A következő címkéjű bejegyzések mutatása: interjú. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: interjú. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 8., vasárnap

Ki számít svédnek?


Talán érdemes ezt a kérdést tisztázni, annyi különböző véleményt hallva. Nyilván, aki Svédországban, svéd szülők gyermekeként született, az svéd, nem is kérdéses. De mi van a többiekkel? Vagy inkább úgy kérdezem: mi van velünk, többiekkel? :-) (Azt jelen pillanatban egyértelműen kijelenthetem, hogy én nem számítok svédnek.)

A hivatalos álláspont a következő: 
A svéd törvények előtt az svéd, aki svéd állampolgár. Pont.

Az állampolgárság megszerzésének többféle módja lehet:
  1. A már fentebb is említett lehetőség: svéd szülők gyermekének születni, ilyenkor automatikusan svéd állampolgárok leszünk. Még csak nem is kell Svédországban megszületnünk. Elég, ha az egyik szülő svéd állampolgár. 
  2. Ugyanez a helyzet örökbefogadásnál is, vagyis elég egy svéd szülő.
  3. A többieknek már macerásabb a dolog, ugyanis az állampolgárság megszerzése előtt jóváhagyás szükséges. Erre szabályok vannak, mint többéves itt-tartózkodás, büntetlen előélet, rendezett anyagi helyzet, stb. 
  4. Az észak-európai országok állampolgárai számára enyhébbek a követelmények, könnyebben megkaphatják az állampolgárságot. Mint ahogy azok is, akik egy svéddel házasodnak.
Ha valaki megkapja az állampolgárságot, szinte lehetetlen, hogy elveszítse, hacsak nem kéri maga. De van egy olyan szabály, hogy ha egy svéd külföldön született és soha nem lakott Svédországban, 22 év után elveszítheti az állampolgárságot.

Egy fórumon érdekes fejtegetéseket olvastam ezzel kapcsolatban - mert a hivatalos álláspont persze nem egyezik az utca emberének véleményével -, többek között egy idézetet, ami valahogy így szól: "Egy ember svéd a saját szemében, ha svédnek érzi magát --- egy ember svéd mások szemében, ha olyan jegyek és tulajdonságok birtokában van, amelyek a "svéd koncepcióval" egyeznek --- egy ember svéd a hatóságok szemében, ha svéd állampolgársággal rendelkezik."

Egy híres példa: Zlatan, Svédország büszkesége, a Malmöben született, Rosengård-ban felnőtt focista, akinek bosnyák és horvát szülei vannak. Egyszerre bevándorló és svéd - attól függ, milyen definíciót használunk...

Egy másik hozzászóló - erősen szubjektív - véleménye, azaz a kritériumok ahhoz, hogy valaki svéd legyen:
  • min. egy szülő Svédországban született
  • ő maga Svédországban született
  • jól beszél svédül
  • svédnek érzi magát legbelül
  • valamennyire "svéd módon" él
  • svéd/európai/angol neve van (bizonyos kivétellel)
  • nem árulja el a hazáját
De van, aki szerint az akcentusmentes svéd tudás és a fehér bőr is feltétel...

Mindezek a "hallgatólagos" vagy "nem hivatalos" feltételek azt mutatják, hogy jópáran nagy adag előítélettel élnek (élünk), úgy általában - és ez még országtól is független. Ebben az esetben van az ideál, az "igazi svéd", aki a mintapolgár...mintha semmi rosszat nem lehetne rá mondani. A statisztikák persze azt mutatják, hogy ezek a svédek is csak emberek, éppúgy, mint a bevándorlók vagy más országok otthon élő állampolgárai. Ők is lehetnek gyarlók, esetenként rosszindulatúak, sőt időnként bűnözők is. Esetleg rasszisták... De szerencsére nem ők vannak túlsúlyban.

No és jó kérdés az is, mennyire fontos, hogy valaki svédnek tűnjön. Erről azok mesélhetnének, akik nem látszanak annak és emiatt hátrányok érik őket. A kinézetük, a nevük, az akcentusuk, vagy más egyéb miatt. Klasszikus példa az önéletrajz, amit egyszer svéd keresztnévvel, egyszer pedig Mohamed névvel küldtek el ugyanarra az állásra...interjúra csak a svéd nevű jelentkezőt hívták. Nekem nincs ilyen személyes élményem - nem tudom, a elküldött CV-imet pontosan mi miatt dobták félre, de azért benéztem volna a színfalak mögé :-)

A nap svéd szava: medborgare (állampolgár)

2013. június 11., kedd

Madde, Chris és a fele királyság

És ha már a nemzeti ünnep kapcsán a királyi család is szóba jött, említsük meg a legaktuálisabb eseményt, a royalisták várva-várt ünnepét, a múlt szombati királyi esküvőt. A királyi pár fiatalabb lánya, Madeleine hercegnő mondott igent Chris O'Neill amerikai üzletembernek a stockholmi dómban. A felhajtás persze nem volt akkora, mint 2010-ben, Victoria esküvője körül, hiszen Madeleine csak a 4. helyen van a trónöröklési sorrendben (1. Victoria, 2. Estelle [Victoria kislánya] és 3. Carl-Philip herceg után, aki Madeleine bátyja). Meg aztán kicsit "turnészerű" is volt ez az esküvő, hiszen a pár nem lakik Svédországban és a közeljövőben nem is úgy néz ki, hogy ideköltöznének. Szerintem élvezik az külhoni anonimitást...no meg nem mellesleg Christ üzleti ügyei is az USA-ba kötik. De nem kell aggódni, azért pompában és prominens vendégekben nem volt hiány, bár "csak" külföldi hercegek voltak a vendégek között, királyi párok ezúttal nem érkeztek.

Az újdonsült férj egyébként amerikai és angol állampolgár is egyben. Eddig csak egy árva párperces interjút lehetett vele látni, amikoris egy norvég tévéstáb elkapta a stockholmi utcán és kiszedett belőle pár szót arról, hogy izgul az esküvő előtt és reméli, kellemes lesz az idő, valamint hogy Svédország a világ egyik legszebb országa. Mivel Chris (38) nem svéd állampolgár és az esküvő után is folytatja az üzleti tevékenységeit, ezért az udvari szabályok értelmében az esküvői csók után nem változik herceggé :-) Igazából minden jel arra mutat, hogy nem is akar az lenni, pl. nem úgy néz ki, mintha meg akarna tanulni svédül vagy Svédországba akarna költözni. Bár ezzel kapcsolatban olvastam egy érdekes cikket, miszerint jelenleg nem lehet tudni, a jövőbeli utódok trónörökösnek számítanak-e majd, mert ha mégis, akkor nincs mese, Svédországban kell majd nevelkedniük, protestáns hitben (Chris pedig katolikus). Hát az érdekes fordulat lenne mindenesetre.

Sokak szemében szálka Madeleine, aki 2011-ben hivatalosan is kivándorolt az USA-ba, azaz a királyi család életében csak nagyon érintőlegesen vesz részt (évente néhány reprezentáció), vagyis mondhatni, "munkaadóját", a svéd népet, nem igazán tünteti ki jelenlétével... Ami a mindennapjait illeti, a 31. évét épp tegnap betöltő Madeleine a World Childhood Foundation alapítvány jótékonysági munkájában vesz részt. Az alapítványt az édesanyja, Silvia királyné hozta létre 1999-ben az erősen hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok érdekében, mint pl. utcagyerekek, intézetekben élő gyerekek, szexuálisan kihasznált fiatalok és gyerekanyák. Jelenleg 14 országban 110 projektet támogatnak, pl. Brazíliában, Oroszországban, Svédországban, az USA-ban, Dél-Afrikában és Kínában. Akit esetleg érdekelnek részletek a hercegnő alapítványi munkájával kapcsolatban (pl. "mesélj egy tipikus napodról"), annak íme egy angol nyelvű interjú a királyi ház weboldaláról. Szép dolog ez, de természetesen van, akiben felmerül, hogy egy teljesen egészséges, fiatal nő, akit a hazája eléggé hidegen hagy (pl. Svédországban is vannak, lennének jótékonysági projektek, hátrányos helyzetű gyerekek is) miért kell, hogy a svéd adófizetők által finanszírozott apanázson élje luxuséletét New Yorkban?...

Plusz minden évforduló, esküvő, nagyobb királyi esemény alkalmával fellángol a vita: kell-e egyáltalán Svédországnak a monarchia? A pro és kontra oldalnak is vannak meggyőző érvei és bár a legtöbben azt hangoztatják, hogy sokba kerül a királyság fenntartása, a köztársaság sem lenne sokkal olcsóbb, így nem is annyira az anyagi indokok dominálnak, bár az is szóba jön (pl. az átláthatatlan, kontrollálatlan udvari kiadások). A Republikánus Szervezet (Republikanska Föreningen) - jelenleg 10.000 tagja támogatásával - fontosnak tartja azt is, hogy a demokrácia, a személyes szabadságjogok mindenkire legyenek érvényesek, pl. arra is, aki trónörökös herceg(nő)nek születik, hiszen jelenleg egész életét ez hatja át, hogy készül a trónra és nem választhatja azt a foglalkozást, amit szeretne. (Bár biztosan vannak mások is így ezzel, nem kékvérű halandók...) Az sem demokratikus - szerintük -, hogy fontos hivatalok öröklődnek és vérvonalra, génekre vannak alapozva. A másik oldal viszont pl. azt hangoztatja, hogy egy király pártsemleges és mindenkit képvisel. Ugyanakkor valós hatalmat nem gyakorol, így nem csorbítja senkinek a demokratikus jogait. Szóval mindenkinek megvan a maga véleménye, legalábbis rövidtávon úgy néz ki, hogy marad a királyság.

Talán tipikus apróság, kicsit a demokráciáról is szól: Madde-t pont az esküvő előtt 4 nappal megállították Stockholmban a rendőrök, mivel a buszsávban ment az autójával (fogadni mernék, hogy esküvőügyben). Madeleine ekkor teljesen magabiztosan felmutatott egy papírt és az "immunitására" hivatkozott, amivel az intézkedő járőrt sikerült eléggé zavarba hoznia. A rendőrség ezután megvizsgálta az ügyet, és egyértelműen kiderült, hogy nincs mentelmi joga, ugyanis az alkotmány szerint csak a királyt illeti büntetlenség, ha valamit elkövet (és szokott egyébként a király gyorshajtani, időnként írnak is róla a bulvárlapok). A végeredmény egy 1000 koronás büntetés lett, teljesen jogosan...az immunitásra való hivatkozás meg nem olyan elegáns, ugyebár. De hát kicsit furcsa dolgok is ezek, mert ha be is fizeti a büntetést, a svéd adófizetőktől kapott pénzt átteszi az egyik zsebből a másikba. (És nem az első, nem a második közlekedési kihágása.) Persze a pedagógiai érték is fontos...

Egyébként a királyi család népszerűségi listáján magasan Victoria, az elsődleges trónörökös vezet, 50%-kal, őt követi Silvia királyné 25%-kal, a harmadik Prins Daniel, a király csak a negyedik (köszönhetően bizonyos botrányoknak, egyebeknek), a  sereghajtó pedig Carl-Philip és Madeleine 12-12 %-kal. Ami pedig az államformát illeti, egy 2011. decemberi - nem reprezentatív! - felmérés szerint az emberek 58%-a megtartaná a királyságot, 32% köztársaságot akar és 10% nem tudja.

A nap svéd szava: stiftelse (alapítvány)

2013. május 13., hétfő

Esélyes-e ByeAlex Malmöben?...

Beindult az Eurovíziós hét, szuper hangulat van a belvárosban (egyelőre lekopogom, minden oké, a tömeg kezelhető szinten van). Viszont egy magyarországi ismerősömtől ma délután az alábbi mailt + linket kaptam:

>>>>>>>>
Ajjjaj... Malmöi bloggerek röhögnek ByeAlexen 
Lehet, hogy ismét rossz lesz az Eurovízión magyarnak lenni? Valóban elég nyugis, "drogos" a dal, a szöveg az erőssége, amit nem fognak érteni, a döntő csoda lenne.
<<<<<<<<

Nem vagyok a téma szakértője - a magyar dalt eddig csak egyszer hallottam -, de most bizseregni kezdtek az ujjaim, rákerestem, mit ír a svéd média a Kedvesem c. számról. Valahogy nem éreztem elég autentikusnak, hogy állítólagos "malmöi bloggerek" - összesen kettő, a cikk szerint, egyikről sem hallottam még - leszólják a magyar nevezőt (plusz itt vagyok én is, mint malmöi blogger, ugyebár, kikérem magamnak, akárhogy is). Érdekes módon nem igazán találtam negatív kritikákat - nahát, kedves híroldal -, viszont egy nagyon érdekes hírre bukkantam, a "tudomány" kategórián belül. Természetesen brit tudósok, ezúttal azt vizsgálták meg, melyik dal potenciális sláger. Számítógépes módszert dolgoztak ki, ami egész megbízhatóan kiadja, hogy egy adott szám sikergyanús-e. Pl. a tavalyi győztes Euphoria-t magasan ilyennek hozta ki (a korábbi összes döntős dalhoz képest is!). Ellentétben az ABBA eurovíziógyőztes Waterloo-ját, ami alacsony pontot kapott, de ez a kutatók szerint teljesen rendben van, hiszen ez egy régi dal és ma már nem biztos, hogy sláger lehetne.

Az igazán meglepő azonban az, hogy ezt a programot "ráeresztették" az idei indulók dalaira. A legmagasabb értékeket - és most nem viccelek! - a Kedvesem kapta. Ezt követi San Marino versenydala, majd a harmadik helyen Svédország és Izland osztozik. Az utolsó helyen 4 ország található: Norvégia, Azerbajdzsán, Ausztria és Svájc. Természetesen csak a számítógépes program szerint :-) Persze még ha igaza is van, az Eurovíziós Dalfesztivál nagy részben szimpátiaszavazás...az egyik újság eurovíziós melléklete mindegyik országnál azt is feltüntette, melyik országtól szokta kapni a legtöbb szavazatot. Érdekes ezeket látni. Pl. nem meglepő, hogy a görögök a ciprusiakra szavaznak (és viszont), vagy a skandináv országok egymást támogatják, de azt nem találtam volna ki, hogy San Marino-ra Albániából jön a legtöbb szavazat, vagy hogy a hollandokra leginkább az izraeliek szavaznak. Egyébként ránk, magyarokra főleg a lengyelek - éljen a lengyel-magyar barátság :-)

Visszatérve ByeAlex-re, némely internetes - magyar! - kommenteket olvasva úgy tűnik, nagyon megosztó személyiség (az is elég irritáló sokak szemében, hogy totál amatőrként kijutott), szerintem épp ezért a versenydalról is sokan tudni vélik, hogy nem jó, esélytelen, stb., csak hogy a szalonképesebb jelzőket említsem.

Namármost, úgy alakult, hogy ma késő délután éppen jókor voltam jó helyen - még csak nem is tudtam előre, hogy van ilyen program -, és láttam ByeAlex-et élőben fellépni a belvárosban, a nyilvános Eurovision Village színpadán. Pontosabban először a bolgár énekes lány és zenekara forrósította a mára lehűlt levegőt (alig lehetett őket letuszkolni a színpadról...), majd ezután következett mindenféle faxni nélkül a Csókolom és a Kedvesem. ByeAlex láthatóan nem izgulta magát halálra :-)

Igyekeztem közben elfogulatlanul figyelni a közönséget (nem volt könnyű), és egyértelműen az a benyomásom támadt, hogy nagy siker volt a versenydal. Már a szám kezdetétől tapsoltak az emberek, dobolták a ritmust a lábukkal. Nagyon jó hangulat lett, tényleg. Az utolsó versszakot svédül énekelte (bár tudtommal a versenyen ezt nem teheti meg), ez különösen bejött a svédeknek, nem messze is állt tőlem egy pasas és nagyon örült, amikor rájött, hogy érti a szöveget :-) De egyértelműen az volt a benyomásom, hogy nem a szöveg volt a lényeg, hanem a dallam és a ritmus. Szóval ha valaki kíváncsi a véleményemre, az itteni publikumnak igenis bejön a Kedvesem... Mellesleg nekem is, bár tudom, hogy ízlések és pofonok.

Utána, már itthon megtaláltam egy interjúját, ahol ezeket nyilatkozta (számomra szimpatikus módon):

Szerinted értékes egyáltalán az Eurovíziós Dalfesztivál?
Ezt a svéd tévés stáb fogalmazta meg a legjobban: nekik arról szól az Eurovízió, hogy csomó ország elküldi a saját zenéjét és színtiszta szórakoztatásra törekszenek. Szerintem nem is volna szabad ennél többről szólnia, csak arról, hogy különböző országok képviselői együtt érezzék jól magukat. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy minden évben az adott fellépők alapján ítélik meg az országokat.

Ezek szerint nem érdekelnek téged azok, akik szerint győzni kell Malmöben, és ez csak angol szöveggel fog menni neked. 
Teljes mértékben, mindössze annyit tennék hozzá szentimentálisan, hogy én azoknak magyarul fogok énekelni, akik nézik a műsort, mert szerintem nem ciki magyarnak lenni ebben a mostani Európában. Hiába trendi angolul énekelni, az én dalomat szerintem pont a magyar nyelv miatt szerették meg annyian és az sem érdekel, ha a versenyt utolsóként fejezem be, akkor is magyarul fogom előadni a dalt. Lehet meg is sértődnének azok az emberek, akiknek tetszett a dal magyarul és Svédországban ezután elkezdem angolul énekelni.

Viszont a refrént lefordítod svédre. 
Ez így van, és már tanulom is hogyan kell a refrént svédül elénekelni.

Jól érzékelem, hogy ez egy fricska azoknak, akik az angol nyelv hiányán károgtak? 
Kicsit igen és egyben egy gesztus is a vendéglátó országnak.

- - - - 

ByeAlex-et a második, csütörtöki elődöntőben hallhatjuk énekelni, azaz május 16-án (21:00 h). Reméljük, nem utoljára! 

(Az első elődöntő ideje kedd, május 14-e, 21:00 h)

A döntő pedig szombaton, május 18-án lesz, szintén 21:00 órás kezdettel.

Lycka till ! (Sok szerencsét!)

*****************************************************************
UPDATE: Megtaláltam a YouTube-on a tegnapi fellépés felvételét, íme:
Kedvesem (Malmö, svéd refrénes verzió)
*****************************************************************

A nap svéd szava:  placering (helyezés)

2013. február 10., vasárnap

IKEA-tények (2. rész)

Akkor íme még több információ a kék-sárga cégóriás mindennapjaiból:

  • Az IKEA-áruházakban (aki már járt náluk, tapasztalta) van étterem is, ahol tipikus svéd ételeket lehet enni, többek között húsgolyókat (köttbullar). Az évek folyamán az IKEA lett a legnagyobb svéd készétel-exportőr. Az étterem kötelező része az áruházaknak, mert Ingvar Kamprad szerint "nem lehet éhesen vásárolni". Ugyanígy mindegyik áruházban van játszószoba, mert "nem lehet úgy vásárolni, hogy a gyerekek láb alatt vannak".

  • Tulajdonosi struktúra: a közhiedelemmel ellentétben az IKEA ma már nem svéd cég. Ugyan a legnagyobb befolyás továbbra is a Kamprad-családé, de egy bonyolult rendszerben több külföldi országban vannak bejegyezve a különböző IKEA-cégek.

    Először is, van az IKEA-konszern (IKEA Group). A holland Stichting Ingka alapítvány birtokolja az összes részvényt az Ingka Holding BV részvénytársaságban, amely számos országban tulajdonosa az IKEA-áruházaknak és az IKEA-koncepció legnagyobb franchise-tulajdonosa.

    Aztán: az Interogo alapítvány (Liechteinstein) birtokolja az IKEA Holding SA nevű céget (Luxemburg), amely birtokolja az Inter IKEA Systems BV nevű céget (Hollandia), ez az a cég, amely az "IKEA" név és koncepció tulajdonosa. Ennek nagy jelentősége van, hiszen a világon az összes IKEA franchise minden évben 3% jutalékot fizet a forgalom után az Inter IKEA Systems-nek. Csak 2005-ös adatot találtam, eszerint akkor az éves forgalom 135 milliárd korona volt, amiből tehát az Inter IKEA Systems 4 milliárd koronával lett gazdagabb (kb.132 milliárd Ft). Ez a komplikált struktúra korábban titkos volt, csak 2011-ben leplezte le az egyik svéd oknyomozó tévéműsor (és utána maga Kamprad is megerősítette, hogy az információk megfelelnek a valóságnak). Valószínűsíthető, hogy adózási okok vannak a dolog mögött, de további részleteket nem tudni.

    Végül van az Ikano-csoport (Luxemburg), amely főleg pénzügyekben és ingatlanügyekben érdekelt, de részben eladással is foglalkozik.

  • Az utóbbi csoportba tartozik az 1995-ben alapított Ikano Bank is, amely Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban működik. Ha számlánk van náluk, a legtöbb tevékenységet csak interneten lehet lebonyolítani. Ez egyébként nem egyedi dolog, pl. én is internetes bankot választottam anno (egy másikat), aminek egyáltalán nincs bankfiókja. Az Ikano Bank reklámjaiban általában a Småland megyei emberek szemfülességét, spórolósságát hangsúlyozzák (természetesen Kamprad szülőhelyéről van szó...).

  • Ha már itt tartunk, Ingvar Kamprad (aki márciusban lesz 87 éves) mindig is kerülte a feltűnést és a pénzszórást. Ő maga egy 1993-as Volvo 240-t vezet - már amikor nem tömegközlekedik. Ha tönkremenne az autója, akkor egy Skoda Fabia-t akar venni. Egy 2010-es svéd interjú olvasható vele itt (a lund-i egyetem lapjának adta).

  • Egy ekkora nemzetközi céget természetesen sok bírálat is ér, ebből sok teljesen jogos. Ilyenek pl. hogy gyakran értékes épületeket bontanak le egy-egy új áruház építése előtt, pl. New York-ban volt ilyen eset. 2012-ben arra derült fény, hogy az oroszországi Karéliában a Swedwood (az IKEA egyik leányvállalata) egy nemzetközileg számontartott, védett erdőt irtott ki.

    Egy héttel ez után a botrány után az került napvilágra, hogy az IKEA az 1970-es és 1980-as évek folyamán NDK-s politikai foglyokat dolgoztatott. Ezt az IKEA be is ismerte és bocsánatot kért. Többször előkerült Ingvar Kamprad fiatalkori szimpátiája a náci párt iránt is (pénzt adományozott, tagokat szervezett), ez a hivatalos Kamprad-életrajzban is megemlítésre kerül.

    Ugyancsak 2012-ben kavart nagy port a svéd sajtóban (de nemzetközileg is), amikor kiderült: az IKEA szaúd-arábiai katalógusából a nők ki vannak retusálva, csak a férfiak és a gyerekek szerepelnek. Az IKEA végül bocsánatot kért - mivel a retusált katalógus nem tükrözi az IKEA értékrendszerét -, de nem vállalt felelősséget a szaúdi franchise működéséért, amely az ominózus katalógust eredményezte.

  • Ingvar Kamprad - talán ezek után nem olyan nagy meglepetés - a világ leggazdagabb emberei közé tartozik. 2012 júliusában 36 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, ezzel a világ 5. leggazdagabb emberének számít. Európában "csak" a 2. leggazdagabb. A svédországi vagyona 450 milliárd korona, ezzel a leggazdagabb Svédországban. Viszont nem itt él, hanem egy svájci faluban. Persze Svájcban is ő a leggazdagabb. Három fia van: Peter, Jonas és Mathias, akiknek szintén az IKEA az életük.

 A nap svéd szava: livsmedel (élelmiszer)

2012. szeptember 12., szerda

Vallás + ateizmus + Skavlan

A szezonindító Skavlan adása nagyon provokatívra sikerült, de biztosan ez is volt a készítők szándéka. A műsort a vallás témájára fűzték fel, még egyszerűbben megfogalmazva: higgyünk-e vagy sem? Megtudtuk, hogy pl. az ex-ABBA-tag Björn Ulvaeus ateista, de az est nagyágyúja a világhírű brit tudós, Richard Dawkins volt, aki könyveiben és előadásaiban tudományos alapokon cáfolja Isten létezését.

Az est zenei fellépője a The Killers amerikai együttes volt, amelynek frontemberét egy kis beszélgetésre is elkapták. Persze előre megfontolt módon Dawkins professzorral szembesítették a hithű mormon Brandon Flowers-t. Hamarosan kapkodhattuk a fejünket - és a levegőt -, amikor az előbbi szimplán humbugnak minősítette a mormon vallás alapjait (diplomácia rulez). Láthatóan forrt a levegő, én a fotelból hüledeztem, hogy "hűha" meg "hú, ez túl erős". Nem irigyeltem a srácot, akinek ráadásul vissza kellett mennie a színpadra egy kiadós válasz helyett, így csak gyilkos pillantásokat vetett vitapartnerére. Nem kételkedem Dawkins tudásában, de azt hiszem, ennél lehet sokkal finomabban is fogalmazni...nyilván egy hithű embert úgysem tud két perc alatt "áttéríteni".

Egyébként nagyon érdekes beszélgetések születtek most is, és nem csak vallástémában. Aki tud svédül - vagy norvégul -, megnézheti az interneten, most még 102 napig fent van, ráadásul feliratozva, ami svéd nyelvtanuláshoz ideális. (A következő adás pénteken, este 9-kor az SVT1-en.)

De aki nem akar egy órát rászánni a videóra, az a 40:20-tól nézze meg azt a 2,5 percet, ahol nagy kedvencem, Niklas arról kérdezi az embereket a városban, hogy megkeresztelték-e a gyerekeiket és ha igen, miért? A válaszok hihetetlenül szórakoztatóak...én gurultam a röhögéstől. Csak egy-két rész, amatőr fordításban (a videó persze ezerszer élvezetesebb):

- A lányod meg van keresztelve?
- Igen.
- És miért?
- Ööööö...mert...talán...csoportkényszer...vagy...
- Csoportkényszer???
- Neeeem...szóval...ööö...de...mindenki meg volt keresztelve...szóval tulajdonképpen...ááá, neeeem...

- És neked mit jelentett a keresztelő?
- Semmit, tulajdonképpen.
- Semmit?...De mégis megkereszteltetted a gyerekeidet?
- Igen.
- És megígérted, hogy keresztény szellemben neveled őket?
- Talán így volt, nem emlékszem.

:-)))

Legközelebb arról írok, mi is a helyzet vallásügyben Svédországban. Ez egész sok mindent megmagyaráz majd, azt hiszem.

A nap svéd szava: dop (keresztelő)

2012. július 29., vasárnap

Veszélyes város?

Edina írta egy korábbi bejegyzésemre reagálva: "érdekes lenne olvasni Malmö kevésbé vidám és élményteljes oldaláról egy olyan szemével aki valóban ott él. Mert Malmö összes pozitív oldalát megtaláltam itt a blogodon :) de nyilván van valami alapja annak a sok programnak ami a város kevésbé vidám és élményteljes részeiről szólnak."

Bloggolka ehhez kapcsolódó kérdése: "Te hogy éled meg azokat a dolgokat, amit a hírekben látni, hallani? Én véletlenül autóval elkeveredtem, félig-meddig a Rosengård közelébe és nagyon féltem, mert csúnyán néztek..."

Elég sokáig halogattam ennek a bejegyzésnek a megírását, mert nem éreztem magamat illetékesnek. Aztán rájöttem, hogy a dolog nem is olyan bonyolult. Ha valami történik Rosengård-ban, én is ugyanolyan kívülállóként nézem, mint bárki más a világon. Valahogy távolinak tűnik, pedig egyáltalán nincs messze tőlünk. Viszont (a máshol lakók nagy részével ellentétben) nem azonosítom Malmövel, mert egyértelmű, hogy elszigetelt jelenségről van szó.

Az említett Rosengård városrész szinte az egyetlen Malmöben, aminek rossz híre van, ezen belül leginkább a Herrgården nevű résznek, ahol a lakosság 96%-a külföldi származású. Legnagyobb számban az irakiak, a volt jugoszláv tagállamokból származók,  libanoniak, bosnyákok és irániak képviseltetik magukat. Természetesen túlnyomó részük békésen él együtt a többiekkel, csak egy icipici kisebbség az, amelyik időnként felhívja magára a figyelmet.

Valójában utoljára 2008-ban és 2010-ben voltak zavargások, gyújtogatások, abban az időszakban a tűzoltók csak úgy voltak hajlandóak kivonulni, ha rendőri biztosítást kaptak (ugyanis őket is megdobálták). Azóta sok minden történt, nagyobb a rendőri jelenlét arrafelé és sok civil és hivatalos kezdeményezés indult a viszonyok javítása érdekében.

Ennek van eredménye is, nemrég olvastam az újságban, hogy Rosengård-ban erősen visszaesett a bűncselekmények száma. Viszont egyértelmű: bármilyen apróság történik, a média sokszorosan felnagyítja. Egy malmöi rendőr nyilatkozta nemrég (talán a Metro-ban), hogy ő más svéd nagyvárosokban is dolgozott és ott is történnek időnként zavargások, csak éppen nem kapnak akkora sajtóvisszhangot. Pl. a fővárosi újságok sokkal szívesebben taglalják Rosengård viselt dolgait, vajon miért?...

Különben egyáltalán nem szoktam arrafelé járni (pár hónapja voltunk ott vendégségben, minden teljesen nyugodt volt), így a saját tapasztalataim nem annyira mérvadóak. Az igaz, hogy általában senki nem úgy kezdi pl. az albérletkeresést, hogy oda akarna költözni - kivéve talán azokat, akiknek ott lakik a családja is -, de Rosengård elég nagy (22.000-en lakják) és tény, hogy vannak jobb részei is. Láttam egy riportműsort, ahol többen is úgy nyilatkoztak, hogy soha semmilyen problémájuk nem volt, pedig régóta ott laknak.

És Edina, ha netán ez tartana vissza a költözéstől, szerintem ne aggódj :-) Én négy év alatt nulla alkalommal éreztem azt, hogy veszélyes helyen laknánk, pedig Kirseberg szomszédos Rosengård-dal.

Ui.: Csak megemlíteném, hogy a mára világhírű svéd focista, Zlatan Ibrahimović (aki pl. az Ajax-ban, Juventus-ban, Milan-ban is játszott) is Rosengårdban nőtt föl, bosnyák-horvát szülők gyermekeként, 5 testvérével egyetemben... A képen az önéletrajzi könyvének a borítóján látható. A könyv magyarul is megjelent "Én, Zlatan Ibrahimović" címmel.

A nap svéd szava: rosengård (rózsakert)

2011. szeptember 23., péntek

Skavlan

Skavlan a 2009 óta legismertebb és legsikeresebb norvég-svéd beszélgetőshow címe. A műsorvezető Fredrik Skavlan, norvég író, rajzoló és műsorvezető. Az adások péntek esténként vannak, előző nap veszik fel őket.

A ma esti vendég volt többek között Kevin Costner és Annika Östberg, aki 30 évet töltött börtönben, ebből 27-et az USA-ban, idén szabadult. A múlt heti vendégek egyike volt Benny Andersson (ABBA), aki itt ismerte el, hogy alkoholproblémái voltak, sőt a fiának, Ludvignak is (aki szintén zenész, az Atlas zenekarban énekel).

És hogy miért tetszik a műsor? Mert érdekesek a vendégek, jó kérdéseket tesz fel Skavlan és abszolút közvetlen a hangulat. Fredrik Skavlan egyébként feliratozva van (mert norvégul beszél, persze tapasztaltak megértik felirat nélkül is, a norvég közel áll a svédhez), a svéd vendégek természetesen nem (bár a képújságon meg lehet ezt is oldani).

Ha valaki szeretne belenézni, itt elérhető a ma esti adás (az SVT Play oldalán).

A nap svéd szava: pratshow (beszélgetőshow)

2010. szeptember 6., hétfő

Iskolakezdés, ismét

Bevallom, hogy naponta legalább háromszor fordul meg a fejemben, hogy blogolni kellene, de vagy az alkalom hiányzik, vagy az idő, vagy a laptopom, úgyhogy az eddigi ígéreteimet nem biztos, hogy betartom, mert időközben elavulhattak a témák...de az itteni biciklis életről mindenképpen vannak kommentjeim - so please stay tuned ;)

No és ne felejtsük el, hogy időközben - egészen pontosan a múlt csütörtökön - újra beindult a főiskola is, vagyis a Block 2-nak nevezett második félévünk. Jó ismét suliba járni, a többiekkel találkozni. Van, aki kimaradt (azt hiszem, egy srác ilyen) és vannak új "utasok" is, pl. egy makedón lány (ő babaprojekt miatt hagyott ki egy félévet), aki lelkesen mesélte, hogy végre se makedónok, se bosnyákok, se szerbek nincsenek az osztályban, mint a Block 1-ben, amikor ő járt. Muszáj volt felvilágosítanom, hogy a mi Adink bizony bosnyák :-), így végighallgathattam egy pörgős makedón-bosnyák párbeszédet...de becsületükre legyen mondva, hogy pár perc után megegyeztek, hogy csakazértis svédül fognak egymással beszélni (de azért majd hiszem, ha látom). Aztán itt van a chilei Pablo is, ő családi okok miatt ismétli meg a Block 2-t, annyi könnyítéssel, hogy csak 3 vizsgát kell megcsinálnia, plusz a projektet.

No igen, a projekt az aktuális mumus :-) Ez tulajdonképpen egy jó bő lére eresztett - azaz részletes, 30-40-50 oldalas - fogalmazás, amit csoportosan kell összehoznunk: egy csoport = négy ember. A téma: szabadon választott. A projekt végeredményét, a dolgozatot a félév végén meg is kell védenünk, az opponensek egyben egy másik csoport tagjai is. A múlt félév végén részt kellett vennünk legalább három ilyen védésen, hogy tudjuk, mi vár ránk ebben a félévben. Az akkori témák elég változatosak voltak, pl.:
  • A burgonya
  • Kávékultúra
  • A homoszexuális család
  • Szélerőművek az Öresund-régióban
  • A hulladékok újrahasznosítása Svédországban
  • A heavy metal szövegek filozófiája
  • Gyermekkori kultúra és az iskolarendszer négy különboző európai országban
Ami azt illeti, nekem már van is egy ötletem a témát illetően (de kis türelem: majd ha már tényleg leadtuk, írok majd róla, addig titok), sőt már mintha az is alakulna, hogy kikkel fogunk egy csoportban dolgozni. Szóval reményeim szerint egy brazil-iráni-fehérorosz-magyar összetételű csoport egyik oszlopos tagja leszek...ami már csak azért is jó lenne, mert az egymástól eltérő kultúrák ugyanannak a témának a négy különböző oldalát tudják megmutatni. Izgalmas, izgalmas :-)))

Visszatérve a nyelvekhez, a brazil lánnyal mostanában nem váltok sok szót, ő ugyanis módfelett örül Evandro-nak, aki honfitársa, tehát portugálul nyomják a szünetekben (figyelem: nem spanyolul! Brazília = portugál nyelv). És a találós kérdés, amire nem tudtam a választ (...ejnye-bejnye): Mi Brazília fővárosa? Nosss?...és nem, nem Rio de Janeiro, de nem is Sao Paolo. Vagy ezt rajtam kívül mindenki kapásból tudja? ;P

De az én nagy szerencsémre továbbra sincs magyar osztálytársunk rajtam kívül, így szerencsére rá vagyok szorítva a svéd kommunikációra az iskolában (is).

Végül egy kis önfényezés: ma többen - mindannyian echte svédek! - is megdicsérték a svédemet. Igazán jólesett. Sőt, úgy néz ki, hogy az újságban (Metro) is benne leszek hamarosan, ma interjút adtunk néhányan, sőt, le is fotóztak és engedélyt is kértek, hogy a nevem és a képem szerepeljen. Mindenkinek jár öt perc hírnév, nemigaz? :-)) A részletekkel majd jelentkezem, amint aktuális lesz a cikk, remélhetően egy héten belül.

A fotón a Malmö Högskola Gäddan nevű épületének a bejárata (ejtsd: jeddan, jelentése: csuka), mi is ide járunk. Ezen kívül még legalább 6-7 másik főiskolai épület van, szétszórva a tengerpart vagy a csatorna partján.

A nap svéd szava: språk (ejtsd: szprók, jelentése: nyelv)

2010. március 7., vasárnap

Még mindig Lomb Kató...és a svéd

Egy interjút is találtam Lomb Katóval, érdemes elolvasni...egy idevágó részletet idézek is belőle:
"A nyelvtan… A nyelvkönyvek sajnos borzasztó érdektelenek: engem még soha nem tudott érdekelni, hogy Mr Smith ül az asztalnál, és újságot olvas, és Mrs Smith meg (…), egyikhez sincsen semmi közöm, egyik fülemen / szememen be, a másikon ki, szóval soha nem tudtam összemelegedni a tankönyvekkel.

Elmondanám, hogy én hogyan kezdek a nyelvtanuláshoz – az szemléletesebb lesz, mint hogyha az elméleti vonatkozásokat tárom föl –, én rögtön veszek egy könyvet, és elkezdem olvasni. Borzasztó keveset szoktam belőle érteni; emlékszem, hogy például mikor a svédbe belefogtam – ami egyébként nincs a tizenhat nyelvem között, úgyhogy csak példának mondom el –, akkor elolvastam egy könyvet, amiből csak annyit vettem ki, hogy egy fiúról van benne szó meg egy lányról, és valamelyik szereti a másikat, de azt már nem tudtam kivenni, hogy a fiú szereti-e a lányt vagy a lány szereti-e a fiút, ehhez már nem volt elég a tudásom. Akkor elővettem a második svéd regényt – hangsúlyozom, hogy regényt, és nem tankönyvet –, ahol már a felét megértettem, a harmadikat már egészen, a negyediket már lefordítottam magyarra, elvittem a kiadóhoz, hogy adják ki, persze kiderült, hogy már régen lefordították, már régen kiadták, már régen el is fogyott, de nem baj, ez nagyon jó (…).

De az én módszerem azért vált be jobban a lányoknál, mint a fiúknál, mert a fiúk – hogy úgy mondjam – kevésbé tudnak felületesek lenni; pedig ehhez bizony felületesnek kell lenni, hogy ne akadjon föl az ember, hogy mi lehet ez az ige. Nem tudom, na bumm, nem nézem meg a szótárban; megmondom őszintén: a szótárban minden szót kikeresni olyan halálosan unalmas, hogy az ember hamar belefárad, odacsapja, és azt mondja: látni se akarom."

Még egy idézet, ami rímel a fentiekre - de ez már egy hozzám írt e-mailből. Nagyon tetszik a nyitottság és sokoldalúság, amivel a (svéd) nyelvtanuláshoz viszonyulnak:

"Nyelvet tanulunk, elsősorban autodidakta módon, bár nem így kezdtük. Férjemnek volt egy stockholmi tanára, akivel skype-on tartotta a kapcsolatot, vele tanulta meg az alapokat, utána kreatív módszerrel folytatta, folytatja, miközben a volt tanára szintén stockholmi unokaöccsével szoktak telefonon beszélni, illetve svédül leveleznek, és ha marad még ideje, szövegeket, könyvrészleteket, híreket fordít. Férjem áprilisban nyelvvizsgázik."

A tanulság? Például az, hogy akkor se adjuk fel, ha a közelben nincs éppen svéd-, norvég-, dán- vagy izlandi nyelvtanfolyam, inkább ragadjunk meg minden lehetőséget az okulásra. Kedvenc módszereim még: a svédül megnézett DVD-film (lehetőleg ugyancsak svéd felirattal, később felirat nélkül) vagy a svéd nyelvű zenei CD szövegének a felkutatása az interneten (dalszöveg = lyrics) és a szöveg értelmezése, memorizálása. Vagy a könnyen olvasható verziójú hírek (pl. 8 Sidor), -weboldalak, -könyvek böngészése (a svéd könyvtárakban külön részlege van az ilyen könyveknek). Majd jöhetnek a svéd napilapok (amik a neten is fent vannak, pl. Dagens Nyheter, Sydsvenskan, Metro...), webtévék (pl. SVT Play), egyéb weboldalak és blogok...vagyis minden, mi szem-szájnak ingere :-)

A nap svéd szava: lättläst (könnyen olvasható, azaz egyszerűsített szövegű szöveg - gyakran a hivatalos információk, weboldalak is elérhetőek lättläst formában)

2009. szeptember 25., péntek

A nagy fogás

A tegnapelőtt történt stockholmi értéktárrablás nemcsak a svéd médiát és közvéleményt izgatta fel, hanem nagy nemzetközi visszhangra is talált (ld. pl. a BBC helyszíni videóját vagy a CNN, The Times, Guardian, Sky News cikkeit). Nem is csoda, hiszen nem mindennapi eset, hogy egy bűnbanda helikoptert rabolva - hollywoodi forgatókönyveket is megszégyenítő módon - a hiperbiztos épület üvegkupoláját betörve, majd azon bejutva, a személyzetet fegyverrel sakkban tartva markoljon föl egy hatalmas összeget. Plusz a rendőrségi helikoptergarázs elé álbombákat helyeztek el, ezzel megakadályozva az üldözést, így a kiérkező rendőrök csak azt nézhették végig, ahogy a rosszfiúk az orruk elől lógnak meg (a rendőrség felsőbb utasítást kapott, hogy nem lőhetnek a gépre). A későbbiek folyamán is csak hűlt helyüket találták, azaz az elrabolt helikoptert egy erdő szélén.

Sokan megkérdőjelezik, hogy a rendőrség minden tőle telhetőt megtett/megtesz az ügyben és a rendőrségi repülőhangár védtelensége is súlyos kritikákat kapott. A rablók továbbra is szabadlábon vannak és úgy tűnik, a svéd rendőrség maximum a félhomályban tapogatózik, ugyanis a lebonyolítás elég profira sikeredett, még nincs meg, hogy kik is a gyanúsítottak.

Az újságok egyre-másra közlik a utcai szemtanúk beszámolóit is, amelyekből kiderül, hogy az egész akciót halálnyugalomban, profi módon hajtották végre. Még azt sem lehet tudni, mekkora összegről van szó, de szakértők szerint kb. 45 millió svéd koronát (kb. 1,1 milliárd Ft) bír el az adott helikoptertípus, ha 4 fő van a fedélzeten.

Azt is feltételezik, hogy ez egy "projektmunka" volt, vagyis az elkövetők egyáltalán nem kapcsolhatók egymáshoz, csak erre a bűntényre álltak össze. Sőt, nem is feltétlenül büntetett előéletű minden résztvevő, hiszen a tudást meg lehet vásárolni, pl. egy helikoptersofőr vagy egy helyi biztonsági dolgozó képében. És a bennfentesség egész biztos szálnak látszik, hiszen ezt a bűntényt nem találomra hajtották végre. Ráadásul a "mezei" lakosokra is kellemetlen hatással lehet a pénz elrablása, hiszen azt nem tudták betölteni a bankjegykiadó automatákba, így sok készpénzfelvétel hiúsulhat(ott) meg...

Kedvenc kérdésem az egyik, a nyomozásban résztvevővel készített interjúból:
"Szerinted* az elkövetők most jeges italt szürcsölve ülhetnek egy kellemes helyen?"
Válasz: "Jelenleg nem ezen gondolkodunk."
:-)

A nap svéd szava: gärningsman (tettes, bűnöző)

* a svéd nyelvben nincs magázás, illetve csak igen-igen elvétve, pl. a királyi családdal szemben

2008. október 3., péntek

Váratlan utazás

Kedden, a Budapestről való visszaérkezésem után gyorsan repülőjegyet kellett vennem Stockholmba, hogy elmenjek a leendő munkahelyemre, a szerződést aláírni (ez tegnap, csütörtökön volt). Ami a lényeg, vagyis az aláírás, az sikerült is, úgyhogy a jövő hétfőtől jönnek a dolgos hétköznapok. A leendő főnökökkel teljesen kellemes légkörben folyt a megbeszélés és szerencsére jól bírták a kíváncsiságomat is. (Kérdés egy éppen bekukkantó főnöktől: "Mi a helyzet?..." Válasz: "...az Emőke 100 kérdését próbáljuk megválaszolni" :-) )

De a körítés - azaz maga az utazás - is maradandó élmény volt. A változatosság kedvéért két légitársaság járatára foglaltam jegyet (odaút: SAS visszaút: Malmö Aviation), ez két stockholmi repteret is jelentett (érkezés: Arlanda, visszaút: Bromma). A meglepetés ott kezdődött, amikor megírták mailben, hogy a SAS-ra már itthon - Malmöben -, az interneten be tudok check-elni, nahát. Mégpedig úgy, hogy a kiadott ülőhelyet a monitoron ellenőrizve módosíthattam, így - továbbra is a konyhaasztal mellett ülve! - rögtön át is ültettem magamat a szárny mellől egy szimpatikusabb helyre. Aztán tegnap reggel a malmöi reptéren a beszállókártyámat a becsekkoló-automatából nyomtattam ki, ez is vicces. Ha a becsekkolás megvan, belföldi járatoknál elég csak 15-20 perccel a gép felszállása előtt megjelenni a beszállásnál. Apropó beszállás, a SAS itt is speciális: ha van feladott poggyász (nekem most nem volt), akkor a beszállásnál igazolvány helyett lehet ujjlenyomattal is azonosítani magadat, így ellenőrzik, hogy az utas és a csomagja tényleg egy gépen utaznak-e (az ujjlenyomat-adatokat az út végén megsemmisítik).

Mivel a végcélom nem Stockholm, hanem a reptértől 115 km-re lévő, szintén vízparti Strängnäs volt (a fenti képen is ez a város látszik), így még egyórás taxiút is várt rám, aminek az ára - olyan 43.000 Ft-nak megfelelő svéd korona - minden előzetes becslésemet jócskán felülmúlta. Mivel a cég fizette, így nem kellett emiatt stresszelnem, bár pár pillanatra megfordult a fejemben, hogy nem kerültem-e egy taxishiéna karmai közé...de nem, ennek tényleg ez az ára. (Visszafelé, a másik reptérre "csak" 90 km-t kellett mennünk.) A felhők között átszűrődő napsütés, a tavak, hidak és tengeröblök látványa, na meg a fák őszi lombjainak piros-sárga színpompája élvezetessé tette a nem túl rövid oda-vissza autóutat. Bár Stockholm már a leszállás közben is gyönyörű volt.

Hazafelé, a Brommán - ami az Arlandához képest egy picike reptér - találtam egy kellemes várót, amit ötletesen úgy csináltak meg, hogy kényelmes fotelekből premier plan-ban lehet a felszálló repülőket nézni (kb. 5-10 percenként szállt fel egy gép). Az egésznapos megbeszélés után épp ennyi agymunkára volt szükségem ;)

A nap svéd szava: flygplats (repülőtér)