Kik a legismertebb svédek külföldön?

Találtam egy nagyon jó kis írást, pontosabban egy magánjellegű kutatás eredményét. A (természetesen) svéd illető azt szerette volna kideríteni, hogy mely svédek a legismertebbek külföldön. Az egy dolog, hogy a svédek szerint kik a leghíresebb honfitársak - no de ezek a személyek vajon megegyeznek-e azokkal, akik nemzetközi viszonylatban a leghíresebbek?...

A kutatás alapját Google keresések adták. A módszer lényege, hogy nézzük meg, egy adott személyről összesen hány nyelven találhatóak írások, cikkek a Wikipedia-n (amely a világ kb. 5. legnagyobb weboldala). Csak referenciaképpen, néhány - világszerte jól ismert - személyre vonatkozó találatok:

• Jézus: 213 nyelv
• Barack Obama: 199 nyelv
• Mohamed próféta: 150 nyelv
• Elvis Presley: 119 nyelv
• Albert Einstein: 166 nyelv
• Jeanne D'Arc: 104 nyelv
• Bob Marley: 91 nyelv

A felmérés 2013. márciusában készült, azaz a jelenlegi eredmény nem pont ugyanez lenne, de valószínűleg összességében nem lenne túl nagy eltérés.

Az, aki ezt a keresést csinálta, előzetesen tippelt is az első 5 helyezettre, szerinte ők a legismertebbek külhonban (nem sorrendben):

• Carl von Linné (természettudós, botanikus, orvos)
• Alfred Nobel (kémikus, a dinamit feltalálója, a Nobel-díj megalapítója)
• Ingmar Bergman (filmrendező)
• Greta Garbo (színésznő)
• Olof Palme (politikus, 1982-86 között miniszterelnök, 1986-ban  merénylet áldozata lett)

Ehhez képest a következő eredmény született.

1. Carl von Linné (1707-1778)                       123
2. Alfred Nobel (1833-1896)                         108
3. Ingmar Bergman (1918-2007)                      96
4. Selma Lagerlöf, író (1858-1940)                  68    (A Nils Holgersson szerzője)
5. Ingrid Bergman, színésznő (1915-1982)        68
6. Zlatan Ibrahimovic, focista (1981- )               67
7. Carl XVI Gustaf, 1973-tól a svéd király (1946- )         65
8. Dag Hammarskjöld, az ENSZ volt főtitkára (1905-1961)     63
9. Anders Celsius, tudós (1701-1744)                     62
10. Astrid Lindgren, író (1907-2002)                      61
11. August Strindberg, író (1849-1912)                    58
12. Pär Lagerkvist, Nobel-díjas író (1891-1974)     58
13. Greta Garbo (1905-1990)                               58
14. Olof Palme, (1927-1986)                               58
15. Verner von Heidenstam, író, költő (1859-1940)         57
16. Fredrik Reinfeldt, jelenlegi miniszerelnök (1965- )   56
17. Eyvind Johnson, író (1900-1976)                 55
18. Loreen, énekesnő (1983- )                   55
19. Harry Martinson, író (1904-1978)                      54
20. Gustav II Adolf, király (1594-1632)                   53

Néhány további helyezett, a teljesség igénye nélkül...a talán általunk is ismert hírességekkel:

Björn Borg, teniszező (1956- )                  49
Agneta Fältskog, énekesnő az Abba-ban (1950- )        48
Gustav Vasa, király (1496-1560)                       45
Victoria koronahercegnő, trónörökös (1977- )          43
Stieg Larsson, krimiíró, újságíró (1954-2004)          42

Stefan Edberg, teniszező (1966- )                  42
Carl Larsson, művész (1853-1919)              41
Kristina királynő (1626-1689)                          40
Göran Persson, volt miniszterelnök (1949- )          40
Anni-Frid Lyngstad, az ABBA énekesnője                37

Raoul Wallenberg, diplomata (1912-kb.1947)            36
Max von Sydow, színész (1929- )                  36
Mats Wilander, teniszező (1964- )              36
Silvia királyné (1943- )                              35
Fredrik Ljungberg, fotballista (1977- )                  35

Benny Andersson, zenész,ABBA-tag (1946- )             34
Björn Ulvaeus, zenész, ABBA-tag (1945- )             34
Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója (1926- )           33
Stellan Skarsgård, színész (1951- )                     32
Sven-Göran "Svennis" Eriksson, futballedző (1948- )   31

Daniel herceg, Victoria férje (1973- )                31
Anna Lindh, politikus, miniszter (1957-2003)          30 
Carolina Klüft, olimpiai- és világbajnok atléta (1983- )       30
Anja Pärson, olimpiai- és világbajnok síelő (1981- )  28
Arvid Carlsson, orvosi Nobel-díjas (1923- )           28


A következtetéseket mindenki levonhatja a listából. A "top 20-as" lista két fiatalja, Zlatan és Loreen is külföldi szülőkkel rendelkezik, ez is jól mutatja Svédország sokszínűségét. Magyar vonatkozású személy Raoul Wallenberg, aki Budapesten mentett meg zsidókat a náci deportálás elől. Sajnálatos módon a listán szereplők közül két magasrangú politikus is gyilkosság áldozata lett (Olof Palme és Anna Lindh).

Az írás címe egyébként: "És a világ legismertebb svédje nem Astrid Lindgren..." - aki többek között a Harisnyás Pippi szerzője.

(A képen Carl Larsson festménye.)

A nap svéd szava: medlem (tag)

Szlogenek csatája

"Ahogy egy termékmárka, úgy egy városmárka esetében is igazi kincs egy jó szlogen. De mikor lesz jó? Ha megragadja a város karakterét, sztoriját, megkülönbözteti más településektől, valamint inspirálni tudja a turistákat, befektetőket, és nem utolsósorban helyieket. Ha viszont átlagos, semmitmondó, az többet árthat, mint használ. „A sokszínű város”, „Az élhető város”, „A barátságos város”, a „Fedezze fel (település)-t”, „A másmilyen város” vagy az „Európa szívében” ezerszer hallott, megmosolyogtató próbálkozás." - olvasom a kisvarda.hu weboldal városszlogen-pályázatának kiírását, ahol remek nemzetközi és magyar példákat is találhatunk. Annyira jól leírja, hogy milyen egy jó városszlogen, hogy nem is próbálom meg újra feltalálni a spanyolviaszt.

Ehelyett bemutatnék pár svéd városszlogent. Pontosabban ezek kommunszlogenek (a kommun egy közigazgatási egység, egyes esetekben az adott - nagyobb - kommun városnak hívhatja magát, pl. Stockholm, Malmö, Göteborg, Solna, Västerås, stb.). Vannak jobban és kevésbé jól sikerültek itt is. Némelyiket a helyiek találták ki, másokért kemény pénzeket fizettek, hogy egy profi cég szállítsa őket.

Íme:

A három nagy:

• Stockholm – The Capital of Scandinavia (angol, Skandinávia fővárosa) 
• Malmö – Mångfald, möten och möjligheter (Sokszínűség, találkozások és lehetőségek) 
• Göteborg – Lilla London (Kis London)

Néhány skåne-i kommun:

• Ystad – Ja, i Ystad (Igen, Ystadban)
• Vellinge – Här är friheten större (Itt nagyobb a szabadság) *
• Skurup – Nils Holgerssons hembygd (Nils Holgersson otthona)

Nagy nevekre hivatkozóak:

• Kristinehamn – Picasso valde Kristinehamn, välkommen du också
  (Picasso Kristinehamn-ot választotta, téged is szívesen látunk)
• Karlskoga – Alfred Nobels Karlskoga (Alfred Nobel Karlskoga-ja)

Viccesek:

• Hjo – I love Hjo (angol, Szeretlek Hjo)
• Vallentuna - Var femte invånare är en häst
  (Minden ötödik lakos egy ló)
• Alingsås – Potatisstaden (Burgonyaváros)
• Fagersta – Här får du livstid (Itt életfogytiglant kapsz)
• Åre – Året runt (Egész évben: az Åre - városnév - és az Året - év - szójátékából)

Simán csak büszkélkedőek:

• Bjurholm – En pigg 250-åring! (Egy élénk 250 éves!)
• Växjö – Europas grönaste stad (Európa legzöldebb városa)
• Botkyrka – Långt ifrån lagom (Minden, csak nem lagom)
• Sigtuna – Where Sweden begins (angol, Ahol Svédország kezdődik)
• Bollebygd – Kommunen där vi bor bra och lever länge
  (A kommun, ahol jól lakunk és sokáig élünk)
  

* Vellinge szlogenje nagy port kavart fel, miután 1-2 éve a - közismerten gazdag - kommun elutasította, hogy külföldi menekült gyerekeket fogadjon. Igen, nagyobb a szabadság...csak nem mindenkinek.

A nap svéd szava: marknadsföring (marketing)

Neves svédek

Mielőtt (ismét) túlságosan mélyre merülnék a főiskolai élet örömeiben és izgalmaiban, lássunk néhány felfedezést ill. találmányt, ami svédek nevéhez fűződik:

Carl von Linné (1701–78), aki Linnaeus néven látta meg a napvilágot (angolszász nyelvterületen ma is ezen a néven ismert), elsősorban a növények, állatok és ásványok – a Systema naturae című művében bemutatott – rendszertanának megalkotása révén vált híressé. Linné első tudományos utazásait Svédországban tette.

Anders Celsius (1701–44), csillagász és matematikus,ma leginkább a nevét viselő Celsius hőmérőről ismert, amely napjainkban a világ nagy részén használatos. Celsius azonban először a víz forráspontját határozta meg 0º-ban, a jég olvadáspontját pedig 100º-ban. Később állítólag Linné fordította meg ezt a skálát.

Carl Wilhelm Scheele (1742–86) pályafutását gyógyszerészinasként kezdte. Saját erőfeszítéseire támaszkodva olyan széleskörű vegyészeti ismeretekre tett szert, amely kora legtöbb nemzetközi hírű vegyészének ismereteit meghaladta. Több kémiai elemet is felfedezett, többek között az oxigént, a klórt és a molibdént.

Lars Magnus Ericsson (1846–1926) társával közösen 1876-ban alapította azt a céget, amely később az L.M. Ericsson, a ma használatos rövidítéssel Ericsson Telefon Rt.-vé fejlődött. A cég 1878-ban kezdett el telefonokat gyártani,de hamarosan az amerikai Bell céggel kellett versenyre kelnie. Ericsson elsősorban kiváló üzletember volt, de többféle megoldással tökéletesítette a korai telefon-berendezéseket, telefonközpontokat tervezett és telefonhálózatokat alakított ki. 1885-ben ő találta fel a kézibeszélőt. Már az 1890-es években külföldi leányvállalatokat alapított és termékei nemzetközi érdeklődést keltettek.

Gustaf Erik Pasch (1788–1862), Johan Edvard Lundström (1815–88) és Alexander Lagerman (1836–1904) teremtették meg a svéd gyufaipar alapjait. 1844-ben Pasch megkapta a biztonsági gyufa szabadalmát. Az akkoriban a gyufákban található veszélyes sárga foszfort ő váltotta fel vörös foszforral, melyet a gyufafej helyett a dobozon lévő dörzsfelületre tett. 1845-ben Lundström és fivére gyufagyárat alapított, amely átvette és tökéletesítette Pasch találmányát. 1864-ben Lagerman alakította ki az első automatikus gyufagyártó gépet, s ezzel utat nyitott a gyufák tömeggyártása felé.

Alfred Nobel (1833–1896) mindössze 29 éves volt, amikor szabadalmaztatta nitroglicerines és salétromsavas robbanógyutacsát. Ebben a változatban azonban a nitroglicerin még nagyon könnyen berobbant. 1866-ban Nobel felfedezte,hogy a tartályból kifolyó nitroglicerint elnyelő kovaföld – ez az üreges diatomit – megvédte a tartályt a robbanástól. Észlelte, hogy az elegy rendkívül stabil és könnyen kezelhető, miközben megőrzi robbanékonyságát. Így született meg a dinamit. Nobel vállalatai egész Európában terjeszkedtek, és a dinamittermelés az 1867.évi 11 métertonnáról 1895-re 66 000 tonnára nőtt. 1896-ban bekövetkezett halálakor Nobelnek összesen 355 szabadalma volt.

Alfred Nobel végakarata alapján született meg a fizikai, kémiai, fiziológiai/orvosi, irodalmi Nobel-díj, valamint a Nobel Békedíj. E díjakat első alkalommal 1901-ben osztották ki.

Sven Wingquistre (1876–1953) sokan úgy tekintenek, mint a modern golyós csapágynak, a gépészeti konstrukciók eme forradalmi jelentőségű találmányának az atyjára. 1907-ben feltalálta a gömbcsuklót. Ő alapította továbbá az SKF-et, a Svéd Golyóscsapágy gyárat, az ipari csapágyak azóta is vezető gyártóját. Az SKF intenzív termékfejlesztése a korábbi termékek tökéletesítését és teljesen újak, pl. az önbeálló görgőscsapágy újabb és újabb generációinak kifejlesztését eredményezte. A Volvo, Svédország legnagyobb autógyártója, 1915-ben az SKF-ből kiválva alakult meg.

A Tetra Pak a folyékony élelmiszerek, mint pl. a tej és a gyümölcsitalok feldolgozására, csomagolására és forgalmazására szolgáló rendszereket állít elő. Ruben Rausing (1895–1983) Wallenberggel és másokkal együttműködve fejlesztette tovább Erik Wallenberg (1915–99) csomagolási találmányát, s megalapította a Tetra Pak Csoportot. Azóta, hogy a vállalat 1952-ben kibocsátotta az első folyékony élelmiszercsomagoló-anyagát, számos új csomagolást fejlesztett ki, amelyek közül a Tetra Brik a legismertebb és a legelterjedtebb. 1991-ben a Tetra Pak felvásárolta az Alfa-Lavalt.Ennek eredményeképpen jött létre a Tetra Pakot, az Alfa Laval Csoportot és a DeLavalt magában foglaló Tetra Laval csoport, amelynek élén jelenleg Ruben Rausing unokái állnak. 2002-ben a csoport árbevétele 7,6 milliárd euró volt, és termékeit több mint 165 országban értékesítette.

Håkan Lanst Svédország egyik legnagyobb élő feltalálójának tartják. Egyik találmánya a rajzdigitalizáló, a számítógépes egér egyik előfutára, valamint a számítógépes színes grafika alapelvei is az ő nevéhez fűződnek. Ő fejlesztette tovább az amerikai műhold-alapú globális helymeghatározó rendszert (GPS) a GP & C Totális Rendszerré. Lans rendszere pontosan meghatározza bármely jármű helyzetét (közúti, vízi vagy légi) és tájékoztatást nyújt az adott körzet egyéb forgalmi viszonyairól is. Ez a rendszer nemzetközi szabvánnyá vált a hajózásban(1999) és a polgári repülésben (2000).

1950 elején kezdte meg Hellmuth Hertz (1920–90) az orvosi vizsgálatok során alkalmazható ultrahang kutatását, amellyel világszerte ismertté tette nevét. Egy orvos, Inge Edler említette Hertznek, hogy ki akar alakítani egy nem invazív módszert a szív vizsgálatára. Az echokardiográf forradalmasította a szív- és érrendszeri diagnosztikát. 1977-ben Hertz és Edler megkapta a Lasker-díjat, az orvosi Nobel-díj amerikai megfelelőjét.

A gyógyászati technológia további svéd találmánya a dialízis berendezés, vagy más néven művese, melyet 1965-ben Nils Alwall (1904–1986) és Lennart Östergren alkotott, valamint a Leksell Gamma-kés, Lars Leksell (1907–86) fejlesztése 1968-ból. A gammakés nem egy hagyományos értelemben vett kés, hanem egy olyan eszköz, mely a gammasugárzás egymást keresztező nyalábjainak koncentrált kötegét alkalmazza az agyban lévő sérülések kezelésére. Ennek a nem invazív módszernek köszönhetően a beteg általában már a kezelés napján elhagyhatja a kórházat.

Victor Hasselblad (1906–78) 1948-ban konstruálta az egyaknás tükörreflexes fényképezőgépen alapuló precíziós gépét, cserélhető objektívvel, filmkazettával és keresővel.Hasselblad számára az igazán nagy siker akkor jött el, amikor az ő gépét kezdték el használni az amerikai holdutazások alkalmával és más űrprogramok során.

És végül, de nem utolsósorban: Nils Bohlin (1920-2002) szerkesztette meg a hárompontos biztonsági övet, amely már 1959-ben a Volvo gépkocsik szériafelszerelése lett. A biztonsági öv hatpercenként ment meg egy emberi életet, és világszerte az egyik legfontosabb közlekedésbiztonsági újításnak számít.

A nap svéd szava: uppfinning (találmány)