Ilyen is csak itt van(?) - 1. rész

Speciális ez-meg-az... Avagy a svéd valóság néhány szelete, legyen az vicces vagy szimplán meglepő:

• Drop in dop - kb.: "ugorj be" keresztelő, ha az embernek nincs kedve szervezkedni vagy spontán alkat, akkor bejelentés nélkül, az előre meghirdetett helyen és időben benevezhet egy keresztelőre. A Svéd Egyház (Svenska Kyrkan) szolgáltatása, gyereket és felnőttet is megkeresztelnek A papon és a zenén kívül pl. kávéra és tortára is meghívnak (de hát kávéra amúgy is rengeteg helyen, az autószerelőtől kezdve a barkácsbolton át a bútoráruházig).
  
  De mondok egy még újabb lehetőséget: drop in vigsel ("ugorj be" esküvő). Idén már az ötödik év, hogy ilyeneket rendeznek, pl. június 14-én a stockholmi Skansen-ban. Itt az első évben 357 párt adtak össze, a  második évben 257 párt, tavaly és tavalyelőtt pedig pont ugyanannyit, 436 párt. A lehetőség ezen a nyáron is nyitva áll minden itt élő számára, aki a spontán dolgok híve, de országszerte más dátumok is vannak :-)
  
  A kritikus hangok szerint ezek az események az egyház kétségbeesett próbálkozásai arra, hogy minél több hívet szerezzenek, mivel pl. csak minden 3. esküvő egyházi, a gyerekek több, mint felét nem keresztelik meg és évente kb. 50.000-en kilépnek a Svenska Kyrkan kötelékéből.
  
  
• Felfedeztem, hogy a moziban a svéd filmeket - némelyik előadásnál, azaz időnként - svéd felirattal is lehet nézni. Na most ez pont jól jött volna a nem mindennapi címmel ellátott "Hundraåringen som klev ut genom fönstret och försvann" (A száz éves [férfi], aki kimászott az ablakon és eltűnt) c. filmnél, amit nemrég néztünk meg. Ugyanis a főszereplő hosszú monológjai a mi fülünk számára szinte érthetetlenek voltak, nagyon távol esett a kiejtés a riksvenska-tól (kb: birodalmi svéd - a standard, semleges verzió, ami dialektusoktól mentes).
  
  Még egy érdekesség: a gyerekeknek szóló amerikai filmeket meg lehet nézni svéd szinkronnal vagy angol eredetiben. (A felnőtteknek szóló filmeket soha nem szinkronizálják, nagyon helyesen - a nyelvtanuláshoz így ez a kellemes "eszköz" is adott.)
  
  
• Csak pici momentum, de ilyesmi is előfordulhat különböző okokból kifolyólag: ma egy ún. stressztesztet töltöttünk ki az egyik svéd munkakeresős weboldalon. Az ember rákattintgat kb. 20 állításnál a megfelelő válaszra, ami rá éppen jellemző, majd a végén továbblép az eredményoldalra, ahol megtudhatja, hogy is áll ezzel a stresszdologgal. Ezen a ponton - nagy meglepetésemre - azt találtam, hogy a szöveges értékelés dánul van. Oké, én elég jól megértettem azt a kb. 3-4 szót, ami arról tudósított, hogy nincsenek gondok a stressz-szintemmel, de ha valaki igazán stresszes, el tudom képzelni, hogy a dán leírást látva nem lesz jobb kedve :-)
  
  
• Korábban már írtam ezt-azt az SD nevű szélsőjobbos parlamenti pártról és a vezetőjéről, Jimmie Åkesson-ról. A lakosság túlnyomó többsége - bátran írhatom ezt - nem rokonszenvezik vele és a pártjának a programjával sem, de mivel ugyanabba a kiemelt biztonsági csoportba tartozik, mint pl. a miniszterelnök, ő is SÄPO-védelem alatt áll (=svéd titkosrendőrség). Tavaly novemberben, amikor Åkesson éppen a könyvét dedikálta Stockholmban, egy középkorú nőnek mégis sikerült az, amit senki nem gondolt volna: egy habostortával arcon dobta az SD pártelnökét, az esetről még videó is van a neten.
  
  A "merénylőt" azonnal elfogták, a hivatalos döbbenet leginkább amiatt volt, hogy ilyen védelem mellett hogyan történhetett ez meg? Kedvenc heti bűnügyi elemző műsorunkban - Veckans brott - is elhangzott Leif-től: a magánvélemény / személyes szimpátia vagy ellenszenv egy dolog, de hivatalosan nagyon aggályos az eset. Hiszen ez a szigorúan védett személy nem volt biztonságban, bármi történhetett volna vele - vagy ezek szerint más védett személlyel is?...

A nap svéd szava: präst (pap)

KRESZ-dolgok

Az utakon közlekedve előbb-utóbb feltűnik a magunkfajtának, hogy itt bizony jópár dolog máshogy van. Erre jellemző példa a házunk melletti kereszteződés, ahol mind a 4 irányból stoptábla van. Na ilyenkor kinek van elsőbbsége? Sokan arra tippelnek, hogy ez is jobbkezes kereszteződés, csak éppen meg kell állni. A négyoldalú stoptábla-szabály szerint viszont annak van elsőbbsége, aki előbb ér oda. Láttam már értetlenül várakozó autóst, aki nem értette, hogy a jobbról jövő autó miért nem akar menni...

A könyvtárban magamhoz vettem egy vezetést oktató könyvet (szó szerint lefordítva: "Jogosítványkönyv", Körkortsboken), és végiglapozgattam, hogy találok-e helyi specialitásokat - a forgalomban vagy magában a könyv jellegében. Aztán vannak olyanok, amiket máshol olvastam vagy magam tapasztaltam. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

• A könyvben külön fejezet van a környezetbarátabb autóvezetésről - pl. különböző üzemanyagok, elektromos- és hibridautók, vezetési stílus/mód fontossága, szervizelés jelentősége, az autózás alternatívái: bicikli, tömegközlekedés... Plusz az emberi tevékenységek káros hatásáról a Föld klímájára.
  
  Néhány konkrét példa arra, hogy a gyakorlatban is tesznek mindenféle lépéseket: Malmöben, a Västra Hamnen egyik parkolójában nemrég nyílt meg egy elektromos autóknak épített töltőállomás - napelemmel a tetején, azaz napenergiát használva. A tankolás pedig - azt olvastam - ingyenes... Egyébként 2013-ban Malmö nyerte az Elektromos Autók Legjobb Városa (Elbilsbästa Kommun) címet, ebben az is közrejátszott, hogy a közigazgatás szinte összes autója környezetbarát üzemanyaggal megy (környezetbarát autó = miljöbil), vagy legkésőbb 2015-ig arra lesz lecserélve. Aztán az egyik malmöi parkolóházban parkolva ingyen igénybevehetünk biciklit, amivel könnyebben mozoghatunk a városban. Vagy pl. a legtöbb városban ki van írva, hogy max. 1 percig megengedett a gépjárművek üresben járatása, itt van pl. a részletes göteborgi szabályzás.
  


• Mobiltelefon használata az autóban, vezetés közben, headset vagy kihangosító nélkül - meglepő, de megengedett! Még meglepőbb, hogy Európában egyedüli országként, ugyanis ezt már Albániában is betiltották. Ami indoklást olvastam eddig, az sem kutya, a kutatások szerint a kihangosítós verzió is eltereli a sofőr figyelmét, ezért az sem jobb - így marad a megengedő szabályozás. Legalábbis ma még ez van érvényben. Ráadásul az autósok - de ez a forgalom összes résztvevőjére igaz, még a gyalogosokra is - egyre gyakrabban szuggerálják az okostelefonjukat (internet, stb.). Én biciklivel közlekedve napi szinten kényszerülök ilyen módon "alvajáró" gyalogosok miatt mindenféle manőverekre. Valahol olvastam, hogy emiatt megnőtt a gázolások száma is, na ezt simán elhiszem.
  
  
• Elsőbbségadás a biciklisek számára - Malmöben az egyik forgalmas kerékpárútszakasz (ami egyébként egy kellemes parkos részen fut végig kb. 1 km-en keresztül) három helyen is keresztez autóutat, és az elsőbbségadással sokszor volt probléma. Az autóknak volt elsőbbsége, de ezt sok biciklis nem így értelmezte vagy rosszul tudta, ugyanis a mellette lévő zebrán természetesen a gyalogosoknak volt elsőbbsége, amit az autósok itt szinte 100%-ban meg is adnak, mondhatni ösztönösen. Voltak persze balesetek is emiatt.
  
  Nos, nemrég átépítették ezeket a kereszteződéseket, a kocsik bukkanókat kaptak ÉS Elsőbbségadás kötelező! táblát (avagy macisajt). Állítólag az országban ez az első három kereszteződés, ahol az autósoknak elsőbbséget kell adniuk a kerékpárosok számára. Mint gyakran arra közlekedő kerékpáros, elmondhatom, hogy ég és föld a különbség. Megnőtt a biciklisek biztonságérzete, egyértelmű lett a helyzet. Korábban is megállt ám sok autós, csak nehogy baleset legyen, de persze nem volt nekik kötelező. Nekem meg konkrétan volt olyan esetem, hogy megadtam az elsőbbséget egy autónak, de a mögöttem jövő bringás csöngetett rám, hogy ugyan miért akadályozom őt?...
  
  
• Az ún. spanyol kanyar (spanska sväng), amit én egy vidéki autóúton láttam. Van neki egy előrejelző táblája, én is erre figyeltem fel. A lényege, hogy balesetveszélyes kereszteződéseket átépíthetnek ilyenre, azaz a széles útról megtiltják a balra kanyarodást. Ehelyett jobbra le kell kanyarodni az elkerülő kanyarra, majd arról lehet keresztezni a szélesebb utat, így nem keletkezik veszélyes balkanyar.
  
  
• Részletesen ír a könyv a vadakkal való találkozás veszélyeiről, a kockázatos időszakokról (pl. alkonyat, pirkadat vagy télen, amikor egyes állatok a sózott úthoz vonzódnak), hogy miért a jávorszarvassal való ütközés a legveszélyesebb - és belőlük ugye van kb. 300.000-400.000 db(!) az országban -, mit tegyünk vadgázolás esetén, bejelentési kötelezettség és procedúra a rendőrség felé egyes állatfajok esetén (pl. medve, farkas, hiúz, jávorszarvas, vidra...). Erről a témáról  korábban már én is írtam.
  
  
• Kétoldalas, fotókkal illusztrált leírás a "gyermek az autóban" témakörben, pl. mikor milyen gyerekülést használjunk, milyen szabályokat kell figyelembe venni, milyen gyerekülés nem megfelelő (a T-kóddal jelöltek, ezek csak 2008. május 9-ig voltak engedélyezettek, jelenleg E-minősítésű ülést szabad csak használni). Részletes leírás a gyerekülések helyes rögzítéséről. Satöbbi.
  
  
• Egyik kedvencem: a láthatóság. Szintén fotókkal illusztrált oldalak arról, ki mennyire látszik a sötétben. Az autó világításának erősségétől függően a gyalogos láthatósága:
  a) sötét ruhánál: 25 ill. 100 m;
  b) világos ruhában: 60 ill. 200 m;
  c) fényvisszaverő ruhában: 125 ill. 300 m!
  Természetesen részletesen ír magáról az autós közlekedés fényviszonyairól is, a lámpák kezeléséről. De a szemléletesség itt is megvan (fotók). 

Amúgy az egész svéd oktatókönyvnek tetszik a szerkezete, nemcsak áttekinthető, de érthető, a fölösleges száraz szövegek elhagyásával, abszolút a gyakorlati mondanivalóra koncentrálva, a lényeget külön kiemelve, sok fotóval és rajzzal illusztrálva. Belenéztem a magyar könyvbe is, bennem lehet a hiba, de nagyon hamar elfáradtam a nyelvezetétől. A svéd könyvben az is pozitívum (szerintem), hogy szinte minden egyes témánál beleszövi a mondanivalóba az emberi tényezőt. Hogy az egész autóvezetésnek ez az egyik lényege: magunkkal tisztában lenni, mások viselkedését minél jobban kiszámítani.

(A képen: svéd vezetésoktató könyv - thai nyelven.)

A nap svéd szava: körkort (jogosítvány)

Státuszszimbólumok

Mi az, ami egy svéd számára státusszal bír? Hát nem a "felvágós" dolgok. Ha valakinek Rolls-Royce-a vagy Jaguárja van, az leginkább ciki, a milliomosok körében is. Többre értékelik a megbízható Volvo-t vagy Saab-ot. Ezekből pedig tényleg rengeteg fut az országban, az újabb modellek mellett sok tizen- és huszonéves is. Remekül mennek, miért is cserélnék le őket?

Általánosságban is elmondható, hogy az egyszerű életnek van a legnagyobb becsülete. Leggyakrabban a három B-re áldoznak: bostaden (lakás), barnen (gyerekek) és bilen (autó), úgyhogy a ruhák, ékszerek, stb. a lista végefelé helyezkednek el és inkább szükségtelen luxusnak számítanak. Aki netán gazdag, nem mutatja, hogy az lenne és nem is dicsekszik vele, milyen körökben mozog. (Persze itt is vannak újgazdagok, akik épp hogy nem így tesznek.)

Aminek igazi értéke van, az általában nem megvásárolható: szabadidő, család, kimozdulás a természetbe... Az újonnan ideköltözötteket az is meg szokta lepni, hogy milyen könnyű túlöltözni a svédeket. Nem divat kiöltözni, még ünnepi alkalomra sem. A ruhánál fontosabb a higiénia. A ruha pedig lehetőleg legyen sportosabb és kényelmes. Bármely életkorban! Nagyon fontosak a leárazási időszakok (számunkra meglepően sokat írnak róluk az újságok is), pl. karácsony után, nyár végén. Ha ezt látjuk kiírva, hogy REA, akkor ott leárazás van - a rövidítés a realisation szóból ered. Azaz ilyenkor reális áron adják a ruhákat :-) De a használtruha-piac is pezseg. Na nem mondom, hogy mindenki ott vásárol, de sokan.

Az alábbi lista a unitedminds felmérésének eredménye - azaz mi jelent státuszt egy átlag svéd számára?

1. általános műveltség
2. munkahelyi kompetencia
3. elkötelezett és jó szülőnek lenni
4. kedvesnek lenni
5. sok nyelvet folyékonyan beszélni
6. önerőből szerzett vagyon
7. munkaidő saját beosztásának lehetősége
8. rászorultak támogatása idővel és pénzzel
9. hosszú és stabil házasság
10. világos és nyitott életszemlélet

És mi az, ami nem?...

   91. magas látogatottságú blog*
   92. teleírt határidőnapló
   93. lakberendezőt fogadni
   94. terápiára/pszichológushoz járni
   95. munkán kívül összejárni a főnökkel
   96. a bulvársajtóban szerepelni
   97. egyedülállónak lenni, intenzív szerelmi élettel
   98. min. 15 évvel fiatalabb férj
   99. min. 15 évvel fiatalabb feleség
 100. plasztikai sebészet igénybevétele

* a legolvasottabb svéd blogok ugyanis főleg fiatal lányok bejegyzései a divatról és saját maguk fontosságáról, pl. Blondinbella :-) (remélem, ezzel nem tapostam egy rajongó lelkivilágába sem...)

Tárgyak, amik státusszal bírnak (ez 2007-es lista, de talán ma is releváns):

1. "zöld" autó (hibrid, elektromos, alacsony kibocsátású...)
2. új autó
3. ismert festők képei
4. nagy könyvgyűjtemény
5. tetőtéri lakás

 Legmagasabb státuszú ingatlanok:

1. birtok
2. ház külföldön
3. megtervezett és ízlésesen berendezett otthon
4. vidéki ház
5. tetőtéri lakás egy nagyváros attraktív részén

Egyébként a lakás - és a világszerte híres svéd lakáskultúra - azért is olyan fontos az itt lakóknak, mert a viszonylag hosszú tél miatt sokat tartózkodnak otthon. És ha már nem mozdulnak ki, akkor már legyen kellemes az a lakás vagy ház. És világos: a legtöbb lakásban fehérek a falak, sőt, gyakran a berendezés is. De a lakberendezési témára majd még visszatérek :-)

A nap svéd szava: tavla (festmény, kép)

Madárleltár

A napokban tették közzé a Svéd Ornitológiai Egyesület számlálásának az eredményét, amelyet már nyolcadik alkalommal végeztek el. Eszerint a téli madáretetőket jelenleg a következő fajok utalják:

1. Széncinege
2. Mezei veréb
3. Kék cinege
4. Süvöltő
5. Citromsármány
6. Zöldike
7. Feketerigó
8. Szarka
9. Házi veréb
10. Csóka

Az SVT cikkében mindegyik fent említett madárfaj fotója megtekinthető.

Saját, nem hivatalos statisztikám szerint a mi környékünkön - Malmö, azon belül Kirseberg - a kihelyezett táplálékgolyókat leginkább a cinkék, a csókák és a szarkák látogatják (igyekszünk is a bokor mélyére berakni a cuccost, különben az utóbbiak egyszerűen letépik és a magukévá teszik). Kifejezetten sok csókánk van, ami azt illeti. Vannak még helyenként feketerigók és verebek is, de verébből tényleg nem sokat látni. Ahhoz képest, hogy régen milyen közönséges madárnak számítottak - úgy látszik, a cinkéknek mostanában sikeresebb a stratégiája. Süvöltő, citromsármány, zöldike nem errefelé kosztol, sajnos...

Viszont január elején a tengerpart melletti fákon sok csonttollúra lettem figyelmes. Meglepő látvány volt a nagy csapatnyi bóbitás madár (nagyon helyesek egyébként), csak itthon tudtam beazonosítani őket a madárhatározóból. Még soha nem láttam ezeket a madarakat élőben, de pont azokban a napokban Magyarországról is érkezett hír róluk.

Ha valaki madarat szeretne etetni és nem éri be a kajagolyók kilógatásával (és az s.k. építéssel sem bajlódna), akkor a különféle boltokban hiper-szuper madáretetőkből választhat. Az egyik gusztusosabb, mint a másik - úgy látszik, a skandináv formatervezés itt is utat tört magának. A kedvenceim mégis a tipikus svéd faház mintájára tervezettek (ld. fent). Figyeljük meg az ablakot a gondosan kivitelezett függönnyel :-)

Megjegyzem, kicsit munkás volt a fenti madárfajok nevének a lefordítása. Röstellem, de nem vagyok annyira otthon a madarak világában mint pl. egy átlag svéd, így nem vágtam azonnal, mi micsoda. Addig rendben van, hogy "cinke", meg "veréb", de ezeken belül már gondban vagyok. Ráadásul svédül nem mindig konzekvensek az elnevezések, pl. széncinege = talgoxe (egyébként oxe = ökör), kék cinege = blåmes (a blå = kék, de a mes = gyáva ember, legalábbis eddig ezt a jelentését ismertem); valamint mezei veréb = pilfink (fink = pinty), házi veréb = gråsparv (grå = szürke, sparv = veréb, ezek után teljesen meglepő módon).

De a macera alapvetően az volt, hogy a svéd madárfajta-névhez a) először meg kellett találnom a latin nevet (mert az online szótár nem segített a direkt fordításban), majd b) a latin névhez meg kellett lelnem a magyar nevet. Na jó, nem volt vészes, a Wikipedia pl. erre is jó. Ja igen, a csóka svédül úgy van, hogy kaja. A kiejtés kb. ez: kaaaja. Jó, nem?...

A nap svéd szava: fågelbord (madáretető)

Identitás. Zavar?

Patrik Lundberg nem gondolta, hogy ilyen nehéz lesz a dolog, hiszen ő csak elköltözött egy másik svéd városba: a kb. 8000 lakosú Sölvesborgból Malmöbe. De amíg a kisvárosban nagyjából mindenki tudta, hogy ő kicsoda, Malmöben újra és újra megkérdezik tőle, hogy honnan jött - hiszen a bőrszíne sárga. Hiába érzi magát svédnek, akinek nem számít a bőrszín, ez nem ilyen egyszerű. Hiába mondja, hogy Sölvesborgból jött és Malmöben lakik, az emberek nem elégednek meg ezzel a válasszal. Patrik könyvet is írt a tapasztalatairól, amit január végén adnak ki "Gul utanpå" (Kívülről sárga) címmel.

A svédek azt kérdezik, honnan jött, viszont külföldön - a bőrszíne miatt - nem hiszik el, hogy svéd. Úgy érezte, hogy meg kellett írnia ezt a könyvet, különben olyan lenne, mintha belenyugodna abba, hogy nem fogadják el annak, aki. Egyébként 1983-ban született Dél-Koreában, ahol hamarosan gyermekotthonba adták. Tízhónapos korában fogadták örökbe a sölvesborg-i szülei. Úgy nevelték, mint bármelyik svéd gyereket és soha nem csináltak belőle nagy dolgot, hogy Koreából jött. Hogy elfogadtassa magát, mint a svéd Patrik Lundberg, folyamatosan többet teljesített, mint a többiek. Ezáltal elérte, hogy végre jól érezte magát a bőrében.

Egészen addig, amíg 20 éves korában el nem költözött Malmöbe. Itt hirtelen megszűnt a sölvesborgi Patrik Lundberg-nek lenni, hanem úgy néztek rá, mint egy bevándorlóra a sok közül , és vagy "koreai" vagy "kínai" jelzőt akasztottak rá. Vagyis a bőrszínével azonosították. Attól függően, hogy éppen hol tartózkodik, különböző kérdéseket kap. Sölvesborgban - ahol ismerik a történetét - ő az "örökbefogadott", a nagyvárosokban, mint Göteborg, Malmö vagy Stockholm, abból indulnak ki, hogy bevándorló vagy turista. "Akárhányszor kávét rendelek Stockholmban, angolul beszélnek hozzám."

Amikor 2007-ben Koreába ment tanulni, egy teljesen új érzést ismert meg: senki nem kérdőjelezte meg az identitását az eltérő bőrszín miatt. Viszont mindenki azt feltételezte, hogy ismeri a nyelvet és mindent tud a kultúráról és a társadalomról. Malmöbe visszatérve rájött, hogy két országhoz tartozik és ha meg kellene határoznia magát, akkor kívülről sárga, belülről fehér.

Ma mindhárom helyen otthon érzi magát: Sölvesborgban, Malmöben és Koreában is. Mivel az emberek ezt nem mindig fogadják el, úgy érezte, meg kellett írnia a könyvet, hogy mások is belássák, nem minden fekete vagy fehér...

(A kép csak illusztráció. A DN.se cikke alapján.)

A nap svéd szava: hudfärg (bőrszín)

Ami viszont nincs

Kéthetes magyarországi "turnémról" visszatérve, még friss emlékekkel telítve, gondoltam, listát írok olyan dolgokról, amik viszont itt - azaz Svédországban - nincsenek. Na nem mindegyik létszükséglet, de némelyik igencsak jól jönne, legalábbis nekem:

• A legelső - talán meglepetésre - nem a túró rudi, hanem a dm (Drogerie Markt) üzletek - vagy legalább egy darab itt Malmöben (ez itt a reklám helye). Egy malmöi sorstárssal - persze ő is nőnemű - egyöntetűen megállapítottuk, hogy a svéd illatszerboltok (és a szupermarketek illatszerrészlegei) nem állják ki az összehasonlítást a dm-mel, ugyanis az itteni választék sokkal szűkebb, mint a német drogérialáncnál.
  
  
• WAMP, azaz design-kézműves termékek vására - most először voltam és nagyon tetszett. Ugyan az árszinvonal igazán európai volt, egy fülbevalót azért vettem és csak nézelődni is élmény. Kedvenc termékeim a kábeles táskák voltak :-) Ilyesmi vásárt kérek Malmöbe, please! (Egyébként a következő budai vásár dec. 16-án lesz a Millennáris-on.)
  
  
• Rukkola könyvcserélde - könyvmániás lévén nagy hasznát tudnám venni. Szerintem zseniális ötlet. A távolság viszont lehetetlenné teszi, hogy résztvegyek benne. Vagy meg kellene csinálni a malmöi verzióját? :-)
  
  

• A budapesti Combino villamos (Malmöben egy rövidke vonalon közlekedik egy nosztalgiavillamos, az is csak hétvégén párszor). Rájöttem, hogy szeretem. Mondjuk elég kicsi az esélye, hogy itt is lesz, de időnként előkerül a villamos-téma valamelyik párt részéről. Tudom, nem kis beruházás és méretben Budapest és Malmö nem egy súlycsoport.
  
  

• Bodzás-citromos kaukázusi kefír, például. Ez egy újabb íz. És egyáltalán a kaukázusi kefír, mint olyan. Bár lehet itt is kapni orosz jellegű kefírt ("den ryska filen" - az orosz fil).
  
  

A nap svéd szava: marknad (piac, vásár)

Ami jól működik (2. rész)

Még néhány dolog a mindennapokból - vásárlás, utazás, stb.:

• Öppet köp (nyitott vásárlás) - az összes boltban teljesen általános, hogy a kedves vásárló meggondolhatja magát 14 / 30 / 90 / stb. napon belül (üzlete válogatja, mennyi ez az idő), sőt ismerek olyan webáruházat, ahol ez 365 nap (ők ráadásul fehérneműt árulnak!). Természetesen indoklás nélkül visszaadják a pénzt, teljesen korrektek. Tehát nem kell levásárolni a termék árát. Ezzel még soha semmilyen problémánk nem volt, pedig rendszeresen szoktunk vele élni. Ezt az érzést Magyarországon pl. az IKEA-nál lehet megtapasztalni (90 nap ill. IKEA Family klubtagság esetén 120 nap pénzvisszafizetési garancia).
  
  
• Szkennelés a szupermarketekben (självscanning) - pl. az ICA-ban vagy a Willy:s-ben. Kell hozzá egy mágnescsíkos ügyfélkártya (ez esetenként egyben bankkártya is), amit a bejáratnál lehúzva egy kézi vonalkódleolvasót szerezhetünk. A kiválasztott árukat beszkenneljük, majd egyből a szatyrunkba pakoljuk. Praktikus, hogy mindig látjuk, hány koronánál járunk. A zöldség/gyümölcsrészlegen mi nyomtatjuk a vonalkódot, ami a mérlegből jön ki (nem felejtjük el ezt is beolvasni). A vásárlás végén "dokkoljuk" az olvasót egy toronyban majd egy érintőképernyős monitoron jóváhagyjuk a vásárlást és fizetünk a kártyánkkal. (Ha valami gond lenne, kérhetünk humán segítséget, amúgy teljesen önállóan megoldhatjuk a feladatot.) Ebben az is jó, hogy a hagyományos pénztárral ellentétben itt sosincs sor, gyorsan megy az egész. Időnként kaphatunk szúrópróbaszerű ellenőrzést, vagyis a gép szól nekünk, hogy várjunk egy pénztárosra, aki ellenőrzi, hogy tényleg mindent beszkenneltünk-e. Az izgalom percei :-) Emellett természetesen vannak hagyományos pénztárak is, ha valaki a sorban állást preferálja.
  
  Egyébként az IKEA-nál is van lehetőség szkennelésre, de ott a szkenner a fizetőterminálnál van (vagyis nem hurcoljuk magunkkal a boltban), így ott kell egymás után beolvasni az árukat, majd szintén bankkártyával lehet fizetni.
  
  
• Könyvtár - az egyik kedvenc témám ;) Az interneten lehet könyvet lefoglalni és azt az általunk megadott könyvtárba kérni. A könyvek határidejét is online lehet meghosszabbítani. Van egy "javaslat" szekció is a weboldalukon, ahol az általunk óhajtott - de a könyvtárban még nem létező - könyv adatait lehet megadni. Nemrég kipróbáltam, bár nem vártam tőle sokat, ráadásul egy angol nyelvű, kissé alternatív könyvről volt szó. Meglepetésemre hamarosan beszerezték és elsőként ki is kölcsönözhettem :-)
  
  
• Jojo-kártya (Skånetrafiken) - a skåne-i közlekedési vállalat megoldása készpénz és buszjegy helyett: egy zöld plasztiklapba rejtett rádiós chip, amit csak hozzá kell érinteni a buszsofőr melletti leolvasóhoz. A Jojo-kártyát feltöltve lehet venni, lehet rajta bizonyos leutazható összeg (buszjegy funkció) ill. ún. period (bérlet funkció), de a kettő együtt is létezhet egy kártyán. Ilyenkor a leolvasó először azt nézi, van-e érvényes bérlet rajta - ha nincs, akkor buszjegynyi összeget von le a kártyáról, ami így 20%-kal olcsóbb a készpénzes árhoz képest (ami csak elméletben létezik, valójában nem lehet készpénzzel fizetni a buszon). A kártyát érdemes regisztrálni a neten, ugyanis ilyenkor elvesztés esetén újat kaphatunk, az elvesztett kártyán lévő összeggel feltöltve. A kártya pénzzel feltöltése történhet a Skånetrafiken ügyfélszolgálatain / rengeteg értékesíti ponton (pl. újságosok, trafikok) / Skånetrafiken automatánál - vagy interneten. A kártya egyébként nemcsak buszon, hanem vonaton (kivéve SJ, ami egy másik társaság) is érvényes, a szomszédos megyékben és Dániában is bizonyos szakaszokon. Pl. ha Koppenhágába megyünk, nemcsak a célzónáig érvényes a vásárolt jegy, hanem az ottani helyi tömegközlekedésre is.
   
• Reptéri busz (Flygbussarna) - Több svéd városban is közlekednek (Malmöben is). Legegyszerűbb az interneten megvenni a menetjegyet. Alapból egy kinyomtatandó file-t kapunk a végén, amelynek a vonalkódját felszálláskor be kell olvasnunk a buszsofőr vonalkódolvasóján. Vagy ha nem akarunk (vagy nem tudunk) nyomtatni, 3 korona felárért sms-jegyet kaphatunk. Szintén nem lehet a buszon készpénzzel fizetni. Bankkártyával igen, de a tapasztalatok szerint nem mindegyik működik, érdemesebb előre megvenni a jegyet (ezzel a busz pontos indulását is elősegítjük). A viszonylag sokfelé megtalálható Pressbyrån-nál (újságos) is lehet jegyet venni.

A nap svéd szava: grönsaker (zöldségek)

Emlékül a fiúknak...

A héten adták le a harmadik, utolsó részét az SVT1-en - a közszolgálati tévén - annak a filmnek, aminek azóta is a hatása alatt vagyok. Amikor hónapokkal ezelőtt először olvastam a könyv címét, amiből a film készült, csodálkoztam. Hogy lehet ilyen hosszú, erőltetett címet adni egy könyvnek? Torka aldrig tårar utan handskar (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül). De amikor elindult a filmtekercs - van még olyan? -, két percen belül kiderült, hogy semmi gond a címmel, úgy tökéletes ahogy van. Mint ahogy a film maga is, amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, hús-vér emberek sorsát. Akik közül sajnos a legtöbben már nem élnek...

Időutazás a 80-as évekbe, a HIV-járvány kezdetének időszakába. Két lelkes fiatal - és baráti körük - életébe kapunk bepillantást. Sem Benjamin, sem Rasmus nem meri felvállalni a családban, hogy meleg. És mindkettőjüknek megvan rá a nyomós okuk. Hamarosan még bűnbakok is lesznek - na nem pont ők, hanem a "magukfajták" -, a világ szeme rajtuk, hiszen ők terjesztik az új, halálos, gyógyíthatatlan kórt. Egy bulvárlap címlapján az ítélet egy paptól: "Megérdemlik!"

Mégis, mindezek ellenére a film nem egy sötét verem, hanem végig izgalmas, bár lélekszorító történet, nagyszerű jellemekkel - a szereplők többsége kifejezetten brillírozik -, szeretettel, szerelemmel, és igen, humorral is (Paul a legjobb!). Nem tudok eléggé szuperlatívuszokban írni a filmről, úgyhogy inkább mindenkit bátorítok, hogy nézze meg maga. Az SVTPlay oldalán még 24 napig elérhető, ez legalábbis a svédül tudóknak jó hír :-)

Szóval, itt kezdődik az Első rész  (kb. 58 perc, indítás után a T betűnél a Textning på opcióval bekapcsolható a svéd felirat...nekem legalábbis jól jött). Ugyanitt, alul megtalálható a másik két rész is. Különben meg reménykedem, hogy hamarosan a magyar tévé is megveszi a sorozatot.

A könyv írója Jonas Gardell, közismert és több díjat is nyert svéd humorista és író, maga is meleg. 1986 óta él együtt Mark Levengood-dal, akivel 2011-ben össze is házasodtak. Két gyerekük van.

Szerintem nagyon jelentős dolog, hogy Gardell végre megírta ezt a könyvet (pontosabban trilógiát, aminek egyelőre az első rész jelent csak meg), több okból is. Főleg mert ma hajlamosak vagyunk elfelejteni, mik történtek akkor...sőt, sokszor fogalmunk sincs, hiszen nem tapasztaltuk a saját bőrünkön (szerencsére!). Ez a szinte-dokumentumfilm betekintést nyújt egy másik világba.

Ugyanakkor még emlékszem, mekkora hisztéria volt anno a HIV és az AIDS körül, akkoriban mintha minden újság és híradó ezzel lett volna tele. Ami bizonyos szempontból hasznos is volt, hiszen informált, észben tartotta a tényeket. De ez régen volt...nagyon régen, azóta mintha az egész téma el lenne felejtve. No persze, csak Afrikában sok az AIDS-es, gondolja az átlagember. Holott az európai és pl. a magyarországi helyzet is elég elkeserítő, csak éppen agyon van hallgatva és nem prioritás a hírekben és a közbeszédben, pl.:

• Magyarországon 2075 HIV-pozitív ember tartottak nyilván a 2011. szeptember végi adatok szerint (de a nem diagnosztizált betegek száma akár 8-9000 is lehet). Egészségügyi ellátásuk során gyakran utasítják el kezelésüket, amikor közlik HIV-státusukat
  
• Minden évben egyre több új HIV-pozitívat találnak Magyarországon, az elvégzett HIV-tesztek számával azonban az utolsók között kullogunk Európában
  
• Egyre nagyobb arányban fordulnak elő fiatalok az újonnan regisztrált HIV-pozitívak között: 2010-ben 43 százalékuk volt 30 év alatti, és sok a késői stádiumban diagnosztizált beteg is
  
• Ugyanakkor kevesen járnak szűrésre: kb. 80 ezer szűrés/év. Ennek oka egyrészt az információhiány illetve hárítás, „ez velem nem történhet meg”. Másrészt pedig a betegséget körülvevő előítéletek, stigma miatt, illetve a hátrányos megkülönböztetéstől való félelmükben. Így sokan csak késői stádiumban tudják meg HIV-státuszukat, amikorra a vírus már nagymértékben lerombolta immunrendszerüket, és kialakult az AIDS (szerzett immunhiányos tünet együttes)

A svéd statisztika szerint jelenleg kb. 6000 HIV-fertőzött él az országban, sokan külföldön fertőződtek meg - az idén diagnosztizáltak 65%-ára jellemző ez. Thaiföld a leggyakoribb ország, ami nagyon kedvelt svéd turistacélpont. A HIV-Sverige oldala igényes és részletes elméleti és gyakorlati információval szolgál a témában, érdemes átböngészni (már ha valakit svédül érdekel a téma, mert persze magyarul vagy angolul is rengeteg mindent lehet találni).

A nap svéd szava: aldrig (soha)

Skandináv nyelvek - a bónusz

Egy újságcikket kerestem már régóta és végre megtaláltam :-) Pontosabban örülök, hogy valaki megírta és tisztázta számomra az alapvető összefüggéseket, ami a svéd, dán és norvég nyelveket illeti. Szerinten nagyon érdekes és izgalmas és remélem, nemcsak én gondolom így...

Az információk forrása a Språktidningen (Nyelvújság), amely a mai svéd nyelvvel foglalkozik szakértő szemmel, de könnyen emészthető formában.

Akkor jöjjön a lényeg...

Először is: írásban csak lehelletnyi különbség van a dán és a norvég között. Viszont ami a beszélt nyelvet illeti, a dánok szerint a norvég úgy hangzik, mint a svéd.

Állítólag Ludvig Holberg-et, az ismert norvég írót egyszer letartóztatták Helsingør-ben (Dánia) és azzal vádolták, hogy svéd kém. Méghozzá nyelvi okok miatt. Ez az 1700-as években volt, a nagy északi háború idején. Ludvig Holberg kifogástalanul beszélt dánul, de norvég akcentussal, ugyanis a koppenhágai professzor Bergenben (Norvégia) született és nőtt fel. A dán rendőrök bizonyára azt hitték, hogy Holberg Skåne-ből jött, ugyanis ez a rész 1658-ig dán volt és a nyugati norvég nyelv úgy hangozhat, mint a skånska (azaz a skåne-i dialektus, híresen érthetetlen a többi svéd számára, korábban már írtam róla), még a svédek számára is.

A dán fül számára egyébként a norvég és a svéd annyira hasonlít egymásra, hogy a dánok alapból nem is tudják megkülönböztetni, hogy melyik nyelv melyik. Úgyhogy tippelni szoktak, a következőképpen: ha egy skandináv beszéd nem dán, akkor biztosan svéd. Így dupla esélyük van a helyes válaszra, mert kétszer annyi svéd él, mint norvég. Ezzel szemben a dánok jobban megértik a norvégot mint a svédet, mert a norvég szókészlet jobban hasonlít a dánra, mint a svédre. Pl.:

Svéd ----- Dán ------ Norvég ----- Magyar

fråga ---- spørge --- spørre ----- kérdés

fönster -- vindue --- vindu ------- ablak

snål ----- gerrig ---- gjerrig ------ fukar

A norvég és a dán nyelv hasonlósága az 1814-ig tartó állapotokból ered. Akkoriban Dánia és Norvégia unió volt és a dán volt a közös írott nyelv. A mai norvég többségi nyelv - a bokmål - ma is annyira hasonlít az írott dánra, hogy a svédek nem igazán látják a különbséget a dán és a bokmål között, miközben a beszélt nyelvben pont ellenkező a helyzet. Ott a norvég és a svéd hasonlít egymásra. "Norwegian is Danish spoken in Swedish", vagyis 'a norvég az svédül beszélt dán', ahogy a norvég-amerikai nyelvész, Einar Haugen mondta.

Ezért hozza ki minden teszt, ahol a többi skandináv nyelv megértése a tét, a norvégokat győztesnek. Nem mintha intelligensebbek vagy jobb nyelvérzékűek lennének, egyszerűen csak mert nyelvileg szerencsések: a kiejtés a svédre hasonlít, a szókészlet a dánra. Ebből következik, hogy ha valaki - mondjuk hobbiszinten - az alapján akar első skandináv nyelvet tanulni, hogy a legnagyobb haszna legyen belőle, érdemes megfontolnia a norvégot. Feltéve, ha nem más, konkrét úticélja van: Svédországban nyilván sokkal többre megy a svéddel, Dániában a dánnal.

Találtam egy ehhez kapcsolódó érdekes kimutatást is:

A) A beszélt nyelv megértése

• A norvégok
  a beszélt svéd nyelv 88%-át értik meg
  a beszélt dán nyelv 73%-át értik meg
   
• A svédek
  a beszélt norvég nyelv  48%-át értik meg
  a beszélt dán nyelv 23%-át értik meg
  
  
• A dánok
  a beszélt norvég nyelv 69%-át értik meg
  a beszélt svéd nyelv 43%-át értik meg

B) Az írott nyelv megértése

• A norvégok
  az írott svéd nyelv 89%-át értik meg
  az írott dán nyelv 93%-át értik meg
   
• A svédek
  az írott norvég nyelv 86%-át értik meg
  az írott dán nyelv 69%-át értik meg
   
• A dánok
  az írott norvég nyelv 89%-át értik meg
  az írott svéd nyelv 69%-át értik meg

Kis kiegészítés: A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus a nynorsk és a bokmål norvég.

A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen.

Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheim környékén figyelhető meg.  (Forrás: Wikipedia)

A nap svéd szava: skillnad (különbség)

Nemsemlegesen, ha lehet

Ara, Ariel, Enis, Helle, Hoa, Joy, Kit, Lo, Mio, Pell, Raja, Sol, Tiger, Torild, Vide...

Ezek mind olyan, Svédországban elfogadott keresztnevek, amelyeket kisfiúk és kislányok is kaphatnak, vagyis nemsemlegesek. Nem egy-egy különcködő szülő döntéséről van szó, hanem egyre többen keresgélnek ilyen nevek között, amelyekből jelenleg 170 van. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy így akarnak biztosra menni a születés előtt, amíg nem biztosak benne, hogy a leendő utód fiú avagy lány :-) Valójában az van a háttérben, hogy ezek a szülők úgy gondolják, nem az számít, hogy valaki fiúnak vagy lánynak született-e, hanem az egyénisége, a személyisége. Olvastam olyan cikket is, ahol az anyuka konkrétan bevallotta, hogy nem szokta elárulni másoknak, hogy kisfia van-e vagy kislánya, pl. hogy ne ez alapján ítéljék meg. Kissé(?) extrém gondolkodásra utal, de korántsem egyedülálló az eset.

A témához azt hiszem, eléggé kapcsolódik az új és nagyon sokat vitatott E/3 személyes névmás megjelenése is. A svéd nyelvben eredetileg létező hímnemű "ő" a han, míg a nőnemű megfelelője a hon (ejtsd: hun). Ez magyarul szimplán csak "ő" mindkét esetben, így mi már ennyivel előrébb járunk, de tényleg. Mondhatni mázlink van a magyar nyelvvel. Emiatt viszont kicsit nehezebb érzékeltetni a dolgot, de sokat segít a megértésben, ha tudunk pl. angolul vagy németül valamennyit.

Visszatérve a svéd verzióra, a han és hon használata sokszor problémás, hiszen pl. ha olyasvalakire hivatkozunk, aki férfi vagy nő (ill. fiú vagy lány) is lehet, akkor általában a nehézkes han/hon hivatkozás jelenik meg. Aztán ott vannak azok, akik sem férfinak, sem nőnek nem érzik magukat, vagy éppen mindkettőnek (és itt is higgyük el, nem egy-két emberről van szó). Vagy egyszerűen az egyenjogúság nevében sokan szeretnének olyan személyes névmást alkalmazni, amely mindenkire illik. Erre találták ki a "nemsemleges ő"-t, a hen-t (a finnből kölcsönözve: hän), amely csak 2009-ben került be a Nemzeti Enciklopédiába, mint új szó, bár javaslatként már 1966-ban és 1994-ben is felmerült egy-egy újságcikkben.

Rengeteg vita, elemzés, újságcikk és riport született már - és születik - a hen-ről. Problémás pl. a ragozása is, nem is igazán ajánlott ragozni. Egyes újságok lelkesen használják, míg mások tudatosan és határozottan kerülik a szó használatát, pl. a Dagens Nyheter - netes verzió: DN.se -, a főszerkesztő 2012 szeptemberi utasításának értelmében. Egy forradalmi lelkületű újságíró és programozó erre válaszul létrehozta a DHEN.se weboldalt, amely úgy nézett ki, mint a DN.se, csak az összes han és hon ki lett cserélve hen-re. Ezután rendőrségi feljelentés, majd annak a visszavonása következett. Ugyancsak idén januárban megjelent az első olyan gyerekkönyv Kivi och Monsterhund (Kivi és Szörnykutya) címmel, amely kizárólag hen-t használ a han és hon helyett, vagyis pl. Kiviről nem is tudjuk meg, hogy kisfiú-e vagy kislány. Természetesen nagy vitákat váltott ki a könyv és ezáltal híressé is vált...

A magam részéről nyitott vagyok, de egyelőre csak kevés helyen találkoztam a hen alkalmazásával. Amikor éppen rátalálok egy újságcikkben, meg is szoktam lepődni :-) Szóval kell még egy kis idő, hogy általánossá váljon, ha az lesz egyáltalán. Tippem szerint nagy rá az esély.

És végül aki úgy érzi, hogy már eleget tud a témáról, az akár egy tesztet is megcsinálhat :-)

A nap svéd szava: jämställdhet (egyenjogúság)

Utcai leltár

Valamelyik nap elgondolkoztam rajta, hogy mennyi minden mellett megyek el nap mint nap, ami fel sem tűnik, de nem jellemző pl. Magyarország utcáira. (Legalábbis tudomásom szerint...)

Mivel szeretem a listákat, itt van egy arról, hogy mikkel találkozhatunk a Malmöben járva-kelve:

• Könyvtárbusz (bokbuss) - hogy azokhoz is eljussanak a könyvek, akik esetleg nehezebben tudnak elmenni az igazi könyvtárba. Kb. 30-féle újság és 1000 könyv található a fedélzeten, a busznak meghatározott menetrendje és megállóhelyei vannak. Az interneten megrendelt / lefoglalt könyvtári könyveket ide is kérhetjük. Egyébként még a kórházban is van kihelyezett mozgókönyvtáros.
  
  
• Lovasrendőrök - focimeccsek idején többen cirkálnak, de nyugodt hétköznapokon is előfordulnak, kettesével a belvárosban. A rendőrség weboldala szerint a lovasrendőrök arra is jók, hogy így az emberek könnyebben elegyednek beszédbe a rendőrökkel, ki gondolta volna :-) Skåne-ban kb. 20 rendőrló van, mindegyikük barna (hogy tömegben egy kívülálló ne tudja őket megkülönböztetni).
  
  
• Szemetes egyszer használatos grillnek - én a Västra Hamnen-en láttam, de valószínűleg más parkosított helyen is előfordul. A svédek nemzeti sportja a szabadban grillezés - tavasztól őszig, ha az időjárás engedi -, és ezt bárhol űzik. Nagyon elterjedt az alumíniumburkolatú, eldobható grill (engångsgrill), ami környezetvédelmi szempontból rémálom, ugyanis több részre kellene szedni és különválogatni, de ez az esetek túlnyomó részében nem történik meg. Ez a fajta szemetes arra jó, hogy legalább egyben kidobják a használt grillt és pl. nem gyullad meg tőle a sima szemetes.
  
  
• Függőágyak - szintén Västra Hamnen, a Turning Torso-tól a tenger felé (Scaniabadet) sétálva a házak között, egy kisebb játszótér mellett. Télen-nyáron kint van, jó minőségű műanyagból készült. Vicces élmény!

És mivel Malmö igazi biciklis város, vannak még ehhez kapcsolódó hasznos utcai tárgyak is:

• Telepített biciklipumpa - 6 helyen a városban, éjjel-nappal működik. Nemcsak bicikli-, hanem babakocsi- és kerekesszék-logóval.
• Biciklibarométer - 2 helyen a városban, mutatja az aznap a barométer mellett elhaladt biciklisek számát, plusz egy éves összesítést is.
• Kitámasztó korlát - narancs színű korlát az átkelőhelyeknél, egyre több helyen - a jelzőlámpa mellett -, célja, hogy a zöld lámpára várakozó bicikliseknek ne kelljen a földre letenniük a lábukat :-) Bevallom, én nem szoktam használni, de a többség igen.

A nap svéd szava: barnvagn (babakocsi)

Vallás + ateizmus + Skavlan

A szezonindító Skavlan adása nagyon provokatívra sikerült, de biztosan ez is volt a készítők szándéka. A műsort a vallás témájára fűzték fel, még egyszerűbben megfogalmazva: higgyünk-e vagy sem? Megtudtuk, hogy pl. az ex-ABBA-tag Björn Ulvaeus ateista, de az est nagyágyúja a világhírű brit tudós, Richard Dawkins volt, aki könyveiben és előadásaiban tudományos alapokon cáfolja Isten létezését.

Az est zenei fellépője a The Killers amerikai együttes volt, amelynek frontemberét egy kis beszélgetésre is elkapták. Persze előre megfontolt módon Dawkins professzorral szembesítették a hithű mormon Brandon Flowers-t. Hamarosan kapkodhattuk a fejünket - és a levegőt -, amikor az előbbi szimplán humbugnak minősítette a mormon vallás alapjait (diplomácia rulez). Láthatóan forrt a levegő, én a fotelból hüledeztem, hogy "hűha" meg "hú, ez túl erős". Nem irigyeltem a srácot, akinek ráadásul vissza kellett mennie a színpadra egy kiadós válasz helyett, így csak gyilkos pillantásokat vetett vitapartnerére. Nem kételkedem Dawkins tudásában, de azt hiszem, ennél lehet sokkal finomabban is fogalmazni...nyilván egy hithű embert úgysem tud két perc alatt "áttéríteni".

Egyébként nagyon érdekes beszélgetések születtek most is, és nem csak vallástémában. Aki tud svédül - vagy norvégul -, megnézheti az interneten, most még 102 napig fent van, ráadásul feliratozva, ami svéd nyelvtanuláshoz ideális. (A következő adás pénteken, este 9-kor az SVT1-en.)

De aki nem akar egy órát rászánni a videóra, az a 40:20-tól nézze meg azt a 2,5 percet, ahol nagy kedvencem, Niklas arról kérdezi az embereket a városban, hogy megkeresztelték-e a gyerekeiket és ha igen, miért? A válaszok hihetetlenül szórakoztatóak...én gurultam a röhögéstől. Csak egy-két rész, amatőr fordításban (a videó persze ezerszer élvezetesebb):

- A lányod meg van keresztelve?
- Igen.
- És miért?
- Ööööö...mert...talán...csoportkényszer...vagy...
- Csoportkényszer???
- Neeeem...szóval...ööö...de...mindenki meg volt keresztelve...szóval tulajdonképpen...ááá, neeeem...

- És neked mit jelentett a keresztelő?
- Semmit, tulajdonképpen.
- Semmit?...De mégis megkereszteltetted a gyerekeidet?
- Igen.
- És megígérted, hogy keresztény szellemben neveled őket?
- Talán így volt, nem emlékszem.

:-)))

Legközelebb arról írok, mi is a helyzet vallásügyben Svédországban. Ez egész sok mindent megmagyaráz majd, azt hiszem.

A nap svéd szava: dop (keresztelő)

Vicces statisztika

Valamikor 2009 végén volt itt egy bejegyzés azokról a (gyakran vicces) keresőszavakról, amikkel idetaláltak egyes blogolvasók. Arra gondoltam, hogy most, a nyár elmúltával megnézem, milyen keresőkifejezések voltak népszerűek az elmúlt 3 hónapban. El kell hogy mondjam, ismét jót mulattam és szeretném a találtakat ismét megosztani, leginkább azokkal, akik már keresés nélkül is idetalálnak, amiért köszönet :-)

Naszóval, az élen nincs óriási meglepetés (zárójelben az előfordulás darabszáma):

• svédországi munka (127)
• svédasztal (27)
• svéd gyerekversek (24)
• Spotify (15)
• svéd blog (12)
• Lomb Kató (7)
• albérlet Svédországban (7)

Az igazán érdekesek persze azok a szavak, amelyek csak 1-1 példányban fordulnak elő. Vannak a mindenféle más országok után tudakozók, pl.:

• a norvég király esküvője
• dán mobil zuhany
• fullextrás börtönök Írországban
• Szirmoé Olaszország
• Grönland munka
• munkakeresés Montreal szalámi gyárban

De akad magyar vonatkozású érdeklődés is:

• sajtoltóanyagok Budapesten
• arculati kézikönyv pöttyös túró rudi
• magyar zászló magyar kutya (ez jó, olyan jelmondatszerű)
• utolsó szabad társkereső oldalak magyarországon (de vajon mihez képest utolsó??)

És legyünk alaposak, a mellékhelyiséget se kerüljük ki:

• piszoár lányoknak
• WC kefe használata vicces

Ezek pedig mintha egy munkahelyi történetet formáznának...

• bizonyítvány forma torta
• a torta, ami
• elköszönünk egy kolléganőtől
• borostyán kötőtű
• gumicsizmába tulipán

Aztán ott vannak az állatok, számomra nem igazán világos összefüggésekben. Tényleg írtam volna ilyenekről?...

• "német juhászkutya" könyv letöltés  
• a disznó részei    
• lovak a tengerparton    
• tolvaj kacsák

De a legnagyobb kedvencem kétségtelenül ez a gyöngyszem:

• nyári ruhák nyulaknak

...talán azért, mert (törpe)nyúltulajdonos lévén át tudom érezni az illető kétségbeesését. De azért azt hadd meséljem el, hogy a mi nyulunk egész jól átvészelte a (svéd!!) nyarat, bármiféle ruha nélkül :-) Remélem, végül sikerült ruhát találni - vagy ha nem, akkor talán mégsem volt rá szükség. Úgy hallottam, Magyarországon egész jó idő volt ezen a nyáron...

A nap svéd szava: fängelse (börtön)

A szükséges medvecukor

Aki egy kis időt eltölt Svédországban, hamar felfedezi, hogy itt nagy kultusza van a lakrits-nak, amit mi magyarul medvecukornak nevezünk. Magyarországon nem is igen szoktam látni a boltban (bár tévedhetek is, mostanában ritkán járok arrafelé), itt viszont annyi formája és megjelenése van, hogy felsorolni is nehéz.

Alapból van ugye a csomagolt lakrits, de abból is különböző erősségűek ill. más-más gyártók termékei. Ha valaki alapból nem utasítja el ezt az ízt, annak érdemes többfélét is kipróbálnia, nagyok lehetnek a különbségek. Aztán ott van a kimért verzió, amiből magunknak lapátolunk a papírzacskóba a szupermarketben, akár vegyesen a többi cukorkával/csokival (én ez utóbbit ajánlom, mert töményen sok lehet a lakrits...én szóltam!). Sőt, maga a medvecukor is gyakran van más cukorral kombinálva, mint ahogy a fenti képen is látszik. Jó tudni, hogy ha a medvecukor nem édes, hanem sós, akkor salmiak-nak hívják, ami finnül salmiakki :-).

Amikor először láttam lakrits-os jégkrémet, szó szerint elhűltem. Azóta tudom, hogy ebből is van többféle. Persze létezik medvecukordarabokkal töltött csoki is. Na meg rágógumi is van, pl. a lakrits-málna egy szokásos kombináció. Ja, és a teát ne feledjem. Viszont a csúcs - szerintem - a medvecukor ízű snus. A snus-ről még 2008-ban írtam, ez is egy svéd specialitás.

De mindent lehet még fokozni: 2009 óta minden év áprilisában megrendezésre kerül a lakrits-fesztivál Stockholmban, előadásokkal, kóstolókkal, sőt bűvészekkel (akik eltüntetik, majd elővarázsolják a medvecukrot). Legközelebb 2013. április 20-21-én lesz ilyen fesztivál.

Könyv is jelent meg a témában, "Lakrits: egy szerelmi vallomás feketében" címmel, ami nagyon alaposan kivesézi a témát.
 
Nem tudtam, de a medvecukor alapanyaga az édesgyökér-kivonat, és gyakran az ánizsolaj is. Az édesgyökeret korábban gyógyszerként használták, az 1970-es években még lehetett kapni a svéd gyógyszertárakban. Egyes kutatások szerint rákmegelőző hatása van (legalábbis állatoknál ezt tapasztalták). Túlzott fogyasztása viszont mérgezést okozhat, olyan nem kívánt hatásokkal, mint magas vérnyomás, ödéma, káliumhiány és hormonális változások, amelyek a szervezet sószintjét befolyásolják. Általában ez enyhe tünetekkel jár, de ritka, szélsőséges esetben életveszélyes állapot is kialakulhat. Svédországban évente kb. 10 mérgezéses eset fordul elő.

Egy kis lakrits-statisztika (1991-es adatok, de szerintem ma is igaz lehet):

• Éves svédországi import:
  - 4 tonna édesgyökér
  - 267 tonna lakritskivonat
  - 5390 tonna lakritstartalmú édesség
• Éves svéd lakritsfogyasztás:
  - 1 kg / fő
• Éves lakritsfogyasztás a többi északi országban:
  - 1,5 - 2,5 kg / fő

A nap svéd szava: godis (ejtsd: gúdisz; vegyes édesség, főleg a kimérhető fajtára használják)

Veszélyes város?

Edina írta egy korábbi bejegyzésemre reagálva: "érdekes lenne olvasni Malmö kevésbé vidám és élményteljes oldaláról egy olyan szemével aki valóban ott él. Mert Malmö összes pozitív oldalát megtaláltam itt a blogodon :) de nyilván van valami alapja annak a sok programnak ami a város kevésbé vidám és élményteljes részeiről szólnak."

Bloggolka ehhez kapcsolódó kérdése: "Te hogy éled meg azokat a dolgokat, amit a hírekben látni, hallani? Én véletlenül autóval elkeveredtem, félig-meddig a Rosengård közelébe és nagyon féltem, mert csúnyán néztek..."

Elég sokáig halogattam ennek a bejegyzésnek a megírását, mert nem éreztem magamat illetékesnek. Aztán rájöttem, hogy a dolog nem is olyan bonyolult. Ha valami történik Rosengård-ban, én is ugyanolyan kívülállóként nézem, mint bárki más a világon. Valahogy távolinak tűnik, pedig egyáltalán nincs messze tőlünk. Viszont (a máshol lakók nagy részével ellentétben) nem azonosítom Malmövel, mert egyértelmű, hogy elszigetelt jelenségről van szó.

Az említett Rosengård városrész szinte az egyetlen Malmöben, aminek rossz híre van, ezen belül leginkább a Herrgården nevű résznek, ahol a lakosság 96%-a külföldi származású. Legnagyobb számban az irakiak, a volt jugoszláv tagállamokból származók,  libanoniak, bosnyákok és irániak képviseltetik magukat. Természetesen túlnyomó részük békésen él együtt a többiekkel, csak egy icipici kisebbség az, amelyik időnként felhívja magára a figyelmet.

Valójában utoljára 2008-ban és 2010-ben voltak zavargások, gyújtogatások, abban az időszakban a tűzoltók csak úgy voltak hajlandóak kivonulni, ha rendőri biztosítást kaptak (ugyanis őket is megdobálták). Azóta sok minden történt, nagyobb a rendőri jelenlét arrafelé és sok civil és hivatalos kezdeményezés indult a viszonyok javítása érdekében.

Ennek van eredménye is, nemrég olvastam az újságban, hogy Rosengård-ban erősen visszaesett a bűncselekmények száma. Viszont egyértelmű: bármilyen apróság történik, a média sokszorosan felnagyítja. Egy malmöi rendőr nyilatkozta nemrég (talán a Metro-ban), hogy ő más svéd nagyvárosokban is dolgozott és ott is történnek időnként zavargások, csak éppen nem kapnak akkora sajtóvisszhangot. Pl. a fővárosi újságok sokkal szívesebben taglalják Rosengård viselt dolgait, vajon miért?...

Különben egyáltalán nem szoktam arrafelé járni (pár hónapja voltunk ott vendégségben, minden teljesen nyugodt volt), így a saját tapasztalataim nem annyira mérvadóak. Az igaz, hogy általában senki nem úgy kezdi pl. az albérletkeresést, hogy oda akarna költözni - kivéve talán azokat, akiknek ott lakik a családja is -, de Rosengård elég nagy (22.000-en lakják) és tény, hogy vannak jobb részei is. Láttam egy riportműsort, ahol többen is úgy nyilatkoztak, hogy soha semmilyen problémájuk nem volt, pedig régóta ott laknak.

És Edina, ha netán ez tartana vissza a költözéstől, szerintem ne aggódj :-) Én négy év alatt nulla alkalommal éreztem azt, hogy veszélyes helyen laknánk, pedig Kirseberg szomszédos Rosengård-dal.

Ui.: Csak megemlíteném, hogy a mára világhírű svéd focista, Zlatan Ibrahimović (aki pl. az Ajax-ban, Juventus-ban, Milan-ban is játszott) is Rosengårdban nőtt föl, bosnyák-horvát szülők gyermekeként, 5 testvérével egyetemben... A képen az önéletrajzi könyvének a borítóján látható. A könyv magyarul is megjelent "Én, Zlatan Ibrahimović" címmel.

A nap svéd szava: rosengård (rózsakert)

Euphoria

Igen, hatalmas eufória van most errefelé, mivel Loreen, vagyis Svédország nyerte tegnap éjjel az Eurovíziós dalfesztivált, a címben szereplő dallal. Hatalmas meglepetésnek ugyan nem nevezném, mert végig nagy esélyes volt, de hát soha nem lehet biztosra menni. Viszont elsöprő győzelem volt, sok maximális ponttal (Magyarország is 12 pontot adott).

Maga a dal egyébként már a megjelenése óta hihetetlenül népszerű Svédországban. Amikor a napokban voltam egy általános iskolásoknak szervezett "mim-fesztiválon" (ami majdnem karaoke, de énekelni nem kell, csak tátogni), kb. 4-5 gyerekcsoport is ezt a számot választotta, pedig választhattak volna bármit a világ popzenei kincseiből :-)

Az itteni újságok Loreent már egyenesen az ABBA-val hasonlítják össze. 1974-ben az ABBA nyerte az Eurovíziós dalfesztivált a Waterloo-val (eredeti felvétel!). De azért említsük meg a másik három győztest is:

• 1984 - Herreys: Diggi-loo diggi-ley
• 1991 - Carola: Fångad av en stormvind (ezt anno láttam a tévében, szerettem - Carola ma is nagy sztár, a legnagyobbak egyike, épp most jelent meg róla egy - újabb - könyv)
• 1999 - Charlotte Perelli: Take me to your heaven (Charlotte is híres, ma is aktív énekesnő)

Azaz Svédországnak már összesen 5 eurovíziós győzelme van, ami nem rossz eredmény. (Magyarországnak pedig egy sincs, sajnos. De ha jól emlékszem, Magyarország nem is olyan régóta vesz részt, talán a 90-es évek óta?)

Az biztos, hogy Baku - Azerbajdzsán fővárosa - mostantól Loreen egyik kedvenc helye. Apropó, a svéd győzelem hozadéka: a 2013-as Eurovíziós dalfesztivál Stockholmban lesz...

Ui.: Júliusi update: friss hír, hogy mégsem Stockholmban, hanem Malmöben lesz :-)

A nap svéd szava: låt (dal)

Madárlátta, mind megette :-)

Meggyónom, hogy egyszerűen nem tudtam ellenállni...tegnap este az ICA Maxi-ban muszáj volt lefényképeznem ezt a miniatűr csodát - íme, ő az (a tetőn a felirat: Välkommen, azaz kb.: üdvözlünk/isten hozott). Nos, vakmerő tettemnek meg is lett a büntetése: az éppen arrajáró eladófiú zord arccal tudatta velem, miszerint tilos az üzletben fotózni, idézem: "az eladók integritásának védelme érdekében". Öööö, akkor ez azt jelenti, hogy az eladókat tilos lefényképeznem? - érdeklődtem ártatlanul. Nem, ez általában vonatkozik az egész üzletre. (Na akkor most fejtse meg az előző mondatot, aki tudja.)

De félre a huzavonát, vegyük szemügyre magát az építményt...amiről a fentiek miatt sajnos csak egy fotót sikerült lőnöm. Nem, nem babaház és nem szobadísz - bár az utóbbinak is beillik igényes megmunkálásával.

Szabad a gazda? Ez kérem egy exkluzív, svéd stílusú madáretető :-) A tetőszerkezet túloldala zsanérral felnyitható, a magok beönthetőek - alul pedig az erre szolgáló lyukakon kizúdulnak, majd a ház "kerítése" megakasztja őket. Az ebéd tálalva, jó étvágyat!

Aki ilyet szeretne a kertjébe, az 129 korona leszurkolása után (kb. 3800 Ft) már viheti is...de kis nézelődés után további csinos - és formatervezett - modelleket is találtam a neten - pl. itt vagy itt. De az ötletesség az olcsóbb megoldásoknál is fellelhető. Ezzel a praktikus darabbal mi is megpróbálkozhatunk otthon. Az alatta található szöveg szerint "a szemét az, ami a fantázia elfogyása után megmarad" :-)

No igen, ebből is látszik, hogy közeledik a zord - vagy ki tudja, milyen - tél és az is, hogy errefelé nagy kultúrája van a madáretetésnek. Szinte nincs is olyan szupermarket, ahol ne lennének fellelhetőek azok a magokkal dúsított golyóbisok, amiket ki lehet rakni a kis szárnyas vendégeknek.

Egyébként a svédek nemcsak szeretik, de ismerik is a madarakat. Itt - hiába vagyunk csak picit északabbra - annyiféle madárfaj van, amit még életemben nem láttam, hogy időnként csak lesek. Nemhogy a svéd, de a magyar nevüket sem tudom. De a legutóbbi könyvleárazáson (ezt bokrea-nak hívják) beszereztem egy remek zseb-madárhatározót. Már csak magammal kellene hurcolásznom :-)

A nap svéd szava: fågelmatare (madáretető)

Kórista-élmények

Sajnos megint véget ért valami jó: történetesen a héten volt a harmadik - egyben az utolsó - Uttalskör nevű óránk. Ez szó szerint azt jelenti, hogy "kiejtéskórus" és újra kisiskolásnak éreztem magamat, mert tényleg énekeltünk, együtt, hangosan, és kánonban is! Gyerekdalokat, a svéd himnuszt, svéd slágereket (no nem ABBA-t). Ráadásul olyan dalocskát is, amit akkor énekelnek a svédek, amikor isznak - mármint alkoholt. "Snapsvisa"-nak hívják ezeket a hű-de-nagyon-mélyértelmű dalokat. Pont a napokban láttam egy szép könyvet, amiben ilyen snapsvisa-k vannak összegyűjtve.

No de visszatérve a kórusosdira, ezt a tanáraink tényleg komolyan vették. Először is két tanárnő tartotta (hogy tudjunk velük együtt kánonban is énekelni, ha kell). Lena - aki már tulajdonképpen nyugdíjas, de idén még dolgozik - azzal kezdte az órákat, hogy álljunk fel, nyújtózzunk egy hatalmasat a Nap felé, aztán mozgassuk meg a nyakunkat és főleg: grimaszoljunk nagyokat, hogy bemelegítsük az arcizmokat. Hihetetlenül vicceseket grimaszolt, mindenki dőlt a nevetéstől. Már csak ezért is érdemes volt erre az órára bejárni, mert mindig jól indult a nap :-)

A másik tanárnő, Christina pedig szintetizátoron kísért bennünket. A legelső alkalommal kaptunk egy nyomtatott füzetkét a dalokkal, kottával és plusz infókkal megspékelve. A kottáról meg eszembe jutott a zeneovis múltam, amikor is szolfézsból nagyon jó eredményeket értem el. Ha nem hagyom abba anno a zeneiskolát a hangszerválasztás előtt - csak azért, mert a legjobb barátnőm is abbahagyta -, lehet, hogy ma sikeres zenész lennék? :-))

Az egész éneklősdinek egyébként az volt a fő célja, hogy a dalokat énekelve javuljon a svéd kiejtésünk. Ugyanis - mint megtudtuk - énekelve nem lehet nagyon mellélőni a kiejtésnek, különben nem stimmel a ritmus. De persze amúgy is hasznos volt megtanulni ezeket a dalokat, hiszen ez is egy kultúra része...mi pedig nem itt nőttünk fel, tehát kimaradt az ovis-iskolás énektanulás az életünkből. Egészen eddig ;)

Az eheti alkalom azért is speciális volt, mert Juan, a chilei osztálytársunk beszállt gitárral az egyik dal előadásába :-) Nagyon hangulatos kis performansz lett belőle.

Majd beteszek ide, a blogba néhány dalt is a repertoárból...

A nap svéd szava: snapsvisor (ld. fentebb - a jelentése kb. pálinkadalok...)

Kreatív blogger

Ezt a megtisztelő díjat kaptam Lucillától, akinek ezúton köszönöm a bizalmat...és igyekszem a továbbiakban is kreatív maradni ;)

Cserébe el kell árulnom 7 dolgot magamról, majd tovább kell adnom a vándordíjat 7 másik bloggernek (lásd a szabályokat Lucillánál).

Íme a listám:

1. Kávéfüggő vagyok, ami itt, Svédországban fajult el. Ez nem is csoda, hiszen világszinten itt fogyasztják fejenként a legtöbb kávét Finnország után. Viszonylag sok tejjel iszom, de mindig cukor nélkül (és ha lehet, akkor kardamommal és fahéjjal meghintve).
2. Nem vagyok vega, de igyekszem kevés húst enni (leginkább csirkét és halat).
3. Odavagyok a dán Dogma-filmekért.
4. Majdnem teljes az Agatha Christie regénygyűjteményem (magyarul, de néhány angol, német és svéd nyelvű könyv is akad).
5. A macskám és a törpenyulam is talált állat, az előbbinek blogot is kezdtem anno (ezt mostanában nagyon hanyagolom...), az utóbbit a parkban szedtem össze. A macska az echte svéd Hampus névre hallgat és két invandrare (=bevándorló) szolgája is van..na ezek lennénk mi :-)))
   

Az én díjazottjaim (most csak öt...remélem, nem baj):

1. Delisa
2. Kisrumpf
3. Venator (welcome back!!)
4. Hónyúl
5. Ruhafalva Blog

A nap svéd szava: blogg (blog)

Malmöi szilánkok

• Tegnap este összefutottunk B.-vel, ugyanis éppen megláttuk a hátát, ahogy fordult be a lépcsőházuk felé a belvárosban (mi éppen hazafelé kerekeztünk a macskaköves utcán át - micsoda koincidencia!). Megérdeztük, szavaz-e hétvégén. A válasz: "Ááá nem, én otthon sem szavaztam, úgyhogy itthon sem fogok..." Hmmm...zseniális nyelvi megoldás a "hol-is-vagyunk-otthon?" kérdésre, hát nem? (Én egyébként ki nem hagynám a szavazást. Még egy első.)
  

• A Bookline-nél rendelt könyveim végre megérkeztek hozzám, némi konspiráció eredményeképpen, ugyanis egy általam soha nem látott malmöi férfiúnak lettek átadva. Jonas pedig - némi telefonos üldözés után, mivel kétszer kellett neki üzenetet hagynom, hogy visszahívjon - hajlandó volt átadni azokat nekem egy órája, a Hansa üzletközpontban, a Telenor üzlete előtt (ki kellett nyomoznom, hol is van ez a bolt, mert nem szoktam itt járni).

• Október végén megyünk Budapestre, megvannak a repjegyek...erre pont az előbb jött üzenet, hogy az érettségi találkozónk pont akkor lesz Miskolcon amikor mi is. Bingó :-)
  
  
• Én pedig mindjárt el a Västra Hamnen felé, ahol az ICA Maxi-ban dán påläggchoklad-ot veszek (kenyérre való csokilapok), mégpedig E. magyar kollégáinak, akik Sport szeletet és Boci csokit hoztak nekünk a messzi Magyarországról...
  
  
• Apropó, mint megtudtam, Malmöben is lehet Piros Pöttyös Túró Rudi-t venni!!! Mondjuk, hogy a hét híre ;) Na, kit érdekel, hogy hol? (Bár még nem ellenőriztem le az infót.)
  
  
• Ha már magyarok: tegnap du. egy magyar sráccal kávéztunk, aki friss malmöi létét meghazudtoló gyorsasággal talált munkát (még laknia sincs hol tulajdonképpen). A hétfői tornán pedig a helyettesítő lány elárulta, hogy az apukáját Károlynak hívják, azaz magyar, ő maga pedig mindent megért magyarul, de nem nagyon beszél, mind mondta, csak "kicsit".
  
  
• Az új félévben tegnap mentem először busszal a suliba, hát elég fura érzés volt. És azt hiszem, elszoktam a gyaloglástól amióta bringázok. Úgy éreztem magamat, mint egy partra vetett pingvin, aki nagyon lassan halad :-))

A nap svéd szava: promenad (séta)