a véleményem...


A nap svéd szava: vit (fehér - ha már a fekete szóba jött)

2013. február 24., vasárnap

Státuszszimbólumok

Mi az, ami egy svéd számára státusszal bír? Hát nem a "felvágós" dolgok. Ha valakinek Rolls-Royce-a vagy Jaguárja van, az leginkább ciki, a milliomosok körében is. Többre értékelik a megbízható Volvo-t vagy Saab-ot. Ezekből pedig tényleg rengeteg fut az országban, az újabb modellek mellett sok tizen- és huszonéves is. Remekül mennek, miért is cserélnék le őket?

Általánosságban is elmondható, hogy az egyszerű életnek van a legnagyobb becsülete. Leggyakrabban a három B-re áldoznak: bostaden (lakás), barnen (gyerekek) és bilen (autó), úgyhogy a ruhák, ékszerek, stb. a lista végefelé helyezkednek el és inkább szükségtelen luxusnak számítanak. Aki netán gazdag, nem mutatja, hogy az lenne és nem is dicsekszik vele, milyen körökben mozog. (Persze itt is vannak újgazdagok, akik épp hogy nem így tesznek.)

Aminek igazi értéke van, az általában nem megvásárolható: szabadidő, család, kimozdulás a természetbe... Az újonnan ideköltözötteket az is meg szokta lepni, hogy milyen könnyű túlöltözni a svédeket. Nem divat kiöltözni, még ünnepi alkalomra sem. A ruhánál fontosabb a higiénia. A ruha pedig lehetőleg legyen sportosabb és kényelmes. Bármely életkorban! Nagyon fontosak a leárazási időszakok (számunkra meglepően sokat írnak róluk az újságok is), pl. karácsony után, nyár végén. Ha ezt látjuk kiírva, hogy REA, akkor ott leárazás van - a rövidítés a realisation szóból ered. Azaz ilyenkor reális áron adják a ruhákat :-) De a használtruha-piac is pezseg. Na nem mondom, hogy mindenki ott vásárol, de sokan.

Az alábbi lista a unitedminds felmérésének eredménye - azaz mi jelent státuszt egy átlag svéd számára?
  1. általános műveltség
  2. munkahelyi kompetencia
  3. elkötelezett és jó szülőnek lenni
  4. kedvesnek lenni
  5. sok nyelvet folyékonyan beszélni
  6. önerőből szerzett vagyon
  7. munkaidő saját beosztásának lehetősége
  8. rászorultak támogatása idővel és pénzzel
  9. hosszú és stabil házasság
  10. világos és nyitott életszemlélet
És mi az, ami nem?...

   91. magas látogatottságú blog*
   92. teleírt határidőnapló
   93. lakberendezőt fogadni
   94. terápiára/pszichológushoz járni
   95. munkán kívül összejárni a főnökkel
   96. a bulvársajtóban szerepelni
   97. egyedülállónak lenni, intenzív szerelmi élettel
   98. min. 15 évvel fiatalabb férj
   99. min. 15 évvel fiatalabb feleség
 100. plasztikai sebészet igénybevétele

* a legolvasottabb svéd blogok ugyanis főleg fiatal lányok bejegyzései a divatról és saját maguk fontosságáról, pl. Blondinbella :-) (remélem, ezzel nem tapostam egy rajongó lelkivilágába sem...)
    Tárgyak, amik státusszal bírnak (ez 2007-es lista, de talán ma is releváns):
    1. "zöld" autó (hibrid, elektromos, alacsony kibocsátású...)
    2. új autó
    3. ismert festők képei
    4. nagy könyvgyűjtemény
    5. tetőtéri lakás
     Legmagasabb státuszú ingatlanok:
    1. birtok
    2. ház külföldön
    3. megtervezett és ízlésesen berendezett otthon
    4. vidéki ház
    5. tetőtéri lakás egy nagyváros attraktív részén
    Egyébként a lakás - és a világszerte híres svéd lakáskultúra - azért is olyan fontos az itt lakóknak, mert a viszonylag hosszú tél miatt sokat tartózkodnak otthon. És ha már nem mozdulnak ki, akkor már legyen kellemes az a lakás vagy ház. És világos: a legtöbb lakásban fehérek a falak, sőt, gyakran a berendezés is. De a lakberendezési témára majd még visszatérek :-)

    A nap svéd szava: tavla (festmény, kép)