A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tévhitek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tévhitek. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 14., csütörtök

Multikulti kultúrsok(k)

Új blog került fel a kedvencek közé (ami a jobb oldalon található). Először a Szülőnek lenni Svédországban c. bejegyzést olvastam a MultiKulti Kultúrsok(k)-ból, amit egy ismerősöm megosztott a Facebook-on. Aztán gondoltam, elolvasom, mi is van még benne.

Nagyon-nagyon jó érzés fogott el Katalin megértő, nyitott sorait olvasva, aki olyan fontos dolgokról ír, amelyeket rohanó mindennapjainkban talán végig sem gondolunk. Az előítéletekről, a másságról, a különböző kultúrákról...és hogy sok mindent lehetne másképp is. Nem is tudom jól megfogalmazni, mi az, ami megkapott - úgyhogy inkább idéznék tőle néhány gondolatot, remélve, hogy kedvet csinálok az - októberben indult és félévesre tervezett - bloghoz, amely egy kulturális munkához kötődik, Uppsala-ban, Svédországban:

"...a sok elméleti okosság, amit multikulturalizmusról, konfliktusokról, mediálásról, interkulturális kommunikációról, egyebekről tudok mondani, akkor lesznek hitelesek, akkor válnak kézzelfogható tudássá és gyakorolható hivatássá a tanítványaim számára, ha a valóságban is látom, kipróbálom, megtapasztalom, milyen a kulturális mindenki földjén élni.

Nos, hát itt duplán vagyok idegen, vagy inkább triplán. A gyakorlatban, sztereotípiák között. Olyan helyzeteket élek meg, amit a könyvekből nem lehet megtanulni, megismerni. Például a fiatal kurdok és szíriaiak konfliktusát, a gottsundai és stenhageni gangek verekedését. És, remélem, azt is, hogy sikerül a kurd és szíriai kulturális szervezetek vezetőivel kidolgozni valamilyen stratégiát (az egyik kis csírázó növénykém a sivatagban)."


- - -

"Az egyénekre ráragasztott címke eltakarja magát az egyént individuális jellemzőivel együtt. És gyakran a sztereotípiák többet mondanak el rólunk, mint azokról a társadalmi, etnikai, kulturális (stb.) csoportokról, amelyek tagjaira használjuk ezeket a sztereotípiákat.

A negatív érzelmi töltet ráadásul gyakran félelemből táplálkozik. A példa egy fiatal magyar fiútól származik, aki Dániában szembesült azzal az elmúlt évben, hogy amikor kiderült, hogy magyar, egyből „szerbnek”, „cigánynak”, „tolvajnak” tartották a vele egyidős fiatalok. Sok 20 év körüli dán szerint tehát minden magyar szerb és cigány, aki ráadásul tolvaj is. Talán nem nehéz felfedezni a történetben a félelmet. És persze, mást is: az ismeret, a megismerés, a mások iránti nyitottság maximális hiányát."


- - -

"A legutolsó – és ebben az esetben a legfontosabb – téves hiedelem az, hogy az arabok civilizálatlan barbárok. Nyilván vannak ilyenek is, mint ahogy minden országban előfordulhatnak civilizálatlan barbár emberek, azt állítani azonban, hogy a civilizálatlanság az arabok jellemzője, nos, ez maga barbárság. Arról árulkodik, hogy ennek a sztereotípiának a használója egyáltalán nem ismeri Európa kultúrtörténetét, ráadásul fals etnocentrizmussal él."

- - -

"Svédország oktatási rendszere lenyűgöző. Olyan, amire nekünk is szükségünk van, volna. Aktív állampolgárság, demokrácia, felelősségvállalás, Life long learning: ez mind olyan formát ölt, amit én szeretnék otthon is látni.

Kreativitás és kreatív ipar, a tanulás mint egészségmegőrző rendszer, csodás nyugdíjasok, akik egyszerre 2-3 nyelvet tanulnak, mert tanulhatnak. Iskola, ahová szeret a gyerek járni, mert érdekes, mert izgalmas, mert nagyon sok mindent lehet, és mert ő áll a középpontban, a társaival együtt, akik azt tanulják, hogyan kell egymást elfogadni és tisztelni. Az esélyek biztosítása, a lehetőség, hogy az legyél, ami szeretnél lenni, amiért megküzdesz, még akkor is, ha szüleid bevándorlók vagy esetleg finn romák.

Álmaim iskolarendszere. Hát most nyitott szemmel álmodhatok néhány hónapig."


- - -

"A svédek és finnek is szolgálnak meglepetésekkel. Nem túl sokkal, de néhánnyal igen. Ezt azonban egy másik bejegyzésben írom le részletesen.

Ízelítőül:

Engem némileg sokkol, amikor 10 fokban rövidnadrágban és pólóban jön velem szembe valaki. Vagy zokni nélkül papucsban.
Vagy ha minden nap felporszívózzák az avart.
Vagy az, ha szombat hajnalban arra ébredek, hogy óbégatnak a fiúk, és bútorokat dobálnak ki az ablakon.
Vagy az almafa, aminek nem szedik le a gyümölcsét.
Vagy a Krasznaja Moszkva a fiókokban.

Nem csodálkozom. Olyan, mintha otthon volnék. Nézem a virágos mezőt. Tanulok. "


- - -

"Az oktatás a leghatalmasabb fegyver, amivel megváltoztathatjuk a világot. Ezt valószínűleg nagyon sok politikus tudja, a kérdés csupán az, hogy milyen világot „álmodnak” a döntéshozók. Az esélyegyenlőség világát álmodják, vagy valami mást? A haladás államát kívánják megteremteni, vagy valami mást? Mosolygó, önbizalomtól ragyogó arcú, elégedett és egészséges emberek társadalmát akarják, vagy valami mást? És az emberek maguk, vajon mit akarnak?

Legyenek ezek költői kérdések, válaszok nélkül (vagy mindenki gondolkodjon el a lehetséges válaszokon)."


- - -

...de ezek csak kiragadott részletek, ismétlem: érdemes ellátogatni a blogra!


Végül, de nem utolsósorban, még egy ajánló: Feri világgá megy - és szintén megtapasztalja a kultúrsokkot, mint olyat. Ő Amszterdamban, de japán munkahelyen. Ennek túléléséhez elkél némi humor is. Feri stílusa pedig zseniális. Szerintem :-) Róla ill. tőle a Határátkelőn olvastam először: Hétköznap is földönkívüliként. Sajnos nem ír túl gyakran a blogba, de ha igen, akkor az ütős.

Jó olvasást!


A nap svéd szava: fördom (előítélet)

2013. szeptember 30., hétfő

Sztereotípia no.1 : Egy hideg ország

Idézet a Wikipedia-ból:

A sztereotípiák olyan személyiségsémák, amelyek a gyors és hatékony adatfeldolgozást segítik elő. A köztudatban a sztereotípia fogalma negatív csengésű - sokszor tévesen azonosítják az előítélettel -, de agyunk számára nélkülözhetetlen információ osztályozó folyamat része. Az így meghatározott és elraktározott adatok azonban az egyénre kivetítve pontatlanok és ezért félrevezetőek lehetnek, viszont a sémák használata nélkül sokkal kevesebb információt tudnánk feldolgozni.

Néhány jellemző téma:
 
- Megjelenésre és kinézetre vonatkozó sztereotípiák. A kinézet alapján köztudatban lévő sztereotípiák. Pl.: „a szőke nők buták”, „a kövérek lusták”.
- Szakmákról szóló sztereotípiák. Különböző szakmákhoz társított sztereotípiák.  
- Nemzeti és etnikai sztereotípiák. Nemzeti hovatartozásra épülő sztereotípiák, mint például a „svájci precíz”, „az olasz vidám”.

Ezt csak azért gondoltam idemásolni, mert viszonylag gyakran találkozom a jelenséggel, pl. ha valaki megtudja, hogy Svédországban lakom. Na nem mintha én informáltabb lettem volna, mondjuk úgy 8 évvel ezelőtt :-)

Egy korábbi bejegyzésben már írtam a Svédországot övező tévhitekről, de mindig akad muníció. Például a Határátkelő blogból gyakran lehet meríteni. Íme az egyik svéd bejegyzést követő néhány jellemző kommentár: 
  • "Bocs de ettől szerintem meredeken jobb és élhetőbb klímájú országok vannak Európában. Nekem egy skandináv ország sem példakép."
  • "Feltehetően soha nem fogok skandináv országba menni. Rühellem ugyanis a hideget, Mo-ról is inkább melegebb helyre vágyom telente. Most, hogy 30+ fok van, már egész otthonos. Persze nem lenne hátrány kicsit több zöld terület Pesten, de hát ez jutott."
  • "Nem nagyon tudok hozzászólni, én már ott elvesztettem a fonalat, hogy alapvetően nem értem, hogy lehet északra költözni :) Ott azok laknak, akik oda születtek és nem hallottak még a meleg helyekről :)"
  • [...és egy reakció az előzőre:] "Meleg helyekről? Legyünk őszinték, aki azt mondja, hogy 30+ fokban szeret melózni járni, az vagy hazudik vagy festi magát - már ezért az igen szélsőséges időjárásért is megérheti elköltözni Magyarországról."

Ízlések és pofonok, de én teljesen őszintén az utóbbi megszólalóval értek egyet (hangsúlyozom, saját vélemény). Errefelé a nyarak általában melegek, de max. 25 fokig hevülve (kivételek persze itt is vannak, volt nagyon esős ill. jó meleg nyarunk is, egy egész hétig 30 fok volt), a telek pedig rendszeresen enyhébbek - gyakran jóval enyhébbek - a magyar teleknél, ezt direkt szoktam is figyelni. Mondjuk vagyok olyan szerencsés, hogy Svédország legdélebbi csücskében élek, szóval az ország északi részei jellemzően nem ilyen enyhe éghajlatúak (mert ne felejtsük el, hogy egy nagyon hosszú országról van szó!).

Vegyük pl. Kiruna-t - lappföldi bányászváros, vasércben utaznak -, ami innen (Malmö-től) cirka 1850 km-re van. Nem csalás, nem elírás. A kirunai havi átlaghőmérsékletek (jan-dec):
-13.9     -12.5     -8.7     -3.2     3.4     9.6     12.0     9.8     4.6     -1.4     -8.1     -11.9
--- Éves átlaghőmérséklet: -1.7 °C

Vagy itt van Stockholm (ami Malmö-től kb. 620 km-re van északra):
-2.9     -3.1     0.0     4.6     10.5     15.4     17.2     16.3     12.0     7.3     2.6     -1.1
--- Éves átlaghőmérséklet: +6.6 °C

Ugyanez Malmö-nél (figyeljük meg, hogy egyik hónapban sem megy 0 °C alá az átlaghőmérséklet):
0.1      0.0         2.2      6.4       11.6     15.8     17.1     16.8     13.6      9.8      5.3     1.9
--- Éves átlaghőmérséklet: +8.4 °C

További városok hőmérséklet-adatai (és érdekes dolgok a svéd időjárásról, svédül) a Wikipedia-n megtalálhatóak.

Összehasonlításként csak egyetlen mondat a magyarországi hőmérsékleti viszonyokról (a forrás szintén a Wikipedia): Az évi középhőmérséklet 8–11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, 0 - −4 °C, júliusban a legmagasabb, 18–22 °C.

De nem akarom elbagatellizálni a kérdést. Minél északabbra megyünk egyre hidegebb van - és talán ami még váratlanabb, ha nem tudunk róla: télen (persze csak egy ideig) egyre hosszabbak az éjszakák! A jó hír az, hogy ezt bőven visszakapja az ember nyáron, a hosszú nappalok formájában - sőt, északon teljesen fehér éjszakák vannak nyár közepén. Visszatérve a kellemetlenségekre, egy sötétebb őszi-téli időszak erősen megviselheti az embert, főleg ha éppen az országhoz hozzászokással küzd. Közismert a hosszabb sötétség depresszióval is fenyegető kiváltó hatása. A témának könyvtárnyi irodalma van, ebbe nem is mennék bele. Viszont van, ahol gyakorlati lépéseket is tettek: az ugyancsak északsvéd Umeå városában a lakosság 30 buszmegállóban is élvezhette az elmúlt télen a fényterápia áldásos hatásait, ingyen és bérmentve :-)
Ami a téli sötétséget illeti, Malmöről tudok nyilatkozni: a helyzet Magyarországnál kicsit rosszabb, de abszolút elviselhető. Az összképet tekintve pedig vegyük figyelembe, hogy a Svédországban élők túlnyomó része a három legnagyobb városban - és vonzáskörzetében - lakik (Stockholm, Malmö, Göteborg), és ezeken a helyeken egészen emberi az időjárás.

És ahogy a svéd közmondás tartja: Nincs rossz idő, csak nem megfelelő ruha! :-)

A nap svéd szava: mörk (sötét)

2008. szeptember 20., szombat

Jegesmedvék nélkül

Jelentem, az utóbbi 1-2 hétben Malmöben volt melegebb és naposabb idő, mármint Budapesthez képest. A pesti utcákon járkálva egyébként is sokkal inkább van az az érzésem, hogy ősz van...talán mert a svédek rendszeresen összegereblyézik a lehullott faleveleket?

Egyéb észrevétel: amikor az ember külföldön vásárol, ugyebár önkéntelenül is átszámítja az árakat forintra, hogy legyen valami viszonyítási alapja. Viszont a napokban azon kaptam magamat (Budapesten), hogy vásárlás előtt svéd koronára számítottam át az árat, hogy rájöjjek, tényleg megéri-e ;)

Jut eszembe, közkeletű tévhitek Svédországgal kapcsolatban (saját gyűjtés):
  1. hideg van és nyáron is hó van --- ez Dél-Svédországra abszolút nem igaz (lásd még: Golf-áramlat). Csak az ország legészakibb részeire jellemző, hogy több, mint 7 hónapig van tél.

  2. sok a jegesmedve --- hehe, maximum a játékboltokban, de a fentiek miatt szintén nem jellemző. Viszont sok a nyúl! Erről majd még írok, mert kedvenc témám ;)

  3. mindig sötét van --- télen valamivel tényleg rövidebbek a nappalok, mint pl. Magyarországon, de ez is csak észak felé menve feltűnő. Viszont tavasszal-nyáron épp fordítva van: Svédországban hosszabbak a nappalok, sőt az ország északi részén június-júliusban nem is megy le a nap!

  4. az euró a fizetőeszköz --- annak ellenére, hogy EU-tagok, a svédek megmaradtak a jó kis svéd koronájuknál (erről népszavazás volt anno...). Hasonlóan: a dánoknál dán korona van, a norvégoknál pedig norvég korona. A finneknél viszont tényleg euró. De ha valaki a WizzAir malmöi (vagy stockholmi/göteborgi) járatán akar szendvicset vagy egyebet venni, akkor vigyen magával forintot vagy eurót, mivel ők nem fogadnak el svéd koronát.

A nap svéd szava: varuberg (áruhegy...a kiírás szerint ilyet ne építsünk a svéd szupermarketek pénztárainál, a futószalagon :-) )