Arról már írtam, pont tavaly ilyenkor, hogy kb. milyen volt akkor, amikor először megérkeztem, már nem nyaralni, hanem lakni - és kicsit később, amikor küzdöttem az új környezettel és a nyelvvel. Ma már tudom, hogy akármennyire felkészül az ember, nem tudja megúszni a kezdeti problémákat, amik évekig elkísérik a bevándorlókat. Igen, készüljünk fel, hogy ez lesz az új gyűjtőnevünk, így hivatkoznak ránk a politikusok, az újságcikkek, a született svédek. És a bevándorlók problémás csoport, pl. nehezen kapnak munkát, pláne amíg a nyelvet sem beszélik jól. Vagy éppen zavarognak. Hiába vagyunk ezerféle hátterűek, a címke ugyanaz. Viszont érdekes a dolog a másik irányba: ha egy svéd kivándorol egy másik országba (sok ilyen van), ő vagy "kivándorló", vagy "külföldön élő svéd" lesz. De rossz hangzású "bevándorló" sosem. Végülis logikus :-)
De én teljesen jól megvagyok az invandrare (bevándorló) státuszommal... Ebben az életben már tutira nem lesz belőlem született svéd - elég nehéz is lenne, több okból is -, de ha az embernek nem ez a célja (és megelégszik a saját vicces akcentusával is), akkor nem frusztrálja magát feleslegesen. Ma délután a belvárosban is megfogalmazódott bennem, hogy a malmöi lét egyik nagy előnye a hihetetlen sokszínűség, hogy annyiféle emberrel találkozhatunk nap mint nap (engem nagyon érdekelnek az emberek), és persze időnként kapcsolatba is kerülünk velük. Közepes méretű városunk lakóinak 30%-a külföldön született (kb. 92.200 fő), ebből kb. 10.000 fő Irakban, 9.000 Dániában, 8.000 (ex-)Jugoszláviában, 7.000 Lengyelországban és 6.000 Boszniában. Ha jól emlékszem, a magyarok száma kb. 4.000 fő. A bevándorlók 59%-a svéd állampolgár (is).
Ugyanakkor maguk a svédek is elég egzotikusak :-)) Bár mára már teljesen hozzászoktam, hogy a legvadabb frizurákkal és maskarákban (gyakran pl. mezítláb is) járkálnak az utcán - és természetesen senki nem furcsállja egy pillanatig sem. A most divatos One Piece-ben is jópáran mennek ki az utcára - akár felnőttek is -, és ez még nem is extrém. Aztán vegyük pl. a házunk egyes lakóit...van egy meghatározhatatlan korú pasas (lehet 40-es, de akár nyugdíjas is, ki tudja), aki a fekete macskáját szokta pórázon sétáltatni. Szerintem ő jobban izgul, mint a macska, hogy netán épp arra jár egy kutya, ezért folyamatosan jobbra-balra tekintget. Apropó, kutya: a szomszéd lépcsőházban lakik Robbie Williams (vagy a hasonmása, sok nagy tetkóval), aki egy nagyon édes, jól megtermett, de mamlasz bullmasztifflány gazdája. A kutyát gyakran úgy kell biztatnia Robbie-nak :-), hogy elinduljon a szomszédos park felé, mert láthatóan leginkább hazamenne - de ha végre elindul, nagyon aranyosan caplat, mintha lassított felvétel lenne. Másik nagy kedvencünk az a bácsi, aki sportöltözékben, nejlonszatyorral szokott elvonulni a házunk előtt is és ami szemetet talál, határozottan odalép és összeszedi. Kb. két hete pedig egy rollator-os néni (a kép csak illusztráció!) akart a lakásunkba behatolni (a zörgés gyanús volt, a postás jellemzően nem matat ennyit), de szerencsére a kulcsa nem nyitotta az ajtónkat, így egy idő múlva rájött a tévedésére és már csak a hátát láttuk a lift felé menet. Majd kijutott az utcára és végül bement a szomszéd lépcsőházba (ahol ezek szerint ténylegesen lakik).
Na és azt ki gondolta volna a kezdetek kezdetén, hogy biciklivel fogok mindenhová közlekedni a városban? Persze ezt a mutatványt Budapesten nem merném bemutatni, de Malmö a világ 7. legjobb biciklis városa, 500 km védett bicikliúttal, ennyi még Koppenhágában sincs. A sok park és a tenger melletti utak miatt a városi biciklizés is élmény tud lenni. A lakosság 30%-a biciklivel közlekedik, nem egyszer olvastam már olyanról, hogy kisgyerekes családok lecserélik a családi autót visziklire (ezt a magyar szót most tanultam, a Magyar Narancs-ban láttam egy hirdetést). Egyre jobban elterjed a carpool is, azaz viszonylag olcsó bérautó-tagságot lehet venni és általában csak akkor kell fizetni az autó bérléséért, ha ténylegesen használja az ember a kocsit (ilyen cég pl. a Sunfleet), így meg lehet úszni egy autó fenntartását, leginkább akkor, ha nem kell gyakran vezetnünk. De ha már közlekedés, akkor említsük meg a buszokat is, amik részben bio- részben földgázzal mennek - de jövőre beindul a tejes biogázos üzemük, aminek az alapja pl. a mi élelmiszerhulladékunk lesz (folyamatosan vezetik be a városrészek komposztálható hulladékának a gyűjtését, nálunk még nem indult be). Ezek jó dolgok.
Ezen kívül még jópár oka van, hogy szeretek itt lakni (Malmö-ben és Svédországban is). Ennek a csapongó felsorolásnak az apropója, hogy pont 5 évvel ezelőtt költöztem ide: 2008. augusztus 1-jén. Nagyon sok minden történt azóta...és biztos vagyok benne, hogy a következő öt év is nagyon érdekes lesz. És lesz miről írni! Ehhez folyamatosan hosszabb listám van, szóval téma van bőven. Valahogy itt nem lehet unatkozni, na.
Ui.: A keresőkifejezésekből tudom, hogy sokan olvassák a blogot olyanok, akik Svédországba akarnak költözni. Nekik szeretnék egy írást javasolni a Határátkelő blogból. Ugyan a szerző az angliai tapasztalatait írja le - Mi kell Angliához? -, de majdnem 100%-ban ráhúzhatóak más országra is a tanulságok. Kivéve a nyelvtudást: az "angoltudás" helyett "svédtudás" értendő, a nyelvek szigorúan csak ÉS kapcsolatban lehetnek, a VAGY nem opció...
Ui2.: A Goldenblog versenyen lehet szavazni a Svédasztalra, a jobb oldali menüben látható gomb segítségével (Facebook-ba be kell hozzá lépni). Nem várom el, de előre is köszönöm az esetleges szavazatokat :-)
A nap svéd szava: Köpenhamn (Koppenhága)
