A napokban tették közzé a Svéd Ornitológiai Egyesület számlálásának az eredményét, amelyet már nyolcadik alkalommal végeztek el. Eszerint a téli madáretetőket jelenleg a következő fajok utalják:- Széncinege
- Mezei veréb
- Kék cinege
- Süvöltő
- Citromsármány
- Zöldike
- Feketerigó
- Szarka
- Házi veréb
- Csóka
Saját, nem hivatalos statisztikám szerint a mi környékünkön - Malmö, azon belül Kirseberg - a kihelyezett táplálékgolyókat leginkább a cinkék, a csókák és a szarkák látogatják (igyekszünk is a bokor mélyére berakni a cuccost, különben az utóbbiak egyszerűen letépik és a magukévá teszik). Kifejezetten sok csókánk van, ami azt illeti. Vannak még helyenként feketerigók és verebek is, de verébből tényleg nem sokat látni. Ahhoz képest, hogy régen milyen közönséges madárnak számítottak - úgy látszik, a cinkéknek mostanában sikeresebb a stratégiája. Süvöltő, citromsármány, zöldike nem errefelé kosztol, sajnos...
Viszont január elején a tengerpart melletti fákon sok csonttollúra lettem figyelmes. Meglepő látvány volt a nagy csapatnyi bóbitás madár (nagyon helyesek egyébként), csak itthon tudtam beazonosítani őket a madárhatározóból. Még soha nem láttam ezeket a madarakat élőben, de pont azokban a napokban Magyarországról is érkezett hír róluk.
Ha valaki madarat szeretne etetni és nem éri be a kajagolyók kilógatásával (és az s.k. építéssel sem bajlódna), akkor a különféle boltokban hiper-szuper madáretetőkből választhat. Az egyik gusztusosabb, mint a másik - úgy látszik, a skandináv formatervezés itt is utat tört magának. A kedvenceim mégis a tipikus svéd faház mintájára tervezettek (ld. fent). Figyeljük meg az ablakot a gondosan kivitelezett függönnyel :-)
Megjegyzem, kicsit munkás volt a fenti madárfajok nevének a lefordítása. Röstellem, de nem vagyok annyira otthon a madarak világában mint pl. egy átlag svéd, így nem vágtam azonnal, mi micsoda. Addig rendben van, hogy "cinke", meg "veréb", de ezeken belül már gondban vagyok. Ráadásul svédül nem mindig konzekvensek az elnevezések, pl. széncinege = talgoxe (egyébként oxe = ökör), kék cinege = blåmes (a blå = kék, de a mes = gyáva ember, legalábbis eddig ezt a jelentését ismertem); valamint mezei veréb = pilfink (fink = pinty), házi veréb = gråsparv (grå = szürke, sparv = veréb, ezek után teljesen meglepő módon).
De a macera alapvetően az volt, hogy a svéd madárfajta-névhez a) először meg kellett találnom a latin nevet (mert az online szótár nem segített a direkt fordításban), majd b) a latin névhez meg kellett lelnem a magyar nevet. Na jó, nem volt vészes, a Wikipedia pl. erre is jó. Ja igen, a csóka svédül úgy van, hogy kaja. A kiejtés kb. ez: kaaaja. Jó, nem?...
A nap svéd szava: fågelbord (madáretető)
