Ezek is történtek idén

Az év legutolsó napján összegyűjtöttem néhány tényt / érdekességet / hírt az óévről. Nem feltétlenül a legfontosabbakat (egyáltalán: mi számít fontosnak?), de azért igyekeztem több helyről meríteni.

• Szeptemberben, 14 hónap etióp fogság után kiszabadult Johan Persson és Martin Schibbye (újságíró és fotós). Mint utólag kiderült, nagyon közel voltak a kivégzéshez is. Ugyanakkor Dawit Isaak, szintén svéd újságíró (aki eritreai származású), már 11 éve van börtönben Eritreában és azt sem tudni, egyáltalán milyen fizikai-szellemi állapotban van. A svéd diplomácia eddigi próbálkozásai nem vezettek sehová...
  
• A Fokus politikai magazin által odaítélt "Az év svédje" cím idei díjazottja Jonas Gardell, a "Torka aldrig tårar utan handskar" (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül) c. könyv írója. A könyvből nagysikerű tévé-minisorozat is készült. Októberben írtam róla én is. Gardell úgy véli, hogy a díja egy fricska a Svédországi Demokratáknak (SD = Sverigedemokraterna, amely a neve ellenére valójában egy szélsőjobbos párt), hiszen "az SD óvni akarja azt, ami svéd és mi lehetne svédebb, mint az Év svédje? Egy meleg, aki egy bevándorlóval van összeházasodva!"
  
• Az év eseménye a királyi családban: Victoria koronahercegnő és Daniel herceg kislányának - egyúttal az új trónörökösnek -, Estelle-nek a megszületése, február 23-án. A királyi pár első unokáját lehetséges, hogy hamarosan újabb is követi, ugyanis a másik hercegnő, Madeleine nemrég eljegyezte magát amerikai barátjával és 2013. június 8-án lesz az esküvőjük.
  
• A Dagens Nyheter napilap filmkritikusai szerint az év legjobb svéd mozifilmje az "Äta, sova, dö" (Enni, aludni, meghalni), amely a munkanélküliségről, az elvesztegetett energiákról és a munkaügyi központ segíteni képtelenségéről, ugyanakkor a szolidaritásról és a családi szeretetről is szól. A 10-es lista többi darabjának leírása megtekinthető itt.
  
• Az év "hivatalos" karácsonyi ajándéka (årets julklapp) a fejhallgató volt. Ezt előre mondják meg az okosok, érzésem szerint ezúttal a megmaradt raktárkészletek alapján. Fogadásokat mernék kötni, hogy nem a fejhallgató volt a slágertermék, hanem pl. az okostelefonok, egyéb műszaki kütyük. Például most olvasom, hogy egy másik szavazás szerint a robotporszívó volt az év ajándéka. És miért is ne?
  
• 1860 óta (amióta méréseket végeznek) ez volt a harmadik legcsapadékosabb év, csak 1998-ban és 2000-ben esett több eső és hó. Csak a március volt száraznak mondható, viszont a június rendkívül esős volt.
  
• És végül a személyes kedvencem a "kis színes" hírek kategóriájából (a Metro-ban olvastam) annak a svéd néninek a története, aki vásárolt egy flakon öblítőt a szupermarketben, majd miután a barátnője felvilágosította, hogy az öblítő nem tesz ám jót a környezetnek, visszament a boltba és titokban megpróbálta kicserélni egy - ugyanolyan árú! - mosószerre. Ez nem volt sikeres manőver, ugyanis elcsípték, így most szegénynek kb. tízszer akkora büntetést kell fizetnie, mint amennyibe az öblítő került...

Minden kedves olvasómnak nagyon boldog, érdekes és vidám 2013-at kívánok!
A magam részéről az új évben is itt leszek :-)

A nap svéd szava: snö (hó)

Karácsony előtti ez + az

Meglepő, de egy friss közvéleménykutatás szerint 10 svédből 6 csak az utolsó héten (azaz mostanában) veszi meg a karácsonyi ajándékokat. Ennek egyik oka az ünnepek előtti fizetés, másik oka az időhiány (bár én hajlok a "halogatás" nevű emberi hajlamra is). És ha valaki az utolsó pillanatban vesz ajándékot, akkor ezek vezetik a toplistát:

1. Csokidesszert
2. Valamilyen ínyencség
3. Egy élmény (pl. fürdő, masszázs, légballonutazás...)
4. Technikai kütyü
5. Jótékony célú ajándék*

* Például lehet veszélyeztetett állatok keresztszülőjének lenni vagy afrikai falvak lakóinak kecskét venni, ezekről csinos igazolást kap az ajándékozó, amit aztán át lehet adni a célszemélynek. Mindenesetre jóval hasznosabb, mint egy nemkívánt ajándék...

No és hol szerzik be az emberek a last minute ajándékokat?

1. Üzletben
2. Interneten
3. Karácsonyi vásáron
4. Saját kezűleg készítik
5. Saját tárgyakból ajándékoznak el (kellemeset a hasznossal :-) )

Ami az üzletek karácsonyi csalogatóstratégiáját illeti, nekem a fenti Indiska-hirdetés a kedvencem, az ötlet és a színpompa miatt. Ők egyébként indiai ruhákat és mindenféle lakberendezési kiegészítőket árulnak, hasonlóan színes kivitelben.

Aztán persze minden valamirevaló étteremnek van karácsonyi svédasztala (julbord) - az általános menüről 2009-ben írtam részletesen -, sőt még az IKEA-nak is. Ugyan nem ruháztam be 99 koronát (kb. 3300 Ft), hogy leteszteljem, de a látottak alapján erősen hasonlít a többihez. Természetesen a céges karácsonyi ünnepségek is a julbord körül játszódnak, de családosan is szokás befizetni - egyébként már november óta folynak az efféle evés-ivászatok. Az étteremben julbord-ozás már az első világháború vége óta elterjedt errefelé, de a céges verzió csak az 1970-es években vált szokássá.

És ha valaki még emlékszik (vagy nem) a gävle-i óriás szalmakecske viszontagságaira, akkor ezúton tudatom mindenkivel, hogy szegény állat idén nem érte meg a karácsonyt, azaz ismét felgyújtották és december 12-én, 23:54-kor leégett. Béke poraira! A Wikipedia-n egy teljes táblázat van minden év szalmakecske-eseményéről, ebből tudom, hogy pl. 2010-ben épségben maradt (ekkor éjjel-nappal őrizték, hihetetlen), ill. 2007-ben nem volt szabotázskísérlet (plusz átitatták égésgátló folyadékkal, talán ezért nem vonzott senkit?). Különben az a jellemző, hogy a tűz martaléka lett. Van az egésznek egy "küzdelem a gonosszal" felhangja, miközben nem igazán veszi senki komolyan ezt a fajta piromániát, szóval inkább vicces hír, mint bűnügyi.

A nap svéd szava: upplevelse (élmény)

A kontinens...és mi

Olvasmányélményeink alapján tudjuk, hogy az angolok bizonyos távolságot tartanak Európa többi felétől, vagyis amikor azt mondják, "a kontinensen", akkor a) magukat természetesen nem értik bele b) kissé felsőbbrendűen nyilatkoznak dolgokról ("bezzeg itt...", stb.), persze tisztelet a kivételnek. Ennek az az alapja, hogy ők a Brit-szigeteken laknak, vagyis fizikailag tényleg nem érintkeznek a kontinenssel. Az már más kérdés, hogy ettől függetlenül Európa részét képezik.

Úgyhogy eléggé meglepődtem, amikor rádöbbentem, hogy a svédek ugyanígy éreznek, annak ellenére, hogy itt csak egy félszigetről van szó. Illusztrációként íme néhány újságcikk címe (és maguk a cikkek), amelyeket a neten találtam:

• Öresundsbron - Länken mellan Sverige och kontinenten
  (Öresund-híd - Kapcsolat Svédország és a kontinens között* )

• Ökad kriminalitet pga närheten till kontinenten
  (Magasabb bűnözési arány a kontinens közelsége miatt)
• I Sverige spelar småpojkar – på kontinenten spelar riktiga män
  (Svédországban kisfiúk játszanak - a kontinensen igazi férfiak)

A Wikipedia is alátámasztja ezt a véleményt, szerinte a kontinentális Európa fogalma elég rugalmas és attól is függ, melyik országból nézzük. A Brit-szigeteken kívül Izland, Málta és Ciprus alapból kivétel (mert azok is szigetek). Néha a Skandináv-félsziget, a Balkán és az Ibériai-félsziget is kihagyható. A Skandináv-félsziget ráadásul délről nézve szigetszerű, mert át kell kelni a vízen, hogy meg tudjuk közelíteni, körbemenni elég hosszadalmas. De visszatérve a Wikipedia idevágó részére, az északi hagyományok alapján gyakran egész Észak-Európát is kontinensen kívülinek veszik (vagyis Finnországot is, ami nem része Skandináviának). Persze az angolok szerint csak a Brit-szigetek és Izland kontinensen kívüli...

Érdekes, mert mintha azon menne a verseny, hogy ki tart nagyobb távolságot Európától. Miközben mindannyian európai országok, hiszen nyilván nem szeretnének pl. Afrikához tartozni :-) Nem is beszélve az Európai Unióról, ami szintén európai országokat tömörít, ha nem tévedek.

* Ez a cím azért is sajátságos, mert az Öresund-híd Dániába vezet át, ami a fenti logika szerint szintén nem kontinens. De olvastam fórumot is a témában, ahol valaki azt fejtegette, hogy Koppenhágának "kontinensjellege" van. Na ezt rakjuk össze!

A nap svéd szava: ibland (néha)

Virágok és játszóterek

Csak mostanában jöttem rá, hogy valami elképesztő mennyiségű virágot ültettek ki Malmöben. Most éppen a nárciszok és a tulipánok vannak többségben, de pl. árvácskából sincs hiány.

A brazil barátnőmtől én is kaptam két cserépnyi mininárciszt a múlt héten, de sajna nem sokáig bírták a balkon trópusi klímáját, így énm is vettem két újabbat (lehet tippelni, hogy néznek ki mára). Amikor ezt írom, már a cseresznyefák - az igaziak és a díszek - is virágoznak.

Egyéb mozgolódás is van errefelé: az elmúlt hetekben a kertünkben felújították a játszóteret, így most már hinta és egy vagány csúszda is van. Na meg egy homokozó. Egyre több kisgyerekes család van a lakóközösségben, innen jött az igény.

De a mellettünk lévő Beijers parkban is van egy jó kis játszótér, többek között zsiráfos és zebrás csúszdával. Ez az egyike Malmö jópár téma-játszóterének - van pl. cirkuszos, tengeri, spirál, naprendszert modellező (!), és olyan is, ahol a sérült gyerekekre is gondoltak. Nemsokára képekkel is jövök, amik azt bizonyítják, hogy Malmöben jó dolog gyereknek lenni (emiatt is) :-)

A nap svéd szava: lekplats (játszótér)

Segély Afrikából?

Afrikaiak - konkrétan Ghánában - pénzt gyűjtenek a távoli Svédország éhezőinek, a jótékonysági vásáron svéd termékeket lehet vásárolni, pl. dobozos áfonyalevest és egyéb tartós élelmiszereket. Aki nem hiszi, nézze meg a videót a HelpSweden.org weboldalán.

Az igaz, hogy ez "csak" egy ironikus és groteszk reklám, viszont a cél szentesíti az eszközt. 2009-ben ugyanis Svédország lesz a EU soros elnöke és a HelpSweden kampány kitalálói nagyon erősen rá szeretnék irányítani a figyelmet az afrikai szegénység és éhség elleni küzdelemre és azon dolgoznak, hogy ez legyen a fő téma 2009 őszén az EU-ban. Jelenleg az afrikai országokból több pénz áramlik kifelé, mint befelé (és ennek ismeretében már nem is olyan nagy túlzás a reklámvideó üzenete).

A weboldalon alá lehet írni egy petíciót is, amit Fredrik Reinfeldt, Svédország miniszterelnöke fog megkapni. A cél: 2015-re felére csökkenteni a szegénységet és éhezést. De ez csak az első cél abból a 8-ból, amit 2000-ben a világ országai közösen határoztak meg az ENSZ-ben.

A nap svéd szava: fattigdom (szegénység)