Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

Körkérdés a boltban

Bírom azokat a mini közvélemény-kutatásokat, amiknek az eredménye a napilapokban szokott megjelenni, a legkülönbözőfélébb témákban (hová utazol nyáron? mi legyen az újszülött trónörökös neve?). Persze az eredmény egyáltalán nem reprezentatív, de általában érdekes.

Úgy tűnik, a svédek szeretik ezt a "sportot". De ki ne szeretné megmondani a magáét? Nekem meg az tetszik benne, hogy jobban megismerhető az emberek gondolkodása, értékítélete, preferenciái.

Időnként felbukkan egy-egy izgalmasabb, eredetibb körkérdés, mint pl. a napokban a közeli szupermarketben, a hirdetőtáblán, egyenesen az apróhirdetések között. Muszáj volt lefényképeznem :-)

Íme a fordítás:

-----  -----  -----

SZIA, A NEVEM SMILLA ÉS 10 ÉVES VAGYOK. ÉN ÉS A PAPÁM AZON VITATKOZUNK, HOGY MELYIK A JOBB, A SAMSUNG VAGY AZ IPHONE.

SZERINTEM A SAMSUNG A JOBB
HÚZZ IDE EGY VONÁST
I

SZERINTEM AZ IPHONE A JOBB
HÚZZ IDE EGY VONÁST
IIII

ÜDVÖZLETTEL, SMILLA

-----  -----  -----

A papírhoz egy ceruza is oda van erősítve, a biztonság kedvéért...

Ui.: Bevallom, a meglepődéstől elfelejtettem szavazni.


A nap svéd szava: år (év)

Munka Svédországban (1. rész)

A hozzám érkező e-mailek elérték azt a kritikus tömeget, amikor úgy érzem, hogy erről is írnom kell. Igyekszem hasznos lenni, plusz magamnak is megkönnyíteni a jövőt azzal, hogy újabb kérdések esetén ezekre a bejegyzésekre hivatkozhatok...

Először azt hiszem, idézek néhány levélből és hozzáfűzöm a saját véleményemet, tapasztalataimat. Talán annak is érdekes lehet, akinek esze ágában sincs errefelé költözni ;)

"...mindenhol azt mondták, hogy itt könnyen lehet takarító vagy más egyszerűbb munkát találni. Sajnos nem ezt tapasztalom, főleg mivel csak angolul beszélek."
Pontosan. Mint mindenhol, Svédországban is válság van, nagyon sok ember elveszítette/elveszíti az állását. Természetesen még ilyenkor is vannak lehetőségek, de alapvető a svéd nyelvtudás, még a legegyszerűbb munkáknál is. Sokan - akik kicsit is ismerik a svédeket - kérdezték már tőlem, hogy: "de hiszen itt mindenki tud angolul, nem elég az angol tudás?". IGEN, még az idősebb svédek is remekül tudnak angolul. De NEM, nem elég az angol.

Gondoljunk csak bele: egy magyar cég munkatársat keres (mondjuk takarítót, de lehet akár irodista is). Feladják a magyar(!) nyelvű hirdetést, erre érkezik egy angol nyelvű jelentkezés egy - mondjuk - ukrán jelentkezőtől (aki nem tud magyarul). Vajon mekkora esélye lesz elnyerni az állást?...

Az hogy mi tudunk angolul, az nem sokat jelent itt. Hiszen mindenki tud angolul - PLUSZ svédül is, ráadásul anyanyelvi szinten. Ha - valami csoda folytán - fel is vennének, hamarosan nagy gondot okozna, hogy nem érted a kollégáidat, a hivatalos tájékoztatásokat, a tárgyalásokat...hiszen csak miattad nem fognak angol nyelvre váltani.

Nekem még úgy is gondjaim voltak, hogy a cég hivatalos nyelve - elvileg - az angol. De az én kollégáim mind svédek voltak. Nyilván egy megbeszélést is svédül tartanak, ha 15 svéd mellett én vagyok az egyedüli külföldi. Viszont gyorstalpalónak remek volt, kénytelen voltam hamar megérteni, miről beszélnek!

"...ha mondjuk túl vagyunk a nyelvtanfolyamon (amihez sok kedvem nincs igazándiból, de belátom, hogy szükséges), akkor nekem milyen esélyem lenne bárhol, szellemi munkakörben elhelyezkedni?"
Egy (kezdő) nyelvtanfolyamon túl lehet lenni talán fél-egy év alatt, de ettől még nagyon távol leszünk egy svéd nyelvű interjútól... Szigorúan a kérdésre válaszolva: 0%.

"...ha esetleg tudsz valamilyen lehetőségről, kérlek, értesíts róla!"
Konkrét állásokkal kapcsolatban sajnos nincs módom segíteni. Ha Magyarországon élnék és ott keresne meg egy külföldi ilyen kéréssel, akkor is csak azt tudnám mondani, hogy nem vagyok állásközvetítő, egyébként is mindenkinek magának kell megtalálnia a hozzá illő állást - ez így működik mindenhol. Viszont álláskereső oldalakat tudok majd ajánlani (amikhez szintén nagyon hasznos a svéd nyelv ismerete, hiszen svédül vannak a hirdetések).

"Ha csak annyit megírnál, hogy te hogyan indultál itt el, már az is sokat segíthet."
Erről viszont már elég részletesen írtam itt márciusban. Az én történetem kicsit egyedi, mert a cég, ahol dolgoztam, Magyarországon és Svédországban is jelen volt, azaz gyakorlatilag ott kiléptem, itt beléptem (bár volt olyan ötlet, hogy "kiküldenek", de végül is így volt jobb, tisztább), de ez sem volt evidencia, előtte én is kerestem, de nem találtam állást. Másrészt a párom már remekül tudott svédül mielőtt kijöttünk volna, ez hatalmas pluszt jelentett. Harmadrészt én is intenzív nyelvtanfolyamra jártam még Budapesten, hogy minél több nyelvtudással legyek felfegyverkezve.

"...az időjárásról nem sokat írtál, érthetően, hiszen annyi minden más, sokkal érdekesebb dolog van, de kicsit kifejthetnéd"
Svédország területe Magyarországénak az ötszöröse és észak-dél irányban nagy a kiterjedése (azaz hosszúkás, meg lehet nézni az Európa-térképen). Svédórán tanultuk, hogy az északi és déli pontja között pont akkora a távolság, mint a déli pontja és Róma között. Ebből következik, hogy nincs olyan, hogy AZ időjárás. Északon hideg van, délen amolyan óceáni-kontinentális (pl. a tavalyi tél enyhébb volt Malmöben, mint Pesten), a kettő között meg megint másmilyen. Nem mindegy, hogy valaki Malmöbe, Stockholmba vagy éppen Kirunába készül... Egy kis támpontot adhat itt a blogomban a jobb oldali sávban található három ikon a stockholmi és malmöi (plusz a budapesti) időjárással. De majd ehhez is adok linket, ha valakit egyéb svéd időjárás érdekel.

"A blogod nagyon szép, a történeted mesébe illő."
Hát persze, én meg egy népmesei hős vagyok :-) , de komolyra fordítva a szót: a svéd "kalandunkat" rengeteg előzetes kutatómunka előzte meg (nagyon hasznos dolog az internet! nélküle sokkal nehezebb lett volna), sok-sok tépelődés, néhány nyaralásba oltott út 2006-tól kezdve (főleg hogy felmérjük a terepet)...aztán volt egy csomó kudarc is közben meg jópár saját kárunkon tanulás. És megérkezve sem volt fenékig tejföl, mert nem várt bennünket gazdag nagybácsi, sőt! Senki nem várt itt bennünket, teljesen magunkra voltunk utalva. Mesélhetnék az albérlet- és az álláskeresés "szépségeiről" meg a bürokráciáról (sőt, erről már írtam is itt-ott), de nem teszem. Röviden a kulcsszó: kitartáááás! Persze ha valaki szerencsés alkat, az remek dolog :-)

{ ...hamarosan folyt. köv. }

A nap svéd szava: språkkurs (nyelvtanfolyam)

Sütik és félreértések

Ha már a virágoknál tartunk, hétvégén könyvtárba menet (Malmöben), a belvárosi régi temetőben valami fantasztikus látványban volt részem: több száz négyzetméter egybefüggő kék virágszőnyeg. A nevét nem tudom, de csillag alakú, sokvirágú szépség. Pont ez és éppen ugyanott fotózta valaki :-) És a legmeglepőbb helyeken bukkannak elő a citrom-és narancssárga nárciszok is...

Más: ma ebéd után az egyik dán kolléganő körbement egy doboznyi jégkrémmel és megkínált bennünket. Amikor az alkalom után érdeklődtem, kiderült, hogy lecserélte a 15 éves kocsiját egy újra és most nagyon örül. Van benne valami: így könnyebb vele együtt örülni - mármint jégkrémet eszegetve ;)

De szinte minden héten van ilyen alkalom - hangsúlyozom: a koppenhágai irodában. A múlt héten a nagyfőnöknek volt a születésnapja, akkor isteni finom epertortát kaptunk (az asztal körüli vicces beszélgetésben leginkább megint csak nem tudtam részt venni, lévén dánul folyt). Plusz a közelgő húsvétra való tekintettel egy-egy fémdoboznyi csokitojást is kiosztásra került, mert ezen a héten már sokan szabadságon vannak (Dániában a nagycsütörtök és a nagypéntek is munkaszüneti nap, és persze a húsvét hétfő is, míg Svédországban a nagycsütörtök munkanap).

Aztán két hete volt egy olyan eset, amikor a kedvenc dán kolléganőm mondta az ebédnél - persze angolul -, hogy készüljek, mert sütizés lesz, ugyanis egy másik kolléganő nyugdíjba megy (pension) - plusz másnap a férjével 2 hét thaiföldi nyaralásra indul. Micsoda frappáns kezdete egy nyugdíjnak, gondoltam. A torták felvágása szerencsére(?) az én íróasztalom mellett történt, ahol mondtam is az ünneplő kolléganőnek, hogy hallottam, ez az utolsó napja. Igen, mondta, holnap megyünk Thaiföldre! Igen - folytattam -, és egyúttal a nyugdíjas élet is elkezdődik... Kérdőn rám nézett: - Hát ezt meg ki mondta? Öreg vagyok, de azért ennyire nem!

Ajjaj...izé, biztosan félreértettem, motyogtam. Na, innentől kezdve ez volt a fő poén, amin pukkadoztak. (Persze dánul, de ennyit azért értettem.) Még egy hét múlva a főnök születésnapjánál is megkaptam, hogy figyelem: nem nyugdíjba megy, születésnapja van! Köszi, köszi...

Ja, és azért megkérdeztem, hogy ugyan miért hozott a nem-nyugdíjba menő kolléganő tortát a kollégáknak? "Mielőtt elmegyünk szabadságra, szoktunk a többieknek sütit hozni." Hmmm, én Magyarországon ahhoz voltam szokva, hogy ha visszajövök nyaralásról, illik édességet hozni az irodában maradtaknak a messze távolból. Hát, ez is egyfajta kultúrsokk, na.

A nap svéd szava: kyrkogården (temető, azaz szó szerint: templomkert)

Vakációs gondok ;)

Már többször megfogadtam, hogy reggelente a vonaton nem Metro újságot olvasok, mert annyi jobb dolog létezik annál, mint a reggeli (rém)hírek, pláne ébredés után, közvetlenül bele az ember arcába. De ma olyan kellemesen megmosolyogtatott egy cikk, hogy muszáj megosztanom. Külön ajánlással mindenkinek, aki volt olyan kedves, és kitöltötte a kis kérdőívemet (és igen, továbbra is érdekel, ki honnan és hogyan olvas!).

Szóval, az említett írás arról szól, hogy a svédek ugye imádnak külföldre - főleg melegebb tájakra - utazni. Az utazást követő másik össznépi hobbi pedig az utazás utáni reklamáció (évente 30.000 db panasz érkezik az utazási irodákhoz/-ra!). Ami akár rendben is lehetne, na de a következő – tényleg megtörtént! - panaszok azért nem biztos, hogy 100%-osan jogosak ;)

1. Rossz hely. Egy középkorú férfi a nyaralása után hazafelé utazva vette észre, hogy ”Las Palmas, Gran Canaria” (Kanári-szigetek) áll a repülőjegyen. Egészen addig azt hitte, hogy Palma de Mallorca-n volt (ami bár szintén spanyol sziget, csak máshol). Emiatt visszaköveteli a befizetett pénzét.

2. Meztelen szomszéd. Egy nő amiatt panaszkodott, hogy a szomszédos szálloda ablakában egy meztelen nő volt, akit a férje állandóan bámult. A feleség visszaköveteli a befizetett pénzt, mert emiatt tönkrement a nyaralása.

3. Egyedül repülés. Egy házaspár a repülő két különböző végébe kért jegyet, de végül egymás melletti ülésekre ültették őket, mert a légitársaság azt hitte, tévedésből kapták a távoli helyeket. A férj kártérítést kér amiatt, hogy a repülőút alatt a felesége mellett kényszerült ülni.

4. Tévé-szabotázs. Egy idősebb hölgy állítja, hogy változó hangereje volt a tévéjének. Meg van róla győződve, hogy a szállodának van egy gombja, ami minden tévékészülékre hatással van és az egyik alkalmazott egész nap ott ül és fel-le tekeri a hangerőt.

5. Teljes szolgáltatás. Egy idősebb pár rámutatott, hogy a prospektusban az szerepelt, hogy ”az idegenvezetők a nap 24 órájában rendelkezésre állnak”. A pár szerint ez azt jelenti, hogy naponta legalább egyszer minden vendéghez el kell, hogy menjenek az idegenvezetők egy kis kávézásra és törődésre.

6. Túl sok információ. Egy középkorú pár arról panaszkodott, hogy az olasz buszkörúton az idegenvezető túl sok információt adott és azokat - ráadásul - újra meg újra elismételte. Ettől úgy érezték, mintha kiskorúként kezelnék őket.

7. Napgarancia. Egy család a Kanári-szigetekre utazott. De sajnos a két hét alatt csak két napon volt napsütés. Szerintük az utazásszervezőnek fel kellett volna őket hívnia és elmondania, hogy nincs jó idő a Kanári-szigeteken. Ezek után egy új utat igényelnek, ahol ezúttal az utazási iroda garantálja a napsütést.

8. Romantikamentes zuhany. A friss szerelmespár arról panaszkodott, hogy a szálloda zuhanyfülkéje túl kicsi volt, emiatt nem tudtak együtt zuhanyozni, ami tönkretette a nyaralásukat.

9. Túl késői vacsora. Egy középkorú pár az Alpokba ment sielni. A szálloda késői vacsoraidőpontja és a lassú felszolgálás eredményeképpen a pár túl későn került ágyba és másnap túl fáradt volt a sieléshez.

...de a legnagyobb kedvencem ez:

10. Spanyolok. Túl sok spanyol van Spanyolországban és csak spanyolul beszélnek.

A nap svéd szava: semester (nyaralás / telelés, egyszóval vakáció)

Még mindig Dánia...

Úgy alakult, hogy ma is Koppenhágában voltam az irodában. Az egész egy szokásos, nyugis hétfőnek indult, az első meglepetés akkor ért, amikor - az ebédlőbe érkezésünk előtt pár pillanattal - a kedvenc kolléganőm megkérdezte, hogy ugye tudom, hogy ma kenguru lesz az ebéd? Ez váratlanul ért. Dánia és kenguru?... Közben oda is értünk és a nemzetközire hangszerelt étlapra fel is volt rajzolva egy kenguru, sőt plusz dekorációnak egy nagy üveghengerben vörös homok és benne heverésző fotó-kenguruk és egy fotó-krokodil(!) próbálta imitálni Ausztráliát. A kenguruhús pedig leginkább vörös marhahúsra emlékeztetett. Kis hezitálás után vettem belőle, hármunkból az egyik lány inkább kihagyta. Bár nekem is rossz volt a lelkiismeretem, amikor elképzeltem egy ugrándozó kengurut... Ami azt illeti, egész finom volt, nem is tudom, mire emlékeztet az íze (lehet, hogy semmire, amit eddig kóstoltam). De nem leszek rendszeres fogyasztó, az biztos. Azt már csak mellékesen említem meg, hogy csicseriborsós köret és mangó-uborka saláta is volt hozzá.

Ebéd közben azt is megtudtam, hogy délután lesz egy kisebb fogadás és beszéd, ugyanis a számítástechnikai (IT) osztály főnöke ma 25 éve van a cégnél. 25 év! Az nem kevés, pláne egyetlen cégnél... Kivételesen személyesen is ismerem az illetőt, az ünnepség előtt gratuláltam is neki és mondtam, hogy nem is gondoltam volna, erre ő: "azt, hogy ilyen öreg vagyok? ó, én már nyolcéves korom óta itt dolgozom" :-) Az ünnepelt tartott egy jó kis humoros prezentációt, szerencsére kivetítővel támogatva, így volt, amit én is megértettem a dán szövegből. Pl. a személyes mérföldkövek között ilyenek szerepeltek: 1983 - a konyhalány felpofozott, 1995 - a leghosszabb nyaralásom (egy sydney-i kórházban). Persze a nagyfőnökök sem bírták ki beszéd és humoros visszaemlékezések nélkül, de sajnos ők nem voltak feliratozva... Viszont volt pezsgő és sütemény, ez utóbbi speciális marcipános, amit - mint megtudtam - a dánok általában szilveszterkor, az éjféli pezsgő mellé fogyasztanak (viszont a svédek csak keresztelőkön). A kolléganőm ide vonatkozó kérdésére bevallottam, hogy a magyarok az újévi pezsgő mellé semmilyen sütit nem esznek. Nahát...

A nap dán szava: wienerbrød (ami szintén egy dán süti, Bécsről nevezték el) ...viszont Ausztriában "koppenhágai sütinek" hívják és valószínűleg a török baklavából eredhet :-)