Ilyen is csak itt van(?) - 2. rész

Folytatás, néhány példával a svéd média érdekességeiből is :-)

• Az idei Melodifestival-on (az Eurovíziós Dalfesztivál országos előválogató versenye) ismét indult és bejutott a döntőbe Yohio. Ugyan az elsőséget idén sem szerezte meg - tavaly a 2. helyig jutott a Heartbreak Hotel-lel -, de nagy népszerűségnek örvend a 18 éves, gitárvirtuóz előadó, aki Svédországban született, de a zenei karrierje Japánban kezdődött, ahol sokkal nagyobb sikereket ért el, mint itthon. Ránézésre lánynak gondolnánk, de a polgári neve Kevin és a női kinézet nem különcködés vagy identitászavar, hanem szimplán az általa játszott "visual kei" stílus egyik fontos eleme, a show része (ne felejtsük el, hogy Japánról van szó). Igen, a fenti képen is ő látható.
  
  
• Ha van még, aki emlékszik David Hasselhoff-ra, akkor valószínűleg a Baywatch-ból vagy a Knight Rider-ből, amik a 80-as, 90-es évek hangulatához tartoztak hozzá. Ki gondolta volna, hogy 2014-ben épp a svéd tévében tér vissza, mint talkshow-házigazda? A koncepció lényege: mivel amerikai (ex)sztár lévén fogalma sincs a svéd hírességekről, interjúvolja meg őket a maga módján és legyen ebből egy sorozat. A produkció neve: Hasselhoff - en svensk talkshow (- egy svéd talkshow). Őszintén szólva még egy részt sem láttam belőle, de a legújabb statisztikák szerint a nézettsége zuhanóban van...
  
  
• A héten Kristianstad-ban jártunk, és egy fura városi járművet láttunk: ez a utánfutós busz, aminek természetesen az utánfutója is busz, bár kissé módosított verzióban. A projekt tesztfázisban van, az utasok és a Skånetrafiken is elégedett, nemcsak a fogyasztás alacsonyabb, de a plusz helyek és a csendesebb utazási lehetőség mind afelé mutat, hogy a jövőben valószínűleg élesben is fognak ilyen buszok közlekedni. Az utánfutós busz nemcsak Skåne-ben, de Svédországban is unikumnak számít.
  
  
• A kreatív álláskeresésre jó példa az a műszaki fizika végzettségű mérnök, akit gyakran látunk a malmöi pályaudvaron egy nagy transzparenssel, miszerint bármilyen állást elvállalna. Magnus Ivarsson már 2000 álláspályázatot elküldött, állást még nem kapott, így folytatja a keresést az állomáson is, remélve, hogy a leendő főnöke - vagy bárki, aki tud számára állást - épp arra fog járni. Másfél éve munkanélküli, az egyetemi végzettségén kívül akár az autószerelési képességeit is szívesen kamatoztatná. "Mindig dolgoztam, soha nem voltam még ilyen helyzetben. Már mindent megpróbáltam és egy plakát még mindig jobb, mint otthon ülni."
  
  De nem az első alkalom, hogy Magnus szokatlan módszerrel keres állást: 2012-ben az E6-os autópálya egyik zajvédő falára graffiti-zett egy hatalmas álláskereső szöveget, amely munkát ugyan nem hozott, de a közlekedési felügyelet kiszámlázott neki 60.000 kr-t (graffitieltávolítás költsége). És igen, a munkanélküliség elég magas Svédországban is...

A nap svéd szava: jobbannons (álláshirdetés)

Közlekedünk, vonatozunk

Hát igen, az utóbbi hónapokban már vidékre is ingázunk, így a helyi közlekedési vállalattal intenzív napi kapcsolatban vagyunk, mondhatni. Mivel eddig még nem volt számottevő hideg és hó sem - az a 1,5 nap igazán nem számít -, alapvetően a vonatok pontosságával nem voltak problémáink. Illetve egy eset esett meg, pont a múlt hétvégén, amikoris a hosszas esőzések után megsüllyedt a sín a szomszéd falunál (Skurup - nem tévesztendő össze a szintén a közelben lévő Sturup-pel, ahol a malmöi reptér is van), így 20 percet késett a vonat Malmö felé.

Egyébként ami egy nagy okosság, az a Skånetrafiken (a skåne-i közlekedési vállalat: vonat + busz is) utazástervező programocskája, a Reseplanerare - angolul Travel Planner -, amelyet a neten is el lehet érni ill. okostelefonra is letölthető, mint app. Az egy dolog, hogy megmondja, konkrétan melyik vonattal/busszal menjünk és mikor, de azt is látni az eredményoldalon, ha az adott busz/vonat késésben van, vagyis valós adatokat látunk. Ez nagyon-nagyon hasznos tud lenni, pl. adott esetben az ember nem lohol keresztül a városon és izgulja magát agyon, ha látja, hogy a vonata úgyis késve fog indulni. Vagy már otthonról elindulás előtt látja, ha esetleg törölnek egy járatot. Ésatöbbi. Vagy pl. tegnap agyaltam, hogy egy adott helyre hogyan jutok el a leggyorsabban, és azt hozta ki nekem, hogy gyalog. Térképre fel is rajzolta, merre menjek. Nagyon tudom értékelni ill. mindenkinek csak ajánlani tudom aki errefelé leledzik és még nem használja.

Apropó, malmöi pályaudvar! Aki oda tart, jó ha tudja, hogy lufit a sínekhez levinni tilos :-) Nem vicc, ki van táblázva. Ugyanis elszabadult, gázzal töltött luftballonok a felsővezetékekkel ütközve robbanást okoztak korábban, ezért a tilalom (ami nem általános, csak a földalatti állomásokra érvényes). Ugyanitt érdekes látványosság is fogadja a vonatra várakozókat: a falakon videó megy, vonatablak alakú részekre vetítenek, így úgy néz ki, mintha a vonatból néznénk a tájat, merthogy azt lehet látni, különféle elsuhanó tájakat, valószínűleg tényleg a vonatból felvéve. Ez Európában a legnagyobb videóinstalláció, Elsewhere/Annorstädes (Máshol) a címe, az alkotó pedig Tania Ruiz Gutierrez (ő francia-kolumbiai illetőségű és Párizsban él). Az előző, hivatalos linken túl találtam róla egy amatőrfelvételt is a YouTube-on.

Mi ugyebár a lila ingázó vonattal (pågatåg) járunk Malmöbe és vissza, ennek is van "csöndes kupé" része (tyst avdelning), ami azt jelenti, hogy a nyugalomra vágyó utasok ide ülhetnek, viszont a beszélgetés, mobiltelefonálás tilos. (Zenét persze lehet hallgatni fejhallgatóval, ha azt más nem hallja.) Nemrég fültanúi voltunk, amikor két lány élénk beszélgetést folytatott itt, de egy srác kérdőre vonta őket, hogy mégis, mit gondolnak, hol vannak...erre ők jobbnak látták elvonulni. Ugyanilyen csöndes rész van pl. a Koppenhágába/Dániába menő Öresundståg-on is (szintén Skånetrafiken, ill. a dán DSBFirst közlekedési vállalattal közösen üzemeltetik).

A nap svéd szava:  försening (késés)

Simone

Tegnap délután, Malmö felé autózva tűnt fel az autópálya melletti hatalmas, világító kijelző, miszerint az Öresund-hídon erős szél van, teherautóval nem ajánlott a hídra hajtani. Aztán az újságokban, a hírekben egyre-másra bukkantak fel a közelgő viharra figyelmeztető hírek. Miszerint ma lesz a csúcspontja. Ma még biciklivel jöttem haza a munkából úgy fél 4 tájban, észleltem, hogy tényleg eléggé fúj a szél, helyenként széllökések vannak. Itt még nem gondoltam, hogy vészes lenne a helyzet.

Aztán amikor felmerült, hogy még ma vonattal kellene menni valahová, a Skånetrafiken (a helyi közlekedési vállalat) weboldalán hatalmas piros térkép virított, miszerint ma du. 4 után semmilyen vonat nem megy, nincsenek vonatpótló buszok sem. Először azt írták, csak az Öresundståg közlekedik (azaz a hídon átmenő vonat, Koppenhágába és vissza), de hamarosan azt is leállították. Nemrég (20 h) a Kastrup nemzetközi repteret is lezárták (Koppenhága).

Mindezt a 3-as fokozatú viharjelzés miatt (ami nemcsak Skåne-re, hanem Svédország nagyobb, déli részére érvényes, pl. Göteborgra is). A 3-as fokozatú figyelmeztetés - Klass 3 varning - a legmagasabb, azt jelenti, hogy a lakosság nagy veszélyben van és rendkívül jelentős károk keletkezhetnek fontos szolgáltatásokkal kapcsolatban (pl. áram), a lakosságot arra kérik, hogy tévén, rádión vagy interneten kövessék a fejleményeket. Ez konkrétan 30 m/s (kb. 110 km/h) erősségű - vagy nagyobb - szelet jelent és emiatt veszélyes a szabadban tartózkodni. Nagy károk várhatóak a fákban/erdőkben és az épületekben, nagyon komoly közlekedési zavarok alakulhatnak ki. (A vízen ez azt jelenti, hogy a nagyobb hajóknak is a kikötőben kell maradniuk.)

Az egyik, ebédidőben megjelent újságcikkben egy biztosítási szakember azt nyilatkozta, hogy ha valakinek nincs házbiztosítása, még ma sem késő megkötni, pl. telefonon, a lényeg, hogy mától legyen érvényes (és ne ma éjféltől). A megállapodás számít, nem a biztosítási díj befizetése, az lehet később is.

Szóval ma már nem mentünk sehová, de az itthonülés sem nyugalmas. A vihar - amelyet itt Svédországban Simone-nak neveztek el és Nagy-Britannia felől érkezett - tényleg bedurvult és ami nálunk a leglátványosabb, akusztikailag, az az erkély ablaktábláinak folyamatos támadása. (Ez nem is igazán ablak, elhúzható ablaktáblák vannak az erkélyen a kert felé, így közel sem zárnak úgy, mintha ablakok lennének.) Ijesztő hangja van, az első órákban mindig összerezzentem és figyeltem, nem rántja ki-e a szél őket...most már kezdem megszokni.

De a neten persze látom, mik vannak máshol: széthasított fák, felborult építkezési állványok, lerepült háztetők, extrém nagy hullámok a tengerparton, pl. ez a hajó a mérete ellenére sem úszta meg a kárt, és van ahol áramszünet van (a legfrissebb hírek szerint 58.000 háztartásban, ebből 28.000 Skåne-ban van...nagyon-nagyon remélem, hogy mi megússzuk). Sajnos Dániában megvan az első halálos áldozat is, akit egy repülő tégla talált el :-( A mentőszervezetek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a kidőlő fák nagyon veszélyesek és aki tud, maradjon otthon.

Egy olvasói kommentár az egyik újság online kiadásában: "Kénytelen voltam kimenni a kutyával, de alig mentem 50 métert, a szél felborított, beütöttem a fejemet és a hátamat. Ne menjetek ki!" Egy másik olvasó 18:24-kor arról tudósított, hogy ugyan a repülője már 16:20-kor megérkezett Kastrup-re, de nem akarják őket kiengedni a repülőből a széllökések miatt és az egész repülő rázkódik. De amúgy sem jutna haza Malmöbe a híd lezárása miatt, pedig jó lenne, mert már több, mint 24 órája utazik...

A legutóbbi veszedelmes viharok errefelé (ezek még pont az ideköltözésünk előtt voltak, ezért a mostani felkészületlenségem):

• Gudrun (2005. január) - Dél- és Nyugat-Svédország, az orkánerősséget Nyugat-Blekinge-ben érte el, ez 42 m/s (150 km/h) volt. 415.000 háztartás volt áram nélkül és 75 millió köbméter erdőt pusztított el a vihar Götaland-ban.
  
  
• Per (2007. január) - legnagyobb sebessége 40 m/s (144 km/h) volt, ezt ugyanott érte el, ahol Gudrun. Kb. 440.000 háztartás maradt áram nélkül és 12 millió köbméter erdőt tarolt le az orkán.

Az Öresund-hídon 70 km/h-ra korlátozzák a megengedett sebességet ha 15 m/s (55 km/h) az oldalszél. Ha a szél erőssége eléri a 25 m/s-ot (90 km/h), függetlenül a szél irányától, lezárják a hidat. A hídon történő vasúti közlekedést - amely az alsó szinten történik - viszont csak 33 m/s-nál (120 km/h) állítják le.

Ahogy most olvasom, már Simone is elérte a 41,4 m/s-ot, Halmstad-nál. Remélem, lassan elcsendesül, az előzetes figyelmeztetés szerint az esti órákban már lanyhulásra lehet számítani, kérdés, hogy mikortól?

Még egy frissebb kommentár (20:16) valakitől, Kristianstad-ból: Gudrun gyerekjáték volt ehhez képest! Maradjatok bent! Most jövök a Willys-ből (szupermarket), a parkolóban egy bevásárlókocsi röpködött!

Ui.: Olvasói fotók a Sydsvenskan oldalán a viharról.


A nap svéd szava: strömavbrott (áramszünet)

Ismét a dialektusokról

Ez egy megrendelésre született bejegyzés :-) Ugyanis azt írja a kedves olvasó, hogy:

Üdv!

Azt szeretném kérdezni, hogy nem tudnál-e írni a svéd nyelvjárásokról egy bejegyzést. Olvastam már róla máshol is, itt a blogon pedig csak két bejegyzést találtam konkrétan erről. Azokon a példaszövegeken pedig én aztán nem hallok semmi különöset. :D

Engem kifejezetten a saját tapasztalataid érdekelnének, például, hogy neked melyik nyelvjárás miért tetszik vagy miért nem, hogy milyen élményeid voltak már ezzel kapcsolatban (félreértések vagy ilyesmik). És esetleg az, hogy magyar fül számára hogyan lehet meghallani a különbségeket, hogy konkrétan milyen szavakat használnak másképp, milyen betűket ejtenek másképp a különböző dialektusokban. :P

Te a dél-svédországit beszéled, gondolom, szóval tudsz egypár ilyen kifejezést, amit csak ott 'titkosan' használtok, nem? :P

Előre is köszi:
Dalma

Hááát, szerintem ugyan nem vagyok nagy szakértő a témában (pl. a Wikipedia sokkal okosabb), és attól tartok, csalódást is fogok okozni...de íme (bocs, ha esetleg ismétlem magamat):

• A kezdetek kezdetén csak a Stockholm környéki dialektust (ez a stockholmska, nagyjából a standard riksvenska-nak, "birodalmi svédnek" felel meg) hallottam, mivel a munkahelyem Strängnäs-ben volt, plusz persze a Malmöben - és egész Skåne-ben - használt skånska-t (aminek szintén többféle verziója van ám). Mivel az előbbi kristálytisztán érthető, jól artikulált szavakat használ, hamar belopta magát a szívembe. Ezzel szemben a malmöiek kihallgatott beszélgetéseiből - rosszabb esetben, időnként: a hozzám idézett kérdésekből - általában egy kukkot sem értettem, ami azért elég rosszul veszi ki magát, ha az ember itt lakik. Azt is sajátságosnak tartottuk, hogy a helyi híradóban egyes személyek mondandóját feliratozták...tehát a svédeknek is van problémájuk a skånska megértéséveel :-)
  
  
• Az évek során persze az ember hall másféle dialektusokat is, de én maximum konstatálom magamban, hogy ez érdekes volt, általában nem jutok el addig, hogy kiderüljön, mi is volt az (gyakran erre nincs is mód - valaki csak egy mondatot mond, majd távozik az életünkből, pl. egy kalauz vagy egy útitárs). A svédek, úgy vettem észre, eléggé tudatában vannak, hogy valaki a "övéik" közül való-e vagy sem. A volt munkahelyemre pl. jött egy új kolléga, egy fiatal srác, akihez az idősebb kollégámnak az volt kb. a második kérdése, hogy hol lakik.
  "Eskilstuna-ban" felelte a fiú (ez nem messze van Strängnäs-től).
  "De nem onnan származol, ugye?" - jött a következő, már-már vallató jellegű kérdés, mire a srác töredelmesen beismerte, hogy Göteborg környékén nőtt föl :-) A kollégám pedig elégedetten konstatálta, hogy igen, a kiejtése alapján ilyesmire tippelt.
  
  
• Félreértés, ilyesmik: természetesen a skånska-hoz kötődik, ami egy nehezebb dialektus. De vannak fokozatok. Van (számomra legalábbis) "ronda" skånska, ami nemcsak csúnyán hangzik, de nehezen is érthető. Aztán van az a fajta skånska, ami teljesen jól érthető (szerintem) és amit imádok hallgatni, mert annyira dallamos, van benne valami különleges. Erre példaként két személyt is meg tudok említeni: Tareq Taylor-t, a malmöi Slottsträdgårdens Kafé tulaját, akinek van főzős tévéműsora is...illetve Ann Wilson-t, a svéd TV4 korábban már említett Let's Dance műsorának zsüritagját, érdemes megnézni ezt a két rövidke videót. Aztán van olyan skånska, ami annyira enyhén akcentusos, hogy szinte észre sem venni.
  
  Viszont most meghallgattam Tareq-et és Ann-t az imént linkelt YouTube-linkeken (kis időgép-effektussal a fejemben) és azt hiszem, pont erre mondtam azt anno, hogy érthetetlen :-) Most már hogy nem kell olyan erősen koncentrálnom az egyes szavakra, eltűnt a frusztráció. Azt hiszem, szokás kérdése lehet. Szóval kitartás mindenkinek, aki a dialektusokkal küzd.
  
  Az én sztorim pár hónappal ezelőtti, amikor egy bácsi becsöngetett és valamit mondott, kb. 2-3 mondatot. Én egyetlen szót sem értettem. Erre megismételte, hiába. Tiszta ciki volt, láttam rajta, hogy azt hiszi, nem tudok svédül. Muszáj volt segítségért kiáltanom - szerencsére E. itthon volt -, és neki sikerült dekódolnia az üzenetet (mondjuk harmadjára meghallgatva már kezdett valami derengeni). De el kell hogy mondjam, közel s távolban ez az egy eset, amibe belefutottam. Persze olyan előfordult, hogy a munkahelyi kávészünetben nem mindent értettem kristálytisztán a csevelyből, de a lényeg általában átjött. A bácsira az lenne a tippem, hogy Skåne olyan vidékén nőtt fel, talán egy faluban, ahol ilyen súlyos akcentus van.
  
  
• Hogy milyen szavakat használnak másképp? Őszintén: fogalmam sincs :-) Van ugyan svéd-skånei szótár - ha maradunk itt a közelben -, de én abszolút nem tudom, ténylegesen mely szavakat használják gyakran, és melyik az, amit szinte soha. E. tapasztalata, hogy a skåne-i kollégái egyes szavakat direkt azért használnak, hogy ne értse, vagyis poénból :-) De például ez itt egy elég jó gyűjteménynek tűnik: Skånsk ordlista - van hozzá kiejtési magyarázat is.
  
  
• A feltételezés, miszerint én beszélem a skånska-t, igazán hízelgő :-), de sajnos teljességgel nélkülöz minden alapot. Szimplán nem ismerek/használok ilyen szavakat és nem ilyen az akcentusom (az utóbbi szerintem többet is nyom a latban). Egy 59 éves svéd ismerősömet kérdeztem meg nemrég:
  "Te ugye nem skånska-t beszélsz?
  "Nem, egyáltalán nem."
  "De Skåne-ben születtél, nem?"
  "Igen, itt is éltem egész életemben."
  "Hát akkor?...nem igazán értem."
  "A szüleim nem skåne-iak."
  --- és itt a lényeg. Ha valaki a szülői házból nem hozza a bizonyos dialektust, akkor később sem "ragad rá". (Apropó: Tareq papája palesztin, anyukája svéd-angol.) Hacsak nem történik valami csoda - amiben azért nem hiszek -, akkor én életem végéig a magyar akcentusommal fogom szórakoztatni mindazokat, akikhez svédül, angolul, stb. szólok. Csak szólok :-)
  
  
• Egy híres mondat az itteni dialektusban: Haur du sitt Malmö haur du sitt varden (Ha Malmöt láttad, az egész világot láttad) - egy 20 évvel ezelőtti kampányszöveg, amely még ma is él. Ugyanez svédül: Har du sett Malmö, har du sett världen. Még egy gyöngyszemet találtam: Idau bauga jau ejn kauga. (Sütöttem ma süteményt.) Svéd verzió: Idag bakade jag en kaka. :-)) Ebből talán le is lehet szűrni, hogy "U" betűből soha nem lehet elég itt délen. (Mint ahogy min. 2 db U-alakú lakat is létszükséglet, ha az ember biciklivel közlekedik, de tényleg.) Skaune, ahogy egyesek mondják - Skåne helyett :-)

Ha valakit részletesebben érdekel a téma (és tud svédül!), annak melegen ajánlom a Svenska dialektmysterier (Svéd dialektusmisztériumok) c. többszörösen díjnyertes tévésorozat részeit, az amúgy is szórakoztató Fredrik Lindström tálalásában. A YouTube-on jelenleg fent vannak a részei, legalábbis én megtaláltam őket. Én a 12., överkalix-i részt láttam, hát ha valaki álmélkodni akar, nézze meg. Mintha valami totál más nyelv lenne, Fredrik Lindström sem ért semmit, kommunikálni sem tud, mintha egy nagyon fura országba került volna, ahol az emberek ugyan svédnek néznek ki, de csak megszólalásig :-)

A képen pedig Nils Holgersson és Márton lúd (a 20 koronás bankjegyen)...valószínűleg ők is skånska-t beszéltek, hiszen innen a közelből származnak.

A nap svéd szava: pengar (pénz)

Abszolút vonzó & sikeres

Biztos mindenki látott életében már legalább egy Absolut vodka-hirdetést. Vagy többet is. Könnyen megragad a memóriában: jellegzetes üveg, igényes grafikai kivitelezés, plusz általában valami tömör, találó és vicces szöveg. Az Absolut vodka svéd termék, amit éppen itt délen, Skåne-ban (még pontosabban Åhus-ban) gyárt a Vin & Sprit nevű - korábban állami tulajdonú - cég.

1979-ben készült el az első üvegnyi belőle és már a 80-as években világszerte híres lett, köszönhetően az újszerű reklámnak és nem utolsósorban a speciális flaskának, ami régi orvosságosüvegre emlékeztet és a szöveg közvetlenül az üvegre van nyomtatva. A következetes és folyamatos - formatervezésre és művészetre épülő - marketingnek köszönhetően az Absolut a világ harmadik legkeresettebb italmárkája, a Bacardi és a Smirnoff mögött. Az üveg mindig is a marketing középpontjában állt és többek között olyan művészek értelmezték újra, mint pl. Andy Warhol.

A legfontosabb piac az USA, ahol 2003-ban 73 millió liternyit adtak el belőle, ami az összes importált vodka 40%-a. 1986 óta különféle ízesítésű verziók (pl. Citron, Vanilia, Pears, Mango, Orient Apple...) is megjelentek a piacon és vannak speciális kiadások is (pl. New Orleans, Miami, Mexico...), ez utóbbi sorozatból a 2012-es Absolut Unique nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy 4 millió teljesen egyedi üveggel jelenjen meg (ahol mindegyik üveg számozott). Nem vagyok egy vodkafogyasztó - egyáltalán nem! -, de ezek az üvegek szerintem egyszerűen gyönyörűek. A fentiekkel sem az alkoholfogyasztást szándékozom növelni, inkább az esztétikai élményre koncentrálok. Ami tagadhatatlan.

Ui.: A svéd állam 2008-ban eladta a Vin & Sprit -et a francia Pernod Ricard alkoholgyártó cégóriásnak, amely szerencsére a továbbiakban is folytatja az Absolut-hoz illő terméktervezést és marketinget, ezért 2012-ben díjat is kaptak a Svéd Kereskedelmi Kamarától.

A nap svéd szava: marknadsföring (marketing)

Ami jól működik (2. rész)

Még néhány dolog a mindennapokból - vásárlás, utazás, stb.:

• Öppet köp (nyitott vásárlás) - az összes boltban teljesen általános, hogy a kedves vásárló meggondolhatja magát 14 / 30 / 90 / stb. napon belül (üzlete válogatja, mennyi ez az idő), sőt ismerek olyan webáruházat, ahol ez 365 nap (ők ráadásul fehérneműt árulnak!). Természetesen indoklás nélkül visszaadják a pénzt, teljesen korrektek. Tehát nem kell levásárolni a termék árát. Ezzel még soha semmilyen problémánk nem volt, pedig rendszeresen szoktunk vele élni. Ezt az érzést Magyarországon pl. az IKEA-nál lehet megtapasztalni (90 nap ill. IKEA Family klubtagság esetén 120 nap pénzvisszafizetési garancia).
  
  
• Szkennelés a szupermarketekben (självscanning) - pl. az ICA-ban vagy a Willy:s-ben. Kell hozzá egy mágnescsíkos ügyfélkártya (ez esetenként egyben bankkártya is), amit a bejáratnál lehúzva egy kézi vonalkódleolvasót szerezhetünk. A kiválasztott árukat beszkenneljük, majd egyből a szatyrunkba pakoljuk. Praktikus, hogy mindig látjuk, hány koronánál járunk. A zöldség/gyümölcsrészlegen mi nyomtatjuk a vonalkódot, ami a mérlegből jön ki (nem felejtjük el ezt is beolvasni). A vásárlás végén "dokkoljuk" az olvasót egy toronyban majd egy érintőképernyős monitoron jóváhagyjuk a vásárlást és fizetünk a kártyánkkal. (Ha valami gond lenne, kérhetünk humán segítséget, amúgy teljesen önállóan megoldhatjuk a feladatot.) Ebben az is jó, hogy a hagyományos pénztárral ellentétben itt sosincs sor, gyorsan megy az egész. Időnként kaphatunk szúrópróbaszerű ellenőrzést, vagyis a gép szól nekünk, hogy várjunk egy pénztárosra, aki ellenőrzi, hogy tényleg mindent beszkenneltünk-e. Az izgalom percei :-) Emellett természetesen vannak hagyományos pénztárak is, ha valaki a sorban állást preferálja.
  
  Egyébként az IKEA-nál is van lehetőség szkennelésre, de ott a szkenner a fizetőterminálnál van (vagyis nem hurcoljuk magunkkal a boltban), így ott kell egymás után beolvasni az árukat, majd szintén bankkártyával lehet fizetni.
  
  
• Könyvtár - az egyik kedvenc témám ;) Az interneten lehet könyvet lefoglalni és azt az általunk megadott könyvtárba kérni. A könyvek határidejét is online lehet meghosszabbítani. Van egy "javaslat" szekció is a weboldalukon, ahol az általunk óhajtott - de a könyvtárban még nem létező - könyv adatait lehet megadni. Nemrég kipróbáltam, bár nem vártam tőle sokat, ráadásul egy angol nyelvű, kissé alternatív könyvről volt szó. Meglepetésemre hamarosan beszerezték és elsőként ki is kölcsönözhettem :-)
  
  
• Jojo-kártya (Skånetrafiken) - a skåne-i közlekedési vállalat megoldása készpénz és buszjegy helyett: egy zöld plasztiklapba rejtett rádiós chip, amit csak hozzá kell érinteni a buszsofőr melletti leolvasóhoz. A Jojo-kártyát feltöltve lehet venni, lehet rajta bizonyos leutazható összeg (buszjegy funkció) ill. ún. period (bérlet funkció), de a kettő együtt is létezhet egy kártyán. Ilyenkor a leolvasó először azt nézi, van-e érvényes bérlet rajta - ha nincs, akkor buszjegynyi összeget von le a kártyáról, ami így 20%-kal olcsóbb a készpénzes árhoz képest (ami csak elméletben létezik, valójában nem lehet készpénzzel fizetni a buszon). A kártyát érdemes regisztrálni a neten, ugyanis ilyenkor elvesztés esetén újat kaphatunk, az elvesztett kártyán lévő összeggel feltöltve. A kártya pénzzel feltöltése történhet a Skånetrafiken ügyfélszolgálatain / rengeteg értékesíti ponton (pl. újságosok, trafikok) / Skånetrafiken automatánál - vagy interneten. A kártya egyébként nemcsak buszon, hanem vonaton (kivéve SJ, ami egy másik társaság) is érvényes, a szomszédos megyékben és Dániában is bizonyos szakaszokon. Pl. ha Koppenhágába megyünk, nemcsak a célzónáig érvényes a vásárolt jegy, hanem az ottani helyi tömegközlekedésre is.
   
• Reptéri busz (Flygbussarna) - Több svéd városban is közlekednek (Malmöben is). Legegyszerűbb az interneten megvenni a menetjegyet. Alapból egy kinyomtatandó file-t kapunk a végén, amelynek a vonalkódját felszálláskor be kell olvasnunk a buszsofőr vonalkódolvasóján. Vagy ha nem akarunk (vagy nem tudunk) nyomtatni, 3 korona felárért sms-jegyet kaphatunk. Szintén nem lehet a buszon készpénzzel fizetni. Bankkártyával igen, de a tapasztalatok szerint nem mindegyik működik, érdemesebb előre megvenni a jegyet (ezzel a busz pontos indulását is elősegítjük). A viszonylag sokfelé megtalálható Pressbyrån-nál (újságos) is lehet jegyet venni.

A nap svéd szava: grönsaker (zöldségek)

Skandináv nyelvek - a bónusz

Egy újságcikket kerestem már régóta és végre megtaláltam :-) Pontosabban örülök, hogy valaki megírta és tisztázta számomra az alapvető összefüggéseket, ami a svéd, dán és norvég nyelveket illeti. Szerinten nagyon érdekes és izgalmas és remélem, nemcsak én gondolom így...

Az információk forrása a Språktidningen (Nyelvújság), amely a mai svéd nyelvvel foglalkozik szakértő szemmel, de könnyen emészthető formában.

Akkor jöjjön a lényeg...

Először is: írásban csak lehelletnyi különbség van a dán és a norvég között. Viszont ami a beszélt nyelvet illeti, a dánok szerint a norvég úgy hangzik, mint a svéd.

Állítólag Ludvig Holberg-et, az ismert norvég írót egyszer letartóztatták Helsingør-ben (Dánia) és azzal vádolták, hogy svéd kém. Méghozzá nyelvi okok miatt. Ez az 1700-as években volt, a nagy északi háború idején. Ludvig Holberg kifogástalanul beszélt dánul, de norvég akcentussal, ugyanis a koppenhágai professzor Bergenben (Norvégia) született és nőtt fel. A dán rendőrök bizonyára azt hitték, hogy Holberg Skåne-ből jött, ugyanis ez a rész 1658-ig dán volt és a nyugati norvég nyelv úgy hangozhat, mint a skånska (azaz a skåne-i dialektus, híresen érthetetlen a többi svéd számára, korábban már írtam róla), még a svédek számára is.

A dán fül számára egyébként a norvég és a svéd annyira hasonlít egymásra, hogy a dánok alapból nem is tudják megkülönböztetni, hogy melyik nyelv melyik. Úgyhogy tippelni szoktak, a következőképpen: ha egy skandináv beszéd nem dán, akkor biztosan svéd. Így dupla esélyük van a helyes válaszra, mert kétszer annyi svéd él, mint norvég. Ezzel szemben a dánok jobban megértik a norvégot mint a svédet, mert a norvég szókészlet jobban hasonlít a dánra, mint a svédre. Pl.:

Svéd ----- Dán ------ Norvég ----- Magyar

fråga ---- spørge --- spørre ----- kérdés

fönster -- vindue --- vindu ------- ablak

snål ----- gerrig ---- gjerrig ------ fukar

A norvég és a dán nyelv hasonlósága az 1814-ig tartó állapotokból ered. Akkoriban Dánia és Norvégia unió volt és a dán volt a közös írott nyelv. A mai norvég többségi nyelv - a bokmål - ma is annyira hasonlít az írott dánra, hogy a svédek nem igazán látják a különbséget a dán és a bokmål között, miközben a beszélt nyelvben pont ellenkező a helyzet. Ott a norvég és a svéd hasonlít egymásra. "Norwegian is Danish spoken in Swedish", vagyis 'a norvég az svédül beszélt dán', ahogy a norvég-amerikai nyelvész, Einar Haugen mondta.

Ezért hozza ki minden teszt, ahol a többi skandináv nyelv megértése a tét, a norvégokat győztesnek. Nem mintha intelligensebbek vagy jobb nyelvérzékűek lennének, egyszerűen csak mert nyelvileg szerencsések: a kiejtés a svédre hasonlít, a szókészlet a dánra. Ebből következik, hogy ha valaki - mondjuk hobbiszinten - az alapján akar első skandináv nyelvet tanulni, hogy a legnagyobb haszna legyen belőle, érdemes megfontolnia a norvégot. Feltéve, ha nem más, konkrét úticélja van: Svédországban nyilván sokkal többre megy a svéddel, Dániában a dánnal.

Találtam egy ehhez kapcsolódó érdekes kimutatást is:

A) A beszélt nyelv megértése

• A norvégok
  a beszélt svéd nyelv 88%-át értik meg
  a beszélt dán nyelv 73%-át értik meg
   
• A svédek
  a beszélt norvég nyelv  48%-át értik meg
  a beszélt dán nyelv 23%-át értik meg
  
  
• A dánok
  a beszélt norvég nyelv 69%-át értik meg
  a beszélt svéd nyelv 43%-át értik meg

B) Az írott nyelv megértése

• A norvégok
  az írott svéd nyelv 89%-át értik meg
  az írott dán nyelv 93%-át értik meg
   
• A svédek
  az írott norvég nyelv 86%-át értik meg
  az írott dán nyelv 69%-át értik meg
   
• A dánok
  az írott norvég nyelv 89%-át értik meg
  az írott svéd nyelv 69%-át értik meg

Kis kiegészítés: A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus a nynorsk és a bokmål norvég.

A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen.

Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheim környékén figyelhető meg.  (Forrás: Wikipedia)

A nap svéd szava: skillnad (különbség)

Utcai leltár

Valamelyik nap elgondolkoztam rajta, hogy mennyi minden mellett megyek el nap mint nap, ami fel sem tűnik, de nem jellemző pl. Magyarország utcáira. (Legalábbis tudomásom szerint...)

Mivel szeretem a listákat, itt van egy arról, hogy mikkel találkozhatunk a Malmöben járva-kelve:

• Könyvtárbusz (bokbuss) - hogy azokhoz is eljussanak a könyvek, akik esetleg nehezebben tudnak elmenni az igazi könyvtárba. Kb. 30-féle újság és 1000 könyv található a fedélzeten, a busznak meghatározott menetrendje és megállóhelyei vannak. Az interneten megrendelt / lefoglalt könyvtári könyveket ide is kérhetjük. Egyébként még a kórházban is van kihelyezett mozgókönyvtáros.
  
  
• Lovasrendőrök - focimeccsek idején többen cirkálnak, de nyugodt hétköznapokon is előfordulnak, kettesével a belvárosban. A rendőrség weboldala szerint a lovasrendőrök arra is jók, hogy így az emberek könnyebben elegyednek beszédbe a rendőrökkel, ki gondolta volna :-) Skåne-ban kb. 20 rendőrló van, mindegyikük barna (hogy tömegben egy kívülálló ne tudja őket megkülönböztetni).
  
  
• Szemetes egyszer használatos grillnek - én a Västra Hamnen-en láttam, de valószínűleg más parkosított helyen is előfordul. A svédek nemzeti sportja a szabadban grillezés - tavasztól őszig, ha az időjárás engedi -, és ezt bárhol űzik. Nagyon elterjedt az alumíniumburkolatú, eldobható grill (engångsgrill), ami környezetvédelmi szempontból rémálom, ugyanis több részre kellene szedni és különválogatni, de ez az esetek túlnyomó részében nem történik meg. Ez a fajta szemetes arra jó, hogy legalább egyben kidobják a használt grillt és pl. nem gyullad meg tőle a sima szemetes.
  
  
• Függőágyak - szintén Västra Hamnen, a Turning Torso-tól a tenger felé (Scaniabadet) sétálva a házak között, egy kisebb játszótér mellett. Télen-nyáron kint van, jó minőségű műanyagból készült. Vicces élmény!

És mivel Malmö igazi biciklis város, vannak még ehhez kapcsolódó hasznos utcai tárgyak is:

• Telepített biciklipumpa - 6 helyen a városban, éjjel-nappal működik. Nemcsak bicikli-, hanem babakocsi- és kerekesszék-logóval.
• Biciklibarométer - 2 helyen a városban, mutatja az aznap a barométer mellett elhaladt biciklisek számát, plusz egy éves összesítést is.
• Kitámasztó korlát - narancs színű korlát az átkelőhelyeknél, egyre több helyen - a jelzőlámpa mellett -, célja, hogy a zöld lámpára várakozó bicikliseknek ne kelljen a földre letenniük a lábukat :-) Bevallom, én nem szoktam használni, de a többség igen.

A nap svéd szava: barnvagn (babakocsi)

Vidéken

Az idei Midsommar zuhogó esővel köszöntötte a szabadban ünnepelni vágyó svédeket, legalábbis itt Malmöben... Egészen reménytelennek nézett ki az időjárás, de aztán valamikor késő délutánra egészen szép napos idő lett. És mivel ez az év leghosszabb napja (napfelkelte 4:25, naplemente 21:56), estefelé spontán módon elugrottunk a tőlünk kb. 30 km-re lévő Svaneholms slott-hoz. Ha az ember Malmöből megy, akkor először túlmegy Sturup-ön (ahol a malmöi reptér is van) és megközelíti Skurup-öt, ugyanis ezek egymás közelében vannak :-)

A kastély parkja érdekes, sok különféle stílusú szoborral. Van egy burjánzó virágoskert is, amit láthatóan egy hobbiegylet tart fent és szintén nyitva áll a nagyközönség előtt. A kastély körül egy tó terül el, ami körül két út is vezet, a kék és a piros, helyenként cölöpökön. Mi a rövidebben körbementünk, nagyon kellemes (eltekintve a meztelencsigáktól, amik nagy számban képviseltették magukat) és jó a kilátás a kastély épületére, ami nagyon egyedi, minden oldalról máshogy néz ki. Van egy jó grillezőhely is (lehet, hogy több is), ha valaki saját ebédet szeretne készíteni.

Kellemes meglepetés volt a hely (csináltam pár fotót is, amit mozaikosítottam), biztosan visszamegyünk még, ha másért nem, hát a hosszabb (piros) útvonalat bejárni. Skåne-ban egyébként sok szép kastély van, pl. a Svaneholms slott-hoz közeli, csodás környezetben lévő Häckeberga slott, amit szintén útbaejtettünk, csak hogy egy pillantást vessünk rá.

A hazaút sem volt mindennapi, először is a korábbi eső miatt a talajról felszállt a pára, ami gyönyörű volt a dombos mezők felett, különösen hogy jónéhány lovat is láttunk. Úgy tűnik, sok lótartó lakik arrafelé. Szerencsések voltunk, mert az úton elénk futó / kerülő állatokat sikerült nem elütni, úgymint

• egy sántikáló vadkacsát
• egy termetes mezei nyulat
• egy macskát
• egy sündisznót
• egy őzet (a másik szerencsére csak a bokor mögül figyelt)
• egy borzot (amit eddig még nem is láttam szabadon)

Nem mindennapi lista, az eddigi rekordunk...

A nap svéd szava: slott (kastély)

Dialektusok

Egy társkereső weboldal (E-kontakt.se) megbízásából 1000 svéd egyedülállót kérdeztek meg, hogy melyik svéd dialektus a legvonzóbb számukra. A nyertes a göteborgi nyelvjárás (göteborgska) lett 18 %-kal, a második helyre a norrlandi dialektus került (norrländska) 17 %-kal, míg a harmadik helyezést - meglepetésre - az itteni skånska vitte el 16 %-kal.

Azért meglepetésre, mert a Skåne-n (angolul: Scania) kívüliek gyakran mondják, hogy utálják a skånska-t. Nekem egy exkollégám egyenesen azt mondta, hogy Skåne nem is svéd, hanem dán. Mondjuk ennek történelmi okai vannak, ugyanis Skåne 1658 előtt Dániához tartozott...

Nekem a másik meglepetés, hogy a stockholmi dialektus csak a 7. helyet szerezte meg (7 %). Pedig a stockholmiak gyönyörűen beszélnek. Szerintem. Mindenesetre tisztán, érthetően ejtik a szavakat - ami az itteniekről (értsd: Skåne) egyáltalán nem mondható el. Nagyon sok speciális skånska szó létezik, amit egy "mezei" svéd nem ért meg. Van is ilyen szótár: Skånska-Svéd. És ez nem vicc!

A teljesség kedvéért még felsorolom a további helyezetteket:
4. Värmländska - 15 %
5. Dalmål - 9 %
6. Gotländska - 8 %
8. Småländska - 5 %
9. Västgötska - 4 %

Akit gyakorlati szempontból is érdekel a téma, 100 különböző dialektust hallgathat meg a SweDia oldalán. Minimális svédtudás szükséges a weboldal kezeléséhez - vagy Google Translate :-)

A nap svéd szava: undersökning (kutatás)

Színpompás városok

Maria Holmer Dahlgren anno egy helsingborgi tálca tervezésével kezdte a sikersorozatot (ugyanis korábban Helsingborgban lakott). Majd következett az újabb lakóhely, Stockholm, szintén tálcaformátumban. Majd még több svéd város, sőt London és Tokió is (ez utóbbinak nem akadtam a nyomára). A készletben van pl. konyharuha és mosogatórongy is.

Figyeljük meg a mintákat, a városokat jól ismerők előnyben! Minden egyes kis mozzanat az adott hely része, jellegzetessége, pl. Skåne-nél a szélmalmok (van Malmöben is 1-2 darab), a jellegzetes formájú fák, az Öresund-híd, a Turning Torso és persze a nyúl, amiből nincs hiány errefelé :-)

További városok / földrajzi helyek, amiket felleltem a neten:

• Göteborg
  
• Höganäs (ez egy skåne-i városka, kerámiájáról híres)
• Småland (ez egy megye, főleg az üvegművességéről ismert)
  
• Norrland (északi, hideg megye, rénszarvasokkal)
  
• Svéd Királyság
• Helsinki (ez ugyebár már Finnország)
  
• itt pedig egy kis áttekintés látható Maria munkáiból - szőnyeg és társai...
  

És miért pont a fent említett használati eszközök készültek a tervezett mintákkal? Maria szerint ezek "tökéletesen keretezik a mindennapokat és egy kis örömöt hoznak az életbe, anélkül, hogy túl sok figyelmet követelnének. Az a filozófiám, hogy mindenhol művészet vesz bennünket körül, csak ki kell nyitnunk a szemünket".

A nap svéd szava: formgivare (formatervező)

A svéd nem-joghurt...

...a filmjölk. Fil = fil :-), mjölk = tej, a kettő együtt egy joghurtszerű termék neve. Annyiban hasonlít a joghurtra, hogy a tejnél sűrűbb és baktériumoknak köszönheti az ízét meg az állagát, de más baktériumoknak, egészen pontosan a Lactococcus lactis és a Leuconostoc mesenteroides a két tettes. Az A-fil ezeken kívül még Lactobacillus acidophilus-t is tartalmaz. Jó hír, hogy aki laktóz intoleranciától szenved az is fogyaszthat filmjölk-öt, ami egyénként a joghurttal összehasonlítva kevésbé savanyú.

Egyliteres dobozos kiszerelésben árulják, van lättfil (könnyű fil; 0,5% zsírtartalom), mellanfil (közepes fil; 1,5% zsírtartalom) és filmjölk (3% zsírtartalom). A natúr verziókon túl sokféle ízesített változat is kifejlődött az évek során: áfonyás, málnás, epres, egres-bodzás, sőt karácsonyi fűszeres keksz-ízű is (pepparkaksfil). Az én kedvencem a citromos. De vannak bio (svédül: ekologisk) fil-ek is.

Ami a filmjölk fogyasztását illeti, főleg reggelire eszik (vagy az étkezések között, erre van is egy jó svéd szó, a mellanmål), kanállal. Magában vagy valamilyen extrával: zabpehely, müzli, gyümölcs, bogyók, almaszósz vagy dzsem.

Boltban 1931 óta lehet kapni (az Arla nevű tejipari cég vezette be, ők ma is a piacvezetők között vannak), de persze már jóval korábban ismert és fogyasztott eledel. Egyes vélemények szerint már a vikingek is ettek fil-t.

A másik cég amely sok és sokféle fil-t elad a Skånemejerier, amelynek a nevéből is kiderül, hogy skåne-i illetőségű tejipari vállalat (aki újabb itt, annak elárulom hogy ez egy megye, aminek Malmö a központja).

Akit pedig még behatóbban érdekel a filmjölk magánélete, annak ajánlom az angol nyelvű Wikipedia oldalt, ami nagyon jó (de érdekes módon a svéd oldal valamiért egészen szegényesre sikerült).

A nap svéd szava: smaksatt (ízesített)

A Jojo-kártya titkai...

Még 2009-ben írtam a Jojo-kártyáról, ami a havi buszbérlet vagy gyűjtőjegy kártyás, modern megfelelője. Emellett készpénzzel is lehetett buszjegyet venni. Azért írom múlt időben, mert ez a lehetőség idén júniusban megszűnt, ugyanis volt néhány támadás buszsofőrök ellen, amik természetesen a sofőrnél lévő készpénzre irányultak :-(

Viszont most már lehet sms-jegyet venni, ilyenkor egy sms-t kell küldeni a 72040-es telefonszámra. Az sms tartalma pl. MAV, ha malmöi felnőtt (vuxen) jegyet akarunk venni. (Arra sajnos nem sikerült rájönnöm a leírásból, hogy külföldi mobiltelefonról is működik-e a dolog.)

Visszatérve a Jojo-kártyára, a bérlet verziót értelemszerűen havonta kell újratölteni, a másik fajtát (reskassa, azaz utazókassza) pedig mielőtt elfogy róla a rátöltött összeg. A feltöltés történhet a Skånetrafiken valamelyik irodájában - ők Malmöben két helyen vannak: Malmö C (főpályaudvar) és a Triangeln állomásnál (az üvegkupola mögött) - vagy egyéb helyen, ahol a Skånetrafiken megbízásából foglalkoznak ilyesmivel (a fenti oldalon ezek is fel vannak sorolva), pl. én a Värnhem buszpályaudvarának büféjében szoktam tölteni...

Aztán vannak a Skånetrafiken-automaták több helyen is a főpályaudvaron (Malmö C), ahol készpénzzel vagy bankkártyával lehet fizetni. Sőt, interneten is fel lehet tölteni a kártyát a Mina sidor-on ("az én oldalam"-on) keresztül. Ennek megvan az az előnye is, hogy az elveszített kártyát le lehet tiltani. Most van egy olyan akciójuk is, hogy ha az ember neten keresztül tölti fel a Jojo-kártyát (október 9-ig), megduplázhatja az összeget.

A nap svéd szava: sida (oldal)

Akut szépség

A malmöi Skåne Egyetemi Kórház, azaz Sus akut-és fertőző osztályának épülete (akutmottagningen och infektionskliniken) nyerte a 2010-es év Városépítési Díját. Nekem már 2009-óta a szívem csücske ez a hatalmas színes henger. Akkoriban kezdték építeni és odavoltam a különböző színárnyalatokért. A tervezést és építést a C F Møller dán építésziroda a svéd SAMARK Arkitektur & Design-nal karöltve végezte.

A díj odaítélésének indoklása:
"A malmöi Egyetemi Kórház területén igen heterogén építészeti formák találhatóak, nagyrészt a folyamatos terjeszkedés eredményeként, a legidősebb épületek az 1896-1907 közötti időszakból származnak. Különböző építészeti stílusok vannak egymás mellett - a klasszicizmustól a modernizmusig. Az új-, hozzá- és átépítések ellenére a legtöbb épület megtartotta eredeti jellegét. Ugyanakkor megújulás történt az elmúlt 10 évben, mind a tisztán új építések, mind az új- és átépítések kombinációjaként, mint pl. a CRC-ház. Az új létesítmények igénye, az új munkamódszerek és az új technológiák bevezetése a kórház szervezeti megújítását is szükségessé tette.

Az új sürgősségi osztály és fertőző betegségek klinikája jó példa mind az újépítésre mind az átépítésre. Mint egy ragyogó világítótorony, büszkén reklámozza az utcán a sürgősségi osztály új része "létezését" különbözőségével és láthatóságával. Mind a megbízó, mind az építész mert választani egy, a környéken teljesen eltérő, de izgalmas designt - a körkörös geometriájú formanyelvet. Az új épület előnyösen kapcsolódik a felújított részhez. A keresztirányú üvegszakaszok a három alsó szinten, valamint a különböző színek teszik az épületet kiemelkedővé.

A Skåne Egyetemi Kórház egy hatékony és vonzó épületet kapott amely méltó része lett a malmöi városi környezetnek. "

További fotók és információk itt és itt...

A nap svéd szava: sjukhus (ejtsd: hhhűk-hűsz ; kórház)

Kézműves csodák

Hétvégén kézműves vásár volt a belvárosban, a Lilla Torg-on (=Kis tér...mert van nagy is, a Stortorget). Persze ha ilyen van, nekem ott a helyem :-) Majdnem busszal indultam el, de rájöttem, semmi kedvem akár 10 percet is várni - lásd még: bicikliskór -, úgyhogy visszamentem a lakásba a bukósisakomért, és két kerékre pattantam.

A téren ugyan jópár asztal üresen maradt - talán az esőtől féltek a leendő kiállítók? mert borult idő volt, de szerencsére nem esett -, de így is volt mit nézni a Skåne minden tájáról érkezett holmik között bóklászva.

Igyekeztem fotózni is, bár egy helyen a nagyon szép madaras kerámiatányérokat látva megkérdeztem, szabad-e fényképezni, a válasz egy kényszeredett mosoly és egy "helst inte..." (inkább ne) volt. De egyébként a legtöbb árus mosolygott, amikor látták a próbálkozásomat.

Voltak szép számmal kerámiások, sőt új fogalommal is megismerkedtem: raku-kerámia. A Wikipedia szerint ez egy japán kerámigyártási módszer, az igazán fanatikusak elolvashatják, mi is ez :-)

Üvegműves mesterek is képviseltették magukat. Bevallom, hogy az egyik üveges standnál nem tudtam ellenállni és egy csodaszép-gyönyörű egyedi hűtőmágnest vettem és el sem hittem, hogy csak 20 koronáért adják (kb. 600 Ft), ami tényleg jutányos ár - ennyiért tömegtermelt hűtőmágnest sem kapunk.

Aztán voltak mindenféle kötött sapkák, sálak (Dániából is), sőt az egyik ilyen helyen meztelen kutyákra való kezeslábas - vagy inkább: négylábas - ruhák is ;) Merthogy errefelé elég sok meztelen kutya él...

Volt egy "angyalgyáros" néni is, mindenféle-fajta angyallal, horgolt sütiket is lehetett nála venni, igazán ennivalóak voltak. Aztán szerepeltek még grafikák és nyomatok (mondjuk nem az én kedvem szerint valók, dehát ízlések és pofonok...), valamint egyedi tervezésű textilekre nyomtatott betűk, amikből saját szöveg rendelhető.

De a vásárdíjat - legalábbis nálam - a kimustrált autógumikból készült női táskák vitték el. Az egyiknek a csatja a megfelelő helyen megtartott felfújó szelep. Zseniális ötlet, persze egy kisebb vagyont kérnek érte a ReCykling:design kézművesei. Aki nem szán kb. 40.000 Ft-ot egy ilyenre - vagy nem is olyan drága? -, az a biciklibelsőből készült ékszerek (gyűrű, karkötő, kitűző) közül válogathat...

Ahol tudtam címeket, prospektusokat is begyűjtöttem. Sosem árt az inspiráció, az ötlet. Különben is megrögzött gyűjtögető vagyok, sajnos...

De ha már így esett, itt egy kis ízelítő:

• Najj.s Design, Malmö - glasfusing / "üvegfusing" - help, ez hogy van magyarul?), innen van a mágnesem :-)
  
• b.ov (barn o vovve), Malmö - ruhák; barn=gyerek, vovve=kutya (gyereknyelven, kb. vau-vau)
• Karla Konsthantverk, Helsingborg - több művészből álló csoportosulás, többféle tárgy
• Lilla Kakel Fabriken, Helsingborg - kézzel készített egyedi csempék
  
• Marie-Louise von Schewen, Dalby - kerámiák
• Åkersberg Krukmakeri, Höör - Vibeke Ahnelöf kerámiaedényei (na ő nem engedett fotózni...csodás tányérokat csinál)
  
• Nimt Konsthantverk, Kristianstad - különböző alkotók csoportosulása
• Kila Design, Horred - porcelán ékszerek
• Hemslöjden Skåne, Landskrona - népművészeti bolt

A nap svéd szava: hantverk (kézműves)

Miért jó Malmöben biciklizni?

...mert komolyan mondom, hogy nagyon jó, hozzátartozik a dél-svéd életérzéshez :-) Szerintem.

Ugyanis

• rengeteg bicikliút van a városban (most Malmöre gondolok, de persze máshol is), A-ból B-be simán el lehet úgy jutni, hogy nem kell az autókkal egy útra kényszerülni.
  
  
• a városban a bicikli a leggyorsabb mód a célunk elérésére. Erre már több teszt is volt, autó és busz bevetésével. Szinte kivétel nélkül mindig a bicajos résztvevő győzött.
  
  
• az autósok számítanak a biciklisekre, azaz észrevesznek bennünket. Sőt az esetek 80%-ában akkor is megadják az elsőbbséget, ha a KRESZ szerint nem járna (és ne felejtsük el, hogy az autósok nagy része maga is biciklis...). Ebben az is benne van, hogy mindenáron igyekeznek elkerülni, hogy biciklist gázoljanak.
  
  
• természetesen szinte mindenhol vannak bicikliparkolók és -tárolók. Bár gyakran így sem férünk be...
  
  
• ha biciklit akarunk venni, olcsón megtehetjük a város (kommun) kiárusításán, ilyen évente többször is szokott lenni. Ezek a tilos helyen és túl sokáig parkoló drótszamarak közül kerülnek ki, úgyhogy erre azért figyeljünk oda :-)
  
  
• a nagyobb biciklikereszteződésekben (pl. Södervärn, Värnhem) telepített biciklipumpa is van...ezt a babakocsisok is igénybe szokták venni ;)
  
  
• trendi dolog, és ez nagyon jó. Nem ritka, hogy "komoly, öltönyös" jóemberek is két keréken igyekeznek az irodába.
  
  
• mivel sokan bicikliznek vagy tömegközlekednek, nincsenek dugók, így a levegő minősége is nagyon jó. Vagyis tényleg egészséges a városban kerekezni.
  
  
• a biciklit magunkkal vihetjük a Skånetrafiken vonatain is (Öresundståg és Pågatåg). Mi nemrég Kristianstad-ban és Hässleholm-ban voltunk ilyen kombinációban és nagyon jó volt a célállomásokon egyből biciklire pattanni. No és ne felejtsük el, hogy az Öresundståg Koppenhágába (és Dánia más tengerparti városaiba) is közlekedik, azaz egy még "biciklibarátabb" országban is kipróbálhatjuk a két kerék előnyeit :)
  
  
• és majdnem kifelejtettem, pedig a legfontosabb előnyök között van, hogy sok a zöldfelület, a park - pl. Slottsparken, Pildammsparken, Bulltofta - és főleg a tengerpart - pl. Västra Hamnen, Ribersborg, Limhamn, Ön, Bunkeflostrand -, ahol külön élvezet a tekerés.
  

Apropó, Dánia: amíg Svédországban a magyar viszonyoknak megfelelő az autók ÁFA-tartalma, addig ez Dániában írdd és mondd: 180%. (Ezt egy dán sráctól hallottam, amikor együtt vonatoztunk.) Azaz a dán kormányzat nemcsak szavakban elkötelezett a bicikli-társadalom iránt...

A nap svéd szava: hastighet (sebesség)

Eredeti svéd kiejtés

És ha már svéd nyelv és kiejtés: van egy weboldal, ahol remekül el lehet ezzel szórakozni :-) Több, mint 100-féle svéd dialektus meghallgatható itt, még a svédet beszélő finn vidékekről is.

Akit az is érdekel, melyik megye (svédül: län) hol található, az vessen egy pillantást a svéd térképre.

Egy kis fordítás az oldalhoz...

- - - - -

A választható személyek (Välj talare):

Idősebb nő (Äldre kvinna)

Idősebb férfi (Äldre man)

Fiatalabb nő (Yngre kvinna)

Fiatalabb férfi (Yngre man)

Néhány adat (Lite fakta)

Közigazgatási egység és helység (Kommun och tätort)

Lakosság (Invånerantal)

Szomszédos lakóhely (Närliggande samhällen)

- - - - -

Az is rendkívül érdekes, hogy a svédek veleszületett - vagy inkább tanult? - tehetsége, hogy felmérik, a beszélgetőpartner az ország melyik sarkából érkezett. Hasonlót Magyarországon max. a szögedi tájszólásnál tudok elképzelni :-)

A nap svéd szava: dialekt (dialektus)

Jegyzetek

A világoskék borítójú vonalas füzet, amit minden órára magammal hordok, folyamatosan telik mindenféle információval. Ezek vagy hasznosak, vagy csak szimplán érdekesek/humorosak. Például:

• Ajánlott olvasmányok ill. weboldalak olyan szerzőktől, akik a második nyelv tanulását/elsajátítását, mint önálló témakört kutatják. Ilyen pl. a kanadai Michael Cummins vagy az ausztrál Pauline Gibbons.
  


• Az első "Text och ord" (Szöveg és szó) órán összegyűjtöttük, számunkra mi nehéz a svéd nyelvben. Ilyenek kerültek a listára:
  - kiejtés ill. a nyelv melódiája
  (a svédek nagyon dallamosan, szinte énekelve beszélnek)
  - a főnevek névelőjének helyessége (en/ett)
  - az igék különböző alakjai (főleg a rendhagyó alakok)
  - összetett szavak képzése
  - előtagok (på, i, till, för, stb.)
  - szórend (főleg a mellékmondatokban)
  - segédigék (ska, vill, har, stb.)
  - kivételek
  


• Mint megtudtuk, egy szót min. 50-szer(!) kell látni/hallani/kimondani ahhoz, hogy a passzív szókincsből (=megértés) az aktívba (=beszéd) menjen át. Ezért is igaz, hogy muszáj beszélni, beszélni, beszélni! Nem baj, ha hibásan vagy pongyolán, de muszáj használni a szavakat, hogy napról napra jobban tudjunk egy idegen nyelvet.
  


• A jó kiejtés "szerve" nem a nyelv, hanem a fül. Amit ugyanis nem vagyunk képesek meghallani (legyen az csak valamilyen nüansznyi vagy alapvető különbség), azt nem tudjuk reprodukálni sem. Ezért külön kiejtésóránk is van, személyes konzultációs időpontokkal.
  


• Elrettentésképpen ill. a vicc kedvéért egy jó hosszú - és létező - svéd szó: järnvägstjänstemannafackföreningsordförandeklubba (ez egy kalapács, amit a vasúti alkalmazottak szakszervezetének a szóvivője használ)
  


• A kiejtéstanárnőnk azt is bevallotta, hogy gyerekkorában a lakás legkisebb helyiségébe zárkózott be, amikor nem akart mosogatni :-) Az ott agyonolvasott angol idiómaszótár nyelvi fordulatai, szólásai később nagyon is jól jöttek, amikor a tanáraira mély benyomást tett, milyen választékosan beszéli az angolt. Megfontolandó ötlet! (Mármint nem a mosogatás kerülése...)
  


• A sokat szidott - mert a többi svéd számára is nehezen érthető - skånei dialektus (=skånska) valójában nem egységes: 36 különféle aldialektusból áll. Érdemes megnézni ezt a videót , ahol pár elrettentő példát is hallhatunk :-) Persze ez is megszokás kérdése: míg kezdetben utáltam, hogy senkit nem értek Malmöben - miközben a Stockholmhoz közelibb munkahelyemen a kollégák gyönyörű, érthető rikssvenska-t beszéltek -, ma már a legtöbb itteni embert megértem, csak a nagyon durván skånska-ban nyomulókkal van gondom. Ja, és hogy ne legyen olyan egyszerű, nem csak simán kiejtésbeli különbségről van ám szó, hanem egy vagon speciális szóról, ami csak a skånska-ban létezik. Na ebben továbbra is gyerekcipőben járok. Akit érdekel a téma, itt egy skånsk-svensk (skånei-svéd) szótár...
  


• Az egyik angolórán a tanárunk arra volt kíváncsi, ugyan mire is jó az egyetemi végzettség. Egy arab osztálytársunk véleménye: to get a good wife! (jó feleség szerzése). Ugyan ez az információ a legtöbbünkben némi mosolyt eredményezett, de hát különböző kulturális háttérrel érkeztünk...
  


• Brazil osztálytársnőm viszont élénk jókedvvel nyugtázta a táblára felírt "kausala" szót (ami egyébként az okhatározói mellékmondatot jelöli). Mint kiderült, ez a szó náluk alsóneműt jelent ;) Mint ahogy számomra nagyon könnyen megjegyezhető a hagyományos svéd királyi székhely neve: Birka...
  


• Ahogy mi gondolkodás közben öööö-zünk, a svédek eeee-znek. Vagy csak egy hangos belégzéssel - haaaah - jelzik a beszélgetőpartnernek, hogy még képben vannak. Ez olyannyira furcsa a svédül tanulóknak, hogy volt már aki azt hitte, a svédtanárnőjének valamilyen súlyos betegsége van, hogy folyton "hörög". Bosnyák osztálytársunk tisztázó kérdése a tanárnőhöz: "Honnan lehet tudni, hogy ilyenkor helyeslésről van-e szó, vagy inkább egy asztmás rohamról?..." ;)

A nap svéd szava: uttal (ejtsd: űttál, jelentése: kiejtés)

A másik csoport...és Hemingway

Bennem egészen keddig nem tudatosult, hogy ha a komvux "angol B" csoportjába is benevezek, akkor ezzel egyúttal a duplájára növelem az új ismerőseim számát: 25-ről kb. 50-re. Pedig a dolog teljesen evidens, nemigaz? :-)

Azt viszont készpénznek vettem, hogy a komvuxos csoportban - csakúgy, mint a főiskolaiban is - én vagyok az egyetlen magyar. Nyilvánvalóan a többi malmöi ill. skåne-i magyar valahol máshol múlatja az időt ;)

Az nagyon tetszett a mai napi angolon, hogy a tanárnőnk tett róla, hogy ne ugyanazokkal dolgozzunk együtt, mint a múltkor, vagyis ezúttal teljesen friss csoportosításban lettünk egymáshoz rendelve. A kiscsoportos feladatunk elején kis híján leesett az állam. Ugyanis a bemutatkozás alatt - egy svéd fiúval, egy lengyel-, majd egy palesztin lánnyal való megismerkedés után (Simon, Katarina és Zakie) - a kellemesen egzotikus arcú Paulától a következőket hallottam:

- Az apukám chilei, az anyukám pedig magyar.
Azonnal lecsaptam a magas labdát (továbbra is angolul):
- Jól értettem? Te félig magyar vagy?
- Igen.
- És beszélsz magyarul is?
- Persze.

Wow, milyen kicsi a világ! És mik vannak :-)

A lengyel lány gyorsan felfogta a helyzetet és megtette, ami tőle telt:
- Lesztek olyan kedvesek és nem magyarul beszéltek egymással, o.k.? Különben nem fogjuk egymást érteni...

Úgyhogy eddig még egyetlen magyar szót sem váltottam Paulával - de ami késik, nem múlik :-)

Egyébként a csoportfeladat a házi feladatul kapott Hemingway-novella (Cat in the rain - Macska az esőben) feldolgozása volt, a kapott kérdések alapján. Teljesen belemelegedtünk, hogy kifejtsük a - különböző - véleményünket a történetről. Némi heves vita is kialakult, szinte sistergett a levegő, amikor különböző kultúrák csaptak össze ;)

A kérdések:

• Hogyan látjuk a három főszereplőt? (a férfit, a nőt ill. a hoteltulajdonost)
• Milyen a házaspár egymással való kapcsolata?
• Mi a macska szerepe?
• Egyetértünk-e az íróval, aki egyszer ezt mondta:
  "Ha az emberek beszélnek, figyelj oda teljesen. A legtöbb ember soha nem figyel."

Biztosan nem véletlen, hogy a múltkor, a svédórán is egy Ernest Hemingway-novellát olvastunk (A fehér elefánt formájú hegyek, eredetiben: Hills like white elephants).

Hemingway-ben az a nagyszerű, hogy nem rakja készen elénk az összes szükséges információt, ehelyett meg kell dolgoznunk, hogy rájöjjünk, mi a történet igazi mondanivalója. Szóval a sorok között is olvasnunk kell. Ezt a módszert egyébként jéghegy-technikának nevezik, arra utalva, hogy a jéghegy felületének a 7/8-ad része a víz alatt van...

További Hemingway-idézetek itt...az egyiket annyira megszerettem, hogy betettem a profilomba, a blog jobb oldali oszlopába.

Bevallom, megint remekül éreztem magamat az órán. Ami még nagyon megmaradt: a szünetben szóba elegyedtem egy másik lánnyal, aki valami gyönyörű angol kiejtéssel beszél. Meg voltam győződve róla, hogy angol anyanyelvű, így először nem is értettem, mit keres az angolórán. Mint megtudtam, Jess 100%-ig svéd, csak viszonylag gyakran járt látogatóban Londonban, amikor a - szintén svéd! - barátja ott dolgozott. Ő maga még csak nem is élt Londonban! Elképesztő...még mindig nem tértem napirendre a dolog fölött. Mint ahogy az is rendkívül imponál, hogy Jess teljesen a tudatában van, mennyire rendkívül könnyedén elsajátít különböző akcentusokat. Pl. ha egy kicsit hosszasabban beszélget egy észak-svédországi emberrel, akkor - nem tudatosan, de - olyan akcentussal kezd el beszélni, mint a beszélgetőpartnere. Sokan - élükön velem! - mit nem adnának egy ilyen nem mindennapi tehetségért...

Ui.: Apropó, jég: a pillanatnyi helyzet: Malmö: -2 fok, Budapest: -6 fok :-)

A nap svéd szava: isberg (ejtsd: íszberj -, aminek a jelentése: jéghegy)

Egyszer volt...27+12 farkas

Ezek a hírek nagyon érzékenyen érintettek, úgyhogy gondoltam, megosztom mindkét történetet. Nem ígérem, hogy objektív leszek, mert megvan a magam véleménye...

Háttérinformáció 1:

Svédországban a farkasok a 70-es évekre gyakorlatilag kipusztultak. Azonban napjainkra az állomány - főleg Norvégiából áttelepedett példányokból - kb. 230 főre nőtt, ami azért még mindig nem egy hatalmas szám (összehasonlításképpen: az ország jávorszarvas-állománya kb. 300-400.000 főből áll).

Első történet:

A svéd parlament (Riksdagen) tavaly októberi döntése alapján - nyilvánvalóan a vadászlobbi befolyására - 27 farkas kilövésére adott engedélyt a 2010. január 2 - február 15 közötti időszakra. Célként ugyan a farkasállomány belterjességének, a beteg egyedek számának csökkentését tűzték ki (későbbi vérfrissítés tervbe vételével), de ennek ellentmond a vadászat sebessége, szervezetlensége és a megyék közötti koordináció teljes hiánya. Ráadásul 7 farkast először csak megsebesítettek, ami túl magas szám.

Nem nevezhető éppen fairnek az a tény sem, hogy mintegy 12.000(!) vadász kapott zöld utat a farkasok - ismétlem: 27 db - megölésére. Ez 444 vadászt jelent kilövendő farkasonként!

A vadászat első napján 21 farkast lőttek le. Dalarna megyében pl. 10-et (a megyére engedélyezett 9 helyett). A 27-es kvótát már a második napon elérték a vadászok, így a másfél hónaposra "tervezett" akció szűk két nap alatt lezajlott.

A svédek többsége - velem együtt - igen rossz véleménnyel van a kétes kimenetelű vadászatról és annak engedélyezéséről is...aminek legnagyobb felmutatható eredménye éppen hogy a farkasok iránti szimpátia általános növekedése. És ugye ők csak akkor ölnek, ha enniük kell. Ellentétben az emberekkel.

Az azóta elvégzett boncolások is azt mutatják, hogy a vadászat mellett érvként használt belterjesség nem állja meg a helyét: az elejtett farkasok 90%-a teljesen egészséges volt (a maradék 10%-nál is csak kisebb, szinte elenyésző mértékű egészségügyi problémát találtak). Az országos farkaskutatási program vezetője nagyon kritikus hangú cikket írt a környezetvédelmi minisztert támadva.

A Természetvédő Egyesület (Naturskyddsföreningen) pedig úgy határozott, panaszt tesz az EU illetékes szervénél. Úgy vélik, Svédországban a farkas továbbra is a legveszélyeztetettebb fajok között van és a 210 fős állomány közel sem akkora, hogy vadászati engedélyeket szabadna kiadni. Nyilván bármilyen ítélet is születik, az mit sem segít a már kilőtt állatokon...


Háttérinformáció 2:

Korábban már írtam az északi állatok parkjáról (Skånes Djurpark), amely tőlünk nem is olyan messze, Skåne megyén belül található. A parkon belül 10.900 nm-es területen a 12 fős - itt is szigorúan kialakult hierarchiában élő - farkasfalka lakóhelye igen impozáns: egy hídon át a magaslati megfigyelőtoronyba juthatunk, ahonnan az állatokat - kis szerencsével - megpillanthatjuk a természetesnek ható erdei környezetben. De ezt a pár sort ma már sajnos múlt időbe kell tennünk és itt kezdődik a...

Második történet:

A múlt hétvégén két állatparki farkasnak sikerült átrágnia magát (az addig biztonságosnak hitt) vasrács-kerítésen és kijutottak a park területére. A két farkas sikerült befogni és a kerítést megjavítani. Azonban ez már nem sokat segített: a többi farkas látta, hogyan sikerült kitépni a kerítést és ugyanazzal a módszerrel egy másik részen további 3 farkas jutott ki be a park többi területére, méghozzá a látogatási idő alatt. Egy szarvast valamint egy juhot is megöltek.

A kiszökött farkasokat a park vadászai lelőtték. Ekkor derült ki, hogy a lelőtt állatok egyike az alfanőstény volt, a falka vezetője. A vezetőjüket elveszítve a kerítésen belül maradt farkasok teljesen megzavarodtak és kétségbeestek és - az állatkert vezetősége által kiadott sajtónyilatkozat szerint - minden erejüket a kerítés ellen fordították. A park vezetősége úgy látta, hogy - a sötétség közeledtével - nincs más megoldás és végzetes döntést hoztak: az összes farkast le kell lőni. Ez meg is történt, így nagyon rövid idő leforgása alatt az állatpark a teljes farkasállományát elveszítette :-(

Állítólag emberélet nem forgott veszélyben, mert a parkot kiürítették - bár egy látogató beszámolója alapján semmi ilyenről nem volt szó, sőt: semmilyen információt nem kaptak a helyzetről és észlelésük szerint fejetlenség uralkodott az alkalmazottak körében. (Nyilván az éles lövedékekkel való lövöldözés sem túl egészséges a látogatók jelenlétében...)

Az állatkert igazgatójának nyilatkozata alapján nagyon sajnálják az esetet, de azt tették, amit az adott krízishelyzetben tenniük kellett. Kábítólövedék alkalmazása (annak kis hatótávolsága miatt) nem volt lehetséges. Az ügyet kivizsgálják és levonják a szükséges konzekvenciákat. Azóta kiderült, hogy nem volt elektromos kerítés a farkasok körül (mint a legtöbb svéd állatkertben, ahol farkasokat tartanak).

Frissebb hír: az egyik állatvédő szervezet tüntetést tartott a Skånes Djurpark parkolójában, a park bezárását követelve. Ugyan engedélyük nem volt a tüntetésre, de az állatkert nem hívott rendőrséget, mondván, hogy mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani. (Ezt csak mint érdekesség említem meg, a svéd mentalitás talán jellemző adalékaként.)

Az még erősen kérdéses, lesz-e újabb farkasfalka a parkban és mikor. Ha igen, az nem idén lesz, az biztos...

Éppen csak pár nappal a sokat vitatott farkasvadászat lezárása után különösen rossz érzéseket kelt a legtöbb emberben ez a tragikus esemény :-(

Svédország : Farkasok - 2 : 0

A nap svéd szava: varg (ejtsd: varj, jelentése: farkas)

Ui.: Juditnak üzenem - aki nemrég írt nekem a blogon keresztül -, hogy hamarosan válaszolok a kérdéseire...csak egy kis türelmet kérek, o.k.? És ha egy e-mailcímet is kaphatnék, az talán még gyorsabbá tenné a dolgot (ugyanúgy beírhatod ide, mint az üzenetet). Köszi!