A tyúk vagy a tojás?

A tojás, mint termék nagyon érdekes téma, legalábbis errefelé...és számomra. Az egy dolog, hogy Svédországban nagy kereslet van a biotojásra - az utóbbi időben mi is csak azt veszünk, azt a kis árkülönbséget simán megéri, hogy a) egészségesebb, de főleg b) olyan tyúktartást támogatunk, ahol az állatok a természetes életmódjuknak megfelelően élhetnek, nem rabszolgaként. (Ehhez kapcsolódóan ajánlom ezt az ausztrál videót, amely felszabadított tojótyúkokról szól, nem is akárhogyan.)

A másik felfedezésem az volt, hogy itt olyan tojástermékek is vannak, amiket máshol még nem láttam. Van például flakonos tojásfehérje / tojássárgája / egész tojás (a képen balra fehérje, jobbra egész tojás látható). Olyasmi kiszerelésben, mint egy kisebb kannás bor :-) Pl. 1 dl flakonos tojás kb. 2 egész tojásnak felel meg. Praktikusnak mindenképpen praktikus, ugyan ki még nem próbáltuk. Valahogy nem viszi rá a lélek az embert, mert bizarrnak tűnik így elsőre (és másodiknak is).

A legújabb, amit láttam, a színpompás lego-szerű műanyag tojástartó, amit kifejezetten a gyerekeknek szánnak: nyilván függőséget okoz és minél többet kell belőle összegyűjteni, hogy építeni lehessen belőle. Az ötlet nem rossz, de őszintén szólva nem tudom, mennyire sikeres a koncepció. A termék neve Eggyplay, svéd gyártmány, mosogatógépálló, könnyebb és helytakarékosabb a kartondobozhoz képest. Egyszóval a világ legszórakoztatóbb tojásdoboza, nem is kérdéses :-)

A fenti képen látható napocskás tükörtojást pedig speciális segédeszköz igénybevételével készíthetjük el. Már aki áldoz ilyesmire...

Ennyit a tojások titkos életéről, bár biztosan vannak még hasonlóan izgalmas dolgok ezen a területen. Viszont ezt a bejegyzést azzal a szándékkal is írom, hogy kicsit magyarázkodjak. Érezhetően megritkultak a svédasztalos bejegyzések az utóbbi hónapokban, ez simán fogható a költözködésünkre és annak folyományaira. Míg előtte olyan havi öt bejegyzés volt a szokásos, mostanában a kettő is nehezen jön össze. A "nehezen"-t persze lehet, hogy nem érezni a blogban, de tényleg az van, hogy téma lenne (gyűjtögetem én innen-onnan), de a megvalósulás nyögvenyelős. Leginkább halogatom, bevallom.

Elfogyott a motiváció, illetve úgy fogalmaznék, hogy más dolgok sokkal jobban lekötnek, ide már nem marad lelkesedés és energia. Egy-egy - bármilyen rövidnek tűnő bejegyzés - megírása is 3-4-5 órába telik, többször átírom, átgondolom, képeket / linkeket keresek, stb. Úgy érzem, az előkészítéssel, anyaggyűjtéssel, mindennel együtt túlságosan lekötött és ma már inkább tehernek érzem - sajnos.

Úgyhogy úgy döntöttem: mától kezdve szüneteltetem a blogot. Lehet, hogy ez valójában azt jelenti, hogy itt a vége, fuss el véle - de "soha ne mondd, hogy soha". Az archívum viszont elég nagy, lehet benne visszaolvasni, azt nyugodt szívvel tudom ajánlani. 2008. augusztus 1-je óta összesen 455 bejegyzést írtam és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam az olvasóktól (negatívat talán 2 db-ot), ami nekem tényleg nagyon sokat jelentett.

Köszönöm mindenkinek, aki megosztotta velem a véleményét ill. aki olvas (írom ezt jelen időben, hiszen a bejegyzések megmaradnak) és minden jót a továbbiakra! A jobb oldalon belinkelt kedvenc blogok szintén frissülnek - remélhetőleg -, így ott is van némi olvasnivaló.

Hej då!


A nap svéd szava: avsked (búcsú)

Fizet, nem fizet?

Avagy apró adalékok a svéd lélek megértéséhez:

1. A héten vidéken voltam egy ingyenes előadássorozat egyik részén, amihez - a prospektus szerint - bio alapanyagokból készült leves is járt. Mint kiderült, a helyi egyházközség épületében volt a rendezvény, a hangulat is barátságos volt, mígnem az egyik asztaltárs felfedezte az előtte fekvő papírtálcán a "Leves: 40 kr" feliratot és elsápadva magyarázkodott a szomszédjainak, hogy nála bizony nincs pénz. (Szó, mi szó, nálam is csak bankkártya volt és tényleg simán el lehet amúgy boldogulni készpénz nélkül, akár hetekig-hónapokig is.) Ekkor megindult a kérdezősködés a szervezők irányába és hamarosan a nap háziasszonya meg is szólalt, elnézést kérve, hogy a prospektusban nem tüntették fel a költséget, de ez az ő hibájuk, úgyhogy akinél van pénz, az hagyja az asztalon a leves árát - akinél pedig nincs, az az ő vendégük.
   
   Ezen a ponton valamiféle felhördülésre vagy tiltakozásra számítottam, hogy ez így nem demokratikus vagy valami. Nos, tévedtem: az emberek teljesen magukévá tették az új szabályt és nagyrészben fizettek is. Pár perc múlva rájöttem, hogy itt azok érzik magukat kényelmetlenül, akik nem tudtak fizetni, azaz nem hajtott senki a "potyázásra". Valahogy az egész helyzet megoldása olyan természetes volt, csak nekem kellett tudatosítanom magamban, hogy igen, így is lehet.
   
   
2. Svédországban az egyik mumus a Radiotjänst, a tévédíjakat beszedő cég. A rádió- és tévédíj évente szép kis summa - háztartásonként és évente 2076 kr (kb. 70.000 Ft) -, ezért sokan próbálják megúszni, mármint a tévékészülékük be nem vallásával. A Radiotjänst meg próbálja ezeket a lapuló tévétulajdonosokat is nyakoncsípni, akár személyes látogatással is. Nos, most elég nagy hal akadt a horgukra, konkrétan a miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt, aki szerintük nem fizet tévédíjat.
   
   A helyzet igazából úgy áll, hogy a miniszterelnöki rezidencia területén vannak tévékészülékek, amelyekre fizet az állam licencet, de a Radiotjänst szerint Reinfeldt háztartása külön veendő, azaz arra külön kellene fizetnie. A dolog pikantériája, hogy a miniszterelnök hivatalba lépése után pár nappal két minisztere is lemondott - részben a tévédíj nemfizetése miatt...

A nap svéd szava: avgift (díj, amit be kell fizetni, pl. közös költség, tv-díj)

Az elnök emberei

Nagy az izgalom a svéd fővárosban: Barack Obama tegnap az Air Force One (a híres elnöki különgép) fedélzetén Stockholmba érkezett, hogy a svéd miniszterelnökkel, Fredrik Reinfeldt-tel tárgyaljon, plusz egyéb hivatalos programjai is voltak/vannak. Bevallom, alapvetően nem izgatott a hír, de a Metro tegnapi egészoldalas, grafikával - azaz sok-sok sematikus emberkével - illusztrált cikke jócskán meglepett. Nem gondoltam ugyanis bele, hogy ez az egész esemény ekkora felhajtással jár, de persze nyilvánvalóan így kell ennek lennie.

Szóval a száraz, mégis izgalmas tények, Obama kíséretéről:

• 29 repülőgép (a már említett elnöki gépen kívül)
• 5 helikopter
• a szuperbiztos elnöki limuzin
• kb. 40 autó
• kb. 250 fő felfegyverzett titkosszolgálati ügynök (akik a svéd rendőrséggel együtt dolgoznak a biztonság érdekében)
• 1 katonatiszt, aki az USA nukleáris indítókódját(!) tartalmazó táskát védelmezi
• kb. 300 fő tanácsadó és sajtómunkás
• kb. 150 fő egyéb személyzet
• 6 orvos
• 1 hűtőtáskányi vér, Obama vércsoportjával (AB)
• saját szakácsok készítenek minden ételt, amit az elnök fogyaszt

Ezenkívül 2000 svéd rendőr csak a látogatás biztosításával foglalkozik és Stockholm belvárosa káoszossá vált az egyes részek teljes lezárása miatt. A sajtóban egyébként elég sok szó esik pl. a kíséret fegyveres tagjairól, akik a svéd törvények szerint csak önvédelem esetén lőhetnének, de egy megszólaltatott szakértő szerint Svédországnak ebben gyakorlatilag nem lenne beleszólása, ha úgy alakulna a helyzet. És hogy mi történne, ha olyan szerencsétlenül végződne az akció, hogy egy ártatlan svéd lakost érne végzetes találat? Nos, ilyen esetekre nincs semmilyen szabály, utólag kellene valamit reagálni. A szakértő szerint az USA valószínűleg elnézést kérne és anyagi kárpótlásban részesítené az áldozat családját.

Egyébként az itteni titkosszolgálat (Säpo) három éve megemelte a terrorcselekmények általi fenyegetettség szintjét. De az USA is kockázatos országként néz Svédországra ilyen szempontból. Két magasszintű politikus meggyilkolása (Olof Palme, Anna Lindh) és a 2010-es stockholmi öngyilkos bombamerénylő tette indokolja ezt a készültséget. Persze mindenki abban reménykedik, hogy semmiféle incidens nem lesz, de biztos, ami biztos. Sőt, Obama ittléte alatt időnként teljesen lezárják az Arlanda reptér légterét is, így azok a "mezei" utasok is kifoghatnak plusz várakozást, akik amúgy nem mennének pl. a belvárosba.

De nem mindenki örül annak, hogy az amerikai elnök az országba érkezett ill. sokan kihasználják az alkalmat, hogy tüntessenek ellene és/vagy az amerikai politika ellen. Tíz(!) bejelentett tüntetést is tartottak, pl. az Amnesty International (Guantanamo bezárását követelve), egy másik demonstráció résztvevői - kb. 20 szervezet képviseletében - pedig az amerikai "Nagy Testvér" ellen, a világméretű, nemrég kipattant megfigyelési botrány ellen tüntettek (ld. a mellékelt képet is), míg mások a NATO ellen. Válogatott fotók itt, pro és kontra.

Barack Obama holnap továbbutazik Szentpétervárra (Oroszország), a G20-találkozóra. Kíváncsi lennék, ott mennyiben különböznek az amerikai biztonsági intézkedések az ittenitől...

A nap svéd szava: säkerhet (biztonság)

Ismét a dialektusokról

Ez egy megrendelésre született bejegyzés :-) Ugyanis azt írja a kedves olvasó, hogy:

Üdv!

Azt szeretném kérdezni, hogy nem tudnál-e írni a svéd nyelvjárásokról egy bejegyzést. Olvastam már róla máshol is, itt a blogon pedig csak két bejegyzést találtam konkrétan erről. Azokon a példaszövegeken pedig én aztán nem hallok semmi különöset. :D

Engem kifejezetten a saját tapasztalataid érdekelnének, például, hogy neked melyik nyelvjárás miért tetszik vagy miért nem, hogy milyen élményeid voltak már ezzel kapcsolatban (félreértések vagy ilyesmik). És esetleg az, hogy magyar fül számára hogyan lehet meghallani a különbségeket, hogy konkrétan milyen szavakat használnak másképp, milyen betűket ejtenek másképp a különböző dialektusokban. :P

Te a dél-svédországit beszéled, gondolom, szóval tudsz egypár ilyen kifejezést, amit csak ott 'titkosan' használtok, nem? :P

Előre is köszi:
Dalma

Hááát, szerintem ugyan nem vagyok nagy szakértő a témában (pl. a Wikipedia sokkal okosabb), és attól tartok, csalódást is fogok okozni...de íme (bocs, ha esetleg ismétlem magamat):

• A kezdetek kezdetén csak a Stockholm környéki dialektust (ez a stockholmska, nagyjából a standard riksvenska-nak, "birodalmi svédnek" felel meg) hallottam, mivel a munkahelyem Strängnäs-ben volt, plusz persze a Malmöben - és egész Skåne-ben - használt skånska-t (aminek szintén többféle verziója van ám). Mivel az előbbi kristálytisztán érthető, jól artikulált szavakat használ, hamar belopta magát a szívembe. Ezzel szemben a malmöiek kihallgatott beszélgetéseiből - rosszabb esetben, időnként: a hozzám idézett kérdésekből - általában egy kukkot sem értettem, ami azért elég rosszul veszi ki magát, ha az ember itt lakik. Azt is sajátságosnak tartottuk, hogy a helyi híradóban egyes személyek mondandóját feliratozták...tehát a svédeknek is van problémájuk a skånska megértéséveel :-)
  
  
• Az évek során persze az ember hall másféle dialektusokat is, de én maximum konstatálom magamban, hogy ez érdekes volt, általában nem jutok el addig, hogy kiderüljön, mi is volt az (gyakran erre nincs is mód - valaki csak egy mondatot mond, majd távozik az életünkből, pl. egy kalauz vagy egy útitárs). A svédek, úgy vettem észre, eléggé tudatában vannak, hogy valaki a "övéik" közül való-e vagy sem. A volt munkahelyemre pl. jött egy új kolléga, egy fiatal srác, akihez az idősebb kollégámnak az volt kb. a második kérdése, hogy hol lakik.
  "Eskilstuna-ban" felelte a fiú (ez nem messze van Strängnäs-től).
  "De nem onnan származol, ugye?" - jött a következő, már-már vallató jellegű kérdés, mire a srác töredelmesen beismerte, hogy Göteborg környékén nőtt föl :-) A kollégám pedig elégedetten konstatálta, hogy igen, a kiejtése alapján ilyesmire tippelt.
  
  
• Félreértés, ilyesmik: természetesen a skånska-hoz kötődik, ami egy nehezebb dialektus. De vannak fokozatok. Van (számomra legalábbis) "ronda" skånska, ami nemcsak csúnyán hangzik, de nehezen is érthető. Aztán van az a fajta skånska, ami teljesen jól érthető (szerintem) és amit imádok hallgatni, mert annyira dallamos, van benne valami különleges. Erre példaként két személyt is meg tudok említeni: Tareq Taylor-t, a malmöi Slottsträdgårdens Kafé tulaját, akinek van főzős tévéműsora is...illetve Ann Wilson-t, a svéd TV4 korábban már említett Let's Dance műsorának zsüritagját, érdemes megnézni ezt a két rövidke videót. Aztán van olyan skånska, ami annyira enyhén akcentusos, hogy szinte észre sem venni.
  
  Viszont most meghallgattam Tareq-et és Ann-t az imént linkelt YouTube-linkeken (kis időgép-effektussal a fejemben) és azt hiszem, pont erre mondtam azt anno, hogy érthetetlen :-) Most már hogy nem kell olyan erősen koncentrálnom az egyes szavakra, eltűnt a frusztráció. Azt hiszem, szokás kérdése lehet. Szóval kitartás mindenkinek, aki a dialektusokkal küzd.
  
  Az én sztorim pár hónappal ezelőtti, amikor egy bácsi becsöngetett és valamit mondott, kb. 2-3 mondatot. Én egyetlen szót sem értettem. Erre megismételte, hiába. Tiszta ciki volt, láttam rajta, hogy azt hiszi, nem tudok svédül. Muszáj volt segítségért kiáltanom - szerencsére E. itthon volt -, és neki sikerült dekódolnia az üzenetet (mondjuk harmadjára meghallgatva már kezdett valami derengeni). De el kell hogy mondjam, közel s távolban ez az egy eset, amibe belefutottam. Persze olyan előfordult, hogy a munkahelyi kávészünetben nem mindent értettem kristálytisztán a csevelyből, de a lényeg általában átjött. A bácsira az lenne a tippem, hogy Skåne olyan vidékén nőtt fel, talán egy faluban, ahol ilyen súlyos akcentus van.
  
  
• Hogy milyen szavakat használnak másképp? Őszintén: fogalmam sincs :-) Van ugyan svéd-skånei szótár - ha maradunk itt a közelben -, de én abszolút nem tudom, ténylegesen mely szavakat használják gyakran, és melyik az, amit szinte soha. E. tapasztalata, hogy a skåne-i kollégái egyes szavakat direkt azért használnak, hogy ne értse, vagyis poénból :-) De például ez itt egy elég jó gyűjteménynek tűnik: Skånsk ordlista - van hozzá kiejtési magyarázat is.
  
  
• A feltételezés, miszerint én beszélem a skånska-t, igazán hízelgő :-), de sajnos teljességgel nélkülöz minden alapot. Szimplán nem ismerek/használok ilyen szavakat és nem ilyen az akcentusom (az utóbbi szerintem többet is nyom a latban). Egy 59 éves svéd ismerősömet kérdeztem meg nemrég:
  "Te ugye nem skånska-t beszélsz?
  "Nem, egyáltalán nem."
  "De Skåne-ben születtél, nem?"
  "Igen, itt is éltem egész életemben."
  "Hát akkor?...nem igazán értem."
  "A szüleim nem skåne-iak."
  --- és itt a lényeg. Ha valaki a szülői házból nem hozza a bizonyos dialektust, akkor később sem "ragad rá". (Apropó: Tareq papája palesztin, anyukája svéd-angol.) Hacsak nem történik valami csoda - amiben azért nem hiszek -, akkor én életem végéig a magyar akcentusommal fogom szórakoztatni mindazokat, akikhez svédül, angolul, stb. szólok. Csak szólok :-)
  
  
• Egy híres mondat az itteni dialektusban: Haur du sitt Malmö haur du sitt varden (Ha Malmöt láttad, az egész világot láttad) - egy 20 évvel ezelőtti kampányszöveg, amely még ma is él. Ugyanez svédül: Har du sett Malmö, har du sett världen. Még egy gyöngyszemet találtam: Idau bauga jau ejn kauga. (Sütöttem ma süteményt.) Svéd verzió: Idag bakade jag en kaka. :-)) Ebből talán le is lehet szűrni, hogy "U" betűből soha nem lehet elég itt délen. (Mint ahogy min. 2 db U-alakú lakat is létszükséglet, ha az ember biciklivel közlekedik, de tényleg.) Skaune, ahogy egyesek mondják - Skåne helyett :-)

Ha valakit részletesebben érdekel a téma (és tud svédül!), annak melegen ajánlom a Svenska dialektmysterier (Svéd dialektusmisztériumok) c. többszörösen díjnyertes tévésorozat részeit, az amúgy is szórakoztató Fredrik Lindström tálalásában. A YouTube-on jelenleg fent vannak a részei, legalábbis én megtaláltam őket. Én a 12., överkalix-i részt láttam, hát ha valaki álmélkodni akar, nézze meg. Mintha valami totál más nyelv lenne, Fredrik Lindström sem ért semmit, kommunikálni sem tud, mintha egy nagyon fura országba került volna, ahol az emberek ugyan svédnek néznek ki, de csak megszólalásig :-)

A képen pedig Nils Holgersson és Márton lúd (a 20 koronás bankjegyen)...valószínűleg ők is skånska-t beszéltek, hiszen innen a közelből származnak.

A nap svéd szava: pengar (pénz)

Vissza az egészet - de miért?

A hét elején tette közzé az Index egy felmérésének az eredményét. A felmérés témája: miért költöznek vissza a - nem is olyan régen - külföldre telepedett magyarok? Nem reprezentatív felmérésről van szó, összesen csak 22-en válaszoltak a kérdésekre.

Maga az elemzés az Index oldalán olvasható. Én csak néhány véleményt szeretnék kiragadni belőle és reagálni rájuk, természetesen szubjektív módon, ahogy én látom ezeket a kérdéseket.

• "Kiábrándító a kinti magyarok nagy része, és pár éves ismeretségekkel pótolhatatlan az itthon kiépített családi és baráti háló, ráadásul ez egy olyan környezet, ahol mindenki csak ideiglenesen tartózkodik. Minden átmeneti, semmi állandóság, mindenki oda megy, ahova a pénz és az érdekei vezénylik." - írja valaki Angliából.
  • Ismerősöket, barátokat szerezni nehéz, különösen egy új országban. Idő mindenképpen kell hozzá, akár évek is. A magyarországi barátságok sem az egyik pillanatról a másikra alakultak ki, csak azok már megvannak, így "azonnalinak" tűnnek. A külföldi magyarok nagy része tényleg mobilis - különben nem költöztek volna el Magyarországról sem. A "mindenki csak ideiglenesen tartózkodik" kitételt azért túlzásnak érzem. Nem mindenki költözködik jobbra-balra. És hogy a kinti magyarok nagy része "kiábrándító"? Iszonyú sok magyar lakik Angliában, pár emberrel való találkozás után - mert gondolom, azért 100 embernél többel nem találkozott az illető - nem mernék így általánosítani. És vigyázat: másnak lehet, hogy pont én vagyok kiábrándító :-)
    
    
• "Azzal kellett szembesülnünk, hogy egy provinciális holland főváros már túlságosan zárt közösség ahhoz, hogy új arcokat befogadjon. 5 év alatt odáig jutottunk, hogy 1-2 kollégával rendszeresen együtt ettük délben a szendvicsünket, s kb. évente 3-4-szer elmentünk közösen sörözni. Amikor meghívtuk magunkhoz őket, el sem jöttek. A helybeli magyarokkal töltöttük a szabadidőnket.”
  • Ez engem kicsit a "savanyú a szőlő" esetére emlékeztet. Provinciális? :-) Hollandia tipikusan nem zárt közösség - viszont a beilleszkedés ott is időbe telik. És energiát is érdemes belefektetni. Sportolás (pl. edzőterem, csoportos sportok), szervezetek munkájában való részvétel (pl. önkéntes munka, a nekünk szimpatikus témakörben), valami új dolog - pl. holland nyelv! - szervezett formában való tanulása remek alkalom a másokkal való találkozásra. Közös tevékenységnél máris van közös téma. Nem csak a munkatársak léteznek a világon...viszont ehhez erőfeszítést kell tenni.
  
  
• Kérdés, hogy egy élhetőbb társadalomból hazatérve lehetséges-e a visszailleszkedés, vagy örökre két világ közt marad az ember. „Nem találtam meg újra a helyem, azt keresem, amit itt hagytam, de az már nincs. Én sem az vagyok, aki itt hagyta mindezt” – írja Ágnes hatévnyi németországi élet után.
  
  • Ezt abszolút reális problémának gondolom én is. Csak a változás állandó, változik az ország is, az emberek is. Sőt, az emlékekben meg tudnak dolgok szépülni... Ezt hívják fordított kultúrsokknak, anno írtam róla. Egy vélemény valakitől, aki ugyanezt átélte:
    "...a fordított kultúrsokk szerintem sokkal erősebb, mint a “normális”. Mert az idegentől nem is várjuk, hogy ismerős legyen, de hogy az ember saját hazáját érezze furcsának, az sokkal frusztrálóbb. Többen is írták, hogy egyszer már hazamentek, de nagyon meg is bánták, mert a romantikus hazatérés-feeling helyett inkább csak feleslegesnek érezték magukat. Néhányan írták is, hogy amint lehet, elmennek megint. Mert sok minden, amit az ember otthon szó nélkül elfogadott, mert nem ismert mást, hirtelen irritáló és idegesítő lesz. Ha esetleg ezt ki is fejezi, akkor a környezete távolodik el tőle, hogy mit finnyáskodik a messziről jött ember, mintha bizony nem a szomszédba’ nőtt volna fel. "
  
  
• „Rájöttem, hogy sosem leszek igazi holland. Bár itthon rendszeresen megkapom, hogy legyek már igazi magyar. Különösen a helyi szokásokat veszem fel nehezen: örökké idegen maradok.”
  •  Ha ezen csak egy icipicit elgondolkodom, én speciel arra jutok, hogy így van: soha nem leszek igazi svéd - mert hiszen nem is vagyok svéd. Pl. bármikor bele tudok olyan beszélgetésbe kerülni, ahol a svédek pl. olyan svéd művészekről vitatkoznak, akiknek még a nevét sem hallottam (konkrétan megtörtént eset). Kell, hogy ilyen elérhetetlen célt tűzzek ki magam elé, hogy "igazi svéd" legyek? Szükséges ez a boldoguláshoz? Szerintem nem. Magyar vagyok, persze igyekszem az itteni nyelvet a lehető legjobban elsajátítani (már csak azért is, mert érdekelnek a nyelvek), de az akcentusom mindig megmarad, mivel nem kisgyerekként költöztem ide. A helyi híreket követem, a svéd szokásokat egyre jobban megismerem (de amit nem tartok fontosnak, azt nem tartom be, pl. nem eszek olyan ünnepi ételt, amit egyébként nem szeretek), betartom a svéd szabályokat és ha alkalmam van, beszélgetek svédekkel...ilyesmik. Az "idegenséggel" nem vagyunk egyedül, vannak még így pármillióan. De ennek épp hogy megvan az a pozitívuma is, hogy sokfélék vagyunk, különféle háttérrel. És ez izgalmas!!
  
  
  A nap svéd szava: flytta (költözni)

IKEA-tények (2. rész)

Akkor íme még több információ a kék-sárga cégóriás mindennapjaiból:

• Az IKEA-áruházakban (aki már járt náluk, tapasztalta) van étterem is, ahol tipikus svéd ételeket lehet enni, többek között húsgolyókat (köttbullar). Az évek folyamán az IKEA lett a legnagyobb svéd készétel-exportőr. Az étterem kötelező része az áruházaknak, mert Ingvar Kamprad szerint "nem lehet éhesen vásárolni". Ugyanígy mindegyik áruházban van játszószoba, mert "nem lehet úgy vásárolni, hogy a gyerekek láb alatt vannak".
  
  
• Tulajdonosi struktúra: a közhiedelemmel ellentétben az IKEA ma már nem svéd cég. Ugyan a legnagyobb befolyás továbbra is a Kamprad-családé, de egy bonyolult rendszerben több külföldi országban vannak bejegyezve a különböző IKEA-cégek.
  
  Először is, van az IKEA-konszern (IKEA Group). A holland Stichting Ingka alapítvány birtokolja az összes részvényt az Ingka Holding BV részvénytársaságban, amely számos országban tulajdonosa az IKEA-áruházaknak és az IKEA-koncepció legnagyobb franchise-tulajdonosa.
  
  Aztán: az Interogo alapítvány (Liechteinstein) birtokolja az IKEA Holding SA nevű céget (Luxemburg), amely birtokolja az Inter IKEA Systems BV nevű céget (Hollandia), ez az a cég, amely az "IKEA" név és koncepció tulajdonosa. Ennek nagy jelentősége van, hiszen a világon az összes IKEA franchise minden évben 3% jutalékot fizet a forgalom után az Inter IKEA Systems-nek. Csak 2005-ös adatot találtam, eszerint akkor az éves forgalom 135 milliárd korona volt, amiből tehát az Inter IKEA Systems 4 milliárd koronával lett gazdagabb (kb.132 milliárd Ft). Ez a komplikált struktúra korábban titkos volt, csak 2011-ben leplezte le az egyik svéd oknyomozó tévéműsor (és utána maga Kamprad is megerősítette, hogy az információk megfelelnek a valóságnak). Valószínűsíthető, hogy adózási okok vannak a dolog mögött, de további részleteket nem tudni.
  
  Végül van az Ikano-csoport (Luxemburg), amely főleg pénzügyekben és ingatlanügyekben érdekelt, de részben eladással is foglalkozik.
  
  
• Az utóbbi csoportba tartozik az 1995-ben alapított Ikano Bank is, amely Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban működik. Ha számlánk van náluk, a legtöbb tevékenységet csak interneten lehet lebonyolítani. Ez egyébként nem egyedi dolog, pl. én is internetes bankot választottam anno (egy másikat), aminek egyáltalán nincs bankfiókja. Az Ikano Bank reklámjaiban általában a Småland megyei emberek szemfülességét, spórolósságát hangsúlyozzák (természetesen Kamprad szülőhelyéről van szó...).
  
  
• Ha már itt tartunk, Ingvar Kamprad (aki márciusban lesz 87 éves) mindig is kerülte a feltűnést és a pénzszórást. Ő maga egy 1993-as Volvo 240-t vezet - már amikor nem tömegközlekedik. Ha tönkremenne az autója, akkor egy Skoda Fabia-t akar venni. Egy 2010-es svéd interjú olvasható vele itt (a lund-i egyetem lapjának adta).
  
  
• Egy ekkora nemzetközi céget természetesen sok bírálat is ér, ebből sok teljesen jogos. Ilyenek pl. hogy gyakran értékes épületeket bontanak le egy-egy új áruház építése előtt, pl. New York-ban volt ilyen eset. 2012-ben arra derült fény, hogy az oroszországi Karéliában a Swedwood (az IKEA egyik leányvállalata) egy nemzetközileg számontartott, védett erdőt irtott ki.
  
  Egy héttel ez után a botrány után az került napvilágra, hogy az IKEA az 1970-es és 1980-as évek folyamán NDK-s politikai foglyokat dolgoztatott. Ezt az IKEA be is ismerte és bocsánatot kért. Többször előkerült Ingvar Kamprad fiatalkori szimpátiája a náci párt iránt is (pénzt adományozott, tagokat szervezett), ez a hivatalos Kamprad-életrajzban is megemlítésre kerül.
  
  Ugyancsak 2012-ben kavart nagy port a svéd sajtóban (de nemzetközileg is), amikor kiderült: az IKEA szaúd-arábiai katalógusából a nők ki vannak retusálva, csak a férfiak és a gyerekek szerepelnek. Az IKEA végül bocsánatot kért - mivel a retusált katalógus nem tükrözi az IKEA értékrendszerét -, de nem vállalt felelősséget a szaúdi franchise működéséért, amely az ominózus katalógust eredményezte.
  
  
• Ingvar Kamprad - talán ezek után nem olyan nagy meglepetés - a világ leggazdagabb emberei közé tartozik. 2012 júliusában 36 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, ezzel a világ 5. leggazdagabb emberének számít. Európában "csak" a 2. leggazdagabb. A svédországi vagyona 450 milliárd korona, ezzel a leggazdagabb Svédországban. Viszont nem itt él, hanem egy svájci faluban. Persze Svájcban is ő a leggazdagabb. Három fia van: Peter, Jonas és Mathias, akiknek szintén az IKEA az életük.
  
  

 A nap svéd szava: livsmedel (élelmiszer)

Madárleltár

A napokban tették közzé a Svéd Ornitológiai Egyesület számlálásának az eredményét, amelyet már nyolcadik alkalommal végeztek el. Eszerint a téli madáretetőket jelenleg a következő fajok utalják:

1. Széncinege
2. Mezei veréb
3. Kék cinege
4. Süvöltő
5. Citromsármány
6. Zöldike
7. Feketerigó
8. Szarka
9. Házi veréb
10. Csóka

Az SVT cikkében mindegyik fent említett madárfaj fotója megtekinthető.

Saját, nem hivatalos statisztikám szerint a mi környékünkön - Malmö, azon belül Kirseberg - a kihelyezett táplálékgolyókat leginkább a cinkék, a csókák és a szarkák látogatják (igyekszünk is a bokor mélyére berakni a cuccost, különben az utóbbiak egyszerűen letépik és a magukévá teszik). Kifejezetten sok csókánk van, ami azt illeti. Vannak még helyenként feketerigók és verebek is, de verébből tényleg nem sokat látni. Ahhoz képest, hogy régen milyen közönséges madárnak számítottak - úgy látszik, a cinkéknek mostanában sikeresebb a stratégiája. Süvöltő, citromsármány, zöldike nem errefelé kosztol, sajnos...

Viszont január elején a tengerpart melletti fákon sok csonttollúra lettem figyelmes. Meglepő látvány volt a nagy csapatnyi bóbitás madár (nagyon helyesek egyébként), csak itthon tudtam beazonosítani őket a madárhatározóból. Még soha nem láttam ezeket a madarakat élőben, de pont azokban a napokban Magyarországról is érkezett hír róluk.

Ha valaki madarat szeretne etetni és nem éri be a kajagolyók kilógatásával (és az s.k. építéssel sem bajlódna), akkor a különféle boltokban hiper-szuper madáretetőkből választhat. Az egyik gusztusosabb, mint a másik - úgy látszik, a skandináv formatervezés itt is utat tört magának. A kedvenceim mégis a tipikus svéd faház mintájára tervezettek (ld. fent). Figyeljük meg az ablakot a gondosan kivitelezett függönnyel :-)

Megjegyzem, kicsit munkás volt a fenti madárfajok nevének a lefordítása. Röstellem, de nem vagyok annyira otthon a madarak világában mint pl. egy átlag svéd, így nem vágtam azonnal, mi micsoda. Addig rendben van, hogy "cinke", meg "veréb", de ezeken belül már gondban vagyok. Ráadásul svédül nem mindig konzekvensek az elnevezések, pl. széncinege = talgoxe (egyébként oxe = ökör), kék cinege = blåmes (a blå = kék, de a mes = gyáva ember, legalábbis eddig ezt a jelentését ismertem); valamint mezei veréb = pilfink (fink = pinty), házi veréb = gråsparv (grå = szürke, sparv = veréb, ezek után teljesen meglepő módon).

De a macera alapvetően az volt, hogy a svéd madárfajta-névhez a) először meg kellett találnom a latin nevet (mert az online szótár nem segített a direkt fordításban), majd b) a latin névhez meg kellett lelnem a magyar nevet. Na jó, nem volt vészes, a Wikipedia pl. erre is jó. Ja igen, a csóka svédül úgy van, hogy kaja. A kiejtés kb. ez: kaaaja. Jó, nem?...

A nap svéd szava: fågelbord (madáretető)

Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

Karácsony előtti ez + az

Meglepő, de egy friss közvéleménykutatás szerint 10 svédből 6 csak az utolsó héten (azaz mostanában) veszi meg a karácsonyi ajándékokat. Ennek egyik oka az ünnepek előtti fizetés, másik oka az időhiány (bár én hajlok a "halogatás" nevű emberi hajlamra is). És ha valaki az utolsó pillanatban vesz ajándékot, akkor ezek vezetik a toplistát:

1. Csokidesszert
2. Valamilyen ínyencség
3. Egy élmény (pl. fürdő, masszázs, légballonutazás...)
4. Technikai kütyü
5. Jótékony célú ajándék*

* Például lehet veszélyeztetett állatok keresztszülőjének lenni vagy afrikai falvak lakóinak kecskét venni, ezekről csinos igazolást kap az ajándékozó, amit aztán át lehet adni a célszemélynek. Mindenesetre jóval hasznosabb, mint egy nemkívánt ajándék...

No és hol szerzik be az emberek a last minute ajándékokat?

1. Üzletben
2. Interneten
3. Karácsonyi vásáron
4. Saját kezűleg készítik
5. Saját tárgyakból ajándékoznak el (kellemeset a hasznossal :-) )

Ami az üzletek karácsonyi csalogatóstratégiáját illeti, nekem a fenti Indiska-hirdetés a kedvencem, az ötlet és a színpompa miatt. Ők egyébként indiai ruhákat és mindenféle lakberendezési kiegészítőket árulnak, hasonlóan színes kivitelben.

Aztán persze minden valamirevaló étteremnek van karácsonyi svédasztala (julbord) - az általános menüről 2009-ben írtam részletesen -, sőt még az IKEA-nak is. Ugyan nem ruháztam be 99 koronát (kb. 3300 Ft), hogy leteszteljem, de a látottak alapján erősen hasonlít a többihez. Természetesen a céges karácsonyi ünnepségek is a julbord körül játszódnak, de családosan is szokás befizetni - egyébként már november óta folynak az efféle evés-ivászatok. Az étteremben julbord-ozás már az első világháború vége óta elterjedt errefelé, de a céges verzió csak az 1970-es években vált szokássá.

És ha valaki még emlékszik (vagy nem) a gävle-i óriás szalmakecske viszontagságaira, akkor ezúton tudatom mindenkivel, hogy szegény állat idén nem érte meg a karácsonyt, azaz ismét felgyújtották és december 12-én, 23:54-kor leégett. Béke poraira! A Wikipedia-n egy teljes táblázat van minden év szalmakecske-eseményéről, ebből tudom, hogy pl. 2010-ben épségben maradt (ekkor éjjel-nappal őrizték, hihetetlen), ill. 2007-ben nem volt szabotázskísérlet (plusz átitatták égésgátló folyadékkal, talán ezért nem vonzott senkit?). Különben az a jellemző, hogy a tűz martaléka lett. Van az egésznek egy "küzdelem a gonosszal" felhangja, miközben nem igazán veszi senki komolyan ezt a fajta piromániát, szóval inkább vicces hír, mint bűnügyi.

A nap svéd szava: upplevelse (élmény)

Túl régóta...

...vagy Svédországban, ha

• "egy bankba / gyógyszertárba / postára / stb. belépve a legelső dolog amit keresel a sorszámot adagoló gép" (bár igazából posta mint olyan nem igazán jellemző, inkább pl. a szupermarketek bejáratánál van egy pultos rész, ahol ilyesmiket lehet intézni)
  
  
• "a "Jah hahh" hangzású éles levegővétel a szókincsed részévé vált, a svédekhez hasonlóan helyeslésre használod"
  
  
• "laktózérzékennyé válsz" (nem vicc, tényleg sokakkal előfordul - egyébként a lakosság 14%-a laktózérzékeny)
  
  
• "nagyon ideges leszel, ha a busz 2 percet késik" (sőt, a menetrendbe bele van írva, hogy kb. 4 perccel a kiírt időpont előtt legyünk a megállóban és tényleg sokszor jön hamarabb a busz)
  
  
• "úgy gondolod, hogy nagyvonalú az ICA-tól (ika; szupermarket), hogy 2500 korona levásárlása után (kb. 82.000 Ft) kapsz egy 25 koronás (kb. 820 Ft) bónuszcsekket" (ez így van, tanúsíthatom, nem túlzás!)
  
  
• "már nem tartod furcsának, hogy amikor a gyerekeidhez az anyanyelveden (pl. magyarul) beszélsz, ők svédül válaszolnak"
  
  
• "abszolút korrektnek tartod, hogy ha egy amerikai mozifilmben szerepel egy svéd színész, akkor a filmkritika minimum fele arról szól, hogy milyen jó/rossz volt a színész, még akkor is, ha csak egy mondatot mondott" (sőt, továbbmegyek: a legújabb James Bond filmben, a Skyfall-ban a svéd kedvenc Ola Rapace az egyik negatív szereplő, hatalmas dicséretözön volt mindegyik kritika a bemutató tájékán, aztán kb. a harmadiknál azért odaírták, hogy "kár, hogy egy szót sem szólt"...)
  
  
• "tudod legalább két svéd miniszter nevét"
  
  
• "a pénztárcádban több plasztikkártya lapul, mint egy hollywood-i szupersztárnak" (pl. klubkártyák, benzinkártyák tömkelege...a kávézóban is tagsági kártyával fizet az ember, mert úgy olcsóbb)
  
  
• "a rövidtávú memóriádban kizárólag a "Hej" és "Hej Hej" szavak vannak"

(A korábbi Tipikus, tipikus és Hatások és mellékhatások bejegyzésekben elkezdett lista folytatása, ausztrál forrásból.)

A nap svéd szava: kölapp (sorszám)

A mi tortánk?

Az itteni cukrászdákban már régebben feltűnt nekem egy rejtélyes sütifajta, ami a Budapest-torta - vagy Budapest-rolád - névre hallgat. Először arra gondoltam, hogy biztosan nem ismerem elég alaposan a magyar cukrásztermékeket. A Dobos-torta, a Rigó Jancsi, a Rákóczi túrós, az Eszterházi-torta, stb. mind magyar (ha jól tudom), de hogy Budapestről is elneveztek volna egy tortát?...

Aztán rájöttem, hogy ez is a franciasaláta-jelenség tipikus példája. Pár éve megkérdeztem egy ideiglenesen Budapesten dolgozó francia lányt ezügyben, mire azt a választ adta, hogy náluk ilyen, hogy franciasaláta nem is létezik. Na tessék. Utánaolvastam, és tényleg: ez egy magyar találmány. Éppúgy mint a franciadrazsé és a párizsi is :-)

Visszatérve a Budapest-tortához (amiről tehát a svédek meggyőződéssel hiszik, hogy jellegzetes magyar sütemény), cukor, tojásfehérje, liszt, kakaó, mogyoró, tejszín és valamilyen gyümölcs kell bele. Ha valaki ki szeretné próbálni, egy magyar nyelvű receptet is találtam. Én még nem kóstoltam meg, de állítólag elég édes.

A nap svéd szava: bakelse (sütemény)

A szükséges medvecukor

Aki egy kis időt eltölt Svédországban, hamar felfedezi, hogy itt nagy kultusza van a lakrits-nak, amit mi magyarul medvecukornak nevezünk. Magyarországon nem is igen szoktam látni a boltban (bár tévedhetek is, mostanában ritkán járok arrafelé), itt viszont annyi formája és megjelenése van, hogy felsorolni is nehéz.

Alapból van ugye a csomagolt lakrits, de abból is különböző erősségűek ill. más-más gyártók termékei. Ha valaki alapból nem utasítja el ezt az ízt, annak érdemes többfélét is kipróbálnia, nagyok lehetnek a különbségek. Aztán ott van a kimért verzió, amiből magunknak lapátolunk a papírzacskóba a szupermarketben, akár vegyesen a többi cukorkával/csokival (én ez utóbbit ajánlom, mert töményen sok lehet a lakrits...én szóltam!). Sőt, maga a medvecukor is gyakran van más cukorral kombinálva, mint ahogy a fenti képen is látszik. Jó tudni, hogy ha a medvecukor nem édes, hanem sós, akkor salmiak-nak hívják, ami finnül salmiakki :-).

Amikor először láttam lakrits-os jégkrémet, szó szerint elhűltem. Azóta tudom, hogy ebből is van többféle. Persze létezik medvecukordarabokkal töltött csoki is. Na meg rágógumi is van, pl. a lakrits-málna egy szokásos kombináció. Ja, és a teát ne feledjem. Viszont a csúcs - szerintem - a medvecukor ízű snus. A snus-ről még 2008-ban írtam, ez is egy svéd specialitás.

De mindent lehet még fokozni: 2009 óta minden év áprilisában megrendezésre kerül a lakrits-fesztivál Stockholmban, előadásokkal, kóstolókkal, sőt bűvészekkel (akik eltüntetik, majd elővarázsolják a medvecukrot). Legközelebb 2013. április 20-21-én lesz ilyen fesztivál.

Könyv is jelent meg a témában, "Lakrits: egy szerelmi vallomás feketében" címmel, ami nagyon alaposan kivesézi a témát.
 
Nem tudtam, de a medvecukor alapanyaga az édesgyökér-kivonat, és gyakran az ánizsolaj is. Az édesgyökeret korábban gyógyszerként használták, az 1970-es években még lehetett kapni a svéd gyógyszertárakban. Egyes kutatások szerint rákmegelőző hatása van (legalábbis állatoknál ezt tapasztalták). Túlzott fogyasztása viszont mérgezést okozhat, olyan nem kívánt hatásokkal, mint magas vérnyomás, ödéma, káliumhiány és hormonális változások, amelyek a szervezet sószintjét befolyásolják. Általában ez enyhe tünetekkel jár, de ritka, szélsőséges esetben életveszélyes állapot is kialakulhat. Svédországban évente kb. 10 mérgezéses eset fordul elő.

Egy kis lakrits-statisztika (1991-es adatok, de szerintem ma is igaz lehet):

• Éves svédországi import:
  - 4 tonna édesgyökér
  - 267 tonna lakritskivonat
  - 5390 tonna lakritstartalmú édesség
• Éves svéd lakritsfogyasztás:
  - 1 kg / fő
• Éves lakritsfogyasztás a többi északi országban:
  - 1,5 - 2,5 kg / fő

A nap svéd szava: godis (ejtsd: gúdisz; vegyes édesség, főleg a kimérhető fajtára használják)

Vidéken

Az idei Midsommar zuhogó esővel köszöntötte a szabadban ünnepelni vágyó svédeket, legalábbis itt Malmöben... Egészen reménytelennek nézett ki az időjárás, de aztán valamikor késő délutánra egészen szép napos idő lett. És mivel ez az év leghosszabb napja (napfelkelte 4:25, naplemente 21:56), estefelé spontán módon elugrottunk a tőlünk kb. 30 km-re lévő Svaneholms slott-hoz. Ha az ember Malmöből megy, akkor először túlmegy Sturup-ön (ahol a malmöi reptér is van) és megközelíti Skurup-öt, ugyanis ezek egymás közelében vannak :-)

A kastély parkja érdekes, sok különféle stílusú szoborral. Van egy burjánzó virágoskert is, amit láthatóan egy hobbiegylet tart fent és szintén nyitva áll a nagyközönség előtt. A kastély körül egy tó terül el, ami körül két út is vezet, a kék és a piros, helyenként cölöpökön. Mi a rövidebben körbementünk, nagyon kellemes (eltekintve a meztelencsigáktól, amik nagy számban képviseltették magukat) és jó a kilátás a kastély épületére, ami nagyon egyedi, minden oldalról máshogy néz ki. Van egy jó grillezőhely is (lehet, hogy több is), ha valaki saját ebédet szeretne készíteni.

Kellemes meglepetés volt a hely (csináltam pár fotót is, amit mozaikosítottam), biztosan visszamegyünk még, ha másért nem, hát a hosszabb (piros) útvonalat bejárni. Skåne-ban egyébként sok szép kastély van, pl. a Svaneholms slott-hoz közeli, csodás környezetben lévő Häckeberga slott, amit szintén útbaejtettünk, csak hogy egy pillantást vessünk rá.

A hazaút sem volt mindennapi, először is a korábbi eső miatt a talajról felszállt a pára, ami gyönyörű volt a dombos mezők felett, különösen hogy jónéhány lovat is láttunk. Úgy tűnik, sok lótartó lakik arrafelé. Szerencsések voltunk, mert az úton elénk futó / kerülő állatokat sikerült nem elütni, úgymint

• egy sántikáló vadkacsát
• egy termetes mezei nyulat
• egy macskát
• egy sündisznót
• egy őzet (a másik szerencsére csak a bokor mögül figyelt)
• egy borzot (amit eddig még nem is láttam szabadon)

Nem mindennapi lista, az eddigi rekordunk...

A nap svéd szava: slott (kastély)

A zöldben

Malmöben (is) sok kávézó van, lehet akár a tengerparton is "fikázni" (azaz kávézni), pl. a Västra Hamnen-en. A jó idő beköszöntével amúgy is megtriplázódtak a kávézók méretei, a kiülős teraszokkal. És nagyjából mindenhol vannak ilyenek. A legkellemesebbek valahol kint a zöldben. Például egy a közvetlen környezetünkben, a Beijers parkban (Kirseberg) a Bejers Park Café. Kávézás után akár kacsákat is lehet etetni a tónál.

Még egy nagyon kellemes hely a Slottsträdgårdens Kafé, a kastélykertben, a belvároshoz közel. Minden csupa zöld (ld. a fenti képet) és lehet választani, hogy az ember a kertbe akar kiülni vagy a melegházba beülni, a paradicsompalánták közé :-) A tulaj Tareq Taylor, a tévéből ismert szakács, aki szívét-lelkét beleadja, hogy jól menjen a kávézó. Ma jártunk arra és a változékony idő ellenére teltház volt. Pár lépésre innen egyébként van egy helyes szélmalom is na és persze a névadó kastély is, ami egyben múzeum is. Érdemes arrafelé is elsétálni.

A nap svéd szava: trädgård (kert)

A torta, ami nem édes

Országszerte kedvelt a tipikusan svéd étel, a smörgåstårta (szendvicstorta). Ízre szendvicsszerűség - bár annál jóval krémesebb -, kinézetre pedig torta. Azt hittem, ez valami nagyon hagyományos étel, de igazából csak a 70-es években terjedt el mint ünnepi fogás, valószínűleg dán hatásra (Dániában a különféle trükkös szendvicseknek nagy hagyománya van).

Esküvő, születésnap, vagy Svédország nemzeti ünnepe (június 6.) és más ünnepek kedvenc hozzávalója a smörgåstårta. A szokásos tartalom: garnélarák, füstölt lazac, tojás, paradicsom, uborka. Vidéken, ahol kevésbé jutnak hozzá garnélarákhoz, húsgolyókkal is készítik. Már több szakácskönyv is megjelent a témában többszázféle variánssal, három recept itt is megtalálható (svédül). Természetesen hidegen tálalják és a tortához hasonlóan szeletelik fel.

A nap svéd szava:  högtid (ünnep)

A "pénteki hangulat"

Ennél jobban sajnos nem tudom lefordítani a fredagsmys-t (főnév), ezt a tipikusan svéd fogalmat. Egyébként ez egy viszonylag új szó, az 1990-es években keletkezett. Ha valami mysig (melléknév), akkor hangulatos, otthonos, kuckós - egyszóval kellemes. Ilyen - jó esetben - a péntek este a svéd családoknál illetve a baráti köröknél.

Hozzávalók:

• közös tévézés
• rendelt étel (pl. pizza) vagy s.k. falatkák
• chips / pattogatott kukorica / sós mogyoró (azaz tilltugg vagy snacks, fejenként 3,7 kg fogy belőlük évente)
• mindenféle édességek (csoki, karamella, zselécukor, marcipán, gumicukor, stb.), gyűjtőnevükön godis, amit magunknak válogatva és kimérve lehet kapni (éves fogyasztás: 17 kg, ami a világon a legtöbb és az EU-átlag duplája). Vagy jégkrém.
  
• üdítőitalok / alkohol

Előnyök: egy kis kikapcsolódás, a gyerekpszichológusok szerint is csökkenti a stresszt.

Hátrányok: a cukorbetegek és a túlsúlyosok számának növekedése az egészségtelen ételek és italok miatt. Az üdítőitalok és a chips helyett ezért inkább zöldségeket, magokat, olajbogyót, sajtokat és vizet ajánlanak.

A fredagsmys fogalma remek marketingeszköz, főleg az élelmiszergyártóknak. Az OLW chipsgyártó cég zenés reklámfilmet is forgatott a témában, ami megtekinthető itt. Apropó, a svéd tévéket nézve feltűnően sok az olyan reklám, ahol a szereplők dalra fakadnak. Például a tévédíjat becsületesen befizető polgárhoz becsöngetnek és kórusban eléneklik neki, hogy de tök jó, hogy nem bliccelte el a dolgot. Valahogy a dalolászás egy alapelvárás, legalábbis a reklámokban :-)

A nap svéd szava: läsk (üdítőital)

A hó fogságában

A Norrlandi Egyetemi Kórház szerint a körülményekhez képest jól van az a 45 éves férfi, akit tegnap mentettek ki Umeå külterületén egy behavazott autóból. December 19-e óta(!) nem evett semmit és az autót sem tudta elhagyni. Havon és vízen élt, teljesen lefogyott.

Van, aki hihetetlennek tartja a történetet, pl. Johan von Schreeb katasztrófaspecialista. Szerinte egy hónap a túlélési határ. Ha a szervezet nem jut napi 2000 kalóriához, elkezdi lebontani pl. az izmokat. Ezenkívül mínusz 20-30 fok volt és ilyenkor a test nagyon sok energiát elhasznál a remegésre, amivel melegíti a szervezetet.

Egy magánszemély találta meg az autót, aki motoros szánnal járt a környéken. Észrevette az autót, benézett az ablakán és meglátta, hogy valaki mozog bent. Riadózatták a rendőrséget, a tűzoltókat és a mentőket. A férfi nem volt eltűntként bejelentve, de a rendőrség biztos benne, hogy igazat mond. Az autója egy olyan úton állt, amit télen nem takarítanak. Egy hálózsák és a hó hőszigetelő hatása segíthetett neki abban, hogy ne fagyjon meg.

A nap svéd szava: skoter (ejtsd: szkúter, motoros szán)

Új termékek

Közel egy éve összegyűjtöttem néhány korábbi, jelentősebb svéd találmányt és feltalálót. Egy mai hír láttán viszont úgy gondoltam, érdemes pár, napjainkban született találmányt is bemutatni.

Itt van mindjárt a ma bejelentett vízzel működő áramgenerátor, a PowerTrekk, ami bármit feltölt, aminek USB-bemenete van (pl. mobiltelefon, GPS...). A töltő nem csak csapvízzel működik, hanem bármilyen vizet használhatunk, pl. olvadt havat, sáros vizet is :-) A beszámolók szerint a PowerTrekk négy ceruzaelem kapacitását képes biztosítani, amivel tíz órányi üzemidőt képesek adni egy mobiltelefonnak. A töltő május-június körül lesz megvásárolható, ám az árat még nem hozták nyilvánosságra.

Aztán itt van az a probléma, hogy a biciklisek - akik számosan vannak Svédország-szerte - nem hordanak bukósisakot. Nem is kötelező nekik (csak a gyerekeknek). A tapasztalatok azt mutatják, hogy közúti baleset esetén a kerékpárosok súlyos sérüléseiket leginkább a fejet ért behatások miatt szenvedik el. A fejvédő használatát a kerékpárosok leginkább azzal utasítják el, hogy túlságosan kényelmetlen, elnyomja a hajat stb.

Erre kínál nagyszerű megoldást egy új svéd találmány. A találmány lényege egy sisak formájú légzsák, amely alaphelyzetben összecsukott állapotban, a ruházat „gallérjában” helyezhető el. Amennyiben a kerékpárost hirtelen erőbehatás éri, s elveszti az egyensúlyát, a sisakba beépített szenzor érzékelésének megfelelően a fejvédő azonnal felfúvódik, így a fejet egy rugalmas és vastag védőkörnyezet veszi körül, valahogy így. Remélhetően a találmány hamarosan a boltokban is elérhető lesz. Az egyetlen gond csak a várható borsos ár: a kerékpáros „légzsákos” védősisak ára várhatóan 100 000-Ft körül alakul :-(

Végül itt az intelligens tányér, a Mandometer, ami több problémára is megoldást jelent, segít a fogyásban, de megregulázza az ételt fogyasztót akkor is, ha túl gyorsan eszik. Két részből áll: beépített műszerek mérik, hogy milyen gyorsan fogy az étel, az adatok alapján pedig egy kijelző segít nekünk egészségesen élni. A piros vonal jelzi az étkezés sebességét, a kék pedig megmondja, mennyi táplálékot érdemes bevinnünk az adott étkezés alkalmával.

A kutatás, amely egy hónapig tartott, kimutatta, hogy a túlsúlyos gyerekek és felnőttek 12-15%-kal kevesebbet esznek a szokásosnál, ha a tányérra hallgatnak. Az is kiderült továbbá, hogy a kísérlet befejeztével már önállóan is kisebb adagokat fogyasztanak, mint előtte. A Mandometer oldaláról az derül ki, hogy ezt az eszközt klinikákon használják, ára miatt az otthoni elterjedése nem valószínű...

A nap svéd szava: tallrik (tányér)

A svéd nem-joghurt...

...a filmjölk. Fil = fil :-), mjölk = tej, a kettő együtt egy joghurtszerű termék neve. Annyiban hasonlít a joghurtra, hogy a tejnél sűrűbb és baktériumoknak köszönheti az ízét meg az állagát, de más baktériumoknak, egészen pontosan a Lactococcus lactis és a Leuconostoc mesenteroides a két tettes. Az A-fil ezeken kívül még Lactobacillus acidophilus-t is tartalmaz. Jó hír, hogy aki laktóz intoleranciától szenved az is fogyaszthat filmjölk-öt, ami egyénként a joghurttal összehasonlítva kevésbé savanyú.

Egyliteres dobozos kiszerelésben árulják, van lättfil (könnyű fil; 0,5% zsírtartalom), mellanfil (közepes fil; 1,5% zsírtartalom) és filmjölk (3% zsírtartalom). A natúr verziókon túl sokféle ízesített változat is kifejlődött az évek során: áfonyás, málnás, epres, egres-bodzás, sőt karácsonyi fűszeres keksz-ízű is (pepparkaksfil). Az én kedvencem a citromos. De vannak bio (svédül: ekologisk) fil-ek is.

Ami a filmjölk fogyasztását illeti, főleg reggelire eszik (vagy az étkezések között, erre van is egy jó svéd szó, a mellanmål), kanállal. Magában vagy valamilyen extrával: zabpehely, müzli, gyümölcs, bogyók, almaszósz vagy dzsem.

Boltban 1931 óta lehet kapni (az Arla nevű tejipari cég vezette be, ők ma is a piacvezetők között vannak), de persze már jóval korábban ismert és fogyasztott eledel. Egyes vélemények szerint már a vikingek is ettek fil-t.

A másik cég amely sok és sokféle fil-t elad a Skånemejerier, amelynek a nevéből is kiderül, hogy skåne-i illetőségű tejipari vállalat (aki újabb itt, annak elárulom hogy ez egy megye, aminek Malmö a központja).

Akit pedig még behatóbban érdekel a filmjölk magánélete, annak ajánlom az angol nyelvű Wikipedia oldalt, ami nagyon jó (de érdekes módon a svéd oldal valamiért egészen szegényesre sikerült).

A nap svéd szava: smaksatt (ízesített)

Olvasnivaló...

Most nem magamat ajánlom, hanem Delisa oldalát, ő szerkeszti a "konkurrens" Svédasztal.com oldalt, sok érdekes cikkel. A mai, legfrissebb írás a svéd ablakokat díszítő világító csillagról szól, ami - a cikket illusztráló képen is látszik - lehet vörös, ötágú is :-) (egyébként nekünk is olyan van)

De megtudhatjuk azt is, hogy

• milyen a menza, ha svéd?
• mennyit keresnek a svédek?
• milyen mértékben járnak biciklivel munkába?
• (plusz biciklis infók itt)
  
• mi az a Hotel Madárfészek?
• hogyan süssünk Budapest-sütit?
  
• milyen a bastu, a svéd szauna? és
  
• milyen az, ha a svéd király nem kap asztalt az étteremben? :-)
  
  

A nap svéd szava: julstjärna (karácsonyi csillag)