Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

Ruha, kölcsönbe

Eddig nem is gondoltam bele, de most olvastam, hogy Svédországban évente 131.800 tonna textilt "fogyaszt el" a lakosság, ami fejenként 15 kilogrammot jelent. Ebből csak pár százalék kerül újrafeldolgozásra vagy jótékonysági célra (pl. az Emmaushoz, amiről már korábban írtam), a többit a szemétbe dobják. Ez környezetvédelmi problémákat is felvet. Legkárosabbak a poliészter ruházati cikkek...

Ehhez a hírhez kapcsolódik, hogy tavasszal megnyílt Malmöben a Klädoteket, a könyvtár "ruhás" megfelelője, ezernyi ruhával a készletben. Hétköznapi és ünnepi ruhákat is lehet kölcsönözni, a festőnadrágtól az egyiptomi ünnepi viseleten át szinte minden megtalálható. Negyedévente 200 koronába (kb. 6000 Ft-ba) kerül a tagság. Aki ki szeretné próbálni a Klädoteket-et, a Kontrapunkt kultúrházban találja meg, a Norra Grängesbergsgatan 26 B alatt.

A nap svéd szava: kläder (ruházat, ruhák)

Az ördög a részletekben

A napokban azon agyaltam, hogy már több, mint egy hónapja járok a főiskolára és könnyű volt megszoknom, hogy egészen más, mint Magyarországon. És persze a jót könnyű megszokni. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy én még akkor jártam a győri főiskolára (1992-95, huhh, szinte az őskorban), amikor az e-mailcím még a rendszergazdával jóban lévő diákok kiváltsága volt, weboldalak meg még nem is igazán léteztek...

Úgyhogy aki mostanában (ill. max. 2-3 éve) végzett a magyar felsőoktatásban vagy netán még mindig a padokat koptatja, az legyen kedves és nyilatkozzon, hogy az alábbiak természetesek-e arrafelé is. Mert ha igen, akkor készséggel visszavonom az első mondatot.

Akkor néhány pozitívum, a teljesség igénye nélkül (lényegesek és apró nüanszok egyaránt):

• a szakunknak - bár az "osztály" kifejezés talán pontosabb - külön weboldala van, a résztvevők adataival (aki akar, képet is tölthet fel magáról), fórumozási lehetőséggel, frissülő órarenddel, aktuális információkkal (pl. elmaradó/módosuló órák, házi feladatok, stb.). Kicsit olyan, mint a Facebook vagy a WiW :-)
  
  
• maga a főiskolai weboldal is nagyon színvonalas, minden elképzelhető tartalommal megtöltve
  
  
• ahogy már korábban említettem, egy külön - szakképzett! - osztály foglalkozik a tanulmányi- és a karriertanácsadással. Időpontot lehet tőlük kérni, személyre szabott segítségért, tesztekért, útmutatásért, de előadásokat, workshop-okat is szerveznek (pl. ma a "Hogyan írjunk nyerő önéletrajzot" címűn voltam). Ráadásul a Facebook-on is lehet követni a programjaikat, híreiket...azaz tényleg haladnak a korral!
  
  
• főiskola-szerte sok számítógép van, amiket természetesen korlátozás nélkül használhatnak a diákok. A beléptetőkártyánk és a hozzá kapott PIN-kód használatával hétvégén is be lehet jutni a főiskolai épületekbe
  


• ugyanez a kártya (multikort) fénymásolásra is használható, feltölthető pénzzel...kellemes meglepetés volt, hogy alapból van rajta keret: 45 oldal másolásához elegendő
  
  
• a főiskolai könyvtárat már említettem (Orkanen), de nem győzöm eleget dicsérni. Itt remekül lehet tanulni is, a hatalmas területen belül biztosan találunk egy nyugodt sarkot az elvonulásra (vannak kifejezetten csendes területek is, ahol meg van tiltva a beszéd). Ez pedig az aulája...
  
  
• a tanárok kreatívak, lelkesek, inspirálnak és sokféle készséget fejlesztenek, amik a "való világban" is nagyon lényegesek. Pl. rendszeresen írunk fogalmazást svédül és angolul is. Aztán fejlesztjük a prezentációs képességeinket is (előadás egy adott témában, strukturáltan, minél érdekesebben, a többiek előtt, a lámpalázat leküzdve). Sokszor kell párban vagy kiscsoportban dolgoznunk, ami a munkahelyi projektmunka előkészítője. De még sorolhatnám...
  
  
• főiskola-szerte szelektíven gyűjtik a hulladékot: papír / műanyag / fém / irodai papír ill. egyéb éghető szemét (pl. banánhéj). Épp ma láttam a liftben, hogy kifüggesztették a listát, hogy tavaly mennyi haszna származott ebből a főiskolának ill. mennyit spóroltak vele. De ez csak kis része a főiskola környezettudatosságának.
  


• a múlt héten volt egy olyan óránk, aminek az a címe, hogy "korai párbeszéd" (tidig dialog). Mint kiderült, itt a véleményünkre voltak kíváncsiak a tanárok: megkapunk-e minden információt a tananyagról, a vizsgákról, stb., milyen az oktatás minősége, azt tanuljuk-e, amire szükségünk van, elérhetőek-e a tanárok, stb. Tetszik, hogy erre konkrétan rákérdeznek, nem várják meg az esetleges sirámokat :-) Egyébként nem sok kivetnivalót találtunk, a dolgok 99%-ban olajozottan mennek
  


• a "mi" épületünkben (Gäddan 8) található étterem és kávézó szabadon használható a saját szendvics/ebéd elfogyasztására is (vannak mikrohullámú sütők is). És finom, friss kávéjuk van, potom 10 koronáért (kb. 250 Ft). A kapucsínó 15 korona (kb. 375 Ft). Összehasonlításképpen: egy "átlag" malmöi kávézóban olyan 30-35 koronába kerül egy kis kapucsínó
  


• de a végére hagytam a lényeget: az oktatás (főiskola, Komvux, népfőiskola vagy éppen a KY, ami tulajdonképpen egy céges gyakorlattal kombinált főiskolai képzés) teljesen ingyenes. Fizetni csak a tankönyvekért - és persze a megélhetésért - kell. Valamint a kåravgift-et (kb.: diákképviseleti díj), de ezt már csak ebben a félévben, mert a jövő félévtől az is ingyenes lesz
  

Mielőtt valaki megvádolna, hogy már megint a rózsaszín szemüvegem akadt a kezem ügyébe, ígérem, hamarosan írok a arról a - hatalmas felhördülést okozó - tandíjtervezetről, amit épp a napokban fogadtak el. Bár ez bennünket éppen nem érint, "csak" az EU-n kívüli országok állampolgárait - pl. a kínai és a brazil barátnőimet is - de mégis tanulságos történet lesz, ígérem!

A képen a főiskolai könyvtár - egyben a tanári fakultázs (Lärarutbildningen) - modern épülete, a kedvenc világítótornyommal a háttérben :-)

A nap svéd szava: avgiftsfri (tandíjmentes)

Ica, Willy:s és a többiek

Nem Svédországba szakadt magyarok ők, hanem különböző szuper- és hipermarketek :-) A legtöbb boltnév nem ismerős Magyarországról, kivéve a Lidl-t, mert az itt is van (pl. a mai német grillkolbászunkat is ott szereztük be). Aztán van még pl. Hemköp (ejtsd: hemsöp), Coop, 7-Eleven és Netto. Ez utóbbi egyébként egy dán cég és a logójáról könnyen felismerhető: egy kutya van rajta, szájában bevásárlókosárral. Ráadásul ICA-ból van hatalmas méretű is (sőt, Malmöben több ilyen is van) - ő az ICA MAXI :-)

A magam részéről szeretek a hosszú polcok között böngészni, mert mindig találok valami érdekeset. Időnként találkozom magyar gyártmányú szalámikkal is, amik többsége elég gyanús, de a legújabb felfedezettem a "Juliska" már jobb vétel lehet, ugyanis a Pick gyártja, valószínűleg csak exportra. Apropó magyar termékek: még augusztusban vettünk magyar dinnyét, sajnos nagy csalódás volt. Illetve túl régen várhatott már ránk... Viszont az egyik DVD-kölcsönzőbe betérve örömmel fedeztük fel., hogy a mogyoró, pisztácia és a napraforgómag mind Mogyi márkájú magyar remek ;)

Saját tapasztalatból tudom, hogy ha tejterméket (vagy pl. tojást) is akarok venni, akkor érdemes pulcsit is magammal vinni, mert pl. a Willy:s-ben egy külön, hatalmas teremben vannak ezek a hűtött áruk, ahol a hőmérséklet max. 6-8 fok körül lehet...brrr!

Az üvegvisszaváltás mindenhol automatákkal történik, illetve az üvegpalack nem is jellemző, ehelyett műanyag palackok és fémdobozok vannak. A palack/fémdoboz alját kell befelé fordítani, a gép pedig addig forgatja, amíg le nem tudja olvasni a vonalkódot. De csak azok a palackok/dobozok válthatóak vissza, amiknek az oldalán "Pant" (=betét) feliratú logó van.

Bolthálózattól is függ az árszínvonal, de pl. általában a tej olcsóbb, mint Magyarországon (mi 9,25 koronáért szoktunk 1,5 litert venni, ez kb. 235 Ft), a kenyér drágább, viszont végtelen számú variánsa van (a múltkor pl. áfonyásat vettem)...és nagyon érdemes megnézni a hozzávalókat, mert nagyon sok édes kenyér van forgalomban: ha van benne "socker" - cukor -, vagy "sirap" - karamelles szirup -, az egészen biztosan édes lesz.

Na meg nem is szupermarket az olyan, ahol nincs legalább 20-féle kimérhető édesség: medvecukor, gumicukor, gyümölcsös zselé, csokigolyó, mogyorós bigyó, puncsfélgömb, savanyúcukor és egyéb rémségek ;)

A nap svéd szava: stormarknad (szupermarket)

Az ominózus hűtő-ügy

Még múlt pénteken, az egyik lépcsőház bejárata előtt (mellettünk kettővel) feltűnt egy kiszolgált hűtő. Nem illett oda, de még szombaton is ott volt szegény, akkor már felborulva, polcai félig kiesve. Az illető lépcsőházhoz vezető járda igy szinte teljesen eltorlaszolódott.

Vasárnap megjelent (na nem a szemétszállitó társaság kocsija vagy egy bűntudatos lakó, hanem) egy már-már túlzottan udvarias levél az összes lépcsőház bejárati ajtaján, miszerint a kidobásra itélt háztartási gépeket a megfelelő hulladékudvarba kell elszállitani VAGY kéretik felhivni a megfelelő telefonszámot, hogy ingyenesen szállitsák el. Ha esetleg valami még nem lenne világos, szívesen állnak rendelkezésre (már ami a felvilágositást illeti). Mondom, a hangnem teljesen kifinomult és választékos, de a sorok közül azért kihallani némi dühödt sistergést :-)

Hétfő: nyugaton a helyzet változatlan. Még kedd kora délután is, amikor anyuval sétálni indultunk. De amikor hazaértünk, a hűtő már nem lakott itt. Csak találgatni tudunk, mi lett vele. Már csak az ajtókra felragasztott levél emlékeztet rá. Le is fényképezem majd, nyelvtanuláshoz remek fordulatok vannak benne :-)

A nap svéd szava: munsår (azaz herpesz).
Sajnos nem csak kiváncsiságból kerestem ki a neten...