Ami jól működik (1. rész)

Persze sok minden funkcionál Magyarországon és Svédországban is, itt csak néhány példával szeretném illusztrálni, hogyan lehet a svéd oldalon különféle ügyeket praktikusabban, egyszerűbben, minél kevésbé bürokratikusan, mondhatni felhasználóbarát módon intézni.

Azt meg remélni sem merem - na jó, azért egy kicsit mégis -, hogy a lista esetleg ötletet ad az illetékeseknek is. (Időnként látom a statisztikában, hogy különféle magyar hivatalokból is vannak az oldalnak látogatói.) Persze tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű és ezek általában keményen pénzkérdések, esetenként hatalmas fejlesztéseket igényelnének.

Szóval:

• BankID - ez egy sok helyen használható elektronikus aláírás, amivel hivatalos ügyekben azonosíthatjuk magunkat, így sok mindent el tudunk az interneten intézni. Például ezzel lépek be az internetbankomba, az adóbevallás oldalára, de ugyancsak az adóhivatal oldaláról is ezzel tudok mindenféle hivatalos dokumentumokat (pl. lakcímigazolás) letölteni.
   
• Adóbevallás - természetesen lehet papíron is, ha ragaszkodunk hozzá, de gyorsabb a neten. Sőt, ha semmi extra infót nem akarunk hozzáfűzni az előre kitöltött adatokhoz (merthogy nem kell ezzel sem fáradni), akkor egy nyúlfarknyi sms-ben is válaszolhatunk a Skatteverketnek (adóhivatal).
  
  
• Gyógyszertár (Apoteket) - szintén BankID-s belépéssel működik, meg tudom nézni a receptjeimet. Amik mindig elektronikus formában léteznek, papírrecept nincs. Amikor az orvosnál vagyok, felírja a gyógyszereket és abban a pillanatban már benne is vannak a gyógyszertár rendszerében. Egyszer már rászorultam arra is, hogy a postai gyógyszerkiküldést kérjem, ezt szintén interneten lehet igényelni. Utána hamarosan felhívtak, hogy nem akarom-e inkább a gyógyszer olcsóbb alternatíváját kérni. Ezzel 1000 koronát (kb. 32.000 Ft) spóroltak nekem...
  
  
• Rendelőintézet - az előjegyzett időpontról nemcsak postai értesítést kapunk, hanem ha kérjük, akkor sms-t is, egy nappal az időpont előtt. Ez azért is nagyon hasznos tud lenni, mert ha netalán "elfelejtünk" megjelenni, csinos kis summát vernek ránk, jelesül a vizitdíj kétszeresét, ami akár 600 koronára is rúghat (kb. 19.000 Ft). Ezzel próbálják visszaszorítani azt a jelenséget, hogy a távolmaradó páciensek miatt mások nem jutnak el időben az adott eü. szakemberhez.
  
  
• Maximalizált költségek (eü.): a szociális háló része, két részből áll:
  
  • Járóbetegellátás: a vizitdíj megfizetésekor regisztrálják az eddigi egyenleget, 1100 korona elérésekor egy ingyenes ellátásra jogosító kártyát kapunk (frikort), ami a "gyűjtögetés" kezdetétől számított egy éven belül érvényes. Mondjuk utána már nem nagyon kell mutogatni nekik, mert úgyis látják (benne van a számítógépes rendszerben).
  • Gyógyszerek: egy évben max. 2200 koronát fizetünk a receptre felírt gyógyszerekért. Szintén gyűjtögetik a gyógyszerre költött összegeket és bizonyos összegtől 10%, majd 25%, 50%-os árat kell csak fizetni. A részletes kedvezménylépcső megtekinthető az Apoteket oldalán, ha valakit érdekel.
    
    

A nap svéd szava: byråkrati (bürokrácia)

Csuka fogta móka

Igencsak felpörögtek körülöttem az események a legutóbbi bejegyzés óta. A történések hátteréről annyit, hogy még ősszel jelentkeztem a malmöi főiskolára (Malmö Högskola), a tavaszi félévre, majd az egyik helyi felnőttoktatásra is (Komvux Pauli). Persze mindkettőre a svédem csiszolgatása érdekében. A főiskoláról elutasító szép üzenetet kaptam, na nem postán, hanem az interneten, ahol be tudok jelentkezni és megnézni a jelentkezés státuszát. A Komvuxon ellenben angol nyelvű tesztet kellett írnom - svédből van SFI-bizonyítványom, ami alapján tudták, hol tartok - és várólistára kerültem (mivel a határidő lejárta után jelentkeztem).

Majd meglepő fordulatként - amikor már a fentiek a szerint esélytelennek voltam bélyegezve - mégiscsak behívtak angol és svéd tesztet írni a főiskolára. Ez volt múlt pénteken. A vizsga nem volt semmi, 2+3 órában nyomtuk, volt kiválasztós teszt (a-b-c-d, melyik a helyes?) és fogalmazás is. Sőt, a svédnél 3 fogalmazást kellett írni. A fő téma - milyen meglepő! - az egyenjogúság volt, erről szólt a kiválasztós teszt szövege és két fogalmazás is: mi történik, ha a családban a nőnek magasabb a végzettsége és a fizetése, illetve mi az egyenjogúság és miért fontos?

Hogy még izgalmasabb legyen a dolog, közben levelet kaptam a Komvuxtól, hogy a várólistáról ténylegesen felvettek mindhárom tantárgyra (angol B, svéd A és társadalomtudomány). De még mielőtt esély lett volna rá, hogy megtudjam a főiskolai teszt eredményét, hétfőn - január 18. - már el is kezdődött az oktatás (a Komvux és a főiskola is). Hurrá - gondoltam még vasárnap este is -, akkor most hová is menjek?...

Úgy döntöttem, hogy mivel a főiskola az álmaim netovábbja, ott kezdek. Tehát bementem a hétfő délelőtti tájékoztató órára, ahol az alap okosságokat mondták el (órarend, tankönyvszükséglet, tanárok és tantárgyak bemutatása, stb .). Itt rögtön megtudtam, hogy mindkét tesztem sikerült, ami a felvétel egyik feltétele. Kaptam egy regisztrációs lapot, amit kitöltöttem. Kb. ez volt az a pillanat, amikor realizáltam, hogy most már azért elég közel jutottam a főiskolai élethez. Amit ugyan Magyarországon már átéltem egyszer, de ez teljesen más közeg és téma.

Leginkább mert a szakra bejutott 25 embernek 15-féle anyanyelve van. Kelet-Közép Európából egy albán srác, egy ukrán és két román lány van rajtam kívül. Aztán vannak iraki, iráni és palesztin fiúk és lányok (az utóbbiak szigorúan fejkendőben). A spanyol anyanyelvűek képviseltetik magukat a legnagyobb számban: spanyolországi, argentin, chilei, kolumbiai és mexikói játékosokkal. Aztán van egy brazil lány - ő ugye portugálul beszél -, egy thai és egy fülöp-szigeteki - nekik thai ill. tagalog az anyanyelvük. Egy kínai lány, aki a mandarin és shanghaji nyelveket beszéli plusz egy lány az USA-ból.

Szóval színes egy társaság jött össze a Csukában (ugyanis Gäddan a főiskolai épület neve). És rögtön sorsközösséget éreztem mindegyikükkel, hiszen ők sem úgy születtek, hogy az anyatejjel együtt szívták magukba a svédet. Hozzám hasonlóan - ezt egészen biztosan tudom - mindegyikük hosszú utat tett meg, amíg eddig eljutott. No és persze bent maradtam a hétfő délutáni órákon is...de volt még egy érzékeny pont, ugyanis a bürokrácián át kellett jutnom (azon a bizonyos "el vagy utasítva" bejegyzésen). Pont a mai napon derült ki, hogy a kérdés megoldódott, azaz hivatalosan is jóváhagyták a felvételemet. Úgyhogy eddig azért hallgattam, mert nem akartam elkiabálni, de most már örömmel jelentem, hogy immár két napja diák vagyok...és nagyon jó érzés!

Napról napra, óráról órára úgy érzem, hogy jó kezek közé kerültünk: a tanárok lelkesek, rendkívül jól magyaráznak és van humorérzékük is. Mindegyik tantárgy máshogy érdekes. Szivacsként szívjuk magunkba az infót, méghozzá teljes munkaidőben: kb. 20 óránk van hetente és legalább ugyanennyi - ha nem több! - önálló munkát is kell csinálni (főleg házi feladatok, egy vagonnal, tényleg). Svéd beszéd, svéd kiejtés, svéd nyelvtan, svéd szavak, svéd társadalomtudomány...na és persze az angol.

A téma egyelőre kimeríthetetlen, mert minden nap rengeteg élmény ér. Igyekszem az érdekességeket jegyzetelni. Úgyhogy folyt. köv. :-)

A nap svéd szava: inträdesprov (felvételi vizsga)

Ui.: A fenti fotó a design-székekkel a főiskolai könyvtárban (Orkanen) készült...

Munka Svédországban (1. rész)

A hozzám érkező e-mailek elérték azt a kritikus tömeget, amikor úgy érzem, hogy erről is írnom kell. Igyekszem hasznos lenni, plusz magamnak is megkönnyíteni a jövőt azzal, hogy újabb kérdések esetén ezekre a bejegyzésekre hivatkozhatok...

Először azt hiszem, idézek néhány levélből és hozzáfűzöm a saját véleményemet, tapasztalataimat. Talán annak is érdekes lehet, akinek esze ágában sincs errefelé költözni ;)

"...mindenhol azt mondták, hogy itt könnyen lehet takarító vagy más egyszerűbb munkát találni. Sajnos nem ezt tapasztalom, főleg mivel csak angolul beszélek."
Pontosan. Mint mindenhol, Svédországban is válság van, nagyon sok ember elveszítette/elveszíti az állását. Természetesen még ilyenkor is vannak lehetőségek, de alapvető a svéd nyelvtudás, még a legegyszerűbb munkáknál is. Sokan - akik kicsit is ismerik a svédeket - kérdezték már tőlem, hogy: "de hiszen itt mindenki tud angolul, nem elég az angol tudás?". IGEN, még az idősebb svédek is remekül tudnak angolul. De NEM, nem elég az angol.

Gondoljunk csak bele: egy magyar cég munkatársat keres (mondjuk takarítót, de lehet akár irodista is). Feladják a magyar(!) nyelvű hirdetést, erre érkezik egy angol nyelvű jelentkezés egy - mondjuk - ukrán jelentkezőtől (aki nem tud magyarul). Vajon mekkora esélye lesz elnyerni az állást?...

Az hogy mi tudunk angolul, az nem sokat jelent itt. Hiszen mindenki tud angolul - PLUSZ svédül is, ráadásul anyanyelvi szinten. Ha - valami csoda folytán - fel is vennének, hamarosan nagy gondot okozna, hogy nem érted a kollégáidat, a hivatalos tájékoztatásokat, a tárgyalásokat...hiszen csak miattad nem fognak angol nyelvre váltani.

Nekem még úgy is gondjaim voltak, hogy a cég hivatalos nyelve - elvileg - az angol. De az én kollégáim mind svédek voltak. Nyilván egy megbeszélést is svédül tartanak, ha 15 svéd mellett én vagyok az egyedüli külföldi. Viszont gyorstalpalónak remek volt, kénytelen voltam hamar megérteni, miről beszélnek!

"...ha mondjuk túl vagyunk a nyelvtanfolyamon (amihez sok kedvem nincs igazándiból, de belátom, hogy szükséges), akkor nekem milyen esélyem lenne bárhol, szellemi munkakörben elhelyezkedni?"
Egy (kezdő) nyelvtanfolyamon túl lehet lenni talán fél-egy év alatt, de ettől még nagyon távol leszünk egy svéd nyelvű interjútól... Szigorúan a kérdésre válaszolva: 0%.

"...ha esetleg tudsz valamilyen lehetőségről, kérlek, értesíts róla!"
Konkrét állásokkal kapcsolatban sajnos nincs módom segíteni. Ha Magyarországon élnék és ott keresne meg egy külföldi ilyen kéréssel, akkor is csak azt tudnám mondani, hogy nem vagyok állásközvetítő, egyébként is mindenkinek magának kell megtalálnia a hozzá illő állást - ez így működik mindenhol. Viszont álláskereső oldalakat tudok majd ajánlani (amikhez szintén nagyon hasznos a svéd nyelv ismerete, hiszen svédül vannak a hirdetések).

"Ha csak annyit megírnál, hogy te hogyan indultál itt el, már az is sokat segíthet."
Erről viszont már elég részletesen írtam itt márciusban. Az én történetem kicsit egyedi, mert a cég, ahol dolgoztam, Magyarországon és Svédországban is jelen volt, azaz gyakorlatilag ott kiléptem, itt beléptem (bár volt olyan ötlet, hogy "kiküldenek", de végül is így volt jobb, tisztább), de ez sem volt evidencia, előtte én is kerestem, de nem találtam állást. Másrészt a párom már remekül tudott svédül mielőtt kijöttünk volna, ez hatalmas pluszt jelentett. Harmadrészt én is intenzív nyelvtanfolyamra jártam még Budapesten, hogy minél több nyelvtudással legyek felfegyverkezve.

"...az időjárásról nem sokat írtál, érthetően, hiszen annyi minden más, sokkal érdekesebb dolog van, de kicsit kifejthetnéd"
Svédország területe Magyarországénak az ötszöröse és észak-dél irányban nagy a kiterjedése (azaz hosszúkás, meg lehet nézni az Európa-térképen). Svédórán tanultuk, hogy az északi és déli pontja között pont akkora a távolság, mint a déli pontja és Róma között. Ebből következik, hogy nincs olyan, hogy AZ időjárás. Északon hideg van, délen amolyan óceáni-kontinentális (pl. a tavalyi tél enyhébb volt Malmöben, mint Pesten), a kettő között meg megint másmilyen. Nem mindegy, hogy valaki Malmöbe, Stockholmba vagy éppen Kirunába készül... Egy kis támpontot adhat itt a blogomban a jobb oldali sávban található három ikon a stockholmi és malmöi (plusz a budapesti) időjárással. De majd ehhez is adok linket, ha valakit egyéb svéd időjárás érdekel.

"A blogod nagyon szép, a történeted mesébe illő."
Hát persze, én meg egy népmesei hős vagyok :-) , de komolyra fordítva a szót: a svéd "kalandunkat" rengeteg előzetes kutatómunka előzte meg (nagyon hasznos dolog az internet! nélküle sokkal nehezebb lett volna), sok-sok tépelődés, néhány nyaralásba oltott út 2006-tól kezdve (főleg hogy felmérjük a terepet)...aztán volt egy csomó kudarc is közben meg jópár saját kárunkon tanulás. És megérkezve sem volt fenékig tejföl, mert nem várt bennünket gazdag nagybácsi, sőt! Senki nem várt itt bennünket, teljesen magunkra voltunk utalva. Mesélhetnék az albérlet- és az álláskeresés "szépségeiről" meg a bürokráciáról (sőt, erről már írtam is itt-ott), de nem teszem. Röviden a kulcsszó: kitartáááás! Persze ha valaki szerencsés alkat, az remek dolog :-)

{ ...hamarosan folyt. köv. }

A nap svéd szava: språkkurs (nyelvtanfolyam)

Svéd személyi

Ahogy azt még tavaly szeptemberben is fejtegettem itt, nem egyszerű egy külföldi illetőségű svédországi lakosnak svéd személyi igazolványhoz jutnia. Illetve ezt már szerencsére múlt időben mondhatom, mert idén júniustól már mi, EU-tag állampolgárok is igényelhetünk ID-kártyát a Skatteverket-nél (adóhivatal). Nem is kell más hozzá, mint egy 2006 szeptember 1-je után készült útlevél - esetünkben a magyar - és némi pénz.

Ezt a lehetőséget kihasználva befizettem a vonatkozó illetéket (400 korona) és csütörtökön elballagtam a malmöi Skatteverket-irodába. A helyzet komolyan vételét mutatja, hogy most már külön sorszám van az ID-kártya igényléséhez (és külön a kiváltásához is). Plusz egy vicces grafika mutatja a gyengébbek kedvéért, hogy egy sorszám = egy pálcikaember, más szóval egy sorszám <> (nem egyenlő) több pálcikaember :-)

Itt sorra kerülve ki kellett töltenem a személyi adataimat a vonatkozó űrlapon, majd a magam elé karon húzható, három oldalról világító ketyere segítségével "csodás" fotó is készült rólam. Ezután elektronikus tollal aláírást kellett produkálnom...és ezen a ponton az ügyintéző egere csődöt mondott. Némi tanakodás és vezetékrángatás után újraindították a programot, újabb fotó és aláírás készült. Majd az adatok mentésénél újabb hibaüzenet fárasztotta az ügyintézőt (és engem is). Telefonos segítséget kért, de sokkal nem lett okosabb, megoldás helyett nekem panaszkodott a helpdesk minőségére. Mit volt mit tenni, újra kellett indítani az egész számítógépet. Eközben a szomszédos ablaknál kb. 10-15 szerencsésebb sorszámú ügyfél is megfordult.

De minden jó, ha jó a vége, újabb fotó és aláírás után végre elhagyhattam a színteret. Úgy 4 hét múlva várhatom a levelüket, hogy jöhetek az ID-kártyámért. Remélem, semmi gikszer nem jön közbe, és akkor végre a gyógyszertárban vagy bankkártyás fizetésnél, netán postai csomag átvételénél nem kell külön megadnom a svéd személyi számom utolsó 4 jegyét, milyen remek dolog lesz.

A nap svéd szava: legitimation (igazolvány, pl. ID-kártya vagy jogosítvány)

Kemény dió...

Ha valaki külföldiként érkezik Svédországba , hogy ott éljen, gyakran sokkal mélyebben kénytelen a helyi törvényeket és szabályozásokat megismerni, mint a "bennszülöttek" (bár ez akármelyik országra igaz lehet). Eközben igencsak sajátos tapasztalatokat szerezhet a helyi bürokrácia működéséről. Erről én is mindig megbizonyosodom, amikor valamelyik kacifántos hivatali viszontagságunkat mesélem pl. egy svéd kollégámnak, aki nagy szemekkel néz, hogy "nahát, tényleg? ez így van?..."

Tanulságos megismerni annak az azerbajzsáni bevándorlónak a történetét, aki nem akart kiváltságokat, csupán tisztességesen, legálisan dolgozni és családot alapítani Svédországban. Rafail Hamidov bár nem EU-s országból érkezett (ami megnehezíti a munkavállalást és a letelepedést), viszont fel tud mutatni egy svéd feleséget, ami plusz pont (családi kötődés Svédországhoz).

2006 óta él Svédországban ideiglenes letelepedési engedéllyel. Tipikusan az az ember, aki igyekszik minden szabályt betartani és mindig azt tenni, amit elvártak tőle. Elkezdett svédül tanulni és munkát is talált, favágóként dolgozott egy erdészetnél. Mivel a lakásától 80 kilométerre volt a munkahelye, a napi többórás ingázás helyett csak hétvégenként utazott haza a feleségéhez. Viszont emiatt a bevándorlási hivatal (hivatal 1) megtagadta tőle az állandó letelepedési engedélyt, mondván, hogy már nem is él együtt a svéd feleségével. A letelepedési engedély hiányában viszont a munkáját is elvesztette.

Az állami munkaerőirodában (hivatal 2) azt tanácsolták neki, hogy tanuljon tovább, így megnövelheti az esélyeit egy új munkára. Rafailnak a hazájában egyetemi végzettsége volt, amire alapozva svéd felsőfokú tanulmányokba kezdett egy, a végzettségének megfelelő jövőbeli állás reményében. A diákhitel iránti igényét viszont az ösztöndíjakért felelős hivatal (hivatal 3) elutasította, azzal indokolva a döntést, hogy nincs állandó letelepedési engedélye.

Rafail és felesége - akik épp most várják első gyermeküket - ekkor szociális ellátás igényeltek, hogy ki tudják fizetni a számláikat, amíg Rafail tanul. Ezt az igényt azzal az indoklással utasította el a szociális hivatal (hivatal 4), hogy a segélyt nem lehet tanulmányok finanszírozására használni.

Viszont ha eleve olyan munkája lett volna az ifjú azerbajdzsáninak, amihez nem kell ingáznia, már megkapta volna az állandó letelepedési engedélyt.

"Ezek a hivatalok mind egy országban működnek, de különböző dolgokat mondanak. Az egyik szerint "dolgozz", a másik szerint "nem dolgozhatsz". Ilyenkor mit lehet tenni?" - kérdezi Rafail.

A bevándorlási hivatal szóvivője beismerte, hogy a törvények nem mindig felelnek meg egymásnak és emiatt a legjobb szándékú külföldinek is keresztbe tehetnek...

A nap svéd szava: Migrationsverket (a svéd bevándorlási hivatal)

Személyazonosítósdi

Tegnap az egyik nagy bankban voltam mindenfélékről érdeklődni. Számlanyitás, lakáshitel hogysmint. Azzal kezdtem az ügyintézőnél, hogy ugye beszélhetünk angolul? Háát, ő éppen beszél egy kicsit (tapasztalatom szerint ez a szerény kijelentés általában azt jelenti, hogy az illető perfekt angol), de azért igyekeztem lassabbra venni a tempót. Pár angol mondatom után a következővel lepett meg: "Ha magyar vagy, folytathatjuk magyarul is..." Hoppá, erre nem is számítottam, kellemes meglepetés :-)

Úgyhogy innentől kezdve magyarul tárgyaltuk meg a témát - érdekes helyzet volt a nyüzsgő svéd tömeg közepén -, de egy idő után főleg a svéd bürokrácia buktatóit. Ugyanis az illető bankban csak svéd személyivel (ID-kort) nyithatnék számlát, olyan még nincs nekem (svéd személyi számom már van, de az itt édeskevés). Node ne is próbáljak a rendőrségtől kérni, mert ők csak svéd állampolgároknak állítanak ki személyit. Meglepő, de - mint külföldi állampolgár - ID-kort-ot ugyancsak a banktól igényelhetek, de csakis akkor, ha már ügyfél vagyok. De még akkor sem kötelesek adni, csak ha jónak látják(!). Róka fogta csuka.

A probléma nem új és nem egyedi, a nagyszabású felzúdulás hatására a kormányzat épp a napokban jelentette be, hogy az adóhivatal (Skatteverket) is jogosult lesz ID-kort-ot kiállítani. Valamikor, remélhetőleg a közeli jövőben. Szóval jó dolog ez az EU, de nem mindenható. Konkrétan ebben az esetben egy kicsit sem vagyok előnyben egy indiai, albán vagy egyiptomi állampolgárral szemben...

A nap svéd szava: personnummer (személyi szám)