Sztereotípia no.1 : Egy hideg ország

Idézet a Wikipedia-ból:

A sztereotípiák olyan személyiségsémák, amelyek a gyors és hatékony adatfeldolgozást segítik elő. A köztudatban a sztereotípia fogalma negatív csengésű - sokszor tévesen azonosítják az előítélettel -, de agyunk számára nélkülözhetetlen információ osztályozó folyamat része. Az így meghatározott és elraktározott adatok azonban az egyénre kivetítve pontatlanok és ezért félrevezetőek lehetnek, viszont a sémák használata nélkül sokkal kevesebb információt tudnánk feldolgozni.

Néhány jellemző téma: 
- Megjelenésre és kinézetre vonatkozó sztereotípiák. A kinézet alapján köztudatban lévő sztereotípiák. Pl.: „a szőke nők buták”, „a kövérek lusták”.
- Szakmákról szóló sztereotípiák. Különböző szakmákhoz társított sztereotípiák.  
- Nemzeti és etnikai sztereotípiák. Nemzeti hovatartozásra épülő sztereotípiák, mint például a „svájci precíz”, „az olasz vidám”.

Ezt csak azért gondoltam idemásolni, mert viszonylag gyakran találkozom a jelenséggel, pl. ha valaki megtudja, hogy Svédországban lakom. Na nem mintha én informáltabb lettem volna, mondjuk úgy 8 évvel ezelőtt :-)

Egy korábbi bejegyzésben már írtam a Svédországot övező tévhitekről, de mindig akad muníció. Például a Határátkelő blogból gyakran lehet meríteni. Íme az egyik svéd bejegyzést követő néhány jellemző kommentár: 

• "Bocs de ettől szerintem meredeken jobb és élhetőbb klímájú országok vannak Európában. Nekem egy skandináv ország sem példakép."

• "Feltehetően soha nem fogok skandináv országba menni. Rühellem ugyanis a hideget, Mo-ról is inkább melegebb helyre vágyom telente. Most, hogy 30+ fok van, már egész otthonos. Persze nem lenne hátrány kicsit több zöld terület Pesten, de hát ez jutott."

• "Nem nagyon tudok hozzászólni, én már ott elvesztettem a fonalat, hogy alapvetően nem értem, hogy lehet északra költözni :) Ott azok laknak, akik oda születtek és nem hallottak még a meleg helyekről :)"

• [...és egy reakció az előzőre:] "Meleg helyekről? Legyünk őszinték, aki azt mondja, hogy 30+ fokban szeret melózni járni, az vagy hazudik vagy festi magát - már ezért az igen szélsőséges időjárásért is megérheti elköltözni Magyarországról."

Ízlések és pofonok, de én teljesen őszintén az utóbbi megszólalóval értek egyet (hangsúlyozom, saját vélemény). Errefelé a nyarak általában melegek, de max. 25 fokig hevülve (kivételek persze itt is vannak, volt nagyon esős ill. jó meleg nyarunk is, egy egész hétig 30 fok volt), a telek pedig rendszeresen enyhébbek - gyakran jóval enyhébbek - a magyar teleknél, ezt direkt szoktam is figyelni. Mondjuk vagyok olyan szerencsés, hogy Svédország legdélebbi csücskében élek, szóval az ország északi részei jellemzően nem ilyen enyhe éghajlatúak (mert ne felejtsük el, hogy egy nagyon hosszú országról van szó!).

Vegyük pl. Kiruna-t - lappföldi bányászváros, vasércben utaznak -, ami innen (Malmö-től) cirka 1850 km-re van. Nem csalás, nem elírás. A kirunai havi átlaghőmérsékletek (jan-dec):
-13.9     -12.5     -8.7     -3.2     3.4     9.6     12.0     9.8     4.6     -1.4     -8.1     -11.9
--- Éves átlaghőmérséklet: -1.7 °C

Vagy itt van Stockholm (ami Malmö-től kb. 620 km-re van északra):

-2.9

-3.1

0.0

4.6

10.5

15.4

17.2

16.3

12.0

7.3

2.6

-1.1

--- Éves átlaghőmérséklet: +6.6 °C

Ugyanez Malmö-nél (figyeljük meg, hogy egyik hónapban sem megy 0 °C alá az átlaghőmérséklet):
0.1      0.0         2.2      6.4       11.6     15.8     17.1     16.8     13.6      9.8      5.3     1.9
--- Éves átlaghőmérséklet: +8.4 °C

További városok hőmérséklet-adatai (és érdekes dolgok a svéd időjárásról, svédül) a Wikipedia-n megtalálhatóak.

Összehasonlításként csak egyetlen mondat a magyarországi hőmérsékleti viszonyokról (a forrás szintén a Wikipedia): Az évi középhőmérséklet 8–11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, 0 - −4 °C, júliusban a legmagasabb, 18–22 °C.

De nem akarom elbagatellizálni a kérdést. Minél északabbra megyünk egyre hidegebb van - és talán ami még váratlanabb, ha nem tudunk róla: télen (persze csak egy ideig) egyre hosszabbak az éjszakák! A jó hír az, hogy ezt bőven visszakapja az ember nyáron, a hosszú nappalok formájában - sőt, északon teljesen fehér éjszakák vannak nyár közepén. Visszatérve a kellemetlenségekre, egy sötétebb őszi-téli időszak erősen megviselheti az embert, főleg ha éppen az országhoz hozzászokással küzd. Közismert a hosszabb sötétség depresszióval is fenyegető kiváltó hatása. A témának könyvtárnyi irodalma van, ebbe nem is mennék bele. Viszont van, ahol gyakorlati lépéseket is tettek: az ugyancsak északsvéd Umeå városában a lakosság 30 buszmegállóban is élvezhette az elmúlt télen a fényterápia áldásos hatásait, ingyen és bérmentve :-)
Ami a téli sötétséget illeti, Malmöről tudok nyilatkozni: a helyzet Magyarországnál kicsit rosszabb, de abszolút elviselhető. Az összképet tekintve pedig vegyük figyelembe, hogy a Svédországban élők túlnyomó része a három legnagyobb városban - és vonzáskörzetében - lakik (Stockholm, Malmö, Göteborg), és ezeken a helyeken egészen emberi az időjárás.

És ahogy a svéd közmondás tartja: Nincs rossz idő, csak nem megfelelő ruha! :-)

A nap svéd szava: mörk (sötét)

Fogyatékosságok - itt és ott (2. rész)

Az előző bejegyzésben érintettem az akadálymentesség témáját. Persze a világon sehol sem 100%-os a helyzet, így Svédországban sem, de közép-kelet-európai szemmel sok kivetnivalót nem találhatunk. Ha valaki mozgássérült és netán svéd utat tervez - vagy csak egyszerű érdeklődő -, az nagy hasznát veheti pl. Malmö akadálymentességi útmutatójának (Tillgänglighetsguide). Ebben a 95 oldalas dokumentumban táblázatos formában megtalálhatóak rengeteg nyilvános épület/helyiség hozzáférés szempontjából lényeges paraméterei. Gondoljunk itt a gyógyszertárakra, bankokra, könyvtárakra, mozikra, belvárosi üzletekre, szabadidőközpontokra, szállodákra, egészségügyi intézményekre, önkormányzatokra, múzeumokra, éttermekre, stb. A végén egy lista is található a nyilvános mozgássérültvécékről és a -parkolóhelyekről.

És hogy mik azok a paraméterek? Pl. a helyiség bejárata akadálymentes-e, mekkora az ajtó szélessége, lépcsők száma, rámpa megléte, emelkedési szöge, van-e mozgássérült-WC, a WC-helyiség mérete, a lift akadálymentes-e és mekkora. De ugyanitt azt is jelölik, hogy van-e a látáscsökkentek számára követhető útjelzés, kézzel olvasható információs tábla a falon, speciális telefon szöveges ismertetővel a hallássérültek számára. Egyéb információk is megjelennek a katalógusban, pl a változtatható magasságú pénztárpult (pl. gyógyszertárakban), próbafülke mérete (ruhaüzletekben), küszöb magassága, stb.

A Ribban-on van kifejezett mozgássérült-fürdő is (Ribergsborgs handikappbad), ahová egy rámpán keresztül lehet eljutni, majd egy kerekesszék-lifttel lehet a tengerbe ereszkedni. Ha valakinek arra szottyan kedve, akár télen is (csak akkor hétvégeken zárva van). Ugyanitt van szauna - kivéve nyáron -, kávézó és közösségi ház is, ezek szintén akadálymentesek.

De túl a fizikai akadálymentességen, sok dolog van még, ami fontos. Megint csak visszatérve a szóhasználatra, a handikapp jelenleg már hivatalosan nem elfogadott svéd kifejezés a fogyatékkal élők állapotának a megnevezésére, leginkább azért, meg lekicsinyelő és félrevezető. Ehelyett a funktionsnedsättning (kb.: csökkent funkciójú) szó az ajánlott és használt. Az itteni felfogás szerint a csökkent funkció valójában nem a személy sajátossága, hanem csak olyan környezetben jelenik meg, amely nem lett a csökkent funkcióhoz idomítva, így az adott személyt akadályozza abban, hogy másokhoz hasonlóan működjön.

Ezt olvassuk el még egyszer és gondoljunk csak bele! Mennyire más hozzáállás, ugye? Azt teszi egyértelművé, hogy egy nehézségekkel küzdő egyénnek is ugyanolyan joga van a teljes élethez, mint bárki másnak. Aki bármilyen fogyatékossággal él, tapasztalatból tudja, hogy ez azért nem szokott evidencia lenni, sajnos. És itt van valahol a kutya elásva: a hozzáállásnál. Nyilvánvaló, hogy egy jobb anyagi helyzetben lévő országban nagyobb eséllyel jobb a kihívásokkal küszködő állampolgárok helyzete is (hiszen pl. az akadálymentesítés pénzbe kerül), de én hiszek benne, hogy nemcsak pénzkérdés az egész. Nagyon sok esetben szimplán tudatlanságról és előítéletekről szól a történet. És igen, még itt, Svédországban is vannak előítéletek, diszkriminációk...viszont a helyzet egyáltalán nem reménytelen.

A fenti "csökkent funciójú" definíció például nemcsak a mozgássérültekre vonatkozik, hanem a mentális betegségekben szenvedőkre is. Vagyis azokra, akiken egy "szimpla" akadálymentesítés nem segít és kívülről gyakran nem látszik, hogy valamilyen problémájuk lenne. Akik - érthető okokból - gyakran azt szeretnék, bárcsak inkább egy törött lábuk lenne, ami úgymond elfogadható és komolyan vehető a környezet számára... És itt nem megyek bele túl mélyen egyik kedvenc témámba, a mentális betegségek státuszába és a betegek kínjainak lekicsinylésébe. Hogy pl. sokak szerint a depresszió "nem is igazi betegség", hiszen "én is szoktam depis lenni, ha esik az eső" csak "össze kell magadat szedned" és ugye "ha öngyilkosságról beszélsz, akkor csak feltűnést akarsz kelteni" (ez talán az egyik legveszélyesebb tévhit - minden ilyen esetet nagyon komolyan kell venni!). Az viszont általában igaz, hogy amíg az ember maga is nem lesz érintett valaki - netán önmaga - révén, tévinformációkban hisz. Én is így voltam ezzel anno. Ha már itt tartunk, ez itt egy rövid összefoglalás a gyakori tévhitekről (angolul).

A mentális betegek egy népes csoport, bármelyik országot is nézzük. A különbség (ill. egyik különbség) az, hogy itt valószínűleg sokkal többen kerülnek orvoshoz depresszióval, bipoláris zavarral, Asperger-szindrómával, ADHD-vel, stb. Plusz a svédek mára nagyjából elfogadták, hogy ezek egyike sem szégyellni való "álbetegség", hanem az élet különböző stádiumaiban szinte mindenkit sújtó, akár életveszélyes betegségek, amiket igenis kezelni, kezeltetni kell és van remény és idővel eredmény is. (Ahogy korábban írtam, a sötét tél és egyéb tényezők ellenére az európai öngyilkossági listán Svédország a középmezőny alatt helyezkedik el - ellentétben a szinte listavezető Magyarországgal.) Mert - és ez jelenleg nem evidens az emberek többsége számára -, nagyon sokszor nem statikus/veleszületett állapotokról van szó, hanem teljesen egészséges, aktív, dolgozó embert is sújthat ilyesmi, pl. mély depresszió, ami akár több hónapos kórházi kezelést is igényelhet.

Egy-egy hosszantartó mentális betegség eredménye csökkent munkaképesség is lehet és ilyenkor errefelé a munkaerőhivatal és más, együttműködő szervezetek segítségével rehabilitációra van lehetőség (ez természetesen a mozgássérültekre is igaz). Ennek folyamán igyekeznek az illetőt visszavezetni a munka világába, pl. részidős gyakorlat (praktik) keresésével, ahol stresszmentesen kipróbálhatja magát. Fizetés nincs, de van "aktivitási támogatás" (aktivitetsstöd / aktivitetsersättning) az itteni tébétől (Försäkringskassan), ez nem túl sok, de azért végis valami. Ideális esetben a gyakorlat akár munkához is vezethet, de ha nem, a korábbi kontaktok - pl. munkaerőhivatal - a továbbiakban is segítenek a háttérből.

A nap svéd szava: bastu (szauna, a badstuga - fürdőkunyhó - szóból)