A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Thaiföld. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Thaiföld. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 28., vasárnap

Emlékül a fiúknak...

A héten adták le a harmadik, utolsó részét az SVT1-en - a közszolgálati tévén - annak a filmnek, aminek azóta is a hatása alatt vagyok. Amikor hónapokkal ezelőtt először olvastam a könyv címét, amiből a film készült, csodálkoztam. Hogy lehet ilyen hosszú, erőltetett címet adni egy könyvnek? Torka aldrig tårar utan handskar (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül). De amikor elindult a filmtekercs - van még olyan? -, két percen belül kiderült, hogy semmi gond a címmel, úgy tökéletes ahogy van. Mint ahogy a film maga is, amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, hús-vér emberek sorsát. Akik közül sajnos a legtöbben már nem élnek...

Időutazás a 80-as évekbe, a HIV-járvány kezdetének időszakába. Két lelkes fiatal - és baráti körük - életébe kapunk bepillantást. Sem Benjamin, sem Rasmus nem meri felvállalni a családban, hogy meleg. És mindkettőjüknek megvan rá a nyomós okuk. Hamarosan még bűnbakok is lesznek - na nem pont ők, hanem a "magukfajták" -, a világ szeme rajtuk, hiszen ők terjesztik az új, halálos, gyógyíthatatlan kórt. Egy bulvárlap címlapján az ítélet egy paptól: "Megérdemlik!"

Mégis, mindezek ellenére a film nem egy sötét verem, hanem végig izgalmas, bár lélekszorító történet, nagyszerű jellemekkel - a szereplők többsége kifejezetten brillírozik -, szeretettel, szerelemmel, és igen, humorral is (Paul a legjobb!). Nem tudok eléggé szuperlatívuszokban írni a filmről, úgyhogy inkább mindenkit bátorítok, hogy nézze meg maga. Az SVTPlay oldalán még 24 napig elérhető, ez legalábbis a svédül tudóknak jó hír :-)

Szóval, itt kezdődik az Első rész  (kb. 58 perc, indítás után a T betűnél a Textning på opcióval bekapcsolható a svéd felirat...nekem legalábbis jól jött). Ugyanitt, alul megtalálható a másik két rész is. Különben meg reménykedem, hogy hamarosan a magyar tévé is megveszi a sorozatot.

A könyv írója Jonas Gardell, közismert és több díjat is nyert svéd humorista és író, maga is meleg. 1986 óta él együtt Mark Levengood-dal, akivel 2011-ben össze is házasodtak. Két gyerekük van.

Szerintem nagyon jelentős dolog, hogy Gardell végre megírta ezt a könyvet (pontosabban trilógiát, aminek egyelőre az első rész jelent csak meg), több okból is. Főleg mert ma hajlamosak vagyunk elfelejteni, mik történtek akkor...sőt, sokszor fogalmunk sincs, hiszen nem tapasztaltuk a saját bőrünkön (szerencsére!). Ez a szinte-dokumentumfilm betekintést nyújt egy másik világba.

Ugyanakkor még emlékszem, mekkora hisztéria volt anno a HIV és az AIDS körül, akkoriban mintha minden újság és híradó ezzel lett volna tele. Ami bizonyos szempontból hasznos is volt, hiszen informált, észben tartotta a tényeket. De ez régen volt...nagyon régen, azóta mintha az egész téma el lenne felejtve. No persze, csak Afrikában sok az AIDS-es, gondolja az átlagember. Holott az európai és pl. a magyarországi helyzet is elég elkeserítő, csak éppen agyon van hallgatva és nem prioritás a hírekben és a közbeszédben, pl.:
  • Magyarországon 2075 HIV-pozitív ember tartottak nyilván a 2011. szeptember végi adatok szerint (de a nem diagnosztizált betegek száma akár 8-9000 is lehet). Egészségügyi ellátásuk során gyakran utasítják el kezelésüket, amikor közlik HIV-státusukat
  • Minden évben egyre több új HIV-pozitívat találnak Magyarországon, az elvégzett HIV-tesztek számával azonban az utolsók között kullogunk Európában
  • Egyre nagyobb arányban fordulnak elő fiatalok az újonnan regisztrált HIV-pozitívak között: 2010-ben 43 százalékuk volt 30 év alatti, és sok a késői stádiumban diagnosztizált beteg is
  • Ugyanakkor kevesen járnak szűrésre: kb. 80 ezer szűrés/év. Ennek oka egyrészt az információhiány illetve hárítás, „ez velem nem történhet meg”. Másrészt pedig a betegséget körülvevő előítéletek, stigma miatt, illetve a hátrányos megkülönböztetéstől való félelmükben. Így sokan csak késői stádiumban tudják meg HIV-státuszukat, amikorra a vírus már nagymértékben lerombolta immunrendszerüket, és kialakult az AIDS (szerzett immunhiányos tünet együttes)
A svéd statisztika szerint jelenleg kb. 6000 HIV-fertőzött él az országban, sokan külföldön fertőződtek meg - az idén diagnosztizáltak 65%-ára jellemző ez. Thaiföld a leggyakoribb ország, ami nagyon kedvelt svéd turistacélpont. A HIV-Sverige oldala igényes és részletes elméleti és gyakorlati információval szolgál a témában, érdemes átböngészni (már ha valakit svédül érdekel a téma, mert persze magyarul vagy angolul is rengeteg mindent lehet találni).

A nap svéd szava: aldrig (soha)

2012. szeptember 17., hétfő

Vallások, egyház

Svédország az 1530-as évektől egészen 2000-ig hivatalosan is lutheránus, protestáns állam volt és a Svenska Kyrkan (Svéd Egyház) volt az állami egyház. Viszont a 2000-ben életbe lévő egyháztörvény kimondta az állam és az egyház szétválasztását.

Napjainkban Svédország a világ legkevésbé vallásos országa. Felmérések szerint az ország lakosságának nagyobbik része, 46-85 %-a ateista, agnoszta vagy nem hívő. Ennek ellenére a svédek 68,8 %-a (6.519.000 fő) formálisan a lutheránus Svenska Kyrkan tagja (2011-as adat). A tagok kevesebb, mint 4 %-a jár egy átlagos héten templomba és kevesebb, mint 2 %-uk jár rendszeresen.

A Svédországban születettek 65 %-át a Svenska Kyrkan-ban keresztelik meg, viszont a temetések 84 %-a történik az egyház keretein belül. Évente a tagok kb. 1%-a lép ki az egyházból.

Tapasztalataim szerint - főleg az Amos-t olvasva - a Svenska Kyrkan tényleg felvilágosult, nyitott egyház. Pl. mint az egész Skandináviában természetes, nők is lehetnek papok. És amennyire látom, nagyon gyakorlatiasak is. Na de nem csinálok nekik reklámot...én azt hiszem, nem vagyok tag :-)

További vallások, amelyek nagyobb mértékben reprezentálva vannak az országban:
  • Iszlám - a bevándorlások eredményeképpen a második legnagyobb vallás, de nehéz számokat mondani, mert nem könnyű definiálni, ki is számít iszlámnak. Kb. 350 - 400.000-en lehetnek olyanok, akiknek iszlám a háttere, de nagy részük nem gyakorolja rendszeresen a vallását. A vallásgyakorlók számát durván 100.000 főre becslik, de ez valószínűleg inkább több. Minden nagyobb városban van mecset - ez pl. a malmöi, 1984-ben építették -, sok helyen ún. "pincemecsetek" (källarmoské) is létesültek, pl. egy lakásban vagy irodában. Malmöben kb. 15 ilyen létezik, a többségük Rosengård-ban.

    Ami az iszlám bevándorlást illeti, az 1980-as évekig a törökök voltak többségben, de a 70-es végétől olyan nagy számban érkeztek irakiak és kurdok (az iráni-iraki háború és Szaddam Husszein politikája miatt), hogy hamarosan számbeli fölényre tettek szert. Ezután pedig egyre több iráni, bosnyák, etióp vándorolt be. Jöttek még iszlám bevándorlók Libanonból, Szomáliából és Koszovóból / Albániából is.

  • Katolicizmus - Kb. 87.000 tag (2007-es adat), stockholmi székhellyel. Katolikus országból érkezve érdekes arról olvasni, hogy korábban tiltott és erősen szankcionált volt a katolikus egyház tanait követni, pl. 1593 után minden katolikust kiutasítottak az országból. Még 1624-ben is kivégeztek magasrangú hivatalnokokat csak mert nem voltak feladni a hitüket és áttérni az államvallásra. Csak 1873-tól engedélyezték svéd állampolgároknak, hogy katolikusok legyenek, viszont korlátozták a jogaikat: nem tanulhattak és dolgozhattak tanárként, ápolónőként vagy orvosként...

    Talán a tagok számából is kitalálható, hogy Magyarországgal ellentétben Svédországban nagyítóval kell keresni a katolikus templomokat. Valamint a kinézetük sem a megszokott "templomforma": amiket eddig láttam inkább a "minimalista ház modern harangtoronnyal" mintát követték.

  • Buddhizmus - Kb. 35 - 40.000-re becsülik a svédországi buddhisták számát. A legtöbb követő ázsiai származású, Thaiföldről, Kínából vagy Vietnamból származik. A leggyorsabban növekvő vallás, 2006 és 2009 között 38 %-kal nőtt a buddhisták száma.

  • Zsidó vallás - az 1500-as évektől kezdve van jelen Svédországban. Jelenleg kb. 20.000 zsidó él az országban, ennek 30 %-a tagja egy gyülekezetnek, azaz ők hagyománykövetőnek / vallásosnak nevezhetőek.

A nap svéd szava: medlem (tag)

2010. január 6., szerda

Kedvenc íz-lelő-helyek

Itt-ott talán már tettem említést, hogy hol szeretek enni vagy kávézni Malmöben, de gondoltam, érdemes egy kis összefoglalóban - címmel, nyitvatartással, netán térképpel együtt - megemlékezni róluk. A helyi lakosokra és az erre járó turistákra is gondoltam, mert különösen a mostani zord időkben jólesik egy kis meleg - a testnek és a léleknek is (bár most már nincs annyira hideg, viszont ismét esett pár centi hó és mínusz 11 fokot ígérnek a következő napokra)...

  1. Tamnack Thai - Spångatan 4
    Ez egy önkiszolgáló thai étterem a Triangeln bevásárlóközpont szomszédságában, mindig ugyanazt a 6-7 féle ételt főzik. a falon lógó menün feltüntetik azt is, hogy melyik a legcsípősebb ill. csípős és melyik nem, imígyen: starkast / stark / mild. Nagyon finoman főznek, könnyen törzsvendéggé válhatunk, ha egyszer betérünk ;)

    A 45 koronás árért főételt, rizst és (sima) vizet kapunk, valamint kávét (bár ez néha elfogy).

    Nyitvatartás:
    H-P: 11-22
    Szo: 13-22
    V: 13-21

  2. Pizzeria Algarve - Sandbackegatan 10 C
    Malmöben eddig 3 pizzériát próbáltam, egy semmi-különöset, egy booorzalmasat, de a kedvenc pizza kétségkívül itt van (kb. 60-75 kr, típustól függően). Hatalmas a vegapizza-választékuk is, nagyon finom húsutánzattal és vegán - tejmentes - sajttal. Az árban benne van a "pizzasaláta" is, ami finom káposztasaláta.

    A hely a közelünkben van, Kirsebergben, a 7-es busszal a "Kirsebergs kyrka" megállónál kell leszállni, a megálló túloldalán kell egy kicsit visszagyalogolni a pizzériáig.

    Nyitvatartás:
    H-P: 11-22
    Szo-V: 13-22

  3. MIX Restaurang - Bergsgatan 14
    Még júliusban - azaz most már tavaly júliusban - a Sydsvenskanban olvastam egy cikket egy fazonról, aki végigette a város összes falafelesét és szerinte a város legjobb falafelje ezen a helyen kapható. Ez nem hagyott nyugodni és el is mentem én is tesztelni...azóta törzsvendég vagyok náluk, olyannyira, hogy igyekszem hetente egyszer ott ebédelni.

    Egyszerűen tökéletes: ízletes falafelgolyók, friss zöldségek, finom szószok (a csípőset érdemes előre tisztázni, ha nem kérünk). Padlizsánnal együtt az igazi - szerintem -, így 35 koronába kerül, anélkül csak 25. A személyzet is jó fej, különösen az egyik jordán srác, aki mindig őszintén érdeklődik, hogy vagyunk, mi újság. Egyszer még szív alakú falafelt is kaptam tőle ;)

    Nyitvatartás: Nonstop

  4. Café Basement - Långgårdsgatan 8
    Hangulatos találkahely a járda szintje alatt, a járókelők lábára láthatunk az ablakból ;) A melegebb szezonban a kiülős asztalok is üzemelnek.

    Isteni csokitortájuk van (kladdkaka), ami bármelyik kávéval együtt 45 kr, magában azt hiszem, 28 kr. Sört is árulnak, így kávézóként és sörözőként is felfogható. De aki éhes, annak ajánlom a hatalmas hamburgerüket (azt hiszem, bosseburger a neve), 30 dekás hússal, finom belevalókkal.

    Nyitvatartás:
    H-Szo: 10-22
    V: 10-15

  5. Chokladfabriken - Möllevångsgatan 36B
    (csak egy sarokra a fentebb ajánlott Mix étteremtől)
    A volt csokigyár, ma csokimúzeum kávézója...és vessetek a mókusok elé - copyright Woody Allen -, de ide megint csak egy teszt alapján jutottam el, miszerint itt van a város legfinomabb forró csokija (varm choklad). Ráadásul csak 20 koronába kerül. És tényleg nagyon finom, igazi csokit csurgatnak a tetejére, amit vagy teljesen elkeverünk, vagy a végére hagyjuk csemegének ;)

    Csokizás vagy kávézás közben a pult mögötti ablakon keresztül lehet figyelni, ahogy a lányok kézműves csokit csinálnak, csomagolnak :-) Ezeket persze meg is lehet vásárolni.

    Nyitvatartás:
    H-P: 12-18
    Szo: 10-14
    V: Zárva
A nap svéd szava: äta ute (szó szerint "kint enni", azaz pl. étteremben)

2009. április 6., hétfő

Sütik és félreértések

Ha már a virágoknál tartunk, hétvégén könyvtárba menet (Malmöben), a belvárosi régi temetőben valami fantasztikus látványban volt részem: több száz négyzetméter egybefüggő kék virágszőnyeg. A nevét nem tudom, de csillag alakú, sokvirágú szépség. Pont ez és éppen ugyanott fotózta valaki :-) És a legmeglepőbb helyeken bukkannak elő a citrom-és narancssárga nárciszok is...

Más: ma ebéd után az egyik dán kolléganő körbement egy doboznyi jégkrémmel és megkínált bennünket. Amikor az alkalom után érdeklődtem, kiderült, hogy lecserélte a 15 éves kocsiját egy újra és most nagyon örül. Van benne valami: így könnyebb vele együtt örülni - mármint jégkrémet eszegetve ;)

De szinte minden héten van ilyen alkalom - hangsúlyozom: a koppenhágai irodában. A múlt héten a nagyfőnöknek volt a születésnapja, akkor isteni finom epertortát kaptunk (az asztal körüli vicces beszélgetésben leginkább megint csak nem tudtam részt venni, lévén dánul folyt). Plusz a közelgő húsvétra való tekintettel egy-egy fémdoboznyi csokitojást is kiosztásra került, mert ezen a héten már sokan szabadságon vannak (Dániában a nagycsütörtök és a nagypéntek is munkaszüneti nap, és persze a húsvét hétfő is, míg Svédországban a nagycsütörtök munkanap).

Aztán két hete volt egy olyan eset, amikor a kedvenc dán kolléganőm mondta az ebédnél - persze angolul -, hogy készüljek, mert sütizés lesz, ugyanis egy másik kolléganő nyugdíjba megy (pension) - plusz másnap a férjével 2 hét thaiföldi nyaralásra indul. Micsoda frappáns kezdete egy nyugdíjnak, gondoltam. A torták felvágása szerencsére(?) az én íróasztalom mellett történt, ahol mondtam is az ünneplő kolléganőnek, hogy hallottam, ez az utolsó napja. Igen, mondta, holnap megyünk Thaiföldre! Igen - folytattam -, és egyúttal a nyugdíjas élet is elkezdődik... Kérdőn rám nézett: - Hát ezt meg ki mondta? Öreg vagyok, de azért ennyire nem!

Ajjaj...izé, biztosan félreértettem, motyogtam. Na, innentől kezdve ez volt a fő poén, amin pukkadoztak. (Persze dánul, de ennyit azért értettem.) Még egy hét múlva a főnök születésnapjánál is megkaptam, hogy figyelem: nem nyugdíjba megy, születésnapja van! Köszi, köszi...

Ja, és azért megkérdeztem, hogy ugyan miért hozott a nem-nyugdíjba menő kolléganő tortát a kollégáknak? "Mielőtt elmegyünk szabadságra, szoktunk a többieknek sütit hozni." Hmmm, én Magyarországon ahhoz voltam szokva, hogy ha visszajövök nyaralásról, illik édességet hozni az irodában maradtaknak a messze távolból. Hát, ez is egyfajta kultúrsokk, na.

A nap svéd szava: kyrkogården (temető, azaz szó szerint: templomkert)