Hol a boldogság mostanában?...

Hát, ha országszinten vesszük az emberek boldogságát, Svédország - illetve a svéd lakosság - eléggé az élvonalban van: az ENSZ idei tanulmánya alapján (World Happiness Report). A New York-i Columbia Egyetem kutatói által készített jelentés - amely 2010-2012 közötti adatokat vett alapul - az egyes országok boldogságindexének megállapításakor többek között olyan változókat vesz figyelembe, mint a várható élettartam, a korrupció érzékelt jelenléte, a közbiztonság, az életút megválasztásának szabadsága, a szociális ellátórendszerek hatékonysága vagy a munkanélküliségi ráta.

Íme a top 10-es lista:

1. Dánia
2. Norvégia
3. Svájc
4. Hollandia
5. Svédország
6. Kanada
7. Finnország
8. Ausztria
9. Izland
10. Ausztrália

Látható, hogy öt észak-európai ország is bekerült az első tízbe (Dániával az élen), vagyis az összes skandináv ország és távoli rokonaink, a finnek is. Vajon miért pont ők? Egyes magyarázatok szerint az északi országokban nagyjából hasonló szinten fejlett a demokrácia és fontos, hogy viszonylag kicsi a jövedelmek közötti különbség. Aztán jó a szociális háló is és - az előzőeknek köszönhetően - az emberek viszonylag nagy befolyással vannak a saját sorsuk alakulására.

Ugyanakkor persze sokan vitatják, hogy mérvadó lenne ez az eredmény, pl. svédektől olvastam egy fórumban, hogy irreális ez a helyezés és inkább affélét jelez, hogy a svédek azt hiszik, ez minden világok legjobbika. De én inkább hajlok az első magyarázatra :-)

Nekem még az is érdekes, hogy csak egyetlen melegebb éghajlatú ország (Ausztrália) szerepel a 10-es listán. Persze ez valószínűleg csak magyar szemmel nézve furcsa, hiszen nem az volt a szempont, hogy egy átlag magyar - saját megítélése szerint! - hol tudna boldogan élni, ha bármit választhatna...

Néhány további helyezett, a teljesség igénye nélkül:

17. USA
18. Írország
22. Nagy-Britannia
25. Franciaország
26. Németország
39. Csehország
45. Olaszország
46. Szlovákia
51. Lengyelország
57. Kazahsztán
62. Albánia
68. Oroszország

 És a középmezőny alattiakból néhány:

70. Görögország
82. Nigéria
85. Portugália
90. Románia
93. Kína
96. Dél-Afrika
105. Irak
106. Szerbia
110. Magyarország
111. India
130. Egyiptom
143. Afganisztán
144. Bulgária

...ez pedig a lista legvége - mondhatni a legboldogtalanabb népek:

151. Tanzánia
152. Ruanda
153. Burundi
154. Közép-Afrikai Köztársaság
155. Benin
156. Togo

A teljes "boldogságlista" megtekinthető itt (angolul).


A nap svéd szava: lycklig (boldog)

Sztereotípia no.2 : A svédek

Néhány vélemény honfitársainktól, ezeket a neten találtam ilyen-olyan fórumokban. A hozzászólók némi tapasztalat vagy hallomás alapján nyilatkoznak --- plusz egy kis saját kommentárt fűztem hozzájuk:

• Általában ridegek és távolságtartók egymás között. A szomszédok 15-20 év alatt nem váltanak a köszönésnél több szót. Mindenki otthon ül, nem csinálnak a barátok programokat, telefonon tartják a kapcsolatot. --- Én ebből abszolút nem ismertem a svédekre. "Mindenki otthon ül"? :-) A svédek imádnak kimozdulni, szeretnek barátokkal találkozni, kirándulni, kertészkedni, akár vitorlázni. Persze van, aki otthonülősebb, de hát nem így van ez a magyarokkal is? És mi a helyzet  a magyar szomszédi viszonyokkal? A távolságtartás talán a buszról jöhet, nem igazán csevegnek egymással, ha nem ismerősök (no és mi?), de amúgy ugyanolyan sokat beszélnek, mint bármely más nemzet fiai. Tapasztalatom szerint.
  
   
• Visszahúzódóak és nem nagyon beszélgetnek, de hétvégente kirúgnak a hámból és rengeteget isznak. --- Ez a visszahúzódás szerintem valahol egy mítosz is. A közhiedelemmel ellentétben a svédek többsége nem az a bulizós-ivós típus, csak meg kell nézni a statisztikákat (korábban már idéztem belőle), a svédek nincsenek az alkoholizáló európai népek listájának az élén, a középtájtól kissé lejjebb helyezkednek el. És ehhez a hithez hozzájárul az is, hogy a hétköznapi alkoholizálásnak itt nincs hagyománya, ezért a péntek-szombat esti bulizás - már aki olyan bulizós típus, főleg a fiatalok. Külföldi fiatalok is! Svéd anyukák, családapák, a középkorú lakosság túlnyomó része, meg hát a nyugdíjasok jellemzően nem "rúgnak ki a hámból" :-)
  
   
• És ami számomra a leghihetetlenebb volt, hogy _tényleg_ ABBA-t hallgatnak! ... rengeteget :-)  --- Biztosan vannak ABBA-rajongók itt is, mint a világon bárhol. De konkrétan én egy emberrel sem találkoztam még, aki ilyen lett volna. És persze a rádiók is csak időnként adnak ABBA-számokat.
  
   
• Egy vicces kérdezz-felelek:
  
  - A norvégok és a svédek is szeretik a magyarokat? Mint a finnek?
  - Persze, mi is szeretjük az 'üzbegasztániakat'. Rengeteg okból, úgymint... ?! Mi a fenéért kéne szeretni egy idegen népet, ha valójában a két megyével arrébb lakókat se "szeretjük"? 
  
  
  
• És a kedvencem, amiben minden benne van (talán csak a herceg hiányzik a fehér lovon):
  
  Kedvesek a svédek, nem stresszelnek, állandóan mosolyognak, viszont valahogy befogadni egy idegent nehezen megy nekik. Főleg azért is talán, mert ők nagyon otthon ülő típusúak. Ezért van nekik az IKEA. :))
  
  Svédül nem tanultam meg, mert nehéznek is találtam, mivel a magánhangzókat többféleképpen lehetett ejteni, attól függően, hol helyezkedtek el. De szerintem a magyar még mindig nehezebb nyelv. És sok szavuk angolból átvett, tehát ha ráállsz a tanulásra, biztosan el tudod sajátítani.
  
  Még egy dolog volt. Nagyon magányos voltam ebéd közben is a sok svéd között, ugyanis nemhogy velem beszéltek volna angolul, egymással beszéltek svédül. Ez nagyon nem tetszett nekem. Erre mondják, hogy öntudatos nép, és elvárják, hogy svédül beszélj.
  
  [Oké, viccen kívül, egy svédnek tényleg fontos az otthona. A svéd nyelvben nem a magánhangzók kiejtésének a megtanulása a legnehezebb, sőt a mássalhangzók sem kutyák időnként. És tényleg frusztráló, ha az emberrel nem beszélnek angolul ebéd közben, ezt én is tapasztaltam az elején. Viszont ha valaki hosszabb távon is itt akar maradni, de nem akar svédül megtanulni, az a későbbiekben nagyobb problémákra is számíthat...]

A nap svéd szava: hemma (otthon)

Országmítoszok

Svédország világszerte kedvelt úticélnak számít (gyakran benne van az első 10-ben), ezért mindenki hallott már valamit róla - még ha az nem is teljesen felel meg a valóságnak. Egy újságcikkben találtam egy listát arról, hogy mik azok a tévhitek, amik a legelterjedtebbnek számítanak, gyűjtögettem hozzájuk párat, plusz egy kis háttérinfót is:

• Jegesmedvék mászkálnak az utcákon - az az igazság, hogy egész Svédországban nincs jegesmedve (legközelebb csak Norvégiában), a barnamedvék pedig jellemzően nem a városokban fordulnak elő.
  
  
• Itt található az Alpok és nagyon fontos iparág az óragyártás - na ez meg egy másik S-betűs ország, történetesen Svájc :-)
  
  
• Minden nő magas és szőke - sokan vannak ők, a magas szőke nők :-), de a lakosság közel sem olyan homogén, hogy ez igaz legyen. Pláne ha számításba vesszük a nem elhanyagolható számú bevándorlót (a világ minden tájáról), illetve azokat, akik már nem is bevándorlók, hanem többedik generációs svédek.
  
  
• A Mikulás a Lappföldön lakik - az egyes országok sem tudnak megegyezni a pontos helyben: pl. az amerikaiak szerint a Mikulás az Északi-sarkon lakik, a finnek szerint pedig természetesen Észak-Finnországban. A norvégok és a svédek nem igazán izgatják magukat ezügyben és nem követelik maguknak a Mikulást :-)
  
  
• Itt történik a világon a legtöbb öngyilkosság - ha az európai statisztikát vesszük, Svédország a középmezőny alatt tanyázik (míg Magyarország benne van az első 5-ben). Ennek a mítosznak az egyik vélt oka a következő tévhit, miszerint:
  
  
• Mindig sötét van, azaz rövidek a nappalok - erről már írtam, hogy csak télen igaz, és akkor is az ország északi felén vannak extrém rövid nappalok. Ugyan pl. Malmöben is hosszabbak a téli éjszakák, mint pl. Budapesten, de az eltérés nem olyan nagy. És ezt ellensúlyozzák a hosszú nyári nappalok, nálunk pl. nyár közepén majdnem 23 óráig világos van, északabbra még későbbig, ennél is északabbra pedig le sem megy a nap jópár napig. Mivel észak-dél irányban nagyon hosszú az ország, ezek nagy eltérések a két "vég" között.
  
  
• Itt isszák a legtöbb alkoholt - valójában Svédország az európai lista legvégén van (Magyarország sajnos az elején). Ennek több oka is lehet, pl. a korábban már említett állami alkoholbolt-rendszer (Systembolaget), ill. az a tény, hogy a svédek nem igazán szoktak hétközben inni, péntekre-szombatra tartalékolják az "energiát", akkor is vásárolnak be az alkoholos italokból.
  
  
• A főváros neve Oslo - ezt nem ragozom nagyon, szerintem Stockholm lesz az :-) Ez a tévhit - a svájcival együtt - azt hiszem, csak a nagyon kezdő utazók sajátja. Vagy azoké, akik nagyon messziről jönnek, ami érthető: mi sem tudjuk pl. az USA összes államának a nevét :-)
  
  
• A világ legdrágább országa - felmérések szerint ez abszolút nem igaz, akár a turistáskodást, akár az ottlakást nézzük. Olyan országok végeznek Svédország előtt, mint pl. Norvégia, Japán, Svájc, Luxemburg, Szingapúr, de még Franciaország, és Írország is...

A nap svéd szava: myt (mítosz)

Virágokat vagy jogokat?

Magyarországon a nőnap nem nagy ünnep (hacsak ez meg nem változott az elmúlt pár év alatt). Van, ahol a férfikollégák meglepik a női szakaszt egy kis virággal, ami azért jól tud esni. Aztán az újságok is lehoznak egy-egy cikket, hogy ugye, milyen jó, hogy vannak a nők ill. néhány híres nőt is megemlítenek. És általában ennyi. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Index ma több érdekesebb cikket is lehozott, pl. a magyarországi szexizmusról és a nők helyzetéről az EU-ban.

Most egy svéd újságban - egy finn újságírónő tollából - olvasom, hogy Oroszországban a nőnap munkaszüneti nap. Tessék csak kényeztetni a nőket-asszonyokat! Csoki, virág, ilyesmi dukál. És ugyanezek az orosz nők - sokan közülük egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkeznek -, akár 5 évig is szívesen otthon maradnak a gyerekkel. Nem mintha olyan sok ideig lenne gyes, hanem mert ez "így természetes". Apa dolgozik, anya a gyerekekkel, a háztartással foglalkozik. (Közben senki nem fizet neki nyugdíjjárulékot, ugyan kit izgat ilyen apróság.)

Na de mi ezzel a gond? Anna-Lena Laurén szerint Oroszországban az egyenjogúság még csak nem is egy elérendő ideál. A kislányok legyenek édesek, a nők szépek, az anyukák pedig fontosabbak a gyerek számára, mint az apukák - ez mind olyan magától értetődő, mint hogy reggelente megreggelizünk. Egyébként is az a törekvés, hogy a nők minél tovább otthon maradjanak szülés után. És persze csak a nők...

Eközben Svédországban a nőnap nem a virágról és a kényeztetésről szól - ó nem! Ez annak az ideje, hogy az ember aktuális képet kapjon az egyenjogúság kérdéséről, esetleg elmenjen egy tüntetésre (van több is a nagyobb városokban). Én három napilapot vettem ma a kezembe, mindegyik legalább 6-8 oldalon, sokféle cikkben a nők helyzetéről szólt. Egyébként mindenféle nemzetközi mérések szerint Svédország áll a világon a legjobban az egyenjogúság kérdésében, ami a gyakorlatot illeti.

Ez nem azt jelenti, hogy minden oké, hátra lehet dőlni, hanem azt, hogy a többi országban még nagyobb hiányosságok vannak. Ezt támasztja alá a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt nyilatkozata is, aki azt állítja, tévednek azok, akik azt állítják, hogy Svédországban teljes a nemek közötti egyenlőség. Ehhez még sokat kell tenni, pl. a politikusoknak is. (Meg lehet vádolni, hogy főleg kampányszövegről van szó, de én most hiszek neki, mármint hogy ezt komolyan gondolja. Csak lássam is, hogy tesz valamit.)

És vajon hogy gondolják az utca emberei? Március elején 1015 főnek tették fel a kérdést:
Szerinted egyenjogú ország-e Svédország? ...íme a válaszok:

• IGEN: 55% (férfiak); 37% (nők), 46% (összesen) 
• NEM: 40% (férfiak); 57% (nők), 49% (összesen)
• NEM TUDOM: 4% (férfiak); 6% (nők), 5% (összesen)

 A különbség nem olyan nagy, mint gondoltam volna, de azért a férfiak többsége igen-t mondott, míg a nők többsége nem-et. Én azt mondanám, hogy maga az a tény, hogy a férfiak 40%-a elismerte, hogy van még min javítani, önmagában pozitív dolog.

A következő kérdés:
Mi a legfontosabb dolog, amit tenni kellene az egyenlőtlenség megszüntetésére?

• Szigorúbb büntetés, hogy a nők elleni erőszakot megelőzzük - 28% (férfiak); 16% (nők)
• A fizetési szintek emelése a nők által dominált szakmáknál - 27% (férfiak); 42% (nők)
• A gyes idejének egyenlő elosztása - 9% (férfiak); 10% (nők) 
• Kvóták bevezetése a munkahelyeken - 6% (férfiak); 7% (nők)
• Más - 9% (férfiak); 10% (nők)
• Nem tudom - 21% (férfiak); 14% (nők)

, azaz a nők szerint a női fizetések emelése lenne a legfontosabb - ezzel a férfiak nem igazán értenek egyet... Ami a konkrét fizetéseket illeti, egy skåne-i grafikont láttam az egyik cikkben, eszerint a férfiak 5000-13.000 koronával többet keresnek havonta, az 5000 koronás eltérés malmöi, a 13.000-es lomma-i (ez egy közismerten gazdag kisváros Malmö mellett). Átlagosan egy nő a 86%-át keresi egy férfi keresetének. Létezik egy 15:52 nevű mozgalom is, aminek a neve azt jelenti, hogy 8-17 h munkaidőt alapul véve egy nő 15:52 után ingyen dolgozik.

A gyes-ről már korábban írtam, hogy sok az otthon maradó apuka. És a minimálisan kötelező 2 hónapon túl is érdemes otthon maradniuk. Nemcsak a kisgyerekkel való kapcsolat miatt, de anyagilag is megéri: bónuszt, azaz plusz pénzt ad érte az állam. Nemrég postáztak emlékeztető leveleket azoknak, akiknek "bent maradtak" napjaik (ez nagyrészt az apukákat érinti, de van ahol az anyuka kap ilyet). Tapasztalatok szerint ez a kis buzdítás - még jóval a lejárati határidő előtt - hatásos szokott lenni, utána többen maradnak otthon.

Ami az egész egyenjogúsági témát illeti, nem csak évente egyszer kerül elő, folyamatosan szem előtt van, vita folyik róla, cikkek születnek róla, stb. Természetesen nemcsak a nők részéről, sőt, vannak bevallottan feminista férfiak is - a vezető politikusok között is.

Azt hiszem, még bőven lenne mit írnom a témában, de most ennyi. Talán folyt. köv...

Ui.: A karikatúra szövege:
- Teljes munkaidőben kellene dolgoznom!
- Miért? Nem kapsz pénzt a férjedtől?

A nap szava: jämställdhet (egyenjogúság)

IKEA-tények (2. rész)

Akkor íme még több információ a kék-sárga cégóriás mindennapjaiból:

• Az IKEA-áruházakban (aki már járt náluk, tapasztalta) van étterem is, ahol tipikus svéd ételeket lehet enni, többek között húsgolyókat (köttbullar). Az évek folyamán az IKEA lett a legnagyobb svéd készétel-exportőr. Az étterem kötelező része az áruházaknak, mert Ingvar Kamprad szerint "nem lehet éhesen vásárolni". Ugyanígy mindegyik áruházban van játszószoba, mert "nem lehet úgy vásárolni, hogy a gyerekek láb alatt vannak".
  
  
• Tulajdonosi struktúra: a közhiedelemmel ellentétben az IKEA ma már nem svéd cég. Ugyan a legnagyobb befolyás továbbra is a Kamprad-családé, de egy bonyolult rendszerben több külföldi országban vannak bejegyezve a különböző IKEA-cégek.
  
  Először is, van az IKEA-konszern (IKEA Group). A holland Stichting Ingka alapítvány birtokolja az összes részvényt az Ingka Holding BV részvénytársaságban, amely számos országban tulajdonosa az IKEA-áruházaknak és az IKEA-koncepció legnagyobb franchise-tulajdonosa.
  
  Aztán: az Interogo alapítvány (Liechteinstein) birtokolja az IKEA Holding SA nevű céget (Luxemburg), amely birtokolja az Inter IKEA Systems BV nevű céget (Hollandia), ez az a cég, amely az "IKEA" név és koncepció tulajdonosa. Ennek nagy jelentősége van, hiszen a világon az összes IKEA franchise minden évben 3% jutalékot fizet a forgalom után az Inter IKEA Systems-nek. Csak 2005-ös adatot találtam, eszerint akkor az éves forgalom 135 milliárd korona volt, amiből tehát az Inter IKEA Systems 4 milliárd koronával lett gazdagabb (kb.132 milliárd Ft). Ez a komplikált struktúra korábban titkos volt, csak 2011-ben leplezte le az egyik svéd oknyomozó tévéműsor (és utána maga Kamprad is megerősítette, hogy az információk megfelelnek a valóságnak). Valószínűsíthető, hogy adózási okok vannak a dolog mögött, de további részleteket nem tudni.
  
  Végül van az Ikano-csoport (Luxemburg), amely főleg pénzügyekben és ingatlanügyekben érdekelt, de részben eladással is foglalkozik.
  
  
• Az utóbbi csoportba tartozik az 1995-ben alapított Ikano Bank is, amely Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban működik. Ha számlánk van náluk, a legtöbb tevékenységet csak interneten lehet lebonyolítani. Ez egyébként nem egyedi dolog, pl. én is internetes bankot választottam anno (egy másikat), aminek egyáltalán nincs bankfiókja. Az Ikano Bank reklámjaiban általában a Småland megyei emberek szemfülességét, spórolósságát hangsúlyozzák (természetesen Kamprad szülőhelyéről van szó...).
  
  
• Ha már itt tartunk, Ingvar Kamprad (aki márciusban lesz 87 éves) mindig is kerülte a feltűnést és a pénzszórást. Ő maga egy 1993-as Volvo 240-t vezet - már amikor nem tömegközlekedik. Ha tönkremenne az autója, akkor egy Skoda Fabia-t akar venni. Egy 2010-es svéd interjú olvasható vele itt (a lund-i egyetem lapjának adta).
  
  
• Egy ekkora nemzetközi céget természetesen sok bírálat is ér, ebből sok teljesen jogos. Ilyenek pl. hogy gyakran értékes épületeket bontanak le egy-egy új áruház építése előtt, pl. New York-ban volt ilyen eset. 2012-ben arra derült fény, hogy az oroszországi Karéliában a Swedwood (az IKEA egyik leányvállalata) egy nemzetközileg számontartott, védett erdőt irtott ki.
  
  Egy héttel ez után a botrány után az került napvilágra, hogy az IKEA az 1970-es és 1980-as évek folyamán NDK-s politikai foglyokat dolgoztatott. Ezt az IKEA be is ismerte és bocsánatot kért. Többször előkerült Ingvar Kamprad fiatalkori szimpátiája a náci párt iránt is (pénzt adományozott, tagokat szervezett), ez a hivatalos Kamprad-életrajzban is megemlítésre kerül.
  
  Ugyancsak 2012-ben kavart nagy port a svéd sajtóban (de nemzetközileg is), amikor kiderült: az IKEA szaúd-arábiai katalógusából a nők ki vannak retusálva, csak a férfiak és a gyerekek szerepelnek. Az IKEA végül bocsánatot kért - mivel a retusált katalógus nem tükrözi az IKEA értékrendszerét -, de nem vállalt felelősséget a szaúdi franchise működéséért, amely az ominózus katalógust eredményezte.
  
  
• Ingvar Kamprad - talán ezek után nem olyan nagy meglepetés - a világ leggazdagabb emberei közé tartozik. 2012 júliusában 36 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, ezzel a világ 5. leggazdagabb emberének számít. Európában "csak" a 2. leggazdagabb. A svédországi vagyona 450 milliárd korona, ezzel a leggazdagabb Svédországban. Viszont nem itt él, hanem egy svájci faluban. Persze Svájcban is ő a leggazdagabb. Három fia van: Peter, Jonas és Mathias, akiknek szintén az IKEA az életük.
  
  

 A nap svéd szava: livsmedel (élelmiszer)

IKEA-tények (1. rész)

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mára az IKEA világszerte a "svéd" szinonímája lett. És simán lehet, hogy ez a magántőkés nemzetközi jelenlét és -működés hatékonyabb országimázs az országnak, mint bármilyen más, hivatalos törekvés. (Erre persze nyilván nincs statisztika, nehezen is lenne mérhető.)

Viszont azt hiszem, hogy mi, akik "csak" vásárlunk (vagy akár csak nézelődünk) az IKEA-ban, általában elég keveset tudunk a cégről, pedig bőven akadnak érdekes momentumok - mondom én. Következzen néhány információ, amely talán nem annyira közismert:

• Az "IKEA" szó az Ingvar Kamprad Elmtaryd Agunnaryd szavak kezdőbetűiből képzett mozaikszó. Ingvar Kamprad a cég alapítója (ma is ő dönt a legfontosabb dolgokban), aki Elmtaryd-ban nőtt föl (mai neve: Älmtaryd), amely Agunnaryd község része.
  
  
• Ingvar Kamprad 1943-ban alapította a céget, 17 évesen. Kezdetben tollakat, képkereteket, órákat, ékszereket, nejlonharisnyákat, pénztárcákat árult - és minden mást, amihez hozzájutott. Csak 1947-ben kezdett el bútorokat árulni, de 1955 előtt nem forgalmazott saját tervezésű bútorokat. Először postai rendeléssel lehetett nála vásárolni, majd 1953-ban megnyílt az első üzlet Älmhult-ban (Småland megye). Később több svédországi áruház is nyílt, majd 1963-ban felavatták az első külföldi IKEA-t a norvégiai Asker-ban, ami Oslo mellett található.
  
  
• Az évente megjelenő IKEA-katalógus (amely a termékek fotóit és az árakat tartalmazza) a világ legnagyobb példányszámban megjelenő kereskedelmi kiadványa: 27 nyelven, kb. 191 millió példányban jelenik meg. Az új kiadás augusztusban/szeptemberben jön ki, országtól függően. Az 1950-1970-es években megjelent példányok komoly értéket képviselnek, kiadási évtől és állapottól függően 50-1600 koronát érnek (kb. 1.700 - 55.000 Ft).
  
  
• A számunkra kissé furcsa nevű (pl. Jokkmokk, Tomelilla, Njuta...) bútorok és egyéb áruk tematikusan kapják a nevüket. Például a fürdőszobai termékek svéd tavakról és folyókról, a konyhaasztalok és -székek finn földrajzi nevekről, a többi asztal és szék férfinevekről, a szőnyegek pedig dán földrajzi nevekről. Ezen a weboldalon található egy nem hivatalos IKEA-szótár, ha valakit további részletek érdekelnének...
  
  
• Jelenleg összesen 340 IKEA található, 40 országban. Svédországban 17 áruház van, a legújabb 2011-ben nyílt meg Västerås-ban (Västmanland megye). A világ legészakibb IKEA-ja Haparandában van (Svédország), a finn határnál.
  
  
• Az öt legnagyobb forgalmú IKEA-ország: Németország 16 %, USA 11 %, Franciaország 10 %, Nagy-Britannia 7 %, Olaszország 7 %.
  
  
• A világ három legnagyobb IKEA-ja:
  --- Stockholm Kungens Kurva*, Svédország: 55.200 m²
  --- Shanghai Pudong, Kína: 49.400 m²
  --- Malmö Svågertorp, Svédország: 44.000 m²
  
  * Nem, nem írtam el! :-) A hely nevének jelentése: "a király kanyarja"...

A nap svéd szava: varuhus (áruház - de tényleg szó szerint: varu + hus)

A kontinens...és mi

Olvasmányélményeink alapján tudjuk, hogy az angolok bizonyos távolságot tartanak Európa többi felétől, vagyis amikor azt mondják, "a kontinensen", akkor a) magukat természetesen nem értik bele b) kissé felsőbbrendűen nyilatkoznak dolgokról ("bezzeg itt...", stb.), persze tisztelet a kivételnek. Ennek az az alapja, hogy ők a Brit-szigeteken laknak, vagyis fizikailag tényleg nem érintkeznek a kontinenssel. Az már más kérdés, hogy ettől függetlenül Európa részét képezik.

Úgyhogy eléggé meglepődtem, amikor rádöbbentem, hogy a svédek ugyanígy éreznek, annak ellenére, hogy itt csak egy félszigetről van szó. Illusztrációként íme néhány újságcikk címe (és maguk a cikkek), amelyeket a neten találtam:

• Öresundsbron - Länken mellan Sverige och kontinenten
  (Öresund-híd - Kapcsolat Svédország és a kontinens között* )

• Ökad kriminalitet pga närheten till kontinenten
  (Magasabb bűnözési arány a kontinens közelsége miatt)
• I Sverige spelar småpojkar – på kontinenten spelar riktiga män
  (Svédországban kisfiúk játszanak - a kontinensen igazi férfiak)

A Wikipedia is alátámasztja ezt a véleményt, szerinte a kontinentális Európa fogalma elég rugalmas és attól is függ, melyik országból nézzük. A Brit-szigeteken kívül Izland, Málta és Ciprus alapból kivétel (mert azok is szigetek). Néha a Skandináv-félsziget, a Balkán és az Ibériai-félsziget is kihagyható. A Skandináv-félsziget ráadásul délről nézve szigetszerű, mert át kell kelni a vízen, hogy meg tudjuk közelíteni, körbemenni elég hosszadalmas. De visszatérve a Wikipedia idevágó részére, az északi hagyományok alapján gyakran egész Észak-Európát is kontinensen kívülinek veszik (vagyis Finnországot is, ami nem része Skandináviának). Persze az angolok szerint csak a Brit-szigetek és Izland kontinensen kívüli...

Érdekes, mert mintha azon menne a verseny, hogy ki tart nagyobb távolságot Európától. Miközben mindannyian európai országok, hiszen nyilván nem szeretnének pl. Afrikához tartozni :-) Nem is beszélve az Európai Unióról, ami szintén európai országokat tömörít, ha nem tévedek.

* Ez a cím azért is sajátságos, mert az Öresund-híd Dániába vezet át, ami a fenti logika szerint szintén nem kontinens. De olvastam fórumot is a témában, ahol valaki azt fejtegette, hogy Koppenhágának "kontinensjellege" van. Na ezt rakjuk össze!

A nap svéd szava: ibland (néha)

Helyi specialitások

Egy ideje gyűjtögettem őket, mint rövidebb érdekességeket. Mármint magyar szemmel, mert egy svédnek természetesen ezek nem izgalmasak. De ezt talán az egész blog tartalmára elmondható :-)

Íme:

• Ha az ember főiskolára/egyetemre jár, tudnia kell, hogy pl. a 10 óra azt jelenti az órarendben, hogy 10:15-kor kezdődik az előadás. Ezt "akademisk kvart"-nak hívják és állítólag az a története, hogy régen a diákoknak nem volt (kar)órájuk - ill. mobiltelefonjuk - és amikor a templom órája elütötte az egészet, abból tudták, hogy még van egy negyedórájuk, hogy odaérjenek az előadásra :-) Viszont figyelem (svédül: OBS!), ha vizsgázik az ember, akkor a 10 óra az pontosan 10:00 és nem több. Na, erre már nem tudom a magyarázatot, talán így 1 óra van a körmölésre/szóbelire, nem csak 45 perc. Valaki? Ötlet?...
  
  
• A rossz helyen parkoló bicikliket nemcsak Amszterdamban, de itt is elszállítják egy idő után. Bizonyos idő (pár hónap) elteltével ha nem jelentkezik érte a gazdája, a biciklit elárverezi a város, erről hirdetés szokott megjelenni a napilapokban. Persze nem mindegyik bicikli van olyan állapotban, hogy érdemes lenne rá licitálni, de az biztos, hogy ki lehet fogni jó járgányokat is.
  
  
• Ne keressük a postát. Nincs. A Pressbyrån újságoshálózat ellát postai feladatokat, plusz bizonyos üzletek (pl. nálunk a szomszédos utcában egy élelmiszerbolt). No meg sok szupermarket előterében is van postai rész (pl. ICA, Hemköp). Ha csomagunk vagy ajánlott küldeményünk érkezik, azt is ezeken a helyeken lehet átvenni. "Igazi" postaépületek ugyan léteznek, de csak a vállalatok számára (Företagscenter). De egyébként a postai szolgáltatás példás, ha feladnak nekem valamit (belföldön), a következő napon megérkezik.
  
  
• Apropó, levelek! A legtöbb lakáshoz nem tartozik postaláda, hanem egy levélnyílás az ajtón. Így lehet megijedni, amikor pl. kora hajnalban bezuhan az újság és rácsattan a bedobónyílás fedele. A játékos kedvű ebek tulajdonosai speciális kosarat is vehetnek a nyílásra, ami belülről felfogja a küldeményeket, így azok nem végzik kutyaeledelként :-)
  
  
• És ha már kutyák: Svédországban nem kötelező a szájkosár. A buszon sem. Nem is igen látok kutyát szájkosárral, nagyon-nagyon ritka dolog. Viszont a kutyák 99%-a tényleg jólnevelt. Nem húznak, láb mellett mennek, nem ugranak a kerékpárosok után (mert megszokták őket, annyian vannak), stb. De azt is látom, hogy gyakran kapnak jutalomfalatot séta közben, szóval nem véletlen a dolog.
  
  
• Az általános iskolában és a gimnáziumban ingyenes az ebéd, 1998 óta törvény szerint (de helyenként már előtte is ingyenes volt). Ez egyébként Finnországban is így van. Általában min. 2-féle menü van, az egyik vegetáriánus. Az újságokban időnként előjön a téma, hogy mennyire jó vagy rossz az iskolai menü. Mindenesetre anno egy dán kolléganőm vágyakozva beszélt a svéd rendszerről, ahol a gyerekek ingyen ebédet kapnak. Ha jól értettem, a gyerekének az iskolájában még menza sem volt...
  
  
• Ha egy újságcikkben, bűncselekmény leírásánál a bűnözőt emlegetik, akkor elsősorban így nevezik: pl. "36-åringen" (a 36 éves). Érdekes, de tényleg ez a leggyakoribb megnevezés és nem az, hogy "az elkövető".
  
  
• Mi a 2. emeleten lakunk. Magyar mértékkel ez csak az 1. emelet. De itt az első emelet az a földszint. Vagyis földszint nincs :-)
  
  

A nap svéd szava: frimärke (bélyeg)

Színpompás városok

Maria Holmer Dahlgren anno egy helsingborgi tálca tervezésével kezdte a sikersorozatot (ugyanis korábban Helsingborgban lakott). Majd következett az újabb lakóhely, Stockholm, szintén tálcaformátumban. Majd még több svéd város, sőt London és Tokió is (ez utóbbinak nem akadtam a nyomára). A készletben van pl. konyharuha és mosogatórongy is.

Figyeljük meg a mintákat, a városokat jól ismerők előnyben! Minden egyes kis mozzanat az adott hely része, jellegzetessége, pl. Skåne-nél a szélmalmok (van Malmöben is 1-2 darab), a jellegzetes formájú fák, az Öresund-híd, a Turning Torso és persze a nyúl, amiből nincs hiány errefelé :-)

További városok / földrajzi helyek, amiket felleltem a neten:

• Göteborg
  
• Höganäs (ez egy skåne-i városka, kerámiájáról híres)
• Småland (ez egy megye, főleg az üvegművességéről ismert)
  
• Norrland (északi, hideg megye, rénszarvasokkal)
  
• Svéd Királyság
• Helsinki (ez ugyebár már Finnország)
  
• itt pedig egy kis áttekintés látható Maria munkáiból - szőnyeg és társai...
  

És miért pont a fent említett használati eszközök készültek a tervezett mintákkal? Maria szerint ezek "tökéletesen keretezik a mindennapokat és egy kis örömöt hoznak az életbe, anélkül, hogy túl sok figyelmet követelnének. Az a filozófiám, hogy mindenhol művészet vesz bennünket körül, csak ki kell nyitnunk a szemünket".

A nap svéd szava: formgivare (formatervező)

Olvasnivaló...

Most nem magamat ajánlom, hanem Delisa oldalát, ő szerkeszti a "konkurrens" Svédasztal.com oldalt, sok érdekes cikkel. A mai, legfrissebb írás a svéd ablakokat díszítő világító csillagról szól, ami - a cikket illusztráló képen is látszik - lehet vörös, ötágú is :-) (egyébként nekünk is olyan van)

De megtudhatjuk azt is, hogy

• milyen a menza, ha svéd?
• mennyit keresnek a svédek?
• milyen mértékben járnak biciklivel munkába?
• (plusz biciklis infók itt)
  
• mi az a Hotel Madárfészek?
• hogyan süssünk Budapest-sütit?
  
• milyen a bastu, a svéd szauna? és
  
• milyen az, ha a svéd király nem kap asztalt az étteremben? :-)
  
  

A nap svéd szava: julstjärna (karácsonyi csillag)

Kreatív blogger

Ezt a megtisztelő díjat kaptam Lucillától, akinek ezúton köszönöm a bizalmat...és igyekszem a továbbiakban is kreatív maradni ;)

Cserébe el kell árulnom 7 dolgot magamról, majd tovább kell adnom a vándordíjat 7 másik bloggernek (lásd a szabályokat Lucillánál).

Íme a listám:

1. Kávéfüggő vagyok, ami itt, Svédországban fajult el. Ez nem is csoda, hiszen világszinten itt fogyasztják fejenként a legtöbb kávét Finnország után. Viszonylag sok tejjel iszom, de mindig cukor nélkül (és ha lehet, akkor kardamommal és fahéjjal meghintve).
2. Nem vagyok vega, de igyekszem kevés húst enni (leginkább csirkét és halat).
3. Odavagyok a dán Dogma-filmekért.
4. Majdnem teljes az Agatha Christie regénygyűjteményem (magyarul, de néhány angol, német és svéd nyelvű könyv is akad).
5. A macskám és a törpenyulam is talált állat, az előbbinek blogot is kezdtem anno (ezt mostanában nagyon hanyagolom...), az utóbbit a parkban szedtem össze. A macska az echte svéd Hampus névre hallgat és két invandrare (=bevándorló) szolgája is van..na ezek lennénk mi :-)))
   

Az én díjazottjaim (most csak öt...remélem, nem baj):

1. Delisa
2. Kisrumpf
3. Venator (welcome back!!)
4. Hónyúl
5. Ruhafalva Blog

A nap svéd szava: blogg (blog)

Spotify, az új szerelem

Ha már a találmányokról volt szó, íme egy újabb, szintén a svéd kreativitás terméke. Az egész úgy kezdődött, hogy a múlt pénteki - női jellegű - kávézásunkon B. bevallotta, hogy mostanában teljesen rákattant a Spotify-ra. Hmm, ezt a nevet már hallottam, de mi is az?...

Mint kiderült, a) regisztrálni kell a neten b) le kell tölteni, majd installálni kell egy programocskát, és már indulhat is a móka. Az ember rákeres egy dalra vagy akár teljes CD-re (az adatbázis hatalmas, kb. 6 millió számból áll), és hopp: letöltés nélkül már lehet is hallgatni. A technikát "streaming"-nek nevezik, de ami a lényeg: így teljesen legálisan lehet zenét hallgatni. Természetesen a kedvenc számok listáját el lehet tárolni, így legközelebb már nem kell őket összevadászni...

Létezik ingyenes és fizetős (Premium) csomag is: az előbbinél némi reklámot (kép és hang) kell elviselni, de teljesen az elviselhetőségen belül van a mennyiségük: kb. fél-egyóránként egy nyúlfarknyi reklámszöveg a jellemző. Az utóbbinál havonta 99 koronát kell leperkálni (kb. 2500 Ft) és teljesen mentessé válunk a reklámoktól. Ugyancsak ez a csomag szükséges ahhoz, hogy a mobiltelefonon is hallgathassuk a zenét.

Oké, szuper...már csak egy "apró" bökkenő volt: meghívó kell ahhoz, hogy az ember a Spotify-on regisztrálhasson. Nos, B.-nek nincs meghívója, mert az csak a fizetős ügyfeleknek adatik meg. Úgyhogy némi sikertelen webes keresés után feltettem egy segélykérő üzenetet a WiW-re és a Facebook-ra is, ahol egy nagyon kedves ismerősöm feltett egy linket, ahol az egyik cég ingyenes meghívókat osztott ki. Bár kicsit kellett küzdenem, de végülis sikerült regisztrálni magamat :-)

Az azóta eltelt két napot kb. ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor Gombóc Artúr beszabadul a csokigyárba :-) Véget nem érő csemegézés a finomabbnál finomabb zenék között - pl. a 80-as, 90-es évek kedvencei vagy akár a legújabb CD-k - és eufória. Nem kell a CD-k cserélgetésével bajlódni ill. mp3-file-okat letölteni, az egész rendszer egyszerű, gyors, kézre álló.

A dolog szépséghibája: egyelőre csak pár országban elérhető*, pl. Magyarországon nem. (Sajnos, sajnos!) De ha valaki nagyon elszánt: a fizetős verzió ott is működik :-)

A nap svéd szava: Sverige (ejtsd: szverje - Svédország)

* Svédország, Norvégia, Finnország, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia. Még Dániában sincs. Térkép a meglévő és a tervezett Spotify-országokról itt.

God Jul!

A pluszfokok hatására itt is erősen olvadozik-roskad a hó, de azért a közeli dombon még kihasználják a gyerekek az alkalmi szánkópályát. Ezt kora délután látjuk, mielőtt még egy utolsó kört teszünk az ICA Maxi-ban, ami ma 3-ig van nyitva. Kell még pl. kapor (dill) a "világ legfinomabb mustáros heringjéhez" és sütőpor is (bakpulver), mert a napokban sütit is szeretnék sütni. Remélem, legalább olyan jól sikerül majd, mint a tegnapelőtti pogácsám, első próbálkozásra :-)

Viszont a tegnap délutáni "kalandom" utóhatása, hogy sajognak a vállaim: a 7-es busszal hazafelé a zöldségekkel, gyümölcsökkel teli szatyrom kiborult itt a ház melletti stoptáblás fékezéskor. Emiatt nem tudtam időben az ajtóhoz érni, és utána hiába hápogtam a busz hátuljában, hogy nyissa ki még egyszer az ajtót, a sofőr ügyet sem vetett rám. Így hát következő megállóból cipeltem haza a cuccost. Persze pihenő vagy szusszanás nélkül, mert a lucskos földre nem akartam lepakolni őket...

Ma meg ismét okosabb lettem egy kicsit: a legfinomabb mustáros hering természetesen svéd ízlésre lett komponálva, az előírt édes mustárral elkezdve a plusz cukrozáson át. Így most jócskán szirupos lett. Mini kultúrsokk :-) No nem baj, jövőre nem teszek bele extra cukrot. Ja, és alapvetően 5 perces heringkonzervből készült, hogy ne kelljen vele sokat vacakolni. De azért Leila - a receptfüzetecske szerzője, a tévében is van főzős műsora - azt ajánlja, hogy lehetőleg 1-2 éjszakán át hagyjuk, hogy összeérjenek az ízek. Ezt az információt persze csak elkészítés közben fedeztem fel, E. hangosan hahotázik, amikor meghallja.

Megjegyzem, a mustár sem akármilyen: a gyógyszertárban(!) vettem, az Apoteket saját márkás terméke, az igényesebb fajtából. Volt még fűszeres tinktúra (pl. glögghöz, azaz forralt borhoz), sáfrány, folyékony glükóz (édességekhez) és borsmentaolaj is (szintén desszertbe ajánlják). Bezzeg kamillateát - vagy bármilyen gyógyteát nem tartanak az itteni gyógyszertárakban. Lehet, hogy az már kuruzslásnak számítana?...de akkor minek számít a mustár?

Közben készül a finom rakott krumpli (na jó, nem hagyományos svéd étel, de magyar - ha nem is tipikusan karácsonyi), közben a rádión valami hallgatható zenét keresek. Egy finn nyelvű adón számi dalok szólnak, a szünetekben finn nyelvű kommentárral. Némelyik számi szám :-) igencsak kellemes, és lehet valami abban a nyelvrokonságban is, mert tényleg hasonlítanak a szavak a magyarra, ami a kiejtést illeti. Persze megérteni nem lehet, azért annyire egyik nyelv sem rokon a magyarral.

Az estebéd után - amiből a macska is részesedik, elégedetten nyalogatja a bajszát - egy Julostkaka is előkerül a hűtőből, ami afféle karácsonyi túrófelfújt-szerűség. Ha hinni lehet a feliratának, tej, tejszín, tojás, cukor, búzaliszt, tejcukor, édes mandula, búzkeményítő, keserű mandula, tartósítószer és sajtoltóanyag van benne. Vaníliaszósszal, málnalekvárral, némi tejszínhabbal isteni ;) A másik felét majd langyosan-melegen fogjuk megenni, mert állítólag úgy még finomabb.

...és...

Nagyon kellemes, örömteli karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak, legyen bár Magyarországon, Svédországban, Dániában, Írországban, Angliában, Romániában, Ausztriában, Csehországban, Indonéziában, Németországban, Kanadában, Spanyolországban, Franciaországban, Norvégiában, az USA-ban, Svájcban, Ukrajnában, Lengyelországban, Olaszországban, Új-Zélandon, Szlovákiában vagy éppen Szerbiában!
(A statisztika szerint innen jöttek az eddigi látogatók, de ha valakinek az országát esetleg kihagytam volna - ami könnyen megeshet, mert van egy egyszerűen csak EU-nak nevezett látogatói kör vagyis domainnév -, csak kommentelj bátran, javítom!)

Ui.: Külön öröm számomra, hogy egyre olvasottabb a Svédasztal, a statisztikák szerint naponta kb. 40-60-an, de néha akár 70-en is látogatják a blogot :-)

A nap svéd szava: julafton (december 24-ét így, szó szerint karácsonyestének nevezik)

Skandináv és finn programok

...kedves nézőink, megszakítjuk adásunkat: reklám következik.

Egy igazi gyöngyszemre akadtam ugyanis: napi szintre lebontott skandináv és finn (ami ugye nem skandináv, "csak" észak-európai) programajánlóra. Ő a Skandináv naptár :-)

Van benne tévé- és moziműsor, kiállítás, koncert, színház, irodalom, fesztivál, workshop, előadás, sport és nyelvtanulási lehetőség.

Nyálcsorgatónak néhány aktuális program (főleg budapestiek):

• Kiállítás:
  (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel
  - Néprajzi Múzeum


• Tévé:
  Nov. 9. 19:00
  Kajakkal Norvégiában
  - National Geographic HD


• Mozi:
  Nov. 7-8. 14:45
  Csak egy szerelmesfilm
  (dán feliratos filmdráma)
  - Vörösmarty mozi


• Színház:
  Nov. 22. 19:00 Hullámtörés
  (Lars von Trier azonos című filmje alapján)
  - Magyar Színház

Szóval érdemes a linket betenni a Kedvencek közé és vissza-visszatérni rá :-)

A nap svéd szava: bio (a jelentése: mozi ...de ha valami mondjuk biotermék, az persze nem így van, hanem vagy ekologisk vagy eko-)

A tüzes kecske

Kedves finn kollégámnak köszönhetően - aki nagyon otthon van a svéd témákban, pedig állítása szerint 8 éve még egy szót sem tudott svédül - az egyik nap, ebéd közben egy igazi svéd karácsonyi "hagyományról" szereztem tudomást...ez pedig a gävle-i kecske felgyújtása. Ugyanis Gävle városában már 1966 óta egy jó magas karácsonyi szalmakecskét állítanak, mégpedig minden év első adventi hétvégéjén. De hogy, hogy nem, majdnem minden évben lángra gyullad szegény...természetesen nem magától. A kecske felgyújtása büntetendő cselekmény, de éppen ez az, amivel Gävle hírnevet szerzett magának, nemzetközi viszonylatban is.

Hihetetlen - és szórakoztató - adatbázist találtam a kecskével kapcsolatban, ugyanis 1966 óta szinte minden évről megvan a krónikában, hogy mi lett a kecske sorsa. Néhány érdekesebb momentum:

• 1985-ben és 1993-ban is bekerült a magassága miatt a Guinness Rekordok Könyvébe (12,5 m ill. 16 m), 1985-ben le is égett


• 1996 - először figyelik a kecskét webkamerával (nem is égett le)


• 1998 - a tomboló hóvihar ellenére leégett


• 2001 - egy 51 éves amerikai turistát letartóztatnak a kecske felgyújtása miatt, aki azzal védekezik, hogy úgy hallotta, hogy ez egy hagyomány. 18 napot tölt börtönben és további 100.000 korona bírságot szabnak ki rá - amit végül nem fizetett ki


• 2005 - leégett, a tettesek: egy mézeskalácsfigura és egy Mikulás, akik lángcsóvákat lőttek a szalmakecskére (ez a kedvencem). Az álarcuk miatt nem tudták őket azonosítani és büntetlenül megúszták

A felgyújtás megakadályozására 2006-ban és 2007-ben már impregnálták a kecskét (így nem is égett le, pedig tavaly megpróbálták felgyújtani), de az impregnálófolyadék miatt fura kinézete lett - kicsit mintha rohadna vagy ilyesmi -, így idén impregnálás nélkül vár sorsára. Egészen pontosan tegnap óta, és még egyben van. Azért nem lennék szalmakecske Gävle-ben ;)

A nap svéd szava: gävlebock (a gävle-i kecske)