Simone

Tegnap délután, Malmö felé autózva tűnt fel az autópálya melletti hatalmas, világító kijelző, miszerint az Öresund-hídon erős szél van, teherautóval nem ajánlott a hídra hajtani. Aztán az újságokban, a hírekben egyre-másra bukkantak fel a közelgő viharra figyelmeztető hírek. Miszerint ma lesz a csúcspontja. Ma még biciklivel jöttem haza a munkából úgy fél 4 tájban, észleltem, hogy tényleg eléggé fúj a szél, helyenként széllökések vannak. Itt még nem gondoltam, hogy vészes lenne a helyzet.

Aztán amikor felmerült, hogy még ma vonattal kellene menni valahová, a Skånetrafiken (a helyi közlekedési vállalat) weboldalán hatalmas piros térkép virított, miszerint ma du. 4 után semmilyen vonat nem megy, nincsenek vonatpótló buszok sem. Először azt írták, csak az Öresundståg közlekedik (azaz a hídon átmenő vonat, Koppenhágába és vissza), de hamarosan azt is leállították. Nemrég (20 h) a Kastrup nemzetközi repteret is lezárták (Koppenhága).

Mindezt a 3-as fokozatú viharjelzés miatt (ami nemcsak Skåne-re, hanem Svédország nagyobb, déli részére érvényes, pl. Göteborgra is). A 3-as fokozatú figyelmeztetés - Klass 3 varning - a legmagasabb, azt jelenti, hogy a lakosság nagy veszélyben van és rendkívül jelentős károk keletkezhetnek fontos szolgáltatásokkal kapcsolatban (pl. áram), a lakosságot arra kérik, hogy tévén, rádión vagy interneten kövessék a fejleményeket. Ez konkrétan 30 m/s (kb. 110 km/h) erősségű - vagy nagyobb - szelet jelent és emiatt veszélyes a szabadban tartózkodni. Nagy károk várhatóak a fákban/erdőkben és az épületekben, nagyon komoly közlekedési zavarok alakulhatnak ki. (A vízen ez azt jelenti, hogy a nagyobb hajóknak is a kikötőben kell maradniuk.)

Az egyik, ebédidőben megjelent újságcikkben egy biztosítási szakember azt nyilatkozta, hogy ha valakinek nincs házbiztosítása, még ma sem késő megkötni, pl. telefonon, a lényeg, hogy mától legyen érvényes (és ne ma éjféltől). A megállapodás számít, nem a biztosítási díj befizetése, az lehet később is.

Szóval ma már nem mentünk sehová, de az itthonülés sem nyugalmas. A vihar - amelyet itt Svédországban Simone-nak neveztek el és Nagy-Britannia felől érkezett - tényleg bedurvult és ami nálunk a leglátványosabb, akusztikailag, az az erkély ablaktábláinak folyamatos támadása. (Ez nem is igazán ablak, elhúzható ablaktáblák vannak az erkélyen a kert felé, így közel sem zárnak úgy, mintha ablakok lennének.) Ijesztő hangja van, az első órákban mindig összerezzentem és figyeltem, nem rántja ki-e a szél őket...most már kezdem megszokni.

De a neten persze látom, mik vannak máshol: széthasított fák, felborult építkezési állványok, lerepült háztetők, extrém nagy hullámok a tengerparton, pl. ez a hajó a mérete ellenére sem úszta meg a kárt, és van ahol áramszünet van (a legfrissebb hírek szerint 58.000 háztartásban, ebből 28.000 Skåne-ban van...nagyon-nagyon remélem, hogy mi megússzuk). Sajnos Dániában megvan az első halálos áldozat is, akit egy repülő tégla talált el :-( A mentőszervezetek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a kidőlő fák nagyon veszélyesek és aki tud, maradjon otthon.

Egy olvasói kommentár az egyik újság online kiadásában: "Kénytelen voltam kimenni a kutyával, de alig mentem 50 métert, a szél felborított, beütöttem a fejemet és a hátamat. Ne menjetek ki!" Egy másik olvasó 18:24-kor arról tudósított, hogy ugyan a repülője már 16:20-kor megérkezett Kastrup-re, de nem akarják őket kiengedni a repülőből a széllökések miatt és az egész repülő rázkódik. De amúgy sem jutna haza Malmöbe a híd lezárása miatt, pedig jó lenne, mert már több, mint 24 órája utazik...

A legutóbbi veszedelmes viharok errefelé (ezek még pont az ideköltözésünk előtt voltak, ezért a mostani felkészületlenségem):

• Gudrun (2005. január) - Dél- és Nyugat-Svédország, az orkánerősséget Nyugat-Blekinge-ben érte el, ez 42 m/s (150 km/h) volt. 415.000 háztartás volt áram nélkül és 75 millió köbméter erdőt pusztított el a vihar Götaland-ban.
  
  
• Per (2007. január) - legnagyobb sebessége 40 m/s (144 km/h) volt, ezt ugyanott érte el, ahol Gudrun. Kb. 440.000 háztartás maradt áram nélkül és 12 millió köbméter erdőt tarolt le az orkán.

Az Öresund-hídon 70 km/h-ra korlátozzák a megengedett sebességet ha 15 m/s (55 km/h) az oldalszél. Ha a szél erőssége eléri a 25 m/s-ot (90 km/h), függetlenül a szél irányától, lezárják a hidat. A hídon történő vasúti közlekedést - amely az alsó szinten történik - viszont csak 33 m/s-nál (120 km/h) állítják le.

Ahogy most olvasom, már Simone is elérte a 41,4 m/s-ot, Halmstad-nál. Remélem, lassan elcsendesül, az előzetes figyelmeztetés szerint az esti órákban már lanyhulásra lehet számítani, kérdés, hogy mikortól?

Még egy frissebb kommentár (20:16) valakitől, Kristianstad-ból: Gudrun gyerekjáték volt ehhez képest! Maradjatok bent! Most jövök a Willys-ből (szupermarket), a parkolóban egy bevásárlókocsi röpködött!

Ui.: Olvasói fotók a Sydsvenskan oldalán a viharról.


A nap svéd szava: strömavbrott (áramszünet)

Víziók az Eurovízió előtt

Medvecukor, bodzavirág, rebarbara, vörös chili és almamenta - ezek a malmöi Eurovíziós Dalfesztivál "hivatalos ízei". Jópár tehetséges szakács és szakácstanuló egy eredeti menüsor komponálásán dolgozik, amelynek az alapanyagai helyben és környezetbarát módon lettek termelve és egytől-egyig biotermékek. Vagyis nem lesz benne marha- vagy disznóhús, viszont annál inkább tőkehal, lazac, kagyló, rén- és jávorszarvas, bárány, fűszerek és mindenféle gyökérzöldség (rotfrukt), na, őszintén szólva nem tudom, van-e ennek a szónak frappáns magyar megfelelője. Ez a svéd gyűjtőszó olyanokat foglal magában, mint a burgonya, hagyma, zellergyökér, paszternák, répa, retek (mogyoró nem...), stb. Cél, hogy a dalfesztivál kapcsán idelátogatók kellemes, eredeti ízbenyomásokkal távozzanak majd.

Ami nagyon jól hangzik és abszolút dicséretes törekvés, de a tegnapi City Malmö (ingyenes napilap) egyik krónikása megpróbálta elképzelni, mi is lesz itt 3 hét múlva. Itt vagyunk ugye alapból mi, akik itt lakunk - olyan 280.000-en. A becslések szerint az összeurópai zenefesztivál ideje alatt plusz 100.000 látogatóra lehet számítani. Ezek az emberek a) enni és inni; b) közlekedni; c) szórakozni fognak. Legalábbis elméletileg. Valójában a kávézók már most is tele vannak, az ünnepek előtt hatalmas sorok vannak a Systembolagetben és nem lehet taxit fogni, valamint a malmöi meccsek után sorok kígyóznak a jegyautomaták előtt. Ezeket mind vissza fogjuk sírni - írja Sofia Petersen -, amikor a 20. héten a teljes infrastruktúra összeomlik a 100.000 turista súlya alatt. Hogy a mobilhálózatról ne is beszéljünk...

És hová mehetnek az emberek szórakozni? Van egy darab nagyobb hely a városban (Slagthuset - a vonzó Vágóhíd nevet viseli), amely kb. 5000 embert képes befogadni, a többi kisebb hely is összesen körülbelül ennyit. Plusz párezer még biztosan befér a fesztiválhoz kapcsolódó sátoros helyekre. Már csak 88.000 kiéhezett, mindenhonnan kizárt fesztivállátogató fog a városban kerengeni. Gyalog, mivel nem fognak zöld ágra vergődni a Skånetrafiken - helyi közlekedési társaság - jegyanarchiájával. (Nincs olyan, hogy felszállok a buszra és veszek egy jegyet. Nincs készpénzes fizetés, egy speckó Jojo kártya kell hozzá.)

És 1700 nemzetközi újságíró is tudósítani fog az eseményekről, valószínűleg a saját tapasztalatokról is. A fentiek alapján egy dolog biztos: aki efféle élményeket szerez, az magasról tenni fog arra, hogy Malmö medvecukor és bodzavirág ízű...

De hogy optimisták legyünk, az újságíró szerint igenis nagy lehetőségek vannak ebben a potenciális fiaskóban. Elő a kávétermoszokkal, a virágmintás hűtőtáskákból előbukkanó házi sajtosszendvicsekkel, az egyszer használatos grillen sütött húsokkal...szabjunk egy csinos árat és érezzük az euró illatát :-)

Mondjuk ezek után nem tudom, mire számítsunk, ami az egyéni túlélést illeti. Lehet, hogy nem lesz olyan egyszerű a városban biciklizni sem, ha belegondolok. Vajon az élelmiszerboltok is totál tele lesznek? Jobb, ha egyenesen otthon maradunk azon a pár napon? :-) De nagyon remélem, hogy jó vége lesz ennek a sztorinak. Nem hagyom magamat elrettenteni: jópár város már sikeresen túljutott rajta, akkor csak így lesz Malmövel is.

A nap svéd szava: kylväska (hűtőtáska)

Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

Ami jól működik (2. rész)

Még néhány dolog a mindennapokból - vásárlás, utazás, stb.:

• Öppet köp (nyitott vásárlás) - az összes boltban teljesen általános, hogy a kedves vásárló meggondolhatja magát 14 / 30 / 90 / stb. napon belül (üzlete válogatja, mennyi ez az idő), sőt ismerek olyan webáruházat, ahol ez 365 nap (ők ráadásul fehérneműt árulnak!). Természetesen indoklás nélkül visszaadják a pénzt, teljesen korrektek. Tehát nem kell levásárolni a termék árát. Ezzel még soha semmilyen problémánk nem volt, pedig rendszeresen szoktunk vele élni. Ezt az érzést Magyarországon pl. az IKEA-nál lehet megtapasztalni (90 nap ill. IKEA Family klubtagság esetén 120 nap pénzvisszafizetési garancia).
  
  
• Szkennelés a szupermarketekben (självscanning) - pl. az ICA-ban vagy a Willy:s-ben. Kell hozzá egy mágnescsíkos ügyfélkártya (ez esetenként egyben bankkártya is), amit a bejáratnál lehúzva egy kézi vonalkódleolvasót szerezhetünk. A kiválasztott árukat beszkenneljük, majd egyből a szatyrunkba pakoljuk. Praktikus, hogy mindig látjuk, hány koronánál járunk. A zöldség/gyümölcsrészlegen mi nyomtatjuk a vonalkódot, ami a mérlegből jön ki (nem felejtjük el ezt is beolvasni). A vásárlás végén "dokkoljuk" az olvasót egy toronyban majd egy érintőképernyős monitoron jóváhagyjuk a vásárlást és fizetünk a kártyánkkal. (Ha valami gond lenne, kérhetünk humán segítséget, amúgy teljesen önállóan megoldhatjuk a feladatot.) Ebben az is jó, hogy a hagyományos pénztárral ellentétben itt sosincs sor, gyorsan megy az egész. Időnként kaphatunk szúrópróbaszerű ellenőrzést, vagyis a gép szól nekünk, hogy várjunk egy pénztárosra, aki ellenőrzi, hogy tényleg mindent beszkenneltünk-e. Az izgalom percei :-) Emellett természetesen vannak hagyományos pénztárak is, ha valaki a sorban állást preferálja.
  
  Egyébként az IKEA-nál is van lehetőség szkennelésre, de ott a szkenner a fizetőterminálnál van (vagyis nem hurcoljuk magunkkal a boltban), így ott kell egymás után beolvasni az árukat, majd szintén bankkártyával lehet fizetni.
  
  
• Könyvtár - az egyik kedvenc témám ;) Az interneten lehet könyvet lefoglalni és azt az általunk megadott könyvtárba kérni. A könyvek határidejét is online lehet meghosszabbítani. Van egy "javaslat" szekció is a weboldalukon, ahol az általunk óhajtott - de a könyvtárban még nem létező - könyv adatait lehet megadni. Nemrég kipróbáltam, bár nem vártam tőle sokat, ráadásul egy angol nyelvű, kissé alternatív könyvről volt szó. Meglepetésemre hamarosan beszerezték és elsőként ki is kölcsönözhettem :-)
  
  
• Jojo-kártya (Skånetrafiken) - a skåne-i közlekedési vállalat megoldása készpénz és buszjegy helyett: egy zöld plasztiklapba rejtett rádiós chip, amit csak hozzá kell érinteni a buszsofőr melletti leolvasóhoz. A Jojo-kártyát feltöltve lehet venni, lehet rajta bizonyos leutazható összeg (buszjegy funkció) ill. ún. period (bérlet funkció), de a kettő együtt is létezhet egy kártyán. Ilyenkor a leolvasó először azt nézi, van-e érvényes bérlet rajta - ha nincs, akkor buszjegynyi összeget von le a kártyáról, ami így 20%-kal olcsóbb a készpénzes árhoz képest (ami csak elméletben létezik, valójában nem lehet készpénzzel fizetni a buszon). A kártyát érdemes regisztrálni a neten, ugyanis ilyenkor elvesztés esetén újat kaphatunk, az elvesztett kártyán lévő összeggel feltöltve. A kártya pénzzel feltöltése történhet a Skånetrafiken ügyfélszolgálatain / rengeteg értékesíti ponton (pl. újságosok, trafikok) / Skånetrafiken automatánál - vagy interneten. A kártya egyébként nemcsak buszon, hanem vonaton (kivéve SJ, ami egy másik társaság) is érvényes, a szomszédos megyékben és Dániában is bizonyos szakaszokon. Pl. ha Koppenhágába megyünk, nemcsak a célzónáig érvényes a vásárolt jegy, hanem az ottani helyi tömegközlekedésre is.
   
• Reptéri busz (Flygbussarna) - Több svéd városban is közlekednek (Malmöben is). Legegyszerűbb az interneten megvenni a menetjegyet. Alapból egy kinyomtatandó file-t kapunk a végén, amelynek a vonalkódját felszálláskor be kell olvasnunk a buszsofőr vonalkódolvasóján. Vagy ha nem akarunk (vagy nem tudunk) nyomtatni, 3 korona felárért sms-jegyet kaphatunk. Szintén nem lehet a buszon készpénzzel fizetni. Bankkártyával igen, de a tapasztalatok szerint nem mindegyik működik, érdemesebb előre megvenni a jegyet (ezzel a busz pontos indulását is elősegítjük). A viszonylag sokfelé megtalálható Pressbyrån-nál (újságos) is lehet jegyet venni.

A nap svéd szava: grönsaker (zöldségek)

Túl régóta...

...vagy Svédországban, ha

• "egy bankba / gyógyszertárba / postára / stb. belépve a legelső dolog amit keresel a sorszámot adagoló gép" (bár igazából posta mint olyan nem igazán jellemző, inkább pl. a szupermarketek bejáratánál van egy pultos rész, ahol ilyesmiket lehet intézni)
  
  
• "a "Jah hahh" hangzású éles levegővétel a szókincsed részévé vált, a svédekhez hasonlóan helyeslésre használod"
  
  
• "laktózérzékennyé válsz" (nem vicc, tényleg sokakkal előfordul - egyébként a lakosság 14%-a laktózérzékeny)
  
  
• "nagyon ideges leszel, ha a busz 2 percet késik" (sőt, a menetrendbe bele van írva, hogy kb. 4 perccel a kiírt időpont előtt legyünk a megállóban és tényleg sokszor jön hamarabb a busz)
  
  
• "úgy gondolod, hogy nagyvonalú az ICA-tól (ika; szupermarket), hogy 2500 korona levásárlása után (kb. 82.000 Ft) kapsz egy 25 koronás (kb. 820 Ft) bónuszcsekket" (ez így van, tanúsíthatom, nem túlzás!)
  
  
• "már nem tartod furcsának, hogy amikor a gyerekeidhez az anyanyelveden (pl. magyarul) beszélsz, ők svédül válaszolnak"
  
  
• "abszolút korrektnek tartod, hogy ha egy amerikai mozifilmben szerepel egy svéd színész, akkor a filmkritika minimum fele arról szól, hogy milyen jó/rossz volt a színész, még akkor is, ha csak egy mondatot mondott" (sőt, továbbmegyek: a legújabb James Bond filmben, a Skyfall-ban a svéd kedvenc Ola Rapace az egyik negatív szereplő, hatalmas dicséretözön volt mindegyik kritika a bemutató tájékán, aztán kb. a harmadiknál azért odaírták, hogy "kár, hogy egy szót sem szólt"...)
  
  
• "tudod legalább két svéd miniszter nevét"
  
  
• "a pénztárcádban több plasztikkártya lapul, mint egy hollywood-i szupersztárnak" (pl. klubkártyák, benzinkártyák tömkelege...a kávézóban is tagsági kártyával fizet az ember, mert úgy olcsóbb)
  
  
• "a rövidtávú memóriádban kizárólag a "Hej" és "Hej Hej" szavak vannak"

(A korábbi Tipikus, tipikus és Hatások és mellékhatások bejegyzésekben elkezdett lista folytatása, ausztrál forrásból.)

A nap svéd szava: kölapp (sorszám)

A szükséges medvecukor

Aki egy kis időt eltölt Svédországban, hamar felfedezi, hogy itt nagy kultusza van a lakrits-nak, amit mi magyarul medvecukornak nevezünk. Magyarországon nem is igen szoktam látni a boltban (bár tévedhetek is, mostanában ritkán járok arrafelé), itt viszont annyi formája és megjelenése van, hogy felsorolni is nehéz.

Alapból van ugye a csomagolt lakrits, de abból is különböző erősségűek ill. más-más gyártók termékei. Ha valaki alapból nem utasítja el ezt az ízt, annak érdemes többfélét is kipróbálnia, nagyok lehetnek a különbségek. Aztán ott van a kimért verzió, amiből magunknak lapátolunk a papírzacskóba a szupermarketben, akár vegyesen a többi cukorkával/csokival (én ez utóbbit ajánlom, mert töményen sok lehet a lakrits...én szóltam!). Sőt, maga a medvecukor is gyakran van más cukorral kombinálva, mint ahogy a fenti képen is látszik. Jó tudni, hogy ha a medvecukor nem édes, hanem sós, akkor salmiak-nak hívják, ami finnül salmiakki :-).

Amikor először láttam lakrits-os jégkrémet, szó szerint elhűltem. Azóta tudom, hogy ebből is van többféle. Persze létezik medvecukordarabokkal töltött csoki is. Na meg rágógumi is van, pl. a lakrits-málna egy szokásos kombináció. Ja, és a teát ne feledjem. Viszont a csúcs - szerintem - a medvecukor ízű snus. A snus-ről még 2008-ban írtam, ez is egy svéd specialitás.

De mindent lehet még fokozni: 2009 óta minden év áprilisában megrendezésre kerül a lakrits-fesztivál Stockholmban, előadásokkal, kóstolókkal, sőt bűvészekkel (akik eltüntetik, majd elővarázsolják a medvecukrot). Legközelebb 2013. április 20-21-én lesz ilyen fesztivál.

Könyv is jelent meg a témában, "Lakrits: egy szerelmi vallomás feketében" címmel, ami nagyon alaposan kivesézi a témát.
 
Nem tudtam, de a medvecukor alapanyaga az édesgyökér-kivonat, és gyakran az ánizsolaj is. Az édesgyökeret korábban gyógyszerként használták, az 1970-es években még lehetett kapni a svéd gyógyszertárakban. Egyes kutatások szerint rákmegelőző hatása van (legalábbis állatoknál ezt tapasztalták). Túlzott fogyasztása viszont mérgezést okozhat, olyan nem kívánt hatásokkal, mint magas vérnyomás, ödéma, káliumhiány és hormonális változások, amelyek a szervezet sószintjét befolyásolják. Általában ez enyhe tünetekkel jár, de ritka, szélsőséges esetben életveszélyes állapot is kialakulhat. Svédországban évente kb. 10 mérgezéses eset fordul elő.

Egy kis lakrits-statisztika (1991-es adatok, de szerintem ma is igaz lehet):

• Éves svédországi import:
  - 4 tonna édesgyökér
  - 267 tonna lakritskivonat
  - 5390 tonna lakritstartalmú édesség
• Éves svéd lakritsfogyasztás:
  - 1 kg / fő
• Éves lakritsfogyasztás a többi északi országban:
  - 1,5 - 2,5 kg / fő

A nap svéd szava: godis (ejtsd: gúdisz; vegyes édesség, főleg a kimérhető fajtára használják)

Körkérdés a boltban

Bírom azokat a mini közvélemény-kutatásokat, amiknek az eredménye a napilapokban szokott megjelenni, a legkülönbözőfélébb témákban (hová utazol nyáron? mi legyen az újszülött trónörökös neve?). Persze az eredmény egyáltalán nem reprezentatív, de általában érdekes.

Úgy tűnik, a svédek szeretik ezt a "sportot". De ki ne szeretné megmondani a magáét? Nekem meg az tetszik benne, hogy jobban megismerhető az emberek gondolkodása, értékítélete, preferenciái.

Időnként felbukkan egy-egy izgalmasabb, eredetibb körkérdés, mint pl. a napokban a közeli szupermarketben, a hirdetőtáblán, egyenesen az apróhirdetések között. Muszáj volt lefényképeznem :-)

Íme a fordítás:

-----  -----  -----

SZIA, A NEVEM SMILLA ÉS 10 ÉVES VAGYOK. ÉN ÉS A PAPÁM AZON VITATKOZUNK, HOGY MELYIK A JOBB, A SAMSUNG VAGY AZ IPHONE.

SZERINTEM A SAMSUNG A JOBB
HÚZZ IDE EGY VONÁST
I

SZERINTEM AZ IPHONE A JOBB
HÚZZ IDE EGY VONÁST
IIII

ÜDVÖZLETTEL, SMILLA

-----  -----  -----

A papírhoz egy ceruza is oda van erősítve, a biztonság kedvéért...

Ui.: Bevallom, a meglepődéstől elfelejtettem szavazni.


A nap svéd szava: år (év)

Helyi specialitások

Egy ideje gyűjtögettem őket, mint rövidebb érdekességeket. Mármint magyar szemmel, mert egy svédnek természetesen ezek nem izgalmasak. De ezt talán az egész blog tartalmára elmondható :-)

Íme:

• Ha az ember főiskolára/egyetemre jár, tudnia kell, hogy pl. a 10 óra azt jelenti az órarendben, hogy 10:15-kor kezdődik az előadás. Ezt "akademisk kvart"-nak hívják és állítólag az a története, hogy régen a diákoknak nem volt (kar)órájuk - ill. mobiltelefonjuk - és amikor a templom órája elütötte az egészet, abból tudták, hogy még van egy negyedórájuk, hogy odaérjenek az előadásra :-) Viszont figyelem (svédül: OBS!), ha vizsgázik az ember, akkor a 10 óra az pontosan 10:00 és nem több. Na, erre már nem tudom a magyarázatot, talán így 1 óra van a körmölésre/szóbelire, nem csak 45 perc. Valaki? Ötlet?...
  
  
• A rossz helyen parkoló bicikliket nemcsak Amszterdamban, de itt is elszállítják egy idő után. Bizonyos idő (pár hónap) elteltével ha nem jelentkezik érte a gazdája, a biciklit elárverezi a város, erről hirdetés szokott megjelenni a napilapokban. Persze nem mindegyik bicikli van olyan állapotban, hogy érdemes lenne rá licitálni, de az biztos, hogy ki lehet fogni jó járgányokat is.
  
  
• Ne keressük a postát. Nincs. A Pressbyrån újságoshálózat ellát postai feladatokat, plusz bizonyos üzletek (pl. nálunk a szomszédos utcában egy élelmiszerbolt). No meg sok szupermarket előterében is van postai rész (pl. ICA, Hemköp). Ha csomagunk vagy ajánlott küldeményünk érkezik, azt is ezeken a helyeken lehet átvenni. "Igazi" postaépületek ugyan léteznek, de csak a vállalatok számára (Företagscenter). De egyébként a postai szolgáltatás példás, ha feladnak nekem valamit (belföldön), a következő napon megérkezik.
  
  
• Apropó, levelek! A legtöbb lakáshoz nem tartozik postaláda, hanem egy levélnyílás az ajtón. Így lehet megijedni, amikor pl. kora hajnalban bezuhan az újság és rácsattan a bedobónyílás fedele. A játékos kedvű ebek tulajdonosai speciális kosarat is vehetnek a nyílásra, ami belülről felfogja a küldeményeket, így azok nem végzik kutyaeledelként :-)
  
  
• És ha már kutyák: Svédországban nem kötelező a szájkosár. A buszon sem. Nem is igen látok kutyát szájkosárral, nagyon-nagyon ritka dolog. Viszont a kutyák 99%-a tényleg jólnevelt. Nem húznak, láb mellett mennek, nem ugranak a kerékpárosok után (mert megszokták őket, annyian vannak), stb. De azt is látom, hogy gyakran kapnak jutalomfalatot séta közben, szóval nem véletlen a dolog.
  
  
• Az általános iskolában és a gimnáziumban ingyenes az ebéd, 1998 óta törvény szerint (de helyenként már előtte is ingyenes volt). Ez egyébként Finnországban is így van. Általában min. 2-féle menü van, az egyik vegetáriánus. Az újságokban időnként előjön a téma, hogy mennyire jó vagy rossz az iskolai menü. Mindenesetre anno egy dán kolléganőm vágyakozva beszélt a svéd rendszerről, ahol a gyerekek ingyen ebédet kapnak. Ha jól értettem, a gyerekének az iskolájában még menza sem volt...
  
  
• Ha egy újságcikkben, bűncselekmény leírásánál a bűnözőt emlegetik, akkor elsősorban így nevezik: pl. "36-åringen" (a 36 éves). Érdekes, de tényleg ez a leggyakoribb megnevezés és nem az, hogy "az elkövető".
  
  
• Mi a 2. emeleten lakunk. Magyar mértékkel ez csak az 1. emelet. De itt az első emelet az a földszint. Vagyis földszint nincs :-)
  
  

A nap svéd szava: frimärke (bélyeg)

Ez itt a reklám helye

Lucu Foods a neve annak a szupermarketnak, ami célzottan a hozzánk hasonló közel-keleteurópaiaknak árusít. Többek között lengyel, román, német és magyar termékekkel vannak tele a polcok, pl. Dr. Oetker, Maggi, Milka, Knorr, Győri, Balaton... Plusz van rengeteg friss zöldség és gyümölcs is, talán a legjobb minőségben egész Malmöben.

Itt régebben vettem már Túró Rudit is, bár ez az utóbbi időben mintha nem annyira lenne (talán a romlandósága miatt nem érdemes behozni?). Amit még vettünk itt és finom volt az a savanyúkáposzta. Volt belőle vagy 7-féle (főleg lengyelek), nehéz volt választani. És mint ma megtudtam É.-től, a Lucu Food-os lengyel virsli a leginkább "magyar-jellegű", amit majd ki is próbálok, mert a svéd (és dán) virslik valahogy nem az igaziak :-(

A Lucu Food címe Singelgatan 1, és egész jó a nyitvatartásuk is:

• hétfő-péntek 08-21
• szombat 08-19
• vasárnap 08-18

A nap svéd szava: korv (virsli vagy kolbász)

Madárlátta, mind megette :-)

Meggyónom, hogy egyszerűen nem tudtam ellenállni...tegnap este az ICA Maxi-ban muszáj volt lefényképeznem ezt a miniatűr csodát - íme, ő az (a tetőn a felirat: Välkommen, azaz kb.: üdvözlünk/isten hozott). Nos, vakmerő tettemnek meg is lett a büntetése: az éppen arrajáró eladófiú zord arccal tudatta velem, miszerint tilos az üzletben fotózni, idézem: "az eladók integritásának védelme érdekében". Öööö, akkor ez azt jelenti, hogy az eladókat tilos lefényképeznem? - érdeklődtem ártatlanul. Nem, ez általában vonatkozik az egész üzletre. (Na akkor most fejtse meg az előző mondatot, aki tudja.)

De félre a huzavonát, vegyük szemügyre magát az építményt...amiről a fentiek miatt sajnos csak egy fotót sikerült lőnöm. Nem, nem babaház és nem szobadísz - bár az utóbbinak is beillik igényes megmunkálásával.

Szabad a gazda? Ez kérem egy exkluzív, svéd stílusú madáretető :-) A tetőszerkezet túloldala zsanérral felnyitható, a magok beönthetőek - alul pedig az erre szolgáló lyukakon kizúdulnak, majd a ház "kerítése" megakasztja őket. Az ebéd tálalva, jó étvágyat!

Aki ilyet szeretne a kertjébe, az 129 korona leszurkolása után (kb. 3800 Ft) már viheti is...de kis nézelődés után további csinos - és formatervezett - modelleket is találtam a neten - pl. itt vagy itt. De az ötletesség az olcsóbb megoldásoknál is fellelhető. Ezzel a praktikus darabbal mi is megpróbálkozhatunk otthon. Az alatta található szöveg szerint "a szemét az, ami a fantázia elfogyása után megmarad" :-)

No igen, ebből is látszik, hogy közeledik a zord - vagy ki tudja, milyen - tél és az is, hogy errefelé nagy kultúrája van a madáretetésnek. Szinte nincs is olyan szupermarket, ahol ne lennének fellelhetőek azok a magokkal dúsított golyóbisok, amiket ki lehet rakni a kis szárnyas vendégeknek.

Egyébként a svédek nemcsak szeretik, de ismerik is a madarakat. Itt - hiába vagyunk csak picit északabbra - annyiféle madárfaj van, amit még életemben nem láttam, hogy időnként csak lesek. Nemhogy a svéd, de a magyar nevüket sem tudom. De a legutóbbi könyvleárazáson (ezt bokrea-nak hívják) beszereztem egy remek zseb-madárhatározót. Már csak magammal kellene hurcolásznom :-)

A nap svéd szava: fågelmatare (madáretető)

A szükséges plusz :-)

Tavaszi fáradtság, vizsgahegyek és a még mindig röpködő mínuszok ide vagy oda, azért jócskán vannak pozitív élmények is, pl.:

• a napokban kaptam sms-t a Telenor-tól (az itteni Pannon és Vodafon egy cégben, mindkét céget ők tulajdonolják), miszerint fontos ügyfél vagyok, ezért ők most 50 koronát töltenek a kártyámra. Pedig én - a "fontos ügyfél" - havonta épp csak a minimumösszeget szoktam rátölteni a telefonomra :-)
  
  
• a múlt héten teszteltem egy hatalmas és remek török zöldséges-szupermarketet (Özen All-Frukt), ahol isteni török szezámos karikát (kb. mint a bajor ropogós perec), helyi sütésű arab falafelkenyeret és (horvát!) szilvás gombócot vettem - úgyhogy megvolt a hétvégi magyarosch ebéd is...
  
  
• ma bejött nyelvtanórára a helyes orosz osztálytársnőnk, aki alig 3 hete szült, de ennek ellenére becsülettel végigülte az egész 2 órát. Érdekes volt végre hatalmas pocak nélkül látni - a tanárnő viccelődött is, miszerint a kislánya talán máris önellátó és hagyja a mamát tanulni ;)
  
  
• ma tanítás - de főleg: túlélt vizsga! - után napfürdőztünk-csevegtünk egyet a Dockan stégjén (mivel természetesen a március 15-e itt nem munkaszüneti nap)...no nem volt hőség, de azért picit már lehetett érezni a nap erejét. Ezt itthon is élvezni szoktuk, a macskával együtt az erkélyünkön, ami szerencsére üvegezett (az erkély, nem a macska), így máris élvezhető a nyár melege...bár ez nyáron majd hirtelen átmegy a pokol tüzébe
  
  
• végre kivirított az orchideánk a konyhaablakban...további rügyek és bimbók folyamatban! Plusz a soklevelű szobanövényünk, amit pont másfél éve, az ideköltözésemkor hoztunk ki egy kis termosz belsejében(!) már akkora, hogy nehéz elhinni, hogy akkorka volt anno
  

A nap szava: tentamen (vizsga, röviden: tenta)

Tipikus...

...svéd dolgok, mindenféle területről. Saját gyűjtés :-)

• Plakát a Komvux összes emeletén (svédül, angolul és arabul): "Akarsz-e kávéautomatát a Komvuxra? Gyere el a témában tartott értekezletre: [hely], [nap, idő]." Namármost: ha a svédeken múlik, természetesen lesz automata, nem is kérdéses. Azon csodálkozom, hogy eddig még nem merült fel a kérdés.
  
  Ezt a kiírást a főiskolán elmesélve a görög osztálytársnőm kapásból elmesélt egy rokon sztorit, aminek a kiindulópontja, hogy az egyik svéd - talán malmői? - folkhögskola-n (népfőiskola) külön emeleten vannak a svédek és a külföldiek, ugyancsak külön kávéautomatákkal. Plusz azzal a különbséggel, hogy a svédek emeletén olcsóbb volt a kávé! Diszkrimináció a javából, nemigaz? Persze ezt egy szemfüles bevándorló (azaz invandrare - nagyon fontos szó, ha az ember itt akar lakni!) észrevette és - önzetlen módon - tovább terjesztette a frissen szerzett tudását a többiek között. Így hosszú sor alakult ki a "svéd" kávéautomata előtt, valószínűleg élénk vitát generálva. Remélem, happy end lett a történet vége...
  
  
• Még egy kiírás, amit az egyik tanterem ajtaján láttam (ugyancsak Komvux): "Elkéstél. Bejutás az óra kezdetétől számított kb. 15 percen belül. Kérjük, ne zavarj bennünket!"
  


• Gustav Adolfs torg (Gusztáv Adolf tér), 2010. február. A tér közepén lévő szökőkút folyamatosan és zavartalanul üzemel, a tél dacára. Azazhogy...a medence közepén lévő, vizet felfelé lövellő szobor nagyjából felismerhetetlenné vált, mert a visszahulló vízből vastag, alaktalan páncélréteg fagyott rá. Amolyan modern szobor formája lett. Úgy látszik, az nem opció, hogy a hideg beköszöntével kikapcsolják a szökőkutat. Mindenesetre a turistáknak tetszik, előszeretettel fotózkodnak előtte ;)
  
  
• A (kanadai) angoltanárunk kérdezte, voltunk-e már svéd temetésen. (Még nem.) Mint kiderült, ő már volt és - véleménye szerint - nem is temetés-szerű esemény volt, inkább valamiféle tárgyilagos értekezletre emlékeztetett. "Egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy tényleg meghalt-e valaki..." tette hozzá némi mosollyal :-)
  
  
• Időpont az egyik rendelőintézetben, jóelőre egyeztetett napon. Maga a látogatás évi 900 korona "vizitdíj" fölött - szerencsére - ingyenes, azaz frikort-ot (ingyenes kezelésre jogosító kártyát) kap az ember. Ez a határösszeg egyébként kb. 3 látogatással érhető el, a rendelés típusától függően.
  
  Viszont egyszer úgy esett, hogy megfeledkeztem az időpontról. Másnap jöttem rá és telefonáltam, hogy sorry, kiment a fejemből, kérnék új időpontot, ha lehet. Kedvesen megnyugtattak, hogy semmi gond. No igen, viszont 2-3 nap múlva megérkezett egy 200 koronás számla (ez kb. 5000 Ft). Jogcím: "Kimaradt látogatás". Erre természetesen nem érvényes a frikort - avagy az okos más kárán tanul, én meg a sajátomon ;) Viszont öröm az ürömben, hogy lehet kérni ingyenes sms-értesítést, így most már az előző napon kapok egy emlékeztetőt az időpontról...
  
  
• Havazás, hóhelyzet. Vegyünk csak egy hólapátot, ami a kocsiba is befér, mert gyakran úgy kell kiásni szegény Saab-ot. Körtúra a közeli barkácsboltokban, nulla sikerrel. "Elfogyott", mondja minden eladó. Az egyik helyen észreveszem, hogy gyerekméretű hólapát (ami elég picike, nekünk azért nagyobb kellene) viszont van. A szaki helyesel: no igen, gyerekmunkát is be lehet vetni :-)
  
  De az mintha senkiben fel sem merülne, hogy ha már hetek óta havazik és viszik a hólapátot, mint a cukrot, akkor talán kellene még rendelni. Bár mintha valamelyik nap azt olvastam volna, hogy a gyárak nem győzik a termelést...
  
  
• Tipikus termékek a szupermarketben - némelyik ajándéknak sem rossz:
  - vékonyra szeletelt füstölt lazac
  (kenyérre való, isteni finom)
  - rénszarvas-szalámi
  - jávorszarvas-kolbász
  - fura nevű fagyasztott halak, pl. hoki, sej és kolja
  - citromos ill. uborkás majonéz...de van olajmentes majonéz is!
  - medvecukor- (azaz lakrits) ízű rágógumi
  - sokféle édes kenyér
  (aki szintén nem a rajongójuk, az osötat / osötad feliratot keresse ill. a hozzávalók között ne legyen socker vagy sirap)
  - Ballerina keksz Göteborgból
  (mentolos-csokis / narancsos-csokis / nugátos, stb. töltelékkel a két kekszlap között)
  - Marabou csokik

A nap svéd szava: påminnelse (emlékeztető)

Az összes ünnepen túl

Ma munkaszüneti nap volt Svédországban, mégpedig a karácsony 13. napja (=trettondagen, Magyarországon Vízkereszt néven ismert), ami a dánoknál a Háromkirályok ünnepe és ugyan náluk munkanap, de mégis benne van a dán asztalinaptáramban, amiben van még pár érdekes tétel, pl. mindenféle hercegek meg hercegnők nevével jelölve. Saját tippem szerint ezek a kékvérű családtagok születésnapjai lehetnek, de aki biztosabbat tud, világosítson fel ;)

Egyébként a svéd ünnepekben az a para :-), hogy amit néven neveznek, azt csakis úgy hajlandóak nevezni, pl. a boltok nyitvatartási idejében vagy a tévéműsor-újságban is. Így a kedves külföldi, aki nem tud svédül, nézheti a zárt boltajtót és tűnődhet, hogy vajon mi is van most. Pl. az ICA Maxi oldaláról ollózva:

Nyårsafton: 8-18

Nyårsdagen: 8-22

Trettondagsafton: 8-22

Trettondedag Jul: 8-22

(megfejtés:

december 31

január 1

január 5

január 6)

...és ez csak a legutóbbi eresztés, természetesen karácsonykor ugyanez volt a helyzet.

Ünnep ide vagy oda, a hosszú évvégi ill. év eleji lustálkodás (és a tegnapi, koppenhágai első munkanapom) után eljött ez a nap is, és ismét északnak vettem az irányt, ezúttal extra nagy csomaggal, lévén egy (majdnem) üres albérletbe kell paplan + párna + ágynemű + törölköző és egyebek is - amik egy szállodában hozzátartoznak a berendezéshez. A jó hír az, hogy ezeket csak egyszer kell idecipelni, és itt fognak rám várni a jövő héten és utána is :-) A szállodai szoba után - ami olyan 10-12 négyzetméter lehetett? - ez a barátságos színekkel festett, otthonosan berendezett 40 nm egy egész kis birodalomnak tűnik. És a szállodában mindig hiányoltam a hűtőt, itt meg van egy hatalmas. Meg mikró. És még pirítóssütő is. Nem lesz ez rossz...persze alapból a hűtő is üres volt, de még Malmöben, a neten - majd élőben, Eskilstunában is - felkutattam egy olyan szupermarketet, ami ma is nyitva van, mégpedig este 10-ig.

A tegnapi nagy hideg után (-7 fok Malmöben és Koppenhágában) tartottam tőle, hogy itt majd kockára fagyok, de egész kellemes idő van, csak fagypont körül. És hó! Amit Malmöben nélkülöznünk kellett mostanában. És természetesen ez a bejegyzés nem jött volna létre az új lakóhelyemen lévő wifi nélkül :-)

A nap svéd szava: inflyttning (beköltözés)

Hej då, 2008!

Wintermezzo néven futott a malmöi főtéren előadott jég- és fényshow, amihez komoly emelvényt is építettek. December 31-én du. 6-kor volt az utolsó előadása, amire mi is beneveztünk, persze csak mint nézők :-) A város szervezte ezt a programot, így ingyen meg lehetett nézni, ill. műsoron kívül használni lehet a koripályát, ami még most is áll.

Már napok óta durrogtak a petárdák - itt is -, de a szilveszteri tűzijátékba tényleg beleadtak a malmöiek apait-anyait. Egyébként meglepő helyeken lehetett pirotechnikát venni, pl. bicikliboltokban, szupermarketekben. A tetőteraszról követtük az éjféli lövöldözést (kicsit tényleg háborús hangulat volt), ami már jóval éjfél előtt elkezdődött, hihetetlen mennyiségű - több, mint ezerre saccoljuk - rakéta süvített az éjszakába. Nem tudjuk, volt-e hivatalos tűzijáték is, de ezek mellett nem is volt rá szükség.

Az ünnepi tévéműsorok lehet, hogy itt is főleg ismétlésekből állnak, de egy újszülöttnek minden vicc új :-), úgyhogy találtunk pár kellemes néznivalót. Például egy Svédország születését boncolgató filmet, ami a mai sörgyárak versengésének analógiájára, valódinak tűnő híradórészletekkel mutatta be, hogyan is történtek ezek a dolgok anno. Vagy a svéd királyi család 2008-as utazásait bemutató riportfilm, aminek a vágása leginkább Kepes András Világfaluját idézte. Ebben az is tetszett, hogy egy szakértő - elég kritikusan - kommentálta a svéd királyi család ténykedését, pl. a király globális felmelegedés elleni felszólalásának hitelességét eléggé megkérdőjelezi az, hogy pl. hatalmas autóparkja van és egy hatalmas kastélyban lakik...

Az elmúlt pár napban szerencsére a nap is kisütött és kimentünk a tengerpartra is - Malmöbe és Lomma-ba is -, ahol a kutyasétáltatók abszolút többségben voltak. Meglepő, de a tengerpart egyes szakaszai be vannak fagyva, ami igencsak látványos természeti jelenség.

A nap svéd szava: hej då! (viszlát!)

Jegesmedvék nélkül

Jelentem, az utóbbi 1-2 hétben Malmöben volt melegebb és naposabb idő, mármint Budapesthez képest. A pesti utcákon járkálva egyébként is sokkal inkább van az az érzésem, hogy ősz van...talán mert a svédek rendszeresen összegereblyézik a lehullott faleveleket?

Egyéb észrevétel: amikor az ember külföldön vásárol, ugyebár önkéntelenül is átszámítja az árakat forintra, hogy legyen valami viszonyítási alapja. Viszont a napokban azon kaptam magamat (Budapesten), hogy vásárlás előtt svéd koronára számítottam át az árat, hogy rájöjjek, tényleg megéri-e ;)

Jut eszembe, közkeletű tévhitek Svédországgal kapcsolatban (saját gyűjtés):

1. hideg van és nyáron is hó van --- ez Dél-Svédországra abszolút nem igaz (lásd még: Golf-áramlat). Csak az ország legészakibb részeire jellemző, hogy több, mint 7 hónapig van tél.


2. sok a jegesmedve --- hehe, maximum a játékboltokban, de a fentiek miatt szintén nem jellemző. Viszont sok a nyúl! Erről majd még írok, mert kedvenc témám ;)


3. mindig sötét van --- télen valamivel tényleg rövidebbek a nappalok, mint pl. Magyarországon, de ez is csak észak felé menve feltűnő. Viszont tavasszal-nyáron épp fordítva van: Svédországban hosszabbak a nappalok, sőt az ország északi részén június-júliusban nem is megy le a nap!


4. az euró a fizetőeszköz --- annak ellenére, hogy EU-tagok, a svédek megmaradtak a jó kis svéd koronájuknál (erről népszavazás volt anno...). Hasonlóan: a dánoknál dán korona van, a norvégoknál pedig norvég korona. A finneknél viszont tényleg euró. De ha valaki a WizzAir malmöi (vagy stockholmi/göteborgi) járatán akar szendvicset vagy egyebet venni, akkor vigyen magával forintot vagy eurót, mivel ők nem fogadnak el svéd koronát.

A nap svéd szava: varuberg (áruhegy...a kiírás szerint ilyet ne építsünk a svéd szupermarketek pénztárainál, a futószalagon :-) )

Ica, Willy:s és a többiek

Nem Svédországba szakadt magyarok ők, hanem különböző szuper- és hipermarketek :-) A legtöbb boltnév nem ismerős Magyarországról, kivéve a Lidl-t, mert az itt is van (pl. a mai német grillkolbászunkat is ott szereztük be). Aztán van még pl. Hemköp (ejtsd: hemsöp), Coop, 7-Eleven és Netto. Ez utóbbi egyébként egy dán cég és a logójáról könnyen felismerhető: egy kutya van rajta, szájában bevásárlókosárral. Ráadásul ICA-ból van hatalmas méretű is (sőt, Malmöben több ilyen is van) - ő az ICA MAXI :-)

A magam részéről szeretek a hosszú polcok között böngészni, mert mindig találok valami érdekeset. Időnként találkozom magyar gyártmányú szalámikkal is, amik többsége elég gyanús, de a legújabb felfedezettem a "Juliska" már jobb vétel lehet, ugyanis a Pick gyártja, valószínűleg csak exportra. Apropó magyar termékek: még augusztusban vettünk magyar dinnyét, sajnos nagy csalódás volt. Illetve túl régen várhatott már ránk... Viszont az egyik DVD-kölcsönzőbe betérve örömmel fedeztük fel., hogy a mogyoró, pisztácia és a napraforgómag mind Mogyi márkájú magyar remek ;)

Saját tapasztalatból tudom, hogy ha tejterméket (vagy pl. tojást) is akarok venni, akkor érdemes pulcsit is magammal vinni, mert pl. a Willy:s-ben egy külön, hatalmas teremben vannak ezek a hűtött áruk, ahol a hőmérséklet max. 6-8 fok körül lehet...brrr!

Az üvegvisszaváltás mindenhol automatákkal történik, illetve az üvegpalack nem is jellemző, ehelyett műanyag palackok és fémdobozok vannak. A palack/fémdoboz alját kell befelé fordítani, a gép pedig addig forgatja, amíg le nem tudja olvasni a vonalkódot. De csak azok a palackok/dobozok válthatóak vissza, amiknek az oldalán "Pant" (=betét) feliratú logó van.

Bolthálózattól is függ az árszínvonal, de pl. általában a tej olcsóbb, mint Magyarországon (mi 9,25 koronáért szoktunk 1,5 litert venni, ez kb. 235 Ft), a kenyér drágább, viszont végtelen számú variánsa van (a múltkor pl. áfonyásat vettem)...és nagyon érdemes megnézni a hozzávalókat, mert nagyon sok édes kenyér van forgalomban: ha van benne "socker" - cukor -, vagy "sirap" - karamelles szirup -, az egészen biztosan édes lesz.

Na meg nem is szupermarket az olyan, ahol nincs legalább 20-féle kimérhető édesség: medvecukor, gumicukor, gyümölcsös zselé, csokigolyó, mogyorós bigyó, puncsfélgömb, savanyúcukor és egyéb rémségek ;)

A nap svéd szava: stormarknad (szupermarket)

Skandináv módra :-)

Néhány szösszenet, azaz amik itt máshogy vannak - a teljesség igénye nélkül:

1. A lépcsőházakban nincs földszinti postaláda-torony, viszont minden bejárati ajtón van levélbedobó nyilás, feszesen záródó fémfedéllel. (Szóval a magyar postások el vannak kényeztetve, na.) A levelek még csak hagyján - nálunk olyan du. 1 körül jár a postás, ha éppen otthon vagyok, először keresni kezdem, mi a csuda eshetett le, a zajból itélve -, de ha valaki olyan merész, hogy előfizet valamilyen napilapra, az lehetőleg ne kapjon infarktust, amikor hajnali 4-kor hatalmas koppanásra ébred. God Morgon, megjött az újság! :-)

2. A szupermarketben kártyával vásárolva időnként (vagy mindig?) rejtélyes kérdést tesznek fel a pénztárosok, amit pl. ma sem értettem meg, igy angolul is megkaptam. A lényege, hogy akarunk-e készpénzt? Mert ha igen, akkor annyival többel terhelik meg a számlánkat és ha egyébként kellene fizetnünk az ATM-es készpénzfelvételért (nekem a pl. a magyar bankkártyámmal keményen kellene), azt a költséget teljesen meg lehet úszni.

3. A buszokra csakis az első ajtón lehet felszállni (kivéve kismamák babakocsival és mozgássérültek kerekesszékkel, akik csak a középső ajtón férnek fel), a hátsó ajtók a leszállóknak vannak fenntartva. Mivel mindenki elöl száll fel, ismeretlen a bliccelés fogalma. Kivéve azt a "sajnálatos" esetet, amikoris elromlik a kártyaolvasó (ilyenkor általában valami papirt is beletöm a buszvezető, hogy véletlenül se dugdossanak a népek) és a sofőr jelzi, hogy nincs itt semmi fizetnivaló, tessék hátrébb fáradni :-) Természetesen ettől még a készpénzes felszállók tudnának jegyet venni, node az meg nem lenne igazságos. Jó, mi?...

4. A tengerparton sok mindent szeretek, ilyenek pl. a dijnyertes(!) nyilvános WC-k :-) Komolyan, a rajta lévő fémtáblácska szerint "Arany Ülőke" dijat nyertek, teljesen jogosan: bármelyik szállodában megállnák a helyüket. Tiszta, formatervezett, összkomfortos (mindig van folyékony szappan, WC-papir és melegviz is), de legfőképpen ingyenes, ami nem annyira jellemző a svéd WC-kre, pl. még a városi könyvtárban is csak fizetős WC van. (De ha valaki arra jár és olcsón meg akarja úszni folyó ügyeit, keresse meg a könyvtár és a játszótér között épült WC-ket, na azok is ingyenesek...)

A nap svéd szavai: kortsvindel / kortbedrägeri (bankkártyacsalás)

Alko-hol?

Pénteken és szombaton este az ember készüljön fel bármire Malmö utcáin (de valószinűleg Svédország városait is irhattam volna). Ilyenkor van az általános "ereszd-el-a-hajam", amikor másnap nem kell korán kelni, lehet bulizni - és persze alkoholt inni.

Tegnap este pl. varázslósüvegben parádézó fiatalokat láttam a zebrán átmenni, kezükben az elmaradhatatlan sör, eközben a buszmegálló melletti egyik bérház kb. 8. emeletéről hangos, csoportos éneklés hallatszott :-)

Az alkoholkérdés különben megér egy misét Svédországban:

• a szupermarketekben max. 3,5%-os italhoz lehet jutni, ennél legalább 18 évesnek kell lennie a vásárlónak (de a 2,25%-os italokat - sör, cider, stb. - bárki megveheti)


• a 3,5 %-nál magasabb alkoholtartalmú italok árusitása állami monopólium, csak a Systembolaget boltjaiban lehet ilyesmit venni (és persze a szórakozóhelyeken), az alsó korhatár 20 év


• épp a korhatár betartatása a legfőbb érv az alkoholmonopólium megtartása mellett, ugyanis a szupermarketekben nem igazán szigorúak az eladók, igy 18 év alattiak is simán tudnak alkoholt venni


• viszont személyes felhasználásra korlátozás nélkül lehet az EU-s országokból alkoholt behozni. Ennek az egyik nagy nyertese Dánia, ahogy ennek pl. a Helsingborg-Helsingör kompon is szemtanúi lehetünk; a svéd kikötőben pl. külön kölcsönzőben lehet kétkerekű kocsit bérelni, amire az ügyesebbek (vagy csak mohóbbak?) akár 10-12 karton sört is felhalmoznak a túlparton, a dán italboltokban.

A Wikipedia-n egész érdekes anyag van összeszedve (angolul) a Systembolagetről és a svéd alkoholos italokról...az én kedvencem a körtés cider, aminek van (többféle fokozatú) alkoholos és alkoholmentes verziója is. A magyar IKEA-kban is lehet kapni, a földszinti élelmiszerrészlegen :-)

A nap svéd szava az egyik kedvencem: beroendeframkallande (azaz függőséget előidéző)