Sztereotípia no.2 : A svédek

Néhány vélemény honfitársainktól, ezeket a neten találtam ilyen-olyan fórumokban. A hozzászólók némi tapasztalat vagy hallomás alapján nyilatkoznak --- plusz egy kis saját kommentárt fűztem hozzájuk:

• Általában ridegek és távolságtartók egymás között. A szomszédok 15-20 év alatt nem váltanak a köszönésnél több szót. Mindenki otthon ül, nem csinálnak a barátok programokat, telefonon tartják a kapcsolatot. --- Én ebből abszolút nem ismertem a svédekre. "Mindenki otthon ül"? :-) A svédek imádnak kimozdulni, szeretnek barátokkal találkozni, kirándulni, kertészkedni, akár vitorlázni. Persze van, aki otthonülősebb, de hát nem így van ez a magyarokkal is? És mi a helyzet  a magyar szomszédi viszonyokkal? A távolságtartás talán a buszról jöhet, nem igazán csevegnek egymással, ha nem ismerősök (no és mi?), de amúgy ugyanolyan sokat beszélnek, mint bármely más nemzet fiai. Tapasztalatom szerint.
  
   
• Visszahúzódóak és nem nagyon beszélgetnek, de hétvégente kirúgnak a hámból és rengeteget isznak. --- Ez a visszahúzódás szerintem valahol egy mítosz is. A közhiedelemmel ellentétben a svédek többsége nem az a bulizós-ivós típus, csak meg kell nézni a statisztikákat (korábban már idéztem belőle), a svédek nincsenek az alkoholizáló európai népek listájának az élén, a középtájtól kissé lejjebb helyezkednek el. És ehhez a hithez hozzájárul az is, hogy a hétköznapi alkoholizálásnak itt nincs hagyománya, ezért a péntek-szombat esti bulizás - már aki olyan bulizós típus, főleg a fiatalok. Külföldi fiatalok is! Svéd anyukák, családapák, a középkorú lakosság túlnyomó része, meg hát a nyugdíjasok jellemzően nem "rúgnak ki a hámból" :-)
  
   
• És ami számomra a leghihetetlenebb volt, hogy _tényleg_ ABBA-t hallgatnak! ... rengeteget :-)  --- Biztosan vannak ABBA-rajongók itt is, mint a világon bárhol. De konkrétan én egy emberrel sem találkoztam még, aki ilyen lett volna. És persze a rádiók is csak időnként adnak ABBA-számokat.
  
   
• Egy vicces kérdezz-felelek:
  
  - A norvégok és a svédek is szeretik a magyarokat? Mint a finnek?
  - Persze, mi is szeretjük az 'üzbegasztániakat'. Rengeteg okból, úgymint... ?! Mi a fenéért kéne szeretni egy idegen népet, ha valójában a két megyével arrébb lakókat se "szeretjük"? 
  
  
  
• És a kedvencem, amiben minden benne van (talán csak a herceg hiányzik a fehér lovon):
  
  Kedvesek a svédek, nem stresszelnek, állandóan mosolyognak, viszont valahogy befogadni egy idegent nehezen megy nekik. Főleg azért is talán, mert ők nagyon otthon ülő típusúak. Ezért van nekik az IKEA. :))
  
  Svédül nem tanultam meg, mert nehéznek is találtam, mivel a magánhangzókat többféleképpen lehetett ejteni, attól függően, hol helyezkedtek el. De szerintem a magyar még mindig nehezebb nyelv. És sok szavuk angolból átvett, tehát ha ráállsz a tanulásra, biztosan el tudod sajátítani.
  
  Még egy dolog volt. Nagyon magányos voltam ebéd közben is a sok svéd között, ugyanis nemhogy velem beszéltek volna angolul, egymással beszéltek svédül. Ez nagyon nem tetszett nekem. Erre mondják, hogy öntudatos nép, és elvárják, hogy svédül beszélj.
  
  [Oké, viccen kívül, egy svédnek tényleg fontos az otthona. A svéd nyelvben nem a magánhangzók kiejtésének a megtanulása a legnehezebb, sőt a mássalhangzók sem kutyák időnként. És tényleg frusztráló, ha az emberrel nem beszélnek angolul ebéd közben, ezt én is tapasztaltam az elején. Viszont ha valaki hosszabb távon is itt akar maradni, de nem akar svédül megtanulni, az a későbbiekben nagyobb problémákra is számíthat...]

A nap svéd szava: hemma (otthon)

Ők és mi - ismét a bevándorlókról

"A blogger válaszol" című rovatunk következik. Az előző, REVA-témájú bejegyzés generált néhány kommentet, ezekre reagálnék:

ben77777: Részben jogos, amit írsz, ugyanakkor malmöi példánál maradva a nagy balhék legnagyobb részét nem a fehér svédek csinálják...

Az előző bejegyzésben nem volt szó "nagy balhékról", érdemes tisztázni, hogy nem arról van szó, hogy különféle bűncselekmények elkövetőit keresnék így. Viszont - emiatt is - a különböző országokból esetenként illegálisan menekültek jellemzően meghúzzák magukat, gyakran ki sem merik tenni a lábukat abból az épületből, ahol ideiglenesen menedékre leltek. Ha valaki pl. Szíriából, Szomáliából, stb. életveszélyes fenyegetésből - netán a családja elvesztése után - kerül így vagy úgy Svédországba, az nem valószínű, hogy pont balhézni akarna annyi szenvedés után. Épp ellenkezőleg, új életet akar kezdeni egy biztonságosabb országban, emberi körülmények között.

Ha úgy általában lenne szó bűnözésről, vandalizmusról természetesen azt írtam volna, hogy az elkövetőket kell elfogni és megbüntetni. Függetlenül a bőrszíntől, természetesen. Ellenben kollektív bűnösség hangoztatása itt (vagy bárhol) még soha nem vezetett világbékéhez. Apropó, Malmönek van sajnos saját tömeggyilkosa is, Peter Mangs, aki puskával vadászott színes bőrű bevándorlókra, nagyjából válogatás nélkül, mindezt 2003-2010 között. Nemrég ítélték el, életfogytiglant kapott, két gyilkosságot és nyolc gyilkossági kísérletet tudtak rábizonyítani. Peter Mangs - talán mondanom sem kell - echte fehér bőrű svéd, "természetesen" a szomszédok szerint is szerény, normális ember látszatát keltette. Nem is gyanakodott rá senki, 7 éven keresztül szabadon járhatott-kelhetett és sajnos gyilkolhatott.

A "malmöi nagy balhék" alatt talán a 2008-as(!) rosengård-i zavargásokat érthetted - jól sejtem, hogy te nem laksz Malmöben, ugye? Valójában a statisztika szerint Rosengård teljesen nyugodt hely, ha Stockholmban lenne, az lenne a 2. legbiztonságosabb kerület. Én pár hete voltam Rosengård-ban, mindenfelé mászkáltunk egy városnéző program keretén belül, több órán keresztül. Nagyon nyugis volt minden és mindenki, a lakótelepek parkjai gondozottak, a játszóterek vadiújak, stb. A kimutatások szerint a legnagyobb a bűnözés Stockholmban (ott egyébként korábban 2009-ben és 2010-ben is voltak zavargások; Fittja és Rinkeby városrészekben), utána Göteborg jön (ahol 2007-ben volt - svédek által kirobbantott - zavargás), majd Malmö. Amióta elkezdtem írni ezt a bejegyzést, sajnos már "stockholmi nagy balhékról" írhatunk...

Az más dolog, hogy a média közel sem a valóságot kommunikálja...lásd az ide kapcsolódó csütörtöki szenzációhajhász Index/MTI-hírt, amit olvasva több ismerősöm is aggódó mailt küldött, hogy hogy biztonságban vagyunk-e a "Malmöre átterjedt ostromállapotban" - miközben csupán arról volt szó, hogy két autó kiégett a városban és ennek megeshet, hogy semmi köze a napok óta tartó husby-i (Stockholm) zavargásokhoz. A svéd sajtóban erősen keresnem kellett, hogy a malmöi hírt egyáltalán megtaláljam, amiben Husby-ről még csak említést sem tettek. Miért is tettek volna? Sajnálatos eset, hogy felgyújtottak két autót, de ilyesmi előfordul nagyobb városokban akárhol - pl. Budapesten is. Hangsúlyozom, semmiféle zavargás, rendőri készültség vagy ilyesmi nincs Malmöben. Csak "lelkes" újságírók gyártják az álhíreket...biztos kellett 3 kg vegytiszta botrány a bűnös Északról.

ben77777: Másrészt ha illegális bevándorlókat keresnek, akkor nyilván jobb a hatékonyság, ha a nem svéd gyökerünek kinézőket ellenőrzik - ha valakinek nincs vaj a füle mögött, miért baj, ha elkérik az iratait?

A hatékonyság pedig egy jól hangzó dolog, de nem legitimál mindent. Hadd ne hivatkozzak olyan rémes tettekre, amiket anno igen hatékonynak találtak és sajnos meg is valósították őket :-( Sőt, ma is vannak ilyenek szerte a világban, sajnos...

Másrészt ha az ember demokráciában él, akkor nehezen megmagyarázható, hogy igazából csak azok egyenlőek és csak azokra vonatkozik az ártatlanság vélelme, akiknek elég világos a bőrszíne. Akit ez nem érint, az vagy a) örül, hogy nem kerül célkeresztbe, vagy b) közömbös ill. támogatja a dolgot, elvégre "rendnek kell lennie", vagy c) képes beleélni magát a szenvedő alanyok helyébe és elítéli ezt a gyakorlatot. Persze én is csak egy bevándorló vagyok (mínusz), akinek éppen fehér a bőre (plusz), de az arab / egyéb "nem fehérbőrű" ismerőseimre - és persze másokra, akiket nem ismerek személyesen - gondolva egyáltalán nincs jó érzésem.

De ben77777, tudod mit? Ha csak egy grammnyit is nyitott vagy más véleményre is, mint a hivatalos szerveké, olvasd el az általam ajánlott Khemiri-cikket (angolul - és újabb update [júl.13.]: magyarul is megjelent a Magyar Narancsban), csak azt tudom mondani...ugyanakkor valahol megértem az értetlenségedet, hiszen világos bőrrel születtél - bár ez azért önmagában nem érdem. Ha hasonló bánásmódot tapasztaltál volna (és itt nem "egy egyszeri igazoltatásra" gondolok, hiszen ez nem csak erről szól), nem írtad volna ezeket a sorokat. Hidd el, te is benne vagy ill. leszel egy kisebbségi csoportban, csak most még esetleg nem tudsz róla. Az életünk során mindannyian lehetünk / leszünk akár betegek / sérültek / idősek / munkanélküliek / turisták vagy bevándorlók egy másik országban / stb. Azaz kiszolgáltatottak a többségi társadalomnak, gyakran az előítéleteknek. Ma én, holnap te. Vagy inkább ma ők, holnap mi.

nad: Azt hiszem, felesleges linket rakni, hogy mi folyik most Husby-ben. Borzasztó ,hogy mit művelnek ezek a mai "svéd" fiatalok. Sajnos Svédország nagyon rossz úton halad. 20-25 évvel ezelőtt ilyen elképzelhetetlen lett volna.

ill.

ben77777: érthető, ha a helyzet fokozódik - hétvégén megyek arra, kiváncsi leszek változik e az emberek gondolkodása az ilyen események hatására...

Ez a téma viszont ismét megér egy újabb bejegyzést (pedig reméltem, hogy sikerül ide bepasszintanom az ezzel kapcsolatos véleményemet, de akkor nagyon hosszúra nyúlnék), úgyhogy itt és most zárom soraimat. Addig is egy ajánlom Robert Nyberg társadalomkritikus karikatúráit, a svédül tudóknak. De van néhány szöveg nélküli is, bár azok nem igazán sokatmondóak.

A fenti Robert Nyberg-párbeszéd szövege magyarul:
- Apu, hogyan betűzzük azt, hogy bevándorló?
- B-Ű-N-B-A-K!


A nap svéd szava: upplopp (zavargás)

Esélyes-e ByeAlex Malmöben?...

Beindult az Eurovíziós hét, szuper hangulat van a belvárosban (egyelőre lekopogom, minden oké, a tömeg kezelhető szinten van). Viszont egy magyarországi ismerősömtől ma délután az alábbi mailt + linket kaptam:

>>>>>>>>
Ajjjaj... Malmöi bloggerek röhögnek ByeAlexen 
Lehet, hogy ismét rossz lesz az Eurovízión magyarnak lenni? Valóban elég nyugis, "drogos" a dal, a szöveg az erőssége, amit nem fognak érteni, a döntő csoda lenne.
<<<<<<<<

Nem vagyok a téma szakértője - a magyar dalt eddig csak egyszer hallottam -, de most bizseregni kezdtek az ujjaim, rákerestem, mit ír a svéd média a Kedvesem c. számról. Valahogy nem éreztem elég autentikusnak, hogy állítólagos "malmöi bloggerek" - összesen kettő, a cikk szerint, egyikről sem hallottam még - leszólják a magyar nevezőt (plusz itt vagyok én is, mint malmöi blogger, ugyebár, kikérem magamnak, akárhogy is). Érdekes módon nem igazán találtam negatív kritikákat - nahát, kedves híroldal -, viszont egy nagyon érdekes hírre bukkantam, a "tudomány" kategórián belül. Természetesen brit tudósok, ezúttal azt vizsgálták meg, melyik dal potenciális sláger. Számítógépes módszert dolgoztak ki, ami egész megbízhatóan kiadja, hogy egy adott szám sikergyanús-e. Pl. a tavalyi győztes Euphoria-t magasan ilyennek hozta ki (a korábbi összes döntős dalhoz képest is!). Ellentétben az ABBA eurovíziógyőztes Waterloo-ját, ami alacsony pontot kapott, de ez a kutatók szerint teljesen rendben van, hiszen ez egy régi dal és ma már nem biztos, hogy sláger lehetne.

Az igazán meglepő azonban az, hogy ezt a programot "ráeresztették" az idei indulók dalaira. A legmagasabb értékeket - és most nem viccelek! - a Kedvesem kapta. Ezt követi San Marino versenydala, majd a harmadik helyen Svédország és Izland osztozik. Az utolsó helyen 4 ország található: Norvégia, Azerbajdzsán, Ausztria és Svájc. Természetesen csak a számítógépes program szerint :-) Persze még ha igaza is van, az Eurovíziós Dalfesztivál nagy részben szimpátiaszavazás...az egyik újság eurovíziós melléklete mindegyik országnál azt is feltüntette, melyik országtól szokta kapni a legtöbb szavazatot. Érdekes ezeket látni. Pl. nem meglepő, hogy a görögök a ciprusiakra szavaznak (és viszont), vagy a skandináv országok egymást támogatják, de azt nem találtam volna ki, hogy San Marino-ra Albániából jön a legtöbb szavazat, vagy hogy a hollandokra leginkább az izraeliek szavaznak. Egyébként ránk, magyarokra főleg a lengyelek - éljen a lengyel-magyar barátság :-)

Visszatérve ByeAlex-re, némely internetes - magyar! - kommenteket olvasva úgy tűnik, nagyon megosztó személyiség (az is elég irritáló sokak szemében, hogy totál amatőrként kijutott), szerintem épp ezért a versenydalról is sokan tudni vélik, hogy nem jó, esélytelen, stb., csak hogy a szalonképesebb jelzőket említsem.

Namármost, úgy alakult, hogy ma késő délután éppen jókor voltam jó helyen - még csak nem is tudtam előre, hogy van ilyen program -, és láttam ByeAlex-et élőben fellépni a belvárosban, a nyilvános Eurovision Village színpadán. Pontosabban először a bolgár énekes lány és zenekara forrósította a mára lehűlt levegőt (alig lehetett őket letuszkolni a színpadról...), majd ezután következett mindenféle faxni nélkül a Csókolom és a Kedvesem. ByeAlex láthatóan nem izgulta magát halálra :-)

Igyekeztem közben elfogulatlanul figyelni a közönséget (nem volt könnyű), és egyértelműen az a benyomásom támadt, hogy nagy siker volt a versenydal. Már a szám kezdetétől tapsoltak az emberek, dobolták a ritmust a lábukkal. Nagyon jó hangulat lett, tényleg. Az utolsó versszakot svédül énekelte (bár tudtommal a versenyen ezt nem teheti meg), ez különösen bejött a svédeknek, nem messze is állt tőlem egy pasas és nagyon örült, amikor rájött, hogy érti a szöveget :-) De egyértelműen az volt a benyomásom, hogy nem a szöveg volt a lényeg, hanem a dallam és a ritmus. Szóval ha valaki kíváncsi a véleményemre, az itteni publikumnak igenis bejön a Kedvesem... Mellesleg nekem is, bár tudom, hogy ízlések és pofonok.

Utána, már itthon megtaláltam egy interjúját, ahol ezeket nyilatkozta (számomra szimpatikus módon):

Szerinted értékes egyáltalán az Eurovíziós Dalfesztivál?
Ezt a svéd tévés stáb fogalmazta meg a legjobban: nekik arról szól az Eurovízió, hogy csomó ország elküldi a saját zenéjét és színtiszta szórakoztatásra törekszenek. Szerintem nem is volna szabad ennél többről szólnia, csak arról, hogy különböző országok képviselői együtt érezzék jól magukat. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy minden évben az adott fellépők alapján ítélik meg az országokat.

Ezek szerint nem érdekelnek téged azok, akik szerint győzni kell Malmöben, és ez csak angol szöveggel fog menni neked. 
Teljes mértékben, mindössze annyit tennék hozzá szentimentálisan, hogy én azoknak magyarul fogok énekelni, akik nézik a műsort, mert szerintem nem ciki magyarnak lenni ebben a mostani Európában. Hiába trendi angolul énekelni, az én dalomat szerintem pont a magyar nyelv miatt szerették meg annyian és az sem érdekel, ha a versenyt utolsóként fejezem be, akkor is magyarul fogom előadni a dalt. Lehet meg is sértődnének azok az emberek, akiknek tetszett a dal magyarul és Svédországban ezután elkezdem angolul énekelni.

Viszont a refrént lefordítod svédre. 
Ez így van, és már tanulom is hogyan kell a refrént svédül elénekelni.

Jól érzékelem, hogy ez egy fricska azoknak, akik az angol nyelv hiányán károgtak? 
Kicsit igen és egyben egy gesztus is a vendéglátó országnak.

- - - - 

ByeAlex-et a második, csütörtöki elődöntőben hallhatjuk énekelni, azaz május 16-án (21:00 h). Reméljük, nem utoljára! 

(Az első elődöntő ideje kedd, május 14-e, 21:00 h)

A döntő pedig szombaton, május 18-án lesz, szintén 21:00 órás kezdettel.

Lycka till ! (Sok szerencsét!)

*****************************************************************
UPDATE: Megtaláltam a YouTube-on a tegnapi fellépés felvételét, íme:
Kedvesem (Malmö, svéd refrénes verzió)
*****************************************************************

A nap svéd szava:  placering (helyezés)

Hamis barátok - svéd/norvég csemegék

Ahogy egy korábbi kommentben valaki igen helyesen rámutatott, nekem is sikerült összekavarnom egy szó jelentését a különböző nyelvekben ("gift", angol és svéd, a szó természetesen csak svédül jelent mérget).

Aki azonos nyelvcsaládból származó nyelveket tanul, gyakran azt hiszi, hogy szótár nélkül is tudja, mit jelent egy adott szó, hiszen ugyanúgy vagy nagyon hasonlóan néz ki a két nyelvben. Aztán vagy így van - az esetek nagy részében -, vagy jön a koppanás, ami jó esetben csak új információ, de időnként kínos helyzetekhez is vezethet.

2009-ben már volt egy ilyen bejegyzés svéd-dán témában, most pedig íme néhány "hamis barát" a svéd és a norvég nyelvből. Persze ez kicsit poén is, hiszen a dánban nagyon sokszor teljesen ugyanaz a szó és a jelentés is, mint a norvégban, pl. a lenti szavak 99%-ában is:

• kasse = szatyor (sv), doboz (no)
• ...így a postaláda = postkasse (no), brevlåda (sv)
  
  
• by = falu (sv), város (no)
• ...és landsby = falu (no), stad = város (sv)
  
  
• fiol = hegedű (sv), ibolya (no)
  
  
• blöt (sv) = nedves, bløt (no) = lágy
  
  
• glass = fagylalt (sv), üveg (no)...viszont:
  is = fagylalt (no), jég (sv)
  
  
• szemüveg = glasögon (sv), briller (no),
  ahol a glas = üveg és az ögon = szem
• ...viszont a svéd szónak megfelelő glassøye (no) jelentése üvegszem - emaljöga (sv) - ami ugye nem mindegy :-)
  
  
• Személyes norvég kedvenceim - bár nem hamis barátok:
  ...krukväxt (sv), potteplante (no) = cserepes virág
  ...igelkott (sv), pinnsvin (no) =  sündisznó

Akit pedig ennél behatóbban érdekel a téma, annak melegen ajánlom a Wikipedia gyűjtését, van benne jópár érdekesség.

A nap svéd szava: falska vänner (hamis barátok)

Esély 2.0 :-)

A mai napra sok svéd diák gyúrt: hozzávetőlegesen 62.000-en gyürkőztek neki. Ma volt ugyanis a tavaszi högskoleprov, amit szó szerint főiskolai vizsgának lehet fordítani, de ez eléggé félrevezető lenne. Ez a különleges, összetett teszt ugyanis azt a célt szolgálja, hogy egy mágikus pontszám megszerzésével plusz előnyhöz juthasson a felsőoktatási intézményekbe jelentkező - már ha elég okos és fifikás.

A högskoleprov rendszere 1977 óta létezik. A kapható pontszámok 0.0 és 2.0 között vannak, a 2.0 a legjobb eredmény. A főiskolák és egyetemek min. 1/3 részben olyanokat vesznek fel, akiknek van högskoleprov-eredményük (és természetesen minél jobb az eredmény, annál nagyobb az esély). Ez azt jelenti, hogy ha valakinek pl. a gimnáziumi bizonyítványa nem valami fényes, de ír egy 2.0-ás högskoleprov-ot, akkor már nem elveszett ember. A jelentkezőket egyébként különböző "kiválasztási csoportokba" (urvalsgrupp) osztják, pl. az első csoport a bizonyítvány szerinti, a második a högskoleprov-osok. De egy diák lehet több csoportban is, optimális esetben. Magáért a vizsgáért fizetni kell, jelenleg 350 koronát (kb. 12.500 Ft).

A procedúra egész napos, 5 részből áll, egy rész 55 percig tart. Különböző típusú feladatok vannak, pl. matematikai feladatmegoldás, mennyiségi hasonlítás, diagram/táblázat/térkép, szóértés, svéd olvasásértés, mondat kiegészítése, angol olvasásértés. Előre nem lehet tudni, milyen sorrendben jönnek egymás után a különböző típusú feladatok. Az öt részből az egyik csak egy ún. próbateszt, amivel a következő vizsgák kérdéseit alapozzák meg - ezt a részt nem értékelik.

Itt a mai nap hivatalos menetrendje, szerintem elég húzós, még a szünetekkel együtt is:

8.30–9.00 Információ
9.00–9.55 A vizsga 1. része
10.00–10.30 Szünet
10.30–11.25 A vizsga 2. része
11.30–11.50 Szünet
11.50–12.45 A vizsga 3. része
12.50–14.00 Ebéd
14.00–14.55 A vizsga 4. része
15.00–15.20 Szünet
15.20–16.15 A vizsga 5. része
16.15–16.20 Információ

Csak két példa a tesztkérdésekből:

• Mennyi 5 + 4 x 3 - 20 / 10 ?
  
  a. -0,3
  b. 0,7
  c. 15
  d. 25
  
  
• Mit jelent a kandera szó? (kandírozni)
  
  a. húst felvágni
  b. fénnyel feldíszíteni
  c. cukorral bevonni
  d. mindkét oldalon megsütni
  e. bort kitölteni

Akit érdekel a teljes teszt, a megoldási kulccsal együtt megtalálja a Studera.nu oldalán, korábbi tesztekkel együtt. Előrebocsátom, hogy a legtöbb kérdés a fentieknél nehezebb :-) Egyébként nagyon fontos a tárgyi tudás, a logikai érzék és az olvasottság, ez nem kétséges, viszont a régebbi vizsgákon remekül lehet gyakorolni és rutint szerezni abban, hogy hogyan zárjuk ki a helytelen válaszokat akkor is, ha elsőre fogalmunk sincs, mi a jó megoldás.

A vizsga történetében klasszikus példaként szokták emlegetni, hogy Prins Daniel - a trónörökös Victoria koronahercegnő férje, korábban edzőteremtulajdonos, ma már ugyebár herceg, a királyi család tagja és boldog apuka - is írt valaha högskoleprov-ot, szerény 0.1 pontot elérve. És lám: nem ettől függ a karrier és az előrejutás. Szóval nem kell nagyon szomorkodni, ha nem sikerül úgy, ahogy az ember szerette volna :-)) Természetesen ez az adat is nyilvános, így az újságok ötletszerűen más híres emberek eredményét is ki szokták kérni, így derült ki, hogy a Miljöpartiet (kb.: Zöld Párt) szóvivője, Gustav Fridolin is a 2.0-ások táborát gazdagítja. Ő maga nem tulajdonít ennek nagy jelentőséget, szerinte ez csak egyféle tehetséget mér és biztos benne, hogy a jelenlegi posztját más tényezőknek köszönheti.

A nap svéd szava: facit (megoldás)

Szlogenek csatája

"Ahogy egy termékmárka, úgy egy városmárka esetében is igazi kincs egy jó szlogen. De mikor lesz jó? Ha megragadja a város karakterét, sztoriját, megkülönbözteti más településektől, valamint inspirálni tudja a turistákat, befektetőket, és nem utolsósorban helyieket. Ha viszont átlagos, semmitmondó, az többet árthat, mint használ. „A sokszínű város”, „Az élhető város”, „A barátságos város”, a „Fedezze fel (település)-t”, „A másmilyen város” vagy az „Európa szívében” ezerszer hallott, megmosolyogtató próbálkozás." - olvasom a kisvarda.hu weboldal városszlogen-pályázatának kiírását, ahol remek nemzetközi és magyar példákat is találhatunk. Annyira jól leírja, hogy milyen egy jó városszlogen, hogy nem is próbálom meg újra feltalálni a spanyolviaszt.

Ehelyett bemutatnék pár svéd városszlogent. Pontosabban ezek kommunszlogenek (a kommun egy közigazgatási egység, egyes esetekben az adott - nagyobb - kommun városnak hívhatja magát, pl. Stockholm, Malmö, Göteborg, Solna, Västerås, stb.). Vannak jobban és kevésbé jól sikerültek itt is. Némelyiket a helyiek találták ki, másokért kemény pénzeket fizettek, hogy egy profi cég szállítsa őket.

Íme:

A három nagy:

• Stockholm – The Capital of Scandinavia (angol, Skandinávia fővárosa) 
• Malmö – Mångfald, möten och möjligheter (Sokszínűség, találkozások és lehetőségek) 
• Göteborg – Lilla London (Kis London)

Néhány skåne-i kommun:

• Ystad – Ja, i Ystad (Igen, Ystadban)
• Vellinge – Här är friheten större (Itt nagyobb a szabadság) *
• Skurup – Nils Holgerssons hembygd (Nils Holgersson otthona)

Nagy nevekre hivatkozóak:

• Kristinehamn – Picasso valde Kristinehamn, välkommen du också
  (Picasso Kristinehamn-ot választotta, téged is szívesen látunk)
• Karlskoga – Alfred Nobels Karlskoga (Alfred Nobel Karlskoga-ja)

Viccesek:

• Hjo – I love Hjo (angol, Szeretlek Hjo)
• Vallentuna - Var femte invånare är en häst
  (Minden ötödik lakos egy ló)
• Alingsås – Potatisstaden (Burgonyaváros)
• Fagersta – Här får du livstid (Itt életfogytiglant kapsz)
• Åre – Året runt (Egész évben: az Åre - városnév - és az Året - év - szójátékából)

Simán csak büszkélkedőek:

• Bjurholm – En pigg 250-åring! (Egy élénk 250 éves!)
• Växjö – Europas grönaste stad (Európa legzöldebb városa)
• Botkyrka – Långt ifrån lagom (Minden, csak nem lagom)
• Sigtuna – Where Sweden begins (angol, Ahol Svédország kezdődik)
• Bollebygd – Kommunen där vi bor bra och lever länge
  (A kommun, ahol jól lakunk és sokáig élünk)
  

* Vellinge szlogenje nagy port kavart fel, miután 1-2 éve a - közismerten gazdag - kommun elutasította, hogy külföldi menekült gyerekeket fogadjon. Igen, nagyobb a szabadság...csak nem mindenkinek.

A nap svéd szava: marknadsföring (marketing)

Lagom és társai

Ha jól számolom, 7 éve tanulok svédül. Továbbra is fenntartom, hogy vicces nyelv, a szó pozitív értelmében. Ebben az is benne foglaltatik, hogy ha magyar - vagy akár angol -  nyelvtudással közelítjük, gyakran érnek bennünket meglepetések. Ilyenekből gyűjtöttem egy csokorra való példát:

• Hej! vagy Hej hej! ill. Hejsan! - a szokásos köszönések, persze tegező formában (csak a királyt magázzuk). Hej då! - elköszönés. Kivéve telefonban, mert ott az is csak Hej!
  
  
• lagom - a legsvédebb svéd szó, amire a svédek büszkék és a legtöbben meg vannak győződve, hogy nincs megfelelője a többi nyelvben (ez csak egy mítosz, pl. a norvégban is létezik ez a szó, ugyanezzel a jelentéssel és más nyelveknek is van hasonló szava / kifejezése). Jelentése kb.: se nem kevés, se nem sok; épp elég; pont jó. Gyakran hallható mondás: Lagom är bäst. (= A lagom a legjobb.)
  
  
• gift - ez angolul ugyebár ajándékot jelent, de svédül mérget - ám leginkább a másik jelentése használatos: házas / férjezett / nős. Szóval ha egy svéd megkérdezi tőlünk, hogy ilyenek vagyunk-e - Är du gift? -, akkor nem az arzénnel való telítettségünkre kíváncsi...
  
  
• sex - gyakran látható/olvasható szó, szintén két jelentéssel. A második jelentése: hat, azaz 6 :-)
  
  
• oväder - a väder jelentése időjárás, az o- előtag pedig fosztóképző; így egybeírva a "nem-időjárás" azt jelenti hogy "borzasztó idő".
  
  
• sambo - na és ez minek hangzik? Talán leginkább valamilyen márkanévnek vagy táncfajtának. Pedig szimplán egy rövidítés a sammanboende szóból (együtt lakó). Ez magyarul élettárs - de szerintem a sambo sokkal egzotikusabban hangzik, használom is rendszeresen :-) Bár épp most fedeztem fel a Wikipedia-n, hogy van ilyen névvel orosz küzdősport is. Valamit tudhatnak ezek az oroszok...
  
  
• särbo - ugyanez pepitában: olyan élettárs, aki nem lakik egy háztartásban a párjával (a särboende szóból). Nem azonos az elválttal / összeveszés miatt szétköltözöttel! Itt egy meglévő, aktív kapcsolatról van szó, csak éppen valamiért mindenki a saját lakásában lakik. Elsőre kicsit furcsán hangzik, de a praktikus svédek világában teljesen természetes kapcsolatforma bármilyen életkorban -  akár nyugdíjasan is.
  
  
• osvensk - szó szerint: "nem svéd", valódi jelentése: "nagyon menő dolog mert nem olyan mint amit megszoktunk itt Svédországban". Herman Lindquist szerint ez a fordított nacionalizmus :-) Egyik kedvencem, Fredrik Lindström szerint pl. dánul a "nem dán" jelentése "hülye", hasonlóan más nyelvekhez :-) Viszont érdekes megfigyelés - ugyancsak tőle -, hogy ha az osvensk szót nem emberekre, hanem tárgyakra, folyamatokra alkalmazzuk, akkor már a svédben is negatív jelentése van. Hiszen a svéd technika és technológia világhírű.
  
  
• A-laget - szó szerint: az A-csapat (angolul: A-team), ami valami elit, sportos, netán hősies dolgot sejtet. A látszat itt is csal, ugyanis ezzel a kedves megnevezéssel a Systembolaget (a már korábban emlegetett állami alkoholbolt) környékén előforduló, alkoholt kedvelő egyéneket illetik. Azaz "A", mint alkohol.
  
  
• penna, tårta (ejtsd: torta), kanna és ombudsman - a legkönnyebben megtanulható svéd szavak, ugyanazt jelentik, mint magyarul :-) Az ombudsman a világ nagy részén használt szó, amely Svédországban született, csakúgy mint maga az ombudsman funkció. Biztos van még több ilyen szó is, most ennyi jutott az eszembe.

A nap svéd szava: ord (szó)

Identitás. Zavar?

Patrik Lundberg nem gondolta, hogy ilyen nehéz lesz a dolog, hiszen ő csak elköltözött egy másik svéd városba: a kb. 8000 lakosú Sölvesborgból Malmöbe. De amíg a kisvárosban nagyjából mindenki tudta, hogy ő kicsoda, Malmöben újra és újra megkérdezik tőle, hogy honnan jött - hiszen a bőrszíne sárga. Hiába érzi magát svédnek, akinek nem számít a bőrszín, ez nem ilyen egyszerű. Hiába mondja, hogy Sölvesborgból jött és Malmöben lakik, az emberek nem elégednek meg ezzel a válasszal. Patrik könyvet is írt a tapasztalatairól, amit január végén adnak ki "Gul utanpå" (Kívülről sárga) címmel.

A svédek azt kérdezik, honnan jött, viszont külföldön - a bőrszíne miatt - nem hiszik el, hogy svéd. Úgy érezte, hogy meg kellett írnia ezt a könyvet, különben olyan lenne, mintha belenyugodna abba, hogy nem fogadják el annak, aki. Egyébként 1983-ban született Dél-Koreában, ahol hamarosan gyermekotthonba adták. Tízhónapos korában fogadták örökbe a sölvesborg-i szülei. Úgy nevelték, mint bármelyik svéd gyereket és soha nem csináltak belőle nagy dolgot, hogy Koreából jött. Hogy elfogadtassa magát, mint a svéd Patrik Lundberg, folyamatosan többet teljesített, mint a többiek. Ezáltal elérte, hogy végre jól érezte magát a bőrében.

Egészen addig, amíg 20 éves korában el nem költözött Malmöbe. Itt hirtelen megszűnt a sölvesborgi Patrik Lundberg-nek lenni, hanem úgy néztek rá, mint egy bevándorlóra a sok közül , és vagy "koreai" vagy "kínai" jelzőt akasztottak rá. Vagyis a bőrszínével azonosították. Attól függően, hogy éppen hol tartózkodik, különböző kérdéseket kap. Sölvesborgban - ahol ismerik a történetét - ő az "örökbefogadott", a nagyvárosokban, mint Göteborg, Malmö vagy Stockholm, abból indulnak ki, hogy bevándorló vagy turista. "Akárhányszor kávét rendelek Stockholmban, angolul beszélnek hozzám."

Amikor 2007-ben Koreába ment tanulni, egy teljesen új érzést ismert meg: senki nem kérdőjelezte meg az identitását az eltérő bőrszín miatt. Viszont mindenki azt feltételezte, hogy ismeri a nyelvet és mindent tud a kultúráról és a társadalomról. Malmöbe visszatérve rájött, hogy két országhoz tartozik és ha meg kellene határoznia magát, akkor kívülről sárga, belülről fehér.

Ma mindhárom helyen otthon érzi magát: Sölvesborgban, Malmöben és Koreában is. Mivel az emberek ezt nem mindig fogadják el, úgy érezte, meg kellett írnia a könyvet, hogy mások is belássák, nem minden fekete vagy fehér...

(A kép csak illusztráció. A DN.se cikke alapján.)

A nap svéd szava: hudfärg (bőrszín)

Nyelvújítások kora

A svéd Nyelvtanács (Språkrådet) minden esztendő végén közzéteszi az év folyamán keletkezett új szavak listáját. Az persze a jövő titka, hogy melyik szó ágyazódik be a nyelvbe tartósan és melyik kopik ki belőle. De akármilyen sors is vár az új szavakra, nagyon érdekes megfigyelni a nyelvi kreativitás eredményeit. Egyúttal azt is megtudhatjuk, mik foglalkoztatták az adott évben a közvéleményt. Például idén ezek voltak a befutók (többek között):

• conversesjukan (converse-betegség) - új név egy olyan egészségügyi problémára, amit vékony talpú vászon tornacipő - pl. Converse márkájú - viselése okozhat. Ezek a cipők népszerűbbek, mint valaha, de a tartós viselésük az egész testre kiterjedő fájdalmat okozhat. Ezt bizonyos orvosok viccesen "conversesjukan"-nak nevezik.
• drinkorexi (drinkorexia) - önéheztetés alkoholfogyasztás előtt. Sok fiatal nappal éhezik, hogy este lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthasson kalóriában gazdag alkoholos italokat. A drinkorexia komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. (Az anorexia mintájára.)
• eurobävning (eurorengés) - az euró-együttműködés komoly problémáit jellemző szó, Görögország pénzügyi krízisével kapcsolatban használták először (júniusban).
• henifiera (hen-esítés) - a "hen" személyes névmás használatának tiltására egy újságíró tiltakozásul az összes "han" / "hon" névmást "hen"-re cserélte le a Dagens Nyheter napilap egyik internetes számában, azaz hen-esítette azt. A téma hátteréről már írtam korábban.
• hubot - humanoid robot, emberszerű robot, az Äkta människor (Igazi emberek) című svéd tévésorozatból.
• kramtjuv (ölelő tolvaj) - olyan zsebtolvaj, aki megöleli az áldozatát, hogy hozzáférjen a zsebeihez. Februárban Gävle-ben letartóztattak egy 22-éves tolvajt, aki ezzel a módszerrel lopott el egy pénztárcát, de Stockholmból is jelentettek ilyen eseteket.
• läshund (olvasókutya) - angolul reading dog, ugyanis az USA-ban és Angliában az utóbbi években elterjedt, hogy speciálisan kiképzett kutyákat használnak a diákok motiválására, pl. felolvasásnál sokat segít, ha egy érdeklődő kutya ül az ember lábánál. Svédországban egyelőre még ritka a módszer alkalmazása.
• memil - rövidítés, eredetileg "medelålders man klädd i cykeldräkt av lycra" (som cyklar hänsynslöst), vagyis középkorú férfi lycra biciklisdresszben, aki kíméletlen a többi biciklistával és a gyalogosokkal szemben. Ninja-biciklistának (ninjacyklist) vagy uralkodó biciklistának (härskarcyklist) is szokták nevezni. A szó angol megfelelője a mamil (middle-aged man in lycra).
• mossgraffiti (mohagraffiti) - a környezetre veszélyes festékek helyett egy új trend jön divatba: mohát összekevernek egy mixerben joghurttal, sörrel és cukorral. Az így kapott masszát falakra, kövekre és edényekre kenik. Néhány hét múlva kinő a moha és hipp-hopp: kész is a mohagraffiti.
• nomofobi (nomofóbia) - attól való félelem, hogy valaki nem folyamatosan elérhető mobiltelefonon vagy nincs állandó internetkapcsolata. Stresszt és pánikérzést okozhat, például nyaralás alatt. (Az eredeti, angol nomophobia szó a "no mobile phone phobia" szavak összevonásából keletkezett.)
• ogooglebar (guglizhatatlan) - olyan dolog / válasz egy kérdésre, amire nem lehet az interneten, pontosabban a Google-ban rátalálni. Talán hihetetlennek tűnik, de százszámra vannak ilyen dolgok :-)
• pekskärmsvantar (kesztyű érintőképernyőhöz) - olyan ötujjas kesztyű, amit nem kell levenni, ha az érintőképernyős telefont akarjuk használni.
• räckviddsångest (kb.: hatósugár-szorongás) - félelem és kényelmetlenség-érzés az elektromos autók tulajdonosainál, azzal kapcsolatban, hogy az autó akkumulátora lemerülőfélben van és félő, hogy még a célbaérés előtt leáll. Tünetek: növekvő aggodalom, magas pulzusszám és hideg veríték. (Angolul: range anxiety.)
• visukal - új színházi forma, amely a hallássérültek és az ép hallásúak számára is élményt nyújt. Általában a színészek is vegyesen hallássérültek és ép hallásúak. A szó a visualisera (vizualizálás) és a musikal (musical) szavak összetételéből keletkezett.
• zlatanera (kb.: zlatánozni) - dominálni, ugyanis Zlatan Ibrahimovic - Malmö szülötte, mára nemzetközi futballsztár - nagyjából mindenhol erőt mutat: a futballpályán (sokak szerint túlságosan is, nem kímél senkit) és a különféle díjkiosztó gálákon is (rendre ő nyeri a legtöbb díjat már több éve).

Svédül tudóknak a Språkrådet teljes listája itt található (2012-re).
És ha már lúd, legyen kövér: néhány korábbi év termését is belinkelem
(...mondjuk 2008-ig visszamenőleg, amikortól írom a blogot):
Nyordslista - 2011
Nyordslista - 2010
Nyordslista - 2009
Nyordslista - 2008

Végül egy kérés tőlem, minél több válaszban reménykedve: kommentbe szeretnék néhány új magyar szót kérni. Biztosan vannak ilyenek is az elmúlt évekből, annak ellenére, hogy most nem jut eszembe egy sem - bár ez lehet bizonyíték arra is, hogy le vagyok maradva nyelvileg (is). Egyszerűen nem hiszem el, hogy a svédek ennyivel kreatívabbak lennének, szerintem inkább csak a megfigyelési / rendszerezési hajlamaik fejlettebbek. Avagy?...

FRISSÍTÉS (12.29.): A HVG - ami szerencsére jár a malmöi városi könyvtárnak - legújabb számában pont a közelmúlt új magyar szavairól van szó, így ma sokat okosodtam :-) Ilyeneket említenek (a jelentésekre itt nem térek ki, de a Google segít): zumba, garázsvásár, banyatank, könyvtrailer, dubajozás, megoszt, mamipornó, mongolfolt, schmittelés, bohócforradalom, zsírkirály, testcsillám, dramedy. Saját netes kutakodásom további szavai az elmúlt pár évből vegyesen: okostelefon, táblagép, celeb, dizájnerdrog, devizahitel, végtörlesztés, űrturista, animátor, romkocsma, csekkol, biotéka, indigógyerek, mikrovállalkozás, panelhitel, üvegzsebtörvény, vodás, chipsadó, arab tavasz, unortodox. A 2010-es évről pedig egy akkurátus politikai szólistát is találtam az Indexen, részletes magyarázatokkal. Na, ennyit erről :-)

A nap svéd szava: nyordslista (új szavak listája)

Zene és szöveg - Kent

A Kent Eskilstunából indult (ami Södermanland megyében van, Stockholmtól kb. 100 km-re) és az 1990-es évek közepén meghódította egész Svédországot. Sőt a határokon túl is nagyon népszerűek lettek, persze leginkább Észak-Európában. Összesen több, mint 2,3 millió lemezt adtak el eddig, ezzel kiérdemelték a "Svédország legsikeresebb rockzenekara" címet.

Bár ők maguk a zenéjüket sem popnak, sem rocknak nem tartják és olyan előadók hatottak rájuk mint pl. a Cure, The Jesus & Mary Chain, Dawid Bowie, Depeche Mode és a U2. Tíz albumukból kettőt (Isola és Hagnesta Hill) angolul is megjelentettek, de - sajnos - nem értek el velük nagy sikert a nemzetközi porondon, így a továbbiakban maradtak a svéd nyelvnél.

A legsikeresebb lemezük egyértelműen a 2002-ben megjelent Vapen och ammunition (Fegyver és lőszer), amely tripla platinalemez lett 600.000 eladott CD-vel. Ennek köszönhető a 2003-as díjeső is: többek között 7 svéd Grammy-t és 2 Rockbjörn (Rockmedve) díjat kaptak.

Elfogult vagyok, mert nagyon szeretem ezt a Kent-lemezt. Az egy dolog, hogy jól hangzanak a számok akkor is, ha fogalmunk sincs, miről énekelnek bennük - márpedig én sokáig nem értettem, mi a pálya -, de a szövegek egyszerűen meghökkentően jók. Helyenként versként is megállnák a helyüket. A daloknak pedig egyenletesen jó a minősége, a zenekar szerint is úgy készültek, hogy akár mindegyiküket külön is meg lehessen jelentetni. Hogy terjesszem az igét :-), összeállítottam egy kis listát meghallgatásra (nem a teljes lemez), helyenként dalszöveggel együtt:

• Hur jag fick dig att älska mig
• Duett
• Socker
• Dom Andra
• Kärleken väntar 
• Sverige

Egyébként különösen svédül tanulóknak tudom ezt a zenés-dalszöveges módszert melegen ajánlani (meg persze más nyelvet tanulóknak is, más számokkal), talán az egyik legélvezetesebb verziója a nyelvtanulásnak. Saját tapasztalat... Ehhez - vagy érdeklődőknek - a teljes lemez dalszövege megtalálható itt (ráadásul angol fordítással együtt). Kivéve a Socker-t, amelynek itt van a teljes szövege.

Kellemes zenehallgatást hozzá!

Ja és igen, visszajelzések abszolút érdekelnek, hogy kinek hogy tetszett, illetve milyen benyomást keltett :-)

A nap svéd szava: Sverige (Svédország)

Nemsemlegesen, ha lehet

Ara, Ariel, Enis, Helle, Hoa, Joy, Kit, Lo, Mio, Pell, Raja, Sol, Tiger, Torild, Vide...

Ezek mind olyan, Svédországban elfogadott keresztnevek, amelyeket kisfiúk és kislányok is kaphatnak, vagyis nemsemlegesek. Nem egy-egy különcködő szülő döntéséről van szó, hanem egyre többen keresgélnek ilyen nevek között, amelyekből jelenleg 170 van. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy így akarnak biztosra menni a születés előtt, amíg nem biztosak benne, hogy a leendő utód fiú avagy lány :-) Valójában az van a háttérben, hogy ezek a szülők úgy gondolják, nem az számít, hogy valaki fiúnak vagy lánynak született-e, hanem az egyénisége, a személyisége. Olvastam olyan cikket is, ahol az anyuka konkrétan bevallotta, hogy nem szokta elárulni másoknak, hogy kisfia van-e vagy kislánya, pl. hogy ne ez alapján ítéljék meg. Kissé(?) extrém gondolkodásra utal, de korántsem egyedülálló az eset.

A témához azt hiszem, eléggé kapcsolódik az új és nagyon sokat vitatott E/3 személyes névmás megjelenése is. A svéd nyelvben eredetileg létező hímnemű "ő" a han, míg a nőnemű megfelelője a hon (ejtsd: hun). Ez magyarul szimplán csak "ő" mindkét esetben, így mi már ennyivel előrébb járunk, de tényleg. Mondhatni mázlink van a magyar nyelvvel. Emiatt viszont kicsit nehezebb érzékeltetni a dolgot, de sokat segít a megértésben, ha tudunk pl. angolul vagy németül valamennyit.

Visszatérve a svéd verzióra, a han és hon használata sokszor problémás, hiszen pl. ha olyasvalakire hivatkozunk, aki férfi vagy nő (ill. fiú vagy lány) is lehet, akkor általában a nehézkes han/hon hivatkozás jelenik meg. Aztán ott vannak azok, akik sem férfinak, sem nőnek nem érzik magukat, vagy éppen mindkettőnek (és itt is higgyük el, nem egy-két emberről van szó). Vagy egyszerűen az egyenjogúság nevében sokan szeretnének olyan személyes névmást alkalmazni, amely mindenkire illik. Erre találták ki a "nemsemleges ő"-t, a hen-t (a finnből kölcsönözve: hän), amely csak 2009-ben került be a Nemzeti Enciklopédiába, mint új szó, bár javaslatként már 1966-ban és 1994-ben is felmerült egy-egy újságcikkben.

Rengeteg vita, elemzés, újságcikk és riport született már - és születik - a hen-ről. Problémás pl. a ragozása is, nem is igazán ajánlott ragozni. Egyes újságok lelkesen használják, míg mások tudatosan és határozottan kerülik a szó használatát, pl. a Dagens Nyheter - netes verzió: DN.se -, a főszerkesztő 2012 szeptemberi utasításának értelmében. Egy forradalmi lelkületű újságíró és programozó erre válaszul létrehozta a DHEN.se weboldalt, amely úgy nézett ki, mint a DN.se, csak az összes han és hon ki lett cserélve hen-re. Ezután rendőrségi feljelentés, majd annak a visszavonása következett. Ugyancsak idén januárban megjelent az első olyan gyerekkönyv Kivi och Monsterhund (Kivi és Szörnykutya) címmel, amely kizárólag hen-t használ a han és hon helyett, vagyis pl. Kiviről nem is tudjuk meg, hogy kisfiú-e vagy kislány. Természetesen nagy vitákat váltott ki a könyv és ezáltal híressé is vált...

A magam részéről nyitott vagyok, de egyelőre csak kevés helyen találkoztam a hen alkalmazásával. Amikor éppen rátalálok egy újságcikkben, meg is szoktam lepődni :-) Szóval kell még egy kis idő, hogy általánossá váljon, ha az lesz egyáltalán. Tippem szerint nagy rá az esély.

És végül aki úgy érzi, hogy már eleget tud a témáról, az akár egy tesztet is megcsinálhat :-)

A nap svéd szava: jämställdhet (egyenjogúság)

Ingrid

Ma 30 éve - egyben a 67. születésnapján - hunyt el Ingrid Bergman, a Casablanca ünnepelt sztárja (amelyben Humphrey Bogart oldalán játszotta a főszerepet). Az Index oldalán van egy képes összefoglaló az életéről, de találtam még néhány érdekes tényt róla:

• Nem azonos Ingmar Bergman (szintén világhírű svéd) rendező feleségével, akit érdekes módon ugyancsak Ingrid Bergmannak hívtak. Ingmar Bergmannak is csak névrokona.
  
  
• Ugyan a Casablanca-ról emlékszik rá a világ, őt nem jelölték érte Oscar-díjra. Sőt, azt remélte, hogy a halála után többé nem fogják játszani ezt a filmet. Viszont három másik filmért megkapta a szobrocskát: Gázlámpa, Anasztázia és Gyilkosság az Orient expresszen.
  
  
• A Casablanca ugyanakkor nem maradt díjazatlanul: a 8 jelölésből végül 3 Oscar díjat kapott, többek között a legjobb rendező díját. A film rendezője a magyar Kertész Mihály volt.
  
  
• Ingrid folyékonyan beszélt svédül, angolul, franciául, németül és olaszul
  
  
• Lakott Stockholmban, Hollywoodban, Rómában, Párizsban és Londonban is
  
  
• Több férfipartnerének (pl. Bogartnak is) magasítást kellett viselnie a forgatások alatt, hogy ne legyenek alacsonyabbak Ingridnél, aki 175 cm-jével magasan kiemelkedett az akkori színésznők közül
  
  
• Egyszer azt mondta: "Mindig vígjátékokban akartam játszani, de ezt csak idős koromra fedezték fel. Azt hiszik, minden svéd olyan, mint Greta Garbo."
  
  
• A stockholmi Arlanda reptéren van egy óriásplakát: "Üdvözlöm városomban, Ingrid Bergman, legenda" (megjegyzés: én erre nem emlékszem, ha valaki aki arra járt mostanában, megerősítené, hogy ott van-e valóban?...)
  
  
• A tengerparti svéd városka, Fjällbacka - ahol Svédországban lakott harmadik férjével - kikötőjének terét ma Ingrid Bergman térnek hívják, itt áll a mellszobra is. Hamvait a közelben szórták a tengerbe.
  
  

A nap svéd szava: födelsedag (születésnap)

A dán kapcsolat

A háztömbben, ahol lakunk, lakik egy dán pasas, a negyvenes éveinek a végefelé járhat. Hihetetlen, de mindig _pont ugyanakkor_ mos az alagsori mosókonyhában, mint én. De tényleg. Ráadásul nagyon komolyan veszi a dolgot, ha mos, akkor végig lent van (én fel-le szoktam rohangálni, mert egy mosás kb. 40-45 percig tart).

Ami hagyján, csak éppen mindig beszélgetni szeretne velem, legalább pár mondat erejéig. Ebben én is abszolút partner lennék, csak éppen a dán nyelvtudásom továbbra is a nullával egyenlő. Ő pedig láthatóan nem tud svédül. Vagy nagyon jól titkolja...

A beszélgetéseink kb. így néznek ki:

Ő: {tetszőleges dán szöveg}
Én: Vad sa du? [Szó szerint: Mit mondtál? ...a svédek így kérdeznek vissza, ez először kissé bárdolatlannak tűnik, de hamar meg lehet szokni...]
Ő: {tetszőleges dán szöveg, még 1x}
Én: Ja, ja. [Én vissza nem kérdezek még egyszer! Úgysem értem. Remélem, nem valami olyat mondott, amire tiltakoznom kellene...]
Ő: {újabb dán szöveg, totál érthetetlen kiejtéssel}
Én: Hmmm...

És miközben beszél, kagylózok ezerrel, hátha felfogok valamit. Az eredmény siralmas. Mindig az a vége, hogy fogalmam sincs, miről beszéltünk. (Mondjuk ez nem igaz, egyszer megértettem, hogy ő már kora reggel óta lent van, de ezt magamtól is sejtettem.)

Legközelebb megkérdezem, beszélhetnénk-e angolul.

Viszont akkor lehet, hogy nagyon súlyos dolgokat fogok magamról megtudni.
Kell nekem mindig helyeselnem...

Könyörgöm, találja már fel valaki a dánok feliratozását!! Ez már olyan jól megy a svéd tévében a dán filmeknél, élőben sem lehet akkora furfangosság.

Egyébként a dolog hátteréhez még annyit, hogy sok svéd megérti a dánt, de nem mindegyikük. (Még nem jöttem rá, mitől függ.) Viszont tapasztalataim szerint a dánok jóval könnyebben megértik a svédet (ezen nem csodálkozom, pl. a svéd kiejtés nagyon hasonlít a leírt nyelvhez, míg a dán kiejtés egy misztérium).

A dán egyébként sem a svédhez hasonlít leginkább, hanem a norvéghoz, gyakran látok pl. használati utasítást, ahol a dán és a norvég szöveg ugyanaz, csak néhány szónál van két verzió, "/"-jellel elválasztva. Plusz a dánban sok német(es) szót bírtam felfedezni, többet mint a svédben. A téma érdekes, valószínűleg megérne további kutatásokat is. (Ha valamiben nagyon mellélőttem volna, jöhetnek a kommentek.)

A nap svéd szava: tolk (tolmács)

A svéd nem-joghurt...

...a filmjölk. Fil = fil :-), mjölk = tej, a kettő együtt egy joghurtszerű termék neve. Annyiban hasonlít a joghurtra, hogy a tejnél sűrűbb és baktériumoknak köszönheti az ízét meg az állagát, de más baktériumoknak, egészen pontosan a Lactococcus lactis és a Leuconostoc mesenteroides a két tettes. Az A-fil ezeken kívül még Lactobacillus acidophilus-t is tartalmaz. Jó hír, hogy aki laktóz intoleranciától szenved az is fogyaszthat filmjölk-öt, ami egyénként a joghurttal összehasonlítva kevésbé savanyú.

Egyliteres dobozos kiszerelésben árulják, van lättfil (könnyű fil; 0,5% zsírtartalom), mellanfil (közepes fil; 1,5% zsírtartalom) és filmjölk (3% zsírtartalom). A natúr verziókon túl sokféle ízesített változat is kifejlődött az évek során: áfonyás, málnás, epres, egres-bodzás, sőt karácsonyi fűszeres keksz-ízű is (pepparkaksfil). Az én kedvencem a citromos. De vannak bio (svédül: ekologisk) fil-ek is.

Ami a filmjölk fogyasztását illeti, főleg reggelire eszik (vagy az étkezések között, erre van is egy jó svéd szó, a mellanmål), kanállal. Magában vagy valamilyen extrával: zabpehely, müzli, gyümölcs, bogyók, almaszósz vagy dzsem.

Boltban 1931 óta lehet kapni (az Arla nevű tejipari cég vezette be, ők ma is a piacvezetők között vannak), de persze már jóval korábban ismert és fogyasztott eledel. Egyes vélemények szerint már a vikingek is ettek fil-t.

A másik cég amely sok és sokféle fil-t elad a Skånemejerier, amelynek a nevéből is kiderül, hogy skåne-i illetőségű tejipari vállalat (aki újabb itt, annak elárulom hogy ez egy megye, aminek Malmö a központja).

Akit pedig még behatóbban érdekel a filmjölk magánélete, annak ajánlom az angol nyelvű Wikipedia oldalt, ami nagyon jó (de érdekes módon a svéd oldal valamiért egészen szegényesre sikerült).

A nap svéd szava: smaksatt (ízesített)

Ingyen mozi

Egy nagyon érdekes, pergő cselekményű, hihetetlenül összetett filmet láttunk a tévében Élet egy nap alatt címmel. 192 országból beküldött 80.000 videóból állították össze ( 4.500 óra!). Mindegyik videó 2010. július 24-én készült.

A 95 perces film megtekinthető
svéd felirattal itt: Livet under en dag
(ez csak nov. 10-ig elérhető)
illetve
angol felirattal itt: Life in a day
(ez később is megtekinthető)

A nap svéd szava: språk (nyelv, pl. svéd)

Főiskola, egyetem...

Időnként beesik egy-egy segítségkérő e-mail. A mairól úgy gondolom, közérdeklődésre tarthat számot, úgyhogy itt vannak a kérdések és válaszok :-)

"18 eves vagyok es jovore erettsegizek gimnaziumban. Az lenne a kerdesem hozzad,hogy:mehetnek en svedorszagban foiskolara?"
Igen, mehetsz. Részletesen a svéd főiskoláról itt (angolul) és még részletesebben itt (svédül). Elfogadják a gimnáziumi bizonyítványt,
de le kell fordíttatni (angolra vagy svédre). Figyelem, NEM az érettségit!

"en azt hallottam hogy a foiskolak ingyen vannak"
EU állampolgároknak ingyenes a felsőoktatás. Remek, nem? :-)

"nehez a sved nyelv tanulasa?"
Hmmm, én azt mondom, hogy jó, ha tud az ember németül, az sokat tud segíteni. Rengeteg szót ismerősként üdvözölhetünk. De beszéltem már olyannal, aki a svéd, norvég, stb. nyelveket "babanyelvnek", nagyon könnyűnek tartja. A kiejtésben viszont kifejezett előnyünk van a sok magánhangzónkkal (pl. ö, ü). Volt, aki az ő-betűs nevemet látva azt hitte, izlandi vagyok :-)

"angolt mar 100 szazalekosan tudtad amikor kimentel svedorszagba?"
Dehogyis, én nagyon messze vagyok a 100%-tól :-) De az angol A-t (engelska A) játszva megcsináltam a főiskolán, az angol B-t egy félév után (és még angol C is létezik). Mondjuk leginkább nem angolt tanulni mentem Svédországba, inkább svédül tanultam/tanulok. De ha angolul akar az ember tanulni, persze érdemes minél jobban beszélni a nyelvet...

Remélem, segítettem a tanulni vágyóknak. További iskolás kérdések jöhetnek kommentben.

A nap svéd szava: undervisning (oktatás, tanítás)

Szavak...

Vannak azok a svéd szavak, amik iszonyú furán festenek leírva és az ember tanácstalanul áll előttük, amikor pl. egy újságcikkben találkozik velük. Ilyen pl. a tajt, mejl, fajt, tajm...

Aztán beugrik, hogy hoppá, ezek angol szavak lesznek, kiejtés szerinti írásmóddal. (Ez nem meglepő ott, ahol a John-t kifejezetten j betűvel ejtik.)

Szóval csukjuk be a szemünket és mondogassuk a fentieket magunkban. Megvan?

A megfejtés: tight - mail - fight - time

Welcome to Sweden! ...azaz üdvözlünk Svédországban :-)

(Biztos sokat kihagytam, most ezek jutottak eszembe - kiegészítés jöhet!!)

A nap svéd szava: engelska (angol)

Mindenféle infók az országról

A főiskolai könyvtárban találtam egy egész jó kis könyvet, ami a Svédországban élő külföldieknek íródott ismeretterjesztési céllal, angolul (Sweden in English). Íme néhány érdekes földrajzi adat belőle - azaz tudtad-e, hogy

• ...a svéd erdők kb. akkora területet borítanak, mint Anglia, Skócia és Wales területe együttesen?
  
  
• ...Svédországnak kb. 7600 km hosszú tengerpartja van?
  


• ...a lakosság 80%-a az ország déli felén él?
  


• ...a hegyei ellenére Svédország az egyik leglaposabb ország? Európában csak Hollandia, Anglia és Dánia előzi meg ebben
  


• ...az ország területének 1/7-e az északi sarkkörön túl terül el?
  
  
• ...a Mälaren tavon kb. 1100 sziget található?
  
  
• ...a stockholmi szigetvilág a világon a legnagyobbak között van?
  
  
• ...Svédországnak csak Norvégiával és Finnországgal van közös határa (Dániától az Öresund-szoros - vagyis a tenger - választja el)
  
  
• ...Svédország az 5. legnagyobb területű európai ország - Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Spanyolország után - 449.964 négyzetkilométerrel
  
  

Én is kerestem még néhány egyéb érdekességet:

• az ország neve (Sverige) "svéd királyság"-ot jelent
  
  
• a "három korona" az ország heraldikai jelképe (kb. 1330 óta használják), de ugyancsak "Tre Kronor" a férfi hokicsapat neve is
  


• az összes orosz cár viking származású volt
  
  
• 1965-ig baloldali közlekedés volt érvényben a közutakon (összehasonlításképpen: Magyarország a 30-as évek végén váltott irányt)
  


• a világ legadakozóbb országa, ami a fejlődő országokat illeti: ez az egyetlen ország ahol az adományok összege meghaladja a GDP 1%-át
  
  
• a világon a legmagasabb áfakulcs (25%) Svédországban, Dániában és Magyarországon(!) van
  
  
• az európai országok között Svédországban jegyzik be évente a legtöbb találmányt: 271 szabadalom esik egymillió lakosra
  
  
• ugyancsak itt van az egy főre eső legtöbb atomerőmű: 10 atomreaktor/9 millió lakos
  
  
• a 25-64 év közötti nők 40%-a és az ugyanilyen korú férfiak 32%-a vesz részt valamilyen oktatásban/tréningen (míg az EU-s átlag: nők - 10%, férfiak - 9%.)

A nap svéd szava: uppfinning (találmány)

Az ördög a részletekben

A napokban azon agyaltam, hogy már több, mint egy hónapja járok a főiskolára és könnyű volt megszoknom, hogy egészen más, mint Magyarországon. És persze a jót könnyű megszokni. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy én még akkor jártam a győri főiskolára (1992-95, huhh, szinte az őskorban), amikor az e-mailcím még a rendszergazdával jóban lévő diákok kiváltsága volt, weboldalak meg még nem is igazán léteztek...

Úgyhogy aki mostanában (ill. max. 2-3 éve) végzett a magyar felsőoktatásban vagy netán még mindig a padokat koptatja, az legyen kedves és nyilatkozzon, hogy az alábbiak természetesek-e arrafelé is. Mert ha igen, akkor készséggel visszavonom az első mondatot.

Akkor néhány pozitívum, a teljesség igénye nélkül (lényegesek és apró nüanszok egyaránt):

• a szakunknak - bár az "osztály" kifejezés talán pontosabb - külön weboldala van, a résztvevők adataival (aki akar, képet is tölthet fel magáról), fórumozási lehetőséggel, frissülő órarenddel, aktuális információkkal (pl. elmaradó/módosuló órák, házi feladatok, stb.). Kicsit olyan, mint a Facebook vagy a WiW :-)
  
  
• maga a főiskolai weboldal is nagyon színvonalas, minden elképzelhető tartalommal megtöltve
  
  
• ahogy már korábban említettem, egy külön - szakképzett! - osztály foglalkozik a tanulmányi- és a karriertanácsadással. Időpontot lehet tőlük kérni, személyre szabott segítségért, tesztekért, útmutatásért, de előadásokat, workshop-okat is szerveznek (pl. ma a "Hogyan írjunk nyerő önéletrajzot" címűn voltam). Ráadásul a Facebook-on is lehet követni a programjaikat, híreiket...azaz tényleg haladnak a korral!
  
  
• főiskola-szerte sok számítógép van, amiket természetesen korlátozás nélkül használhatnak a diákok. A beléptetőkártyánk és a hozzá kapott PIN-kód használatával hétvégén is be lehet jutni a főiskolai épületekbe
  


• ugyanez a kártya (multikort) fénymásolásra is használható, feltölthető pénzzel...kellemes meglepetés volt, hogy alapból van rajta keret: 45 oldal másolásához elegendő
  
  
• a főiskolai könyvtárat már említettem (Orkanen), de nem győzöm eleget dicsérni. Itt remekül lehet tanulni is, a hatalmas területen belül biztosan találunk egy nyugodt sarkot az elvonulásra (vannak kifejezetten csendes területek is, ahol meg van tiltva a beszéd). Ez pedig az aulája...
  
  
• a tanárok kreatívak, lelkesek, inspirálnak és sokféle készséget fejlesztenek, amik a "való világban" is nagyon lényegesek. Pl. rendszeresen írunk fogalmazást svédül és angolul is. Aztán fejlesztjük a prezentációs képességeinket is (előadás egy adott témában, strukturáltan, minél érdekesebben, a többiek előtt, a lámpalázat leküzdve). Sokszor kell párban vagy kiscsoportban dolgoznunk, ami a munkahelyi projektmunka előkészítője. De még sorolhatnám...
  
  
• főiskola-szerte szelektíven gyűjtik a hulladékot: papír / műanyag / fém / irodai papír ill. egyéb éghető szemét (pl. banánhéj). Épp ma láttam a liftben, hogy kifüggesztették a listát, hogy tavaly mennyi haszna származott ebből a főiskolának ill. mennyit spóroltak vele. De ez csak kis része a főiskola környezettudatosságának.
  


• a múlt héten volt egy olyan óránk, aminek az a címe, hogy "korai párbeszéd" (tidig dialog). Mint kiderült, itt a véleményünkre voltak kíváncsiak a tanárok: megkapunk-e minden információt a tananyagról, a vizsgákról, stb., milyen az oktatás minősége, azt tanuljuk-e, amire szükségünk van, elérhetőek-e a tanárok, stb. Tetszik, hogy erre konkrétan rákérdeznek, nem várják meg az esetleges sirámokat :-) Egyébként nem sok kivetnivalót találtunk, a dolgok 99%-ban olajozottan mennek
  


• a "mi" épületünkben (Gäddan 8) található étterem és kávézó szabadon használható a saját szendvics/ebéd elfogyasztására is (vannak mikrohullámú sütők is). És finom, friss kávéjuk van, potom 10 koronáért (kb. 250 Ft). A kapucsínó 15 korona (kb. 375 Ft). Összehasonlításképpen: egy "átlag" malmöi kávézóban olyan 30-35 koronába kerül egy kis kapucsínó
  


• de a végére hagytam a lényeget: az oktatás (főiskola, Komvux, népfőiskola vagy éppen a KY, ami tulajdonképpen egy céges gyakorlattal kombinált főiskolai képzés) teljesen ingyenes. Fizetni csak a tankönyvekért - és persze a megélhetésért - kell. Valamint a kåravgift-et (kb.: diákképviseleti díj), de ezt már csak ebben a félévben, mert a jövő félévtől az is ingyenes lesz
  

Mielőtt valaki megvádolna, hogy már megint a rózsaszín szemüvegem akadt a kezem ügyébe, ígérem, hamarosan írok a arról a - hatalmas felhördülést okozó - tandíjtervezetről, amit épp a napokban fogadtak el. Bár ez bennünket éppen nem érint, "csak" az EU-n kívüli országok állampolgárait - pl. a kínai és a brazil barátnőimet is - de mégis tanulságos történet lesz, ígérem!

A képen a főiskolai könyvtár - egyben a tanári fakultázs (Lärarutbildningen) - modern épülete, a kedvenc világítótornyommal a háttérben :-)

A nap svéd szava: avgiftsfri (tandíjmentes)

A hetedik

Mint már említettem, Svédországban minden valamirevaló lakos fejből tudja, hányadik hét van éppen. Nos, most éppen a hetedik, a jövő hét pedig a nyolcadik, ami azért is érdekes, mert síszünet lesz (vinterlov), így a Komvux-ön (sem) nem lesznek órák, éppúgy mint az általános iskolákban, gimnáziumokban és egyéb középfokú tanintézményekben.

Viszont a főiskolán lesz oktatás, bár igencsak minimális: Adam, a kanadai angoltanárunk megtartja az összes óráját (bár a suli kérésére a 2x2-t összevonva, 4 órában) és úgy tűnik, Elisabeth, a kiejtéstanárunk is leginkább velünk szeretné tölteni az idejét. Hétfőn lesz vele kiejtés-konzultációm 45 percben, amikoris négyszemközt megmondja a tutit a svéd kiejtésemről, plusz kedden is tart két órát, akkor az egész osztálynak. Kíváncsian várom mindkettőt, azért is, mert Elisabeth humora lenyűgöző - különösen mivel a legsúlyosabb poénokat is pókerarccal adja elő ;)

Mindenesetre örömteli, hogy lesz egy kis lazítási lehetőség. Na persze máris beindult az agyamban a gépezet, milyen jó kis programokat is lehetne szervezni a jövő héten. Régen jártam már Koppenhágában is... Bár ha netán teljesen itthon maradnék, mert mondjuk a hó egész héten olyan durván esne (mint amivel ijesztgetnek is bennünket az elkövetkezendő napokra), akkor sem unnám magamat halálra: remekül ellennék a szünetre kapott leckékkel és a tömegesen a könyvtárból kivett könyveimmel...

Ezen a héten volt még egy fontos (hű, de nagyon fontos!) esemény, a semla napja. A semla tényleg hasonlít a magyar zsömlére, de annak jóval gazdagabb verziója. Ismét Delisa remekül megírt bejegyzését hívom segítségül...érdemes megnézni az írás végén a malmöi videót is! És szégyen, gyalázat, de még csak addig jutottam el, hogy két újságban (Metro és Malmö Lund City) is végigböngésztem az aktuális semla-kóstolások eredményét, az íztesztet. Úgyhogy ideje felkerekednem és beszereznem egy tesztgyőztest. Bár E. nem hisz a tesztekben, én viszont igen, ebből a szempontból még hagyom magamat a tömegtájékoztatás által befolyásolni :-))

De az igazsághoz tartozik, hogy ma már túlvagyok egy isteni kladdkaka-n (ami egy súlyosan függőséget okozó csoda-csokitorta, svéd módra), úgyhogy panaszra nincs semmi okom.

Aztán mi is volt még? Pl. az egyik kedvenc - orosz - osztálytársnőm a hihetetlenül hatalmas pocakjával megjelent a tegnapi történelemórán is...amiben csak az az érdekes, hogy már a múlt hétre volt kiírva szülni. De egyelőre úgy tűnik, a lurkó jól érzi bent magát. Mohamed, az egyik srác meg is kérdezte a tanárnőtől - teljesen komolyan gondolva -, hogy ha netán megindulna a szülés az órán, kihez is kellene fordulnunk a fősulin? Nos, ezt továbbra sem tudjuk, de szerencsére (eddig) nem volt rá szükség ;)

A nap svéd szava: gravid (várandós)