A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Olaszország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Olaszország. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 20., hétfő

ESC, egyenlőség és REVA

Hogy az előző bejegyzésben elkezdett gondolatsort lezárjam: Igen, ByeAlex és a Kedvesem jött, látott, és győzött :-) A 10. hely megszerzése (pláne korábban esélytelennek bélyegezve!) nagyon szép eredmény. Egyébként Magyarország a 11. alkalommal indult idén és ez a harmadik legjobb eredményünk. Bravó!

Az idei döntő nyertese a dán Emmelie de Forest lett, "Only Teardrops" c. számával, eleve is őt tartották a legesélyesebbnek, így csupán a papírformát kellett hoznia :-) Ez azt is jelenti, hogy jövőre Dániában - valószínűleg Koppenhágában - lesz az eurovíziós dalverseny. Bár olyan vélekedést is olvastam (ráadásul egyenesen az itteni stadion milliomos tulajdonosától!), hogy akár jövőre is lehet Malmöben a verseny, ha már ilyen közel van Koppenhága, de azért ezt nem nagyon hiszem :-) 

Még néhány érdekes helyezés az idei döntőben: Anglia (Bonnie Tyler) - 19. hely, Németország - 21. hely, Franciaország - 23. hely, Spanyolország - 25. hely (mindez 26 indulóból). Ezek az országok "a nagy ötökként" elődöntő nélkül egyből a döntőbe jutottak, közülük csak Olaszország került be az első tízbe (7. hely). Ugyancsak elődöntő nélkül jutott a fináléba Robin, a svédek indulója "You" c. dalával, ő a 14. helyet mondhatja a magáénak, ami azért csalódás a svédeknek, bár nem várták győztesnek, de remélték, hogy az első 10-ben azért benne lesz Robin. A direktben döntős országok tehát mondhatni, nem szerepeltek túl jól. Ennek szerintem az lehet az (egyik) oka, hogy összesen csak 1x hallgathattuk meg a dalaikat (csak a döntőben), ezért kevesebb esély volt arra, hogy az adott dallam "belemásszon" a fülbe. 

Hogy az érem másik oldalát is megemlítsem, sokakban felmerült, hogy az egyenlő jogok nem többek szép szavaknál, ha pl. egyes országok úgymond első osztályon bevitorláznak a döntőbe. A fesztivál jelszava angolul "We are one", azaz egyek vagyunk. Ennek a valóságtartalmát több fórumon is - újságcikkek, szórólapok - erősen megkérdőjelezték, bizonyos emberi jogi kérdésekre is utalva, mégpedig itt, Svédországon belüli eseményekkel kapcsolatban... Gondoltam, írok erről is egy kicsit, bár tudom, hogy semmi sem fekete vagy fehér.

Az utóbbi hónapokban nagy port kavart fel az országban illegálisan tartózkodó menekültek ügye, illetve még inkább a felkutatásukra tett rendőri lépések mikéntje. Ugyanis pl. a metróállomásokon nagy számban, szervezetten igazoltatják a "menekültnek kinéző" (értsd: más bőrszínű) személyeket, ami önmagában erősen felveti a jogtalan diszkrimináció kérdését. Felmerülhet bennünk, hogy ha valaki nem szőke és kék szemű, akkor vajon rögtön gyanús és igazoltatandó?...és ha valaki "svédnek néz ki", akkor 100%, hogy ártatlan, mint a ma született bárány? (Gondoljunk a norvég tömeggyilkos Anders Breivik-re...) És ha valaki menekült, akkor szívbaj nélkül vissza szabad-e toloncolni egy számára esetleg életveszélyes országba? Hát igen, nem kellemes gondolatok ezek :-( Pl. sok olyan embert igazoltattak ezügyben, akik nemhogy nem menekültek, de egyenesen svéd állampolgárok. Ennek a vitatott projektnek egy gyakran emlegetett neve is van, aminek REVA a rövidítése (Rättssäkert och effektivt verkställighetsarbete - kb.: Jogszerű és hatékony megvalósítási munka).

Egy civil ellenkampányoló szórólap "oktatási anyagként" kíván segíteni a rendőrök kiképzésében, a "gyanús személyek" fotói között van többek között Zlatan, Loreen, Dr. Alban és Nyamko Sabumi (volt esélyegyenlőségi miniszter, az első fekete svéd miniszter)...  Egy másik, városszerte látható plakát - amely fentebb is látható - pedig azt a képzetet kelti bennünk, hogy egy utazási iroda álomútját reklámozza, de a szöveg így szól: "Az otthon ott van, ahol a szív - vagy bárhol, ahová a REVA küld". Rám talán a legnagyobb benyomást Jonas Hassen Khemiri saját tapasztalatokon alapuló nyílt levele tette - Bästa Beatrice Ask - , amelyet a jogi ügyekért felelős miniszternek, Beatrice Ask-nak címzett. Khemiri sem menekültként szenvedte el életében a különféle diszkriminációkat. Hogy "véletlenül" mindig az ő családját ellenőrzik szúrópróbaszerűen a reptéren. Nem egyszer, nem kétszer. Ésatöbbi. Érdemes elolvasni. (A levél angolul megtalálható a New York Times oldalán - köszönet a linkért Edinának.)

A nap svéd szava: papperslös (papír / igazolvány nélküli személy, általában menekült)

2013. február 4., hétfő

IKEA-tények (1. rész)

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mára az IKEA világszerte a "svéd" szinonímája lett. És simán lehet, hogy ez a magántőkés nemzetközi jelenlét és -működés hatékonyabb országimázs az országnak, mint bármilyen más, hivatalos törekvés. (Erre persze nyilván nincs statisztika, nehezen is lenne mérhető.)

Viszont azt hiszem, hogy mi, akik "csak" vásárlunk (vagy akár csak nézelődünk) az IKEA-ban, általában elég keveset tudunk a cégről, pedig bőven akadnak érdekes momentumok - mondom én. Következzen néhány információ, amely talán nem annyira közismert:

  • Az "IKEA" szó az Ingvar Kamprad Elmtaryd Agunnaryd szavak kezdőbetűiből képzett mozaikszó. Ingvar Kamprad a cég alapítója (ma is ő dönt a legfontosabb dolgokban), aki Elmtaryd-ban nőtt föl (mai neve: Älmtaryd), amely Agunnaryd község része.

  • Ingvar Kamprad 1943-ban alapította a céget, 17 évesen. Kezdetben tollakat, képkereteket, órákat, ékszereket, nejlonharisnyákat, pénztárcákat árult - és minden mást, amihez hozzájutott. Csak 1947-ben kezdett el bútorokat árulni, de 1955 előtt nem forgalmazott saját tervezésű bútorokat. Először postai rendeléssel lehetett nála vásárolni, majd 1953-ban megnyílt az első üzlet Älmhult-ban (Småland megye). Később több svédországi áruház is nyílt, majd 1963-ban felavatták az első külföldi IKEA-t a norvégiai Asker-ban, ami Oslo mellett található.

  • Az évente megjelenő IKEA-katalógus (amely a termékek fotóit és az árakat tartalmazza) a világ legnagyobb példányszámban megjelenő kereskedelmi kiadványa: 27 nyelven, kb. 191 millió példányban jelenik meg. Az új kiadás augusztusban/szeptemberben jön ki, országtól függően. Az 1950-1970-es években megjelent példányok komoly értéket képviselnek, kiadási évtől és állapottól függően 50-1600 koronát érnek (kb. 1.700 - 55.000 Ft).

  • A számunkra kissé furcsa nevű (pl. Jokkmokk, Tomelilla, Njuta...) bútorok és egyéb áruk tematikusan kapják a nevüket. Például a fürdőszobai termékek svéd tavakról és folyókról, a konyhaasztalok és -székek finn földrajzi nevekről, a többi asztal és szék férfinevekről, a szőnyegek pedig dán földrajzi nevekről. Ezen a weboldalon található egy nem hivatalos IKEA-szótár, ha valakit további részletek érdekelnének...

  • Jelenleg összesen 340 IKEA található, 40 országban. Svédországban 17 áruház van, a legújabb 2011-ben nyílt meg Västerås-ban (Västmanland megye). A világ legészakibb IKEA-ja Haparandában van (Svédország), a finn határnál.

  • Az öt legnagyobb forgalmú IKEA-ország: Németország 16 %, USA 11 %, Franciaország 10 %, Nagy-Britannia 7 %, Olaszország 7 %.

  • A világ három legnagyobb IKEA-ja:
    --- Stockholm Kungens Kurva
    *, Svédország: 55.200 m²
    --- Shanghai Pudong
    , Kína: 49.400 m²
    --- Malmö Svågertorp
    , Svédország: 44.000 m²

    * Nem, nem írtam el! :-) A hely nevének jelentése: "a király kanyarja"...

A nap svéd szava: varuhus (áruház - de tényleg szó szerint: varu + hus)

2012. április 29., vasárnap

Néhány filmről

Skandináv filmek. Aki még nem látott egyet sem, azt gondolja, nagyon elvont darabokról van szó. Valójában a legtöbbjük nagyon stílusos, értékes, elgondolkodtató és igenis rólunk szól, a mindennapok kérdéseiről. A Millennium-trilógiáról már írtam korábban. De persze vannak jóval vidámabb filmek is.

Nem állítom, hogy reprezentatív a listám, de az alábbi filmeket jó szívvel tudom ajánlani. És hogy hol lehet hozzájuk jutni Magyarországon? Erre sajnos nincs biztos tippem. Némelyik DVD-kölcsönzőben megvan egy-egy film (pl. DVDrent), vagy a művészmozikat is érdemes figyelni. Abban is lehet reménykedni, hogy valamelyik tévéadó leadja. Vagy el kell jönni Svédországba és meg kell venni DVD-n :-) Addig is marad a trailer (a film reklámfilmje), az is valami.

Íme:
  1. Esküvő után (Efter bryllupet, angol cím: After the wedding) --- svéd-dán film Susanne Bier rendezésében, nagy-nagy kedvencem ő is és a film is, amelyet Oscar-díjra is jelöltek. A film nagyon nagy hatással van az emberre, magával ragad és sodor... Ha csak egy filmet kellene ajánlanom, ez lenne az. Trailer itt.
  2. Hogy szeretsz? (Elsker dig for evigt, angol cím: Open hearts) --- dán film, szintén Susanne Bier a rendező. És szintén nagyon érdekes kérdést feszeget. (Ezenkívül Dogma-film.) Trailer itt.
  3. Olasz nyelv kezdőknek  (Italiensk for begyndere, angol cím: Italian for beginners) --- dán-svéd film, nagyon kedves, hangulatos történet (szintén Dogma-film). Trailer itt.
  4. Prága (Prag, angol cím: Prague) --- dán film, ami Prágában játszódik. Trailer itt.
  5. Ádám almái (Adams æbler, angol cím: Adam's apples) --- dán-német vígjáték, de azért van benne egy-két húzósabb jelenet, amikor felszisszentem...Trailer itt.
A fenti filmekben még az is közös, hogy egy kivételével (Olasz nyelv kezdőknek) mindnek Mads Mikkelsen a főszereplője. Róla minimum annyit érdemes tudni, hogy jelenleg a leghíresebb dán színész, aki nemcsak Dániában ismert. Például a Casino Royale-ben láthattuk mint James Bond ellenfelét. Amikor Svédországban lakott, megtanult svédül, főleg mert megunta, hogy a svédek csak mosolyognak és bólogatnak, amikor dánul beszél hozzájuk. Több dán magazin többször is megválasztotta a "legszexisebb dán férfinak". Ennél talán kicsit komolyabb elismerés, hogy 2010-ben a dán királynő lovaggá ütötte.

A nap svéd szava: skådespelare (színész)

2009. augusztus 28., péntek

Helyi érték

Az idei Goldenblog versenyen a Helyi érték kategóriában első helyezést ért el az Olaszországból íródó TheItalianJob (=az olasz meló, utalás egy filmcímre) nevű blog:

"Életöröm a köbön, mondják ők magukról, és így is van. A legjobban azt szeretem bennük, hogy teljesen természetesen árad az írásokból az olaszoknál általános pozitív életszemlélet. Ezzel együtt a blogból tájékozódhatunk az aktuális helyi zenei trendekről, szokásokról, a látogatásra érdemes helyekről. Egy kis Olaszország magyarul."
(Nyári Fruzsina, a hvg.hu munkatársa írta a győztesről)

A blogszerzőkhöz fűződik A hely szelleme nevű bloggyűjtemény is - amiben a Svédasztal is szerepel -, ezt RSS readerrel lehet olvasni (pl. Google Reader).

Néhány külföldi magyar blog a kedvenceim közül, akiket rendszeresen olvasok:

Jó olvasgatást hozzájuk :-)