Sztereotípia no.2 : A svédek

Néhány vélemény honfitársainktól, ezeket a neten találtam ilyen-olyan fórumokban. A hozzászólók némi tapasztalat vagy hallomás alapján nyilatkoznak --- plusz egy kis saját kommentárt fűztem hozzájuk:

• Általában ridegek és távolságtartók egymás között. A szomszédok 15-20 év alatt nem váltanak a köszönésnél több szót. Mindenki otthon ül, nem csinálnak a barátok programokat, telefonon tartják a kapcsolatot. --- Én ebből abszolút nem ismertem a svédekre. "Mindenki otthon ül"? :-) A svédek imádnak kimozdulni, szeretnek barátokkal találkozni, kirándulni, kertészkedni, akár vitorlázni. Persze van, aki otthonülősebb, de hát nem így van ez a magyarokkal is? És mi a helyzet  a magyar szomszédi viszonyokkal? A távolságtartás talán a buszról jöhet, nem igazán csevegnek egymással, ha nem ismerősök (no és mi?), de amúgy ugyanolyan sokat beszélnek, mint bármely más nemzet fiai. Tapasztalatom szerint.
  
   
• Visszahúzódóak és nem nagyon beszélgetnek, de hétvégente kirúgnak a hámból és rengeteget isznak. --- Ez a visszahúzódás szerintem valahol egy mítosz is. A közhiedelemmel ellentétben a svédek többsége nem az a bulizós-ivós típus, csak meg kell nézni a statisztikákat (korábban már idéztem belőle), a svédek nincsenek az alkoholizáló európai népek listájának az élén, a középtájtól kissé lejjebb helyezkednek el. És ehhez a hithez hozzájárul az is, hogy a hétköznapi alkoholizálásnak itt nincs hagyománya, ezért a péntek-szombat esti bulizás - már aki olyan bulizós típus, főleg a fiatalok. Külföldi fiatalok is! Svéd anyukák, családapák, a középkorú lakosság túlnyomó része, meg hát a nyugdíjasok jellemzően nem "rúgnak ki a hámból" :-)
  
   
• És ami számomra a leghihetetlenebb volt, hogy _tényleg_ ABBA-t hallgatnak! ... rengeteget :-)  --- Biztosan vannak ABBA-rajongók itt is, mint a világon bárhol. De konkrétan én egy emberrel sem találkoztam még, aki ilyen lett volna. És persze a rádiók is csak időnként adnak ABBA-számokat.
  
   
• Egy vicces kérdezz-felelek:
  
  - A norvégok és a svédek is szeretik a magyarokat? Mint a finnek?
  - Persze, mi is szeretjük az 'üzbegasztániakat'. Rengeteg okból, úgymint... ?! Mi a fenéért kéne szeretni egy idegen népet, ha valójában a két megyével arrébb lakókat se "szeretjük"? 
  
  
  
• És a kedvencem, amiben minden benne van (talán csak a herceg hiányzik a fehér lovon):
  
  Kedvesek a svédek, nem stresszelnek, állandóan mosolyognak, viszont valahogy befogadni egy idegent nehezen megy nekik. Főleg azért is talán, mert ők nagyon otthon ülő típusúak. Ezért van nekik az IKEA. :))
  
  Svédül nem tanultam meg, mert nehéznek is találtam, mivel a magánhangzókat többféleképpen lehetett ejteni, attól függően, hol helyezkedtek el. De szerintem a magyar még mindig nehezebb nyelv. És sok szavuk angolból átvett, tehát ha ráállsz a tanulásra, biztosan el tudod sajátítani.
  
  Még egy dolog volt. Nagyon magányos voltam ebéd közben is a sok svéd között, ugyanis nemhogy velem beszéltek volna angolul, egymással beszéltek svédül. Ez nagyon nem tetszett nekem. Erre mondják, hogy öntudatos nép, és elvárják, hogy svédül beszélj.
  
  [Oké, viccen kívül, egy svédnek tényleg fontos az otthona. A svéd nyelvben nem a magánhangzók kiejtésének a megtanulása a legnehezebb, sőt a mássalhangzók sem kutyák időnként. És tényleg frusztráló, ha az emberrel nem beszélnek angolul ebéd közben, ezt én is tapasztaltam az elején. Viszont ha valaki hosszabb távon is itt akar maradni, de nem akar svédül megtanulni, az a későbbiekben nagyobb problémákra is számíthat...]

A nap svéd szava: hemma (otthon)

Eközben...

• ...megjelent a legfrissebb hivatalos lista arról, hogy - a jelenlegi adatok alapján - mely szakmák művelőinek lesz a legkönnyebb állást kapniuk az elkövetkezendő években.
  
  Mivel a blogot sokan olvassák olyanok, akik a Svédországba kiköltözésben érdekeltek, ez hasznos infó lehet számukra. Íme a legkeresettebbek:
  
  
  • főiskolához kötött számítástechnikai szakmák
  • bányamérnökök és -technikusok
  • orvosok (ez mindig a lista élén van)
  • szakácsok
  • építész- és létesítménymérnökök
  • teherautószerelők
  • specializálódott diplomás nővérek
  • katonák
   
• Ezzel szemben a következő végzettséggel munkát keresők nagy konkurrenciára és hosszas keresésre számíthatnak:
  
  
  • matrózok
  • újságírók
  • gyermekgondozók
  • gondnokok
  • adminisztrátorok és titkárnők
  • fotósok
  • beteggondozók
  • informátorok (kommunikátorok)
  • raktárosok
  • üzletkötők
  
  
• Egy nagy sajtóvisszhangot kapott hír az elmúlt hetekből: Ingvar Kamprad (87), az IKEA alapítója, egyben a világ 4. leggazdagabb embere úgy döntött, 40 év külföldi lét után ősszel visszaköltözik Svédországba. Már jóideje Svájcban lakik (korábban Dániában is élt), a hazaköltözés okaként azt jelölte meg, hogy a felesége halála után közelebb szeretne lenni a családjához és a barátaihoz. Ezzel visszatér a gyökereihez, az Älmhult melletti birtokán fog élni (anno Älmhult-ben alapította az IKEA-t is, ez Småland megyében van).
   

• Aztán: a norvégok utcai plakátokon kampányolnak "az igazi lazac" mellett, amit Norvégiában tenyésztenek és ezentúl Svédországban is laks-nak írnak - ellentétben a svédül írt lax-szal. Így a vásárlók és leendő vásárlók egyértelműen láthatják már a névből, hogy a hal Norvégiából érkezett. (A poén ebben csak az, hogy a Svédországba importált lazac 98%-a Norvégiából jön...szóval enélkül a nagy kampány nélkül is szinte csak azt lehet kapni, én sem láttam még másfélét.)
  
  
• Ugyanakkor arról is lehetett olvasni, hogy több vásárlóban felmerült, hogy nem is svéd eredetű földiepret vettek az szezonális utcai eperárusokról (a papírdobozon szereplő jelölés ellenére). A gyanús mintákat alapos vegyelemzésnek vetették alá egy németországi speciális laboratóriumban. Ez nem csak a nemzeti érzület miatt fontos :-), hanem mert a hazai eper édesebb (állítólag). De idén eddig mindegyik alkalommal az lett az eredmény, hogy az eper valóban svéd földön termett.
  
  A korábbi években voltak visszaélések, mert a svéd földiepret drágábban el lehet adni. Viszont idén jó a termés és drága a külföldről származó eper, így nem éri meg trükközni. Legalábbis addig, amíg még szezonja van itt is. Aztán augusztusban kiderül, hogy lesznek-e "álsvéd" eprek.
  


• Egy július 8-i hír: a reggeli órákban az Öresund-hídon - amely kizárólag gépjárműforgalmat bonyolít (plusz az alsó szinten a vonatok közlekednek) - egy biciklisre lettek figyelmesek az autósok, több telefonhívás is befutott a rendőrségre. Az illető nemcsak a saját, de az autósok életét is veszélyeztette azzal, hogy a hídon haladt, mégpedig nem is lassan: 35 km/h sebességgel.
  
  A bringás nem svéd vagy dán volt, az újságcikk jellemzése szerint "a kontinensről érkezett" (még egy bizonyíték a "kontinens-jelenségre"), és már épp a dán oldalon kezdődő alagúthoz ért, amikor a rendőrök elcsípték. Olyan jófejek voltak, hogy az utolsó szakaszon ők transzportálták át Koppenhágába (de a rendőrség szóvivője nyomatékosan kijelentette, hogy ilyesmire azért ne számítson senki a jövőben).

A nap svéd szava: jordgubb (eper)

Skavlan

Skavlan a 2009 óta legismertebb és legsikeresebb norvég-svéd beszélgetőshow címe. A műsorvezető Fredrik Skavlan, norvég író, rajzoló és műsorvezető. Az adások péntek esténként vannak, előző nap veszik fel őket.

A ma esti vendég volt többek között Kevin Costner és Annika Östberg, aki 30 évet töltött börtönben, ebből 27-et az USA-ban, idén szabadult. A múlt heti vendégek egyike volt Benny Andersson (ABBA), aki itt ismerte el, hogy alkoholproblémái voltak, sőt a fiának, Ludvignak is (aki szintén zenész, az Atlas zenekarban énekel).

És hogy miért tetszik a műsor? Mert érdekesek a vendégek, jó kérdéseket tesz fel Skavlan és abszolút közvetlen a hangulat. Fredrik Skavlan egyébként feliratozva van (mert norvégul beszél, persze tapasztaltak megértik felirat nélkül is, a norvég közel áll a svédhez), a svéd vendégek természetesen nem (bár a képújságon meg lehet ezt is oldani).

Ha valaki szeretne belenézni, itt elérhető a ma esti adás (az SVT Play oldalán).

A nap svéd szava: pratshow (beszélgetőshow)

Két kultúra között

Ha az ember lánya elkezd dolgozni, egyből éri egy csomó élmény, új emberekkel találkozik, stb. Hát még ha ez az első munkahelye külföldön, akkor ezek a dolgok hatványozódnak, mert egy teljesen új rendszerbe kell beilleszkedni. Nálam még az is színezi az ábrát, hogy a hét egyik felében Svédországban vagyok, a másik felében pedig Dániában.

Pillanatnyilag - és ez talán természetes is - úgy érzem, hogy Dánia a "külföld", ahol kicsi az esélye, hogy megértsem a helyiek beszédét (bár ez nagyon lassan javul, egy-két szót néha ki tudok már venni). A nyelvi elszigeteltségem tengerén evezve kellemes felüdülésként hat, amikor az egyik kollégám néha svédül beszél telefonon (általában a strängnäs-i svéd kollégáimmal). Ez egyébként nem jellemző, ugyanis a dánok dánul beszélnek a svédekkel is - akik vagy megértik, vagy nem. És sajnos a dán kollégákon nincs névtábla, így csak nagyon kevés embernek tudom a nevét, ez néha zavarbaejtő tud lenni.

De a munkahelyi ebéd is meglepetéseket tartogatott számomra. Kevesebb, mint feleannyiba kerül, mint a svéd oldalon - talán több rajta a céges/állami támogatás? mert egyébként drágább országról van szó - és a főétel mellett valami hihetetlen bőséges salátásasztal is van hozzá: kb. 20-féle saláta, 15-féle mag, gyümölcstál (pl. ananász, füge...), kenyerek, stb. Ja, és az ár még a reggelit is tartalmazza! (Bár azt még nem is próbáltam.) De az ebédnél úgy érzem magamat, mint aki a Marsról jött, ugyanis amíg "normális" adag főételt és némi salátát szedek a tányéromra, addig a kollégáim 90%-a egy kis tányérnyi salátát vesz csak, aztán eszik pár szelet gyümölcsöt - és kész. Vajon vacsorára mit ehetnek, fél borjút? :-)

A svéd irodában reggel 9-ig be kell jelölni, melyik menüt választja az ember ebédre (4 lehetőségből), én már volt, hogy ezt elfelejtettem, de szerencsére, akkor sem maradtam éhen. A szakácsnő (illetve csak gondolom, hogy ő főzi az ebédet) fejből tudja az összes dolgozóról - pedig vagyunk vagy 60-an -, hogy ki mit rendelt. A svéd ebédhez jár ital, lehet sört is venni (2,1%-os). Viszont mindkét irodában az ebédhez választható ital a tej is. Ez elsőre kicsit meglepett, megfigyelésem szerint különösen a dánok imádnak tejet inni délidőben.

Aztán, mint megtudtam, az ebédlőben a falra tett képeket helyi művészek festették és a dolgozók befizethetnek "lottóra", amit karácsonykor húznak, a nyeremény egy-egy festmény a falról. Azaz jövőre valószínűleg más képek lesznek kirakva...

Tegnap végre biztonsági oktatásban is részesültem és innen tudom, hogy a svéd irodában szigorúan tilos tüzet gyújtani (mécses, stb.). Kivéve a Lucia-napi gyertyák (ez a mi Luca-napunknak felel meg, december közepe), amiket egy lány fejére, koszorúként raknak. Ugyanis ezt jóváhagyatták a tűzvédelmi illetékessel :-)

Na és néha azért jó kívülállónak lenni, mert mindkét oldalról felbecsülhetetlen információkat lehet kapni, a túloldaliakat illetően. Ezek általában úgy kezdődnek, hogy "Ó, a svédek, azok..." illetve "Hát, a dánokról azt kell tudni, hogy...". De megvolt már "A norvégoknak ott van az olajuk, úgyhogy azt hiszik, mindent megtehetnek" is :-) Ellenben vannak kifejezetten beugratós kérdések is, amik pl. úgy hangzanak, hogy "És itt jobb az ebéd, mint a svéd irodában?...", szóval észnél kell itt lenni, kérem szépen.

A nap svéd szava: kastrull (lábas / serpenyő)