Multikulti kultúrsok(k)

Új blog került fel a kedvencek közé (ami a jobb oldalon található). Először a Szülőnek lenni Svédországban c. bejegyzést olvastam a MultiKulti Kultúrsok(k)-ból, amit egy ismerősöm megosztott a Facebook-on. Aztán gondoltam, elolvasom, mi is van még benne.

Nagyon-nagyon jó érzés fogott el Katalin megértő, nyitott sorait olvasva, aki olyan fontos dolgokról ír, amelyeket rohanó mindennapjainkban talán végig sem gondolunk. Az előítéletekről, a másságról, a különböző kultúrákról...és hogy sok mindent lehetne másképp is. Nem is tudom jól megfogalmazni, mi az, ami megkapott - úgyhogy inkább idéznék tőle néhány gondolatot, remélve, hogy kedvet csinálok az - októberben indult és félévesre tervezett - bloghoz, amely egy kulturális munkához kötődik, Uppsala-ban, Svédországban:

"...a sok elméleti okosság, amit multikulturalizmusról, konfliktusokról, mediálásról, interkulturális kommunikációról, egyebekről tudok mondani, akkor lesznek hitelesek, akkor válnak kézzelfogható tudássá és gyakorolható hivatássá a tanítványaim számára, ha a valóságban is látom, kipróbálom, megtapasztalom, milyen a kulturális mindenki földjén élni.

Nos, hát itt duplán vagyok idegen, vagy inkább triplán. A gyakorlatban, sztereotípiák között. Olyan helyzeteket élek meg, amit a könyvekből nem lehet megtanulni, megismerni. Például a fiatal kurdok és szíriaiak konfliktusát, a gottsundai és stenhageni gangek verekedését. És, remélem, azt is, hogy sikerül a kurd és szíriai kulturális szervezetek vezetőivel kidolgozni valamilyen stratégiát (az egyik kis csírázó növénykém a sivatagban)."

- - -

"Az egyénekre ráragasztott címke eltakarja magát az egyént individuális jellemzőivel együtt. És gyakran a sztereotípiák többet mondanak el rólunk, mint azokról a társadalmi, etnikai, kulturális (stb.) csoportokról, amelyek tagjaira használjuk ezeket a sztereotípiákat.

A negatív érzelmi töltet ráadásul gyakran félelemből táplálkozik. A példa egy fiatal magyar fiútól származik, aki Dániában szembesült azzal az elmúlt évben, hogy amikor kiderült, hogy magyar, egyből „szerbnek”, „cigánynak”, „tolvajnak” tartották a vele egyidős fiatalok. Sok 20 év körüli dán szerint tehát minden magyar szerb és cigány, aki ráadásul tolvaj is. Talán nem nehéz felfedezni a történetben a félelmet. És persze, mást is: az ismeret, a megismerés, a mások iránti nyitottság maximális hiányát."

- - -

"A legutolsó – és ebben az esetben a legfontosabb – téves hiedelem az, hogy az arabok civilizálatlan barbárok. Nyilván vannak ilyenek is, mint ahogy minden országban előfordulhatnak civilizálatlan barbár emberek, azt állítani azonban, hogy a civilizálatlanság az arabok jellemzője, nos, ez maga barbárság. Arról árulkodik, hogy ennek a sztereotípiának a használója egyáltalán nem ismeri Európa kultúrtörténetét, ráadásul fals etnocentrizmussal él."

- - -

"Svédország oktatási rendszere lenyűgöző. Olyan, amire nekünk is szükségünk van, volna. Aktív állampolgárság, demokrácia, felelősségvállalás, Life long learning: ez mind olyan formát ölt, amit én szeretnék otthon is látni.

Kreativitás és kreatív ipar, a tanulás mint egészségmegőrző rendszer, csodás nyugdíjasok, akik egyszerre 2-3 nyelvet tanulnak, mert tanulhatnak. Iskola, ahová szeret a gyerek járni, mert érdekes, mert izgalmas, mert nagyon sok mindent lehet, és mert ő áll a középpontban, a társaival együtt, akik azt tanulják, hogyan kell egymást elfogadni és tisztelni. Az esélyek biztosítása, a lehetőség, hogy az legyél, ami szeretnél lenni, amiért megküzdesz, még akkor is, ha szüleid bevándorlók vagy esetleg finn romák.

Álmaim iskolarendszere. Hát most nyitott szemmel álmodhatok néhány hónapig."

- - -

"A svédek és finnek is szolgálnak meglepetésekkel. Nem túl sokkal, de néhánnyal igen. Ezt azonban egy másik bejegyzésben írom le részletesen.

Ízelítőül:

Engem némileg sokkol, amikor 10 fokban rövidnadrágban és pólóban jön velem szembe valaki. Vagy zokni nélkül papucsban.
Vagy ha minden nap felporszívózzák az avart.
Vagy az, ha szombat hajnalban arra ébredek, hogy óbégatnak a fiúk, és bútorokat dobálnak ki az ablakon.
Vagy az almafa, aminek nem szedik le a gyümölcsét.
Vagy a Krasznaja Moszkva a fiókokban.

Nem csodálkozom. Olyan, mintha otthon volnék. Nézem a virágos mezőt. Tanulok. "

- - -

"Az oktatás a leghatalmasabb fegyver, amivel megváltoztathatjuk a világot. Ezt valószínűleg nagyon sok politikus tudja, a kérdés csupán az, hogy milyen világot „álmodnak” a döntéshozók. Az esélyegyenlőség világát álmodják, vagy valami mást? A haladás államát kívánják megteremteni, vagy valami mást? Mosolygó, önbizalomtól ragyogó arcú, elégedett és egészséges emberek társadalmát akarják, vagy valami mást? És az emberek maguk, vajon mit akarnak?

Legyenek ezek költői kérdések, válaszok nélkül (vagy mindenki gondolkodjon el a lehetséges válaszokon)."

- - -

...de ezek csak kiragadott részletek, ismétlem: érdemes ellátogatni a blogra!


Végül, de nem utolsósorban, még egy ajánló: Feri világgá megy - és szintén megtapasztalja a kultúrsokkot, mint olyat. Ő Amszterdamban, de japán munkahelyen. Ennek túléléséhez elkél némi humor is. Feri stílusa pedig zseniális. Szerintem :-) Róla ill. tőle a Határátkelőn olvastam először: Hétköznap is földönkívüliként. Sajnos nem ír túl gyakran a blogba, de ha igen, akkor az ütős.

Jó olvasást!


A nap svéd szava: fördom (előítélet)

KRESZ-dolgok

Az utakon közlekedve előbb-utóbb feltűnik a magunkfajtának, hogy itt bizony jópár dolog máshogy van. Erre jellemző példa a házunk melletti kereszteződés, ahol mind a 4 irányból stoptábla van. Na ilyenkor kinek van elsőbbsége? Sokan arra tippelnek, hogy ez is jobbkezes kereszteződés, csak éppen meg kell állni. A négyoldalú stoptábla-szabály szerint viszont annak van elsőbbsége, aki előbb ér oda. Láttam már értetlenül várakozó autóst, aki nem értette, hogy a jobbról jövő autó miért nem akar menni...

A könyvtárban magamhoz vettem egy vezetést oktató könyvet (szó szerint lefordítva: "Jogosítványkönyv", Körkortsboken), és végiglapozgattam, hogy találok-e helyi specialitásokat - a forgalomban vagy magában a könyv jellegében. Aztán vannak olyanok, amiket máshol olvastam vagy magam tapasztaltam. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

• A könyvben külön fejezet van a környezetbarátabb autóvezetésről - pl. különböző üzemanyagok, elektromos- és hibridautók, vezetési stílus/mód fontossága, szervizelés jelentősége, az autózás alternatívái: bicikli, tömegközlekedés... Plusz az emberi tevékenységek káros hatásáról a Föld klímájára.
  
  Néhány konkrét példa arra, hogy a gyakorlatban is tesznek mindenféle lépéseket: Malmöben, a Västra Hamnen egyik parkolójában nemrég nyílt meg egy elektromos autóknak épített töltőállomás - napelemmel a tetején, azaz napenergiát használva. A tankolás pedig - azt olvastam - ingyenes... Egyébként 2013-ban Malmö nyerte az Elektromos Autók Legjobb Városa (Elbilsbästa Kommun) címet, ebben az is közrejátszott, hogy a közigazgatás szinte összes autója környezetbarát üzemanyaggal megy (környezetbarát autó = miljöbil), vagy legkésőbb 2015-ig arra lesz lecserélve. Aztán az egyik malmöi parkolóházban parkolva ingyen igénybevehetünk biciklit, amivel könnyebben mozoghatunk a városban. Vagy pl. a legtöbb városban ki van írva, hogy max. 1 percig megengedett a gépjárművek üresben járatása, itt van pl. a részletes göteborgi szabályzás.
  


• Mobiltelefon használata az autóban, vezetés közben, headset vagy kihangosító nélkül - meglepő, de megengedett! Még meglepőbb, hogy Európában egyedüli országként, ugyanis ezt már Albániában is betiltották. Ami indoklást olvastam eddig, az sem kutya, a kutatások szerint a kihangosítós verzió is eltereli a sofőr figyelmét, ezért az sem jobb - így marad a megengedő szabályozás. Legalábbis ma még ez van érvényben. Ráadásul az autósok - de ez a forgalom összes résztvevőjére igaz, még a gyalogosokra is - egyre gyakrabban szuggerálják az okostelefonjukat (internet, stb.). Én biciklivel közlekedve napi szinten kényszerülök ilyen módon "alvajáró" gyalogosok miatt mindenféle manőverekre. Valahol olvastam, hogy emiatt megnőtt a gázolások száma is, na ezt simán elhiszem.
  
  
• Elsőbbségadás a biciklisek számára - Malmöben az egyik forgalmas kerékpárútszakasz (ami egyébként egy kellemes parkos részen fut végig kb. 1 km-en keresztül) három helyen is keresztez autóutat, és az elsőbbségadással sokszor volt probléma. Az autóknak volt elsőbbsége, de ezt sok biciklis nem így értelmezte vagy rosszul tudta, ugyanis a mellette lévő zebrán természetesen a gyalogosoknak volt elsőbbsége, amit az autósok itt szinte 100%-ban meg is adnak, mondhatni ösztönösen. Voltak persze balesetek is emiatt.
  
  Nos, nemrég átépítették ezeket a kereszteződéseket, a kocsik bukkanókat kaptak ÉS Elsőbbségadás kötelező! táblát (avagy macisajt). Állítólag az országban ez az első három kereszteződés, ahol az autósoknak elsőbbséget kell adniuk a kerékpárosok számára. Mint gyakran arra közlekedő kerékpáros, elmondhatom, hogy ég és föld a különbség. Megnőtt a biciklisek biztonságérzete, egyértelmű lett a helyzet. Korábban is megállt ám sok autós, csak nehogy baleset legyen, de persze nem volt nekik kötelező. Nekem meg konkrétan volt olyan esetem, hogy megadtam az elsőbbséget egy autónak, de a mögöttem jövő bringás csöngetett rám, hogy ugyan miért akadályozom őt?...
  
  
• Az ún. spanyol kanyar (spanska sväng), amit én egy vidéki autóúton láttam. Van neki egy előrejelző táblája, én is erre figyeltem fel. A lényege, hogy balesetveszélyes kereszteződéseket átépíthetnek ilyenre, azaz a széles útról megtiltják a balra kanyarodást. Ehelyett jobbra le kell kanyarodni az elkerülő kanyarra, majd arról lehet keresztezni a szélesebb utat, így nem keletkezik veszélyes balkanyar.
  
  
• Részletesen ír a könyv a vadakkal való találkozás veszélyeiről, a kockázatos időszakokról (pl. alkonyat, pirkadat vagy télen, amikor egyes állatok a sózott úthoz vonzódnak), hogy miért a jávorszarvassal való ütközés a legveszélyesebb - és belőlük ugye van kb. 300.000-400.000 db(!) az országban -, mit tegyünk vadgázolás esetén, bejelentési kötelezettség és procedúra a rendőrség felé egyes állatfajok esetén (pl. medve, farkas, hiúz, jávorszarvas, vidra...). Erről a témáról  korábban már én is írtam.
  
  
• Kétoldalas, fotókkal illusztrált leírás a "gyermek az autóban" témakörben, pl. mikor milyen gyerekülést használjunk, milyen szabályokat kell figyelembe venni, milyen gyerekülés nem megfelelő (a T-kóddal jelöltek, ezek csak 2008. május 9-ig voltak engedélyezettek, jelenleg E-minősítésű ülést szabad csak használni). Részletes leírás a gyerekülések helyes rögzítéséről. Satöbbi.
  
  
• Egyik kedvencem: a láthatóság. Szintén fotókkal illusztrált oldalak arról, ki mennyire látszik a sötétben. Az autó világításának erősségétől függően a gyalogos láthatósága:
  a) sötét ruhánál: 25 ill. 100 m;
  b) világos ruhában: 60 ill. 200 m;
  c) fényvisszaverő ruhában: 125 ill. 300 m!
  Természetesen részletesen ír magáról az autós közlekedés fényviszonyairól is, a lámpák kezeléséről. De a szemléletesség itt is megvan (fotók). 

Amúgy az egész svéd oktatókönyvnek tetszik a szerkezete, nemcsak áttekinthető, de érthető, a fölösleges száraz szövegek elhagyásával, abszolút a gyakorlati mondanivalóra koncentrálva, a lényeget külön kiemelve, sok fotóval és rajzzal illusztrálva. Belenéztem a magyar könyvbe is, bennem lehet a hiba, de nagyon hamar elfáradtam a nyelvezetétől. A svéd könyvben az is pozitívum (szerintem), hogy szinte minden egyes témánál beleszövi a mondanivalóba az emberi tényezőt. Hogy az egész autóvezetésnek ez az egyik lényege: magunkkal tisztában lenni, mások viselkedését minél jobban kiszámítani.

(A képen: svéd vezetésoktató könyv - thai nyelven.)

A nap svéd szava: körkort (jogosítvány)

Nem hivatalos pontrendszer

Sokféle pontozásos értékelés létezik, így elsőre a felsőoktatási ponthatárok, az autósok szabálysértések szerinti pontozása, vagy a műkorcsolyázók teljesítményének az értékelése jut az eszembe. Nos, itt nem ezekről lesz szó, hanem a svéd ún. "felnőttségi pontokról".

Igen, létezik egy ilyen elmélet - vagy inkább listaszerűség. Ez olyan tevékenységeket foglal magában, amelyeket az igazi felnőttek tesznek :-) Totál viccnek hangzik, de csak félig az. A mindennapi beszédben gyakran hivatkoznak rá, szóval egy valóban alkalmazott "tudományról" van szó.

Példaképpen, ezek a tevékenységek adnak felnőttségi pontot:

• előfizetés napilapra
• tévédíj fizetése (erről majd még írok a későbbiekben, hálás téma...)
• konyhai munkánál kötény használata(!)
• sütés
• ruhák vasalása
• tartós kapcsolat
• rendszeres bevétel / fizetés
• autó tulajdonlása
• vendéglátás írásban megköszönése, mármint utólag (tipikus svéd dolog)
• nyugdíjtakarékoskodás

Ha valakit érdekel, milyen szintre jutott el svéd mércével, bátran töltse ki az idevágó tesztet (figyelem: az itt hivatkozott összes weboldal svédül van), ahol a minél magasabb pontszám jelenti "A" felnőttséget (konkrét értékelés nincs a teszt végén, ez az egyetlen mérce). Ami engem illet, eszerint még nem vagyok felnőtt, no de sebaj, nagyon nem keseredtem el :-) Ugyanezen a weboldalon van néhány "felnőttsztori" is.

És aki azt hiszi, hogy ezt nem lehet tovább fokozni, az nagyon téved. Van egy azonos nevű társasjáték is, amit meg lehet venni és barátokkal közösen lehet önelemezni. Ez annyival eredetibb, hogy a) jó sok, részletes kérdés van benne; b) egy teljesen tudománytalan módszer alapján azt is kiszámíthatjuk, hogy hány évesnek felelünk meg. Néhány példakérdés a társasjáték több, mint 300 kérdéséből.

Felnőttség ide vagy oda, az alkoholvásárlás alsó korhatára boltban 20 év, étteremben viszont 18 év. (Ez utóbbi korhatár indoklása az, hogy egy olyan helyen, ahol személyzet és más vendégek is vannak, nagyobb a kontroll, mint pl. otthon.)

A nap svéd szava: vuxenpoäng (felnőttségi pont)

Pont, pont, vessző...

Mint ahogy azt Kikkitől, a svédtanárunktól megtudtuk, ma van a pontosvessző (semikolon) napja. És ez nem vicc! Ugyan nekünk anno azt tanította a magyartanárunk, hogy lehetőleg ne használjunk pontosvesszőt (nem tudom, ez megállja-e még a helyét a magyarban), de a svédben igenis komoly, bérelt helye van a mondatokban. Sajnos sokan hibásan használják, pl. kettőspont helyett. Na de nem boncolgatom tovább: akit érdekelnek további szaftos részletek a pontosvesszőről - persze svédül -, az kukkantson ide vagy ide.

Hihetetlen időzítés - vagy inkább furcsa véletlen -, hogy pont az írásjelek helyes használatáról tanultunk ma. Hab a tortán, avagy az ünnep ünneplése, hogy Kikki megkereste nekünk a Semikolon-dalt az interneten, amit meg is hallgattunk. Vicces! Svédül tudóknak melegen ajánlom :-)

A nap svéd szava: skiljetecken (írásjel)

Akut szépség

A malmöi Skåne Egyetemi Kórház, azaz Sus akut-és fertőző osztályának épülete (akutmottagningen och infektionskliniken) nyerte a 2010-es év Városépítési Díját. Nekem már 2009-óta a szívem csücske ez a hatalmas színes henger. Akkoriban kezdték építeni és odavoltam a különböző színárnyalatokért. A tervezést és építést a C F Møller dán építésziroda a svéd SAMARK Arkitektur & Design-nal karöltve végezte.

A díj odaítélésének indoklása:
"A malmöi Egyetemi Kórház területén igen heterogén építészeti formák találhatóak, nagyrészt a folyamatos terjeszkedés eredményeként, a legidősebb épületek az 1896-1907 közötti időszakból származnak. Különböző építészeti stílusok vannak egymás mellett - a klasszicizmustól a modernizmusig. Az új-, hozzá- és átépítések ellenére a legtöbb épület megtartotta eredeti jellegét. Ugyanakkor megújulás történt az elmúlt 10 évben, mind a tisztán új építések, mind az új- és átépítések kombinációjaként, mint pl. a CRC-ház. Az új létesítmények igénye, az új munkamódszerek és az új technológiák bevezetése a kórház szervezeti megújítását is szükségessé tette.

Az új sürgősségi osztály és fertőző betegségek klinikája jó példa mind az újépítésre mind az átépítésre. Mint egy ragyogó világítótorony, büszkén reklámozza az utcán a sürgősségi osztály új része "létezését" különbözőségével és láthatóságával. Mind a megbízó, mind az építész mert választani egy, a környéken teljesen eltérő, de izgalmas designt - a körkörös geometriájú formanyelvet. Az új épület előnyösen kapcsolódik a felújított részhez. A keresztirányú üvegszakaszok a három alsó szinten, valamint a különböző színek teszik az épületet kiemelkedővé.

A Skåne Egyetemi Kórház egy hatékony és vonzó épületet kapott amely méltó része lett a malmöi városi környezetnek. "

További fotók és információk itt és itt...

A nap svéd szava: sjukhus (ejtsd: hhhűk-hűsz ; kórház)

Erre azért figyeljünk oda!!

...és nem véletlen a több felkiáltójel.

Ismétlem magamat:

Továbbra is kapok e-mailt olyanoktól, akik Svédországban dolgoznának, de a reális esélyek felmérése helyett tőlem várnak valamiféle személyre szabott segítséget, sőt gyakran konkrét munka- vagy szálláslehetőséget.

Ismét hangsúlyozom, hogy egy egyszerű mezei halandó vagyok és egyáltalán nem foglalkozom munkaközvetítéssel ill. az ezzel kapcsolatos ügyintézéssel. (Mint ahogy a magyar és a svéd lakosság 99%-a sem.)

Hozzáteszem: "ingyen ebéd" nincs. Svédországban sem.
És a kerítés sincs kolbászból.

Részlet egy hozzám írt levélből, Alextől:

"Hej,

Ne haragudj, hogy írok és, hogy kérdezés nélkül tegezlek. Szeretnék magyarokkal ismerkedni itt Malmöben. [...] Nemrég érkeztem ide a barátaimhoz. Természetesen ők svédek. [...] Egyenlőre (sic!) egy szót se tudok svédül. Na jó, egy párat. Persze angolul tudunk kommunikálni.

Online specialista vagyok. Azért jöttem, hogy találjak valami munkát, ugyanis az itteni és az otthoni fizetések között szakadéknyi a különbség. Szeretnék a szakmámnál maradni, de mindenki azt mondja, hogy svéd nélkül kevés az esélyem.

Koppenhágában is fogok próbálkozni, úgy tudom, oda elég az angol. Kb. 4-8 hét mire megérkezik a levél az adóhivataltól amivel majd vissza kell menjek és csak utána kapok személyit.

Lehet, hogy a barátaim el tudnak intézni addig valami alkalmi munkát... De nálam kevés optimistább ember létezik.

Ha esetleg van valami közösségi program magyaroknak, akkor szívesen venném, ha értesítenél róla. Vagy ha esetleg eszedbe jut valami ötlet vagy jótanács [...]"

Kommentjeim a kiemelt részekhez:

1. Engem nyugodtan lehet tegezni! Különben is, a svédek mindenkit tegeznek, kivéve a királyt. De Lena, a tanárnőnk elmesélte, hogy jópár éve - amikor Ausztráliában dolgozott - találkozott a királlyal és simán letegezte, mert Carl XVI Gustaf olyan laza volt, semmi formalitás, sima nadrág és pulóver volt rajta...
   
   
2. Attól még, hogy történetesen magyar vagyok, nem ismerek sok magyart Malmöben, sőt! De ha ismernék is, akkor azok az én ismerőseim és nem adom ki őket akárkinek...és nem azért, mert antiszoci vagyok. Gondolj csak bele: miért akarnának pont veled találkozni, ha nem is ismernek?...sajnálom, de legyünk reálisak. Magyarországon sem úgy ismerkedik az ember, hogy odamegy bármelyik magyarhoz, ugye? A magyar klub más dolog, de olyat meg nem ismerek és egyelőre nem is keresek.
   
   Fontos: Érdemes lélekben felkészülni arra, hogy ha az ember eldönti, hogy elköltözik egy másik országba - akármelyik országba -, az első egy-két év(!) elég kemény, több szempontból is. Pl. az otthoni család és barátok messze vannak, újak még nincsenek. (Sokan nem is bírják ki ezt a lelki vákuumot és hazamennek, visszaköltöznek.)
   
   De ezt nem biztos, hogy úgy kell ellensúlyozni, hogy kizárólag magyarokkal érintkezik az ember, hiszen akkor pl. a svéd (esetleg angol-) nyelvtanulás is meg tud rekedni és csak az elszigeteltségünket növeljük. Persze amíg nem tudunk svédül, egy svéd társaságba sem nagyon tudunk bekerülni (kicsit ördögi a kör)... Én pl. ezért örülök nagyon, hogy az osztályban nincs rajtam kívül más magyar. Beszélek én itthon E.-vel magyarul eleget :-)
   
   És ugyan jó lehet a fősulis osztályunkban spontán szerveződött spanyol- és portugálajkú "kolónia" részének lenni (brazil, kolumbiai, perui, mexikói és chilei résztvevőkkel), de pont a napokban panaszkodott nekem az egyik perui anyuka, hogy "szinte soha nincs alkalma svédül beszélni". Hiszen a suliban spanyolul beszél a többiekkel (mi, "egyéb" többiek persze nem értünk belőle egy kukkot sem...), otthon pedig dánul beszél - a dán férjével.
   
   Hát igen, ehhez kell az erőfeszítés, hogy nem mindig a legkönnyebb nyelvet választja az ember, hanem a svédet (vagy kezdetben: az angolt). Minden csak szokás kérdése. Ki kell lépni a komfortzónából, ahogy egy pszichológus mondaná.
   
   
3. Ha az ember úgy jön ki Svédországba, hogy csak itt kezdi el a nyelvtanulást, legyen jó vastag a pénztárcája, hogy meg tudjon élni legalább fél évig(!) akkor is, ha nem kap munkát. Mint már jópárszor írtam, Svédországban a svéd a hivatalos nyelv, nem az angol. Svédül egyszerűen tudni KELL és kész - különben nincs munka sem. Nem viccelek!
   
   Reális alternatíva: magyarországi intenzív svédtanfolyam, legalább fél évig. Vagy ha valaki autodidakta, akkor privát tanulás, intenzíven. Svéd tévéműsorok nézése a magyar helyett. Svéd napilapok olvasása a neten a magyar hírek helyett minden nap. Satöbbi...

Huhh...ez mégiscsak több lesz, mint amit gondoltam :-)

Akkor egyelőre ennyi, hamarosan folytatom!

Addig is egy kis ismétlés annak, akit érdekel a téma (a jobb oldali oszlopban is megtalálhatóak ezek a linkek, plusz még több is). De aki itt akar élni, dolgozni, annak szimplán kötelező olvasmány!! (Alex, ezt neked is írom...ugye meghallod?)

Ezt azért hangsúlyozom ennyire, mert sok bosszúságot és pénzt spórolsz meg, ha ezeket a tanácsokat megfogadod:

• Hol kezdjem, ha Svédországban akarok dolgozni? - Ildikó remek összefoglalója
• Beutazási és munkavállalási feltételek (Külügyminisztérium) - hivatalos infó
  
• Munka Svédországban (1. rész)
• Munka Svédországban (2. rész)
  

A nap svéd szava: plånbok (pénztárca)

A szükséges plusz :-)

Tavaszi fáradtság, vizsgahegyek és a még mindig röpködő mínuszok ide vagy oda, azért jócskán vannak pozitív élmények is, pl.:

• a napokban kaptam sms-t a Telenor-tól (az itteni Pannon és Vodafon egy cégben, mindkét céget ők tulajdonolják), miszerint fontos ügyfél vagyok, ezért ők most 50 koronát töltenek a kártyámra. Pedig én - a "fontos ügyfél" - havonta épp csak a minimumösszeget szoktam rátölteni a telefonomra :-)
  
  
• a múlt héten teszteltem egy hatalmas és remek török zöldséges-szupermarketet (Özen All-Frukt), ahol isteni török szezámos karikát (kb. mint a bajor ropogós perec), helyi sütésű arab falafelkenyeret és (horvát!) szilvás gombócot vettem - úgyhogy megvolt a hétvégi magyarosch ebéd is...
  
  
• ma bejött nyelvtanórára a helyes orosz osztálytársnőnk, aki alig 3 hete szült, de ennek ellenére becsülettel végigülte az egész 2 órát. Érdekes volt végre hatalmas pocak nélkül látni - a tanárnő viccelődött is, miszerint a kislánya talán máris önellátó és hagyja a mamát tanulni ;)
  
  
• ma tanítás - de főleg: túlélt vizsga! - után napfürdőztünk-csevegtünk egyet a Dockan stégjén (mivel természetesen a március 15-e itt nem munkaszüneti nap)...no nem volt hőség, de azért picit már lehetett érezni a nap erejét. Ezt itthon is élvezni szoktuk, a macskával együtt az erkélyünkön, ami szerencsére üvegezett (az erkély, nem a macska), így máris élvezhető a nyár melege...bár ez nyáron majd hirtelen átmegy a pokol tüzébe
  
  
• végre kivirított az orchideánk a konyhaablakban...további rügyek és bimbók folyamatban! Plusz a soklevelű szobanövényünk, amit pont másfél éve, az ideköltözésemkor hoztunk ki egy kis termosz belsejében(!) már akkora, hogy nehéz elhinni, hogy akkorka volt anno
  

A nap szava: tentamen (vizsga, röviden: tenta)

Mindenféle infók az országról

A főiskolai könyvtárban találtam egy egész jó kis könyvet, ami a Svédországban élő külföldieknek íródott ismeretterjesztési céllal, angolul (Sweden in English). Íme néhány érdekes földrajzi adat belőle - azaz tudtad-e, hogy

• ...a svéd erdők kb. akkora területet borítanak, mint Anglia, Skócia és Wales területe együttesen?
  
  
• ...Svédországnak kb. 7600 km hosszú tengerpartja van?
  


• ...a lakosság 80%-a az ország déli felén él?
  


• ...a hegyei ellenére Svédország az egyik leglaposabb ország? Európában csak Hollandia, Anglia és Dánia előzi meg ebben
  


• ...az ország területének 1/7-e az északi sarkkörön túl terül el?
  
  
• ...a Mälaren tavon kb. 1100 sziget található?
  
  
• ...a stockholmi szigetvilág a világon a legnagyobbak között van?
  
  
• ...Svédországnak csak Norvégiával és Finnországgal van közös határa (Dániától az Öresund-szoros - vagyis a tenger - választja el)
  
  
• ...Svédország az 5. legnagyobb területű európai ország - Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Spanyolország után - 449.964 négyzetkilométerrel
  
  

Én is kerestem még néhány egyéb érdekességet:

• az ország neve (Sverige) "svéd királyság"-ot jelent
  
  
• a "három korona" az ország heraldikai jelképe (kb. 1330 óta használják), de ugyancsak "Tre Kronor" a férfi hokicsapat neve is
  


• az összes orosz cár viking származású volt
  
  
• 1965-ig baloldali közlekedés volt érvényben a közutakon (összehasonlításképpen: Magyarország a 30-as évek végén váltott irányt)
  


• a világ legadakozóbb országa, ami a fejlődő országokat illeti: ez az egyetlen ország ahol az adományok összege meghaladja a GDP 1%-át
  
  
• a világon a legmagasabb áfakulcs (25%) Svédországban, Dániában és Magyarországon(!) van
  
  
• az európai országok között Svédországban jegyzik be évente a legtöbb találmányt: 271 szabadalom esik egymillió lakosra
  
  
• ugyancsak itt van az egy főre eső legtöbb atomerőmű: 10 atomreaktor/9 millió lakos
  
  
• a 25-64 év közötti nők 40%-a és az ugyanilyen korú férfiak 32%-a vesz részt valamilyen oktatásban/tréningen (míg az EU-s átlag: nők - 10%, férfiak - 9%.)

A nap svéd szava: uppfinning (találmány)

Királyok, franciák és vadlibák

Nem, nem tűntem el, csak éppen beköszöntöttek a vizsgákkal teli hetek...mondjuk úgy, hogy az igazi tavasz helyett, ami még várat magára, hűvös-borús időnk van mostanában. Ma reggel pl. ónos esőnk volt, veszélyessé téve a közlekedést. De azért alakul ez a tavasz is: a vadlibák pl. hatalmas V-alakú rajokban, gágogva érkeznek a melegebb vidékekről és lassan megint beveszik a várost. Meg persze potyogtatnak szorgosan, hmmm.

Naszóval az utóbbi napjaim leginkább tanulással, dolgozatírással és előadással teltek (ahol a változatosság kedvéért nekem kellett előadnom - nem először, de nem is utoljára). A hét talán legnagyobb mumusa a tegnap délutáni svéd történelemdolgozat volt. A Gusztáv Adolfok és Károly Jánosok között aztán sikerült néminemű összekavarást végeznem. De azért bízom benne, hogy egy "megfelelt"-re (G, azaz godkänt) azért csak elég lesz a tudásom. Ennél jobbra (VG, väl godkänt) csak áhítozni tudok. De ha csak egy IG (icke godkänt) lesz a vége (...ajjaj), akkor van még egy esélyem, szerencsére.

Viszont mindenféleképpen hasznos volt kicsit jobban elmélyülnöm a svéd történelemben, hiszen Magyarországon nem sokat tanultunk róla és most már kicsit tisztul a kép (csak ne kelljen a királyokat felsorolnom, mert nagyon sokan voltak). Viszont az álmomból felébresztve is vágom, hogy a Kalmári Unió 1389-1520 között létezett és az - általunk még anno is tanult - északnémet Hanza-szövetség befolyásának ellensúlyozására hozta létre Svédország, Dánia és Norvégia. Kedvenc dolgozatkérdésem volt még: "Honnan jöttek a vikingek?" (Hát izé...innen a környékről, nem?)

És amiért irigyek lehetünk a svédekre: 1814 óta nem volt háború az ország területén. (Persze az első és a második világháborúban inkább csak papíron voltak semlegesek, de mégis.) Az is érdekes, hogy a jelenlegi uralkodócsalád - amelynek a koronás tagjai 1810 óta vannak trónon - francia származású, ugyanis Napóleon egyik marsallját - Jean Baptiste Bernadotte-ot - nevezték ki anno trónörökösnek.

Egyébként - még az 1700-as évek örökségeként - a svédben nagyon sok francia szó van: nem ingång-ot írnak a legtöbb helyen, hanem entré-t (míg a kijárat megmaradt a svéd verzióban: "utgång"), az ember a salong-ba vagy a balkong-ra megy, kastrull-t tesz a tűzhelyre (lábas), megpödri a mustasch-át (bajusz) és elmegy a színházba, hogy megnézzen egy pjäs-t (színdarab). Persze a kiejtés is franciás, így ez időnként fejtörést okoz nekem (franciául meg egyelőre nem akarok tanulni).

A nap svéd szava: handelsförbund (kereskedelmi szövetség)

A tanulás ára

Elöljáróban egy technikai jellegű megjegyzés: valamiért nem vettem észre Delisa kommentjét (ami már majdnem 3 napos volt) az előző, kutyás témában, így az - emiatt - nem került időben közlésre - sorry! De most pótoltam a dolgot és válaszoltam is rá, ugyancsak a kommentek között...

Tartozom még a tandíj-sztorival. A svéd felsőoktatás eddig minden diáknak ingyenes volt, de ennek a 2011-es év őszi félévével kezdődően vége szakad, ugyanis a nemrég elfogadott döntés szerint az EU-n (plusz Izland, Liechtenstein és Norvégia) kívüli országokból érkező hallgatóknak fizetniük kell majd. Az EU-s országokat nem diszkriminálhatja Svédország, szerencsénkre. Hogy a többieknek mennyit kell majd fizetniük, annak az eldöntését az főiskolákra és egyetemekre bízzák, de előreláthatóan évi 70.000-80.000 korona körül lesz (ez kb. 1,9-2,2 millió Ft-nak megfelelő összeg), ugyanis ennek fedeznie kell a képzés költségeit. Nyilvánvalóan ennyit nagyon kevés diák tud majd kifizetni, de emiatt azért nem ürülnek majd ki az iskolák (ahol jelenleg nagyon sok külföldi diák tanul), hiszen az EU-tagok országaiból érkezők továbbra is ugyanazokat az előnyöket fogják élvezni, mint a svédek.

Egyidejűleg kétféle ösztöndíj-rendszert is bevezetnek majd, hogy pl. a kiemelkedő képességű diákok továbbra is ingyen tanulhassanak.

Nem titok, hogy sokan főleg azért tanultak Svédországban, mert nem kellett a felsőoktatásért fizetni (bár természetesen azért így is jelentős összeget tesz ki a lakás és az egyéb költségek). Több fórumon is végigrágtam magamat a döntés után és nagyon sok külföldi diák csalódott a változásokat hallva. Természetesen az is a döntés hátterében van, hogy Svédország nem akarja saját pénzből képezni pl. a kínai, amerikai, stb. - azaz EU-konkurrens - országok szakembereit.

Sok diák sérelmezi, hogy a Svédországban végzettek a diákvízum lejártával azonnal kénytelenek elhagyni az országot, akkor is, ha a tudásukat Svédországban kamatoztatnák, ha tehetnék. Volt már szó róla, hogy külföldiként amúgy sem könnyű munkát kapni errefelé és hát alapvetően egy kis országról beszélünk, ahol csak 9 millióan laknak. Pl. Kanadában bevált gyakorlat, hogy az ott végzettek munkavállalói vízumot kapnak, itt ilyenről szó sincs.

Ami engem illet, egyrészt megértem a döntést, mert nehezebb időket élünk és az is csoda, hogy az ingyenesség eddig fennmaradt. Ugyanakkor szurkolok, hogy azok, akiket ismerek és érintettek, a lehető legjobban jöjjenek ki ebből a helyzetből (pl. a brazil és kínai barátnőm).

Akit pedig a svéd rendszerű oktatás részletesebben is érdekel, Delisa blogjában egy nagyon jó összefoglalót olvashat.

A nap svéd szava: årsavgift (éves díj)

Az ördög a részletekben

A napokban azon agyaltam, hogy már több, mint egy hónapja járok a főiskolára és könnyű volt megszoknom, hogy egészen más, mint Magyarországon. És persze a jót könnyű megszokni. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy én még akkor jártam a győri főiskolára (1992-95, huhh, szinte az őskorban), amikor az e-mailcím még a rendszergazdával jóban lévő diákok kiváltsága volt, weboldalak meg még nem is igazán léteztek...

Úgyhogy aki mostanában (ill. max. 2-3 éve) végzett a magyar felsőoktatásban vagy netán még mindig a padokat koptatja, az legyen kedves és nyilatkozzon, hogy az alábbiak természetesek-e arrafelé is. Mert ha igen, akkor készséggel visszavonom az első mondatot.

Akkor néhány pozitívum, a teljesség igénye nélkül (lényegesek és apró nüanszok egyaránt):

• a szakunknak - bár az "osztály" kifejezés talán pontosabb - külön weboldala van, a résztvevők adataival (aki akar, képet is tölthet fel magáról), fórumozási lehetőséggel, frissülő órarenddel, aktuális információkkal (pl. elmaradó/módosuló órák, házi feladatok, stb.). Kicsit olyan, mint a Facebook vagy a WiW :-)
  
  
• maga a főiskolai weboldal is nagyon színvonalas, minden elképzelhető tartalommal megtöltve
  
  
• ahogy már korábban említettem, egy külön - szakképzett! - osztály foglalkozik a tanulmányi- és a karriertanácsadással. Időpontot lehet tőlük kérni, személyre szabott segítségért, tesztekért, útmutatásért, de előadásokat, workshop-okat is szerveznek (pl. ma a "Hogyan írjunk nyerő önéletrajzot" címűn voltam). Ráadásul a Facebook-on is lehet követni a programjaikat, híreiket...azaz tényleg haladnak a korral!
  
  
• főiskola-szerte sok számítógép van, amiket természetesen korlátozás nélkül használhatnak a diákok. A beléptetőkártyánk és a hozzá kapott PIN-kód használatával hétvégén is be lehet jutni a főiskolai épületekbe
  


• ugyanez a kártya (multikort) fénymásolásra is használható, feltölthető pénzzel...kellemes meglepetés volt, hogy alapból van rajta keret: 45 oldal másolásához elegendő
  
  
• a főiskolai könyvtárat már említettem (Orkanen), de nem győzöm eleget dicsérni. Itt remekül lehet tanulni is, a hatalmas területen belül biztosan találunk egy nyugodt sarkot az elvonulásra (vannak kifejezetten csendes területek is, ahol meg van tiltva a beszéd). Ez pedig az aulája...
  
  
• a tanárok kreatívak, lelkesek, inspirálnak és sokféle készséget fejlesztenek, amik a "való világban" is nagyon lényegesek. Pl. rendszeresen írunk fogalmazást svédül és angolul is. Aztán fejlesztjük a prezentációs képességeinket is (előadás egy adott témában, strukturáltan, minél érdekesebben, a többiek előtt, a lámpalázat leküzdve). Sokszor kell párban vagy kiscsoportban dolgoznunk, ami a munkahelyi projektmunka előkészítője. De még sorolhatnám...
  
  
• főiskola-szerte szelektíven gyűjtik a hulladékot: papír / műanyag / fém / irodai papír ill. egyéb éghető szemét (pl. banánhéj). Épp ma láttam a liftben, hogy kifüggesztették a listát, hogy tavaly mennyi haszna származott ebből a főiskolának ill. mennyit spóroltak vele. De ez csak kis része a főiskola környezettudatosságának.
  


• a múlt héten volt egy olyan óránk, aminek az a címe, hogy "korai párbeszéd" (tidig dialog). Mint kiderült, itt a véleményünkre voltak kíváncsiak a tanárok: megkapunk-e minden információt a tananyagról, a vizsgákról, stb., milyen az oktatás minősége, azt tanuljuk-e, amire szükségünk van, elérhetőek-e a tanárok, stb. Tetszik, hogy erre konkrétan rákérdeznek, nem várják meg az esetleges sirámokat :-) Egyébként nem sok kivetnivalót találtunk, a dolgok 99%-ban olajozottan mennek
  


• a "mi" épületünkben (Gäddan 8) található étterem és kávézó szabadon használható a saját szendvics/ebéd elfogyasztására is (vannak mikrohullámú sütők is). És finom, friss kávéjuk van, potom 10 koronáért (kb. 250 Ft). A kapucsínó 15 korona (kb. 375 Ft). Összehasonlításképpen: egy "átlag" malmöi kávézóban olyan 30-35 koronába kerül egy kis kapucsínó
  


• de a végére hagytam a lényeget: az oktatás (főiskola, Komvux, népfőiskola vagy éppen a KY, ami tulajdonképpen egy céges gyakorlattal kombinált főiskolai képzés) teljesen ingyenes. Fizetni csak a tankönyvekért - és persze a megélhetésért - kell. Valamint a kåravgift-et (kb.: diákképviseleti díj), de ezt már csak ebben a félévben, mert a jövő félévtől az is ingyenes lesz
  

Mielőtt valaki megvádolna, hogy már megint a rózsaszín szemüvegem akadt a kezem ügyébe, ígérem, hamarosan írok a arról a - hatalmas felhördülést okozó - tandíjtervezetről, amit épp a napokban fogadtak el. Bár ez bennünket éppen nem érint, "csak" az EU-n kívüli országok állampolgárait - pl. a kínai és a brazil barátnőimet is - de mégis tanulságos történet lesz, ígérem!

A képen a főiskolai könyvtár - egyben a tanári fakultázs (Lärarutbildningen) - modern épülete, a kedvenc világítótornyommal a háttérben :-)

A nap svéd szava: avgiftsfri (tandíjmentes)

Tipikus...

...svéd dolgok, mindenféle területről. Saját gyűjtés :-)

• Plakát a Komvux összes emeletén (svédül, angolul és arabul): "Akarsz-e kávéautomatát a Komvuxra? Gyere el a témában tartott értekezletre: [hely], [nap, idő]." Namármost: ha a svédeken múlik, természetesen lesz automata, nem is kérdéses. Azon csodálkozom, hogy eddig még nem merült fel a kérdés.
  
  Ezt a kiírást a főiskolán elmesélve a görög osztálytársnőm kapásból elmesélt egy rokon sztorit, aminek a kiindulópontja, hogy az egyik svéd - talán malmői? - folkhögskola-n (népfőiskola) külön emeleten vannak a svédek és a külföldiek, ugyancsak külön kávéautomatákkal. Plusz azzal a különbséggel, hogy a svédek emeletén olcsóbb volt a kávé! Diszkrimináció a javából, nemigaz? Persze ezt egy szemfüles bevándorló (azaz invandrare - nagyon fontos szó, ha az ember itt akar lakni!) észrevette és - önzetlen módon - tovább terjesztette a frissen szerzett tudását a többiek között. Így hosszú sor alakult ki a "svéd" kávéautomata előtt, valószínűleg élénk vitát generálva. Remélem, happy end lett a történet vége...
  
  
• Még egy kiírás, amit az egyik tanterem ajtaján láttam (ugyancsak Komvux): "Elkéstél. Bejutás az óra kezdetétől számított kb. 15 percen belül. Kérjük, ne zavarj bennünket!"
  


• Gustav Adolfs torg (Gusztáv Adolf tér), 2010. február. A tér közepén lévő szökőkút folyamatosan és zavartalanul üzemel, a tél dacára. Azazhogy...a medence közepén lévő, vizet felfelé lövellő szobor nagyjából felismerhetetlenné vált, mert a visszahulló vízből vastag, alaktalan páncélréteg fagyott rá. Amolyan modern szobor formája lett. Úgy látszik, az nem opció, hogy a hideg beköszöntével kikapcsolják a szökőkutat. Mindenesetre a turistáknak tetszik, előszeretettel fotózkodnak előtte ;)
  
  
• A (kanadai) angoltanárunk kérdezte, voltunk-e már svéd temetésen. (Még nem.) Mint kiderült, ő már volt és - véleménye szerint - nem is temetés-szerű esemény volt, inkább valamiféle tárgyilagos értekezletre emlékeztetett. "Egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy tényleg meghalt-e valaki..." tette hozzá némi mosollyal :-)
  
  
• Időpont az egyik rendelőintézetben, jóelőre egyeztetett napon. Maga a látogatás évi 900 korona "vizitdíj" fölött - szerencsére - ingyenes, azaz frikort-ot (ingyenes kezelésre jogosító kártyát) kap az ember. Ez a határösszeg egyébként kb. 3 látogatással érhető el, a rendelés típusától függően.
  
  Viszont egyszer úgy esett, hogy megfeledkeztem az időpontról. Másnap jöttem rá és telefonáltam, hogy sorry, kiment a fejemből, kérnék új időpontot, ha lehet. Kedvesen megnyugtattak, hogy semmi gond. No igen, viszont 2-3 nap múlva megérkezett egy 200 koronás számla (ez kb. 5000 Ft). Jogcím: "Kimaradt látogatás". Erre természetesen nem érvényes a frikort - avagy az okos más kárán tanul, én meg a sajátomon ;) Viszont öröm az ürömben, hogy lehet kérni ingyenes sms-értesítést, így most már az előző napon kapok egy emlékeztetőt az időpontról...
  
  
• Havazás, hóhelyzet. Vegyünk csak egy hólapátot, ami a kocsiba is befér, mert gyakran úgy kell kiásni szegény Saab-ot. Körtúra a közeli barkácsboltokban, nulla sikerrel. "Elfogyott", mondja minden eladó. Az egyik helyen észreveszem, hogy gyerekméretű hólapát (ami elég picike, nekünk azért nagyobb kellene) viszont van. A szaki helyesel: no igen, gyerekmunkát is be lehet vetni :-)
  
  De az mintha senkiben fel sem merülne, hogy ha már hetek óta havazik és viszik a hólapátot, mint a cukrot, akkor talán kellene még rendelni. Bár mintha valamelyik nap azt olvastam volna, hogy a gyárak nem győzik a termelést...
  
  
• Tipikus termékek a szupermarketben - némelyik ajándéknak sem rossz:
  - vékonyra szeletelt füstölt lazac
  (kenyérre való, isteni finom)
  - rénszarvas-szalámi
  - jávorszarvas-kolbász
  - fura nevű fagyasztott halak, pl. hoki, sej és kolja
  - citromos ill. uborkás majonéz...de van olajmentes majonéz is!
  - medvecukor- (azaz lakrits) ízű rágógumi
  - sokféle édes kenyér
  (aki szintén nem a rajongójuk, az osötat / osötad feliratot keresse ill. a hozzávalók között ne legyen socker vagy sirap)
  - Ballerina keksz Göteborgból
  (mentolos-csokis / narancsos-csokis / nugátos, stb. töltelékkel a két kekszlap között)
  - Marabou csokik

A nap svéd szava: påminnelse (emlékeztető)

Jegyzetek

A világoskék borítójú vonalas füzet, amit minden órára magammal hordok, folyamatosan telik mindenféle információval. Ezek vagy hasznosak, vagy csak szimplán érdekesek/humorosak. Például:

• Ajánlott olvasmányok ill. weboldalak olyan szerzőktől, akik a második nyelv tanulását/elsajátítását, mint önálló témakört kutatják. Ilyen pl. a kanadai Michael Cummins vagy az ausztrál Pauline Gibbons.
  


• Az első "Text och ord" (Szöveg és szó) órán összegyűjtöttük, számunkra mi nehéz a svéd nyelvben. Ilyenek kerültek a listára:
  - kiejtés ill. a nyelv melódiája
  (a svédek nagyon dallamosan, szinte énekelve beszélnek)
  - a főnevek névelőjének helyessége (en/ett)
  - az igék különböző alakjai (főleg a rendhagyó alakok)
  - összetett szavak képzése
  - előtagok (på, i, till, för, stb.)
  - szórend (főleg a mellékmondatokban)
  - segédigék (ska, vill, har, stb.)
  - kivételek
  


• Mint megtudtuk, egy szót min. 50-szer(!) kell látni/hallani/kimondani ahhoz, hogy a passzív szókincsből (=megértés) az aktívba (=beszéd) menjen át. Ezért is igaz, hogy muszáj beszélni, beszélni, beszélni! Nem baj, ha hibásan vagy pongyolán, de muszáj használni a szavakat, hogy napról napra jobban tudjunk egy idegen nyelvet.
  


• A jó kiejtés "szerve" nem a nyelv, hanem a fül. Amit ugyanis nem vagyunk képesek meghallani (legyen az csak valamilyen nüansznyi vagy alapvető különbség), azt nem tudjuk reprodukálni sem. Ezért külön kiejtésóránk is van, személyes konzultációs időpontokkal.
  


• Elrettentésképpen ill. a vicc kedvéért egy jó hosszú - és létező - svéd szó: järnvägstjänstemannafackföreningsordförandeklubba (ez egy kalapács, amit a vasúti alkalmazottak szakszervezetének a szóvivője használ)
  


• A kiejtéstanárnőnk azt is bevallotta, hogy gyerekkorában a lakás legkisebb helyiségébe zárkózott be, amikor nem akart mosogatni :-) Az ott agyonolvasott angol idiómaszótár nyelvi fordulatai, szólásai később nagyon is jól jöttek, amikor a tanáraira mély benyomást tett, milyen választékosan beszéli az angolt. Megfontolandó ötlet! (Mármint nem a mosogatás kerülése...)
  


• A sokat szidott - mert a többi svéd számára is nehezen érthető - skånei dialektus (=skånska) valójában nem egységes: 36 különféle aldialektusból áll. Érdemes megnézni ezt a videót , ahol pár elrettentő példát is hallhatunk :-) Persze ez is megszokás kérdése: míg kezdetben utáltam, hogy senkit nem értek Malmöben - miközben a Stockholmhoz közelibb munkahelyemen a kollégák gyönyörű, érthető rikssvenska-t beszéltek -, ma már a legtöbb itteni embert megértem, csak a nagyon durván skånska-ban nyomulókkal van gondom. Ja, és hogy ne legyen olyan egyszerű, nem csak simán kiejtésbeli különbségről van ám szó, hanem egy vagon speciális szóról, ami csak a skånska-ban létezik. Na ebben továbbra is gyerekcipőben járok. Akit érdekel a téma, itt egy skånsk-svensk (skånei-svéd) szótár...
  


• Az egyik angolórán a tanárunk arra volt kíváncsi, ugyan mire is jó az egyetemi végzettség. Egy arab osztálytársunk véleménye: to get a good wife! (jó feleség szerzése). Ugyan ez az információ a legtöbbünkben némi mosolyt eredményezett, de hát különböző kulturális háttérrel érkeztünk...
  


• Brazil osztálytársnőm viszont élénk jókedvvel nyugtázta a táblára felírt "kausala" szót (ami egyébként az okhatározói mellékmondatot jelöli). Mint kiderült, ez a szó náluk alsóneműt jelent ;) Mint ahogy számomra nagyon könnyen megjegyezhető a hagyományos svéd királyi székhely neve: Birka...
  


• Ahogy mi gondolkodás közben öööö-zünk, a svédek eeee-znek. Vagy csak egy hangos belégzéssel - haaaah - jelzik a beszélgetőpartnernek, hogy még képben vannak. Ez olyannyira furcsa a svédül tanulóknak, hogy volt már aki azt hitte, a svédtanárnőjének valamilyen súlyos betegsége van, hogy folyton "hörög". Bosnyák osztálytársunk tisztázó kérdése a tanárnőhöz: "Honnan lehet tudni, hogy ilyenkor helyeslésről van-e szó, vagy inkább egy asztmás rohamról?..." ;)

A nap svéd szava: uttal (ejtsd: űttál, jelentése: kiejtés)

Szép kis nap

Ez egy aranyos film címe volt, Michelle Pfeiffer-rel és George Clooney-val a főszerepben. Az alábbiak pedig tegnap estek meg, velem a főszerepben :-) Vigyázat, hosszú lesz!

Minden olyan szépen indult: reggel időben kivetett magából az ágy, rendkívüli lelkesedéssel kezdtem neki a napi teendőimnek, tudván, hogy csupán két jelenésem van aznap:

• Délelőtt 10:20, a Komvux Pauli épületében - az első alkalom az "angol B"-ből a komvux-ön (=felnőttoktatás, egy közeli gimnázium épületében), ami valójában már a harmadik óra, csak én a múlt héten nem tudtam elmenni a fősuli miatt. Háttér: a főiskolán csak "angol A"-t oktatnak, viszont az ottani angoltanárunk, Adam szerint néhányunknak ennél már magasabb a tudásszintje, ezért nem igazán veszi jónéven, hogy bejárunk az A-s órákra és túl okosakat kérdezünk :-) És ez nem vicc, már kitiltást is kilátásba helyezett, mert a gyengébb tanulókra szeretne koncentrálni, nem ránk. Szerencsére engem a komvux-ön felvettek az "Angol B" csoportba, így célszerűnek tartottam, hogy váltsak a főiskolás angolról erre.


• Délután 13:00, a Malmö Högskola-n (=főiskola) - a fentiek miatt Adam néhányunknak azt javasolta, hogy írjuk meg az évvégére tervezett 3 órás "angol A" nemzeti tesztet már ma. Ha sikerül, a továbbiakban nem kell bejárnunk az A-s órákra. Szóval ez a teszt volt tegnap délutánra betervezve.

Első felvonás: Emő aktívan tevékenykedik a lakásban, az idő meg csak repül. Egyszercsak azt vettem észre, hogy hoppá, már el kellett volna indulnom. Rohanás a buszmegállóba, fel a 7-es buszra, a negyedik megállónál leszállás...nagy szerencsémre éppen jött a csatlakozás, szóval átrohanás, felszállás a 6-os buszra, majd két megálló múlva leszállás, élénk tempóban beügetés a suli épületébe.

Áldottam az eszemet, hogy előző nap megérdeklődtem telefonon, hogy az iskola melyik épületének melyik termébe kell mennem komvux-ügyileg. Főépület, ahol a recepció is van, C405-ös terem, kaptam a választ (a helyszínre érve ez utóbbit már csak emlékezetből szedtem elő, mert a papírjaimat persze otthon felejtettem). Beviharzás az épületbe, elrohanás a recepció előtt, be a liftbe, 4-es gomb megnyomása. Semmi hatás. Naaa, mi van már??? Ekkor észrevettem a gombok melletti mágneskártyaolvasó kütyüt. Huh, hát kártyám az nincs, sőt nem is tudtam, hogy kellene. Namindegy, felrohanás a számtalan lépcsőfokon. Nyitnék be az emeletre, az folyosó ajtaja zárva. Az ajtó mellett a falon - kártyaolvasó. A mindenségit, már megint a rövidebbet húztam!

Levágtáztam a recepcióhoz, magyarázkodás: izé, jónapot, hát engem fölvettek a Komvux-re, de nem tudok bejutni, segítsen már nekem, legyen olyan kedves. "De hiszen ez a gimnázium épülete, nem a komvux-é." - kaptam a nem is kicsit sokkoló választ. Uhhhh. Szerencsére egy tanár éppen kifelé tartott, felajánlotta, hogy megmutatja a helyes épületet. Első pont kipipálva: végre a megfelelő házban vagyok. A lifthez itt már nem kell kártya, de ettől függetlenül csak nem akart jönni. Újabb vágtázás a lépcsőkön fölfelé, mintha zsírégető tornára is beneveztem volna :-)

Fent a következő termek fogadtak: C412 valamint C414. Sehol egy C405-ös. Lesz, ami lesz, benyitottam a 412-esbe, ahol kb. 20 arc meredt rám, élükön egy tanárnővel. - Az "angol B" csoportot keresem - makogtam svédül. - Ez egy svédóra - kaptam a választ a tanárnőtől. Könyörgöm, akkor hol van a C405-ös terem? Ja, hát ahhoz először át kell mennem egy bezárt termen...na várjak csak, majd ő kinyitja nekem a kártyájával. Hálálkodás, átrobogás a hosszú termen, aminek eredményeképpen a labirintus újabb folyosójára jutottam.

O.k., itt a C405-ös, de teljesen úgy néz ki, mint egy tanári szoba. Bekopogás, egy tanárnő kikukkant. Nem, itt nincs semmiféle angolóra. Elbizonytalanodom: lehet, hogy mégsem C405? A tanárnő a C407-et javasolja. Benyitok, már rutinosan darálom a mondókámat, hogy mi járatban vagyok. Nos, találtam egy társadalomtudomány órát is. Nem mintha kerestem volna...

C406. Szintén nem talált. Már egy súlyosabb Woody Allen filmben érzem magamat. C402. "Igen, ez az angol B"- mondja a tanárnő. Ilyen nincs és mégis van!!! És még a listán is szerepelek, mint résztvevő. Mázsás kövek gördülnek le a szívemről. Keresek egy szabad helyet és lehuppanok a székre. Kemény menet volt, na.

Második felvonás: Az angolóra után átsétálok a közeli falafeleshez, a kedvenc jordán falafelárusomhoz. Kölcsönösen kiörüljük magunkat, hogy megint látjuk egymást. A szokásosat kérem: ropogós falafeltekercset vegyes szósszal és sült padlizsánnal, nyam-nyam :-)

Ránézek az órára, még van időm, hiszen a 13:00 órai órakezdet a főiskolán 13:15-öt jelent. A dolog a régi egyetemi városok múltjából ered, a karóramentes időkből. Amikor a templomtoronyban elütötték az egészet, a diákok tudták, hogy van egy negyedórájuk, hogy beérjenek az előadásra, azaz spuri. Érdekes, nem?...

Na de álljunk csak meg egy szóra! Hirtelen bevillan, hogy a negyedórával korábbi kezdet kizárólag a sima előadásokra vonatkozik. A vizsgák pontban egészkor kezdődnek! Telefon Raquel-nak, aki szintén ír tesztet. "Igen, egészkor kezdődik a teszt" - erősíti meg (angolul). Ebben a pillanatban a sóváran várt falafel akadállyá változik, hiszen már majdnem 12:45 van, én meg a város közepén ülök a falafelesnél...

Leteszem a telefont, közben látom, hogy elkészült az ebédem. Odamegyek Issan-hoz a pulthoz és előkapom a pénztárcámat. "Köszi, nem kérek italt...ugye 35 korona lesz?" hadarom. Issan kissé döbbenten néz rám, szó nélkül áll a pult mögött. Na most meg mi van? Netán vérfarkassá váltam? ;) Lassan leesik a tantusz: továbbra is angolul beszéltem, holott vele csakis svédül szoktam. Talán nem is tud angolul. Gyorsan elnézést kérek - már svédül - és elvonulok a falafellel. Mivel igencsak veszélyes lenne futás közben enni, gyorsan bekapom és már rohanok is. Megint...

A Triangeln-nél felpattanok a buszra, 2 megálló múlva - a Gustav Adolfs térnél - leszállok. Loholok a tenger irányába, amerre a főiskola van. Világrekordot döntök 700 méteren. A főiskola épületében berontok a liftbe és már záródik az ajtó, amikor a bosnyák csoporttársam is beugrik (ja igen, mint kiderült, van bosnyák és orosz csoporttársunk is):

"Te is az angol tesztre jöttél, ugye?" - kérdezi Adi vidáman.
"Igen, de az már 10 perce megy." - mondom elfúló hangon.
"Nahát, azt hittem, 13:15-kor kezdődik" - mondja megütközve.
"Nos, az a baj, hogy én is ezt hittem." - válaszolom.
"Reméljük, beenged bennünket Adam" - latolgatja Adi.

Ugyanis Adam az első órán kijelentette, hogy aki nincs időben a teremben, azt már nem is engedi be! Mázlinkra két idegen tanár a felügyelő, akik megkönyörülnek rajtunk és kinyitják az ajtót. Az elmúlt órákban átélt izgalmakhoz képest az angol teszt számomra már laza relaxálásként hat :-)

A nap svéd szava: akademisk kvart (akadémiai negyedóra, amennyivel később kezdődik az előadás)

Két kultúra között

Ha az ember lánya elkezd dolgozni, egyből éri egy csomó élmény, új emberekkel találkozik, stb. Hát még ha ez az első munkahelye külföldön, akkor ezek a dolgok hatványozódnak, mert egy teljesen új rendszerbe kell beilleszkedni. Nálam még az is színezi az ábrát, hogy a hét egyik felében Svédországban vagyok, a másik felében pedig Dániában.

Pillanatnyilag - és ez talán természetes is - úgy érzem, hogy Dánia a "külföld", ahol kicsi az esélye, hogy megértsem a helyiek beszédét (bár ez nagyon lassan javul, egy-két szót néha ki tudok már venni). A nyelvi elszigeteltségem tengerén evezve kellemes felüdülésként hat, amikor az egyik kollégám néha svédül beszél telefonon (általában a strängnäs-i svéd kollégáimmal). Ez egyébként nem jellemző, ugyanis a dánok dánul beszélnek a svédekkel is - akik vagy megértik, vagy nem. És sajnos a dán kollégákon nincs névtábla, így csak nagyon kevés embernek tudom a nevét, ez néha zavarbaejtő tud lenni.

De a munkahelyi ebéd is meglepetéseket tartogatott számomra. Kevesebb, mint feleannyiba kerül, mint a svéd oldalon - talán több rajta a céges/állami támogatás? mert egyébként drágább országról van szó - és a főétel mellett valami hihetetlen bőséges salátásasztal is van hozzá: kb. 20-féle saláta, 15-féle mag, gyümölcstál (pl. ananász, füge...), kenyerek, stb. Ja, és az ár még a reggelit is tartalmazza! (Bár azt még nem is próbáltam.) De az ebédnél úgy érzem magamat, mint aki a Marsról jött, ugyanis amíg "normális" adag főételt és némi salátát szedek a tányéromra, addig a kollégáim 90%-a egy kis tányérnyi salátát vesz csak, aztán eszik pár szelet gyümölcsöt - és kész. Vajon vacsorára mit ehetnek, fél borjút? :-)

A svéd irodában reggel 9-ig be kell jelölni, melyik menüt választja az ember ebédre (4 lehetőségből), én már volt, hogy ezt elfelejtettem, de szerencsére, akkor sem maradtam éhen. A szakácsnő (illetve csak gondolom, hogy ő főzi az ebédet) fejből tudja az összes dolgozóról - pedig vagyunk vagy 60-an -, hogy ki mit rendelt. A svéd ebédhez jár ital, lehet sört is venni (2,1%-os). Viszont mindkét irodában az ebédhez választható ital a tej is. Ez elsőre kicsit meglepett, megfigyelésem szerint különösen a dánok imádnak tejet inni délidőben.

Aztán, mint megtudtam, az ebédlőben a falra tett képeket helyi művészek festették és a dolgozók befizethetnek "lottóra", amit karácsonykor húznak, a nyeremény egy-egy festmény a falról. Azaz jövőre valószínűleg más képek lesznek kirakva...

Tegnap végre biztonsági oktatásban is részesültem és innen tudom, hogy a svéd irodában szigorúan tilos tüzet gyújtani (mécses, stb.). Kivéve a Lucia-napi gyertyák (ez a mi Luca-napunknak felel meg, december közepe), amiket egy lány fejére, koszorúként raknak. Ugyanis ezt jóváhagyatták a tűzvédelmi illetékessel :-)

Na és néha azért jó kívülállónak lenni, mert mindkét oldalról felbecsülhetetlen információkat lehet kapni, a túloldaliakat illetően. Ezek általában úgy kezdődnek, hogy "Ó, a svédek, azok..." illetve "Hát, a dánokról azt kell tudni, hogy...". De megvolt már "A norvégoknak ott van az olajuk, úgyhogy azt hiszik, mindent megtehetnek" is :-) Ellenben vannak kifejezetten beugratós kérdések is, amik pl. úgy hangzanak, hogy "És itt jobb az ebéd, mint a svéd irodában?...", szóval észnél kell itt lenni, kérem szépen.

A nap svéd szava: kastrull (lábas / serpenyő)