KRESZ-dolgok

Az utakon közlekedve előbb-utóbb feltűnik a magunkfajtának, hogy itt bizony jópár dolog máshogy van. Erre jellemző példa a házunk melletti kereszteződés, ahol mind a 4 irányból stoptábla van. Na ilyenkor kinek van elsőbbsége? Sokan arra tippelnek, hogy ez is jobbkezes kereszteződés, csak éppen meg kell állni. A négyoldalú stoptábla-szabály szerint viszont annak van elsőbbsége, aki előbb ér oda. Láttam már értetlenül várakozó autóst, aki nem értette, hogy a jobbról jövő autó miért nem akar menni...

A könyvtárban magamhoz vettem egy vezetést oktató könyvet (szó szerint lefordítva: "Jogosítványkönyv", Körkortsboken), és végiglapozgattam, hogy találok-e helyi specialitásokat - a forgalomban vagy magában a könyv jellegében. Aztán vannak olyanok, amiket máshol olvastam vagy magam tapasztaltam. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

• A könyvben külön fejezet van a környezetbarátabb autóvezetésről - pl. különböző üzemanyagok, elektromos- és hibridautók, vezetési stílus/mód fontossága, szervizelés jelentősége, az autózás alternatívái: bicikli, tömegközlekedés... Plusz az emberi tevékenységek káros hatásáról a Föld klímájára.
  
  Néhány konkrét példa arra, hogy a gyakorlatban is tesznek mindenféle lépéseket: Malmöben, a Västra Hamnen egyik parkolójában nemrég nyílt meg egy elektromos autóknak épített töltőállomás - napelemmel a tetején, azaz napenergiát használva. A tankolás pedig - azt olvastam - ingyenes... Egyébként 2013-ban Malmö nyerte az Elektromos Autók Legjobb Városa (Elbilsbästa Kommun) címet, ebben az is közrejátszott, hogy a közigazgatás szinte összes autója környezetbarát üzemanyaggal megy (környezetbarát autó = miljöbil), vagy legkésőbb 2015-ig arra lesz lecserélve. Aztán az egyik malmöi parkolóházban parkolva ingyen igénybevehetünk biciklit, amivel könnyebben mozoghatunk a városban. Vagy pl. a legtöbb városban ki van írva, hogy max. 1 percig megengedett a gépjárművek üresben járatása, itt van pl. a részletes göteborgi szabályzás.
  


• Mobiltelefon használata az autóban, vezetés közben, headset vagy kihangosító nélkül - meglepő, de megengedett! Még meglepőbb, hogy Európában egyedüli országként, ugyanis ezt már Albániában is betiltották. Ami indoklást olvastam eddig, az sem kutya, a kutatások szerint a kihangosítós verzió is eltereli a sofőr figyelmét, ezért az sem jobb - így marad a megengedő szabályozás. Legalábbis ma még ez van érvényben. Ráadásul az autósok - de ez a forgalom összes résztvevőjére igaz, még a gyalogosokra is - egyre gyakrabban szuggerálják az okostelefonjukat (internet, stb.). Én biciklivel közlekedve napi szinten kényszerülök ilyen módon "alvajáró" gyalogosok miatt mindenféle manőverekre. Valahol olvastam, hogy emiatt megnőtt a gázolások száma is, na ezt simán elhiszem.
  
  
• Elsőbbségadás a biciklisek számára - Malmöben az egyik forgalmas kerékpárútszakasz (ami egyébként egy kellemes parkos részen fut végig kb. 1 km-en keresztül) három helyen is keresztez autóutat, és az elsőbbségadással sokszor volt probléma. Az autóknak volt elsőbbsége, de ezt sok biciklis nem így értelmezte vagy rosszul tudta, ugyanis a mellette lévő zebrán természetesen a gyalogosoknak volt elsőbbsége, amit az autósok itt szinte 100%-ban meg is adnak, mondhatni ösztönösen. Voltak persze balesetek is emiatt.
  
  Nos, nemrég átépítették ezeket a kereszteződéseket, a kocsik bukkanókat kaptak ÉS Elsőbbségadás kötelező! táblát (avagy macisajt). Állítólag az országban ez az első három kereszteződés, ahol az autósoknak elsőbbséget kell adniuk a kerékpárosok számára. Mint gyakran arra közlekedő kerékpáros, elmondhatom, hogy ég és föld a különbség. Megnőtt a biciklisek biztonságérzete, egyértelmű lett a helyzet. Korábban is megállt ám sok autós, csak nehogy baleset legyen, de persze nem volt nekik kötelező. Nekem meg konkrétan volt olyan esetem, hogy megadtam az elsőbbséget egy autónak, de a mögöttem jövő bringás csöngetett rám, hogy ugyan miért akadályozom őt?...
  
  
• Az ún. spanyol kanyar (spanska sväng), amit én egy vidéki autóúton láttam. Van neki egy előrejelző táblája, én is erre figyeltem fel. A lényege, hogy balesetveszélyes kereszteződéseket átépíthetnek ilyenre, azaz a széles útról megtiltják a balra kanyarodást. Ehelyett jobbra le kell kanyarodni az elkerülő kanyarra, majd arról lehet keresztezni a szélesebb utat, így nem keletkezik veszélyes balkanyar.
  
  
• Részletesen ír a könyv a vadakkal való találkozás veszélyeiről, a kockázatos időszakokról (pl. alkonyat, pirkadat vagy télen, amikor egyes állatok a sózott úthoz vonzódnak), hogy miért a jávorszarvassal való ütközés a legveszélyesebb - és belőlük ugye van kb. 300.000-400.000 db(!) az országban -, mit tegyünk vadgázolás esetén, bejelentési kötelezettség és procedúra a rendőrség felé egyes állatfajok esetén (pl. medve, farkas, hiúz, jávorszarvas, vidra...). Erről a témáról  korábban már én is írtam.
  
  
• Kétoldalas, fotókkal illusztrált leírás a "gyermek az autóban" témakörben, pl. mikor milyen gyerekülést használjunk, milyen szabályokat kell figyelembe venni, milyen gyerekülés nem megfelelő (a T-kóddal jelöltek, ezek csak 2008. május 9-ig voltak engedélyezettek, jelenleg E-minősítésű ülést szabad csak használni). Részletes leírás a gyerekülések helyes rögzítéséről. Satöbbi.
  
  
• Egyik kedvencem: a láthatóság. Szintén fotókkal illusztrált oldalak arról, ki mennyire látszik a sötétben. Az autó világításának erősségétől függően a gyalogos láthatósága:
  a) sötét ruhánál: 25 ill. 100 m;
  b) világos ruhában: 60 ill. 200 m;
  c) fényvisszaverő ruhában: 125 ill. 300 m!
  Természetesen részletesen ír magáról az autós közlekedés fényviszonyairól is, a lámpák kezeléséről. De a szemléletesség itt is megvan (fotók). 

Amúgy az egész svéd oktatókönyvnek tetszik a szerkezete, nemcsak áttekinthető, de érthető, a fölösleges száraz szövegek elhagyásával, abszolút a gyakorlati mondanivalóra koncentrálva, a lényeget külön kiemelve, sok fotóval és rajzzal illusztrálva. Belenéztem a magyar könyvbe is, bennem lehet a hiba, de nagyon hamar elfáradtam a nyelvezetétől. A svéd könyvben az is pozitívum (szerintem), hogy szinte minden egyes témánál beleszövi a mondanivalóba az emberi tényezőt. Hogy az egész autóvezetésnek ez az egyik lényege: magunkkal tisztában lenni, mások viselkedését minél jobban kiszámítani.

(A képen: svéd vezetésoktató könyv - thai nyelven.)

A nap svéd szava: körkort (jogosítvány)

Státuszszimbólumok

Mi az, ami egy svéd számára státusszal bír? Hát nem a "felvágós" dolgok. Ha valakinek Rolls-Royce-a vagy Jaguárja van, az leginkább ciki, a milliomosok körében is. Többre értékelik a megbízható Volvo-t vagy Saab-ot. Ezekből pedig tényleg rengeteg fut az országban, az újabb modellek mellett sok tizen- és huszonéves is. Remekül mennek, miért is cserélnék le őket?

Általánosságban is elmondható, hogy az egyszerű életnek van a legnagyobb becsülete. Leggyakrabban a három B-re áldoznak: bostaden (lakás), barnen (gyerekek) és bilen (autó), úgyhogy a ruhák, ékszerek, stb. a lista végefelé helyezkednek el és inkább szükségtelen luxusnak számítanak. Aki netán gazdag, nem mutatja, hogy az lenne és nem is dicsekszik vele, milyen körökben mozog. (Persze itt is vannak újgazdagok, akik épp hogy nem így tesznek.)

Aminek igazi értéke van, az általában nem megvásárolható: szabadidő, család, kimozdulás a természetbe... Az újonnan ideköltözötteket az is meg szokta lepni, hogy milyen könnyű túlöltözni a svédeket. Nem divat kiöltözni, még ünnepi alkalomra sem. A ruhánál fontosabb a higiénia. A ruha pedig lehetőleg legyen sportosabb és kényelmes. Bármely életkorban! Nagyon fontosak a leárazási időszakok (számunkra meglepően sokat írnak róluk az újságok is), pl. karácsony után, nyár végén. Ha ezt látjuk kiírva, hogy REA, akkor ott leárazás van - a rövidítés a realisation szóból ered. Azaz ilyenkor reális áron adják a ruhákat :-) De a használtruha-piac is pezseg. Na nem mondom, hogy mindenki ott vásárol, de sokan.

Az alábbi lista a unitedminds felmérésének eredménye - azaz mi jelent státuszt egy átlag svéd számára?

1. általános műveltség
2. munkahelyi kompetencia
3. elkötelezett és jó szülőnek lenni
4. kedvesnek lenni
5. sok nyelvet folyékonyan beszélni
6. önerőből szerzett vagyon
7. munkaidő saját beosztásának lehetősége
8. rászorultak támogatása idővel és pénzzel
9. hosszú és stabil házasság
10. világos és nyitott életszemlélet

És mi az, ami nem?...

   91. magas látogatottságú blog*
   92. teleírt határidőnapló
   93. lakberendezőt fogadni
   94. terápiára/pszichológushoz járni
   95. munkán kívül összejárni a főnökkel
   96. a bulvársajtóban szerepelni
   97. egyedülállónak lenni, intenzív szerelmi élettel
   98. min. 15 évvel fiatalabb férj
   99. min. 15 évvel fiatalabb feleség
 100. plasztikai sebészet igénybevétele

* a legolvasottabb svéd blogok ugyanis főleg fiatal lányok bejegyzései a divatról és saját maguk fontosságáról, pl. Blondinbella :-) (remélem, ezzel nem tapostam egy rajongó lelkivilágába sem...)

Tárgyak, amik státusszal bírnak (ez 2007-es lista, de talán ma is releváns):

1. "zöld" autó (hibrid, elektromos, alacsony kibocsátású...)
2. új autó
3. ismert festők képei
4. nagy könyvgyűjtemény
5. tetőtéri lakás

 Legmagasabb státuszú ingatlanok:

1. birtok
2. ház külföldön
3. megtervezett és ízlésesen berendezett otthon
4. vidéki ház
5. tetőtéri lakás egy nagyváros attraktív részén

Egyébként a lakás - és a világszerte híres svéd lakáskultúra - azért is olyan fontos az itt lakóknak, mert a viszonylag hosszú tél miatt sokat tartózkodnak otthon. És ha már nem mozdulnak ki, akkor már legyen kellemes az a lakás vagy ház. És világos: a legtöbb lakásban fehérek a falak, sőt, gyakran a berendezés is. De a lakberendezési témára majd még visszatérek :-)

A nap svéd szava: tavla (festmény, kép)

Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

Ruhát a ruhaboltból?

A könyvtár, mint intézmény nagyon jó dolog, semmi kétség. Ez adta néhány éve az ötletet a malmöi Klädoteket alapítóinak, négy malmöi és lundi egyetemistának. Szereztek egy üzlethelyiséget és bele mindenféle ruhákat, amiket ki lehet tőlük kölcsönözni. A - folyamatosan növekvő - készletben nincs két egyforma darab.

Ezzel az új kölcsönzési formával egyrészt nagy mennyiségű pénzt spórolhatunk, másrészt változatos ruhatárat állíthatunk össze, harmadrészt ellenállunk az általános fogyasztási hisztériának (vedd meg, birtokold, dobd el). Tény, hogy az újrafelhasználás nyersanyagot, energiát és munkát takarít meg, azaz környezet- és társadalombarát.

A Klädoteket eleinte tagsági díjjal működött, mára viszont ingyenessé vált. Még egy indok, hogy tegyünk velük egy próbát :-)

Szabályok:

• Egyszerre akármennyi ruhát is kölcsönözhetünk
• 3 hét a kölcsönzési idő, egyszer lehet hosszabbítani (mailben vagy személyesen)
• Késedelmi díj 20 kr / ruha hetente (max. 50 kr hetente)
• Károsodás / foltok: ha a ruha ettől még kikölcsönözhető - 50 kr. Ha nem kölcsönözhető ki: 100 kr.
• A természetes elhasználódásért nem kell fizetni
• Ha a büntetés meghaladja az 1.000.000 (egymillió) kr-t, bevonják a tagsági jegyet (na ennek vajon mekkora a valószínűsége?...)

De ha valaki nem Malmöben lakik, akkor is van remény, ugyanis hasonló kooperációk működnek Göteborgban, Stockholmban és Umeåban is:

Klädoteket GBG

• Cím: Cederbourgsgatan 6, Göteborg
• Tagsági díj: 150 kr / 3 hónap
• Egyszerre max. 5 ruha kölcsönözhető, max. 3 hétre
  
  

Lånegarderoben

• Cím: Svandammsvägen 10, Stockholm
• Tagsági díj: 600 kr / 6 hónap
• Egyszerre max. 3 ruha kölcsönözhető, max. 4 hétre
  
  

Klädbibliotek

• Cím: Västra strandgatan 4, Umeå
• Ingyenes tagság, ugyanakkor kötelező belépni az alapítványukba, aminek a díja 50 kr / év
• Max. 3 hétre kölcsönözhetőek a ruhák
  

Idézet a Klädbibliotek weboldaláról:
Célközönség: MINDENKI! Öregek és fiatalok, diákok és dolgozók, lányok és fiúk, divatozók és divatellenesek.

És hogy a könyvtárak is partnerek az ehhez hasonló megmozdulásokban, az pl. abból is látszik, hogy épp pár hete volt a helyi könyvtárunkban ruhacsere-akció: max. 10 db megunt ruhát lehetett leadni egy megadott időintervallumban, majd egy óra múlva válogathattunk a beadott cuccokból. Mindenki max. annyi ruhát választhatott, amennyit beadott "a közösbe". Persze próbálgatásról szó sem volt, a többség igyekezett villámgyorsan rabolni :-)

A nap svéd szava: plagg (ruhadarab)

Utcai leltár

Valamelyik nap elgondolkoztam rajta, hogy mennyi minden mellett megyek el nap mint nap, ami fel sem tűnik, de nem jellemző pl. Magyarország utcáira. (Legalábbis tudomásom szerint...)

Mivel szeretem a listákat, itt van egy arról, hogy mikkel találkozhatunk a Malmöben járva-kelve:

• Könyvtárbusz (bokbuss) - hogy azokhoz is eljussanak a könyvek, akik esetleg nehezebben tudnak elmenni az igazi könyvtárba. Kb. 30-féle újság és 1000 könyv található a fedélzeten, a busznak meghatározott menetrendje és megállóhelyei vannak. Az interneten megrendelt / lefoglalt könyvtári könyveket ide is kérhetjük. Egyébként még a kórházban is van kihelyezett mozgókönyvtáros.
  
  
• Lovasrendőrök - focimeccsek idején többen cirkálnak, de nyugodt hétköznapokon is előfordulnak, kettesével a belvárosban. A rendőrség weboldala szerint a lovasrendőrök arra is jók, hogy így az emberek könnyebben elegyednek beszédbe a rendőrökkel, ki gondolta volna :-) Skåne-ban kb. 20 rendőrló van, mindegyikük barna (hogy tömegben egy kívülálló ne tudja őket megkülönböztetni).
  
  
• Szemetes egyszer használatos grillnek - én a Västra Hamnen-en láttam, de valószínűleg más parkosított helyen is előfordul. A svédek nemzeti sportja a szabadban grillezés - tavasztól őszig, ha az időjárás engedi -, és ezt bárhol űzik. Nagyon elterjedt az alumíniumburkolatú, eldobható grill (engångsgrill), ami környezetvédelmi szempontból rémálom, ugyanis több részre kellene szedni és különválogatni, de ez az esetek túlnyomó részében nem történik meg. Ez a fajta szemetes arra jó, hogy legalább egyben kidobják a használt grillt és pl. nem gyullad meg tőle a sima szemetes.
  
  
• Függőágyak - szintén Västra Hamnen, a Turning Torso-tól a tenger felé (Scaniabadet) sétálva a házak között, egy kisebb játszótér mellett. Télen-nyáron kint van, jó minőségű műanyagból készült. Vicces élmény!

És mivel Malmö igazi biciklis város, vannak még ehhez kapcsolódó hasznos utcai tárgyak is:

• Telepített biciklipumpa - 6 helyen a városban, éjjel-nappal működik. Nemcsak bicikli-, hanem babakocsi- és kerekesszék-logóval.
• Biciklibarométer - 2 helyen a városban, mutatja az aznap a barométer mellett elhaladt biciklisek számát, plusz egy éves összesítést is.
• Kitámasztó korlát - narancs színű korlát az átkelőhelyeknél, egyre több helyen - a jelzőlámpa mellett -, célja, hogy a zöld lámpára várakozó bicikliseknek ne kelljen a földre letenniük a lábukat :-) Bevallom, én nem szoktam használni, de a többség igen.

A nap svéd szava: barnvagn (babakocsi)

Ruha, kölcsönbe

Eddig nem is gondoltam bele, de most olvastam, hogy Svédországban évente 131.800 tonna textilt "fogyaszt el" a lakosság, ami fejenként 15 kilogrammot jelent. Ebből csak pár százalék kerül újrafeldolgozásra vagy jótékonysági célra (pl. az Emmaushoz, amiről már korábban írtam), a többit a szemétbe dobják. Ez környezetvédelmi problémákat is felvet. Legkárosabbak a poliészter ruházati cikkek...

Ehhez a hírhez kapcsolódik, hogy tavasszal megnyílt Malmöben a Klädoteket, a könyvtár "ruhás" megfelelője, ezernyi ruhával a készletben. Hétköznapi és ünnepi ruhákat is lehet kölcsönözni, a festőnadrágtól az egyiptomi ünnepi viseleten át szinte minden megtalálható. Negyedévente 200 koronába (kb. 6000 Ft-ba) kerül a tagság. Aki ki szeretné próbálni a Klädoteket-et, a Kontrapunkt kultúrházban találja meg, a Norra Grängesbergsgatan 26 B alatt.

A nap svéd szava: kläder (ruházat, ruhák)

Mindenféle perspektívák

Az álmoskönyv szerint nem jó ómen 13-án bal lábbal kelni. Legalábbis ilyesmi lehet annak a hátterében, hogy az egésznapos főiskolai Perspektíva-napok (Perspektivdagarna) programjából sikerült a - valószínűleg - legeslegunalmasabb előadást kiválasztanom :-( Az előadó hölgy valami hihetetlenül száraz, elméleti szöveget adott le egy alapvetően izgalmasan is előadható témáról (hogyan legyünk tudatosabbak a környezetvédelmi kérdésekben?)... No éppen erről esett a legkevesebb szó, így az idő előrehaladtával a teremben az alvásba forduló fejek száma exponenciálisan nőtt, ahogy az osztálytársaimmal megfigyeltük :-)

Egyébként maga a rendezvény nagyon jó ötlet, az előadások/filmek a genus-miljö-etnicitet-migration (egyenjogúság-környezet-nemzetiség-bevándorlás) témaköreit foglalják egységbe, ezek különben a Malmöi Főiskola (Malmö Högskola) kiemelt oktatási témái is. Ami pl. az egyenjogúságot illeti, még Svédországban sem ideális a helyzet, de legalább számos szinten terítéken van a téma és egyáltalán nem ritka, hogy pl. nyilvános vitákon férfiak szállnak síkra a nők teljesebb jogaiért. (Ami a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a nők érdeke, sőt!...)

Közben pedig végre belecsaptunk a lecsóba, már ami a "mumus" projektmunkát illeti. A mi csoportunk 6 főből áll, ami elég nagy szám - a tavalyi évfolyamon 4-fős csoportok voltak. Témánk a kultúrsokk és annak kezelése, enyhítése, megoldási lehetőségei. Bevallom, az ötletgazda én vagyok, mert nagyon közel áll hozzám a dolog :-)

Először - pár hete - még mosolyogtunk, amikor a hozzánk rendelt tanárnő (Elisabet) felvázolta, hogy vészhelyzet (pl. személyes konfliktus) esetén minden nap este 9-ig hívhatjuk az otthoni telefonján illetve hogy akármennyire úgy érezzük, mi okosak vagyunk, de a másik csoporttag - már elnézést, de - hülye, mi azért csak írjunk, írjunk, rendületlenül. Naszóval, ez először marha viccesen hangzott, mosolyogtunk is bőszen.

Aztán persze kiderült, hogy lelkes kis csapatunk nem is egyöntetűen lelkes, no meg egyesek a közös megbeszélés alatt az anyanyelvükön - ami nem svéd - cserélnek eszmét, megint mások "sajnos semmit nem találnak" a témáról (hmm)...és van, aki úgy tesz, mintha minden világos lenne, de az első határidő beálltával kiderül, hogy összesen 15 sort szült (az elvárt 4-5 oldal helyett), azt is copy-paste módszerrel az internetről. Emellett az már nem is tűnik nagy dolognak, hogy az egyik résztvevő angolul adta le a ráeső fogalmazás-részt... Huhhh, és még csak az elején vagyunk a dolgoknak...mi lesz még itt? Kultúrsokk-hegyek, azt hiszem :-) Mindenesetre Elisabet tudja, amit tud.

Eközben azért nagyon tudom élvezni a csodás malmöi őszt (leginkább miközben vadul teperek a bringával), miközben szívom magamba a meleg színeket, a napsütést, az egyre frissebb reggeli levegőt és a finom illatokat. Délután amikor csak lehet, a szabadban kávézom, jelenlegi kedvenc helyem a tengerparti Espresso House, ahol a koffeinfüggő közönség - köztük persze én is - megannyi lomha teknősbékaként szívja magába az éltető napsugarakat... S.k. képriport itt található :-)

A nap svéd szava: uppsats (fogalmazás)

Hírünk Svédországban...

Tanárok, szomszédok kérdezik tőlem, mi is a helyzet Magyarországon, a vörösiszappal? Érintett-e a családounk? Sok biztatót sajnos nem tudok mondani csak továbbra is figyelem a híreket. Szerdán és pénteken is fél-féloldalban írt a Metro a bauxitbányánál történt súlyos balesetről, a tegnapi Sydsvenskan pedig három oldalon elemzi a legújabb eseményeket...benne egy svéd környezetvédelmi szakember nyilatkozatát (aki maga is budapesti lakos), aki azt furcsállja, hogy mintha a fővárosban, Budapesten senkit nem izgatna a dolog: a képen vígan sétáló fiatal párok, akik elmondásuk szerint teljesen megbíznak a kormány ígéreteiben, miszerint elhárítják a katasztrófát. Ő viszont a baleset óta kizárólag palackos vizet ad a gyerekeinek, mert nem bízik a magyar mérésekben, azaz abban, hogy a Duna nem veszélyeztetett. (Szerinte a magyarok nem mérnek mindent a vízben.)

A ma esti svéd híradóban pedig bemutattak egy légifelvételt, amin már nyáron(!) látszott, hogy erősen szivárog a vörösiszap. A hivatalos magyar felelős ezt teljesen kizártnak nevezte...

Legutoljára - ha jól emlékszem - a magyarországi libatoll-tépés kapcsán kialakult sajtóvisszhang kapcsán szerepelt Magyarország a svéd hírekben (ez olyan egy-másfél éve volt). Nagyon sajnálatos, hogy már megint ott vagyunk és megint negatív hír vagyunk (persze tudom, kevés a pozitív hír amúgy is) :-(

A magyar országimázs (is) a kút mélyén van, azt hiszem... Tényleg, emlékszik még valaki a - korábbi - Orbán-kormány imázsközpontjára? Na de nem politizálok, mert ez nem politikai blog...

Egyébként Delisa is kiértékelte a vörösiszap-visszhangot... A magyar kommente(lő)k egy része sajnos nagyon is jól jellemzi kis hazánk közéleti viszonyait :-( Sőt, néhányan még a svéd nyelvű fórumokon is aktívak. No, itt még az imázshivatal sem segítene (vagy igen?)...

De az is megérne egy misét, miért durvul el a hangnem Magyarországon, legyen bármilyen témáról is szó (persze tisztelet a kivételnek!). Így azzal is vitába szállnék, hogy csekélységem illetve az én icipici blogom lenne az, ami nagymértékben rombolná Magyarország hírnevét (és amiről N. Balázs írt nekem feddő hangsúllyal az előző bejegyzésem kommentjében)... De nem a sértettség beszél belőlem, csak tényleg érdekes a jelenség.

Hmm, és nagyon nem szeretnék újabb vitát generálni, ha egy lehetőség van rá...

És fontosnak tartom megjegyezni, hogy ahol tudom, propagálom Magyarországot: mint érdekes turisztikai célpontot, mint izgalmas országot, mint kulináris csemegék lelőhelyét és a vendégszerető magyarokat is.

Ugyanakkor még egyszer hangsúlyozom, hogy csak egy mezei halandó vagyok, természetesen nem a blogomból élek, ezt csak hobbiként űzöm, úgyhogy kéretik engem nem szállodával, bankkal, bevándorlási- vagy munkaerőhivatallal összetéveszteni :-)

A nap svéd szava: gås (ejtsd: gósz, liba)

Az ördög a részletekben

A napokban azon agyaltam, hogy már több, mint egy hónapja járok a főiskolára és könnyű volt megszoknom, hogy egészen más, mint Magyarországon. És persze a jót könnyű megszokni. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy én még akkor jártam a győri főiskolára (1992-95, huhh, szinte az őskorban), amikor az e-mailcím még a rendszergazdával jóban lévő diákok kiváltsága volt, weboldalak meg még nem is igazán léteztek...

Úgyhogy aki mostanában (ill. max. 2-3 éve) végzett a magyar felsőoktatásban vagy netán még mindig a padokat koptatja, az legyen kedves és nyilatkozzon, hogy az alábbiak természetesek-e arrafelé is. Mert ha igen, akkor készséggel visszavonom az első mondatot.

Akkor néhány pozitívum, a teljesség igénye nélkül (lényegesek és apró nüanszok egyaránt):

• a szakunknak - bár az "osztály" kifejezés talán pontosabb - külön weboldala van, a résztvevők adataival (aki akar, képet is tölthet fel magáról), fórumozási lehetőséggel, frissülő órarenddel, aktuális információkkal (pl. elmaradó/módosuló órák, házi feladatok, stb.). Kicsit olyan, mint a Facebook vagy a WiW :-)
  
  
• maga a főiskolai weboldal is nagyon színvonalas, minden elképzelhető tartalommal megtöltve
  
  
• ahogy már korábban említettem, egy külön - szakképzett! - osztály foglalkozik a tanulmányi- és a karriertanácsadással. Időpontot lehet tőlük kérni, személyre szabott segítségért, tesztekért, útmutatásért, de előadásokat, workshop-okat is szerveznek (pl. ma a "Hogyan írjunk nyerő önéletrajzot" címűn voltam). Ráadásul a Facebook-on is lehet követni a programjaikat, híreiket...azaz tényleg haladnak a korral!
  
  
• főiskola-szerte sok számítógép van, amiket természetesen korlátozás nélkül használhatnak a diákok. A beléptetőkártyánk és a hozzá kapott PIN-kód használatával hétvégén is be lehet jutni a főiskolai épületekbe
  


• ugyanez a kártya (multikort) fénymásolásra is használható, feltölthető pénzzel...kellemes meglepetés volt, hogy alapból van rajta keret: 45 oldal másolásához elegendő
  
  
• a főiskolai könyvtárat már említettem (Orkanen), de nem győzöm eleget dicsérni. Itt remekül lehet tanulni is, a hatalmas területen belül biztosan találunk egy nyugodt sarkot az elvonulásra (vannak kifejezetten csendes területek is, ahol meg van tiltva a beszéd). Ez pedig az aulája...
  
  
• a tanárok kreatívak, lelkesek, inspirálnak és sokféle készséget fejlesztenek, amik a "való világban" is nagyon lényegesek. Pl. rendszeresen írunk fogalmazást svédül és angolul is. Aztán fejlesztjük a prezentációs képességeinket is (előadás egy adott témában, strukturáltan, minél érdekesebben, a többiek előtt, a lámpalázat leküzdve). Sokszor kell párban vagy kiscsoportban dolgoznunk, ami a munkahelyi projektmunka előkészítője. De még sorolhatnám...
  
  
• főiskola-szerte szelektíven gyűjtik a hulladékot: papír / műanyag / fém / irodai papír ill. egyéb éghető szemét (pl. banánhéj). Épp ma láttam a liftben, hogy kifüggesztették a listát, hogy tavaly mennyi haszna származott ebből a főiskolának ill. mennyit spóroltak vele. De ez csak kis része a főiskola környezettudatosságának.
  


• a múlt héten volt egy olyan óránk, aminek az a címe, hogy "korai párbeszéd" (tidig dialog). Mint kiderült, itt a véleményünkre voltak kíváncsiak a tanárok: megkapunk-e minden információt a tananyagról, a vizsgákról, stb., milyen az oktatás minősége, azt tanuljuk-e, amire szükségünk van, elérhetőek-e a tanárok, stb. Tetszik, hogy erre konkrétan rákérdeznek, nem várják meg az esetleges sirámokat :-) Egyébként nem sok kivetnivalót találtunk, a dolgok 99%-ban olajozottan mennek
  


• a "mi" épületünkben (Gäddan 8) található étterem és kávézó szabadon használható a saját szendvics/ebéd elfogyasztására is (vannak mikrohullámú sütők is). És finom, friss kávéjuk van, potom 10 koronáért (kb. 250 Ft). A kapucsínó 15 korona (kb. 375 Ft). Összehasonlításképpen: egy "átlag" malmöi kávézóban olyan 30-35 koronába kerül egy kis kapucsínó
  


• de a végére hagytam a lényeget: az oktatás (főiskola, Komvux, népfőiskola vagy éppen a KY, ami tulajdonképpen egy céges gyakorlattal kombinált főiskolai képzés) teljesen ingyenes. Fizetni csak a tankönyvekért - és persze a megélhetésért - kell. Valamint a kåravgift-et (kb.: diákképviseleti díj), de ezt már csak ebben a félévben, mert a jövő félévtől az is ingyenes lesz
  

Mielőtt valaki megvádolna, hogy már megint a rózsaszín szemüvegem akadt a kezem ügyébe, ígérem, hamarosan írok a arról a - hatalmas felhördülést okozó - tandíjtervezetről, amit épp a napokban fogadtak el. Bár ez bennünket éppen nem érint, "csak" az EU-n kívüli országok állampolgárait - pl. a kínai és a brazil barátnőimet is - de mégis tanulságos történet lesz, ígérem!

A képen a főiskolai könyvtár - egyben a tanári fakultázs (Lärarutbildningen) - modern épülete, a kedvenc világítótornyommal a háttérben :-)

A nap svéd szava: avgiftsfri (tandíjmentes)

A 00-ás évtized vége

Legalábbis ez volt az évvégi sajtó fő sztorija errefelé (is?), ezzel a felkiáltással mindenféle összefoglaló cikkek írására alkalmat adva: a 00-ás - azaz a 2000-től 2009-ig tartó - évtized jellemző személyiségei... legemlékezetesebb hírei - és így tovább. A svéd Wikipedia egész részletes listát állított össze, hogy ne felejtődjenek el a közelmúlt svéd és nemzetközi eseményei. (A hasonló, magyar nyelvű szócikk itt található.)

Természetesen a svédek rengeteg tűzijátékkal búcsúztatták az évet és évtizedet. Már mi sem lepődtünk meg, hogy a legtöbb biciklibolton (miért pont bicikliboltok??) és DVD-kölcsönzőn hatalmas "Fyrverkerier" (Tűzijátékok) felirat jelent meg.

A szilveszteréjszaka tiszta volt és csillagokkal teli (na és persze jó hideg), mi a Beijers parkból követtük az éjfélkor kezdődő fény- és hangözönt. A tavalyi háborús hangulathoz hasonló volt a mostani is, ehhez képest a budapesti augusztus 20-i tűzijáték kb. egy barátságos pezsgőpukkanás. Nem tudom, volt-e hivatalos (malmöi ill. állami) tűzijáték, de nem lepődnék meg, ha nem lenne ilyesmi. Úgysem nagyon tűnne fel a sokezer privát lövöldözés között...

Nekem újdonság volt a magasban szálló lampionok látványa, amik helyenként kisebb csoportot is alkottak, egy-egy kisebb holdra emlékeztetve (ha már a holfogyatkozásról lemaradtunk).

És két hír, már az új évből:

• Svédország fölött rekordvastagságú az ózonréteg (amit 1988 óta mérnek)
  


• Letartóztattak két gyanúsítottat, akik 10.000 svéd korona értékben zsákmányoltak ballábas cipőket az Entré bevásárlóközpontból. Na de miért pont azokat? a. mert azok vannak kirakva a cipőboltokban b. mert utána a dán oldalon "beszerezhetik" (azaz beszerezhették volna) a jobblábas cipőket, ugyanis ott meg azok vannak kitéve a polcokra ;)

A nap svéd szava: 00-talet (a 00-ás évek)

Környezet és tudatosság

Még a múlt hétvégén Koppenhágában jártunk, ahol valahogyan megúsztuk hóesés nélkül (miközben Malmöben oda- és visszafelé is nagy pelyhekben hullott és a buszok észlelhetően késtek). Az is szempont volt, hogy a klímakonferencia után menjünk, mert nem kívántunk az emiatt kialakult közlekedési káoszban részt venni. De az "utórezgéseket" még észleltük, lehetetlen volt nem észrevenni őket.

Például a Kastrup repteret három különböző motívumú Coca-Cola óriásplakát díszítette, mindhárom felirata "HOPENHAGEN - A Bottle of Hope" volt (az előbbi a város angol neve - Copenhagen - és a "hope" - remény szó összebarkácsolásából született, az utóbbi jelentése: "Egy üvegnyi remény"). De akármerre néztünk, a hirdetések 95%-a hasonló témát vett alapul. A cégek ezeken azt igyekeztek bemutatni, hogy ők bizony nagyon odafigyelnek a környezetre. Mint pl. a Kongens Nytorv (szó szerint a Király Új...na nem ruhája, hanem tere) egyik épületén a Ford fél háznyi lepedője. Ennek szövege szerint az új autókat manapság már vasúton szállítják, ezzel is csökkentve a környezet terhelését. Ez remek dolog, én már alig várom a Ford-tulajdonosok óriásplakátját, akik majd büszkén hirdetik, hogy eladták (vagy még inkább: leadták) a járgányt és helyette éves vonatbérletet vettek...

Értékeltem a merészebb reklámokat is, persze az egyik ilyen a Greenpeace plakátja volt. A képen Kevin Rudd (Ausztrália miniszterelnöke) 2020-asra öregített arccal a következőket mondja: "Sajnálom. Megállíthattuk volna a katasztrofális klímaváltozást...nem tettük."

Az egyik félreesőbb téren találtunk egy ezüst színű lakókocsit is "Brad Pitt megmenti a Földet Koppenhágában" felirattal (mellette - talán véletlen, de - egy betört képcsőjű tévével). Viccre gyanakodtunk, de nem: az alkotóknak tényleg az a céljuk, hogy Brad Pitt legyen a főszereplője egy ilyen című és témájú hollywoodi szuperprodukciónak. Már ha tényleg jól értem a dán szöveget... Szurkolok, hogy összejöjjön az a film!

Aztán városszerte jópár műanyag földgömböt is kiállítottak - a Kongens Nytorvon egy egész csapatnyit -, amiket előzőleg művészek dolgoztak meg: befestették, mintákat ragasztottak rájuk vagy éppen mozaikolták őket. Volt, amelyik rádöbbentett és elgondolkoztatott, volt vicces (pl. egy rózsaszín malaccá alakított példány) és volt olyan, amelyik egyszerűen "csak" szép lett.

És amiért valójában átmentünk, az a Kongens Nytorvon még 2009. december 27-ig látható csodaszép fotókiállítás, aminek a címe: "100 Steder at huske før de forsvinder" azaz "100 hely amire emlékezzünk, mielőtt eltűnnek". A képeket az interneten is meg lehet nézni, a térképen megjelenő pontokra kattintva (majd még egyszer a képre kattintva, nagyobb méretben is). Erről nem is írok többet, egy kép többet ér ezer szónál... Mindenesetre magyar vonatkozású kép is szerepel, mégpedig a láthatóan sekély vizű Balatonról.

De nemcsak ez az egy kiállítás volt/van a főtéren, ugyanitt megtekinthető a Hard Rain című megrázó fotóprojekt. Ez bolygónk lakóinak megrázó hétköznapjairól szól, akik már ma a bőrükön érzik, hogy mit jelent egy megváltozott világban élni. A vízparton pompázó Fekete Gyémánt (Den Sorte Diamant) könyvtárban pedig egy nemzetközi karikatúrakiállítást néztünk meg, szintén a COP15 jegyében.

Akit további képek is érdekelnek, a Koppenhágában készült fotóim megtalálhatóak itt.

A nap svéd szava: klimatmöte (klímakonferencia)

COP15

...avagy a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia kezdődött el ma itt a szomszédban, Koppenhágában. A 192 országból érkezett küldöttek a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről tárgyalnak. A konferencia zárónapján, december 18-án száz ország állam- és kormányfői - köztük Barack Obama is - gyűlnek össze a dán fővárosban, hogy bejelentsék a tárgyalások eredményeit, és elfogadjanak egy politikai megállapodást a cselekvési tervekről és a nemzetek vállalásairól.

Ugyanakkor "a klímakonferenciára várt legalább 15 ezer résztvevő becslések szerint 40.500 tonna szén-dioxidot termel majd, éppen ezért a szervezők környezetkímélő módszerek alkalmazására, köztük csapvíz fogyasztására és kerékpáros közlekedésre kérik a dán fővárosba látogatókat.

[...]

A legtöbb résztvevő repülővel érkezett. A csúcstalálkozó idején az Independent szerint 1200 limuzin járja majd a dán főváros utcáit, miközben 110 állam- és kormányfő a Föld megmentéséről tárgyal. A méretes járműveket több száz kilométerről hozták el a prominenseknek, Franciaország például múlt héten rendelt plusz 42 limuzint, ahogy nőtt delegáció tagjainak száma. A limuzinok közül mindössze öt hibrid, a többi dízel vagy benzinnel működik. A koppenhágai nemzetközi repülőtéren a konferencia idején a megszokottnál 140-nel több magángépet fogadnak."

(Forrás: Index)

A hivatalos COP15 weboldalon ugyanakkor nagyon aranyos pingvinek figyelnek és üzenetet lehet küldeni a konferencia résztvevőinek. Kérdés, hogy győzik-e olvasni?...

Én a magam részéről nem várok csodákat. Egyrészt tapasztalatból tudom, hogy egy 10 fős értekezleten is nehéz közös nevezőre jutni...itt pedig 15.000 emberről beszélünk. Na jó, "csak" 192 országról :-) A másik dolog, ami szkeptikussá tesz, az Bjørn Lomborg (szintén dán szerző) könyve, amit tavaly olvastam, a címe: Cool it - Hidegvér! Íme egy kis kivonat a recenziókból, interjúkból (amikbe beleololvasva sok minden megérthető):

"Lomborg rendkívül merész nézettel áll elő e könyvében. Amit javasol, az még eretnekségnek is szélsőséges: miközben ma a világ fontos fórumain a harci dobok a globális felmelegedésről, és annak fő okozójaként az üvegházhatásról dübörögnek, s annak megfékezését követelik elengedhetetlen, sürgető teendőnkként, ő azt állítja, hogy van ennél sokkal fontosabb dolgunk is - olyan más feladataink a globális környezetgazdálkodásban, amelyek révén a felhasználható erőforrásainkkal sokkal többet tehetünk az emberiség jólétéért.

[...]

Emeljük ezért ki, hogy ő nagyon is tekintélyes szakembere a témájának. A Time Magazin 2004-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta; 2008-ban a Guardian azon 50 ember közé sorolta, akik megmenthetik a bolygónkat.

[...]

Lomborg nagyon világosan rámutat az előttünk álló legfontosabb feladatra: a végső cél nem önmagában az üvegházhatású gázok kibocsátásának, vagy a globális felmelegedésnek a csökkentése, hanem az életszínvonal és a környezet javítása, hogy élhető bolygót hagyjunk a gyerekeinkre.

Felmerül, hogy ha mindez ennyire világos, logikus, célravezető, vajon miért nem követi a világ gyorsan és egyöntetűen a józan ész általa is hangoztatott szavát. Erről egy keserű fejezetcím - Az alternatív lehetőségekről tudomást sem vesznek - után a következőket olvashatjuk: Sok szerző és politikus arra használja fel a globális felmelegedést, hogy eltávolodhasson a fárasztó politikai csatározásoktól, és az emberiségért aggódó államférfi szerepében tetszeleghessen.

Ezek a sürgető problémák jól felhasználhatók szavazatszerzésre, s ami talán a legfontosabb, a meghozott látványos döntések tényleges költségeit majd csak később kell kifizetni - mondjuk a következő politikusgenerációnak."

A nap svéd szava: växthusgaser (üvegházhatású gázok)

A lufik titkos élete

{ Most őszintén: a legszívesebben minden nap írnék egy-egy bejegyzést, annyi téma hever itt az utcán (is), de ez sajnos idő hiányában nem megy. Még egy átlagos hosszúságú bejegyzést megírnom is sokáig tart. Én is megdöbbentem, de lemértem párszor és olyan 2 órával lehet számolni per bejegyzés - valahogy összejön a forráskereséssel, képkereséssel, stb. együtt. Tudom, irtó lassú és antihatékony vagyok...de igyekszem majd felpörögni. }

Még az év eleji kirándulásokhoz kapcsolódóan meg akartam írni, hogy benéztünk Lomma újonnan megnyitott könyvtárába is, ami szintén csodaszép (az újság szerint a megnyitón a meghívott könyvtárak vezetői irigykedtek rá). Ami engem illet, azonnal beiratkoztam volna! A falaira ki van írva sok nyelven - magyarul is -, hogy könyvtár. Ez mintha valami ajánlás lenne errefelé... De az igazán érdekes nem is ez volt, hanem a nyomtatott kiírás a bejáratnál a könyvtár felavatásával kapcsolatban. Annyira tipikus svéd dolog – és jót mulattunk rajta, pedig komoly -, szóval muszáj idemásolnom az általam körülbelül lefordított verziót:

- - - - -

"Környezetvédelmi információ - Luftballonok

Az 1000 sárga és piros luftballon, amit ma engedtünk a levegőbe, latexből készült, amit gumifából nyernek ki, a fa károsodása nélkül.

A luftballonok héliummal vannak töltve, ami egy alapelem, semmilyen negatív hatása nincs a természetre.

A luftballonok végül kipukkadnak és apró darabokra szakadva lehullanak.

A természetes gumi biológiailag teljesen lebomlik és kb. ugyanolyan ütemben válik humusszá, mint egy tölgyfalevél.

Üdvözlettel [szervező cég neve]"

- - - - -

Természetesen félreértés ne essék: nagyon jó dolog, hogy ilyenre is figyelnek. Sőt, az idei Malmöfesztiválon tűzijáték sem lesz, mert a szervezők nem tudták a lelkiismeretükkel összeegyeztetni a környezet- és zajszennyezést, amivel ez jár. Szilveszterkor én is sajnáltam a házi- és vadállatokat...

Ja igen, és ahogy olvastam, 4 lufi már a felengedés után nekicsapódott a könyvtár szegélyének (a szeles időben), így csak 996 indult el felfelé.

Egyébként az "üzenjünk-egymásnak-papíron-minél-részletesebben" egy kedvelt svéd társasjáték. Talán mert nem kell közvetlenül konfrontálódni? Vagy mert az ember jobban össze tudja szedni a gondolatait? Mindenesetre a házunkban a faliújságon pillanatnyilag két ilyen novella is függ, az egyiket a társasházi felügyelőség (nem ez a jó fordítás, de nincs magyar megfelelője) tette ki még az év végén, a másikat egy lakó.

Mindkét írás arról szól - teljesen jogosan! -, hogy az éjszakai bulizásnak és hangos zenehallgatásnak is vannak határai és jó lenne a többi lakástulajdonos pihenését tiszteletben tartani. Ugyancsak mindkettő gondosan kerüli az anyázást és inkább a belátásra és a józan észre próbál apellálni. Hmm, leginkább a közvetlen szomszédunk a címzett, akinek a dolgai minket is hatványozottan sújtanak, szerencsére csak időnként.

De talán az a legnagyobb gond ezekkel a kedves üzenetekkel, hogy az illető bevallottan nem vesz észre / nem olvas el ilyeneket (már ha tud olvasni, mert már ez is felmerült bennünk), illetve úgy gondolja – ezt saját fülünkkel hallottuk tőle -, hogy a „hangszigetelő" bejárati ajtaja minden kiszűrődő zajt lefog (holott közben a falak is rengenek)...

A nap svéd szava: meddelande (üzenet)