Mielőtt (ismét) túlságosan mélyre merülnék a főiskolai élet örömeiben és izgalmaiban, lássunk néhány felfedezést ill. találmányt, ami svédek nevéhez fűződik:
Carl von Linné (1701–78), aki Linnaeus néven látta meg a napvilágot (angolszász nyelvterületen ma is ezen a néven ismert), elsősorban a növények, állatok és ásványok – a Systema naturae című művében bemutatott – rendszertanának megalkotása révén vált híressé. Linné első tudományos utazásait Svédországban tette.
Anders Celsius (1701–44), csillagász és matematikus,ma leginkább a nevét viselő Celsius hőmérőről ismert, amely napjainkban a világ nagy részén használatos. Celsius azonban először a víz forráspontját határozta meg 0º-ban, a jég olvadáspontját pedig 100º-ban. Később állítólag Linné fordította meg ezt a skálát.
Carl Wilhelm Scheele (1742–86) pályafutását gyógyszerészinasként kezdte. Saját erőfeszítéseire támaszkodva olyan széleskörű vegyészeti ismeretekre tett szert, amely kora legtöbb nemzetközi hírű vegyészének ismereteit meghaladta. Több kémiai elemet is felfedezett, többek között az oxigént, a klórt és a molibdént.
Lars Magnus Ericsson (1846–1926) társával közösen 1876-ban alapította azt a céget, amely később az L.M. Ericsson, a ma használatos rövidítéssel Ericsson Telefon Rt.-vé fejlődött. A cég 1878-ban kezdett el telefonokat gyártani,de hamarosan az amerikai Bell céggel kellett versenyre kelnie. Ericsson elsősorban kiváló üzletember volt, de többféle megoldással tökéletesítette a korai telefon-berendezéseket, telefonközpontokat tervezett és telefonhálózatokat alakított ki. 1885-ben ő találta fel a kézibeszélőt. Már az 1890-es években külföldi leányvállalatokat alapított és termékei nemzetközi érdeklődést keltettek.
Gustaf Erik Pasch (1788–1862), Johan Edvard Lundström (1815–88) és Alexander Lagerman (1836–1904) teremtették meg a svéd gyufaipar alapjait. 1844-ben Pasch megkapta a biztonsági gyufa szabadalmát. Az akkoriban a gyufákban található veszélyes sárga foszfort ő váltotta fel vörös foszforral, melyet a gyufafej helyett a dobozon lévő dörzsfelületre tett. 1845-ben Lundström és fivére gyufagyárat alapított, amely átvette és tökéletesítette Pasch találmányát. 1864-ben Lagerman alakította ki az első automatikus gyufagyártó gépet, s ezzel utat nyitott a gyufák tömeggyártása felé.
Alfred Nobel (1833–1896) mindössze 29 éves volt, amikor szabadalmaztatta nitroglicerines és salétromsavas robbanógyutacsát. Ebben a változatban azonban a nitroglicerin még nagyon könnyen berobbant. 1866-ban Nobel felfedezte,hogy a tartályból kifolyó nitroglicerint elnyelő kovaföld – ez az üreges diatomit – megvédte a tartályt a robbanástól. Észlelte, hogy az elegy rendkívül stabil és könnyen kezelhető, miközben megőrzi robbanékonyságát. Így született meg a dinamit. Nobel vállalatai egész Európában terjeszkedtek, és a dinamittermelés az 1867.évi 11 métertonnáról 1895-re 66 000 tonnára nőtt. 1896-ban bekövetkezett halálakor Nobelnek összesen 355 szabadalma volt.
Alfred Nobel végakarata alapján született meg a fizikai, kémiai, fiziológiai/orvosi, irodalmi
Nobel-díj, valamint a Nobel Békedíj. E díjakat első alkalommal 1901-ben osztották ki.
Sven Wingquistre (1876–1953) sokan úgy tekintenek, mint a modern golyós csapágynak, a gépészeti konstrukciók eme forradalmi jelentőségű találmányának az atyjára. 1907-ben feltalálta a gömbcsuklót. Ő alapította továbbá az SKF-et, a Svéd Golyóscsapágy gyárat, az ipari csapágyak azóta is vezető gyártóját. Az SKF intenzív termékfejlesztése a korábbi termékek tökéletesítését és teljesen újak, pl. az önbeálló görgőscsapágy újabb és újabb generációinak kifejlesztését eredményezte. A Volvo, Svédország legnagyobb autógyártója, 1915-ben az SKF-ből kiválva alakult meg.
A Tetra Pak a folyékony élelmiszerek, mint pl. a tej és a gyümölcsitalok feldolgozására, csomagolására és forgalmazására szolgáló rendszereket állít elő. Ruben Rausing (1895–1983) Wallenberggel és másokkal együttműködve fejlesztette tovább Erik Wallenberg (1915–99) csomagolási találmányát, s megalapította a Tetra Pak Csoportot. Azóta, hogy a vállalat 1952-ben kibocsátotta az első folyékony élelmiszercsomagoló-anyagát, számos új csomagolást fejlesztett ki, amelyek közül a Tetra Brik a legismertebb és a legelterjedtebb. 1991-ben a Tetra Pak felvásárolta az Alfa-Lavalt.Ennek eredményeképpen jött létre a Tetra Pakot, az Alfa Laval Csoportot és a DeLavalt magában foglaló Tetra Laval csoport, amelynek élén jelenleg Ruben Rausing unokái állnak. 2002-ben a csoport árbevétele 7,6 milliárd euró volt, és termékeit több mint 165 országban értékesítette.
Håkan Lanst Svédország egyik legnagyobb élő feltalálójának tartják. Egyik találmánya a rajzdigitalizáló, a számítógépes egér egyik előfutára, valamint a számítógépes színes grafika alapelvei is az ő nevéhez fűződnek. Ő fejlesztette tovább az amerikai műhold-alapú globális helymeghatározó rendszert (GPS) a GP & C Totális Rendszerré. Lans rendszere pontosan meghatározza bármely jármű helyzetét (közúti, vízi vagy légi) és tájékoztatást nyújt az adott körzet egyéb forgalmi viszonyairól is. Ez a rendszer nemzetközi szabvánnyá vált a hajózásban(1999) és a polgári repülésben (2000).
1950 elején kezdte meg Hellmuth Hertz (1920–90) az orvosi vizsgálatok során alkalmazható ultrahang kutatását, amellyel világszerte ismertté tette nevét. Egy orvos, Inge Edler említette Hertznek, hogy ki akar alakítani egy nem invazív módszert a szív vizsgálatára. Az echokardiográf forradalmasította a szív- és érrendszeri diagnosztikát. 1977-ben Hertz és Edler megkapta a Lasker-díjat, az orvosi Nobel-díj amerikai megfelelőjét.
A gyógyászati technológia további svéd találmánya a dialízis berendezés, vagy más néven művese, melyet 1965-ben Nils Alwall (1904–1986) és Lennart Östergren alkotott, valamint a Leksell Gamma-kés, Lars Leksell (1907–86) fejlesztése 1968-ból. A gammakés nem egy hagyományos értelemben vett kés, hanem egy olyan eszköz, mely a gammasugárzás egymást keresztező nyalábjainak koncentrált kötegét alkalmazza az agyban lévő sérülések kezelésére. Ennek a nem invazív módszernek köszönhetően a beteg általában már a kezelés napján elhagyhatja a kórházat.
Victor Hasselblad (1906–78) 1948-ban konstruálta az egyaknás tükörreflexes fényképezőgépen alapuló precíziós gépét, cserélhető objektívvel, filmkazettával és keresővel.Hasselblad számára az igazán nagy siker akkor jött el, amikor az ő gépét kezdték el használni az amerikai holdutazások alkalmával és más űrprogramok során.
És végül, de nem utolsósorban: Nils Bohlin (1920-2002) szerkesztette meg a hárompontos biztonsági övet, amely már 1959-ben a Volvo gépkocsik szériafelszerelése lett. A biztonsági öv hatpercenként ment meg egy emberi életet, és világszerte az egyik legfontosabb közlekedésbiztonsági újításnak számít.
A nap svéd szava: uppfinning (találmány)
Amint látható, ma módosult a Svédasztal "arca", pitypanggal és egyebekkel. Más apró változások is vannak, pl. kivettem azokat a blogokat, amik már régóta nem frissültek. Plusz update-eltem a fotók frissülésének a dátumát is, 2009-ről, ami már rég nem volt igaz.
