Zene és szöveg - Kent

A Kent Eskilstunából indult (ami Södermanland megyében van, Stockholmtól kb. 100 km-re) és az 1990-es évek közepén meghódította egész Svédországot. Sőt a határokon túl is nagyon népszerűek lettek, persze leginkább Észak-Európában. Összesen több, mint 2,3 millió lemezt adtak el eddig, ezzel kiérdemelték a "Svédország legsikeresebb rockzenekara" címet.

Bár ők maguk a zenéjüket sem popnak, sem rocknak nem tartják és olyan előadók hatottak rájuk mint pl. a Cure, The Jesus & Mary Chain, Dawid Bowie, Depeche Mode és a U2. Tíz albumukból kettőt (Isola és Hagnesta Hill) angolul is megjelentettek, de - sajnos - nem értek el velük nagy sikert a nemzetközi porondon, így a továbbiakban maradtak a svéd nyelvnél.

A legsikeresebb lemezük egyértelműen a 2002-ben megjelent Vapen och ammunition (Fegyver és lőszer), amely tripla platinalemez lett 600.000 eladott CD-vel. Ennek köszönhető a 2003-as díjeső is: többek között 7 svéd Grammy-t és 2 Rockbjörn (Rockmedve) díjat kaptak.

Elfogult vagyok, mert nagyon szeretem ezt a Kent-lemezt. Az egy dolog, hogy jól hangzanak a számok akkor is, ha fogalmunk sincs, miről énekelnek bennük - márpedig én sokáig nem értettem, mi a pálya -, de a szövegek egyszerűen meghökkentően jók. Helyenként versként is megállnák a helyüket. A daloknak pedig egyenletesen jó a minősége, a zenekar szerint is úgy készültek, hogy akár mindegyiküket külön is meg lehessen jelentetni. Hogy terjesszem az igét :-), összeállítottam egy kis listát meghallgatásra (nem a teljes lemez), helyenként dalszöveggel együtt:

• Hur jag fick dig att älska mig
• Duett
• Socker
• Dom Andra
• Kärleken väntar 
• Sverige

Egyébként különösen svédül tanulóknak tudom ezt a zenés-dalszöveges módszert melegen ajánlani (meg persze más nyelvet tanulóknak is, más számokkal), talán az egyik legélvezetesebb verziója a nyelvtanulásnak. Saját tapasztalat... Ehhez - vagy érdeklődőknek - a teljes lemez dalszövege megtalálható itt (ráadásul angol fordítással együtt). Kivéve a Socker-t, amelynek itt van a teljes szövege.

Kellemes zenehallgatást hozzá!

Ja és igen, visszajelzések abszolút érdekelnek, hogy kinek hogy tetszett, illetve milyen benyomást keltett :-)

A nap svéd szava: Sverige (Svédország)

Az utolsó nap

Tegnap ismét Strängnäs-ben jártam, ezúttal a munkahelyemen. Nem, nem dolgozni, hanem csak visszaadni a laptopot, a céges telefont (ja igen, a +46736-tal kezdődő számom innentől kezdve már nem él) és elbúcsúzni a kollégáktól.

Október 5-ével lejár a szerződésem a cégnél. Kölcsönösen nem szeretnénk meghosszabbítani, szóval így lesz ez jó. Nekem sem fog hiányozni az a rengeteg vonatozás. Vagy egy picit mégis? ...azért van egy feelingje, na. Néhány kolléga viszont fog hiányozni, megismertem pár igazi egyéniséget. És - nem mellesleg! - ez volt az első svéd munkahelyem. Hálás vagyok, hogy bizalmat szavaztak nekem tavaly és hogy kicsit talán be is fogadtak.

Szóval az volt, hogy a főnököm tartott egy rövid, de kedves kis beszédet, én is szóltam pár szót (meg bezsebeltem a dicséreteket, hogy most már milyen jó a svédem...), aztán kávéztunk-sütiztünk egyet, amíg el nem kellett a vonatomhoz indulnom. A sütit a főnökünk rendelte, de hogy valamivel én is előrukkoljak, a Västra Hamnen-i ICA Maxiban felszerelkeztem 3 doboznyi skånei fűszeres keksszel (skånska pepparkaka), ami teljesen mézeskalácsízű és -állagú.

Még ajándékot is kaptam tőlük: illatos teakeveréket fekete-fehér csíkos fémdobozban, plusz két ugyanolyan mintájú bögrét. Utána kapcsoltam csak, hogy ez milyen remekül megy a börtönruhához :-))

Többen is megkérdezték tőlem - teljesen érthetően -, hogy akkor most hogyan tovább, mit fogok csinálni? Nos, egyelőre még mindig táppénzen vagyok (bár már remekül érzem magamat, de az orvos ragaszkodott hozzá), egészen november végéig. Közben már agyalok rajta, hogy mi leszek, ha nagy leszek? Mindenesetre a közelben fogok munkát keresni: Malmöben, esetleg Lund-ben. Vagy akár Koppenhágában - de vagy a reptérhez közel, vagy a belvárosban, szóval nem a világ végén, ahol pl. a cégünk irodája volt (= potom napi 4 óra ingázás)...

Az eskilstunai lakásból már nyáron kiköltöztem, így "tőle" már korábban elbúcsúztam. Kellemes kis bázis volt egy csöndes mellékutcában, amolyan leánylakás, amit kedvemre alakíthattam ;) A tulaj lány, Madelene ugyan nagyon szerette volna, ha még maradok (nem volt velem sok gondja, ő pedig Ázsiába, majd Ausztráliába költözik). Sőt, még egy kanapét is akart adni a lakáshoz, tényleg rendes házigazda volt, soha rosszabbat!

A nap svéd szava: farväl (búcsú)

Úton és jávorszarvasok

Tegnap nagyon jól indult a nap: Eskilstunából hazafelé reggel 7-kor jávorszarvast etettünk és simogattunk ;)

Fotók az útról itt találhatóak...

Most csak ennyi voltam, majd jövök még "rendes" bejegyzéssel is, de rámolnom és csomagolnom kell, mert holnap utazom Budapestre.

Végre tavasz!

Remélni reméltem, de azért nem gondoltam volna: egyszercsak hirtelen tavasz és kellemesen langyos idő lett. Szinte egyik napról a másikra. Az óraátállítás meg kifejezetten rátett még egy lapáttal: tegnapelőtt döbbentem rá, hogy jé: este negyed nyolc van, a lakás felé gyalogolok...és simán a szemembe süt a nap, de jó! (Jut eszembe: most már este 8 van, és az előbb ment le a nap, de még mindig kicsit világos van.)

Persze nem vagyok a svéd tavasz szakértője, elvégre ez az első tavaszom itt - akár jöhet még hóvihar is? -, de azért azt igen biztató jelnek vettem, hogy ma reggel munkába menet Eskilstunában és Strängnäsben is olyan utcaseprő munkagépekkel találkoztam a járdán, akik a kavicsot takarították el (végre! ezzel akadálymentesítették nekem és a gurulós bőröndömnek az utat). Mármint azt a kavicsot, amit csúszásmentesítés gyanánt szórtak le a tél folyamán. Ugyanis minél északabbra megyünk Svédországban, annál kevésbé sózzák az utakat - mert az állandó mínusz 10-20-30 fokban teljesen fölösleges és hatástalan. És épp ezért kedveltek az északabbról származó használtautók, amiket nem mart szét az út sója. Na szóval, ha az őslakos svédek is úgy gondolják, hogy nem kell már ez a kavics, akkor biztosan igazán tavasz van már :-)

És persze egyre-másra bújnak elő a tavaszi virágok, leginkább a sárga és kék krókuszok látványosak ezekben a napokban. És csodaszép kék az ég, persze. A Metro szerint a héten Stockholmban és környékén is elkezdődött a kávézók és éttermek kiülős-teraszos szezonja, ez Malmöben pl. már március 15-e környékén beindult.

A húsvéti készülődés is javában tart, például egyre több üzlet kirakatában vagy bejárata előtt látható egy csokor barka, színes madártollakkal díszítve. De egy másik képet elnézve ezt akár nagyban is képesek megcsinálni ;)

A lakberendezési boltok tavaszi kollekcióját látva pedig folyamatosan akut függöny- és/vagy terítővásárlási ingerenciám támad, akárhányszor elmegyek a Hemtex kirakata előtt. Hmmm, tudnak valamit ezek a skandináv textiltervezők...

A nap svéd szava: påskägg (húsvéti tojás)

Egy notórius ingázó vallomásai

Az előző bejegyzés kommentfolyamában Manka kérdezte, hogy ugyan mivel is foglalkozom, hogy ilyen sokat utazom minden héten? A kérdés jogos. A válasz kissé komplikált, természetesen :-)

Szóval volt nekem egy munkahelyem Magyarországon, közelebbről Törökbálinton, ahol tavaly nyáron - a Svédországba való kiköltözésem aktuálissá válásakor - felmondtam. A volt főnököm a felmondólevelem átvétele után, a nem mindennapi indoklásom felett érzett meglepődésén túllépve megkérdezte, hogy nem akarok-e a cég svéd részénél tovább dolgozni? Ugyanis éppen pár hónappal korábban volt egy cégösszeolvadás, amiről persze én is tudtam (a francia cégünk megvett egy svéd céget), de nem gondoltam, hogy ez nekem egy lehetőség lenne bármire is...úgy gondoltam, hogy kint majd tiszta lappal (és nagyon csekély svédtudással) keresek majd munkát.

De ez a váratlan kérdés igencsak elgondolkodtatott és másnap igent mondtam. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármi előrelépés történt volna a következő 2 hónapban :-) Leginkább egy-egy kósza e-mail szálldogállt az űrben, biztosítva engem arról, hogy igenis kellek - épp az összeolvadást követő számítógépes rendszerek átalakítása miatt -, és azon tanakodva, hogy hogyan is kerüljek majd kiküldött státuszba (amit leginkább nem is akartam, a sok tisztázatlan kérdés és jogi bizonytalanság miatt).

Végülis az idő megoldotta a dolgokat: közben tényleg kiléptem a magyar cégtől, megkaptam a leszámolós papírjaimat és így már csak egy lehetőség maradt: új alkalmazottként belépni a svéd céghez. Ezt megelőzte egy interjú is, amire Stockholmba repültem, hogy élőben találkozzam a leendő főnökeimmel (és reméltem, hogy nem gondolják meg magukat...). A repülőút nagyon emlékezetes maradt, itt ismerkedtem össze Mártával is (aki nálam sokkal régebben lakik Svédországban) és teljesen elvarázsolt a stockholmi leszállás a rengeteg vízzel a városban, erről anno írtam is itt a blogban.

A munkám jelenleg szinte teljesen ugyanaz, mint Magyarországon volt. A cégünk bankkártyákat (és egyéb, pl. utazási-, személyi azonosító-, stb. plasztikkártyákat) gyárt, pontosabban személyesít meg. Az én szerepem a különböző gyártási projektek előkészítésének egy része, hogy az új ügyfelek kártyaadatai a gyártás során megfelelő formában kerüljenek a kártya mágnescsíkjára, chipjére és magára a kártyára (pl. dombornyomás) és a kísérőlevélre. Ezeket egyrészt az irodában, másrészt a gyárban lehet előkészíteni. Gyár csak a svéd munkahelyemen van, irodai környezet mindkét helyen (=svéd és dán iroda).

Tehát a kompromisszum: a szerződésem szerint heti átlagosan 3 napot a svéd irodában kell lennem, 2 napot pedig a dánoknál. Ha Strängnäsben vagyok - svéd iroda -, akkor Eskilstunában alszom, a "saját" bérelt lakásomban. Ha Koppenhágában dolgozom, akkor Malmöbe megyek haza, a saját lakásunkba. Kivéve, amikor éppen onnan indulok munka után a vonattal északabbra. Viszont mindkét helyen ugyanazokon a projekteken dolgozom, bár ezt még némelyik kollégám sem tudja, mint az a napokban kiderült :-)

Hát valahogy így. Nem csodálom, ha még mindig zavaros. A családtagjaim és barátaim sem bírják követni, hogy mikor hol vagyok. Én is csak úgy, hogy Excel táblát vezetek a hollétemről, mert ennél még több faktor is van, ami a hollétemet befolyásolja, de ezeket inkább le sem írom ;) Ja, és ha repülnék sem nyernék túl sok időt, max. 1 órát, mert Strängnäs nincs elég közel a reptérhez. Szóval vonatozok, azon különben is lehet netezni is - kivéve ha éppen nagyon vadul megy a vonat és nem lehet egy helyben megülni (elég gyakran van ilyen). Az utóbbi idők blogbejegyzéseinek 80%-a a vonaton (X2000) született...

A nap svéd szava: pendla (ingázni)

Mindennapi kenyerünk és társai

A múlt héten majdnem egy teljes répás kenyeret ittfelejtettem - Eskilstunában -, amikor hazamentem Malmöbe. (A kétlakiság leckéi, első rész: Hogyan menedzseljük az ételt, hogy ne romoljon ránk, amikor majd' egy hétig nem vagyunk a lakásban.) A címkéje szerint a legjobb február 5-e előtt fogyasztani - magyarul ezt lejárati időnek nevezik -, de kellemes meglepetés, hogy tegnap is teljesen élvezhető volt. És ma este is.

Egyébként a kenyér-téma megér egy misét. Még mindig keressük az igazit :-) Eddig talán ez a répás jött be a legjobban, de még nem próbáltuk ki mindegyiket. Általában nem túl olcsók, viszont a legtöbb kenyérben van cukor és/vagy sirap (ami szintén egy édes szirup). A magam részéről nem vagyok oda az édes kenyérért és hát nem is egészséges, úgyhogy azt keresem a csomagoláson, hogy "osötat" (nem édesített). Így máris kizártunk kb. 25-30-féle kenyeret a vásárlásnál, ha csak egy átlag szupermarketet veszünk alapul. Aztán lehet szelektálni az ár alapján is, mondjuk a 35-50 korona (~1000-1500 Ft) per kilogramm az már elég húzós. Plusz - ahogy korábban írtam is -, szoktam a dán oldalról is pékárut importálni ;)

A malmöi pályaudvaron van német pékbolt is. Sőt, találtunk már magyar pékséget is! Bár ez utóbbi nem esik útba (csak a buszról láttuk), így egyelőre nem tudok beszámolni a minőségről. De ma vacsorára pl. Pick téliszalámit ettem. Itt vettem a sarki szupermarketben és az ára sem volt hű de magas. A múltkor még egy fémkonzerves vecsési savanyúkáposztát is beszereztem. Bár a fehérboros ízesítés nem a favoritom, de azért nem volt rossz. Jellemző módon ezt írták rá svédül: "...ha túl savanyú lenne, cukorral ízesíthetjük". No comment.

A nap svéd szava: bröd (kenyér)

Sok ló, plusz egy kutya

Ma délután izgalmas programom volt: az eskilstunai ügetőn voltam (Sundbyholm). Az egyik kollégám invitált meg, aki nemcsak "mezei" lóbarát, hanem vannak saját lovai is. A legfrissebb szerzeményét Porsche-nek hívják, ő - szó szerint - egy egylóerős, nyeretlen kétéves. Egyébként gyönyörű, barátságos paci, örült a törődésnek és a simogatásnak. De Sonjával, a helyi német vizslával is összehaverkodtam, aki igencsak jónéven vette, hogy jóideig vakargattam a fülét és alaposan megdögönyöztem. Szinte dorombolt, mint egy cica ;)

Voltunk a lovasboltban is, ahová a "cipőket" mentünk be megnézni. Ez alapján valami speciális cipőkre/csizmákra számítottam, valójában a különféle, hihetetlen formagazdagságú lópatkók töltöttek be egy egész falat. Mint megtudtam, külön tudomány az ügető lovak "kiegyensúlyozása" a patkók segítségével. Vagy anélkül. Pl. láttam egy lovat, aminek éppenhogy levették az első patkóit a verseny idejére.

És persze megnéztünk pár futamot is. Kicsit okosodtam is, megtudtam pl., hogy miket kell figyelembe venni a fogadásnál - bár nincs "tuti tipp" -, és kis tételben fogadtunk is. Nem nyertem egy őrét sem, bár az egyik futamnál eltaláltam a befutót (de akkor pont nem fogadtam). De azért izgalmas volt úgy nézni a versenyt, hogy volt egy pici tét is :-) Arra a következtetésre jutottunk, hogy a lovak igenis élvezik a versenyzést. És érdekes, de a hendikeppel induló lovak épp azok, amiknek jobbak a korábban szerzett eredményei...ezért indulnak 20-40 méterrel hátrébbról.

Jó hír: ha valaki esetleg Svédországban lovat akar venni, nem kell nagyon gazdagnak lennie. Lehet egy részt is venni. Pl. egy ló 5%-át. Vagy 10%-ot. Vagy 25%-ot, mint a kollégám. Ez teljesen szokásos dolog. Egyébként ha az embernek nincs lova (vagy egy lótulajdonos kollégája...), akkor persze nem jut be az istállóba és környékére - a kulisszák mögé - csak a lelátóra. Ami persze szintén nem megvetendő. De abszolút van varázsa a lótulajdonosi létnek: szép lovak testközelből, friss levegő, némi mozgás - plusz a versenyeken izgalom, hogy hányadik lesz a saját paci?

Malmöben is van egy nagy lóversenypálya, a Jägersro. Ezek után kedvem támadt oda is kilátogatni, ha szebb idő lesz...(itt most -3 fok volt és nagy hó)

A nap svéd szava: travbana (ügető, ahol a lovak kis kocsiban húzzák a hajtót, ld. a képet)

Lehet egy otthonnal több?

Pont egy hete vagyok Eskilstunában, ami annak a tesztje, hogy végre egy kicsit kevesebbet utazzak munkaügyben. (Inkább itt maradok egy-egy hétvégét is, amivel olyan 12 órányi utazást spórolok meg Malmöbe és vissza.) Holnap délután megyek haza, ami egyrészt tökjó, másrészt ez az egy hét többnek is tűnik, mint 7 nap.

Most, hogy jóval többet voltam itt, igyekeztem kicsit otthonosabbá tenni ezt a lakást (is). Szerintem sikerült is, kellemes ide hazaérni és már nem olyan, üres ill. személytelen a tér. Ebben hatalmas segítség volt a - már említett - év eleji leárazás, ami szerencsére a lakberendezési boltokat sem kerülte el. A legtöbb apróságot (díszpárna, falióra, terítő, egyéb kiegészítők) a félár feléért vettem :-) A választék pedig tényleg minden igényt kielégítő, nemhiába híres a skandináv design és lakberendezés.

Itt a közelemben IKEA nincs is (ahhoz Stockholmba kellene mennem, ami nem vészes, olyan 1 óra vonattal), viszont van Mio vagy Åhlens, hogy csak két példát említsek. Ráadásul a Mio-ba menve - szombaton - az a meglepetés ért, hogy a végállomás felé közeledve a busz egyszercsak ráfordult egy keskeny erdei bicikliútra, amin nem is mehetnek autók/motorok, csak a busz. Egy erdőszéli, családi házas részen kellett leszállnom, ahol nagyjából a madár sem jár és kristálytiszta a levegő. Tényleg nagyon kellemes környék, bármikor odaköltöznék (így behavazva remekül mutatott pl.). És a bolt csak párszáz méterre volt a megállótól.

És van egy "vadiúj" használt fotelem is (lábtartóval!), a neten találtam a hirdetést. Kis ráfizetéssel házhoz is hozta a volt tulaj, Annelie, aki mint kiderült, nem egy fiatal lány (ahogy képzeltem), hanem egy nyugdíjas néni. Annak viszont elég vagány, legalábbis magyar mértékkel mérve. Miután rosszul emlékezett az utca nevére, a város egy másik pontjáról telefonált nekem, hogy most mi van. Amikor tisztáztuk a félreértést és megkérdeztem, elmagyarázzam-e, merre kell jönnie, magabiztosan kijelentette, hogy nem gond, van GPS az autójában :-)

Egyébként a svédeknél nem divat - vagy inkább nem szokás - a lakások elfüggönyözése, így az utcákon járva remekül lehet kukkolni. Na, én nem az embereket szoktam általában, hanem a lakberendezést. Habár az emberek nem is nagyon szégyenlősek...lásd a szaunákat is :-) A legtöbb lakás nagyon kellemesen van berendezve és az ablakokban ott figyel egy-egy lámpa is. Ebben a téli sötétségben kell is a fény. Habár ma már majdnem világosban indultam el és majdnem világosban mentem svédórára. De azt éreztem, hogy jó hideg volt, olyan mínusz 10 fok. Viszont itt nem omlik össze a közlekedés 10-20 centi hótól, mint Angliában - amiből nekem az ott, helyben blogoló magyarok beszámolója volt a legérdekesebb, pl. a Váratlan szabadnap... a Londonba költözött a tél... vagy a Szükségállapot :-) Mennyivel személyesebb egy-egy ilyen beszámoló, mint egy száraz hír az újságban!

A nap svéd szava: halva reapris (=a kedvezményes ár fele)

Korona vagy euró?

A gazdasági válság hatása, hogy egyre gyakrabban merül fel a kérdés: jó-e Svédországnak a svéd korona - vagy inkább jobb lenne az euró? A témában 6 éve volt népszavazás, és a svédek többsége akkor a nem-re voksolt. Viszont a szakértőktől mostanában leginkább olyan véleményeket lehet olvasni, miszerint az akkori érvek már nem állják meg a helyüket és ma jobban járna az ország az európai pénzzel, pl. stabilabb, kiszámíthatóbb lenne a gazdasági élet. Persze ez még egy hosszú csata lesz (ha lesz egyáltalán...), aminek közel sem egyértelmű a kimenetele.

Így vagy úgy, 2009. január 1-től Höganäs az első "Eurocity" (euró-város) Svédországban, ami azt jelenti, hogy

• az árakat koronában és euróban is kiírják
• az üzletek eurót is elfogadnak, euróban is visszaadnak
• az ATM-ek koronát és eurót is adnak
• a városnak saját, hetente változó euróárfolyama van
• a város euróban számláz, ha valamelyik cég/magánszemély ezt kéri

Höganäs egyébként egy 13.000 fős dél-svéd város, ami leginkább az ott gyártott "Höganäs" kerámiáiról híres.*

De pont tegnap vettem ki pénzt (Eskilstunában) az ATM-ből és annál az automatánál (mert eddig még nem találkoztam ilyennel) választhattam volna eurót is. Magyarországon csak egy ilyenről tudok: Budapesten, a Vörösmarty téren az OTP-nek van ilyen forintos + eurós ATM-je...ha ez még mindig igaz.

A nap svéd szava: minneslapp (bizonylat az ATM-es pénzfelvételről)

* most olvasom, hogy a gyár sajnos pont 2008-ban befejezte a svédországi gyártást és külföldre helyezte ki a gyárat (főleg Thaiföld, Srí Lanka)...

Lótás-futás, svédtanulás

Ma is volt svédórám, ami egyenlő a rohanással, mármint előtte és utána. Előtte, hogy odaérjek időben az állomásra (10-15 perc gyalog), mert onnan 16:45-kor megy az egyetlen busz, amivel odaérek a világvégi Campus-ba (5 órára). Ma volt egy kis svéddgyakorlás már a buszon is, mert egy nénike kétségbeesetten kérdezte tőlem, hogy hová megy a busz. Mondtam neki, hogy a Tingstuhöjden - ej, de szép neve van! - a végállomás. Erre ő: "Jaj, de hát én Tosteröbe megyek!" ...ami egy másik busz végállomása, az 1-esé. Mondtam neki ékes svédséggel, hogy ez a 3-as busz.* Erre ő: "Hát nem néztem én semmit, csak felszálltam." Közben erősen nyomogatta a leszállást jelző gombot és abbéli vágyát fejezte ki, hogy remélhetőleg hamar megáll már ez a busz :-)

De visszatérve az eredeti témához, utána is necces a helyzet, mert a világvégi helyről gyalog kell visszajutnom a vasútállomásra (legalábbis egyelőre nincs biciklim, bár még mindig kölcsönkérhetném az ex-főnökömtől, aki anno felajánlotta az ő másodpéldányát - kérdés, hogy működik-e egyáltalán, hehe), ugyanis fél6 körül elmegy az utolsó városi busz is. Hiába, Strängnäs nem egy Malmö. Emiatt a svédóra után egy kis hosszútáv-gyaloglást csinálok, időre. Ma - pontban 7-kor indulva - pl. így is 19:32-re értem az állomásra, ami még tűrhető. 19:40-kor indul a vonatom Eskilstuna felé. Ha lekésem, akkor várhatok 20:40-ig. (De rájöttem, hogy nem o.k. ez így, legközelebb megbeszélem, hogy végezzünk egy negyedórával hamarabb.) Viszont tegnap éjjel esett a hó, nagyon szép a táj...öröm benne gyalogolni.

És bár minden svédóra után kicsit úgy érzem, hogy kimosták az agyamat (fölöttébb megerőltető 2 órán keresztül úgy beszélni, hogy a szavak 40%-át meg kell próbálnom körülírni, no de az is problémás, hogy milyen szóval?), általában nagyon jó szokott lenni és mindig vannak nagy felfedezéseim vagy megdöbbenéseim. Pl. ma egy sokszor olvasott - de általam még nem ismert - szó jelentését tudtam meg és teljesen meglepődtem, hogy azt jelenti, amit. Az is jó, hogy teljesen szabadon folynak az órák, ha valami érdekes témára találunk, akkor abban jobban elmélyülünk. Pl. ma kitárgyaltuk, hogy milyen érdekes, hogy a svédek nem úgy tekintenek az országukra, mint Európa egyik részére, hanem az angolokhoz hasonlóan azt mondják a többi országra, hogy "a kontinens". A tanárnőm beismerte, hogy tényleg van bennük egy jó adag "sziget-érzés", mert szinte minden oldalról víz veszi körül Svédországot. És nekik minden "délre" van, mert északra már nem nagyon vannak szomszédok :-) De azt sem tudtam, hogy a svédeknél már kb. a 70-es években megszüntették az érettségi vizsgát, mert igazságtalannak tartották, hogy az a pár nap meg szerencse (és a hatalmas stressz) döntse el a végső jegyeket. Ehelyett rendszeresen vannak kisebb vizsgák.

A nap svéd szava (az előbb már utaltam rá): bråttom (sürgős)

* csak az érdekesség kedvéért megjegyezném, hogy Strängnäsben összesen három busz jár, az 1-es, a 2-es és a 3-as :-)

Gyógyszerek és bankjegyek

A tegnap esti meglepetés Eskilstunába érve: ki van írva a nevem a postaládán, a bejárati ajtó mellett, plusz a lépcsőházi tablón is. Pedig épp hoztam magammal feliratozott cetliket, hogy bevarázsoljam őket a megfelelő helyekre, de teljesen fölösleges volt. Ez annak lehet a folyománya, hogy pár napja kaptam értesítést, hogy "jóváhagytak" a házban, vagyis legálisan itt lakhatok, nincs ellenem kifogásuk. Ezek szerint nem véletlen, hogy mindenkinek egységes formátumban van kiírva a neve. Hurrá :-)

Aztán: sikerült kissé meghűlnöm, de az otthonról hozott gyógyszerkészleteink ezen része éppen elapadóban van. Ráadásul a malmöi gyógyszertárak nyitvatartása is egészen bizarr, reggel 10 előtt lehetetlen nyitva találni őket. Pláne amennyit én Malmöben vagyok... Szóval tegnap koppenhágai munka után, reptéri vonatra szállás előtt dán gyógyszertárban voltam. Miután az egyik dán kolléganő felvilágosított, hogy Neocitran-t vagy ilyesmit ne is keressek - "mi ilyeneket nem használunk", mondta, miközben a markomba öntött pár Panadil-t (=Panadol) - , a gyógyszertári polcokon örömmel fedeztem fel a Strepsils-t (anti-drogosoknak: ez torokfájás elleni szopogatós cukor). Kicsit olyan érzés volt, mintha egy régi ismerőst láttam volna meg az utcán. Kivételesen pozitívan gondoltam a globalizáció nevű jelenségre is :-)

Külön vicces volt a gyógyszertárban a sorszámok alapján szólítás is: ugyan ki volt jelezve az aktuális sorszám, de csak egy helyen, eközben kb. 5 patikus kezelte az embereket, azaz mindegyikük hangosan mondta az "ő" számát, néha egyszerre beszéltek. A svédekkel ellentétben a dánoknál a kétjegyű számoknál az egyeseket jelölő számot mondják először (pl. hatvanöt helyett öt-és-hatvan, konkrétan "seks og tres", habár utólag megállapítottuk, hogy ez a sorrend a németben is), de ez kicsit segített is, noha jópár számot teljesen furán mondanak. Na meg az összes szót, mellesleg :-) Naszóval, szereztem gyógyszert és még maradt is a vicces zsetonjaimból (= dán korona, még mindig keverem őket), ami nekem kicsit játékpénz-jellegű, na.

Apropó, játékpénz! Tegnapi hír, amit először el sem hittem: Dániában egy nő sikeresen meggyőzött egy - valószínűleg igencsak zöldfülű - banki alkalmazottat, hogy váltsa be a kétezer "svéd koronáját" (ami valójában Monopoly játékpénz volt!) dán koronára. Viszont vesztére másnap is visszatért, amikoris lefülelték és most már "kiszabadulsz a börtönből" kártyára is szüksége lesz, hogy játékban maradjon :-)))

A nap szava: apoteket (gyógyszertár)

Változások, 2009

Az új évvel pár újdonság is belopózott az életembe, ami a munkát és környékét illeti:

• Új főnököt kaptunk, pontosabban az "igazi" főnökünk (akit én nem ismertem eddig, csak a karácsonyi ünnepség előtt váltottam vele pár szót) gyesen volt és most jött vissza dolgozni. Itt teljesen természetes, hogy az apukák is gyesen vannak a babával (ezt papaszabadságnak, azaz pappaledighet-nek nevezik). Ezek után már nem is lepődtem meg, hogy Hans saját sütésű sütivel készült az első csoportmeetingünkre...nagyon helyes :-)
  
  
• A mai nappal én is beköltöztem az új irodánkba (Strängnäs), ami duplája az eddiginek, bár többen is vagyunk benne: 2-3-4-en, attól függően, ki hol dolgozik éppen. Stratégiailag ugyanolyan fontos helyen van, mint a korábbi szobánk (=a konyha tőszomszédságában). Egy csigalépcső vezet erre a szintre - kastélyszerű, bár kissé veszélyesnek tűnik - és végre nem csak az ebédlő ablakaira látunk, hanem van panorámánk is a szomszédos fenyőerdőre.
  
  
• Az eskilstunai albérletem is idei dolog, bár erről már írtam korábban. Már szinte teljesen otthon érzem magamat benne, bár egy-két bútor még elférne, pl. egy kényelmes fotel...úgyhogy időnként ránézek a használtbútor-piacra a neten. Egy-egy hosszú utazás után - ld. tegnap este, amikor a vonat késése miatt egy órával később érkeztem meg - jólesik bezuhanni az ágyba. Következő felderítendő dolog: a város nappal. Erre hétközben nulla alkalmam van, de talán jövő hétvégén lesz belőle valami. Ja, és első alkalom, hogy igazi postaládám is van, kulccsal! Svédországban amúgy nem jellemző, mert az ajtón át dobják be a postát.
  
  
• Viszont január 11-től az éves vonatbérletem nem érvényes a Koppenhágába menő vonatra, ugyanis azt már nem a svéd államvasutak (SJ) üzemelteti, hanem több helyi közlekedési vállalat összefogott és átvette tőle. Szóval most külön kell jegyet vennem, ami plusz idő és macera (bár nem vészes), plusz meg kell előlegeznem a pénzt saját zsebből. Na jó, beismerem, több is veszett Mohácsnál...
  
  
• De hogy valami pozitívumot is írjak a vasúttal kapcsolatban, épp tegnap volt a premierje, hogy munka után közvetlenül Koppenhágából indultam észak felé a - svéd! - X2000-es vonattal (vagyis nem Malmöből). Ugyan a vonat végül késett, de maga az ötlet nem rossz, mert időt lehet vele megtakarítani, kb. 3 órányit. És pénzt is, ugyanis ezt a vonatot szerencsére továbbra is az SJ üzemelteti, azaz továbbra is ingyen utazom vele. Lassan már nincs olyan kombináció, amit ki ne próbálnék, de a vonatozásról külön is fogok még írni, annyira komplex dologról van szó (és remélem, egy picit érdekes lesz a téma a kívülállóknak is).

A nap svéd szava: flyttning (költözés)

A tavasz előszele

Még a reggeli -11 fokban (Eskilstuna, péntek 7:30) is felvidított ez a fényplakát, miközben a vasútállomás felé vágtattam. "Boldogság - a Plantagen szerint". (Plantagen = egy hatalmas növényáruház.) Pont tegnapelőtt (január 15.) volt itt a tulipánok napja. Egyre több helyen tűnnek fel a csokor tulipánok, még a szupermarketekben is. Hát igen, a karácsony- és újév-projekteknek vége, mindjárt itt a tavasz. Ha nem is január végén, de fokozatosan hosszabbak lesznek a nappalok és rövidebbek az éjszakák...de szép is lesz :-)

Egyébként nálunk is egyre több virág van az ablakban, már alig férnek. Például az a kitartó típus az egyre több levelével, amit tavaly egy fémtermoszban hoztunk ki a repülőn. Akkor még belefért, de ma már ez a mutatvány nem menne. Plusz az a keménylevelű ananász, amit egy megevett gyümölcsről levágva plántáltunk és már majdnem feladtuk, hogy lesz belőle valami. Most egyre szebb. Aztán két tömzsi kaktusz csinos barnamintás kaspóban. Egy közepes méreű zamioculcas, aminél igénytelenebb és dekoratívabb növényt nem ismerek. Meg 3 orchidea, amiből kettő most is virágzik.

A céges ebédlőben is lecserélték a mikulásvirágokat helyes kis tavaszi virágokra. És sajnos az a hölgy sem dolgozik már ott, aki mindig olyan kedvesen adta az ebédet (sőt, egyszer még receptet is kértem tőle a jól sikerült előző napi ebéd kellemes emlékétől felbátorodva). Az aggályait eloszlatandó megnyugtattam, hogy svédül is tökéletes lesz ;) És még egy kolléganőtől elbúcsúztunk pénteken egy kis sütizés keretében. A puszi-puszihoz szokott lelkem meglepődött attól a rengeteg öleléstől, amivel mindenki elköszönt Britától. Ezek után mondja valaki, hogy a svédek hidegek és távolságtartóak! (Különben egyéb személyes tapasztalataim szerint sem azok.)

A nap svéd szava: krukväxt (cserepes virág)

Az összes ünnepen túl

Ma munkaszüneti nap volt Svédországban, mégpedig a karácsony 13. napja (=trettondagen, Magyarországon Vízkereszt néven ismert), ami a dánoknál a Háromkirályok ünnepe és ugyan náluk munkanap, de mégis benne van a dán asztalinaptáramban, amiben van még pár érdekes tétel, pl. mindenféle hercegek meg hercegnők nevével jelölve. Saját tippem szerint ezek a kékvérű családtagok születésnapjai lehetnek, de aki biztosabbat tud, világosítson fel ;)

Egyébként a svéd ünnepekben az a para :-), hogy amit néven neveznek, azt csakis úgy hajlandóak nevezni, pl. a boltok nyitvatartási idejében vagy a tévéműsor-újságban is. Így a kedves külföldi, aki nem tud svédül, nézheti a zárt boltajtót és tűnődhet, hogy vajon mi is van most. Pl. az ICA Maxi oldaláról ollózva:

Nyårsafton: 8-18

Nyårsdagen: 8-22

Trettondagsafton: 8-22

Trettondedag Jul: 8-22

(megfejtés:

december 31

január 1

január 5

január 6)

...és ez csak a legutóbbi eresztés, természetesen karácsonykor ugyanez volt a helyzet.

Ünnep ide vagy oda, a hosszú évvégi ill. év eleji lustálkodás (és a tegnapi, koppenhágai első munkanapom) után eljött ez a nap is, és ismét északnak vettem az irányt, ezúttal extra nagy csomaggal, lévén egy (majdnem) üres albérletbe kell paplan + párna + ágynemű + törölköző és egyebek is - amik egy szállodában hozzátartoznak a berendezéshez. A jó hír az, hogy ezeket csak egyszer kell idecipelni, és itt fognak rám várni a jövő héten és utána is :-) A szállodai szoba után - ami olyan 10-12 négyzetméter lehetett? - ez a barátságos színekkel festett, otthonosan berendezett 40 nm egy egész kis birodalomnak tűnik. És a szállodában mindig hiányoltam a hűtőt, itt meg van egy hatalmas. Meg mikró. És még pirítóssütő is. Nem lesz ez rossz...persze alapból a hűtő is üres volt, de még Malmöben, a neten - majd élőben, Eskilstunában is - felkutattam egy olyan szupermarketet, ami ma is nyitva van, mégpedig este 10-ig.

A tegnapi nagy hideg után (-7 fok Malmöben és Koppenhágában) tartottam tőle, hogy itt majd kockára fagyok, de egész kellemes idő van, csak fagypont körül. És hó! Amit Malmöben nélkülöznünk kellett mostanában. És természetesen ez a bejegyzés nem jött volna létre az új lakóhelyemen lévő wifi nélkül :-)

A nap svéd szava: inflyttning (beköltözés)

Az én kis szállodám

Ami persze nem az enyém, de október eleje óta már jópár éjszakát eltöltöttem itt - átlagban heti kettőt - úgyhogy mostanra szinte a második otthonom lett. Sok mindent szeretek benne: a családias, békebeli hangulatot (összesen 12 szoba van csak), a svéd-country stílusú berendezést, a csodálatos fekvést (közvetlenül a tóparton), a csöndet, a barátságos tulajdonosnőt és alkalmazottját (Jessica és Saga), a rengeteg könyvet és újságot, a reggeli bőséges gyümölcstálat, a wifit :-) (ingyen internet)...így karácsony előtt pedig a dekorációkat, pl. a vicces csupaszakáll Mikulást és a hetyke julbock-ot (a már korábban is említett karácsonyi kecskét) és különösen az ingyen glögg-öt (termoszból!) mazsolával, fűszeres keksszel (pepparkaka!) és mandulával körítve. Kedvenc sportommá vált esténként kiosonni a hosszú folyosóra, csak úgy cipő nélkül végigtrappolni a szőnyegen ill. le- és felfutni a kőlépcsőkön :-), és beszerezni egy adagot a fentiekből. A múlt héten konkrétan majdnem az infarktust hoztam egy pasasra, aki gyanútlanul lépett az esti reggelizőhelyiségbe és nem vette észre, hogy én is ott vagyok a karácsonyi fények által keltett félhomályban :-)

Apropó, könyvek. Minden szobában van 1-2 régebbi képes évkönyv, pl. itt, ahol most ülök, egy 1967-es és egy 1976-os Kamera figyel a mögöttem lévő kispolcról. Egy ilyen könyv valóságos időutazás: svéd szemmel nézve az adott év fontosabb - vagy kevésbé fontos, de érdekes - svéd és nemzetközi eseményeit szedi csokorba, sok fotóval illusztrálva. Izgalmas olvasmány! Hippik, háborúk, politikusok és művészek, mindennapi életképek, jelenetek a svéd királyi család életéből (a királyi esküvő 1976-ban), jelentős sportesemények (pl. svéd teniszsikerek), Nobel-díjak, hőhullám, árvíz, stb. A múltkor az egyik könyvben az eredeti, 60-as évekbeli számla is benne volt...valahogy az időtlenség szele csapott meg.

A szállodában minden szoba egy-egy történelmi személyről van elnevezve, akik nem igazán szerepeltek a tanulmányaimban, ugyanis helyi kötődésük van Strängnäshez vagy Sörmlandhoz. Pl. St. Eskil, Rogge püspök, Berit Spong (író- és költőnő), Johan Adler Salvius (diplomata a XVII. századból). Azt is a hotel weboldaláról tudtam meg, hogy pont itt a közelben Laurentius püspök alapította az első svéd nyomdát, ahol Svédország első újságát is nyomtatták.

Szóval, jó kis hely ez a Hotel Laurentius. Ha valaki éppen errefelé jár és szállodát keres, szerintem az egyik legjobb választás. És még szaunájuk is van! Kicsit fáj is érte a szívem, ugyanis pont a mai napon került aláírásra az a szerződés, ami szerint januártól már nem itt fogok lakni, hanem egy helyes kis lakásban, egy kőhajításnyira Eskilstuna belvárosától (ez egy kissé nagyobb városka, vonattal csak negyedórára innen). No de egy szóval sem panaszkodom, én akartam így, hogy legyen egy hely, ami kicsit az enyém :-) De ez már egy következő történet lesz...

A nap svéd szava: frukostbuffé (reggeli svédasztal)