Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

Ezek is történtek idén

Az év legutolsó napján összegyűjtöttem néhány tényt / érdekességet / hírt az óévről. Nem feltétlenül a legfontosabbakat (egyáltalán: mi számít fontosnak?), de azért igyekeztem több helyről meríteni.

• Szeptemberben, 14 hónap etióp fogság után kiszabadult Johan Persson és Martin Schibbye (újságíró és fotós). Mint utólag kiderült, nagyon közel voltak a kivégzéshez is. Ugyanakkor Dawit Isaak, szintén svéd újságíró (aki eritreai származású), már 11 éve van börtönben Eritreában és azt sem tudni, egyáltalán milyen fizikai-szellemi állapotban van. A svéd diplomácia eddigi próbálkozásai nem vezettek sehová...
  
• A Fokus politikai magazin által odaítélt "Az év svédje" cím idei díjazottja Jonas Gardell, a "Torka aldrig tårar utan handskar" (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül) c. könyv írója. A könyvből nagysikerű tévé-minisorozat is készült. Októberben írtam róla én is. Gardell úgy véli, hogy a díja egy fricska a Svédországi Demokratáknak (SD = Sverigedemokraterna, amely a neve ellenére valójában egy szélsőjobbos párt), hiszen "az SD óvni akarja azt, ami svéd és mi lehetne svédebb, mint az Év svédje? Egy meleg, aki egy bevándorlóval van összeházasodva!"
  
• Az év eseménye a királyi családban: Victoria koronahercegnő és Daniel herceg kislányának - egyúttal az új trónörökösnek -, Estelle-nek a megszületése, február 23-án. A királyi pár első unokáját lehetséges, hogy hamarosan újabb is követi, ugyanis a másik hercegnő, Madeleine nemrég eljegyezte magát amerikai barátjával és 2013. június 8-án lesz az esküvőjük.
  
• A Dagens Nyheter napilap filmkritikusai szerint az év legjobb svéd mozifilmje az "Äta, sova, dö" (Enni, aludni, meghalni), amely a munkanélküliségről, az elvesztegetett energiákról és a munkaügyi központ segíteni képtelenségéről, ugyanakkor a szolidaritásról és a családi szeretetről is szól. A 10-es lista többi darabjának leírása megtekinthető itt.
  
• Az év "hivatalos" karácsonyi ajándéka (årets julklapp) a fejhallgató volt. Ezt előre mondják meg az okosok, érzésem szerint ezúttal a megmaradt raktárkészletek alapján. Fogadásokat mernék kötni, hogy nem a fejhallgató volt a slágertermék, hanem pl. az okostelefonok, egyéb műszaki kütyük. Például most olvasom, hogy egy másik szavazás szerint a robotporszívó volt az év ajándéka. És miért is ne?
  
• 1860 óta (amióta méréseket végeznek) ez volt a harmadik legcsapadékosabb év, csak 1998-ban és 2000-ben esett több eső és hó. Csak a március volt száraznak mondható, viszont a június rendkívül esős volt.
  
• És végül a személyes kedvencem a "kis színes" hírek kategóriájából (a Metro-ban olvastam) annak a svéd néninek a története, aki vásárolt egy flakon öblítőt a szupermarketben, majd miután a barátnője felvilágosította, hogy az öblítő nem tesz ám jót a környezetnek, visszament a boltba és titokban megpróbálta kicserélni egy - ugyanolyan árú! - mosószerre. Ez nem volt sikeres manőver, ugyanis elcsípték, így most szegénynek kb. tízszer akkora büntetést kell fizetnie, mint amennyibe az öblítő került...

Minden kedves olvasómnak nagyon boldog, érdekes és vidám 2013-at kívánok!
A magam részéről az új évben is itt leszek :-)

A nap svéd szava: snö (hó)

A dán kapcsolat

A háztömbben, ahol lakunk, lakik egy dán pasas, a negyvenes éveinek a végefelé járhat. Hihetetlen, de mindig _pont ugyanakkor_ mos az alagsori mosókonyhában, mint én. De tényleg. Ráadásul nagyon komolyan veszi a dolgot, ha mos, akkor végig lent van (én fel-le szoktam rohangálni, mert egy mosás kb. 40-45 percig tart).

Ami hagyján, csak éppen mindig beszélgetni szeretne velem, legalább pár mondat erejéig. Ebben én is abszolút partner lennék, csak éppen a dán nyelvtudásom továbbra is a nullával egyenlő. Ő pedig láthatóan nem tud svédül. Vagy nagyon jól titkolja...

A beszélgetéseink kb. így néznek ki:

Ő: {tetszőleges dán szöveg}
Én: Vad sa du? [Szó szerint: Mit mondtál? ...a svédek így kérdeznek vissza, ez először kissé bárdolatlannak tűnik, de hamar meg lehet szokni...]
Ő: {tetszőleges dán szöveg, még 1x}
Én: Ja, ja. [Én vissza nem kérdezek még egyszer! Úgysem értem. Remélem, nem valami olyat mondott, amire tiltakoznom kellene...]
Ő: {újabb dán szöveg, totál érthetetlen kiejtéssel}
Én: Hmmm...

És miközben beszél, kagylózok ezerrel, hátha felfogok valamit. Az eredmény siralmas. Mindig az a vége, hogy fogalmam sincs, miről beszéltünk. (Mondjuk ez nem igaz, egyszer megértettem, hogy ő már kora reggel óta lent van, de ezt magamtól is sejtettem.)

Legközelebb megkérdezem, beszélhetnénk-e angolul.

Viszont akkor lehet, hogy nagyon súlyos dolgokat fogok magamról megtudni.
Kell nekem mindig helyeselnem...

Könyörgöm, találja már fel valaki a dánok feliratozását!! Ez már olyan jól megy a svéd tévében a dán filmeknél, élőben sem lehet akkora furfangosság.

Egyébként a dolog hátteréhez még annyit, hogy sok svéd megérti a dánt, de nem mindegyikük. (Még nem jöttem rá, mitől függ.) Viszont tapasztalataim szerint a dánok jóval könnyebben megértik a svédet (ezen nem csodálkozom, pl. a svéd kiejtés nagyon hasonlít a leírt nyelvhez, míg a dán kiejtés egy misztérium).

A dán egyébként sem a svédhez hasonlít leginkább, hanem a norvéghoz, gyakran látok pl. használati utasítást, ahol a dán és a norvég szöveg ugyanaz, csak néhány szónál van két verzió, "/"-jellel elválasztva. Plusz a dánban sok német(es) szót bírtam felfedezni, többet mint a svédben. A téma érdekes, valószínűleg megérne további kutatásokat is. (Ha valamiben nagyon mellélőttem volna, jöhetnek a kommentek.)

A nap svéd szava: tolk (tolmács)

Üzenet

"Neked, aki lopja a mosogatórongyot
HAGYD ABBA!

Egy mosogatórongy nem kerül sokba. A City Gross-nál 10 darabot kapsz 20 koronáért. Elkerülöd vele a mosószermaradványokat a konyhaasztalon/mosogatópulton.

Mi akik itt mosunk ezt használjuk arra, hogy mosás után letöröljünk, ami egy része annak a takarításnak, amit minden alkalommal meg kell tenni mosás után. Nem gondolod, hogy jobb lenne, ha itt hagynád?

Egy szomszéd"

Nos, most ez az aktuális dühös cetli a mosókonyhánk ajtaján...részletes, szemléletes, informatív :-)

Az illusztráció is egy mosogatórongyot ábrázol. Vagy hogy is hívják magyarul? A szótár szerint legalábbis az.

A nap svéd szava: disktrasa (mosogatórongy)

Visszatérve

Az elmúlt másfél-két napot Budapesten töltöttem, teljesen internetmentesen és alapvetően ügyintézésre koncentrálva (főleg adóbevallás, mert tavaly még volt magyar jövedelmem is). Félig turistának éreztem magamat, és van, ami ezalatt a 3 hónap alatt is megváltozott. A levegő minősége sajnos nem igazán. Viszont ahogy anyu felfedezte, már nem kell 2 jegyet - vagy átszállójegyet - lyukasztani a metrón, csak egy simát...szóval azért vannak pozitív dolgok is :-) Na meg a péntek délutáni ragyogó, melengető napsütés és a madárcsicsergés a kertből! Az nagyon jólesett. Például ;)

A csütörtöki repülőút azért is emlékezetes marad, mert jókora turbulenciába kerültünk a leszállásnál. Nem 2-3 percre, hanem kb. félórára. Viszont a mai visszaút hihetetlenül sima volt, meg se rezzent a gép. Most már tudatosan kezdem memorizálni a pilóták nevét (be szokták mondani), és majd figyelem, van-e összefüggés ;) És ki gondolta volna, hogy pl. egy komplett porszívó és még a fúrógép-szett is befér a csomagomba? Persze alapvetően nem kifejezetten erre formálták a táskámat...na nem a kézipoggyászról beszélek, mert abban "csak" egy kis számítógép és a monitor volt. Meg egy rúd Pick téliszalámi.

Malmöbe visszaérve az első dolgom volt mosási időt foglalni holnapra (az első eset az új lakásban, ennek megfelelően kicsit kalandos volt, pl. mert nem találtam a foglaló-lakatunkat) és este elmentem bevásárolni is. És olyan, de olyan isteni csokis biojoghurtot vettem, hogy csak na! Pedig győzködnöm kellett magamat: csoki és joghurt...ráadásul egyből egy liternyi? De mivel a körtés verzió is abszolút nyerő párosítás (nagy kedvencünk), végülis ez is bekerült a kosárba.

A nap svéd szava: färdigmat (készétel).

A trükkös tvättstuga-akció

A tvättstuga leginkább abban különbözik a sommarstuga-tól (amiről már kiderült az előző bejegyzésben, hogy az egy nyári lak), hogy nem pihenésre használják. Ugyanis ez a mosókonyha :-) Általánosan elterjedt jelenség, hogy a társasházak lakásaiban nincs mosógép - persze van olyan szerencsés, akinek van sajátja, de nem ez a jellemző - ezért a ház pincéjében egy helyiségben lehet kollektívan mosni, egy mellette lévő kuckóban (torkrum) pedig ruhát szárítani. Fizetni nem kell érte, pontosabban benne van a közös költségben a mosások díja.

A mi házunk mosókonyhájában ezek vannak:

• két mosógép
• egy centrifuga
• egy mángorlógép (na ezt még nem mertük használni) és
• egy szárítógép

Profi, ipari cuccokat kell elképzelni, hiszen keményen terhelés alatt vannak (kb. 5-15 mosási ciklus / gép / nap). A tömegjeleneteket elkerülendő, a mosóidőkre kulccsal működő lakatos-táblázatos foglalási rendszer van, ahol az egyes lakatokon a lakás száma van feltüntetve, mi vagyunk pl. a 168-as. Nálunk ezekre a mosási időszakokra lehet pályázni (egyszerre csak egyre és minél hamarabb, annál biztosabb!):

• 7-11 óra
• 11-15 óra
• 15-18 óra
• 18-21 óra (ja, és 22-7 óra között nincs áram a gépekhez!)

Egy általános forgatókönyv: Mosó Masa (pl. én) lemegy több vagon koszos ruhával, berámol a mosógépekbe, mosószert+öblítőt adagol, gépet bekapcsol, megnézi, kb. hány perc lesz (az egyik gép jelzi csak ki, a másikat a használati utasítás alapján lehet megsaccolni), a szárítószobában felseper (hogy ne szálljon majd a kosz a szárításnál). Tvättstugát saját lakattal bezár, felmegy (esetleg újabb mosnivalóért). A megfelelő pillanatban lemegy, ruhát kiszed, harmadik-negyedik adagot berak, első-második adagot kitereget (ehhez a légfúvót+elszívót bekapcsol), majd mindkét szobát bezár, előtte memorizál, hogy mikorra kell megint lejönnie. Fent nem feledkezik meg az időről, mert konfliktusba kerül a következő mosó személlyel ill. a nyakán maradnak a koszos ruhák. Újabb lemenetel, újabb teregetés a meleg-párás szélviharban (de hová??...ruhák átcsoportosítása), száraz ruhák leszedése (ha van egyáltalán). Stb., stb.

A szárításra a mosáshoz képest van +1 óra, pl. ha 18 óráig tart a mosási időnk, 19 óráig lehet a szárítószobát használni. (Mi nem szoktuk a mosószobában lévő szárítógépet használni, mert veszettül szöszöl, azaz nyúzza a ruhákat.) Viszont tapasztalatunk szerint nem igazán szárad meg az összes ruha a rendelkezésre álló idő alatt...bár ma mázlim volt, mert az utánam jövő mosó lakótárs egyszerűen nem jelent meg, így szemérmetlenül hosszú ideig használhattam a szárítószobát (este 7 helyett 9-kor végeztem, mesés lehetőségek!).

Ez végül is az egyik válasz arra a kérdésre, amit a magyarországi rokonok/ismerősök gyakran fel szoktak tenni, hogy "mégis, mit csinálsz kint?". Nos, én ma - kisebb megszakításokkal, de - 15 órától 21 óráig mostam+szárítottam. A lifttel fel- és leutazások száma (a 6. emelet - pince között): kb. 12 :-)

Éjjel pedig a saját mosógépemről álmodom. Amit akkor használok, amikor csak kedvem szottyan rá...

A nap svéd szavai: tvättstuga & torkrum (a jelentésüket ld. fentebb...)