KRESZ-dolgok

Az utakon közlekedve előbb-utóbb feltűnik a magunkfajtának, hogy itt bizony jópár dolog máshogy van. Erre jellemző példa a házunk melletti kereszteződés, ahol mind a 4 irányból stoptábla van. Na ilyenkor kinek van elsőbbsége? Sokan arra tippelnek, hogy ez is jobbkezes kereszteződés, csak éppen meg kell állni. A négyoldalú stoptábla-szabály szerint viszont annak van elsőbbsége, aki előbb ér oda. Láttam már értetlenül várakozó autóst, aki nem értette, hogy a jobbról jövő autó miért nem akar menni...

A könyvtárban magamhoz vettem egy vezetést oktató könyvet (szó szerint lefordítva: "Jogosítványkönyv", Körkortsboken), és végiglapozgattam, hogy találok-e helyi specialitásokat - a forgalomban vagy magában a könyv jellegében. Aztán vannak olyanok, amiket máshol olvastam vagy magam tapasztaltam. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

• A könyvben külön fejezet van a környezetbarátabb autóvezetésről - pl. különböző üzemanyagok, elektromos- és hibridautók, vezetési stílus/mód fontossága, szervizelés jelentősége, az autózás alternatívái: bicikli, tömegközlekedés... Plusz az emberi tevékenységek káros hatásáról a Föld klímájára.
  
  Néhány konkrét példa arra, hogy a gyakorlatban is tesznek mindenféle lépéseket: Malmöben, a Västra Hamnen egyik parkolójában nemrég nyílt meg egy elektromos autóknak épített töltőállomás - napelemmel a tetején, azaz napenergiát használva. A tankolás pedig - azt olvastam - ingyenes... Egyébként 2013-ban Malmö nyerte az Elektromos Autók Legjobb Városa (Elbilsbästa Kommun) címet, ebben az is közrejátszott, hogy a közigazgatás szinte összes autója környezetbarát üzemanyaggal megy (környezetbarát autó = miljöbil), vagy legkésőbb 2015-ig arra lesz lecserélve. Aztán az egyik malmöi parkolóházban parkolva ingyen igénybevehetünk biciklit, amivel könnyebben mozoghatunk a városban. Vagy pl. a legtöbb városban ki van írva, hogy max. 1 percig megengedett a gépjárművek üresben járatása, itt van pl. a részletes göteborgi szabályzás.
  


• Mobiltelefon használata az autóban, vezetés közben, headset vagy kihangosító nélkül - meglepő, de megengedett! Még meglepőbb, hogy Európában egyedüli országként, ugyanis ezt már Albániában is betiltották. Ami indoklást olvastam eddig, az sem kutya, a kutatások szerint a kihangosítós verzió is eltereli a sofőr figyelmét, ezért az sem jobb - így marad a megengedő szabályozás. Legalábbis ma még ez van érvényben. Ráadásul az autósok - de ez a forgalom összes résztvevőjére igaz, még a gyalogosokra is - egyre gyakrabban szuggerálják az okostelefonjukat (internet, stb.). Én biciklivel közlekedve napi szinten kényszerülök ilyen módon "alvajáró" gyalogosok miatt mindenféle manőverekre. Valahol olvastam, hogy emiatt megnőtt a gázolások száma is, na ezt simán elhiszem.
  
  
• Elsőbbségadás a biciklisek számára - Malmöben az egyik forgalmas kerékpárútszakasz (ami egyébként egy kellemes parkos részen fut végig kb. 1 km-en keresztül) három helyen is keresztez autóutat, és az elsőbbségadással sokszor volt probléma. Az autóknak volt elsőbbsége, de ezt sok biciklis nem így értelmezte vagy rosszul tudta, ugyanis a mellette lévő zebrán természetesen a gyalogosoknak volt elsőbbsége, amit az autósok itt szinte 100%-ban meg is adnak, mondhatni ösztönösen. Voltak persze balesetek is emiatt.
  
  Nos, nemrég átépítették ezeket a kereszteződéseket, a kocsik bukkanókat kaptak ÉS Elsőbbségadás kötelező! táblát (avagy macisajt). Állítólag az országban ez az első három kereszteződés, ahol az autósoknak elsőbbséget kell adniuk a kerékpárosok számára. Mint gyakran arra közlekedő kerékpáros, elmondhatom, hogy ég és föld a különbség. Megnőtt a biciklisek biztonságérzete, egyértelmű lett a helyzet. Korábban is megállt ám sok autós, csak nehogy baleset legyen, de persze nem volt nekik kötelező. Nekem meg konkrétan volt olyan esetem, hogy megadtam az elsőbbséget egy autónak, de a mögöttem jövő bringás csöngetett rám, hogy ugyan miért akadályozom őt?...
  
  
• Az ún. spanyol kanyar (spanska sväng), amit én egy vidéki autóúton láttam. Van neki egy előrejelző táblája, én is erre figyeltem fel. A lényege, hogy balesetveszélyes kereszteződéseket átépíthetnek ilyenre, azaz a széles útról megtiltják a balra kanyarodást. Ehelyett jobbra le kell kanyarodni az elkerülő kanyarra, majd arról lehet keresztezni a szélesebb utat, így nem keletkezik veszélyes balkanyar.
  
  
• Részletesen ír a könyv a vadakkal való találkozás veszélyeiről, a kockázatos időszakokról (pl. alkonyat, pirkadat vagy télen, amikor egyes állatok a sózott úthoz vonzódnak), hogy miért a jávorszarvassal való ütközés a legveszélyesebb - és belőlük ugye van kb. 300.000-400.000 db(!) az országban -, mit tegyünk vadgázolás esetén, bejelentési kötelezettség és procedúra a rendőrség felé egyes állatfajok esetén (pl. medve, farkas, hiúz, jávorszarvas, vidra...). Erről a témáról  korábban már én is írtam.
  
  
• Kétoldalas, fotókkal illusztrált leírás a "gyermek az autóban" témakörben, pl. mikor milyen gyerekülést használjunk, milyen szabályokat kell figyelembe venni, milyen gyerekülés nem megfelelő (a T-kóddal jelöltek, ezek csak 2008. május 9-ig voltak engedélyezettek, jelenleg E-minősítésű ülést szabad csak használni). Részletes leírás a gyerekülések helyes rögzítéséről. Satöbbi.
  
  
• Egyik kedvencem: a láthatóság. Szintén fotókkal illusztrált oldalak arról, ki mennyire látszik a sötétben. Az autó világításának erősségétől függően a gyalogos láthatósága:
  a) sötét ruhánál: 25 ill. 100 m;
  b) világos ruhában: 60 ill. 200 m;
  c) fényvisszaverő ruhában: 125 ill. 300 m!
  Természetesen részletesen ír magáról az autós közlekedés fényviszonyairól is, a lámpák kezeléséről. De a szemléletesség itt is megvan (fotók). 

Amúgy az egész svéd oktatókönyvnek tetszik a szerkezete, nemcsak áttekinthető, de érthető, a fölösleges száraz szövegek elhagyásával, abszolút a gyakorlati mondanivalóra koncentrálva, a lényeget külön kiemelve, sok fotóval és rajzzal illusztrálva. Belenéztem a magyar könyvbe is, bennem lehet a hiba, de nagyon hamar elfáradtam a nyelvezetétől. A svéd könyvben az is pozitívum (szerintem), hogy szinte minden egyes témánál beleszövi a mondanivalóba az emberi tényezőt. Hogy az egész autóvezetésnek ez az egyik lényege: magunkkal tisztában lenni, mások viselkedését minél jobban kiszámítani.

(A képen: svéd vezetésoktató könyv - thai nyelven.)

A nap svéd szava: körkort (jogosítvány)

Fjordok és szigetek - Bohuslän

Bohuslän Svédország legnyugatabbra fekvő tájegysége, a nyugati parton fekszik, Göteborg-tól északra és a norvég határtól délre. Ide ruccantunk ki a múlt héten néhány napra. Az utazás célja egy eléggé spontán szervezett bloggertalálkozó volt, de természetesen maga a vidék is érdekelt bennünket. Engem meglepett, hogy ugyan csak kb. 400 km-t mentünk északra Malmöből, de onnan már csak 60 km-t kellett volna továbbautóznunk, hogy belépjünk Norvégiába (majd talán legközelebb sor kerül erre is).

Az úticélunk alapvetően Lysekil lett volna (éppen a találkozó miatt), de úgy gondoltuk, ha már ilyen távolságra autózunk, legyen egy közbenső bázis is, így az első éjszakai szállást Trollhättan-be foglaltuk. Az első kellemes meglepetés a szállodánk volt, ami nemcsak a város legmagasabb pontján, egy sziklán helyezkedett el, kilátással a Göta Älv folyóra, de osztályon felüli kényelemmel - pl. ingyenes kávégép a szobában és a folyosón, aprósüteménnyel körítve - és esztétikummal kényeztetett bennünket (tradícionális épület, stílusosan formatervezett berendezés). Mindezt teljesen normális áron, szuper reggelivel együtt.

Aztán a hegyről lesétálva felfedeztük, hogy itt bizony szinte a belvárosban sziklás vízesések és elég durva örvények vannak. Na és emiatt vízerőmű is, a Vattenfall üzemeltetésében. A két erőműből az eredetit, amit 1910-ben adtak át (és még ma is hibátlanul működik!) egy ingyenes, vezetett látogatás során meg is néztük, a külső részeket és a turbinákat is. A folyó esése a városon belül 32 méter...el lehet képzelni. Naponta egyszer kinyitják a régi zsilipeket és a szemünk láttára lesz a szinte száraz mederből vad folyó, ezt is volt szerencsénk megnézni. Akit további részletek érdekelnek, (svédül) nagyon sok érdekeset olvashat a Fallen och slussarna i Trollhättan weboldalon.

Itt és most csak megemlítem, hogy "természetesen" a Saab-múzeumban is voltunk (az autóink Saab-ok, így ez nem is volt kérdéses). A múzeum és maga az autómárka viszont megérdemel egy külön bejegyzést a közeljövőben, szóval most erről ennyit :-)

Naszóval, visszatérve Bohuslän-re (aminek Trollhättan tudtommal nem része). Mivel teljesen felkészületlenül mentünk, ért pár meglepetés bennünket, szerencsére csak kellemeseket tudok felsorolni. Például a fjordok! Le sem tagadható Norvégia közelsége, annyi fjord van errefelé. Az autóból kinézve tónak hinnénk őket, de a térképre nézve egyértelmű, hogy tenger az. A másik érdekesség hogy rengeteg közepes méretű és kisebb sziget van Bohuslän-ben, sőt Svédország hat legnagyobb szigetéből három itt található (teljesen vagy részben): Orust, Tjörn és Hisingen.

Mi viszont Smögen, Skaftö (ld. a fenti képet) és Flatön szigeteken időztünk hosszasabban, Smögenre többször is visszatértünk, mert nagyon bejött pl. a festői kilátás a magas hídjáról, a helyes tengerparti házak, a másfelé is annyira jellemző sziklák és a több, mint 1 km-es kikötői sétány. De azért is visszamentünk az egyik este, mert Joe Cocker-koncert volt, amit a környéken magasodó lapos sziklákon ücsörögve ingyen lehetett élvezni (természetesen jópár svéd is ezt a verziót választotta). Egyébként Joe Cocker hangja semmit nem változott, ő pedig párat még ugrott is lelkesedésében, 69 éves kora ellenére.

Flatön szigete az étterméről - Handelsman Flink - híres, ahol mindenféle tengeri finomságot lehet enni szuper tengeri kilátással (a szél persze fúj rendesen). Nekem itt a kedvencem a WC ajtaján a felirat volt, ugyanis semmi hagyományos utalás nem volt a helyiség funkciójára, hanem csak ez állt felfestve: Räddaren i nöden (Megmentő a szükségben)... Skaftö-n pedig felkapaszkodtunk a "kilátási pont" (utsiktspunkt) táblával jelölt sziklák tetejére, ahonnan fantasztikus kilátás van az öbölre, a vitorlásokra és a tengerparti, festői házakra.

Érdekes volt megtapasztalni a szigetek közlekedését is. Egyrészt általában nem lehet "körbejárni" egy-egy szigetet autóval: ha bemegyünk pl. egy városba/faluba/kikötőbe, ugyanazon az úton kell visszajönni, utána lehet folytatni az utat. Ennek oka alapvetően az, hogy az közúthálózat (éppúgy, mint a vasúthálózat, ami errefelé igencsak gyér) csak kiegészítője a tengeri utaknak. És olyan utak ezek, amik leginkább csak 1,5 autó szélesek, telis-tele beláthatatlan, magas sziklákkal övezett kanyarokkal, így a közlekedés valamiféle lottóra emlékeztetett (csak itt lehetőleg nem akartunk találatot elérni). Másrészt lépten-nyomon éjjel-nappal közlekedő kompokban végződtek az utak. Előtte párszáz méterrel azért kedvesen figyelmeztettek bennünket olyan közlekedési táblával, amin az autó éppen zuhant a vízbe :-) De a komppal tényleg gyorsan megközelíthetőek az egyes szigetek ill. lerövidíthetőek a kerülőutak (pl. a fjordok mentén).

Ezen a vidéken fókák, ún. borjúfókák is élnek és bár mi csak a képeslapokon és a prospektusokban láttuk őket, mehettünk volna hajós fókalesre. Az egy dolog, hogy egy őz átszaladt előttünk - biztos távolban - az úton, de az egyik este, még világosban, egy jávorszarvast láttunk teljes életnagyságban, az út mellett, beljebb legelészett valamilyen haszonnövényből. Megálltunk fotózni - csak az autóból -, nagyon édes volt ahogy a saját stílusában falatozott, ásított és lépegetett (ilyenkor csak úgy döngött a föld a kb. 600 kg alatt, még kb. 120 méterről is hallani lehetett). Közben áldottuk a szerencsénket, hogy az út mellett láttuk és nem az úton találkoztunk vele.

- - - - - -

Update: Az általunk látott jávorszarvasról az s.k. videónk itt található, magáról a kirándulásról készült fotókból egy válogatás (60 kép) pedig errefelé...


A nap svéd szava: säl (fóka)

Országmítoszok

Svédország világszerte kedvelt úticélnak számít (gyakran benne van az első 10-ben), ezért mindenki hallott már valamit róla - még ha az nem is teljesen felel meg a valóságnak. Egy újságcikkben találtam egy listát arról, hogy mik azok a tévhitek, amik a legelterjedtebbnek számítanak, gyűjtögettem hozzájuk párat, plusz egy kis háttérinfót is:

• Jegesmedvék mászkálnak az utcákon - az az igazság, hogy egész Svédországban nincs jegesmedve (legközelebb csak Norvégiában), a barnamedvék pedig jellemzően nem a városokban fordulnak elő.
  
  
• Itt található az Alpok és nagyon fontos iparág az óragyártás - na ez meg egy másik S-betűs ország, történetesen Svájc :-)
  
  
• Minden nő magas és szőke - sokan vannak ők, a magas szőke nők :-), de a lakosság közel sem olyan homogén, hogy ez igaz legyen. Pláne ha számításba vesszük a nem elhanyagolható számú bevándorlót (a világ minden tájáról), illetve azokat, akik már nem is bevándorlók, hanem többedik generációs svédek.
  
  
• A Mikulás a Lappföldön lakik - az egyes országok sem tudnak megegyezni a pontos helyben: pl. az amerikaiak szerint a Mikulás az Északi-sarkon lakik, a finnek szerint pedig természetesen Észak-Finnországban. A norvégok és a svédek nem igazán izgatják magukat ezügyben és nem követelik maguknak a Mikulást :-)
  
  
• Itt történik a világon a legtöbb öngyilkosság - ha az európai statisztikát vesszük, Svédország a középmezőny alatt tanyázik (míg Magyarország benne van az első 5-ben). Ennek a mítosznak az egyik vélt oka a következő tévhit, miszerint:
  
  
• Mindig sötét van, azaz rövidek a nappalok - erről már írtam, hogy csak télen igaz, és akkor is az ország északi felén vannak extrém rövid nappalok. Ugyan pl. Malmöben is hosszabbak a téli éjszakák, mint pl. Budapesten, de az eltérés nem olyan nagy. És ezt ellensúlyozzák a hosszú nyári nappalok, nálunk pl. nyár közepén majdnem 23 óráig világos van, északabbra még későbbig, ennél is északabbra pedig le sem megy a nap jópár napig. Mivel észak-dél irányban nagyon hosszú az ország, ezek nagy eltérések a két "vég" között.
  
  
• Itt isszák a legtöbb alkoholt - valójában Svédország az európai lista legvégén van (Magyarország sajnos az elején). Ennek több oka is lehet, pl. a korábban már említett állami alkoholbolt-rendszer (Systembolaget), ill. az a tény, hogy a svédek nem igazán szoktak hétközben inni, péntekre-szombatra tartalékolják az "energiát", akkor is vásárolnak be az alkoholos italokból.
  
  
• A főváros neve Oslo - ezt nem ragozom nagyon, szerintem Stockholm lesz az :-) Ez a tévhit - a svájcival együtt - azt hiszem, csak a nagyon kezdő utazók sajátja. Vagy azoké, akik nagyon messziről jönnek, ami érthető: mi sem tudjuk pl. az USA összes államának a nevét :-)
  
  
• A világ legdrágább országa - felmérések szerint ez abszolút nem igaz, akár a turistáskodást, akár az ottlakást nézzük. Olyan országok végeznek Svédország előtt, mint pl. Norvégia, Japán, Svájc, Luxemburg, Szingapúr, de még Franciaország, és Írország is...

A nap svéd szava: myt (mítosz)

Hamis barátok - svéd/norvég csemegék

Ahogy egy korábbi kommentben valaki igen helyesen rámutatott, nekem is sikerült összekavarnom egy szó jelentését a különböző nyelvekben ("gift", angol és svéd, a szó természetesen csak svédül jelent mérget).

Aki azonos nyelvcsaládból származó nyelveket tanul, gyakran azt hiszi, hogy szótár nélkül is tudja, mit jelent egy adott szó, hiszen ugyanúgy vagy nagyon hasonlóan néz ki a két nyelvben. Aztán vagy így van - az esetek nagy részében -, vagy jön a koppanás, ami jó esetben csak új információ, de időnként kínos helyzetekhez is vezethet.

2009-ben már volt egy ilyen bejegyzés svéd-dán témában, most pedig íme néhány "hamis barát" a svéd és a norvég nyelvből. Persze ez kicsit poén is, hiszen a dánban nagyon sokszor teljesen ugyanaz a szó és a jelentés is, mint a norvégban, pl. a lenti szavak 99%-ában is:

• kasse = szatyor (sv), doboz (no)
• ...így a postaláda = postkasse (no), brevlåda (sv)
  
  
• by = falu (sv), város (no)
• ...és landsby = falu (no), stad = város (sv)
  
  
• fiol = hegedű (sv), ibolya (no)
  
  
• blöt (sv) = nedves, bløt (no) = lágy
  
  
• glass = fagylalt (sv), üveg (no)...viszont:
  is = fagylalt (no), jég (sv)
  
  
• szemüveg = glasögon (sv), briller (no),
  ahol a glas = üveg és az ögon = szem
• ...viszont a svéd szónak megfelelő glassøye (no) jelentése üvegszem - emaljöga (sv) - ami ugye nem mindegy :-)
  
  
• Személyes norvég kedvenceim - bár nem hamis barátok:
  ...krukväxt (sv), potteplante (no) = cserepes virág
  ...igelkott (sv), pinnsvin (no) =  sündisznó

Akit pedig ennél behatóbban érdekel a téma, annak melegen ajánlom a Wikipedia gyűjtését, van benne jópár érdekesség.

A nap svéd szava: falska vänner (hamis barátok)

Madárleltár

A napokban tették közzé a Svéd Ornitológiai Egyesület számlálásának az eredményét, amelyet már nyolcadik alkalommal végeztek el. Eszerint a téli madáretetőket jelenleg a következő fajok utalják:

1. Széncinege
2. Mezei veréb
3. Kék cinege
4. Süvöltő
5. Citromsármány
6. Zöldike
7. Feketerigó
8. Szarka
9. Házi veréb
10. Csóka

Az SVT cikkében mindegyik fent említett madárfaj fotója megtekinthető.

Saját, nem hivatalos statisztikám szerint a mi környékünkön - Malmö, azon belül Kirseberg - a kihelyezett táplálékgolyókat leginkább a cinkék, a csókák és a szarkák látogatják (igyekszünk is a bokor mélyére berakni a cuccost, különben az utóbbiak egyszerűen letépik és a magukévá teszik). Kifejezetten sok csókánk van, ami azt illeti. Vannak még helyenként feketerigók és verebek is, de verébből tényleg nem sokat látni. Ahhoz képest, hogy régen milyen közönséges madárnak számítottak - úgy látszik, a cinkéknek mostanában sikeresebb a stratégiája. Süvöltő, citromsármány, zöldike nem errefelé kosztol, sajnos...

Viszont január elején a tengerpart melletti fákon sok csonttollúra lettem figyelmes. Meglepő látvány volt a nagy csapatnyi bóbitás madár (nagyon helyesek egyébként), csak itthon tudtam beazonosítani őket a madárhatározóból. Még soha nem láttam ezeket a madarakat élőben, de pont azokban a napokban Magyarországról is érkezett hír róluk.

Ha valaki madarat szeretne etetni és nem éri be a kajagolyók kilógatásával (és az s.k. építéssel sem bajlódna), akkor a különféle boltokban hiper-szuper madáretetőkből választhat. Az egyik gusztusosabb, mint a másik - úgy látszik, a skandináv formatervezés itt is utat tört magának. A kedvenceim mégis a tipikus svéd faház mintájára tervezettek (ld. fent). Figyeljük meg az ablakot a gondosan kivitelezett függönnyel :-)

Megjegyzem, kicsit munkás volt a fenti madárfajok nevének a lefordítása. Röstellem, de nem vagyok annyira otthon a madarak világában mint pl. egy átlag svéd, így nem vágtam azonnal, mi micsoda. Addig rendben van, hogy "cinke", meg "veréb", de ezeken belül már gondban vagyok. Ráadásul svédül nem mindig konzekvensek az elnevezések, pl. széncinege = talgoxe (egyébként oxe = ökör), kék cinege = blåmes (a blå = kék, de a mes = gyáva ember, legalábbis eddig ezt a jelentését ismertem); valamint mezei veréb = pilfink (fink = pinty), házi veréb = gråsparv (grå = szürke, sparv = veréb, ezek után teljesen meglepő módon).

De a macera alapvetően az volt, hogy a svéd madárfajta-névhez a) először meg kellett találnom a latin nevet (mert az online szótár nem segített a direkt fordításban), majd b) a latin névhez meg kellett lelnem a magyar nevet. Na jó, nem volt vészes, a Wikipedia pl. erre is jó. Ja igen, a csóka svédül úgy van, hogy kaja. A kiejtés kb. ez: kaaaja. Jó, nem?...

A nap svéd szava: fågelbord (madáretető)

Mayák, rendőrök és vadak

Tegnapi buzdítás a rend svéd őreitől:

A maya naptár szerint a világnak 2012. december 21-én lesz vége. Vagyis holnap. Ragadd meg az alkalmat és gyere el hozzánk ha be akarsz ismerni valamilyen bűncselekményt. Van itt néhány felderítetlen rablás, bántalmazás, betörés, sőt még néhány régi gyilkosság is. Mit veszíthetsz? Ha letartóztatunk, meghívunk egy "világvége-svédasztalra" (End of the world buffét).
 // Scott

A Växjö/Alvesta-i rendőrség ezen Facebook-felhívása nagy sikert aratott: több, mint negyedmillióan látták, 44.000-en like-olták és 5.400-an kommentálták. A többség értékelte a humort :-) A népszerűség meglepte Scott-ot is, aki igazából az ünnepek előtt egy kicsit könnyedebb bejegyzést akart írni (és ez láthatóan sikerült is neki).

Egyébként beleolvasva a többi bejegyzésébe kicsit én is rajongó lettem :-) Ma pl. tippeket sorol fel a nyugodt ünnepek érdekében - többek között hogy ne vezessünk ittasan, használjuk a biztonsági övet, legyen téli gumi az autón; ne hagyjuk, hogy a fiatalok alkoholizáljanak; ne igyunk az utcán, ne hagyjunk égve mécsest/gyertyát a lakásban, a kutya legyen pórázon, ne üssük meg a partnerünket...és lehetőleg ne fenyegessük a gyerekeket, hogy ha rosszak lesznek, elviszi őket a rendőr.

Az egyik pont pedig az, hogy feltétlenül jelentsük be a vadgázolást. Kissé északabbra gyakori pl. a jávorszarvassal ütközés, ami fatális következményekkel járhat az utasokra - egy kifejlett állat 400-700 kg és nagyon hosszúak a lábai: a testfelépítése inkább zsiráfra emlékeztet, mint szarvasra. Svédországban 300.000-400.000 jávorszarvas él, évente kb. 5000 vadbalesetet okoznak. Ez sajnos évi 8-12 halálesethez vezet. Becslések szerint a jávorszarvas-baleseteknek a költsége évente egymilliárd(!) koronára rúg.

Ha az összes vaddal történő ütközést vesszük, évente 800 személyi sérülés történik az országban. A jávorszarvas a legveszélyesebb, a  többi állat inkább csak a járműben okoz kárt (na meg magukban, szegények). Sok helyen van kerítés az utak mentén az állatok úton átkelését megakadályozandó, ilyenkor azok a helyek a veszélyesek, ahol kezdődik vagy végetér a kerítés. Felénk az utóbbi időben a vaddisznók szaporodtak el nagymértékben (korábban nem voltak gyakoriak Skåne-ban, de Svédországban sem), már majdnem volt ilyen autós ütközésünk.

A következő állatfajok esetén egy esetleges közlekedési baleset után bejelentési kötelezettségünk van - akkor is, ha az állat nem látszik sérültnek -, azaz a) meg kell jelölni a helyet, b) figyelmeztetni kell a többi autóst és c) hívni kell a 112-t:

• jávorszarvas, gím- és dámszarvas, őz, muflon
• rozsomák
• medve, farkas, hiúz
• vaddisznó
• vidra
• sas

A teendők részletes leírása itt található. A bejelentés elmulasztása cserbenhagyásnak számít és bírsággal jár.

A nap svéd szava: viltolycka (olyan közlekedési baleset, aminek egy vadon élő állat is a részese)

Vicces statisztika

Valamikor 2009 végén volt itt egy bejegyzés azokról a (gyakran vicces) keresőszavakról, amikkel idetaláltak egyes blogolvasók. Arra gondoltam, hogy most, a nyár elmúltával megnézem, milyen keresőkifejezések voltak népszerűek az elmúlt 3 hónapban. El kell hogy mondjam, ismét jót mulattam és szeretném a találtakat ismét megosztani, leginkább azokkal, akik már keresés nélkül is idetalálnak, amiért köszönet :-)

Naszóval, az élen nincs óriási meglepetés (zárójelben az előfordulás darabszáma):

• svédországi munka (127)
• svédasztal (27)
• svéd gyerekversek (24)
• Spotify (15)
• svéd blog (12)
• Lomb Kató (7)
• albérlet Svédországban (7)

Az igazán érdekesek persze azok a szavak, amelyek csak 1-1 példányban fordulnak elő. Vannak a mindenféle más országok után tudakozók, pl.:

• a norvég király esküvője
• dán mobil zuhany
• fullextrás börtönök Írországban
• Szirmoé Olaszország
• Grönland munka
• munkakeresés Montreal szalámi gyárban

De akad magyar vonatkozású érdeklődés is:

• sajtoltóanyagok Budapesten
• arculati kézikönyv pöttyös túró rudi
• magyar zászló magyar kutya (ez jó, olyan jelmondatszerű)
• utolsó szabad társkereső oldalak magyarországon (de vajon mihez képest utolsó??)

És legyünk alaposak, a mellékhelyiséget se kerüljük ki:

• piszoár lányoknak
• WC kefe használata vicces

Ezek pedig mintha egy munkahelyi történetet formáznának...

• bizonyítvány forma torta
• a torta, ami
• elköszönünk egy kolléganőtől
• borostyán kötőtű
• gumicsizmába tulipán

Aztán ott vannak az állatok, számomra nem igazán világos összefüggésekben. Tényleg írtam volna ilyenekről?...

• "német juhászkutya" könyv letöltés  
• a disznó részei    
• lovak a tengerparton    
• tolvaj kacsák

De a legnagyobb kedvencem kétségtelenül ez a gyöngyszem:

• nyári ruhák nyulaknak

...talán azért, mert (törpe)nyúltulajdonos lévén át tudom érezni az illető kétségbeesését. De azért azt hadd meséljem el, hogy a mi nyulunk egész jól átvészelte a (svéd!!) nyarat, bármiféle ruha nélkül :-) Remélem, végül sikerült ruhát találni - vagy ha nem, akkor talán mégsem volt rá szükség. Úgy hallottam, Magyarországon egész jó idő volt ezen a nyáron...

A nap svéd szava: fängelse (börtön)

Vidéken

Az idei Midsommar zuhogó esővel köszöntötte a szabadban ünnepelni vágyó svédeket, legalábbis itt Malmöben... Egészen reménytelennek nézett ki az időjárás, de aztán valamikor késő délutánra egészen szép napos idő lett. És mivel ez az év leghosszabb napja (napfelkelte 4:25, naplemente 21:56), estefelé spontán módon elugrottunk a tőlünk kb. 30 km-re lévő Svaneholms slott-hoz. Ha az ember Malmöből megy, akkor először túlmegy Sturup-ön (ahol a malmöi reptér is van) és megközelíti Skurup-öt, ugyanis ezek egymás közelében vannak :-)

A kastély parkja érdekes, sok különféle stílusú szoborral. Van egy burjánzó virágoskert is, amit láthatóan egy hobbiegylet tart fent és szintén nyitva áll a nagyközönség előtt. A kastély körül egy tó terül el, ami körül két út is vezet, a kék és a piros, helyenként cölöpökön. Mi a rövidebben körbementünk, nagyon kellemes (eltekintve a meztelencsigáktól, amik nagy számban képviseltették magukat) és jó a kilátás a kastély épületére, ami nagyon egyedi, minden oldalról máshogy néz ki. Van egy jó grillezőhely is (lehet, hogy több is), ha valaki saját ebédet szeretne készíteni.

Kellemes meglepetés volt a hely (csináltam pár fotót is, amit mozaikosítottam), biztosan visszamegyünk még, ha másért nem, hát a hosszabb (piros) útvonalat bejárni. Skåne-ban egyébként sok szép kastély van, pl. a Svaneholms slott-hoz közeli, csodás környezetben lévő Häckeberga slott, amit szintén útbaejtettünk, csak hogy egy pillantást vessünk rá.

A hazaút sem volt mindennapi, először is a korábbi eső miatt a talajról felszállt a pára, ami gyönyörű volt a dombos mezők felett, különösen hogy jónéhány lovat is láttunk. Úgy tűnik, sok lótartó lakik arrafelé. Szerencsések voltunk, mert az úton elénk futó / kerülő állatokat sikerült nem elütni, úgymint

• egy sántikáló vadkacsát
• egy termetes mezei nyulat
• egy macskát
• egy sündisznót
• egy őzet (a másik szerencsére csak a bokor mögül figyelt)
• egy borzot (amit eddig még nem is láttam szabadon)

Nem mindennapi lista, az eddigi rekordunk...

A nap svéd szava: slott (kastély)

A Bors-sziget

Az Öresund-hídról már többször írtam, hogy milyen szuperül összeköti Malmöt (Svédország) Koppenhágával (Dánia). Azt is megemlítettem, hogy a híd egy ponton szintet vált és átmegy alagútba. Erre leginkább azért van szükség, mert a dán oldalon épp a tengerparton van a Kastrup nemzetközi repülőtér, amelyhez nem passzoltak a magas hídpillérek, biztonsági szempontból. És ha már a hídpillérekről van szó, az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy 204 méter magasak, ezzel Svédország legmagasabb építményei - a Turning Torso is "csak" 190 méterre nőtt.

Visszatérve az alagútra, ehhez kellett egy mesterséges szigetet építeni. Ugyan épp a közvetlen közelben volt egy nagyobb sziget (Saltholm, azaz Só-sziget), de ez nem jöhetett szóba, mert természetvédelmi terület, gazdag növény- és állatvilággal. Szóval csináltak mellette egy új szigetet (Peberholm, vagyis stílszerűen Bors-sziget), aminek a mérete kb. 4 x 0,4 km és Dániához tartozik, innen a dán név is.

A sziget anyaga a tengerfenékről kotort homok, kő, agyag és mész, a szigetet pedig kétmillió köbméter fekete gránit veszi körül. Kezdetben nem volt ez egy barátságos hely...de az évek során belakták a növények és egyre több állat is, most már többszáz fajról van szó. Minden évben lajstromba veszik őket - már amit megtalálnak :-) -, és örvendetes módon több ritka faj is megjelent, pl. egy mérgező pók (ami a szakértők szerint nem is veszélyes).

Ami még érdekesség, hogy bár a sziget a nagyközönségtől el van zárva, mégis évente 8 tonna szemetet szednek össze róla. Ezeket a kedves utazóközönség hajigálja ki a vonatból és más járművekből, szóval a hídról. (Vajon mi lehet a vízben és a tengerfenéken?...)

A nap svéd szava: spindel (pók)

Madarak

Jó, ha egy városban van madárcsicsergés és madarak. Malmöben vannak is számosan - pl. többfajta sirály, vadkacsa, vadliba, hattyúk, csókák, feketerigók, cinkék és még jópár hasonló és különböző madárféle.

De van, aki úgy gondolja, lehetne még ennél több szárnyas is. Erik Berglin madarakat - köztük egzotikusokat is - ragaszt fel a város különböző helyein (sőt: Svédország-szerte, 2006-2007 között ezerszámra).

Nemrég a városban láttam két ragasztott madarat, és elmondhatom, hogy nagyon jó minőségűek. Látszik, hogy Erik sok energiát fektet a projektbe. Aki szeretné látni, milyenek a madarak, gyűjtöttem néhány linket (csak kb. ismerem fel a madarakat, sorry):

• Ragadozómadár ragasztás közben
• Tukán, színes környezetben
• Többféle madár

Ez is van olyan dekoratív, mint a színes graffitik az Anna P-hus-ön (parkolóház). Vagy nem?...

A nap svéd szava: fågel (ejtsd: fógel; madár)

Kacsáék az étteremben :-)

Aki Malmöben lakik, az mindenféle állatokkal is együtt lakik, amelyek a legváratlanabb helyen és időben bukkannak fel. Persze ahol ennivaló van, ott nagyobb eséllyel jelennek meg a (főleg tollas) lakótársak.

Ez a kép ma készült, ebédidőben. A serdülő vadkacsák nyugisan elhelyezkedtek a célszemély közvetlen közelében, a háttérből a mamakacsa dirigált. Majd - mivel nem kaptak semmit -, szépen, kacsasorban elvonultak...

A nap svéd szava: anka (kacsa)

Virágok és játszóterek

Csak mostanában jöttem rá, hogy valami elképesztő mennyiségű virágot ültettek ki Malmöben. Most éppen a nárciszok és a tulipánok vannak többségben, de pl. árvácskából sincs hiány.

A brazil barátnőmtől én is kaptam két cserépnyi mininárciszt a múlt héten, de sajna nem sokáig bírták a balkon trópusi klímáját, így énm is vettem két újabbat (lehet tippelni, hogy néznek ki mára). Amikor ezt írom, már a cseresznyefák - az igaziak és a díszek - is virágoznak.

Egyéb mozgolódás is van errefelé: az elmúlt hetekben a kertünkben felújították a játszóteret, így most már hinta és egy vagány csúszda is van. Na meg egy homokozó. Egyre több kisgyerekes család van a lakóközösségben, innen jött az igény.

De a mellettünk lévő Beijers parkban is van egy jó kis játszótér, többek között zsiráfos és zebrás csúszdával. Ez az egyike Malmö jópár téma-játszóterének - van pl. cirkuszos, tengeri, spirál, naprendszert modellező (!), és olyan is, ahol a sérült gyerekekre is gondoltak. Nemsokára képekkel is jövök, amik azt bizonyítják, hogy Malmöben jó dolog gyereknek lenni (emiatt is) :-)

A nap svéd szava: lekplats (játszótér)

Madárlátta, mind megette :-)

Meggyónom, hogy egyszerűen nem tudtam ellenállni...tegnap este az ICA Maxi-ban muszáj volt lefényképeznem ezt a miniatűr csodát - íme, ő az (a tetőn a felirat: Välkommen, azaz kb.: üdvözlünk/isten hozott). Nos, vakmerő tettemnek meg is lett a büntetése: az éppen arrajáró eladófiú zord arccal tudatta velem, miszerint tilos az üzletben fotózni, idézem: "az eladók integritásának védelme érdekében". Öööö, akkor ez azt jelenti, hogy az eladókat tilos lefényképeznem? - érdeklődtem ártatlanul. Nem, ez általában vonatkozik az egész üzletre. (Na akkor most fejtse meg az előző mondatot, aki tudja.)

De félre a huzavonát, vegyük szemügyre magát az építményt...amiről a fentiek miatt sajnos csak egy fotót sikerült lőnöm. Nem, nem babaház és nem szobadísz - bár az utóbbinak is beillik igényes megmunkálásával.

Szabad a gazda? Ez kérem egy exkluzív, svéd stílusú madáretető :-) A tetőszerkezet túloldala zsanérral felnyitható, a magok beönthetőek - alul pedig az erre szolgáló lyukakon kizúdulnak, majd a ház "kerítése" megakasztja őket. Az ebéd tálalva, jó étvágyat!

Aki ilyet szeretne a kertjébe, az 129 korona leszurkolása után (kb. 3800 Ft) már viheti is...de kis nézelődés után további csinos - és formatervezett - modelleket is találtam a neten - pl. itt vagy itt. De az ötletesség az olcsóbb megoldásoknál is fellelhető. Ezzel a praktikus darabbal mi is megpróbálkozhatunk otthon. Az alatta található szöveg szerint "a szemét az, ami a fantázia elfogyása után megmarad" :-)

No igen, ebből is látszik, hogy közeledik a zord - vagy ki tudja, milyen - tél és az is, hogy errefelé nagy kultúrája van a madáretetésnek. Szinte nincs is olyan szupermarket, ahol ne lennének fellelhetőek azok a magokkal dúsított golyóbisok, amiket ki lehet rakni a kis szárnyas vendégeknek.

Egyébként a svédek nemcsak szeretik, de ismerik is a madarakat. Itt - hiába vagyunk csak picit északabbra - annyiféle madárfaj van, amit még életemben nem láttam, hogy időnként csak lesek. Nemhogy a svéd, de a magyar nevüket sem tudom. De a legutóbbi könyvleárazáson (ezt bokrea-nak hívják) beszereztem egy remek zseb-madárhatározót. Már csak magammal kellene hurcolásznom :-)

A nap svéd szava: fågelmatare (madáretető)

Hírünk Svédországban...

Tanárok, szomszédok kérdezik tőlem, mi is a helyzet Magyarországon, a vörösiszappal? Érintett-e a családounk? Sok biztatót sajnos nem tudok mondani csak továbbra is figyelem a híreket. Szerdán és pénteken is fél-féloldalban írt a Metro a bauxitbányánál történt súlyos balesetről, a tegnapi Sydsvenskan pedig három oldalon elemzi a legújabb eseményeket...benne egy svéd környezetvédelmi szakember nyilatkozatát (aki maga is budapesti lakos), aki azt furcsállja, hogy mintha a fővárosban, Budapesten senkit nem izgatna a dolog: a képen vígan sétáló fiatal párok, akik elmondásuk szerint teljesen megbíznak a kormány ígéreteiben, miszerint elhárítják a katasztrófát. Ő viszont a baleset óta kizárólag palackos vizet ad a gyerekeinek, mert nem bízik a magyar mérésekben, azaz abban, hogy a Duna nem veszélyeztetett. (Szerinte a magyarok nem mérnek mindent a vízben.)

A ma esti svéd híradóban pedig bemutattak egy légifelvételt, amin már nyáron(!) látszott, hogy erősen szivárog a vörösiszap. A hivatalos magyar felelős ezt teljesen kizártnak nevezte...

Legutoljára - ha jól emlékszem - a magyarországi libatoll-tépés kapcsán kialakult sajtóvisszhang kapcsán szerepelt Magyarország a svéd hírekben (ez olyan egy-másfél éve volt). Nagyon sajnálatos, hogy már megint ott vagyunk és megint negatív hír vagyunk (persze tudom, kevés a pozitív hír amúgy is) :-(

A magyar országimázs (is) a kút mélyén van, azt hiszem... Tényleg, emlékszik még valaki a - korábbi - Orbán-kormány imázsközpontjára? Na de nem politizálok, mert ez nem politikai blog...

Egyébként Delisa is kiértékelte a vörösiszap-visszhangot... A magyar kommente(lő)k egy része sajnos nagyon is jól jellemzi kis hazánk közéleti viszonyait :-( Sőt, néhányan még a svéd nyelvű fórumokon is aktívak. No, itt még az imázshivatal sem segítene (vagy igen?)...

De az is megérne egy misét, miért durvul el a hangnem Magyarországon, legyen bármilyen témáról is szó (persze tisztelet a kivételnek!). Így azzal is vitába szállnék, hogy csekélységem illetve az én icipici blogom lenne az, ami nagymértékben rombolná Magyarország hírnevét (és amiről N. Balázs írt nekem feddő hangsúllyal az előző bejegyzésem kommentjében)... De nem a sértettség beszél belőlem, csak tényleg érdekes a jelenség.

Hmm, és nagyon nem szeretnék újabb vitát generálni, ha egy lehetőség van rá...

És fontosnak tartom megjegyezni, hogy ahol tudom, propagálom Magyarországot: mint érdekes turisztikai célpontot, mint izgalmas országot, mint kulináris csemegék lelőhelyét és a vendégszerető magyarokat is.

Ugyanakkor még egyszer hangsúlyozom, hogy csak egy mezei halandó vagyok, természetesen nem a blogomból élek, ezt csak hobbiként űzöm, úgyhogy kéretik engem nem szállodával, bankkal, bevándorlási- vagy munkaerőhivatallal összetéveszteni :-)

A nap svéd szava: gås (ejtsd: gósz, liba)

Malmöi szilánkok

• Tegnap este összefutottunk B.-vel, ugyanis éppen megláttuk a hátát, ahogy fordult be a lépcsőházuk felé a belvárosban (mi éppen hazafelé kerekeztünk a macskaköves utcán át - micsoda koincidencia!). Megérdeztük, szavaz-e hétvégén. A válasz: "Ááá nem, én otthon sem szavaztam, úgyhogy itthon sem fogok..." Hmmm...zseniális nyelvi megoldás a "hol-is-vagyunk-otthon?" kérdésre, hát nem? (Én egyébként ki nem hagynám a szavazást. Még egy első.)
  

• A Bookline-nél rendelt könyveim végre megérkeztek hozzám, némi konspiráció eredményeképpen, ugyanis egy általam soha nem látott malmöi férfiúnak lettek átadva. Jonas pedig - némi telefonos üldözés után, mivel kétszer kellett neki üzenetet hagynom, hogy visszahívjon - hajlandó volt átadni azokat nekem egy órája, a Hansa üzletközpontban, a Telenor üzlete előtt (ki kellett nyomoznom, hol is van ez a bolt, mert nem szoktam itt járni).

• Október végén megyünk Budapestre, megvannak a repjegyek...erre pont az előbb jött üzenet, hogy az érettségi találkozónk pont akkor lesz Miskolcon amikor mi is. Bingó :-)
  
  
• Én pedig mindjárt el a Västra Hamnen felé, ahol az ICA Maxi-ban dán påläggchoklad-ot veszek (kenyérre való csokilapok), mégpedig E. magyar kollégáinak, akik Sport szeletet és Boci csokit hoztak nekünk a messzi Magyarországról...
  
  
• Apropó, mint megtudtam, Malmöben is lehet Piros Pöttyös Túró Rudi-t venni!!! Mondjuk, hogy a hét híre ;) Na, kit érdekel, hogy hol? (Bár még nem ellenőriztem le az infót.)
  
  
• Ha már magyarok: tegnap du. egy magyar sráccal kávéztunk, aki friss malmöi létét meghazudtoló gyorsasággal talált munkát (még laknia sincs hol tulajdonképpen). A hétfői tornán pedig a helyettesítő lány elárulta, hogy az apukáját Károlynak hívják, azaz magyar, ő maga pedig mindent megért magyarul, de nem nagyon beszél, mind mondta, csak "kicsit".
  
  
• Az új félévben tegnap mentem először busszal a suliba, hát elég fura érzés volt. És azt hiszem, elszoktam a gyaloglástól amióta bringázok. Úgy éreztem magamat, mint egy partra vetett pingvin, aki nagyon lassan halad :-))

A nap svéd szava: promenad (séta)

Világhódító svéd faló

Dalarna megyéből, pontosabban Nusnäs-ből származik Svédország egyik fontos jelképe, a dalahäst (szó szerint: dala-ló). Hagyományosan pirosra festik és kék-fehér stilizált mintával díszítik. Már az 1600-as években is készültek dalahäst-ek, akkoriban inkább csak fabútorok anyagmaradékából.

A Grannas Anders Olsson nevű, első "hivatalos" dalahäst-gyártó céget 1922-ben alapították, ekkor a cégalapító Anders 26 éves volt. Nyolc testvére közül két öccse, Nils és Jannes 9 ill. 7 éves volt, ők iskola után segítettek a bátyónak lovakat faragni. 1928-ban megalapították a Nils Olsson Hemslöjd-öt, a második családi vállalatot. Néhány fotó a gyártásról megtekinthető itt és itt.

Az 1939-es New York-i világkiállításon - épp a nagy gazdasági világválság és a II. világháború közötti kis időben - egy 3 méter magas, 1 tonnás dala-ló képviselte Svédországot, innentől kezdve számít az ország szimbólumának. Ugyanott kb. 1000 kg-nyi kisebb lovat adtak el az ajándékboltokban.

A világ legnagyobb dalahäst-je Avesta mellett található és 13 méter magas. 1989-ben leplezték le. Kisebb társaiból rengeteget adnak el Svédország-szerte, ez a legkeresettebb szuvenír az országba látogatók körében. Csak Nusnäs-ben évente 24 millió svéd korona (több, mint 650 millió Ft) értékben kelnek el festett falovak, amelyek között van ülő és futó is, vagy saját szöveggel feliratozott, illetve babakék és -rózsaszín is. A legkisebb dala-lovat Tomas Holst készítette, ez a parányi darab mindössze 3,7 mm magas és 3 mm hosszú :-)

Persze ha már ló, akkor legyen kövér: létezik pl. dala-jávorszarvas, dala-malac és dala-kakas is...

A nap svéd szava: hemslöjd ( (népi) iparművészet)

Napsütötte Malmö

Még 2-3 napja is nehezen tudtam elképzelni, hogy itt tavasz lesz a közeljövőben. Aztán tegnap délután minden értesítés nélkül egyszer csak kisütött a Nap. Teljesen meglepő volt annyi szürkeség és fehérség után. Ma pedig tovább folytatódott a dolog, sőt: már ereje is volt a napsugaraknak.

Annyira feldobott a dolog, hogy a délután nagy részét - az előzetesen eltervezettekkel szemben - kint töltöttem. Éppen csak bekukkantottam a malmöi főiskola nyílt napjára (nagy volt az érdeklődés, így igyekeztem kiszabadulni a tömegből), aztán elsétáltam az innen párszáz méterre lévő Dockan-hoz. Ez a Västra Hamnen-hez hasonló modern, tengerparti lakónegyed, csak éppen egy jachtkikötővel körbevéve. Egy szélcsendes stégen ejtőztem egyet a napon miközben a madarakat figyeltem: egy kárókatona egy nagy halat tuszkolt le a torkán, két hattyú meg békésen aludt a hajók közötti jégtáblákon (amiknek már úgy tűnik, meg vannak számlálva a napjaik). Közben hangos gágogással egy vadlúdcsapat is elhúzott felettünk. Szerintem ők is most jöttek meg, a napokban már egyre több vadlibát látok a városban (télen csak a vadkacsák képviseltették magukat).

Végül a közeli kávézóban kötöttem ki, ahol szintén volt lehetőségem egy kis kültéri ücsörgésre. A hangulat itt már hamisítatlanul tavaszi volt, kutyákkal és kisgyerekekkel. Kissé hunyorogva átfutottam a napi sajtót (Sydsvenskan), persze a magammal vitt kötelező olvasmányomat ezúttal is megóvtam a túlzott napsütéstől ;)

Majd amikor már a kávét is megittam és az újságon is túlvoltam, a közeli ICA Maxi hipermarket felé szaporáztam a lépteimet...

A nap svéd szava: vårkänslor (kb.: tavaszi érzések, tipikusan minden újságban olvasható mostanában)

Egyszer volt...27+12 farkas

Ezek a hírek nagyon érzékenyen érintettek, úgyhogy gondoltam, megosztom mindkét történetet. Nem ígérem, hogy objektív leszek, mert megvan a magam véleménye...

Háttérinformáció 1:

Svédországban a farkasok a 70-es évekre gyakorlatilag kipusztultak. Azonban napjainkra az állomány - főleg Norvégiából áttelepedett példányokból - kb. 230 főre nőtt, ami azért még mindig nem egy hatalmas szám (összehasonlításképpen: az ország jávorszarvas-állománya kb. 300-400.000 főből áll).

Első történet:

A svéd parlament (Riksdagen) tavaly októberi döntése alapján - nyilvánvalóan a vadászlobbi befolyására - 27 farkas kilövésére adott engedélyt a 2010. január 2 - február 15 közötti időszakra. Célként ugyan a farkasállomány belterjességének, a beteg egyedek számának csökkentését tűzték ki (későbbi vérfrissítés tervbe vételével), de ennek ellentmond a vadászat sebessége, szervezetlensége és a megyék közötti koordináció teljes hiánya. Ráadásul 7 farkast először csak megsebesítettek, ami túl magas szám.

Nem nevezhető éppen fairnek az a tény sem, hogy mintegy 12.000(!) vadász kapott zöld utat a farkasok - ismétlem: 27 db - megölésére. Ez 444 vadászt jelent kilövendő farkasonként!

A vadászat első napján 21 farkast lőttek le. Dalarna megyében pl. 10-et (a megyére engedélyezett 9 helyett). A 27-es kvótát már a második napon elérték a vadászok, így a másfél hónaposra "tervezett" akció szűk két nap alatt lezajlott.

A svédek többsége - velem együtt - igen rossz véleménnyel van a kétes kimenetelű vadászatról és annak engedélyezéséről is...aminek legnagyobb felmutatható eredménye éppen hogy a farkasok iránti szimpátia általános növekedése. És ugye ők csak akkor ölnek, ha enniük kell. Ellentétben az emberekkel.

Az azóta elvégzett boncolások is azt mutatják, hogy a vadászat mellett érvként használt belterjesség nem állja meg a helyét: az elejtett farkasok 90%-a teljesen egészséges volt (a maradék 10%-nál is csak kisebb, szinte elenyésző mértékű egészségügyi problémát találtak). Az országos farkaskutatási program vezetője nagyon kritikus hangú cikket írt a környezetvédelmi minisztert támadva.

A Természetvédő Egyesület (Naturskyddsföreningen) pedig úgy határozott, panaszt tesz az EU illetékes szervénél. Úgy vélik, Svédországban a farkas továbbra is a legveszélyeztetettebb fajok között van és a 210 fős állomány közel sem akkora, hogy vadászati engedélyeket szabadna kiadni. Nyilván bármilyen ítélet is születik, az mit sem segít a már kilőtt állatokon...


Háttérinformáció 2:

Korábban már írtam az északi állatok parkjáról (Skånes Djurpark), amely tőlünk nem is olyan messze, Skåne megyén belül található. A parkon belül 10.900 nm-es területen a 12 fős - itt is szigorúan kialakult hierarchiában élő - farkasfalka lakóhelye igen impozáns: egy hídon át a magaslati megfigyelőtoronyba juthatunk, ahonnan az állatokat - kis szerencsével - megpillanthatjuk a természetesnek ható erdei környezetben. De ezt a pár sort ma már sajnos múlt időbe kell tennünk és itt kezdődik a...

Második történet:

A múlt hétvégén két állatparki farkasnak sikerült átrágnia magát (az addig biztonságosnak hitt) vasrács-kerítésen és kijutottak a park területére. A két farkas sikerült befogni és a kerítést megjavítani. Azonban ez már nem sokat segített: a többi farkas látta, hogyan sikerült kitépni a kerítést és ugyanazzal a módszerrel egy másik részen további 3 farkas jutott ki be a park többi területére, méghozzá a látogatási idő alatt. Egy szarvast valamint egy juhot is megöltek.

A kiszökött farkasokat a park vadászai lelőtték. Ekkor derült ki, hogy a lelőtt állatok egyike az alfanőstény volt, a falka vezetője. A vezetőjüket elveszítve a kerítésen belül maradt farkasok teljesen megzavarodtak és kétségbeestek és - az állatkert vezetősége által kiadott sajtónyilatkozat szerint - minden erejüket a kerítés ellen fordították. A park vezetősége úgy látta, hogy - a sötétség közeledtével - nincs más megoldás és végzetes döntést hoztak: az összes farkast le kell lőni. Ez meg is történt, így nagyon rövid idő leforgása alatt az állatpark a teljes farkasállományát elveszítette :-(

Állítólag emberélet nem forgott veszélyben, mert a parkot kiürítették - bár egy látogató beszámolója alapján semmi ilyenről nem volt szó, sőt: semmilyen információt nem kaptak a helyzetről és észlelésük szerint fejetlenség uralkodott az alkalmazottak körében. (Nyilván az éles lövedékekkel való lövöldözés sem túl egészséges a látogatók jelenlétében...)

Az állatkert igazgatójának nyilatkozata alapján nagyon sajnálják az esetet, de azt tették, amit az adott krízishelyzetben tenniük kellett. Kábítólövedék alkalmazása (annak kis hatótávolsága miatt) nem volt lehetséges. Az ügyet kivizsgálják és levonják a szükséges konzekvenciákat. Azóta kiderült, hogy nem volt elektromos kerítés a farkasok körül (mint a legtöbb svéd állatkertben, ahol farkasokat tartanak).

Frissebb hír: az egyik állatvédő szervezet tüntetést tartott a Skånes Djurpark parkolójában, a park bezárását követelve. Ugyan engedélyük nem volt a tüntetésre, de az állatkert nem hívott rendőrséget, mondván, hogy mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani. (Ezt csak mint érdekesség említem meg, a svéd mentalitás talán jellemző adalékaként.)

Az még erősen kérdéses, lesz-e újabb farkasfalka a parkban és mikor. Ha igen, az nem idén lesz, az biztos...

Éppen csak pár nappal a sokat vitatott farkasvadászat lezárása után különösen rossz érzéseket kelt a legtöbb emberben ez a tragikus esemény :-(

Svédország : Farkasok - 2 : 0

A nap svéd szava: varg (ejtsd: varj, jelentése: farkas)

Ui.: Juditnak üzenem - aki nemrég írt nekem a blogon keresztül -, hogy hamarosan válaszolok a kérdéseire...csak egy kis türelmet kérek, o.k.? És ha egy e-mailcímet is kaphatnék, az talán még gyorsabbá tenné a dolgot (ugyanúgy beírhatod ide, mint az üzenetet). Köszi!

Kártyák és egyebek

Az utóbbi napok jó sok őszi esővel voltak megöntözve...pedig jól jött volna egy kis napsütés, ha már az anyu éppen itt volt látogatóban. Azért így is elég sok helyre eljutottunk, megnéztük pl. a malmöi múzeum Nelson Mandela-kiállítását és a gazdag állatgyűjteményt is (nem is gondoltam volna, hogy élő állatok is vannak a múzeumban).

Voltunk a városi könyvtárban is, ahol éppen ENSZ-kórusnap volt...az első előadás különösen érdekes volt: négy könyvtárosnő jelbeszéddel elmutogatta egy dal szövegét. Aztán persze ettünk falafelt a Mix-ben és amikor csak lehetett, kávéztunk egy jót. Erre az is jó ürügy, hogy az Espresso House-kártyámra 10% kedvezményt kapok (ill. 20%-ot elvitel esetén).

És ha már kártya, a 2 db mágnescsíkos Skånetrafiken Rabattkort-omat (feltölthető kártya, amit busz- ill. vonatjegy vásárlásához lehet használni) lecseréltem az új Jojo-kártyára, ami modernebb, rádiós elven működik, azaz csak oda kell érinteni a leolvasóhoz és meg kell várni a pittyenést (lényegesen gyorsabban megy, mint a mágnescsíkos procedúra). Az átmeneti időszakban a régi leolvasók is működnek - amikkel egyébként elég sok a gond, ezért is értek meg a cserére, a kártyák is könnyen átmágneseződnek -, a havi bérletek cseréje pedig majd a lejáratkor történik meg. Míg eddig külön plasztiklap volt a tetszőleges összeggel feltölthető Rabattkort (új nevén Reskassa) és a havi bérlet Skånekort (új nevén: Period), ezentúl a kettő egy darab Jojo-kártyán is helyet foglalhat. A cserét hatalmas reklámkampány harangozta be, így nincs ember, aki ne tudná, hogy itt a csere ideje ;)

Egyébként érdemes tudni, hogy a Rabattkort-tal/Reskassa-val mindig 20%-kal olcsóbb a busz-/vonatjegy, mint készpénzzel fizetve. Ha legalább két felnőtt (és max. három gyerek) utazik együtt, akkor Duo/Familj jegyet érdemes kérni, ez további 10% kedvezményt jelent. Az is nagyon jó, hogy a kártyával az egész Öresund-régióba lehet jegyet venni, tehát pl. Dániába is, de a szomszédos Blekinge, Kronoberg és Halland (svéd) megyékbe is.

A nap svéd szava: tidtabell (menetrend)

Utazó háziállat

Bár nem nagy horderejű dolog, de meg szerettem volna osztani, hogy milyen érdekes útitársunk volt múlt pénteken a vonaton. Először a norrköpingi peronon láttam meg, és a szemem sarkából azt gondoltam, fura szerzet ez a kutya. Nos, nem kutya volt, hanem egy picike bárány. Olyan 2 hetesre saccoltam maximum (vagy még annyi sem volt?), nagyon rövid volt még a szőre, de kifogástalan engedelmességgel ment a rózsaszínű póráz - igazából hám - végén.

Egy lánnyal volt a jószág és ugyanabba a kocsiba szálltak, mint én, így azt is megfigyelhettem, hogy cumiból eszik (természetesen a bárány...) és ha elrendezgetik a hosszú lábait, ölben is tud feküdni. Sokáig nem követhettem a fejleményeket, mert a kalauznő invitálására átvonultak valahová a bisztrón át (és nem, nincs melegkonyha a büfékocsiban, mielőtt valaki rosszra gondolna). Aranyos jelenség volt. Eddig azt hittem, hogy birkák és hasonlók csak az indiai/pakisztáni/stb. tömegközlekedési eszközökön fordulnak elő. Hát nem, a helyjegyes X2000-en is simán ;)

Egyébként érdekes, de tényleg a bisztrókocsiban lévő ülések tájéka van állatszállításra kijelölve (aholis a kocsi fele étkező, a másik fele ülőhely), pont az ehavi fedélzeti újságban érdeklődött valaki a "Kérdezd meg a mozdonyvezetőt!" rovatban, hogy miért is van ez így. A pontos válaszra nem emlékszem, de valahogy kizárásos alapon alakult így, mert a többi kocsiban másféle funkciók miatt inkább nem terveztek be állatokat (pl. első osztály, csendes rész, mozgássérültek liftje, stb.).

A nap svéd szava: lokförare (mozdonyvezető)