Kik a legismertebb svédek külföldön?

Találtam egy nagyon jó kis írást, pontosabban egy magánjellegű kutatás eredményét. A (természetesen) svéd illető azt szerette volna kideríteni, hogy mely svédek a legismertebbek külföldön. Az egy dolog, hogy a svédek szerint kik a leghíresebb honfitársak - no de ezek a személyek vajon megegyeznek-e azokkal, akik nemzetközi viszonylatban a leghíresebbek?...

A kutatás alapját Google keresések adták. A módszer lényege, hogy nézzük meg, egy adott személyről összesen hány nyelven találhatóak írások, cikkek a Wikipedia-n (amely a világ kb. 5. legnagyobb weboldala). Csak referenciaképpen, néhány - világszerte jól ismert - személyre vonatkozó találatok:

• Jézus: 213 nyelv
• Barack Obama: 199 nyelv
• Mohamed próféta: 150 nyelv
• Elvis Presley: 119 nyelv
• Albert Einstein: 166 nyelv
• Jeanne D'Arc: 104 nyelv
• Bob Marley: 91 nyelv

A felmérés 2013. márciusában készült, azaz a jelenlegi eredmény nem pont ugyanez lenne, de valószínűleg összességében nem lenne túl nagy eltérés.

Az, aki ezt a keresést csinálta, előzetesen tippelt is az első 5 helyezettre, szerinte ők a legismertebbek külhonban (nem sorrendben):

• Carl von Linné (természettudós, botanikus, orvos)
• Alfred Nobel (kémikus, a dinamit feltalálója, a Nobel-díj megalapítója)
• Ingmar Bergman (filmrendező)
• Greta Garbo (színésznő)
• Olof Palme (politikus, 1982-86 között miniszterelnök, 1986-ban  merénylet áldozata lett)

Ehhez képest a következő eredmény született.

1. Carl von Linné (1707-1778)                       123
2. Alfred Nobel (1833-1896)                         108
3. Ingmar Bergman (1918-2007)                      96
4. Selma Lagerlöf, író (1858-1940)                  68    (A Nils Holgersson szerzője)
5. Ingrid Bergman, színésznő (1915-1982)        68
6. Zlatan Ibrahimovic, focista (1981- )               67
7. Carl XVI Gustaf, 1973-tól a svéd király (1946- )         65
8. Dag Hammarskjöld, az ENSZ volt főtitkára (1905-1961)     63
9. Anders Celsius, tudós (1701-1744)                     62
10. Astrid Lindgren, író (1907-2002)                      61
11. August Strindberg, író (1849-1912)                    58
12. Pär Lagerkvist, Nobel-díjas író (1891-1974)     58
13. Greta Garbo (1905-1990)                               58
14. Olof Palme, (1927-1986)                               58
15. Verner von Heidenstam, író, költő (1859-1940)         57
16. Fredrik Reinfeldt, jelenlegi miniszerelnök (1965- )   56
17. Eyvind Johnson, író (1900-1976)                 55
18. Loreen, énekesnő (1983- )                   55
19. Harry Martinson, író (1904-1978)                      54
20. Gustav II Adolf, király (1594-1632)                   53

Néhány további helyezett, a teljesség igénye nélkül...a talán általunk is ismert hírességekkel:

Björn Borg, teniszező (1956- )                  49
Agneta Fältskog, énekesnő az Abba-ban (1950- )        48
Gustav Vasa, király (1496-1560)                       45
Victoria koronahercegnő, trónörökös (1977- )          43
Stieg Larsson, krimiíró, újságíró (1954-2004)          42

Stefan Edberg, teniszező (1966- )                  42
Carl Larsson, művész (1853-1919)              41
Kristina királynő (1626-1689)                          40
Göran Persson, volt miniszterelnök (1949- )          40
Anni-Frid Lyngstad, az ABBA énekesnője                37

Raoul Wallenberg, diplomata (1912-kb.1947)            36
Max von Sydow, színész (1929- )                  36
Mats Wilander, teniszező (1964- )              36
Silvia királyné (1943- )                              35
Fredrik Ljungberg, fotballista (1977- )                  35

Benny Andersson, zenész,ABBA-tag (1946- )             34
Björn Ulvaeus, zenész, ABBA-tag (1945- )             34
Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója (1926- )           33
Stellan Skarsgård, színész (1951- )                     32
Sven-Göran "Svennis" Eriksson, futballedző (1948- )   31

Daniel herceg, Victoria férje (1973- )                31
Anna Lindh, politikus, miniszter (1957-2003)          30 
Carolina Klüft, olimpiai- és világbajnok atléta (1983- )       30
Anja Pärson, olimpiai- és világbajnok síelő (1981- )  28
Arvid Carlsson, orvosi Nobel-díjas (1923- )           28


A következtetéseket mindenki levonhatja a listából. A "top 20-as" lista két fiatalja, Zlatan és Loreen is külföldi szülőkkel rendelkezik, ez is jól mutatja Svédország sokszínűségét. Magyar vonatkozású személy Raoul Wallenberg, aki Budapesten mentett meg zsidókat a náci deportálás elől. Sajnálatos módon a listán szereplők közül két magasrangú politikus is gyilkosság áldozata lett (Olof Palme és Anna Lindh).

Az írás címe egyébként: "És a világ legismertebb svédje nem Astrid Lindgren..." - aki többek között a Harisnyás Pippi szerzője.

(A képen Carl Larsson festménye.)

A nap svéd szava: medlem (tag)

Az állam és az emberek

Az állam. Mi jut erről eszünkbe? "Állambácsi", állami intézmények,
mint pl. APEH (újabban NAV), stb. Függetlenül attól, hogy 1960-at vagy napjainkat vesszük, bizonyos negatív asszociációink azért vannak. (Emelje fel a kezét, akinek nincs.) De ezzel nem vagyunk egyedül: a többi demokratikus ország lakói sem szívesen kerülnek kapcsolatba az állammal, aki információt vagy inkább pénzt akar rajtuk behajtani.

Svédországban többszáz éve nem volt olyan rezsim uralmon, ami visszaélt volna a hatalmával és kihasználta volna az embereket. Ez nem jelenti azt, hogy semmilyen visszaélés nem volt, de azokat egyes személyek követték el, nem szervezetten / az állam támogatásával. Az eseteket kivizsgálták, a tetteseket bíróság elé állították.

Mint ismert, Svédország régóta a jóléti állam modellje. A svédek büszkék az államra és azonosulnak vele(!), ez világszerte is ritkaság. Pl. 1996-ban volt egy közvéleménykutatás, aminek az eredménye szerint a lakosság túlnyomó többsége úgy nyilatkozott, hogy az adóterhelés - hogy ki mennyit adózik - teljesen rendben van. Az adó pedig az állam által nyújtott szolgáltatások ára és az általános felfogás szerint erre az ember ne panaszkodjon ill. ne próbáljon csalni.

Ebből következik, hogy az állami hivatalok szolgáltatnak, így a kérdéseinkre általában barátságos, gyors, korrekt választ kapunk. Az ügyeket nem csak személyesen lehet intézni, hanem az esetek 99%-ában telefonon és interneten is, így egy hivatalos ügyintézéshez nem kell félnapi sorbanállás. Ez az ideérkezőknek hihetetlen, és egy-egy ilyen pár perces "akció" után elgondolkodunk, hogy ez máshol vajon miért nincs így? (Költői kérdés, tudom.) Tovább megyek: ha netán hibát vétünk - előfordul -, akkor sem harapják le a fejünket, hanem végtelenül udvarias levélben felkérnek hiánypótlásra vagy hasonlóra. A levelek pedig 1 nap alatt ide- ill. odaérnek. Mindig. Ha pedig ők hibáznak, akkor nyugodt szívvel rámutathatunk erre, nem kell packázástól tartani.

Az adóbevallásról már írtam korábban, a Skatteverket (adóhivatal) által ismert számadatokat már eleve beírják a bevallásunkba, csak az esetleges levonásokkal kell kiegészítenünk. Már ha papíron küldjük be, mert ugyanezt megtaláljuk a neten is, belépés után. De ha egyáltalán nem módosítunk, akkor küldhetünk egy rövidke sms-t is válaszként :-)

Aztán ott van a nyilvánossági elv (offentlighetsprinzipen), amely jog az alkotmányban bennefoglaltatik és garantálja, hogy a lakosság betekintést nyerjen a hivatalok tevékenységébe (pl. bíróságok, rendőrség, Kronofogden - adósságkezelő). Ezt bárki megteheti, anélkül, hogy megmondaná, ki ő, és miért akar információt. Ennek előnyei és hátrányai is vannak, de több az előny: az állampolgárok jogbiztonsága növekszik, mert a döntéseket kontrollálni lehet és a politikusok és egyéb állami alkalmazottak tudják, hogy "az állampolgárok szeme" rajtuk van, ezt a sajtó és más média a nyilvánosság erejével támogatja. A nyilvánosság legnagyobb hátránya, hogy az egyes személyek integritása csökken.

Ezt pl. a saját bőrünkön éreztük pont 4 éve, mielőtt a lakást vásároltuk és hitelígéretet (lånelöfte) kértünk több banktól is. Egymás után futottak be - a bankok ajánlatai mellett - a kimutatások (kreditupplysning), amiben kötelesek tájékoztatni bennünket, hogy xy bank adatokat kért le rólunk. Mármint hogy döntést hozzanak, pl. hogy lássák, nem vagyunk-e nyakig eladósodva. Ez egyrészt furcsa érzést keltett bennünk (magyar viszonylatból svédbe konvertálódva), másrészt egy bankkal való tárgyaláson még kifejezett hátránynak is bizonyult: a bank munkatársa ugyanis kissé gyanúsnak találta, hogy ennyi lekérdezés szerepel a nevünk mellett. Könyörgöm, én akartam, hogy lekérdezzenek rólam adatokat?...

A nap svéd szava: myndighet (hivatal)

Mindenféle jelenségek

Itt nem természeti csodákra gondolok, hanem inkább olyan dolgokra, amik lassan már fel sem tűnnek nekem, de azért időnként még eltűnődöm, hogy ez vajon miért alakult így?... Ez nagy részüknél talán örökre rejtély marad. De vannak olyanok is, amik teljesen érthetőek és logikusak, csak magyar szemmel nézve érdekesek. Néhány példa mindkét kategóriára:

• Fordítva működő zárak és villanykapcsolók. Amikor nagyon nyitnánk az ajtót, de nem megy, gondoljuk erre az eshetőségre is :-) Na de ennyire nem egyszerű a dolog, sok normális irányba működő zár is van, törvényszerűséget nem sikerült felfedezni. Talán ahogy sikerül a mesterembernek a felszerelés... A villanykapcsolóknál ugyanez. Időnként. Szóval ha látszólag fel van kapcsolva és nem világít, akkor még van remény. Lekapcsolni! ;)
  
  
• Városszerte kisebb-nagyobb szökőkutak díszítik a tereket, általában valamilyen szoborszerűségből szökik a víz. Ezzel még semmi különöset nem mondtam - csakhogy errefelé a szökőkutakat télen sem kapcsolják le. Szépen működnek is, a visszahulló vízsugár pedig különösen kreatív formákban fagy rá a szökőkút összes létező szilárd felületére, ezzel teljesen új formációkat létrehozva. Az eredeti szoborféleség persze teljesen felismerhetetlenné válik. Ezt akár nevezhetjük a modern művészetek egy új fajtájának is, amikben a skandinávok amúgy is jók.
  
  
• Ne lepődjünk meg, ha távolságot mérföldben (mil) adnak meg. Mielőtt nagyon elkezdenénk számolgatni az angolszász területeken elterjedt mértékegységről km-re, jelzem, hogy ez a mérföld nem az a mérföld :-) Ugyanis 1 svéd (és norvég) mil 10 kilométernek felel meg. A mil-t leginkább a beszélt nyelvben alkalmazzák, hivatalos összefüggésben a kilométert használják. Kivéve a gépjárművek üzemanyagfogyasztását, az hivatalosan is liter per mil - csak hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog. Majdnem dobtam egy hátast, amikor nemrég az egyik ismerősöm megemlítette, hogy 0,5 litert fogyaszt az autója :-) A mil nem elfogadott mértékegység az EU-ban, így az Európai Unión belüli kommunikációban gyakorlatilag nem használható.
  
  
• kent.nu, tv.nu - az előbbi a Kent oldala, az utóbbi egy online tévéműsoroldal. Sok más svéd weboldallal együtt az a közös bennük, hogy nem az .se (Svédország) nemzeti domain alá tartoznak, hanem a .nu alá, amely a csendes-óceáni Niue szigetének a nemzeti domain-je. Viszont néhány országban - Belgium, Hollandia, Dánia, Svédország - a "nu" szócska jelentőséggel bír (svéd jelentése: most), ezért közkedvelt domain-né vált, még 2003 előtt. Az is gyakran előfordul, hogy két különböző cég birtokolja a .nu-ra és a .se-re végződő weboldalt.
  
  
• És végül egy nagyon okos és hasznos dolog: a fényvisszaverő csíkokkal ellátott láthatósági mellény, de leginkább annak az aktív használata. Ha csak egy dolgot lehetne ajánlanom így télen, a ködben-sötétben, ez lenne az. Szinte mindegyik kocogón/futón (akik vannak szép számmal!) van mellény, még nappal is, ami szintén nem hülyeség. A bicikliseken is van, ugyan nem mindegyiken, de amióta láttam egy reklámot, amely azt mutatta be, hogy a sötétben egy autó számára mennyire láthatatlanok vagyunk mellény nélkül, azóta erősen ott van a tudatomban, hogy mellény, mellény. Vagy legalább a kabátról lógó fényvisszaverő figurák és társaik, amiket pl. minden szupermarketben és könyvesboltban lehet kapni és akár életet is menthetnek. A sorokba rendezett ovis gyerekek reggelente ugyancsak láthatósági mellényben vonulnak a házunk előtt. És a gazdák sem feledkeznek meg a kutyákról, nekik is van fényvisszaverős mellényük. Van, amelyik kutya mini, villogó LED-lámpát (is) hord a nyakörvén.

A nap svéd szava: reflexväst (láthatósági mellény)

IKEA-tények (2. rész)

Akkor íme még több információ a kék-sárga cégóriás mindennapjaiból:

• Az IKEA-áruházakban (aki már járt náluk, tapasztalta) van étterem is, ahol tipikus svéd ételeket lehet enni, többek között húsgolyókat (köttbullar). Az évek folyamán az IKEA lett a legnagyobb svéd készétel-exportőr. Az étterem kötelező része az áruházaknak, mert Ingvar Kamprad szerint "nem lehet éhesen vásárolni". Ugyanígy mindegyik áruházban van játszószoba, mert "nem lehet úgy vásárolni, hogy a gyerekek láb alatt vannak".
  
  
• Tulajdonosi struktúra: a közhiedelemmel ellentétben az IKEA ma már nem svéd cég. Ugyan a legnagyobb befolyás továbbra is a Kamprad-családé, de egy bonyolult rendszerben több külföldi országban vannak bejegyezve a különböző IKEA-cégek.
  
  Először is, van az IKEA-konszern (IKEA Group). A holland Stichting Ingka alapítvány birtokolja az összes részvényt az Ingka Holding BV részvénytársaságban, amely számos országban tulajdonosa az IKEA-áruházaknak és az IKEA-koncepció legnagyobb franchise-tulajdonosa.
  
  Aztán: az Interogo alapítvány (Liechteinstein) birtokolja az IKEA Holding SA nevű céget (Luxemburg), amely birtokolja az Inter IKEA Systems BV nevű céget (Hollandia), ez az a cég, amely az "IKEA" név és koncepció tulajdonosa. Ennek nagy jelentősége van, hiszen a világon az összes IKEA franchise minden évben 3% jutalékot fizet a forgalom után az Inter IKEA Systems-nek. Csak 2005-ös adatot találtam, eszerint akkor az éves forgalom 135 milliárd korona volt, amiből tehát az Inter IKEA Systems 4 milliárd koronával lett gazdagabb (kb.132 milliárd Ft). Ez a komplikált struktúra korábban titkos volt, csak 2011-ben leplezte le az egyik svéd oknyomozó tévéműsor (és utána maga Kamprad is megerősítette, hogy az információk megfelelnek a valóságnak). Valószínűsíthető, hogy adózási okok vannak a dolog mögött, de további részleteket nem tudni.
  
  Végül van az Ikano-csoport (Luxemburg), amely főleg pénzügyekben és ingatlanügyekben érdekelt, de részben eladással is foglalkozik.
  
  
• Az utóbbi csoportba tartozik az 1995-ben alapított Ikano Bank is, amely Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban működik. Ha számlánk van náluk, a legtöbb tevékenységet csak interneten lehet lebonyolítani. Ez egyébként nem egyedi dolog, pl. én is internetes bankot választottam anno (egy másikat), aminek egyáltalán nincs bankfiókja. Az Ikano Bank reklámjaiban általában a Småland megyei emberek szemfülességét, spórolósságát hangsúlyozzák (természetesen Kamprad szülőhelyéről van szó...).
  
  
• Ha már itt tartunk, Ingvar Kamprad (aki márciusban lesz 87 éves) mindig is kerülte a feltűnést és a pénzszórást. Ő maga egy 1993-as Volvo 240-t vezet - már amikor nem tömegközlekedik. Ha tönkremenne az autója, akkor egy Skoda Fabia-t akar venni. Egy 2010-es svéd interjú olvasható vele itt (a lund-i egyetem lapjának adta).
  
  
• Egy ekkora nemzetközi céget természetesen sok bírálat is ér, ebből sok teljesen jogos. Ilyenek pl. hogy gyakran értékes épületeket bontanak le egy-egy új áruház építése előtt, pl. New York-ban volt ilyen eset. 2012-ben arra derült fény, hogy az oroszországi Karéliában a Swedwood (az IKEA egyik leányvállalata) egy nemzetközileg számontartott, védett erdőt irtott ki.
  
  Egy héttel ez után a botrány után az került napvilágra, hogy az IKEA az 1970-es és 1980-as évek folyamán NDK-s politikai foglyokat dolgoztatott. Ezt az IKEA be is ismerte és bocsánatot kért. Többször előkerült Ingvar Kamprad fiatalkori szimpátiája a náci párt iránt is (pénzt adományozott, tagokat szervezett), ez a hivatalos Kamprad-életrajzban is megemlítésre kerül.
  
  Ugyancsak 2012-ben kavart nagy port a svéd sajtóban (de nemzetközileg is), amikor kiderült: az IKEA szaúd-arábiai katalógusából a nők ki vannak retusálva, csak a férfiak és a gyerekek szerepelnek. Az IKEA végül bocsánatot kért - mivel a retusált katalógus nem tükrözi az IKEA értékrendszerét -, de nem vállalt felelősséget a szaúdi franchise működéséért, amely az ominózus katalógust eredményezte.
  
  
• Ingvar Kamprad - talán ezek után nem olyan nagy meglepetés - a világ leggazdagabb emberei közé tartozik. 2012 júliusában 36 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, ezzel a világ 5. leggazdagabb emberének számít. Európában "csak" a 2. leggazdagabb. A svédországi vagyona 450 milliárd korona, ezzel a leggazdagabb Svédországban. Viszont nem itt él, hanem egy svájci faluban. Persze Svájcban is ő a leggazdagabb. Három fia van: Peter, Jonas és Mathias, akiknek szintén az IKEA az életük.
  
  

 A nap svéd szava: livsmedel (élelmiszer)

Nem hivatalos pontrendszer

Sokféle pontozásos értékelés létezik, így elsőre a felsőoktatási ponthatárok, az autósok szabálysértések szerinti pontozása, vagy a műkorcsolyázók teljesítményének az értékelése jut az eszembe. Nos, itt nem ezekről lesz szó, hanem a svéd ún. "felnőttségi pontokról".

Igen, létezik egy ilyen elmélet - vagy inkább listaszerűség. Ez olyan tevékenységeket foglal magában, amelyeket az igazi felnőttek tesznek :-) Totál viccnek hangzik, de csak félig az. A mindennapi beszédben gyakran hivatkoznak rá, szóval egy valóban alkalmazott "tudományról" van szó.

Példaképpen, ezek a tevékenységek adnak felnőttségi pontot:

• előfizetés napilapra
• tévédíj fizetése (erről majd még írok a későbbiekben, hálás téma...)
• konyhai munkánál kötény használata(!)
• sütés
• ruhák vasalása
• tartós kapcsolat
• rendszeres bevétel / fizetés
• autó tulajdonlása
• vendéglátás írásban megköszönése, mármint utólag (tipikus svéd dolog)
• nyugdíjtakarékoskodás

Ha valakit érdekel, milyen szintre jutott el svéd mércével, bátran töltse ki az idevágó tesztet (figyelem: az itt hivatkozott összes weboldal svédül van), ahol a minél magasabb pontszám jelenti "A" felnőttséget (konkrét értékelés nincs a teszt végén, ez az egyetlen mérce). Ami engem illet, eszerint még nem vagyok felnőtt, no de sebaj, nagyon nem keseredtem el :-) Ugyanezen a weboldalon van néhány "felnőttsztori" is.

És aki azt hiszi, hogy ezt nem lehet tovább fokozni, az nagyon téved. Van egy azonos nevű társasjáték is, amit meg lehet venni és barátokkal közösen lehet önelemezni. Ez annyival eredetibb, hogy a) jó sok, részletes kérdés van benne; b) egy teljesen tudománytalan módszer alapján azt is kiszámíthatjuk, hogy hány évesnek felelünk meg. Néhány példakérdés a társasjáték több, mint 300 kérdéséből.

Felnőttség ide vagy oda, az alkoholvásárlás alsó korhatára boltban 20 év, étteremben viszont 18 év. (Ez utóbbi korhatár indoklása az, hogy egy olyan helyen, ahol személyzet és más vendégek is vannak, nagyobb a kontroll, mint pl. otthon.)

A nap svéd szava: vuxenpoäng (felnőttségi pont)

Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

Nyelvújítások kora

A svéd Nyelvtanács (Språkrådet) minden esztendő végén közzéteszi az év folyamán keletkezett új szavak listáját. Az persze a jövő titka, hogy melyik szó ágyazódik be a nyelvbe tartósan és melyik kopik ki belőle. De akármilyen sors is vár az új szavakra, nagyon érdekes megfigyelni a nyelvi kreativitás eredményeit. Egyúttal azt is megtudhatjuk, mik foglalkoztatták az adott évben a közvéleményt. Például idén ezek voltak a befutók (többek között):

• conversesjukan (converse-betegség) - új név egy olyan egészségügyi problémára, amit vékony talpú vászon tornacipő - pl. Converse márkájú - viselése okozhat. Ezek a cipők népszerűbbek, mint valaha, de a tartós viselésük az egész testre kiterjedő fájdalmat okozhat. Ezt bizonyos orvosok viccesen "conversesjukan"-nak nevezik.
• drinkorexi (drinkorexia) - önéheztetés alkoholfogyasztás előtt. Sok fiatal nappal éhezik, hogy este lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthasson kalóriában gazdag alkoholos italokat. A drinkorexia komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. (Az anorexia mintájára.)
• eurobävning (eurorengés) - az euró-együttműködés komoly problémáit jellemző szó, Görögország pénzügyi krízisével kapcsolatban használták először (júniusban).
• henifiera (hen-esítés) - a "hen" személyes névmás használatának tiltására egy újságíró tiltakozásul az összes "han" / "hon" névmást "hen"-re cserélte le a Dagens Nyheter napilap egyik internetes számában, azaz hen-esítette azt. A téma hátteréről már írtam korábban.
• hubot - humanoid robot, emberszerű robot, az Äkta människor (Igazi emberek) című svéd tévésorozatból.
• kramtjuv (ölelő tolvaj) - olyan zsebtolvaj, aki megöleli az áldozatát, hogy hozzáférjen a zsebeihez. Februárban Gävle-ben letartóztattak egy 22-éves tolvajt, aki ezzel a módszerrel lopott el egy pénztárcát, de Stockholmból is jelentettek ilyen eseteket.
• läshund (olvasókutya) - angolul reading dog, ugyanis az USA-ban és Angliában az utóbbi években elterjedt, hogy speciálisan kiképzett kutyákat használnak a diákok motiválására, pl. felolvasásnál sokat segít, ha egy érdeklődő kutya ül az ember lábánál. Svédországban egyelőre még ritka a módszer alkalmazása.
• memil - rövidítés, eredetileg "medelålders man klädd i cykeldräkt av lycra" (som cyklar hänsynslöst), vagyis középkorú férfi lycra biciklisdresszben, aki kíméletlen a többi biciklistával és a gyalogosokkal szemben. Ninja-biciklistának (ninjacyklist) vagy uralkodó biciklistának (härskarcyklist) is szokták nevezni. A szó angol megfelelője a mamil (middle-aged man in lycra).
• mossgraffiti (mohagraffiti) - a környezetre veszélyes festékek helyett egy új trend jön divatba: mohát összekevernek egy mixerben joghurttal, sörrel és cukorral. Az így kapott masszát falakra, kövekre és edényekre kenik. Néhány hét múlva kinő a moha és hipp-hopp: kész is a mohagraffiti.
• nomofobi (nomofóbia) - attól való félelem, hogy valaki nem folyamatosan elérhető mobiltelefonon vagy nincs állandó internetkapcsolata. Stresszt és pánikérzést okozhat, például nyaralás alatt. (Az eredeti, angol nomophobia szó a "no mobile phone phobia" szavak összevonásából keletkezett.)
• ogooglebar (guglizhatatlan) - olyan dolog / válasz egy kérdésre, amire nem lehet az interneten, pontosabban a Google-ban rátalálni. Talán hihetetlennek tűnik, de százszámra vannak ilyen dolgok :-)
• pekskärmsvantar (kesztyű érintőképernyőhöz) - olyan ötujjas kesztyű, amit nem kell levenni, ha az érintőképernyős telefont akarjuk használni.
• räckviddsångest (kb.: hatósugár-szorongás) - félelem és kényelmetlenség-érzés az elektromos autók tulajdonosainál, azzal kapcsolatban, hogy az autó akkumulátora lemerülőfélben van és félő, hogy még a célbaérés előtt leáll. Tünetek: növekvő aggodalom, magas pulzusszám és hideg veríték. (Angolul: range anxiety.)
• visukal - új színházi forma, amely a hallássérültek és az ép hallásúak számára is élményt nyújt. Általában a színészek is vegyesen hallássérültek és ép hallásúak. A szó a visualisera (vizualizálás) és a musikal (musical) szavak összetételéből keletkezett.
• zlatanera (kb.: zlatánozni) - dominálni, ugyanis Zlatan Ibrahimovic - Malmö szülötte, mára nemzetközi futballsztár - nagyjából mindenhol erőt mutat: a futballpályán (sokak szerint túlságosan is, nem kímél senkit) és a különféle díjkiosztó gálákon is (rendre ő nyeri a legtöbb díjat már több éve).

Svédül tudóknak a Språkrådet teljes listája itt található (2012-re).
És ha már lúd, legyen kövér: néhány korábbi év termését is belinkelem
(...mondjuk 2008-ig visszamenőleg, amikortól írom a blogot):
Nyordslista - 2011
Nyordslista - 2010
Nyordslista - 2009
Nyordslista - 2008

Végül egy kérés tőlem, minél több válaszban reménykedve: kommentbe szeretnék néhány új magyar szót kérni. Biztosan vannak ilyenek is az elmúlt évekből, annak ellenére, hogy most nem jut eszembe egy sem - bár ez lehet bizonyíték arra is, hogy le vagyok maradva nyelvileg (is). Egyszerűen nem hiszem el, hogy a svédek ennyivel kreatívabbak lennének, szerintem inkább csak a megfigyelési / rendszerezési hajlamaik fejlettebbek. Avagy?...

FRISSÍTÉS (12.29.): A HVG - ami szerencsére jár a malmöi városi könyvtárnak - legújabb számában pont a közelmúlt új magyar szavairól van szó, így ma sokat okosodtam :-) Ilyeneket említenek (a jelentésekre itt nem térek ki, de a Google segít): zumba, garázsvásár, banyatank, könyvtrailer, dubajozás, megoszt, mamipornó, mongolfolt, schmittelés, bohócforradalom, zsírkirály, testcsillám, dramedy. Saját netes kutakodásom további szavai az elmúlt pár évből vegyesen: okostelefon, táblagép, celeb, dizájnerdrog, devizahitel, végtörlesztés, űrturista, animátor, romkocsma, csekkol, biotéka, indigógyerek, mikrovállalkozás, panelhitel, üvegzsebtörvény, vodás, chipsadó, arab tavasz, unortodox. A 2010-es évről pedig egy akkurátus politikai szólistát is találtam az Indexen, részletes magyarázatokkal. Na, ennyit erről :-)

A nap svéd szava: nyordslista (új szavak listája)

Karácsony előtti ez + az

Meglepő, de egy friss közvéleménykutatás szerint 10 svédből 6 csak az utolsó héten (azaz mostanában) veszi meg a karácsonyi ajándékokat. Ennek egyik oka az ünnepek előtti fizetés, másik oka az időhiány (bár én hajlok a "halogatás" nevű emberi hajlamra is). És ha valaki az utolsó pillanatban vesz ajándékot, akkor ezek vezetik a toplistát:

1. Csokidesszert
2. Valamilyen ínyencség
3. Egy élmény (pl. fürdő, masszázs, légballonutazás...)
4. Technikai kütyü
5. Jótékony célú ajándék*

* Például lehet veszélyeztetett állatok keresztszülőjének lenni vagy afrikai falvak lakóinak kecskét venni, ezekről csinos igazolást kap az ajándékozó, amit aztán át lehet adni a célszemélynek. Mindenesetre jóval hasznosabb, mint egy nemkívánt ajándék...

No és hol szerzik be az emberek a last minute ajándékokat?

1. Üzletben
2. Interneten
3. Karácsonyi vásáron
4. Saját kezűleg készítik
5. Saját tárgyakból ajándékoznak el (kellemeset a hasznossal :-) )

Ami az üzletek karácsonyi csalogatóstratégiáját illeti, nekem a fenti Indiska-hirdetés a kedvencem, az ötlet és a színpompa miatt. Ők egyébként indiai ruhákat és mindenféle lakberendezési kiegészítőket árulnak, hasonlóan színes kivitelben.

Aztán persze minden valamirevaló étteremnek van karácsonyi svédasztala (julbord) - az általános menüről 2009-ben írtam részletesen -, sőt még az IKEA-nak is. Ugyan nem ruháztam be 99 koronát (kb. 3300 Ft), hogy leteszteljem, de a látottak alapján erősen hasonlít a többihez. Természetesen a céges karácsonyi ünnepségek is a julbord körül játszódnak, de családosan is szokás befizetni - egyébként már november óta folynak az efféle evés-ivászatok. Az étteremben julbord-ozás már az első világháború vége óta elterjedt errefelé, de a céges verzió csak az 1970-es években vált szokássá.

És ha valaki még emlékszik (vagy nem) a gävle-i óriás szalmakecske viszontagságaira, akkor ezúton tudatom mindenkivel, hogy szegény állat idén nem érte meg a karácsonyt, azaz ismét felgyújtották és december 12-én, 23:54-kor leégett. Béke poraira! A Wikipedia-n egy teljes táblázat van minden év szalmakecske-eseményéről, ebből tudom, hogy pl. 2010-ben épségben maradt (ekkor éjjel-nappal őrizték, hihetetlen), ill. 2007-ben nem volt szabotázskísérlet (plusz átitatták égésgátló folyadékkal, talán ezért nem vonzott senkit?). Különben az a jellemző, hogy a tűz martaléka lett. Van az egésznek egy "küzdelem a gonosszal" felhangja, miközben nem igazán veszi senki komolyan ezt a fajta piromániát, szóval inkább vicces hír, mint bűnügyi.

A nap svéd szava: upplevelse (élmény)

Ami jól működik (2. rész)

Még néhány dolog a mindennapokból - vásárlás, utazás, stb.:

• Öppet köp (nyitott vásárlás) - az összes boltban teljesen általános, hogy a kedves vásárló meggondolhatja magát 14 / 30 / 90 / stb. napon belül (üzlete válogatja, mennyi ez az idő), sőt ismerek olyan webáruházat, ahol ez 365 nap (ők ráadásul fehérneműt árulnak!). Természetesen indoklás nélkül visszaadják a pénzt, teljesen korrektek. Tehát nem kell levásárolni a termék árát. Ezzel még soha semmilyen problémánk nem volt, pedig rendszeresen szoktunk vele élni. Ezt az érzést Magyarországon pl. az IKEA-nál lehet megtapasztalni (90 nap ill. IKEA Family klubtagság esetén 120 nap pénzvisszafizetési garancia).
  
  
• Szkennelés a szupermarketekben (självscanning) - pl. az ICA-ban vagy a Willy:s-ben. Kell hozzá egy mágnescsíkos ügyfélkártya (ez esetenként egyben bankkártya is), amit a bejáratnál lehúzva egy kézi vonalkódleolvasót szerezhetünk. A kiválasztott árukat beszkenneljük, majd egyből a szatyrunkba pakoljuk. Praktikus, hogy mindig látjuk, hány koronánál járunk. A zöldség/gyümölcsrészlegen mi nyomtatjuk a vonalkódot, ami a mérlegből jön ki (nem felejtjük el ezt is beolvasni). A vásárlás végén "dokkoljuk" az olvasót egy toronyban majd egy érintőképernyős monitoron jóváhagyjuk a vásárlást és fizetünk a kártyánkkal. (Ha valami gond lenne, kérhetünk humán segítséget, amúgy teljesen önállóan megoldhatjuk a feladatot.) Ebben az is jó, hogy a hagyományos pénztárral ellentétben itt sosincs sor, gyorsan megy az egész. Időnként kaphatunk szúrópróbaszerű ellenőrzést, vagyis a gép szól nekünk, hogy várjunk egy pénztárosra, aki ellenőrzi, hogy tényleg mindent beszkenneltünk-e. Az izgalom percei :-) Emellett természetesen vannak hagyományos pénztárak is, ha valaki a sorban állást preferálja.
  
  Egyébként az IKEA-nál is van lehetőség szkennelésre, de ott a szkenner a fizetőterminálnál van (vagyis nem hurcoljuk magunkkal a boltban), így ott kell egymás után beolvasni az árukat, majd szintén bankkártyával lehet fizetni.
  
  
• Könyvtár - az egyik kedvenc témám ;) Az interneten lehet könyvet lefoglalni és azt az általunk megadott könyvtárba kérni. A könyvek határidejét is online lehet meghosszabbítani. Van egy "javaslat" szekció is a weboldalukon, ahol az általunk óhajtott - de a könyvtárban még nem létező - könyv adatait lehet megadni. Nemrég kipróbáltam, bár nem vártam tőle sokat, ráadásul egy angol nyelvű, kissé alternatív könyvről volt szó. Meglepetésemre hamarosan beszerezték és elsőként ki is kölcsönözhettem :-)
  
  
• Jojo-kártya (Skånetrafiken) - a skåne-i közlekedési vállalat megoldása készpénz és buszjegy helyett: egy zöld plasztiklapba rejtett rádiós chip, amit csak hozzá kell érinteni a buszsofőr melletti leolvasóhoz. A Jojo-kártyát feltöltve lehet venni, lehet rajta bizonyos leutazható összeg (buszjegy funkció) ill. ún. period (bérlet funkció), de a kettő együtt is létezhet egy kártyán. Ilyenkor a leolvasó először azt nézi, van-e érvényes bérlet rajta - ha nincs, akkor buszjegynyi összeget von le a kártyáról, ami így 20%-kal olcsóbb a készpénzes árhoz képest (ami csak elméletben létezik, valójában nem lehet készpénzzel fizetni a buszon). A kártyát érdemes regisztrálni a neten, ugyanis ilyenkor elvesztés esetén újat kaphatunk, az elvesztett kártyán lévő összeggel feltöltve. A kártya pénzzel feltöltése történhet a Skånetrafiken ügyfélszolgálatain / rengeteg értékesíti ponton (pl. újságosok, trafikok) / Skånetrafiken automatánál - vagy interneten. A kártya egyébként nemcsak buszon, hanem vonaton (kivéve SJ, ami egy másik társaság) is érvényes, a szomszédos megyékben és Dániában is bizonyos szakaszokon. Pl. ha Koppenhágába megyünk, nemcsak a célzónáig érvényes a vásárolt jegy, hanem az ottani helyi tömegközlekedésre is.
   
• Reptéri busz (Flygbussarna) - Több svéd városban is közlekednek (Malmöben is). Legegyszerűbb az interneten megvenni a menetjegyet. Alapból egy kinyomtatandó file-t kapunk a végén, amelynek a vonalkódját felszálláskor be kell olvasnunk a buszsofőr vonalkódolvasóján. Vagy ha nem akarunk (vagy nem tudunk) nyomtatni, 3 korona felárért sms-jegyet kaphatunk. Szintén nem lehet a buszon készpénzzel fizetni. Bankkártyával igen, de a tapasztalatok szerint nem mindegyik működik, érdemesebb előre megvenni a jegyet (ezzel a busz pontos indulását is elősegítjük). A viszonylag sokfelé megtalálható Pressbyrån-nál (újságos) is lehet jegyet venni.

A nap svéd szava: grönsaker (zöldségek)

Ami jól működik (1. rész)

Persze sok minden funkcionál Magyarországon és Svédországban is, itt csak néhány példával szeretném illusztrálni, hogyan lehet a svéd oldalon különféle ügyeket praktikusabban, egyszerűbben, minél kevésbé bürokratikusan, mondhatni felhasználóbarát módon intézni.

Azt meg remélni sem merem - na jó, azért egy kicsit mégis -, hogy a lista esetleg ötletet ad az illetékeseknek is. (Időnként látom a statisztikában, hogy különféle magyar hivatalokból is vannak az oldalnak látogatói.) Persze tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű és ezek általában keményen pénzkérdések, esetenként hatalmas fejlesztéseket igényelnének.

Szóval:

• BankID - ez egy sok helyen használható elektronikus aláírás, amivel hivatalos ügyekben azonosíthatjuk magunkat, így sok mindent el tudunk az interneten intézni. Például ezzel lépek be az internetbankomba, az adóbevallás oldalára, de ugyancsak az adóhivatal oldaláról is ezzel tudok mindenféle hivatalos dokumentumokat (pl. lakcímigazolás) letölteni.
   
• Adóbevallás - természetesen lehet papíron is, ha ragaszkodunk hozzá, de gyorsabb a neten. Sőt, ha semmi extra infót nem akarunk hozzáfűzni az előre kitöltött adatokhoz (merthogy nem kell ezzel sem fáradni), akkor egy nyúlfarknyi sms-ben is válaszolhatunk a Skatteverketnek (adóhivatal).
  
  
• Gyógyszertár (Apoteket) - szintén BankID-s belépéssel működik, meg tudom nézni a receptjeimet. Amik mindig elektronikus formában léteznek, papírrecept nincs. Amikor az orvosnál vagyok, felírja a gyógyszereket és abban a pillanatban már benne is vannak a gyógyszertár rendszerében. Egyszer már rászorultam arra is, hogy a postai gyógyszerkiküldést kérjem, ezt szintén interneten lehet igényelni. Utána hamarosan felhívtak, hogy nem akarom-e inkább a gyógyszer olcsóbb alternatíváját kérni. Ezzel 1000 koronát (kb. 32.000 Ft) spóroltak nekem...
  
  
• Rendelőintézet - az előjegyzett időpontról nemcsak postai értesítést kapunk, hanem ha kérjük, akkor sms-t is, egy nappal az időpont előtt. Ez azért is nagyon hasznos tud lenni, mert ha netalán "elfelejtünk" megjelenni, csinos kis summát vernek ránk, jelesül a vizitdíj kétszeresét, ami akár 600 koronára is rúghat (kb. 19.000 Ft). Ezzel próbálják visszaszorítani azt a jelenséget, hogy a távolmaradó páciensek miatt mások nem jutnak el időben az adott eü. szakemberhez.
  
  
• Maximalizált költségek (eü.): a szociális háló része, két részből áll:
  
  • Járóbetegellátás: a vizitdíj megfizetésekor regisztrálják az eddigi egyenleget, 1100 korona elérésekor egy ingyenes ellátásra jogosító kártyát kapunk (frikort), ami a "gyűjtögetés" kezdetétől számított egy éven belül érvényes. Mondjuk utána már nem nagyon kell mutogatni nekik, mert úgyis látják (benne van a számítógépes rendszerben).
  • Gyógyszerek: egy évben max. 2200 koronát fizetünk a receptre felírt gyógyszerekért. Szintén gyűjtögetik a gyógyszerre költött összegeket és bizonyos összegtől 10%, majd 25%, 50%-os árat kell csak fizetni. A részletes kedvezménylépcső megtekinthető az Apoteket oldalán, ha valakit érdekel.
    
    

A nap svéd szava: byråkrati (bürokrácia)

Villa, Volvo, internet

A statisztikai célokból létrehozott átlag svéd lakosnak neve is van: ő a Medelsvensson. A Statisztikai Hivatal (SCB) idén is közzétette Medelsvensson paramétereit a Statisztikai Évkönyvben, a 2010-es adatok alapján.

Az átlag svédet idén Maria Johanssonnak hívják, 42 éves, férjezett, két gyereke van - és számítógépe, internetcsatlakozással. Egy 1999-es évjáratú ezüst Volvo-t vezet (ha Maria dönthet, a következő autó piros lesz) és a családdal együtt hetente 1,3 kg kimért édességet (godis) eszik. Villában lakik, az egészségügyben dolgozik részmunkaidőben. Naponta 43 percet tölt főzéssel, a férje 26 percet. Mikael az iparban dolgozik, teljes munkaidőben. Naponta 140 percet tölt tévénézéssel, a felesége 118 percet.

Mindketten szeretik az édességet és az alkoholt. Hetente és fejenként 68 koronát költenek töményre, borra és sörre, valamint 30 koronát godis-ra. Mikael kissé el van hízva. Mindketten jónak mondják az egészségüket, bár néha fáj itt-ott. Néha alvásproblémáik is vannak. Egyikük sem dohányzik. (A napi szinten dohányzók aránya a 35-44 éves korosztályban 11% -- férfiak - ill. 14% -- nők.)

Együttes jövedelmük 47.000 korona havonta, a kiadások 35.000 koronára rúgnak. A villa adózási értéke (taxeringsvärde) 1.326.000 korona. A családnak van egy hétvégi háza is. Mikael havonta 347 koronát költ ruhára és cipőre, Maria a dupláját. A gyerekek, Simon (15 éves) és Emma (12 éves) saját szobával, mobillal és biciklivel rendelkeznek és hetente legalább egyszer sportolnak egy klub vagy egyesület keretein belül. A villa internetkapcsolata a régebbi DSL és a család minden tagja napi rendszerességgel használja.

Maria Johansson élete folyamán összesen 12-szer fog költözni, eggyel többször, mint a férje. Mindketten ugyanabban a megyében (län, pl. Skåne, Halland) maradnak, ahol születtek. Amikor nyugdíjba mennek, valószínűleg 68 év lesz a nyugdíjkorhatár.

Ezzel - igazából már korábban - megdőlt a korábbi "villa, volvo, vovve" trió svéd egyeduralma (vovve = kutya, gyereknyelven). Bár azért bőven maradtak kutyák is, amint azt az utcán járva is megállapíthatjuk...

A nap svéd szava: dator (számítógép)

Utcai leltár

Valamelyik nap elgondolkoztam rajta, hogy mennyi minden mellett megyek el nap mint nap, ami fel sem tűnik, de nem jellemző pl. Magyarország utcáira. (Legalábbis tudomásom szerint...)

Mivel szeretem a listákat, itt van egy arról, hogy mikkel találkozhatunk a Malmöben járva-kelve:

• Könyvtárbusz (bokbuss) - hogy azokhoz is eljussanak a könyvek, akik esetleg nehezebben tudnak elmenni az igazi könyvtárba. Kb. 30-féle újság és 1000 könyv található a fedélzeten, a busznak meghatározott menetrendje és megállóhelyei vannak. Az interneten megrendelt / lefoglalt könyvtári könyveket ide is kérhetjük. Egyébként még a kórházban is van kihelyezett mozgókönyvtáros.
  
  
• Lovasrendőrök - focimeccsek idején többen cirkálnak, de nyugodt hétköznapokon is előfordulnak, kettesével a belvárosban. A rendőrség weboldala szerint a lovasrendőrök arra is jók, hogy így az emberek könnyebben elegyednek beszédbe a rendőrökkel, ki gondolta volna :-) Skåne-ban kb. 20 rendőrló van, mindegyikük barna (hogy tömegben egy kívülálló ne tudja őket megkülönböztetni).
  
  
• Szemetes egyszer használatos grillnek - én a Västra Hamnen-en láttam, de valószínűleg más parkosított helyen is előfordul. A svédek nemzeti sportja a szabadban grillezés - tavasztól őszig, ha az időjárás engedi -, és ezt bárhol űzik. Nagyon elterjedt az alumíniumburkolatú, eldobható grill (engångsgrill), ami környezetvédelmi szempontból rémálom, ugyanis több részre kellene szedni és különválogatni, de ez az esetek túlnyomó részében nem történik meg. Ez a fajta szemetes arra jó, hogy legalább egyben kidobják a használt grillt és pl. nem gyullad meg tőle a sima szemetes.
  
  
• Függőágyak - szintén Västra Hamnen, a Turning Torso-tól a tenger felé (Scaniabadet) sétálva a házak között, egy kisebb játszótér mellett. Télen-nyáron kint van, jó minőségű műanyagból készült. Vicces élmény!

És mivel Malmö igazi biciklis város, vannak még ehhez kapcsolódó hasznos utcai tárgyak is:

• Telepített biciklipumpa - 6 helyen a városban, éjjel-nappal működik. Nemcsak bicikli-, hanem babakocsi- és kerekesszék-logóval.
• Biciklibarométer - 2 helyen a városban, mutatja az aznap a barométer mellett elhaladt biciklisek számát, plusz egy éves összesítést is.
• Kitámasztó korlát - narancs színű korlát az átkelőhelyeknél, egyre több helyen - a jelzőlámpa mellett -, célja, hogy a zöld lámpára várakozó bicikliseknek ne kelljen a földre letenniük a lábukat :-) Bevallom, én nem szoktam használni, de a többség igen.

A nap svéd szava: barnvagn (babakocsi)

Vallás + ateizmus + Skavlan

A szezonindító Skavlan adása nagyon provokatívra sikerült, de biztosan ez is volt a készítők szándéka. A műsort a vallás témájára fűzték fel, még egyszerűbben megfogalmazva: higgyünk-e vagy sem? Megtudtuk, hogy pl. az ex-ABBA-tag Björn Ulvaeus ateista, de az est nagyágyúja a világhírű brit tudós, Richard Dawkins volt, aki könyveiben és előadásaiban tudományos alapokon cáfolja Isten létezését.

Az est zenei fellépője a The Killers amerikai együttes volt, amelynek frontemberét egy kis beszélgetésre is elkapták. Persze előre megfontolt módon Dawkins professzorral szembesítették a hithű mormon Brandon Flowers-t. Hamarosan kapkodhattuk a fejünket - és a levegőt -, amikor az előbbi szimplán humbugnak minősítette a mormon vallás alapjait (diplomácia rulez). Láthatóan forrt a levegő, én a fotelból hüledeztem, hogy "hűha" meg "hú, ez túl erős". Nem irigyeltem a srácot, akinek ráadásul vissza kellett mennie a színpadra egy kiadós válasz helyett, így csak gyilkos pillantásokat vetett vitapartnerére. Nem kételkedem Dawkins tudásában, de azt hiszem, ennél lehet sokkal finomabban is fogalmazni...nyilván egy hithű embert úgysem tud két perc alatt "áttéríteni".

Egyébként nagyon érdekes beszélgetések születtek most is, és nem csak vallástémában. Aki tud svédül - vagy norvégul -, megnézheti az interneten, most még 102 napig fent van, ráadásul feliratozva, ami svéd nyelvtanuláshoz ideális. (A következő adás pénteken, este 9-kor az SVT1-en.)

De aki nem akar egy órát rászánni a videóra, az a 40:20-tól nézze meg azt a 2,5 percet, ahol nagy kedvencem, Niklas arról kérdezi az embereket a városban, hogy megkeresztelték-e a gyerekeiket és ha igen, miért? A válaszok hihetetlenül szórakoztatóak...én gurultam a röhögéstől. Csak egy-két rész, amatőr fordításban (a videó persze ezerszer élvezetesebb):

- A lányod meg van keresztelve?
- Igen.
- És miért?
- Ööööö...mert...talán...csoportkényszer...vagy...
- Csoportkényszer???
- Neeeem...szóval...ööö...de...mindenki meg volt keresztelve...szóval tulajdonképpen...ááá, neeeem...

- És neked mit jelentett a keresztelő?
- Semmit, tulajdonképpen.
- Semmit?...De mégis megkereszteltetted a gyerekeidet?
- Igen.
- És megígérted, hogy keresztény szellemben neveled őket?
- Talán így volt, nem emlékszem.

:-)))

Legközelebb arról írok, mi is a helyzet vallásügyben Svédországban. Ez egész sok mindent megmagyaráz majd, azt hiszem.

A nap svéd szava: dop (keresztelő)

Lovefilm.se

Ezt ugyan lehet reklámnak is minősíteni, de szerintem a jó bornak is kell a cégér, szóval nem tartom magamban, hátha valakinek jól jön az infó :-)

Filmkedvelő lévén hamar felfedeztem a LOVEFiLM-et, illetve annak a weboldalát. A szolgáltatás nagyon jól ki van találva: az ember regisztrálja magát, kitalálja, hogy havonta hány filmet szeretne kapni (ettől függ a havidíj, én pl. 49 koronát fizetek havi két filmért [kb. 1600 Ft], de itt vannak az árak) és létrehoz magának egy listát a kívánt filmekkel. A kínálat hatalmas, nem nagyon találtam olyan filmet, ami ne lenne meg nekik. A listán háromféle prioritást is megadhatunk, aszerint, hogy melyik filmeket szeretnénk hamarabb megkapni. Persze ha nagyon felkapott, pl. vadiúj filmet szeretnénk, azt lehet, hogy csak később küldik. A nevükkel ellentétben nem csak romantikus filmeket tartanak ;)

Az első hónap most ingyenes (vagy más hasonló, kedvező akciók szoktak lenni az újonnan regisztrálók számára), így költségmentesen ki lehet próbálni a dolgot. A filmeket villámgyorsan kiküldik (postán), értelemszerűen Svédország egész területére - és mi is ugyanabban a borítékban tudjuk visszaküldeni nekik. Amint visszakapják a lemezeket, azonnal küldik a következő adagot, már ha aktuális. Mindezekről e-mailt is kapunk. Késedelmi díj nincs(!), minden DVD addig lehet nálunk, ameddig csak akarjuk. Részletesebb infó (svédül) itt.

Maga a weboldal egyébként multifunkcionális, értékelhetjük is a filmeket és ajánlókat is olvashatunk például. A cég az Amazon birodalom része. Tapasztalatom szerint tényleg profik.

Kíváncsiságból rákerestem a netem, hogy van-e netes kölcsönző Magyarországon is. Találtam is egy hasonlót, csak éppen a) drágább; b) csak Budapesten működnek; c) személyesen kell átvenni/leadni a DVD-ket a kijelölt helyeken; d) júniustól nem fogadnak újabb tagokat...

Ui.: Akit esetleg érdekel 2 hónap ingyenes LOVEFiLM próba - és értelemszerűen Svédországban lakik - plusz még 2012. szeptember 30-a előtt kontaktál engem (pl. kommentben), annak tudok segíteni, ugyanis tag lévén kaptam egy ilyen ajánlatot :-) Nem, nem fizetnek érte...sajnos.

A nap svéd szava: hyrfilm (kölcsönözhető film)

A narancsszínű város (1. rész)

Az elmúlt néhány napban Amszterdamban jártunk. Anno - több, mint 6 éve - télen voltunk arrafelé és kíváncsiak voltunk a város nyári arcára is. A Norwegian légitársasággal repültünk és maximálisan elégedettek voltunk velük. Még internetezni is lehet utazómagasságon, teljesen ingyen, Európában egyedülálló módon. (Ez itt a reklám helye.)

És igen, a város nagyon narancssárga (foci EB van ugyebár): az utcák narancs zászlósorokkal vannak fellobogózva plusz minden kirakatban van valami narancs díszítőelem, de lehetőleg jó sok. A plakátok, hirdetések minimum narancs alapon virítanak, más opció szinte nincs is. A délután meccsre igyekvőkön van legalább egy narancssárga ruhadarab (vagy paróka)... Ugyanis a holland nemzeti szín a narancssárga, ami a királyi családtól ered. (A holland zászló piros-fehér-kék.) Meg kell hogy mondjam, Malmöben közel sem észleltem ezt a készültséget.

Apropó, kirakatok! A kedvencünk a szállásunkkal szemben lévő optikus üzlete volt, ahol a kirakatban egy Harley Davidson motor pompázott, rajta (általában) egy csodaszép cirmos macskával. Illetve ketten voltak, időnként a másik is megjelent a kirakatban. De más üzlet kirakatában is láttunk cicákat. Az egyik pékség-kávézóban pedig egyenesen a vendégek között mászkált egy macs. Vagy felugrott valamelyik párnázott padra aludni és kegyesen fogadta a simogatásokat (tőlünk is).

Különben tömegközlekedést nem vettünk igénybe, így általában lejártuk a lábunkat. Kipróbáltuk viszont a sétahajózást a csatornákon (amit gracht-nak hívnak hollandul). Itt kaptunk egy tippet, hogy a pályaudvar mögül induló kompok - amik Észak-Amszterdamba visznek - teljesen ingyenesek. Kicsit félelmetes a sok biciklivel és robogóval együtt beözönleni a komp belsejébe, de túlélhető a dolog :-) Ugyan az út csak 5-6 perc, de mindenképpen megéri.

Még egy ingyenes tipp: a NEMO természettudományos múzeum hatalmas, modern épületének a teraszára felkapaszkodás. Innen remek a kilátás és kényelmes nyugágyakon pihenhetünk egyet a kimerítő gyaloglás után (hacsak nem busszal jöttünk). A közelben van a Filmművészeti Intézet (EYE) szintén nagyon modern (és vadiúj) épülete, ide is érdemes bekukkantani.

De számunkra a csúcs meglepetés az volt, amikor felfedeztük, hogy Amszterdam tele van nagy, zöld papagájokkal, amik rikoltozva repkednek városszerte, főleg a parkokban. Az első példánynál még azt hittük, egy szegény papagáj elveszett, de nem erről van szó: a Wikipedia szerint országszerte több, mint 10.000(!) papagáj él szabadon. Ezek elvadult papagájok, amik alkalmazkodtak a városi élethez, még a zord holland télhez is. Persze szívesen fogadják a lakosság segítségét, ami az élelemszerzést illeti, ld. ezt a videót is. A szakértők szerint nem veszélyeztetik a helyi madárlakosságot, így mára már nagyjából abbahagyták az üldözésüket is.

Legközelebb az amszterdami közlekedésről és ezen belül főleg a biciklizésről / biciklisekről fogok írni :-)

A nap holland szava: Zweden (Svédország)

Skavlan

Skavlan a 2009 óta legismertebb és legsikeresebb norvég-svéd beszélgetőshow címe. A műsorvezető Fredrik Skavlan, norvég író, rajzoló és műsorvezető. Az adások péntek esténként vannak, előző nap veszik fel őket.

A ma esti vendég volt többek között Kevin Costner és Annika Östberg, aki 30 évet töltött börtönben, ebből 27-et az USA-ban, idén szabadult. A múlt heti vendégek egyike volt Benny Andersson (ABBA), aki itt ismerte el, hogy alkoholproblémái voltak, sőt a fiának, Ludvignak is (aki szintén zenész, az Atlas zenekarban énekel).

És hogy miért tetszik a műsor? Mert érdekesek a vendégek, jó kérdéseket tesz fel Skavlan és abszolút közvetlen a hangulat. Fredrik Skavlan egyébként feliratozva van (mert norvégul beszél, persze tapasztaltak megértik felirat nélkül is, a norvég közel áll a svédhez), a svéd vendégek természetesen nem (bár a képújságon meg lehet ezt is oldani).

Ha valaki szeretne belenézni, itt elérhető a ma esti adás (az SVT Play oldalán).

A nap svéd szava: pratshow (beszélgetőshow)

Gyógyszeres ügy

Ezt tegnapelőtt játszottam le és eléggé tipikus svéd élménynek találtam...

• először is kiderült, hogy túl kevés gyógyszert hoztam magammal Magyarországra :-(
  
• még 18-án megnéztem az Apoteket oldalán, mit tehetnék az ügy érdekében, hiszen ma 20-án érkezik a brazil barátnőm Malmöből és tudna hozni utánpótlást
• az internetbankos jelszavammal be tudtam lépni a receptjeim közé (ugyanis nincs papírrecept, csak elektronikus)
• megadtam a barátnőm nevét + címét c/o szállítási címnek
  
• kiválasztottam, melyik gyógyszerből kérek 1 doboznyit
• bosszúsan konstatáltam, hogy csak a brutáldrága verziójút lehet választani, holott én Malmöben az ugyanolyan hatóanyagú, de jóval olcsóbb gyógyszert szoktam kérni (így egy dobozon 1000 koronát spórolok, ami kb. 30.000 Ft!)...no mindegy máskor jobban figyelek
  
• kiválasztottam a számlás fizetést (2 héten belül kell utólag kifizetni az árat), ennek van némi pluszköltsége (25 kr ~700 Ft)
  
• ezután megtudtam, hogy másnap már ki is szállítják (ez szuper, mert persze az utolsó pillanatban rendeltem)
  
• majd pár óra múlva felhívtak telefonon, aziránt érdeklődve, hogy vajon nem az olcsóbb verziójú gyógyszert akartam-e, mint máskor? Mondtam, hogy dehogynem, csak nem volt rá mód. Rendben, akkor kijavítják...máskor pedig csak írjam be a Megjegyzés rovatba, hogy az olcsóbbat szeretném
• nos, a gyógyszer tegnap tényleg megérkezett a barátnőmhöz
  
• száj eltát, áll leesik :-)

Egyébként jelentem, hogy a Kálvin téri California Coffee Company-ban - szerencsére! - alig lézengenek az emberek az augusztus 20-i belvárosi mizéria ellenére (körmenet, egyéb programok, esti tűzijáték várása). Így én itt ülök és itt pötyögöm e sorokat is ;)

A nap svéd szava: faktura (számla)

Spotify, az új szerelem

Ha már a találmányokról volt szó, íme egy újabb, szintén a svéd kreativitás terméke. Az egész úgy kezdődött, hogy a múlt pénteki - női jellegű - kávézásunkon B. bevallotta, hogy mostanában teljesen rákattant a Spotify-ra. Hmm, ezt a nevet már hallottam, de mi is az?...

Mint kiderült, a) regisztrálni kell a neten b) le kell tölteni, majd installálni kell egy programocskát, és már indulhat is a móka. Az ember rákeres egy dalra vagy akár teljes CD-re (az adatbázis hatalmas, kb. 6 millió számból áll), és hopp: letöltés nélkül már lehet is hallgatni. A technikát "streaming"-nek nevezik, de ami a lényeg: így teljesen legálisan lehet zenét hallgatni. Természetesen a kedvenc számok listáját el lehet tárolni, így legközelebb már nem kell őket összevadászni...

Létezik ingyenes és fizetős (Premium) csomag is: az előbbinél némi reklámot (kép és hang) kell elviselni, de teljesen az elviselhetőségen belül van a mennyiségük: kb. fél-egyóránként egy nyúlfarknyi reklámszöveg a jellemző. Az utóbbinál havonta 99 koronát kell leperkálni (kb. 2500 Ft) és teljesen mentessé válunk a reklámoktól. Ugyancsak ez a csomag szükséges ahhoz, hogy a mobiltelefonon is hallgathassuk a zenét.

Oké, szuper...már csak egy "apró" bökkenő volt: meghívó kell ahhoz, hogy az ember a Spotify-on regisztrálhasson. Nos, B.-nek nincs meghívója, mert az csak a fizetős ügyfeleknek adatik meg. Úgyhogy némi sikertelen webes keresés után feltettem egy segélykérő üzenetet a WiW-re és a Facebook-ra is, ahol egy nagyon kedves ismerősöm feltett egy linket, ahol az egyik cég ingyenes meghívókat osztott ki. Bár kicsit kellett küzdenem, de végülis sikerült regisztrálni magamat :-)

Az azóta eltelt két napot kb. ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor Gombóc Artúr beszabadul a csokigyárba :-) Véget nem érő csemegézés a finomabbnál finomabb zenék között - pl. a 80-as, 90-es évek kedvencei vagy akár a legújabb CD-k - és eufória. Nem kell a CD-k cserélgetésével bajlódni ill. mp3-file-okat letölteni, az egész rendszer egyszerű, gyors, kézre álló.

A dolog szépséghibája: egyelőre csak pár országban elérhető*, pl. Magyarországon nem. (Sajnos, sajnos!) De ha valaki nagyon elszánt: a fizetős verzió ott is működik :-)

A nap svéd szava: Sverige (ejtsd: szverje - Svédország)

* Svédország, Norvégia, Finnország, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia. Még Dániában sincs. Térkép a meglévő és a tervezett Spotify-országokról itt.

Még több blog!

Technikai információk következnek időmilliomosoknak, illetve azoknak, akiknek van idejük némi plusz blogolvasásra :-)

A jobboldali menüben frissült a "Saját bloglista", mégpedig angol és svéd nyelvű blogokkal (zárójelben jelzem, ha nem magyar nyelvű a blog). Gondoltam, érdekesek lehetnek más nemzetiségű bloggerek nézőpontjai is...

Svédül tudóknak plusz egy tipp: akit esetleg még ennél is több svéd témájú blog érdekel, az kattintson ide, ahol a baloldali menüben téma szerint csoportosítva csemegézhetünk a kínálatból :-)

A nap svéd szava: inlägg (blogbejegyzés)

Hétvége előtti

Ismét péntek van, megint sok minden történt errefelé. Dióhéjban, például:

• Visszakaptuk a két hete (svédül) megírt fogalmazásunkat, kijavítva. Pontosabban a hibákat különböző betűkódokkal megjelölve, pl. T: helytelen igealak, OF: szórendhiba, Y: hiányzó szó, stb. A helyes verziót nekünk kell kitalálnunk, de az órán kaptunk hozzá segítséget, ha kértünk.
  
  A kapható osztályzatok:
  - 1 vagy 2: nem felelt meg
  - 3: megfelelt
  - 4: jól megfelelt
  - és elméletben létezik 5-ös is, de az szinte a fehér hollóval rokon :-)
  
  Úgyhogy a 4-esemmel nagyon elégedett voltam :-) A kapott bővebb értékelés szerint: "Érdekes, személyes történet, de gondolj arra, hogy ne írj túl sokat". Valójában 250 szóban volt meghatározva a terjedelem, én egészen 444 szóig szaladtam - nehéz előre lekorlátozni a terjedelmet, pláne ha papírra ír az ember.
  
  A kijavított szöveget az interneten kell feltöltenünk a csoportunk saját weboldalára (de mindenki csak a sajátját látja, fő a biztonság!), ami "It's learning" néven szerepel a főiskola oldalán.
  
  
• Folyamatosan futnak be az interneten megrendelt tankönyveim. Mint kiderült, a szakszervezeti tagságom egyik előnye, hogy a tankönyvek árából félévenként max. kb. 2900 koronát (olyan 80.000 Ft-ot) visszatérítenek, hurrá! Úgyhogy szorgosan gyűjtögetem a számlákat...amiknek az is nagy előnyük, hogy elég őket az átvételtől számított 2 héten belül kifizetni. Felhasználóbarát, tényleg.
  
  
• Most már azt is elmondhatom, hogy jártam a város egyetlen brazil éttermében (A Mesa Brasil), ugyanis a - szintén brazil - osztálytársnőm ott dolgozik hetente négy este. A tulajék (kedves fiatal brazil pár) éppen eladó lakást keresnek, úgyhogy meg is vitattuk az egyik kirsebergi jelöltet.
  
  Ha már ott voltam, végigkóstoltam háromféle előételt is...tervbe van véve egy ebéd is E.-vel, én a sütőtökös palacsintát néztem ki, de van pl. többféleképpen elkészített kaszavagyökér is :-) A Sydsvenskan étterem-értékelése itt olvasható el (svédül).
  

A nap svéd szava: restaurang (étterem)