Simone

Tegnap délután, Malmö felé autózva tűnt fel az autópálya melletti hatalmas, világító kijelző, miszerint az Öresund-hídon erős szél van, teherautóval nem ajánlott a hídra hajtani. Aztán az újságokban, a hírekben egyre-másra bukkantak fel a közelgő viharra figyelmeztető hírek. Miszerint ma lesz a csúcspontja. Ma még biciklivel jöttem haza a munkából úgy fél 4 tájban, észleltem, hogy tényleg eléggé fúj a szél, helyenként széllökések vannak. Itt még nem gondoltam, hogy vészes lenne a helyzet.

Aztán amikor felmerült, hogy még ma vonattal kellene menni valahová, a Skånetrafiken (a helyi közlekedési vállalat) weboldalán hatalmas piros térkép virított, miszerint ma du. 4 után semmilyen vonat nem megy, nincsenek vonatpótló buszok sem. Először azt írták, csak az Öresundståg közlekedik (azaz a hídon átmenő vonat, Koppenhágába és vissza), de hamarosan azt is leállították. Nemrég (20 h) a Kastrup nemzetközi repteret is lezárták (Koppenhága).

Mindezt a 3-as fokozatú viharjelzés miatt (ami nemcsak Skåne-re, hanem Svédország nagyobb, déli részére érvényes, pl. Göteborgra is). A 3-as fokozatú figyelmeztetés - Klass 3 varning - a legmagasabb, azt jelenti, hogy a lakosság nagy veszélyben van és rendkívül jelentős károk keletkezhetnek fontos szolgáltatásokkal kapcsolatban (pl. áram), a lakosságot arra kérik, hogy tévén, rádión vagy interneten kövessék a fejleményeket. Ez konkrétan 30 m/s (kb. 110 km/h) erősségű - vagy nagyobb - szelet jelent és emiatt veszélyes a szabadban tartózkodni. Nagy károk várhatóak a fákban/erdőkben és az épületekben, nagyon komoly közlekedési zavarok alakulhatnak ki. (A vízen ez azt jelenti, hogy a nagyobb hajóknak is a kikötőben kell maradniuk.)

Az egyik, ebédidőben megjelent újságcikkben egy biztosítási szakember azt nyilatkozta, hogy ha valakinek nincs házbiztosítása, még ma sem késő megkötni, pl. telefonon, a lényeg, hogy mától legyen érvényes (és ne ma éjféltől). A megállapodás számít, nem a biztosítási díj befizetése, az lehet később is.

Szóval ma már nem mentünk sehová, de az itthonülés sem nyugalmas. A vihar - amelyet itt Svédországban Simone-nak neveztek el és Nagy-Britannia felől érkezett - tényleg bedurvult és ami nálunk a leglátványosabb, akusztikailag, az az erkély ablaktábláinak folyamatos támadása. (Ez nem is igazán ablak, elhúzható ablaktáblák vannak az erkélyen a kert felé, így közel sem zárnak úgy, mintha ablakok lennének.) Ijesztő hangja van, az első órákban mindig összerezzentem és figyeltem, nem rántja ki-e a szél őket...most már kezdem megszokni.

De a neten persze látom, mik vannak máshol: széthasított fák, felborult építkezési állványok, lerepült háztetők, extrém nagy hullámok a tengerparton, pl. ez a hajó a mérete ellenére sem úszta meg a kárt, és van ahol áramszünet van (a legfrissebb hírek szerint 58.000 háztartásban, ebből 28.000 Skåne-ban van...nagyon-nagyon remélem, hogy mi megússzuk). Sajnos Dániában megvan az első halálos áldozat is, akit egy repülő tégla talált el :-( A mentőszervezetek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a kidőlő fák nagyon veszélyesek és aki tud, maradjon otthon.

Egy olvasói kommentár az egyik újság online kiadásában: "Kénytelen voltam kimenni a kutyával, de alig mentem 50 métert, a szél felborított, beütöttem a fejemet és a hátamat. Ne menjetek ki!" Egy másik olvasó 18:24-kor arról tudósított, hogy ugyan a repülője már 16:20-kor megérkezett Kastrup-re, de nem akarják őket kiengedni a repülőből a széllökések miatt és az egész repülő rázkódik. De amúgy sem jutna haza Malmöbe a híd lezárása miatt, pedig jó lenne, mert már több, mint 24 órája utazik...

A legutóbbi veszedelmes viharok errefelé (ezek még pont az ideköltözésünk előtt voltak, ezért a mostani felkészületlenségem):

• Gudrun (2005. január) - Dél- és Nyugat-Svédország, az orkánerősséget Nyugat-Blekinge-ben érte el, ez 42 m/s (150 km/h) volt. 415.000 háztartás volt áram nélkül és 75 millió köbméter erdőt pusztított el a vihar Götaland-ban.
  
  
• Per (2007. január) - legnagyobb sebessége 40 m/s (144 km/h) volt, ezt ugyanott érte el, ahol Gudrun. Kb. 440.000 háztartás maradt áram nélkül és 12 millió köbméter erdőt tarolt le az orkán.

Az Öresund-hídon 70 km/h-ra korlátozzák a megengedett sebességet ha 15 m/s (55 km/h) az oldalszél. Ha a szél erőssége eléri a 25 m/s-ot (90 km/h), függetlenül a szél irányától, lezárják a hidat. A hídon történő vasúti közlekedést - amely az alsó szinten történik - viszont csak 33 m/s-nál (120 km/h) állítják le.

Ahogy most olvasom, már Simone is elérte a 41,4 m/s-ot, Halmstad-nál. Remélem, lassan elcsendesül, az előzetes figyelmeztetés szerint az esti órákban már lanyhulásra lehet számítani, kérdés, hogy mikortól?

Még egy frissebb kommentár (20:16) valakitől, Kristianstad-ból: Gudrun gyerekjáték volt ehhez képest! Maradjatok bent! Most jövök a Willys-ből (szupermarket), a parkolóban egy bevásárlókocsi röpködött!

Ui.: Olvasói fotók a Sydsvenskan oldalán a viharról.


A nap svéd szava: strömavbrott (áramszünet)

Hírek az újságból

A napokban a Metro-t és City-t lapozgatva merült fel bennem, hogy nem lenne érdektelen egy kis aktuális hírcsokrot összeállítanom, amiből talán látszana, hogy miben mások a svéd hírek pl. a magyaroktól.

Na nem arra gondolok, hogy itt csak pozitív hírek lennének, sajnos ez közel sincs így. Bár azok is vannak szép számmal és szerencsére elég nagy nyilvánosságot kapnak azok is - egy önkéntes magánkezdeményezés a hajléktalanok érdekében vagy személyes beszámoló pl. arról, hogyan mentette meg valaki a kollégája életét gyors újraélesztéssel (ez pont két napja volt az újságban) ugyanolyan terjedelmes - itt: kétoldalas - cikket kaphat mint bármelyik "nagyobb" hír.

Naszóval, egy kis szubjektív gyűjtemény erről a hétről, a teljesség igénye nélkül:

• A gyereket az óvodába adjuk le, a kutyát a kutyaóvodába. (A svéd törvények szerint nem szabad 6 óránál tovább otthon hagyni a kutyákat.) A jelenség főleg a nagyobb városokban jellemző, a kisebb helyeken családi-ismeretségi körben megoldják a felvigyázást, sőt, egyre többen magukkal viszik a kutyát a munkába. A városi kutyatulajdonosok körében viszont gyakori beszédtéma a kutyaovi, az is előfordul, hogy ha az egyik nem válik be, másikba íratják be az ebet. Charlotte Swanstein kutyapszichológus szerint a 6 óra is sok: szerinte ha a kutyákat megkérdeznék, egyik sem akarna órákig egyedül maradni, ilyenkor csak várnak a gazdájukra, hogy végre történjen valami.
  
  
• Amikor a rendőrségi ügy nem is az, aminek először látszik. Egy 32 éves malmöi lakost enyhébb, kábítószerrel való visszaélés miatt hallgattak ki a rendőrségen még júniusban, egy rendőrnő hallgatta ki. Néhány nap múlva telefonált, miszerint kiegészítené a vallomását. A rendőrnő azt mondta, ezzel már elkésett, az ügyészhez került az ügy. De a férfi erősködött, hogy beszélni akar, így végül kapott újabb időpontot. A rendőrségen pedig bevallotta, hogy beleszeretett a rendőrnőbe, de természetesen viszonzás helyett csak távozásra felszólítást kapott. Nem adta fel, a későbbiekben kb. 50 sms-t küldött a rendőrnőnek, sőt, a rendőrség körül is megjelent időnként. Ismételt felszólítás, majd telefonszámváltoztatás volt a válasz. Majd a férfi hirtelen feltűnt a rendőrnő lakásánál, Skåne középső részén. Egyik kezében térkép, a másikban virágcsokor volt. Innen rendőrök vitték el. Azóta távoltartási tilalom is van ellene. De tagadja a zaklatás vádját, szerinte ő csak jót akart és egy rossz szót sem írt. És szerinte ha szerelemről van szó, bátornak kell lenni...
  
  
• Utcán parkoló, kölcsönözhető biciklik folyamatban. A jövő őszre várhatóak Malmöben, az inspiráció elsősorban a koppenhágai rendszer volt (ahol ugye ingyenes a kölcsönzés - a malmöi biciklifinanszírozás még kérdéses, talán reklámokból fogják megoldani). Ugyanakkor sok más biciklis rendszert is tanulmányoznak, a kanadai Montreal-tól kezdve a német Kassel-ig. Ellentétben a legtöbb várossal, itt elsősorban a munkába járókra és a diákokra gondolnak, nem a turistákra - azok inkább csak "bónusz"-nak számítanak majd. A városközpontban kezdik majd a telepítést, majd lépcsőzetesen kibővítik más városrészekre is.
  
  
• Jávorszarvasra vadászott egy férfi tegnap délután Umeå-tól délre (ami viszont jócskán északon van így is), azonban arra nem számított, hogy medve támad rá, amely - elmondása szerint - szinte a szemmiből rontott elő. A vadász leadott egy lövést a medvére, amely elmenekült. Hivatalos nyomkövető vadászok igyekeztek megtalálni a sebzett medvét, de hiába, 40 méter után eltűnt a nyom. A keresést berekesztették, a medvét egészségesnek nyilvánították (én remélem, tényleg az). Ugyan minden jel arra utal, hogy  viszont mivel nincs medvevadászati szezon, esetlegesen eljárást indítanak az ügyben.
  
  
• Hétfőn délben váratlanul bezárt az egyik malmöi Media Markt (Stora Bernstorp), amely - mint most kiderült - már egy ideje anyagi gondokkal küszködött, állítólag a többi elektromos cikkeket forgalmazó áruházzal folytatott árverseny miatt ("ilyen olcsón csak nálunk", stb.). Korábban figyelmeztetést is küldtek a munkaerőhivatalnak (Arbetsförmedlingen), mely szerint felmondások várhatóak. Ez egyébként egy kötelező procedúra, pl. ha 5-25 alkalmatott érintett, min. 2 hónappal a tervezett felmondások előtt meg kell tenni az értesítést, ennél több fő felmondása esetén még korábban.
  
  
• És a végére hagytam a magyar vonatkozású hírt, illetve tévéműsort (közel s távol az egyetlen, ezért is figyelemreméltó): ma este 21:30-kor - igen, pont október 23-án - tűzte műsorára a svéd köztévé a Kobra c. oknyomozó riportműsor legújabb részét, amelynek témája: Milyen hatással van a magyar kulturális életre a szélsőjobb előretörése? Félórában járták körbe a témát, budapesti, szegedi, győri és székesfehérvári helyszínekről jelentkezve, többek között Jobbik-osokkal, Dopeman-nel, Heller Ágnessel és Alföldi Róberttel beszélve...az István, a királyból is mutattak jeleneteket. A végkövetkeztetés talán sejthető, nem igazán lelkesítő. Lehet rosszat mondani a svédekre (és másokra), akik csak a magyar negatívumokra "ugranak", de azt hiszem, ezesetben sem a tükröt kellene hibáztatni... A műsor megtekinthető a neten is, egészen 2014. január 17-ig. Csak magyar + angol nyelvtudással is érdemes belenézni, bár a teljes képhez persze kell a svéd is.
   

A nap svéd szava: hunddagis (kutyaóvoda)

KRESZ-dolgok

Az utakon közlekedve előbb-utóbb feltűnik a magunkfajtának, hogy itt bizony jópár dolog máshogy van. Erre jellemző példa a házunk melletti kereszteződés, ahol mind a 4 irányból stoptábla van. Na ilyenkor kinek van elsőbbsége? Sokan arra tippelnek, hogy ez is jobbkezes kereszteződés, csak éppen meg kell állni. A négyoldalú stoptábla-szabály szerint viszont annak van elsőbbsége, aki előbb ér oda. Láttam már értetlenül várakozó autóst, aki nem értette, hogy a jobbról jövő autó miért nem akar menni...

A könyvtárban magamhoz vettem egy vezetést oktató könyvet (szó szerint lefordítva: "Jogosítványkönyv", Körkortsboken), és végiglapozgattam, hogy találok-e helyi specialitásokat - a forgalomban vagy magában a könyv jellegében. Aztán vannak olyanok, amiket máshol olvastam vagy magam tapasztaltam. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

• A könyvben külön fejezet van a környezetbarátabb autóvezetésről - pl. különböző üzemanyagok, elektromos- és hibridautók, vezetési stílus/mód fontossága, szervizelés jelentősége, az autózás alternatívái: bicikli, tömegközlekedés... Plusz az emberi tevékenységek káros hatásáról a Föld klímájára.
  
  Néhány konkrét példa arra, hogy a gyakorlatban is tesznek mindenféle lépéseket: Malmöben, a Västra Hamnen egyik parkolójában nemrég nyílt meg egy elektromos autóknak épített töltőállomás - napelemmel a tetején, azaz napenergiát használva. A tankolás pedig - azt olvastam - ingyenes... Egyébként 2013-ban Malmö nyerte az Elektromos Autók Legjobb Városa (Elbilsbästa Kommun) címet, ebben az is közrejátszott, hogy a közigazgatás szinte összes autója környezetbarát üzemanyaggal megy (környezetbarát autó = miljöbil), vagy legkésőbb 2015-ig arra lesz lecserélve. Aztán az egyik malmöi parkolóházban parkolva ingyen igénybevehetünk biciklit, amivel könnyebben mozoghatunk a városban. Vagy pl. a legtöbb városban ki van írva, hogy max. 1 percig megengedett a gépjárművek üresben járatása, itt van pl. a részletes göteborgi szabályzás.
  


• Mobiltelefon használata az autóban, vezetés közben, headset vagy kihangosító nélkül - meglepő, de megengedett! Még meglepőbb, hogy Európában egyedüli országként, ugyanis ezt már Albániában is betiltották. Ami indoklást olvastam eddig, az sem kutya, a kutatások szerint a kihangosítós verzió is eltereli a sofőr figyelmét, ezért az sem jobb - így marad a megengedő szabályozás. Legalábbis ma még ez van érvényben. Ráadásul az autósok - de ez a forgalom összes résztvevőjére igaz, még a gyalogosokra is - egyre gyakrabban szuggerálják az okostelefonjukat (internet, stb.). Én biciklivel közlekedve napi szinten kényszerülök ilyen módon "alvajáró" gyalogosok miatt mindenféle manőverekre. Valahol olvastam, hogy emiatt megnőtt a gázolások száma is, na ezt simán elhiszem.
  
  
• Elsőbbségadás a biciklisek számára - Malmöben az egyik forgalmas kerékpárútszakasz (ami egyébként egy kellemes parkos részen fut végig kb. 1 km-en keresztül) három helyen is keresztez autóutat, és az elsőbbségadással sokszor volt probléma. Az autóknak volt elsőbbsége, de ezt sok biciklis nem így értelmezte vagy rosszul tudta, ugyanis a mellette lévő zebrán természetesen a gyalogosoknak volt elsőbbsége, amit az autósok itt szinte 100%-ban meg is adnak, mondhatni ösztönösen. Voltak persze balesetek is emiatt.
  
  Nos, nemrég átépítették ezeket a kereszteződéseket, a kocsik bukkanókat kaptak ÉS Elsőbbségadás kötelező! táblát (avagy macisajt). Állítólag az országban ez az első három kereszteződés, ahol az autósoknak elsőbbséget kell adniuk a kerékpárosok számára. Mint gyakran arra közlekedő kerékpáros, elmondhatom, hogy ég és föld a különbség. Megnőtt a biciklisek biztonságérzete, egyértelmű lett a helyzet. Korábban is megállt ám sok autós, csak nehogy baleset legyen, de persze nem volt nekik kötelező. Nekem meg konkrétan volt olyan esetem, hogy megadtam az elsőbbséget egy autónak, de a mögöttem jövő bringás csöngetett rám, hogy ugyan miért akadályozom őt?...
  
  
• Az ún. spanyol kanyar (spanska sväng), amit én egy vidéki autóúton láttam. Van neki egy előrejelző táblája, én is erre figyeltem fel. A lényege, hogy balesetveszélyes kereszteződéseket átépíthetnek ilyenre, azaz a széles útról megtiltják a balra kanyarodást. Ehelyett jobbra le kell kanyarodni az elkerülő kanyarra, majd arról lehet keresztezni a szélesebb utat, így nem keletkezik veszélyes balkanyar.
  
  
• Részletesen ír a könyv a vadakkal való találkozás veszélyeiről, a kockázatos időszakokról (pl. alkonyat, pirkadat vagy télen, amikor egyes állatok a sózott úthoz vonzódnak), hogy miért a jávorszarvassal való ütközés a legveszélyesebb - és belőlük ugye van kb. 300.000-400.000 db(!) az országban -, mit tegyünk vadgázolás esetén, bejelentési kötelezettség és procedúra a rendőrség felé egyes állatfajok esetén (pl. medve, farkas, hiúz, jávorszarvas, vidra...). Erről a témáról  korábban már én is írtam.
  
  
• Kétoldalas, fotókkal illusztrált leírás a "gyermek az autóban" témakörben, pl. mikor milyen gyerekülést használjunk, milyen szabályokat kell figyelembe venni, milyen gyerekülés nem megfelelő (a T-kóddal jelöltek, ezek csak 2008. május 9-ig voltak engedélyezettek, jelenleg E-minősítésű ülést szabad csak használni). Részletes leírás a gyerekülések helyes rögzítéséről. Satöbbi.
  
  
• Egyik kedvencem: a láthatóság. Szintén fotókkal illusztrált oldalak arról, ki mennyire látszik a sötétben. Az autó világításának erősségétől függően a gyalogos láthatósága:
  a) sötét ruhánál: 25 ill. 100 m;
  b) világos ruhában: 60 ill. 200 m;
  c) fényvisszaverő ruhában: 125 ill. 300 m!
  Természetesen részletesen ír magáról az autós közlekedés fényviszonyairól is, a lámpák kezeléséről. De a szemléletesség itt is megvan (fotók). 

Amúgy az egész svéd oktatókönyvnek tetszik a szerkezete, nemcsak áttekinthető, de érthető, a fölösleges száraz szövegek elhagyásával, abszolút a gyakorlati mondanivalóra koncentrálva, a lényeget külön kiemelve, sok fotóval és rajzzal illusztrálva. Belenéztem a magyar könyvbe is, bennem lehet a hiba, de nagyon hamar elfáradtam a nyelvezetétől. A svéd könyvben az is pozitívum (szerintem), hogy szinte minden egyes témánál beleszövi a mondanivalóba az emberi tényezőt. Hogy az egész autóvezetésnek ez az egyik lényege: magunkkal tisztában lenni, mások viselkedését minél jobban kiszámítani.

(A képen: svéd vezetésoktató könyv - thai nyelven.)

A nap svéd szava: körkort (jogosítvány)

Nyulak, svédek, visziklik

Ma délelőtt egy vadkacsapár kolbászolt az erkélyünk alatt (akik időnként a kert szökőkútjánál szoktak strandolni, napozni), most éppen az alsó szomszédunk kiskertjében kóstolgatták az eper levelét. Majd egy nyúl is csatlakozott hozzájuk, bár ő megmaradt a jól bevált fűnél (igen, ők azok a képen...). Hampus - a macskánk - az erkélyüveg mögül feszülten figyelte a fejleményeket. Ja igen, a teljes erkély be van üvegezve, az egész társasházban (ez elég szokásos megoldás errefelé, kb. így néz ki), az 5 db, keretes üvegtáblát erőteljes eltolással lehet nyitni-zárni. Viszont hőszigetelés nulla, nyáron 50 fok (árnyékolással, szellőztetéssel azért kellemesebb), késő ősszel-télen fagyhalál, ill. csak Hampus kéredzkedik ki 5-5 percre. Visszatérve a nyulakra, amikor ideköltöztünk, rengeteg volt belőlük - volt, hogy a parkban egy helyen 80-at számoltunk meg! -, mára nagyon megcsappant a számuk. Hallottam valamifajta betegségről és időnként vadászt is láttunk. Mindenesetre hiányoznának ezek az üregi nyulak, ha nem lennének...itt a kertben, mellettünk a parkban és városszerte sokfelé, ahol zöldfelület van. Malmö címerében nyúl is lehetne, szerintem :-)

Arról már írtam, pont tavaly ilyenkor, hogy kb. milyen volt akkor, amikor először megérkeztem, már nem nyaralni, hanem lakni - és kicsit később, amikor küzdöttem az új környezettel és a nyelvvel. Ma már tudom, hogy akármennyire felkészül az ember, nem tudja megúszni a kezdeti problémákat, amik évekig elkísérik a bevándorlókat. Igen, készüljünk fel, hogy ez lesz az új gyűjtőnevünk, így hivatkoznak ránk a politikusok, az újságcikkek, a született svédek. És a bevándorlók problémás csoport, pl. nehezen kapnak munkát, pláne amíg a nyelvet sem beszélik jól. Vagy éppen zavarognak. Hiába vagyunk ezerféle hátterűek, a címke ugyanaz. Viszont érdekes a dolog a másik irányba: ha egy svéd kivándorol egy másik országba (sok ilyen van), ő vagy "kivándorló", vagy "külföldön élő svéd" lesz. De rossz hangzású "bevándorló" sosem. Végülis logikus :-)

De én teljesen jól megvagyok az invandrare (bevándorló) státuszommal... Ebben az életben már tutira nem lesz belőlem született svéd - elég nehéz is lenne, több okból is -, de ha az embernek nem ez a célja (és megelégszik a saját vicces akcentusával is), akkor nem frusztrálja magát feleslegesen. Ma délután a belvárosban is megfogalmazódott bennem, hogy a malmöi lét egyik nagy előnye a hihetetlen sokszínűség, hogy annyiféle emberrel találkozhatunk nap mint nap (engem nagyon érdekelnek az emberek), és persze időnként kapcsolatba is kerülünk velük. Közepes méretű városunk lakóinak 30%-a külföldön született (kb. 92.200 fő), ebből kb. 10.000 fő Irakban, 9.000 Dániában, 8.000 (ex-)Jugoszláviában, 7.000 Lengyelországban és 6.000 Boszniában. Ha jól emlékszem, a magyarok száma kb. 4.000 fő. A bevándorlók 59%-a svéd állampolgár (is).

Ugyanakkor maguk a svédek is elég egzotikusak :-)) Bár mára már teljesen hozzászoktam, hogy a legvadabb frizurákkal és maskarákban (gyakran pl. mezítláb is) járkálnak az utcán - és természetesen senki nem furcsállja egy pillanatig sem. A most divatos One Piece-ben is jópáran mennek ki az utcára - akár felnőttek is -, és ez még nem is extrém. Aztán vegyük pl. a házunk egyes lakóit...van egy meghatározhatatlan korú pasas (lehet 40-es, de akár nyugdíjas is, ki tudja), aki a fekete macskáját szokta pórázon sétáltatni. Szerintem ő jobban izgul, mint a macska, hogy netán épp arra jár egy kutya, ezért folyamatosan jobbra-balra tekintget. Apropó, kutya: a szomszéd lépcsőházban lakik Robbie Williams (vagy a hasonmása, sok nagy tetkóval), aki egy nagyon édes, jól megtermett, de mamlasz bullmasztifflány gazdája. A kutyát gyakran úgy kell biztatnia Robbie-nak :-), hogy elinduljon a szomszédos park felé, mert láthatóan leginkább hazamenne - de ha végre elindul, nagyon aranyosan caplat, mintha lassított felvétel lenne. Másik nagy kedvencünk az a bácsi, aki sportöltözékben, nejlonszatyorral szokott elvonulni a házunk előtt is és ami szemetet talál, határozottan odalép és összeszedi. Kb. két hete pedig egy rollator-os néni (a kép csak illusztráció!) akart a lakásunkba behatolni (a zörgés gyanús volt, a postás jellemzően nem matat ennyit), de szerencsére a kulcsa nem nyitotta az ajtónkat, így egy idő múlva rájött a tévedésére és már csak a hátát láttuk a lift felé menet. Majd kijutott az utcára és végül bement a szomszéd lépcsőházba (ahol ezek szerint ténylegesen lakik).

Na és azt ki gondolta volna a kezdetek kezdetén, hogy biciklivel fogok mindenhová közlekedni a városban? Persze ezt a mutatványt Budapesten nem merném bemutatni, de Malmö a világ 7. legjobb biciklis városa, 500 km védett bicikliúttal, ennyi még Koppenhágában sincs. A sok park és a tenger melletti utak miatt a városi biciklizés is élmény tud lenni. A lakosság 30%-a biciklivel közlekedik, nem egyszer olvastam már olyanról, hogy kisgyerekes családok lecserélik a családi autót visziklire (ezt a magyar szót most tanultam, a Magyar Narancs-ban láttam egy hirdetést). Egyre jobban elterjed a carpool is, azaz viszonylag olcsó bérautó-tagságot lehet venni és általában csak akkor kell fizetni az autó bérléséért, ha ténylegesen használja az ember a kocsit (ilyen cég pl. a Sunfleet), így meg lehet úszni egy autó fenntartását, leginkább akkor, ha nem kell gyakran vezetnünk. De ha már közlekedés, akkor említsük meg a buszokat is, amik részben bio- részben földgázzal mennek - de jövőre beindul a tejes biogázos üzemük, aminek az alapja pl. a mi élelmiszerhulladékunk lesz (folyamatosan vezetik be a városrészek komposztálható hulladékának a gyűjtését, nálunk még nem indult be). Ezek jó dolgok.

Ezen kívül még jópár oka van, hogy szeretek itt lakni (Malmö-ben és Svédországban is). Ennek a csapongó felsorolásnak az apropója, hogy pont 5 évvel ezelőtt költöztem ide: 2008. augusztus 1-jén. Nagyon sok minden történt azóta...és biztos vagyok benne, hogy a következő öt év is nagyon érdekes lesz. És lesz miről írni! Ehhez folyamatosan hosszabb listám van, szóval téma van bőven. Valahogy itt nem lehet unatkozni, na.

Ui.: A keresőkifejezésekből tudom, hogy sokan olvassák a blogot olyanok, akik Svédországba akarnak költözni. Nekik szeretnék egy írást javasolni a Határátkelő blogból. Ugyan a szerző az angliai tapasztalatait írja le - Mi kell Angliához? -, de majdnem 100%-ban ráhúzhatóak más országra is a tanulságok. Kivéve a nyelvtudást: az "angoltudás" helyett "svédtudás" értendő, a nyelvek szigorúan csak ÉS kapcsolatban lehetnek, a VAGY nem opció...

Ui2.: A Goldenblog versenyen lehet szavazni a Svédasztalra, a jobb oldali menüben látható gomb segítségével (Facebook-ba be kell hozzá lépni). Nem várom el, de előre is köszönöm az esetleges szavazatokat :-)

A nap svéd szava: Köpenhamn (Koppenhága)

Eközben...

• ...megjelent a legfrissebb hivatalos lista arról, hogy - a jelenlegi adatok alapján - mely szakmák művelőinek lesz a legkönnyebb állást kapniuk az elkövetkezendő években.
  
  Mivel a blogot sokan olvassák olyanok, akik a Svédországba kiköltözésben érdekeltek, ez hasznos infó lehet számukra. Íme a legkeresettebbek:
  
  
  • főiskolához kötött számítástechnikai szakmák
  • bányamérnökök és -technikusok
  • orvosok (ez mindig a lista élén van)
  • szakácsok
  • építész- és létesítménymérnökök
  • teherautószerelők
  • specializálódott diplomás nővérek
  • katonák
   
• Ezzel szemben a következő végzettséggel munkát keresők nagy konkurrenciára és hosszas keresésre számíthatnak:
  
  
  • matrózok
  • újságírók
  • gyermekgondozók
  • gondnokok
  • adminisztrátorok és titkárnők
  • fotósok
  • beteggondozók
  • informátorok (kommunikátorok)
  • raktárosok
  • üzletkötők
  
  
• Egy nagy sajtóvisszhangot kapott hír az elmúlt hetekből: Ingvar Kamprad (87), az IKEA alapítója, egyben a világ 4. leggazdagabb embere úgy döntött, 40 év külföldi lét után ősszel visszaköltözik Svédországba. Már jóideje Svájcban lakik (korábban Dániában is élt), a hazaköltözés okaként azt jelölte meg, hogy a felesége halála után közelebb szeretne lenni a családjához és a barátaihoz. Ezzel visszatér a gyökereihez, az Älmhult melletti birtokán fog élni (anno Älmhult-ben alapította az IKEA-t is, ez Småland megyében van).
   

• Aztán: a norvégok utcai plakátokon kampányolnak "az igazi lazac" mellett, amit Norvégiában tenyésztenek és ezentúl Svédországban is laks-nak írnak - ellentétben a svédül írt lax-szal. Így a vásárlók és leendő vásárlók egyértelműen láthatják már a névből, hogy a hal Norvégiából érkezett. (A poén ebben csak az, hogy a Svédországba importált lazac 98%-a Norvégiából jön...szóval enélkül a nagy kampány nélkül is szinte csak azt lehet kapni, én sem láttam még másfélét.)
  
  
• Ugyanakkor arról is lehetett olvasni, hogy több vásárlóban felmerült, hogy nem is svéd eredetű földiepret vettek az szezonális utcai eperárusokról (a papírdobozon szereplő jelölés ellenére). A gyanús mintákat alapos vegyelemzésnek vetették alá egy németországi speciális laboratóriumban. Ez nem csak a nemzeti érzület miatt fontos :-), hanem mert a hazai eper édesebb (állítólag). De idén eddig mindegyik alkalommal az lett az eredmény, hogy az eper valóban svéd földön termett.
  
  A korábbi években voltak visszaélések, mert a svéd földiepret drágábban el lehet adni. Viszont idén jó a termés és drága a külföldről származó eper, így nem éri meg trükközni. Legalábbis addig, amíg még szezonja van itt is. Aztán augusztusban kiderül, hogy lesznek-e "álsvéd" eprek.
  


• Egy július 8-i hír: a reggeli órákban az Öresund-hídon - amely kizárólag gépjárműforgalmat bonyolít (plusz az alsó szinten a vonatok közlekednek) - egy biciklisre lettek figyelmesek az autósok, több telefonhívás is befutott a rendőrségre. Az illető nemcsak a saját, de az autósok életét is veszélyeztette azzal, hogy a hídon haladt, mégpedig nem is lassan: 35 km/h sebességgel.
  
  A bringás nem svéd vagy dán volt, az újságcikk jellemzése szerint "a kontinensről érkezett" (még egy bizonyíték a "kontinens-jelenségre"), és már épp a dán oldalon kezdődő alagúthoz ért, amikor a rendőrök elcsípték. Olyan jófejek voltak, hogy az utolsó szakaszon ők transzportálták át Koppenhágába (de a rendőrség szóvivője nyomatékosan kijelentette, hogy ilyesmire azért ne számítson senki a jövőben).

A nap svéd szava: jordgubb (eper)

Nyáreleji mozgalmas napok

Némi kitérő, ugyancsak aktuális, de jóval kellemesebb témákkal. Az ember csak kapkodja a fejét, annyi minden történik pont ezen a héten a napsütéses Svédországban (az égiek nagyon kegyesek hozzánk mostanában, remek idő van):

Hétfőn elkezdődött a gimnazisták ballagása. A ballagás a jövő héten is tart, meghatározott menetrend szerint megy az egyes iskolákból a búcsúztatás. A "végső lökésnek" szó szerint is kirúgás (utspark) a neve :-) Amit ebből az utcán járva-kelve tapasztalunk, az leginkább a diákok gyalogos és teherautós(!) felvonulása, mindenféle zajképző eszközökkel megtoldva. Ezt úgy kell elképzelni, hogy megy pl. egy magasplatós teherautó a belvárosi forgalomban, a tetején jópár sípoló-kiabáló fiatallal - és díszítéssel: lombos faágak, lepedőből készített molinó poénos szövegekkel, kék-sárga lufik, plüssmacik -, közben ugyanonnan hangszóróból árad valami ütősebb zene (és itt ne népdalra gondoljunk...). Ezt spékeljük meg jópár kabrióval, amiben szintén végzősök ülnek - szerencsésebb esetben egy szülő vagy idősebb rokon/barát a sofőr -, ahonnan szintén sípolás, dudálás hallatszik, plusz merészebb kihajlások, felállások teszik látványosabbá az előadást.

Bevallom, amikor belefutottam ilyenbe, még biciklisként is nagyon zavaró volt ezt átélnem az elmúlt napokban, annak ellenére is, hogy leginkább csak a bicikliúton mentem, úgyhogy fogadásokat mernék tenni, hogy az autósoknak is nagyon kell koncentrálnia, hogy ne történjen semmi gond. Szóval ilyesmit képzeljünk el két hétig...nem túlzok, ha azt mondom, hogy eléggé balesetveszélyes a dolog. De ezen túl is vannak érdekes momentumok az itteni ballagásban. Pl. a szülők csináltatnak egy nagy táblát, amin a kicsi fiú / kicsi lány tényleg kiskorában látható egy fotón (a keresztneve kíséretében), ezt jelzésképpen használják az iskola előtt várakozva (a fenti fotón is látható néhány ilyen), végülis a tömegben nagyon hasznos tud lenni egy ilyen irányjelző. Na és persze a jellegzetes sapka is kötelező kellék (studentmössa). Az ajándékba adott virágcsokrok is kék-sárga összeállításúak, svéd zászlócskákkal megtűzdelve.

Egyébként 1968 óta nincs érettségi vizsga Svédországban, emiatt a 70-es években nem igazán ünnepelték a ballagást (studenten), csak a 80-as, 90-es években lett ismét elterjedt. Mivel egyre kevesebben konfirmálnak - ahogy már korábban is írtam róla: Svédországa  világ legkevésbé vallásos országa - és a hadseregbe is kevesen lépnek be, a studenten lett a felnőttéválás klasszikus mérföldköve.

Aztán itt volt június 6-a, csütörtök. A hivatalos svéd nemzeti ünnepnap, ami 2005 óta munkaszüneti nap (vagyis nem olyan régóta). A szabadnapnak természetesen mindenki örül, de a svédek ezt nem igazán érzik magukénak, mint nemzeti ünnep, úgyhogy most is leginkább a szabadban piknikeltek a hivatalos ünnepségeken való részvétel helyett. Az ünnep apropója, hogy 1523. június 6-án lépett a trónra Gustav Vasa, ekkor vált Svédország önálló állammá. A svéd zászló napjának is nevezik a napot. Ahogy olvasom, volt egy kis boxolás a kormány és a szakszervezetek között, hogy melyik nap is legyen a nemzeti ünnep, mert más javaslatok is voltak, de hogy nehogy ettől kevesebb munkaszüneti nap legyen, végülis június 6-a győzött.

Állítólag az is egy fontos szempont volt a munkaszüneti nap törvénybe iktatásánál, hogy a bevándorlók folyamatosan csodálkoztak, hogy nincs nemzeti ünnep, hát ez meg hogy lehet? :-) Amennyire lejön nekem a körkérdésekből, újságcikkekből, a külföldön születetteknek tényleg fontosabb június 6-a, mint a svédeknek, akiknek a Midsommar az igazi. Pláne hogy ezen a napon adják át ünnepélyesen az új állampolgároknak az állampolgársági igazolást. A tavalyi malmöi ünnepségen megjelent, beszédet mondott és virágokat osztott Prins Daniel személyesen, a trónörökös Victoria koronahercegnő férje - egyben korábbi személyi edzője, "leánykori neve" Daniel Westling. És hogy hogyan ünnepelt a királyi család ezen a jeles napon? Megnézhető, elolvasható a weboldalukon (svédül), érdemes megfigyelni a női családtagok ruháját...engem pl. a fejfedő Hollandiára emlékeztet.

És ezzel még közel sincs vége a hétnek...van, akinek csak ezután kezdődött a java! A mai (szombati) eseményekről hamarosan beszámolok én is, kis türelmet kérek :-) Annyit elárulok, hogy egy amerikai-svéd kapcsolatról van szó.

A nap svéd szava: helgdag (ünnepnap)

Víziók az Eurovízió előtt

Medvecukor, bodzavirág, rebarbara, vörös chili és almamenta - ezek a malmöi Eurovíziós Dalfesztivál "hivatalos ízei". Jópár tehetséges szakács és szakácstanuló egy eredeti menüsor komponálásán dolgozik, amelynek az alapanyagai helyben és környezetbarát módon lettek termelve és egytől-egyig biotermékek. Vagyis nem lesz benne marha- vagy disznóhús, viszont annál inkább tőkehal, lazac, kagyló, rén- és jávorszarvas, bárány, fűszerek és mindenféle gyökérzöldség (rotfrukt), na, őszintén szólva nem tudom, van-e ennek a szónak frappáns magyar megfelelője. Ez a svéd gyűjtőszó olyanokat foglal magában, mint a burgonya, hagyma, zellergyökér, paszternák, répa, retek (mogyoró nem...), stb. Cél, hogy a dalfesztivál kapcsán idelátogatók kellemes, eredeti ízbenyomásokkal távozzanak majd.

Ami nagyon jól hangzik és abszolút dicséretes törekvés, de a tegnapi City Malmö (ingyenes napilap) egyik krónikása megpróbálta elképzelni, mi is lesz itt 3 hét múlva. Itt vagyunk ugye alapból mi, akik itt lakunk - olyan 280.000-en. A becslések szerint az összeurópai zenefesztivál ideje alatt plusz 100.000 látogatóra lehet számítani. Ezek az emberek a) enni és inni; b) közlekedni; c) szórakozni fognak. Legalábbis elméletileg. Valójában a kávézók már most is tele vannak, az ünnepek előtt hatalmas sorok vannak a Systembolagetben és nem lehet taxit fogni, valamint a malmöi meccsek után sorok kígyóznak a jegyautomaták előtt. Ezeket mind vissza fogjuk sírni - írja Sofia Petersen -, amikor a 20. héten a teljes infrastruktúra összeomlik a 100.000 turista súlya alatt. Hogy a mobilhálózatról ne is beszéljünk...

És hová mehetnek az emberek szórakozni? Van egy darab nagyobb hely a városban (Slagthuset - a vonzó Vágóhíd nevet viseli), amely kb. 5000 embert képes befogadni, a többi kisebb hely is összesen körülbelül ennyit. Plusz párezer még biztosan befér a fesztiválhoz kapcsolódó sátoros helyekre. Már csak 88.000 kiéhezett, mindenhonnan kizárt fesztivállátogató fog a városban kerengeni. Gyalog, mivel nem fognak zöld ágra vergődni a Skånetrafiken - helyi közlekedési társaság - jegyanarchiájával. (Nincs olyan, hogy felszállok a buszra és veszek egy jegyet. Nincs készpénzes fizetés, egy speckó Jojo kártya kell hozzá.)

És 1700 nemzetközi újságíró is tudósítani fog az eseményekről, valószínűleg a saját tapasztalatokról is. A fentiek alapján egy dolog biztos: aki efféle élményeket szerez, az magasról tenni fog arra, hogy Malmö medvecukor és bodzavirág ízű...

De hogy optimisták legyünk, az újságíró szerint igenis nagy lehetőségek vannak ebben a potenciális fiaskóban. Elő a kávétermoszokkal, a virágmintás hűtőtáskákból előbukkanó házi sajtosszendvicsekkel, az egyszer használatos grillen sütött húsokkal...szabjunk egy csinos árat és érezzük az euró illatát :-)

Mondjuk ezek után nem tudom, mire számítsunk, ami az egyéni túlélést illeti. Lehet, hogy nem lesz olyan egyszerű a városban biciklizni sem, ha belegondolok. Vajon az élelmiszerboltok is totál tele lesznek? Jobb, ha egyenesen otthon maradunk azon a pár napon? :-) De nagyon remélem, hogy jó vége lesz ennek a sztorinak. Nem hagyom magamat elrettenteni: jópár város már sikeresen túljutott rajta, akkor csak így lesz Malmövel is.

A nap svéd szava: kylväska (hűtőtáska)

Napimádat

"Az tetszik nekem a svéd életben, hogy az emberek olyan pozitívan viszonyulnak a jó időhöz" - mondja nekem kedvenc iraki kollégám. "Maximálisan kiélvezik a napsütést és a meleget, mert nem tart olyan sokáig...bezzeg Irakban mostanra már mindenkinek elege van a hőségből, a nyarat nem is várják."

A diagnózis teljesen pontos és csak bólogatni tudok én is. A belvárosi Lilla Torg (Kis tér) hirtelen átalakult egy hatalmas kiülős terasszá (jópár étterem és kávézó található itt), az összes parkot megszállták a napfürdőző lakosok - van, aki nyugágyat is visz magának -, a tengerparti kávézóban hosszú sor kígyózik és mellette a parton lévő faborítású lépcsőkön vadászni kell az ülőhelyet. Ilyenkor kell megfigyelni a svédeket, ez az igazi énjük: az egyszerű örömök élvezete, a szabadtéri társasági élet, a carpe diem :-)

Persze a tavasz beköszöntével a biciklizők száma is exponenciálisan megugrott és én sem vagyok kivétel: lejárt buszbérlettel, két keréken sokkal nagyobb a szabadságérzetem. Minden évben friss biciklistérkép jelenik meg (ingyenesen megtalálható pl. a városi könyvtárban), amin koncentrikus körökkel jelölik, mekkora távot tudunk megtenni Malmöben 5, 15 vagy 30 perc alatt. Ez a segítőkész jelölés egy tipikus svéd versenyző számára reális lehet, természetesen én kb. duplaannyi idő alatt teszem meg ugyanaazt a távot - már ha nagyon igyekszem. Igen, bevallom, időnként meg szoktak előzni nyugdíjasok is (akiknek természetesen sokkal jobb az erőnléte az enyémnél).

Na és a grillezés szezonja is megérkezett, a napokban már igencsak éreztünk valami isteni illatot valahol a környéken. Van ugye az egyszer használatos alumíniumgrill-csoda, amit bárhová könnyen magunkkal vihetünk. A tengerparti faburkolaton tilos a használata, sajnos nyomokban látható, hogy ezt nem mindenki tartja be. Aztán van a gurítható/hordozható, nagyobb verzió, ami már mérsékelten szállítható. És van, ahol van épített grillező állomás, pl. a kertünkben is (szerencsés esetben egyik szomszéd sem előz meg bennünket). Az egyszer használatos grill tényleg mindenhol felbukkan, ahol emberek a szabadban összegyűlnek. De az építettből is nagyon jó az ellátottság, pl. erdei pihenőhelyeken, a sípálya mellett közvetlenül (fedél alatt), de még az állatkertben is vannak ilyenek. Képzeljünk el egy grillezős jelenetet pl. a budapesti zoo-ban :-)

És mi a meteorológiai tavasz hivatalos definíciója Svédországban? "Amikor az emelkedő napi középhőmérséklet 0 és +10 fok között van minimum 7 egymást követő napon, feltéve, ha ez február 15-e után következik be." A Svéd Meteorológiai Intézet (SMHI) meghatározása szerint a tavasz kezdete általában

• február 22-e Malmöben
• március 16-a Stockholmban
• április 11-e Östersund-ban
• május 1-je Kiruna-ban

Szóval ebből is látszik, hogy a "svéd időjárás", mint olyan, korántsem egy egységes valami...

A nap svéd szava: väder (időjárás)

Mindenféle jelenségek

Itt nem természeti csodákra gondolok, hanem inkább olyan dolgokra, amik lassan már fel sem tűnnek nekem, de azért időnként még eltűnődöm, hogy ez vajon miért alakult így?... Ez nagy részüknél talán örökre rejtély marad. De vannak olyanok is, amik teljesen érthetőek és logikusak, csak magyar szemmel nézve érdekesek. Néhány példa mindkét kategóriára:

• Fordítva működő zárak és villanykapcsolók. Amikor nagyon nyitnánk az ajtót, de nem megy, gondoljuk erre az eshetőségre is :-) Na de ennyire nem egyszerű a dolog, sok normális irányba működő zár is van, törvényszerűséget nem sikerült felfedezni. Talán ahogy sikerül a mesterembernek a felszerelés... A villanykapcsolóknál ugyanez. Időnként. Szóval ha látszólag fel van kapcsolva és nem világít, akkor még van remény. Lekapcsolni! ;)
  
  
• Városszerte kisebb-nagyobb szökőkutak díszítik a tereket, általában valamilyen szoborszerűségből szökik a víz. Ezzel még semmi különöset nem mondtam - csakhogy errefelé a szökőkutakat télen sem kapcsolják le. Szépen működnek is, a visszahulló vízsugár pedig különösen kreatív formákban fagy rá a szökőkút összes létező szilárd felületére, ezzel teljesen új formációkat létrehozva. Az eredeti szoborféleség persze teljesen felismerhetetlenné válik. Ezt akár nevezhetjük a modern művészetek egy új fajtájának is, amikben a skandinávok amúgy is jók.
  
  
• Ne lepődjünk meg, ha távolságot mérföldben (mil) adnak meg. Mielőtt nagyon elkezdenénk számolgatni az angolszász területeken elterjedt mértékegységről km-re, jelzem, hogy ez a mérföld nem az a mérföld :-) Ugyanis 1 svéd (és norvég) mil 10 kilométernek felel meg. A mil-t leginkább a beszélt nyelvben alkalmazzák, hivatalos összefüggésben a kilométert használják. Kivéve a gépjárművek üzemanyagfogyasztását, az hivatalosan is liter per mil - csak hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog. Majdnem dobtam egy hátast, amikor nemrég az egyik ismerősöm megemlítette, hogy 0,5 litert fogyaszt az autója :-) A mil nem elfogadott mértékegység az EU-ban, így az Európai Unión belüli kommunikációban gyakorlatilag nem használható.
  
  
• kent.nu, tv.nu - az előbbi a Kent oldala, az utóbbi egy online tévéműsoroldal. Sok más svéd weboldallal együtt az a közös bennük, hogy nem az .se (Svédország) nemzeti domain alá tartoznak, hanem a .nu alá, amely a csendes-óceáni Niue szigetének a nemzeti domain-je. Viszont néhány országban - Belgium, Hollandia, Dánia, Svédország - a "nu" szócska jelentőséggel bír (svéd jelentése: most), ezért közkedvelt domain-né vált, még 2003 előtt. Az is gyakran előfordul, hogy két különböző cég birtokolja a .nu-ra és a .se-re végződő weboldalt.
  
  
• És végül egy nagyon okos és hasznos dolog: a fényvisszaverő csíkokkal ellátott láthatósági mellény, de leginkább annak az aktív használata. Ha csak egy dolgot lehetne ajánlanom így télen, a ködben-sötétben, ez lenne az. Szinte mindegyik kocogón/futón (akik vannak szép számmal!) van mellény, még nappal is, ami szintén nem hülyeség. A bicikliseken is van, ugyan nem mindegyiken, de amióta láttam egy reklámot, amely azt mutatta be, hogy a sötétben egy autó számára mennyire láthatatlanok vagyunk mellény nélkül, azóta erősen ott van a tudatomban, hogy mellény, mellény. Vagy legalább a kabátról lógó fényvisszaverő figurák és társaik, amiket pl. minden szupermarketben és könyvesboltban lehet kapni és akár életet is menthetnek. A sorokba rendezett ovis gyerekek reggelente ugyancsak láthatósági mellényben vonulnak a házunk előtt. És a gazdák sem feledkeznek meg a kutyákról, nekik is van fényvisszaverős mellényük. Van, amelyik kutya mini, villogó LED-lámpát (is) hord a nyakörvén.

A nap svéd szava: reflexväst (láthatósági mellény)

Dobozos tricikli

Az egyik hollandiai bejegyzésben említettem ezeket a járműveket, pontosabban az ott elterjedt kétkerekű verziót. Igazságtalanság lenne elhallgatni, hogy errefelé is nagyon népszerű az effajta gyerekszállító-koncepció, csak itt valamiért a háromkerekűek a menők. (Mind a kettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai.) Cirkál belőlük jópár itt a városban is. Viszont ami a kinézetet illeti, Amszterdamban azért kreatívabb járgányokat láttunk...

Ma találtam egy interjút a Sydsvenskan-ban egy anyukával, akinek van egy 5 éves kislánya és a család nemrég adta el az autóját, ami "csak állt és a pénzt vitte" - ehelyett vettek egy dobozos triciklit (ld. a fenti fotót: Jennie [35] és Amanda [5]). Nem bánták meg a döntést, hiszen központi helyen laknak - bár Malmöben amúgy sincsenek nagy távolságok - és Amanda szállításán kívül a nagybevásárlásoknál is remek szolgálatot tesz a jármű. (És persze megszűnt a kipufogógáz-kibocsátás, no meg buszbérletet sem kell fizetni, mondom én.) Ugyan ehhez 21.000 koronát (kb. 720.000 Ft) ki kellett csengetni, de Jennie szerint ez volt élete legjobb befektetése: egész évben használható, ingyen testmozgást biztosít és soha nem kell parkolóhelyet keresni, mint a kocsival. Sőt, gyakran kisebb távolságra is ezzel megy - gyaloglás helyett - ha jeges viszonyok vannak, mert jóval stabilabb. Ja igen, a képet látva azt hiszem, érdemes írásban is megerősítenem: a svédeket nem rettenti vissza a biciklizéstől holmi hó vagy jég :-) Kétlem, hogy nagy százalékban találnánk téli bicikligumikat a kerekeken (amiből ugye van szöges verzió is), de persze tévedhetek is.

Ebbe a típusba - Nihola Family, egyébként dán gyártmány - két gyereket lehet úgy beültetni, hogy be is vannak kötve, de háttal ültetve még egy harmadik is befér. Maga a láda 100 kg-ot is elbír, Jennie tesztelte úgy is, hogy a férje ült benne :-) Sokan furcsán néztek rájuk útközben, de a doboz bírta a strapát. Egyetlen probléma vele, hogy a tricikli nagy értéke miatt "veszélyeztetett állatfajta", sokan vannak, akik szívesen meglovasítanák. Jennie-éknek a házban van egy saját tárolójuk, amolyan garázsféle, amihez csak nekik van hozzáférésük. (Általában ha van egy lakóháznak biciklitárolója - mint nálunk is -, az közös, azaz nem annyira biztonságos, még lakatolás mellett sem.)

Aztán rátaláltam Marcus blogbejegyzésére is, aki tavaly nyáron újdonsült dobozos triciklitulajdononsként megosztotta az olvasókkal a pozitív és negatív tapasztalatait. Szintén Nihola Family az új családtag és nagy szerencsének tartja, hogy használtan meg tudta venni (egy dán pártól), mert nagyjából senki nem árul ilyesmit Skåne-ban (valószínűleg nagyon elégedettek vele). Ő a vásárlás előtt másféle tricikliket is kipróbált, és a legtöbbnél irányváltásnál az egész láda elfordul. A Nihola-nál csak a kerekek, és ez állítólag sokkal jobb érzés. Nagy pozitívumnak tartja a a 7-sebességes váltót is. Szerinte első pillantásra kicsinek tűnhet a doboz, de pl. legutóbb a következőket rámolta bele:

• 2 gyerek
• 2 nagy, teli bevásárlószatyor
• 1 hátizsák (30 literes)
• 1 ribizlibokor

...és még befért volna ez meg az, ha kellett volna :-)

Marcus ugyan nagyon szeret triciklizni, de amióta ezt teszi, más perspektívába kerültek a dolgok számára. A bicikliutak nem elég szélesek - a 3 kerék egyértelmű hátránya - és az utak közötti átmenetek nem elég egyenletesek, ez néha durva élményekhez vezethet (ezt egy sima biciklivel nagyon könnyű korrigálni és minden bringás ezt teszi, mondhatni tudat alatt). Aztán a parkolás sem könnyű: a "rendes" bicikliparkolókban egyszerűen nincs hely, hogy odalakatolja a méretesebb járművet. Úgyhogy a villanyoszlop az új barátja :-)

A Christiania Bikes is nagyon kedvelt márka Svédországban (is), ami szintén dán gyártmány és ugyancsak nem olcsó...

Ha valakinek felkeltettem az érdeklődését, némi plusz infó (svédül):

• Öt különböző dobozos tricikli tesztje (ugyan 2008-ból, de szerintem elég aktuális lehet még most is)
• Árlista olyan dobozos bi- és triciklikről, amiket Svédországban lehet kapni (2012. április)

A nap svéd szava: lådcykel (dobozos bi- vagy tricikli)

Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

Nyelvújítások kora

A svéd Nyelvtanács (Språkrådet) minden esztendő végén közzéteszi az év folyamán keletkezett új szavak listáját. Az persze a jövő titka, hogy melyik szó ágyazódik be a nyelvbe tartósan és melyik kopik ki belőle. De akármilyen sors is vár az új szavakra, nagyon érdekes megfigyelni a nyelvi kreativitás eredményeit. Egyúttal azt is megtudhatjuk, mik foglalkoztatták az adott évben a közvéleményt. Például idén ezek voltak a befutók (többek között):

• conversesjukan (converse-betegség) - új név egy olyan egészségügyi problémára, amit vékony talpú vászon tornacipő - pl. Converse márkájú - viselése okozhat. Ezek a cipők népszerűbbek, mint valaha, de a tartós viselésük az egész testre kiterjedő fájdalmat okozhat. Ezt bizonyos orvosok viccesen "conversesjukan"-nak nevezik.
• drinkorexi (drinkorexia) - önéheztetés alkoholfogyasztás előtt. Sok fiatal nappal éhezik, hogy este lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthasson kalóriában gazdag alkoholos italokat. A drinkorexia komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. (Az anorexia mintájára.)
• eurobävning (eurorengés) - az euró-együttműködés komoly problémáit jellemző szó, Görögország pénzügyi krízisével kapcsolatban használták először (júniusban).
• henifiera (hen-esítés) - a "hen" személyes névmás használatának tiltására egy újságíró tiltakozásul az összes "han" / "hon" névmást "hen"-re cserélte le a Dagens Nyheter napilap egyik internetes számában, azaz hen-esítette azt. A téma hátteréről már írtam korábban.
• hubot - humanoid robot, emberszerű robot, az Äkta människor (Igazi emberek) című svéd tévésorozatból.
• kramtjuv (ölelő tolvaj) - olyan zsebtolvaj, aki megöleli az áldozatát, hogy hozzáférjen a zsebeihez. Februárban Gävle-ben letartóztattak egy 22-éves tolvajt, aki ezzel a módszerrel lopott el egy pénztárcát, de Stockholmból is jelentettek ilyen eseteket.
• läshund (olvasókutya) - angolul reading dog, ugyanis az USA-ban és Angliában az utóbbi években elterjedt, hogy speciálisan kiképzett kutyákat használnak a diákok motiválására, pl. felolvasásnál sokat segít, ha egy érdeklődő kutya ül az ember lábánál. Svédországban egyelőre még ritka a módszer alkalmazása.
• memil - rövidítés, eredetileg "medelålders man klädd i cykeldräkt av lycra" (som cyklar hänsynslöst), vagyis középkorú férfi lycra biciklisdresszben, aki kíméletlen a többi biciklistával és a gyalogosokkal szemben. Ninja-biciklistának (ninjacyklist) vagy uralkodó biciklistának (härskarcyklist) is szokták nevezni. A szó angol megfelelője a mamil (middle-aged man in lycra).
• mossgraffiti (mohagraffiti) - a környezetre veszélyes festékek helyett egy új trend jön divatba: mohát összekevernek egy mixerben joghurttal, sörrel és cukorral. Az így kapott masszát falakra, kövekre és edényekre kenik. Néhány hét múlva kinő a moha és hipp-hopp: kész is a mohagraffiti.
• nomofobi (nomofóbia) - attól való félelem, hogy valaki nem folyamatosan elérhető mobiltelefonon vagy nincs állandó internetkapcsolata. Stresszt és pánikérzést okozhat, például nyaralás alatt. (Az eredeti, angol nomophobia szó a "no mobile phone phobia" szavak összevonásából keletkezett.)
• ogooglebar (guglizhatatlan) - olyan dolog / válasz egy kérdésre, amire nem lehet az interneten, pontosabban a Google-ban rátalálni. Talán hihetetlennek tűnik, de százszámra vannak ilyen dolgok :-)
• pekskärmsvantar (kesztyű érintőképernyőhöz) - olyan ötujjas kesztyű, amit nem kell levenni, ha az érintőképernyős telefont akarjuk használni.
• räckviddsångest (kb.: hatósugár-szorongás) - félelem és kényelmetlenség-érzés az elektromos autók tulajdonosainál, azzal kapcsolatban, hogy az autó akkumulátora lemerülőfélben van és félő, hogy még a célbaérés előtt leáll. Tünetek: növekvő aggodalom, magas pulzusszám és hideg veríték. (Angolul: range anxiety.)
• visukal - új színházi forma, amely a hallássérültek és az ép hallásúak számára is élményt nyújt. Általában a színészek is vegyesen hallássérültek és ép hallásúak. A szó a visualisera (vizualizálás) és a musikal (musical) szavak összetételéből keletkezett.
• zlatanera (kb.: zlatánozni) - dominálni, ugyanis Zlatan Ibrahimovic - Malmö szülötte, mára nemzetközi futballsztár - nagyjából mindenhol erőt mutat: a futballpályán (sokak szerint túlságosan is, nem kímél senkit) és a különféle díjkiosztó gálákon is (rendre ő nyeri a legtöbb díjat már több éve).

Svédül tudóknak a Språkrådet teljes listája itt található (2012-re).
És ha már lúd, legyen kövér: néhány korábbi év termését is belinkelem
(...mondjuk 2008-ig visszamenőleg, amikortól írom a blogot):
Nyordslista - 2011
Nyordslista - 2010
Nyordslista - 2009
Nyordslista - 2008

Végül egy kérés tőlem, minél több válaszban reménykedve: kommentbe szeretnék néhány új magyar szót kérni. Biztosan vannak ilyenek is az elmúlt évekből, annak ellenére, hogy most nem jut eszembe egy sem - bár ez lehet bizonyíték arra is, hogy le vagyok maradva nyelvileg (is). Egyszerűen nem hiszem el, hogy a svédek ennyivel kreatívabbak lennének, szerintem inkább csak a megfigyelési / rendszerezési hajlamaik fejlettebbek. Avagy?...

FRISSÍTÉS (12.29.): A HVG - ami szerencsére jár a malmöi városi könyvtárnak - legújabb számában pont a közelmúlt új magyar szavairól van szó, így ma sokat okosodtam :-) Ilyeneket említenek (a jelentésekre itt nem térek ki, de a Google segít): zumba, garázsvásár, banyatank, könyvtrailer, dubajozás, megoszt, mamipornó, mongolfolt, schmittelés, bohócforradalom, zsírkirály, testcsillám, dramedy. Saját netes kutakodásom további szavai az elmúlt pár évből vegyesen: okostelefon, táblagép, celeb, dizájnerdrog, devizahitel, végtörlesztés, űrturista, animátor, romkocsma, csekkol, biotéka, indigógyerek, mikrovállalkozás, panelhitel, üvegzsebtörvény, vodás, chipsadó, arab tavasz, unortodox. A 2010-es évről pedig egy akkurátus politikai szólistát is találtam az Indexen, részletes magyarázatokkal. Na, ennyit erről :-)

A nap svéd szava: nyordslista (új szavak listája)

Villa, Volvo, internet

A statisztikai célokból létrehozott átlag svéd lakosnak neve is van: ő a Medelsvensson. A Statisztikai Hivatal (SCB) idén is közzétette Medelsvensson paramétereit a Statisztikai Évkönyvben, a 2010-es adatok alapján.

Az átlag svédet idén Maria Johanssonnak hívják, 42 éves, férjezett, két gyereke van - és számítógépe, internetcsatlakozással. Egy 1999-es évjáratú ezüst Volvo-t vezet (ha Maria dönthet, a következő autó piros lesz) és a családdal együtt hetente 1,3 kg kimért édességet (godis) eszik. Villában lakik, az egészségügyben dolgozik részmunkaidőben. Naponta 43 percet tölt főzéssel, a férje 26 percet. Mikael az iparban dolgozik, teljes munkaidőben. Naponta 140 percet tölt tévénézéssel, a felesége 118 percet.

Mindketten szeretik az édességet és az alkoholt. Hetente és fejenként 68 koronát költenek töményre, borra és sörre, valamint 30 koronát godis-ra. Mikael kissé el van hízva. Mindketten jónak mondják az egészségüket, bár néha fáj itt-ott. Néha alvásproblémáik is vannak. Egyikük sem dohányzik. (A napi szinten dohányzók aránya a 35-44 éves korosztályban 11% -- férfiak - ill. 14% -- nők.)

Együttes jövedelmük 47.000 korona havonta, a kiadások 35.000 koronára rúgnak. A villa adózási értéke (taxeringsvärde) 1.326.000 korona. A családnak van egy hétvégi háza is. Mikael havonta 347 koronát költ ruhára és cipőre, Maria a dupláját. A gyerekek, Simon (15 éves) és Emma (12 éves) saját szobával, mobillal és biciklivel rendelkeznek és hetente legalább egyszer sportolnak egy klub vagy egyesület keretein belül. A villa internetkapcsolata a régebbi DSL és a család minden tagja napi rendszerességgel használja.

Maria Johansson élete folyamán összesen 12-szer fog költözni, eggyel többször, mint a férje. Mindketten ugyanabban a megyében (län, pl. Skåne, Halland) maradnak, ahol születtek. Amikor nyugdíjba mennek, valószínűleg 68 év lesz a nyugdíjkorhatár.

Ezzel - igazából már korábban - megdőlt a korábbi "villa, volvo, vovve" trió svéd egyeduralma (vovve = kutya, gyereknyelven). Bár azért bőven maradtak kutyák is, amint azt az utcán járva is megállapíthatjuk...

A nap svéd szava: dator (számítógép)

Utcai leltár

Valamelyik nap elgondolkoztam rajta, hogy mennyi minden mellett megyek el nap mint nap, ami fel sem tűnik, de nem jellemző pl. Magyarország utcáira. (Legalábbis tudomásom szerint...)

Mivel szeretem a listákat, itt van egy arról, hogy mikkel találkozhatunk a Malmöben járva-kelve:

• Könyvtárbusz (bokbuss) - hogy azokhoz is eljussanak a könyvek, akik esetleg nehezebben tudnak elmenni az igazi könyvtárba. Kb. 30-féle újság és 1000 könyv található a fedélzeten, a busznak meghatározott menetrendje és megállóhelyei vannak. Az interneten megrendelt / lefoglalt könyvtári könyveket ide is kérhetjük. Egyébként még a kórházban is van kihelyezett mozgókönyvtáros.
  
  
• Lovasrendőrök - focimeccsek idején többen cirkálnak, de nyugodt hétköznapokon is előfordulnak, kettesével a belvárosban. A rendőrség weboldala szerint a lovasrendőrök arra is jók, hogy így az emberek könnyebben elegyednek beszédbe a rendőrökkel, ki gondolta volna :-) Skåne-ban kb. 20 rendőrló van, mindegyikük barna (hogy tömegben egy kívülálló ne tudja őket megkülönböztetni).
  
  
• Szemetes egyszer használatos grillnek - én a Västra Hamnen-en láttam, de valószínűleg más parkosított helyen is előfordul. A svédek nemzeti sportja a szabadban grillezés - tavasztól őszig, ha az időjárás engedi -, és ezt bárhol űzik. Nagyon elterjedt az alumíniumburkolatú, eldobható grill (engångsgrill), ami környezetvédelmi szempontból rémálom, ugyanis több részre kellene szedni és különválogatni, de ez az esetek túlnyomó részében nem történik meg. Ez a fajta szemetes arra jó, hogy legalább egyben kidobják a használt grillt és pl. nem gyullad meg tőle a sima szemetes.
  
  
• Függőágyak - szintén Västra Hamnen, a Turning Torso-tól a tenger felé (Scaniabadet) sétálva a házak között, egy kisebb játszótér mellett. Télen-nyáron kint van, jó minőségű műanyagból készült. Vicces élmény!

És mivel Malmö igazi biciklis város, vannak még ehhez kapcsolódó hasznos utcai tárgyak is:

• Telepített biciklipumpa - 6 helyen a városban, éjjel-nappal működik. Nemcsak bicikli-, hanem babakocsi- és kerekesszék-logóval.
• Biciklibarométer - 2 helyen a városban, mutatja az aznap a barométer mellett elhaladt biciklisek számát, plusz egy éves összesítést is.
• Kitámasztó korlát - narancs színű korlát az átkelőhelyeknél, egyre több helyen - a jelzőlámpa mellett -, célja, hogy a zöld lámpára várakozó bicikliseknek ne kelljen a földre letenniük a lábukat :-) Bevallom, én nem szoktam használni, de a többség igen.

A nap svéd szava: barnvagn (babakocsi)

Malmöi lista :-)

Még a blog írásának kezdetén idéztem pár pontot egy listából, ami úgy kezdődött, hogy "túl régóta vagy Svédországban, ha...". Tegnap a városi könyvtárban találtam egy könyvet, amiben van egy hasonló lista, csak éppen Malmöre vonatkoztatva (Claes Fürstenberg: Du vet att du är från Malmö). Eszerint például onnan tudod, hogy malmöi vagy, hogy

• boldog vagy, ha a biciklid még ott áll, ahol az előző este hagytad a Gustav Adolfs Torg-on
• felfedezed, hogy a biciklid első kereke hiányzik
• a vasárnapi sétádon gyorsan és karjaidat lengetve haladsz
• a jogosítványodat a Jihad autósiskolában szerzed meg és Habib fodrászszalonjában nyíratkozol
• két hete nem voltál a Västra Hamnen-en és felfedezed, hogy azóta felhúztak 11 emeletes házat és két irodakomplexumot
• azt gondolod, hogy a Pildammsparkban egy séta egyenlő azzal, hogy "kimész a természetbe"
• azt gondolod, hogy a városi kórházban (SUS) az ellátás katasztrofális "bár amikor bent voltam, egész jó kezelést kaptam"
• azt gondolod, hogy sok bűncselekmény és más sötét dolog történik a többi városrészben
• nincs síléced
• még mindig nem tudod, hogy a legnagyobb bevándorlói csoport a dánok
• és azt sem tudod, hányan laknak Malmöben

A teljes lista (svédül) megtalálható itt...

A nap svéd szava: stad (város)

Helyi specialitások

Egy ideje gyűjtögettem őket, mint rövidebb érdekességeket. Mármint magyar szemmel, mert egy svédnek természetesen ezek nem izgalmasak. De ezt talán az egész blog tartalmára elmondható :-)

Íme:

• Ha az ember főiskolára/egyetemre jár, tudnia kell, hogy pl. a 10 óra azt jelenti az órarendben, hogy 10:15-kor kezdődik az előadás. Ezt "akademisk kvart"-nak hívják és állítólag az a története, hogy régen a diákoknak nem volt (kar)órájuk - ill. mobiltelefonjuk - és amikor a templom órája elütötte az egészet, abból tudták, hogy még van egy negyedórájuk, hogy odaérjenek az előadásra :-) Viszont figyelem (svédül: OBS!), ha vizsgázik az ember, akkor a 10 óra az pontosan 10:00 és nem több. Na, erre már nem tudom a magyarázatot, talán így 1 óra van a körmölésre/szóbelire, nem csak 45 perc. Valaki? Ötlet?...
  
  
• A rossz helyen parkoló bicikliket nemcsak Amszterdamban, de itt is elszállítják egy idő után. Bizonyos idő (pár hónap) elteltével ha nem jelentkezik érte a gazdája, a biciklit elárverezi a város, erről hirdetés szokott megjelenni a napilapokban. Persze nem mindegyik bicikli van olyan állapotban, hogy érdemes lenne rá licitálni, de az biztos, hogy ki lehet fogni jó járgányokat is.
  
  
• Ne keressük a postát. Nincs. A Pressbyrån újságoshálózat ellát postai feladatokat, plusz bizonyos üzletek (pl. nálunk a szomszédos utcában egy élelmiszerbolt). No meg sok szupermarket előterében is van postai rész (pl. ICA, Hemköp). Ha csomagunk vagy ajánlott küldeményünk érkezik, azt is ezeken a helyeken lehet átvenni. "Igazi" postaépületek ugyan léteznek, de csak a vállalatok számára (Företagscenter). De egyébként a postai szolgáltatás példás, ha feladnak nekem valamit (belföldön), a következő napon megérkezik.
  
  
• Apropó, levelek! A legtöbb lakáshoz nem tartozik postaláda, hanem egy levélnyílás az ajtón. Így lehet megijedni, amikor pl. kora hajnalban bezuhan az újság és rácsattan a bedobónyílás fedele. A játékos kedvű ebek tulajdonosai speciális kosarat is vehetnek a nyílásra, ami belülről felfogja a küldeményeket, így azok nem végzik kutyaeledelként :-)
  
  
• És ha már kutyák: Svédországban nem kötelező a szájkosár. A buszon sem. Nem is igen látok kutyát szájkosárral, nagyon-nagyon ritka dolog. Viszont a kutyák 99%-a tényleg jólnevelt. Nem húznak, láb mellett mennek, nem ugranak a kerékpárosok után (mert megszokták őket, annyian vannak), stb. De azt is látom, hogy gyakran kapnak jutalomfalatot séta közben, szóval nem véletlen a dolog.
  
  
• Az általános iskolában és a gimnáziumban ingyenes az ebéd, 1998 óta törvény szerint (de helyenként már előtte is ingyenes volt). Ez egyébként Finnországban is így van. Általában min. 2-féle menü van, az egyik vegetáriánus. Az újságokban időnként előjön a téma, hogy mennyire jó vagy rossz az iskolai menü. Mindenesetre anno egy dán kolléganőm vágyakozva beszélt a svéd rendszerről, ahol a gyerekek ingyen ebédet kapnak. Ha jól értettem, a gyerekének az iskolájában még menza sem volt...
  
  
• Ha egy újságcikkben, bűncselekmény leírásánál a bűnözőt emlegetik, akkor elsősorban így nevezik: pl. "36-åringen" (a 36 éves). Érdekes, de tényleg ez a leggyakoribb megnevezés és nem az, hogy "az elkövető".
  
  
• Mi a 2. emeleten lakunk. Magyar mértékkel ez csak az 1. emelet. De itt az első emelet az a földszint. Vagyis földszint nincs :-)
  
  

A nap svéd szava: frimärke (bélyeg)

A narancsszínű város (2. rész)

2006-ban mintegy 465.000 kerékpár volt Amszterdamban. Összehasonlításképpen: a város lakossága 770.000 fő. A biciklilopás - természetesen - itt is elterjedt: 2005-ben mintegy 54.000 kerékpárt loptak el Amszterdamban. Az összközlekedés 60%-át(!) a biciklizés teszi ki a belvárosban és 38%-át a város teljes területén (ez Malmöben 30%). A kétkerekűt a lakosság minden rétege használja, mert a város viszonylag kicsi, 400 km bicikliút áll rendelkezésre, a terep sík. Plusz autót vezetni igencsak nehézkes a városban: sok a szűk, egyirányú utca, kevés és drága a parkolóhely és hát mindenhol a biciklisek hada, akikhez igazodni kell. Ez nem jelenti azt, hogy az embereknek nincs autójuk, csak nem használják olyan gyakran.

Ha az ember gyalogos Amszterdamban, nagyon hamar megtanulja, hogy a járda mentén is (pláne a biciklisávot keresztezve) folyamatosan nézzen jobbra-balra, különben összeütközésbe kerülhet egy-két száguldó biciklissel. Persze a belváros a legzűrösebb ebből a szempontból. A grachtok mentén gyakran nagyon keskeny a járda (vagy nincs is), így kénytelenek vagyunk az úton gyalogolni. Az autót meghalljuk, ha jön, de bicikliből csak a szétesőben lévőket, amik nyikorognak-zörögnek :-) Az én taktikám az volt, hogy folyton hátranézegettem, mint akinek üldözési mániája van...

A biciklik nagyon sokfélék. Sok "sima" biciklin is erőteljes tárolóváz van a kormányon, amire akár egy nagyobb sörösrekesz is rárakható. (Némelyikre fa- vagy műanyagláda van fixen felerősítve.) Elterjedt a hátsó csomagtartóra erősíthető nagyméretű, kétrészes biciklistáska is, amit parkoláskor is rajta hagynak a biciklin (ezek szerint nem lopják...vagy ki tudja). 

Nem ritka a 3 gyerek szállítására kialakított bicikli sem. És még a bevásárláshoz is marad hely elöl! Vagy a kutyának, mert ilyet is láttunk, sajnos lefotózni nem sikerült. De ebben a kategóriában a profibb megoldások a "ládás" biciklik, pl. a Bakfiets márkájú csoda. Ami elsőre veszélyes dolognak néz ki, de igazából könnyen navigálható járgány (mivel alacsonyan van a súlypontja). Nekem a kedvencem ez a lepkés műalkotás volt. Különben itt Skandináviában is vannak hasonló járművek, pl. a dán Christiania bike, de az háromkerekű, másféle konstrukció.

És mivel sok a bicikli, a parkolás gyakran gondot okoz. A város igyekszik minél több ingyenes parkolóállomást létesíteni, de valószínűleg az sem nem elég. Az viszont tetszett, hogy nagyon sok helyen vannak parkolási lehetőségek, pl. a csatornák mentén is, láthatóan prioritást élveznek a biciklik az autókkal szemben. No és autós agressziónak nyomát sem láttuk: amikor egy autó a szűk utcában beér egy biciklist, átveszi annak a sebességét és nem nyomul. Elismeri, hogy a biciklis is egyenrangú partner a közlekedésben...pláne mert pár óra múlva talán épp ő lesz a biciklis :-)

Ui.: Az amszterdami fotóimból egy kisebb válogatás - tematikus csoportosításban - megnézhető itt.

A nap holland szava: fiets (bicikli)

A narancsszínű város (1. rész)

Az elmúlt néhány napban Amszterdamban jártunk. Anno - több, mint 6 éve - télen voltunk arrafelé és kíváncsiak voltunk a város nyári arcára is. A Norwegian légitársasággal repültünk és maximálisan elégedettek voltunk velük. Még internetezni is lehet utazómagasságon, teljesen ingyen, Európában egyedülálló módon. (Ez itt a reklám helye.)

És igen, a város nagyon narancssárga (foci EB van ugyebár): az utcák narancs zászlósorokkal vannak fellobogózva plusz minden kirakatban van valami narancs díszítőelem, de lehetőleg jó sok. A plakátok, hirdetések minimum narancs alapon virítanak, más opció szinte nincs is. A délután meccsre igyekvőkön van legalább egy narancssárga ruhadarab (vagy paróka)... Ugyanis a holland nemzeti szín a narancssárga, ami a királyi családtól ered. (A holland zászló piros-fehér-kék.) Meg kell hogy mondjam, Malmöben közel sem észleltem ezt a készültséget.

Apropó, kirakatok! A kedvencünk a szállásunkkal szemben lévő optikus üzlete volt, ahol a kirakatban egy Harley Davidson motor pompázott, rajta (általában) egy csodaszép cirmos macskával. Illetve ketten voltak, időnként a másik is megjelent a kirakatban. De más üzlet kirakatában is láttunk cicákat. Az egyik pékség-kávézóban pedig egyenesen a vendégek között mászkált egy macs. Vagy felugrott valamelyik párnázott padra aludni és kegyesen fogadta a simogatásokat (tőlünk is).

Különben tömegközlekedést nem vettünk igénybe, így általában lejártuk a lábunkat. Kipróbáltuk viszont a sétahajózást a csatornákon (amit gracht-nak hívnak hollandul). Itt kaptunk egy tippet, hogy a pályaudvar mögül induló kompok - amik Észak-Amszterdamba visznek - teljesen ingyenesek. Kicsit félelmetes a sok biciklivel és robogóval együtt beözönleni a komp belsejébe, de túlélhető a dolog :-) Ugyan az út csak 5-6 perc, de mindenképpen megéri.

Még egy ingyenes tipp: a NEMO természettudományos múzeum hatalmas, modern épületének a teraszára felkapaszkodás. Innen remek a kilátás és kényelmes nyugágyakon pihenhetünk egyet a kimerítő gyaloglás után (hacsak nem busszal jöttünk). A közelben van a Filmművészeti Intézet (EYE) szintén nagyon modern (és vadiúj) épülete, ide is érdemes bekukkantani.

De számunkra a csúcs meglepetés az volt, amikor felfedeztük, hogy Amszterdam tele van nagy, zöld papagájokkal, amik rikoltozva repkednek városszerte, főleg a parkokban. Az első példánynál még azt hittük, egy szegény papagáj elveszett, de nem erről van szó: a Wikipedia szerint országszerte több, mint 10.000(!) papagáj él szabadon. Ezek elvadult papagájok, amik alkalmazkodtak a városi élethez, még a zord holland télhez is. Persze szívesen fogadják a lakosság segítségét, ami az élelemszerzést illeti, ld. ezt a videót is. A szakértők szerint nem veszélyeztetik a helyi madárlakosságot, így mára már nagyjából abbahagyták az üldözésüket is.

Legközelebb az amszterdami közlekedésről és ezen belül főleg a biciklizésről / biciklisekről fogok írni :-)

A nap holland szava: Zweden (Svédország)

Télies

Mínusz 5 fok és havazás, mivel is menjünk iskolába/dolgozni/a városba? Hát persze, hogy biciklivel. (Nem magamról beszélek.) Bár nem mindenki ilyen extrém - és inkább a buszt vagy az autót választja -, de aki igazán alapos, az téli gumit tesz a bicikli kerekére, merthogy az is van. Apropó, busz! Tegnap a 4-es busz sofőrje nagyon kedvesen köszöntötte a felszállókat hogyaszongya "üdvözlöm itt a melegben". És tényleg egész jó meleg volt :-)

Szóval a Magyarországon is "reklámozott" szibériai hideg ide is betört, persze jó kis széllel körítve, úgy még kellemesebb. Mivel egész télen plusz 5-7 fokokkal voltunk elkényeztetve (hó meg sehol sem volt), most aztán didereghetünk kedvünkre. Mindenesetre ma - mint didergéscsökkentő faktor - felfedeztem, hogy egész jól lehet a városon belül is használni a sárga (távolsági) buszokat. Helyenként egy zöld (helyi) buszra jut 4-5 sárga busz, így csak pár percet kell várni. Na jó, ez azzal a fenntartással igaz, hogy nem mindenhol járnak a sárga buszok és ha járnak is, nem biztos, hogy arra mennek, amerre mi mennénk ;)

Viszont ha valaki Malmön belül tömegközlekedik, útvonaltervezéshez használja a közlekedési vállalat, a Skånetrafiken netes szolgáltatását (Reseplanerare = utazástervező). Megadjuk, hogy honnan hová mennénk, mikor indulnánk (vagy érkeznénk) és kidobja a komplett tervet, átszállásokkal, mindennel (időnként vonatokat is tervez bele, ha éppen az a jó megoldás). És az a jó az egészben, hogy működnek a betervezett átszállások, mert percre pontosan jönnek a buszok. Az utazástervezőt mobiltelefonra is le lehet tölteni.

Egyébként regényeket tudnék írni a városi közlekedésről, most csak annyi praktikus infó, hogy

• a buszon az első ajtón kell felszállni (kivéve babakocsival), a hátsó ajtókon leszállni
• sem készpénzzel, sem bankkártyával nem lehet fizetni (itt írtam a Jojo-kártyáról)
• ha ketten utazunk (plusz max. 3 gyerek), ill. egyedül max. 4 gyerekkel, kérjünk Duo/Familj jegyet, 10% kedvezményt kapunk (a Jojo kártya 20%-án felül)

A nap svéd szava: tåg (ejtsd: tóg, jelentése: vonat)