A váratlan vendég

Ezt a történetet azoknak (is) küldöm, akik szerint a svédek hideg-rideg népek...

Január végén, egy hétfő éjjel Tomas Holmberg és párja arra ébredt kvarnåsen-i otthonukban (Västerbotten - ez jó északon van), hogy furcsa zajok jönnek az erkélyajtó felől. Az erkélyhez kívülről egy tűzlépcső vezet, amit felhasználva valaki kétségkívül be akart hatolni a lakásba.

Tomas nem habozott, magára kapta a fürdőköntösét, kinyitotta az erkélyajtót, berántotta az illetőt és azzal a lendülettel a padlóra szorította. Ezután elvette a botcsinálta betörő egyetlen fegyverét, a csavarhúzóját. Tomas élettársa eközben a rendőrséget hívta telefonon.

Kis idő múlva Tomas úgy ítélte meg, hogy a betörő nyugodtan viselkedik ezért megengedte neki, hogy felkeljen a padlóról. Majd a konyhába mentek és a betolakodó a konyhaasztal mellett elmesélte neki a problémáit, bocsánatot kért és elsírta magát. Tomas tudta, hogy a rendőrségnek időbe telik, hogy kiszálljon hozzájuk, így hát főzött egy kávét és a betörőt is megkínálta vele.

- Attól még, hogy megpróbált betörni hozzánk, nem kell ellenszenvesen viselkedni vele. Különben is, azt olvastam, hogy a váratlan vendéget kínáljuk meg kávéval.

Kb. 45 perc múlva kiérkezett a rendőrség és őrizetbe vették a betörőt.

- Semmi gond nincs ezzel. Nyugodtan visszajöhet máskor is és akkor is kap kávét. Csak akkor a normális úton jöjjön és kopogjon be az ajtón, mondta Tomas.

A rendőrállomásra szállított férfit még aznap délután szabadon engedték.

...íme még egy bizonyíték arra, hogy a svédeknél a kávé / kávézás annyira alapvető dolog, hogy ha bárkit, bármikor, bármi ér, akkor ott hamarosan előkerül a kávé is - legyen az akár nappal vagy éjszaka :-)

A nap svéd szava: inbrott (betörés)

A malmöi Mikulás nem jár egyedül

A múlt hétvégén, a malmöi városi buszra felszállva meglepő felfedezést tettünk: a svédeknél nemcsak Mikulás, hanem Mikulásfeleség is van. Ott ültek párban a busz elejében, a néni Mikuláson a megszokott piros "munkaruhán" felül egy horgolt vállkendő is volt. Muszáj volt nekik odabiccentenem, barátságosan visszamosolyogtak :-)

Másnap megkérdeztem egy munkatársnőmet a dologról, aki azt mondta, igen, a Mikulásnak van felesége is, bár nem minden alkalommal jelenik meg. És mielőtt elragadott volna a fantáziám, azt is leszögezte, hogy ez nem új, feminista jelenség, hanem már régóta ilyen a leosztás.

Aztán már majdnem megfeledkeztem a dologról, de egyrészt szóba került egy magyarországi barátnőmmel értekezve (aki "ne zavarjuk össze a gyerekeket" jelszóval 18 éven felüli tartalomnak minősítette az általam prezentált, egyéb mikuláspárt ábrázoló fotókat), másrészt az egyik, hozzánk bedobott újság címlapján ők ketten szerepeltek - a malmöi mikuláspár. A cikkből kiderül - már csak a fotó miatt is érdemes kattintani! -, hogy már 13. éve csinálják és csakis az örömszerzés miatt, pénzt soha nem fogadnak el. A polgári nevük pedig Jonny (78 éves) és Anna (75 éves).

Az egész történet azzal kezdődött, hogy 1999 őszén Jonny egy raktári selejtezés során magához vett egy mikulásruhát. November végén azt javasolta Annának, hogy öltözzenek mikuláspárnak, amibe ő bele is ment, mivel amúgy sem volt semmilyen különösebb tervük karácsonyra. És hogyan kezdi meg a tevékenységét egy modernkori mikuláspár? Feladtak egy hirdetést a Sydsvenskanban (helyi napilap), miszerint ingyenes kiszállást vállalnak. Rengeteg választ kaptak, utána pedig már hirdetniük sem kellett, szájhagyomány útján terjedt a hírük.

Na és hogy hogyan finanszírozzák az ajándékokat? "Ó, hát mi nem dohányzunk, nem iszunk, nem golfozunk, így marad pénzünk", mondják egyhangúlag. Meggyőződésük, hogy egy Mikulás nem üzleti szellemben tevékenykedik. Illetve igenis, kapnak fizetséget, de más formában: az öröm, amit a gyerekeknek - és felnőtteknek! - szereznek, minden fáradságot megér.

Anna minden karácsony után levágja Jonny szakállát, majdnem teljesen. De júliusig van ideje kinőni. Akkor van ugyanis Koppenhágában a mikulásvilág nagy találkozója. Apropó utazás: ma és holnap Stockholmban, december 15-én pedig Koppenhágában vannak látogatóban (és nagyon kíváncsiak az ottani fogadtatásra).

A nap svéd szava: tomte (Mikulás)

Simone

Tegnap délután, Malmö felé autózva tűnt fel az autópálya melletti hatalmas, világító kijelző, miszerint az Öresund-hídon erős szél van, teherautóval nem ajánlott a hídra hajtani. Aztán az újságokban, a hírekben egyre-másra bukkantak fel a közelgő viharra figyelmeztető hírek. Miszerint ma lesz a csúcspontja. Ma még biciklivel jöttem haza a munkából úgy fél 4 tájban, észleltem, hogy tényleg eléggé fúj a szél, helyenként széllökések vannak. Itt még nem gondoltam, hogy vészes lenne a helyzet.

Aztán amikor felmerült, hogy még ma vonattal kellene menni valahová, a Skånetrafiken (a helyi közlekedési vállalat) weboldalán hatalmas piros térkép virított, miszerint ma du. 4 után semmilyen vonat nem megy, nincsenek vonatpótló buszok sem. Először azt írták, csak az Öresundståg közlekedik (azaz a hídon átmenő vonat, Koppenhágába és vissza), de hamarosan azt is leállították. Nemrég (20 h) a Kastrup nemzetközi repteret is lezárták (Koppenhága).

Mindezt a 3-as fokozatú viharjelzés miatt (ami nemcsak Skåne-re, hanem Svédország nagyobb, déli részére érvényes, pl. Göteborgra is). A 3-as fokozatú figyelmeztetés - Klass 3 varning - a legmagasabb, azt jelenti, hogy a lakosság nagy veszélyben van és rendkívül jelentős károk keletkezhetnek fontos szolgáltatásokkal kapcsolatban (pl. áram), a lakosságot arra kérik, hogy tévén, rádión vagy interneten kövessék a fejleményeket. Ez konkrétan 30 m/s (kb. 110 km/h) erősségű - vagy nagyobb - szelet jelent és emiatt veszélyes a szabadban tartózkodni. Nagy károk várhatóak a fákban/erdőkben és az épületekben, nagyon komoly közlekedési zavarok alakulhatnak ki. (A vízen ez azt jelenti, hogy a nagyobb hajóknak is a kikötőben kell maradniuk.)

Az egyik, ebédidőben megjelent újságcikkben egy biztosítási szakember azt nyilatkozta, hogy ha valakinek nincs házbiztosítása, még ma sem késő megkötni, pl. telefonon, a lényeg, hogy mától legyen érvényes (és ne ma éjféltől). A megállapodás számít, nem a biztosítási díj befizetése, az lehet később is.

Szóval ma már nem mentünk sehová, de az itthonülés sem nyugalmas. A vihar - amelyet itt Svédországban Simone-nak neveztek el és Nagy-Britannia felől érkezett - tényleg bedurvult és ami nálunk a leglátványosabb, akusztikailag, az az erkély ablaktábláinak folyamatos támadása. (Ez nem is igazán ablak, elhúzható ablaktáblák vannak az erkélyen a kert felé, így közel sem zárnak úgy, mintha ablakok lennének.) Ijesztő hangja van, az első órákban mindig összerezzentem és figyeltem, nem rántja ki-e a szél őket...most már kezdem megszokni.

De a neten persze látom, mik vannak máshol: széthasított fák, felborult építkezési állványok, lerepült háztetők, extrém nagy hullámok a tengerparton, pl. ez a hajó a mérete ellenére sem úszta meg a kárt, és van ahol áramszünet van (a legfrissebb hírek szerint 58.000 háztartásban, ebből 28.000 Skåne-ban van...nagyon-nagyon remélem, hogy mi megússzuk). Sajnos Dániában megvan az első halálos áldozat is, akit egy repülő tégla talált el :-( A mentőszervezetek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a kidőlő fák nagyon veszélyesek és aki tud, maradjon otthon.

Egy olvasói kommentár az egyik újság online kiadásában: "Kénytelen voltam kimenni a kutyával, de alig mentem 50 métert, a szél felborított, beütöttem a fejemet és a hátamat. Ne menjetek ki!" Egy másik olvasó 18:24-kor arról tudósított, hogy ugyan a repülője már 16:20-kor megérkezett Kastrup-re, de nem akarják őket kiengedni a repülőből a széllökések miatt és az egész repülő rázkódik. De amúgy sem jutna haza Malmöbe a híd lezárása miatt, pedig jó lenne, mert már több, mint 24 órája utazik...

A legutóbbi veszedelmes viharok errefelé (ezek még pont az ideköltözésünk előtt voltak, ezért a mostani felkészületlenségem):

• Gudrun (2005. január) - Dél- és Nyugat-Svédország, az orkánerősséget Nyugat-Blekinge-ben érte el, ez 42 m/s (150 km/h) volt. 415.000 háztartás volt áram nélkül és 75 millió köbméter erdőt pusztított el a vihar Götaland-ban.
  
  
• Per (2007. január) - legnagyobb sebessége 40 m/s (144 km/h) volt, ezt ugyanott érte el, ahol Gudrun. Kb. 440.000 háztartás maradt áram nélkül és 12 millió köbméter erdőt tarolt le az orkán.

Az Öresund-hídon 70 km/h-ra korlátozzák a megengedett sebességet ha 15 m/s (55 km/h) az oldalszél. Ha a szél erőssége eléri a 25 m/s-ot (90 km/h), függetlenül a szél irányától, lezárják a hidat. A hídon történő vasúti közlekedést - amely az alsó szinten történik - viszont csak 33 m/s-nál (120 km/h) állítják le.

Ahogy most olvasom, már Simone is elérte a 41,4 m/s-ot, Halmstad-nál. Remélem, lassan elcsendesül, az előzetes figyelmeztetés szerint az esti órákban már lanyhulásra lehet számítani, kérdés, hogy mikortól?

Még egy frissebb kommentár (20:16) valakitől, Kristianstad-ból: Gudrun gyerekjáték volt ehhez képest! Maradjatok bent! Most jövök a Willys-ből (szupermarket), a parkolóban egy bevásárlókocsi röpködött!

Ui.: Olvasói fotók a Sydsvenskan oldalán a viharról.


A nap svéd szava: strömavbrott (áramszünet)

Hírek az újságból

A napokban a Metro-t és City-t lapozgatva merült fel bennem, hogy nem lenne érdektelen egy kis aktuális hírcsokrot összeállítanom, amiből talán látszana, hogy miben mások a svéd hírek pl. a magyaroktól.

Na nem arra gondolok, hogy itt csak pozitív hírek lennének, sajnos ez közel sincs így. Bár azok is vannak szép számmal és szerencsére elég nagy nyilvánosságot kapnak azok is - egy önkéntes magánkezdeményezés a hajléktalanok érdekében vagy személyes beszámoló pl. arról, hogyan mentette meg valaki a kollégája életét gyors újraélesztéssel (ez pont két napja volt az újságban) ugyanolyan terjedelmes - itt: kétoldalas - cikket kaphat mint bármelyik "nagyobb" hír.

Naszóval, egy kis szubjektív gyűjtemény erről a hétről, a teljesség igénye nélkül:

• A gyereket az óvodába adjuk le, a kutyát a kutyaóvodába. (A svéd törvények szerint nem szabad 6 óránál tovább otthon hagyni a kutyákat.) A jelenség főleg a nagyobb városokban jellemző, a kisebb helyeken családi-ismeretségi körben megoldják a felvigyázást, sőt, egyre többen magukkal viszik a kutyát a munkába. A városi kutyatulajdonosok körében viszont gyakori beszédtéma a kutyaovi, az is előfordul, hogy ha az egyik nem válik be, másikba íratják be az ebet. Charlotte Swanstein kutyapszichológus szerint a 6 óra is sok: szerinte ha a kutyákat megkérdeznék, egyik sem akarna órákig egyedül maradni, ilyenkor csak várnak a gazdájukra, hogy végre történjen valami.
  
  
• Amikor a rendőrségi ügy nem is az, aminek először látszik. Egy 32 éves malmöi lakost enyhébb, kábítószerrel való visszaélés miatt hallgattak ki a rendőrségen még júniusban, egy rendőrnő hallgatta ki. Néhány nap múlva telefonált, miszerint kiegészítené a vallomását. A rendőrnő azt mondta, ezzel már elkésett, az ügyészhez került az ügy. De a férfi erősködött, hogy beszélni akar, így végül kapott újabb időpontot. A rendőrségen pedig bevallotta, hogy beleszeretett a rendőrnőbe, de természetesen viszonzás helyett csak távozásra felszólítást kapott. Nem adta fel, a későbbiekben kb. 50 sms-t küldött a rendőrnőnek, sőt, a rendőrség körül is megjelent időnként. Ismételt felszólítás, majd telefonszámváltoztatás volt a válasz. Majd a férfi hirtelen feltűnt a rendőrnő lakásánál, Skåne középső részén. Egyik kezében térkép, a másikban virágcsokor volt. Innen rendőrök vitték el. Azóta távoltartási tilalom is van ellene. De tagadja a zaklatás vádját, szerinte ő csak jót akart és egy rossz szót sem írt. És szerinte ha szerelemről van szó, bátornak kell lenni...
  
  
• Utcán parkoló, kölcsönözhető biciklik folyamatban. A jövő őszre várhatóak Malmöben, az inspiráció elsősorban a koppenhágai rendszer volt (ahol ugye ingyenes a kölcsönzés - a malmöi biciklifinanszírozás még kérdéses, talán reklámokból fogják megoldani). Ugyanakkor sok más biciklis rendszert is tanulmányoznak, a kanadai Montreal-tól kezdve a német Kassel-ig. Ellentétben a legtöbb várossal, itt elsősorban a munkába járókra és a diákokra gondolnak, nem a turistákra - azok inkább csak "bónusz"-nak számítanak majd. A városközpontban kezdik majd a telepítést, majd lépcsőzetesen kibővítik más városrészekre is.
  
  
• Jávorszarvasra vadászott egy férfi tegnap délután Umeå-tól délre (ami viszont jócskán északon van így is), azonban arra nem számított, hogy medve támad rá, amely - elmondása szerint - szinte a szemmiből rontott elő. A vadász leadott egy lövést a medvére, amely elmenekült. Hivatalos nyomkövető vadászok igyekeztek megtalálni a sebzett medvét, de hiába, 40 méter után eltűnt a nyom. A keresést berekesztették, a medvét egészségesnek nyilvánították (én remélem, tényleg az). Ugyan minden jel arra utal, hogy  viszont mivel nincs medvevadászati szezon, esetlegesen eljárást indítanak az ügyben.
  
  
• Hétfőn délben váratlanul bezárt az egyik malmöi Media Markt (Stora Bernstorp), amely - mint most kiderült - már egy ideje anyagi gondokkal küszködött, állítólag a többi elektromos cikkeket forgalmazó áruházzal folytatott árverseny miatt ("ilyen olcsón csak nálunk", stb.). Korábban figyelmeztetést is küldtek a munkaerőhivatalnak (Arbetsförmedlingen), mely szerint felmondások várhatóak. Ez egyébként egy kötelező procedúra, pl. ha 5-25 alkalmatott érintett, min. 2 hónappal a tervezett felmondások előtt meg kell tenni az értesítést, ennél több fő felmondása esetén még korábban.
  
  
• És a végére hagytam a magyar vonatkozású hírt, illetve tévéműsort (közel s távol az egyetlen, ezért is figyelemreméltó): ma este 21:30-kor - igen, pont október 23-án - tűzte műsorára a svéd köztévé a Kobra c. oknyomozó riportműsor legújabb részét, amelynek témája: Milyen hatással van a magyar kulturális életre a szélsőjobb előretörése? Félórában járták körbe a témát, budapesti, szegedi, győri és székesfehérvári helyszínekről jelentkezve, többek között Jobbik-osokkal, Dopeman-nel, Heller Ágnessel és Alföldi Róberttel beszélve...az István, a királyból is mutattak jeleneteket. A végkövetkeztetés talán sejthető, nem igazán lelkesítő. Lehet rosszat mondani a svédekre (és másokra), akik csak a magyar negatívumokra "ugranak", de azt hiszem, ezesetben sem a tükröt kellene hibáztatni... A műsor megtekinthető a neten is, egészen 2014. január 17-ig. Csak magyar + angol nyelvtudással is érdemes belenézni, bár a teljes képhez persze kell a svéd is.
   

A nap svéd szava: hunddagis (kutyaóvoda)

Az elnök emberei

Nagy az izgalom a svéd fővárosban: Barack Obama tegnap az Air Force One (a híres elnöki különgép) fedélzetén Stockholmba érkezett, hogy a svéd miniszterelnökkel, Fredrik Reinfeldt-tel tárgyaljon, plusz egyéb hivatalos programjai is voltak/vannak. Bevallom, alapvetően nem izgatott a hír, de a Metro tegnapi egészoldalas, grafikával - azaz sok-sok sematikus emberkével - illusztrált cikke jócskán meglepett. Nem gondoltam ugyanis bele, hogy ez az egész esemény ekkora felhajtással jár, de persze nyilvánvalóan így kell ennek lennie.

Szóval a száraz, mégis izgalmas tények, Obama kíséretéről:

• 29 repülőgép (a már említett elnöki gépen kívül)
• 5 helikopter
• a szuperbiztos elnöki limuzin
• kb. 40 autó
• kb. 250 fő felfegyverzett titkosszolgálati ügynök (akik a svéd rendőrséggel együtt dolgoznak a biztonság érdekében)
• 1 katonatiszt, aki az USA nukleáris indítókódját(!) tartalmazó táskát védelmezi
• kb. 300 fő tanácsadó és sajtómunkás
• kb. 150 fő egyéb személyzet
• 6 orvos
• 1 hűtőtáskányi vér, Obama vércsoportjával (AB)
• saját szakácsok készítenek minden ételt, amit az elnök fogyaszt

Ezenkívül 2000 svéd rendőr csak a látogatás biztosításával foglalkozik és Stockholm belvárosa káoszossá vált az egyes részek teljes lezárása miatt. A sajtóban egyébként elég sok szó esik pl. a kíséret fegyveres tagjairól, akik a svéd törvények szerint csak önvédelem esetén lőhetnének, de egy megszólaltatott szakértő szerint Svédországnak ebben gyakorlatilag nem lenne beleszólása, ha úgy alakulna a helyzet. És hogy mi történne, ha olyan szerencsétlenül végződne az akció, hogy egy ártatlan svéd lakost érne végzetes találat? Nos, ilyen esetekre nincs semmilyen szabály, utólag kellene valamit reagálni. A szakértő szerint az USA valószínűleg elnézést kérne és anyagi kárpótlásban részesítené az áldozat családját.

Egyébként az itteni titkosszolgálat (Säpo) három éve megemelte a terrorcselekmények általi fenyegetettség szintjét. De az USA is kockázatos országként néz Svédországra ilyen szempontból. Két magasszintű politikus meggyilkolása (Olof Palme, Anna Lindh) és a 2010-es stockholmi öngyilkos bombamerénylő tette indokolja ezt a készültséget. Persze mindenki abban reménykedik, hogy semmiféle incidens nem lesz, de biztos, ami biztos. Sőt, Obama ittléte alatt időnként teljesen lezárják az Arlanda reptér légterét is, így azok a "mezei" utasok is kifoghatnak plusz várakozást, akik amúgy nem mennének pl. a belvárosba.

De nem mindenki örül annak, hogy az amerikai elnök az országba érkezett ill. sokan kihasználják az alkalmat, hogy tüntessenek ellene és/vagy az amerikai politika ellen. Tíz(!) bejelentett tüntetést is tartottak, pl. az Amnesty International (Guantanamo bezárását követelve), egy másik demonstráció résztvevői - kb. 20 szervezet képviseletében - pedig az amerikai "Nagy Testvér" ellen, a világméretű, nemrég kipattant megfigyelési botrány ellen tüntettek (ld. a mellékelt képet is), míg mások a NATO ellen. Válogatott fotók itt, pro és kontra.

Barack Obama holnap továbbutazik Szentpétervárra (Oroszország), a G20-találkozóra. Kíváncsi lennék, ott mennyiben különböznek az amerikai biztonsági intézkedések az ittenitől...

A nap svéd szava: säkerhet (biztonság)

Madde, Chris és a fele királyság

És ha már a nemzeti ünnep kapcsán a királyi család is szóba jött, említsük meg a legaktuálisabb eseményt, a royalisták várva-várt ünnepét, a múlt szombati királyi esküvőt. A királyi pár fiatalabb lánya, Madeleine hercegnő mondott igent Chris O'Neill amerikai üzletembernek a stockholmi dómban. A felhajtás persze nem volt akkora, mint 2010-ben, Victoria esküvője körül, hiszen Madeleine csak a 4. helyen van a trónöröklési sorrendben (1. Victoria, 2. Estelle [Victoria kislánya] és 3. Carl-Philip herceg után, aki Madeleine bátyja). Meg aztán kicsit "turnészerű" is volt ez az esküvő, hiszen a pár nem lakik Svédországban és a közeljövőben nem is úgy néz ki, hogy ideköltöznének. Szerintem élvezik az külhoni anonimitást...no meg nem mellesleg Christ üzleti ügyei is az USA-ba kötik. De nem kell aggódni, azért pompában és prominens vendégekben nem volt hiány, bár "csak" külföldi hercegek voltak a vendégek között, királyi párok ezúttal nem érkeztek.

Az újdonsült férj egyébként amerikai és angol állampolgár is egyben. Eddig csak egy árva párperces interjút lehetett vele látni, amikoris egy norvég tévéstáb elkapta a stockholmi utcán és kiszedett belőle pár szót arról, hogy izgul az esküvő előtt és reméli, kellemes lesz az idő, valamint hogy Svédország a világ egyik legszebb országa. Mivel Chris (38) nem svéd állampolgár és az esküvő után is folytatja az üzleti tevékenységeit, ezért az udvari szabályok értelmében az esküvői csók után nem változik herceggé :-) Igazából minden jel arra mutat, hogy nem is akar az lenni, pl. nem úgy néz ki, mintha meg akarna tanulni svédül vagy Svédországba akarna költözni. Bár ezzel kapcsolatban olvastam egy érdekes cikket, miszerint jelenleg nem lehet tudni, a jövőbeli utódok trónörökösnek számítanak-e majd, mert ha mégis, akkor nincs mese, Svédországban kell majd nevelkedniük, protestáns hitben (Chris pedig katolikus). Hát az érdekes fordulat lenne mindenesetre.

Sokak szemében szálka Madeleine, aki 2011-ben hivatalosan is kivándorolt az USA-ba, azaz a királyi család életében csak nagyon érintőlegesen vesz részt (évente néhány reprezentáció), vagyis mondhatni, "munkaadóját", a svéd népet, nem igazán tünteti ki jelenlétével... Ami a mindennapjait illeti, a 31. évét épp tegnap betöltő Madeleine a World Childhood Foundation alapítvány jótékonysági munkájában vesz részt. Az alapítványt az édesanyja, Silvia királyné hozta létre 1999-ben az erősen hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok érdekében, mint pl. utcagyerekek, intézetekben élő gyerekek, szexuálisan kihasznált fiatalok és gyerekanyák. Jelenleg 14 országban 110 projektet támogatnak, pl. Brazíliában, Oroszországban, Svédországban, az USA-ban, Dél-Afrikában és Kínában. Akit esetleg érdekelnek részletek a hercegnő alapítványi munkájával kapcsolatban (pl. "mesélj egy tipikus napodról"), annak íme egy angol nyelvű interjú a királyi ház weboldaláról. Szép dolog ez, de természetesen van, akiben felmerül, hogy egy teljesen egészséges, fiatal nő, akit a hazája eléggé hidegen hagy (pl. Svédországban is vannak, lennének jótékonysági projektek, hátrányos helyzetű gyerekek is) miért kell, hogy a svéd adófizetők által finanszírozott apanázson élje luxuséletét New Yorkban?...

Plusz minden évforduló, esküvő, nagyobb királyi esemény alkalmával fellángol a vita: kell-e egyáltalán Svédországnak a monarchia? A pro és kontra oldalnak is vannak meggyőző érvei és bár a legtöbben azt hangoztatják, hogy sokba kerül a királyság fenntartása, a köztársaság sem lenne sokkal olcsóbb, így nem is annyira az anyagi indokok dominálnak, bár az is szóba jön (pl. az átláthatatlan, kontrollálatlan udvari kiadások). A Republikánus Szervezet (Republikanska Föreningen) - jelenleg 10.000 tagja támogatásával - fontosnak tartja azt is, hogy a demokrácia, a személyes szabadságjogok mindenkire legyenek érvényesek, pl. arra is, aki trónörökös herceg(nő)nek születik, hiszen jelenleg egész életét ez hatja át, hogy készül a trónra és nem választhatja azt a foglalkozást, amit szeretne. (Bár biztosan vannak mások is így ezzel, nem kékvérű halandók...) Az sem demokratikus - szerintük -, hogy fontos hivatalok öröklődnek és vérvonalra, génekre vannak alapozva. A másik oldal viszont pl. azt hangoztatja, hogy egy király pártsemleges és mindenkit képvisel. Ugyanakkor valós hatalmat nem gyakorol, így nem csorbítja senkinek a demokratikus jogait. Szóval mindenkinek megvan a maga véleménye, legalábbis rövidtávon úgy néz ki, hogy marad a királyság.

Talán tipikus apróság, kicsit a demokráciáról is szól: Madde-t pont az esküvő előtt 4 nappal megállították Stockholmban a rendőrök, mivel a buszsávban ment az autójával (fogadni mernék, hogy esküvőügyben). Madeleine ekkor teljesen magabiztosan felmutatott egy papírt és az "immunitására" hivatkozott, amivel az intézkedő járőrt sikerült eléggé zavarba hoznia. A rendőrség ezután megvizsgálta az ügyet, és egyértelműen kiderült, hogy nincs mentelmi joga, ugyanis az alkotmány szerint csak a királyt illeti büntetlenség, ha valamit elkövet (és szokott egyébként a király gyorshajtani, időnként írnak is róla a bulvárlapok). A végeredmény egy 1000 koronás büntetés lett, teljesen jogosan...az immunitásra való hivatkozás meg nem olyan elegáns, ugyebár. De hát kicsit furcsa dolgok is ezek, mert ha be is fizeti a büntetést, a svéd adófizetőktől kapott pénzt átteszi az egyik zsebből a másikba. (És nem az első, nem a második közlekedési kihágása.) Persze a pedagógiai érték is fontos...

Egyébként a királyi család népszerűségi listáján magasan Victoria, az elsődleges trónörökös vezet, 50%-kal, őt követi Silvia királyné 25%-kal, a harmadik Prins Daniel, a király csak a negyedik (köszönhetően bizonyos botrányoknak, egyebeknek), a  sereghajtó pedig Carl-Philip és Madeleine 12-12 %-kal. Ami pedig az államformát illeti, egy 2011. decemberi - nem reprezentatív! - felmérés szerint az emberek 58%-a megtartaná a királyságot, 32% köztársaságot akar és 10% nem tudja.

A nap svéd szava: stiftelse (alapítvány)

Esélyes-e ByeAlex Malmöben?...

Beindult az Eurovíziós hét, szuper hangulat van a belvárosban (egyelőre lekopogom, minden oké, a tömeg kezelhető szinten van). Viszont egy magyarországi ismerősömtől ma délután az alábbi mailt + linket kaptam:

>>>>>>>>
Ajjjaj... Malmöi bloggerek röhögnek ByeAlexen 
Lehet, hogy ismét rossz lesz az Eurovízión magyarnak lenni? Valóban elég nyugis, "drogos" a dal, a szöveg az erőssége, amit nem fognak érteni, a döntő csoda lenne.
<<<<<<<<

Nem vagyok a téma szakértője - a magyar dalt eddig csak egyszer hallottam -, de most bizseregni kezdtek az ujjaim, rákerestem, mit ír a svéd média a Kedvesem c. számról. Valahogy nem éreztem elég autentikusnak, hogy állítólagos "malmöi bloggerek" - összesen kettő, a cikk szerint, egyikről sem hallottam még - leszólják a magyar nevezőt (plusz itt vagyok én is, mint malmöi blogger, ugyebár, kikérem magamnak, akárhogy is). Érdekes módon nem igazán találtam negatív kritikákat - nahát, kedves híroldal -, viszont egy nagyon érdekes hírre bukkantam, a "tudomány" kategórián belül. Természetesen brit tudósok, ezúttal azt vizsgálták meg, melyik dal potenciális sláger. Számítógépes módszert dolgoztak ki, ami egész megbízhatóan kiadja, hogy egy adott szám sikergyanús-e. Pl. a tavalyi győztes Euphoria-t magasan ilyennek hozta ki (a korábbi összes döntős dalhoz képest is!). Ellentétben az ABBA eurovíziógyőztes Waterloo-ját, ami alacsony pontot kapott, de ez a kutatók szerint teljesen rendben van, hiszen ez egy régi dal és ma már nem biztos, hogy sláger lehetne.

Az igazán meglepő azonban az, hogy ezt a programot "ráeresztették" az idei indulók dalaira. A legmagasabb értékeket - és most nem viccelek! - a Kedvesem kapta. Ezt követi San Marino versenydala, majd a harmadik helyen Svédország és Izland osztozik. Az utolsó helyen 4 ország található: Norvégia, Azerbajdzsán, Ausztria és Svájc. Természetesen csak a számítógépes program szerint :-) Persze még ha igaza is van, az Eurovíziós Dalfesztivál nagy részben szimpátiaszavazás...az egyik újság eurovíziós melléklete mindegyik országnál azt is feltüntette, melyik országtól szokta kapni a legtöbb szavazatot. Érdekes ezeket látni. Pl. nem meglepő, hogy a görögök a ciprusiakra szavaznak (és viszont), vagy a skandináv országok egymást támogatják, de azt nem találtam volna ki, hogy San Marino-ra Albániából jön a legtöbb szavazat, vagy hogy a hollandokra leginkább az izraeliek szavaznak. Egyébként ránk, magyarokra főleg a lengyelek - éljen a lengyel-magyar barátság :-)

Visszatérve ByeAlex-re, némely internetes - magyar! - kommenteket olvasva úgy tűnik, nagyon megosztó személyiség (az is elég irritáló sokak szemében, hogy totál amatőrként kijutott), szerintem épp ezért a versenydalról is sokan tudni vélik, hogy nem jó, esélytelen, stb., csak hogy a szalonképesebb jelzőket említsem.

Namármost, úgy alakult, hogy ma késő délután éppen jókor voltam jó helyen - még csak nem is tudtam előre, hogy van ilyen program -, és láttam ByeAlex-et élőben fellépni a belvárosban, a nyilvános Eurovision Village színpadán. Pontosabban először a bolgár énekes lány és zenekara forrósította a mára lehűlt levegőt (alig lehetett őket letuszkolni a színpadról...), majd ezután következett mindenféle faxni nélkül a Csókolom és a Kedvesem. ByeAlex láthatóan nem izgulta magát halálra :-)

Igyekeztem közben elfogulatlanul figyelni a közönséget (nem volt könnyű), és egyértelműen az a benyomásom támadt, hogy nagy siker volt a versenydal. Már a szám kezdetétől tapsoltak az emberek, dobolták a ritmust a lábukkal. Nagyon jó hangulat lett, tényleg. Az utolsó versszakot svédül énekelte (bár tudtommal a versenyen ezt nem teheti meg), ez különösen bejött a svédeknek, nem messze is állt tőlem egy pasas és nagyon örült, amikor rájött, hogy érti a szöveget :-) De egyértelműen az volt a benyomásom, hogy nem a szöveg volt a lényeg, hanem a dallam és a ritmus. Szóval ha valaki kíváncsi a véleményemre, az itteni publikumnak igenis bejön a Kedvesem... Mellesleg nekem is, bár tudom, hogy ízlések és pofonok.

Utána, már itthon megtaláltam egy interjúját, ahol ezeket nyilatkozta (számomra szimpatikus módon):

Szerinted értékes egyáltalán az Eurovíziós Dalfesztivál?
Ezt a svéd tévés stáb fogalmazta meg a legjobban: nekik arról szól az Eurovízió, hogy csomó ország elküldi a saját zenéjét és színtiszta szórakoztatásra törekszenek. Szerintem nem is volna szabad ennél többről szólnia, csak arról, hogy különböző országok képviselői együtt érezzék jól magukat. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy minden évben az adott fellépők alapján ítélik meg az országokat.

Ezek szerint nem érdekelnek téged azok, akik szerint győzni kell Malmöben, és ez csak angol szöveggel fog menni neked. 
Teljes mértékben, mindössze annyit tennék hozzá szentimentálisan, hogy én azoknak magyarul fogok énekelni, akik nézik a műsort, mert szerintem nem ciki magyarnak lenni ebben a mostani Európában. Hiába trendi angolul énekelni, az én dalomat szerintem pont a magyar nyelv miatt szerették meg annyian és az sem érdekel, ha a versenyt utolsóként fejezem be, akkor is magyarul fogom előadni a dalt. Lehet meg is sértődnének azok az emberek, akiknek tetszett a dal magyarul és Svédországban ezután elkezdem angolul énekelni.

Viszont a refrént lefordítod svédre. 
Ez így van, és már tanulom is hogyan kell a refrént svédül elénekelni.

Jól érzékelem, hogy ez egy fricska azoknak, akik az angol nyelv hiányán károgtak? 
Kicsit igen és egyben egy gesztus is a vendéglátó országnak.

- - - - 

ByeAlex-et a második, csütörtöki elődöntőben hallhatjuk énekelni, azaz május 16-án (21:00 h). Reméljük, nem utoljára! 

(Az első elődöntő ideje kedd, május 14-e, 21:00 h)

A döntő pedig szombaton, május 18-án lesz, szintén 21:00 órás kezdettel.

Lycka till ! (Sok szerencsét!)

*****************************************************************
UPDATE: Megtaláltam a YouTube-on a tegnapi fellépés felvételét, íme:
Kedvesem (Malmö, svéd refrénes verzió)
*****************************************************************

A nap svéd szava:  placering (helyezés)

Víziók az Eurovízió előtt

Medvecukor, bodzavirág, rebarbara, vörös chili és almamenta - ezek a malmöi Eurovíziós Dalfesztivál "hivatalos ízei". Jópár tehetséges szakács és szakácstanuló egy eredeti menüsor komponálásán dolgozik, amelynek az alapanyagai helyben és környezetbarát módon lettek termelve és egytől-egyig biotermékek. Vagyis nem lesz benne marha- vagy disznóhús, viszont annál inkább tőkehal, lazac, kagyló, rén- és jávorszarvas, bárány, fűszerek és mindenféle gyökérzöldség (rotfrukt), na, őszintén szólva nem tudom, van-e ennek a szónak frappáns magyar megfelelője. Ez a svéd gyűjtőszó olyanokat foglal magában, mint a burgonya, hagyma, zellergyökér, paszternák, répa, retek (mogyoró nem...), stb. Cél, hogy a dalfesztivál kapcsán idelátogatók kellemes, eredeti ízbenyomásokkal távozzanak majd.

Ami nagyon jól hangzik és abszolút dicséretes törekvés, de a tegnapi City Malmö (ingyenes napilap) egyik krónikása megpróbálta elképzelni, mi is lesz itt 3 hét múlva. Itt vagyunk ugye alapból mi, akik itt lakunk - olyan 280.000-en. A becslések szerint az összeurópai zenefesztivál ideje alatt plusz 100.000 látogatóra lehet számítani. Ezek az emberek a) enni és inni; b) közlekedni; c) szórakozni fognak. Legalábbis elméletileg. Valójában a kávézók már most is tele vannak, az ünnepek előtt hatalmas sorok vannak a Systembolagetben és nem lehet taxit fogni, valamint a malmöi meccsek után sorok kígyóznak a jegyautomaták előtt. Ezeket mind vissza fogjuk sírni - írja Sofia Petersen -, amikor a 20. héten a teljes infrastruktúra összeomlik a 100.000 turista súlya alatt. Hogy a mobilhálózatról ne is beszéljünk...

És hová mehetnek az emberek szórakozni? Van egy darab nagyobb hely a városban (Slagthuset - a vonzó Vágóhíd nevet viseli), amely kb. 5000 embert képes befogadni, a többi kisebb hely is összesen körülbelül ennyit. Plusz párezer még biztosan befér a fesztiválhoz kapcsolódó sátoros helyekre. Már csak 88.000 kiéhezett, mindenhonnan kizárt fesztivállátogató fog a városban kerengeni. Gyalog, mivel nem fognak zöld ágra vergődni a Skånetrafiken - helyi közlekedési társaság - jegyanarchiájával. (Nincs olyan, hogy felszállok a buszra és veszek egy jegyet. Nincs készpénzes fizetés, egy speckó Jojo kártya kell hozzá.)

És 1700 nemzetközi újságíró is tudósítani fog az eseményekről, valószínűleg a saját tapasztalatokról is. A fentiek alapján egy dolog biztos: aki efféle élményeket szerez, az magasról tenni fog arra, hogy Malmö medvecukor és bodzavirág ízű...

De hogy optimisták legyünk, az újságíró szerint igenis nagy lehetőségek vannak ebben a potenciális fiaskóban. Elő a kávétermoszokkal, a virágmintás hűtőtáskákból előbukkanó házi sajtosszendvicsekkel, az egyszer használatos grillen sütött húsokkal...szabjunk egy csinos árat és érezzük az euró illatát :-)

Mondjuk ezek után nem tudom, mire számítsunk, ami az egyéni túlélést illeti. Lehet, hogy nem lesz olyan egyszerű a városban biciklizni sem, ha belegondolok. Vajon az élelmiszerboltok is totál tele lesznek? Jobb, ha egyenesen otthon maradunk azon a pár napon? :-) De nagyon remélem, hogy jó vége lesz ennek a sztorinak. Nem hagyom magamat elrettenteni: jópár város már sikeresen túljutott rajta, akkor csak így lesz Malmövel is.

A nap svéd szava: kylväska (hűtőtáska)

Virágokat vagy jogokat?

Magyarországon a nőnap nem nagy ünnep (hacsak ez meg nem változott az elmúlt pár év alatt). Van, ahol a férfikollégák meglepik a női szakaszt egy kis virággal, ami azért jól tud esni. Aztán az újságok is lehoznak egy-egy cikket, hogy ugye, milyen jó, hogy vannak a nők ill. néhány híres nőt is megemlítenek. És általában ennyi. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Index ma több érdekesebb cikket is lehozott, pl. a magyarországi szexizmusról és a nők helyzetéről az EU-ban.

Most egy svéd újságban - egy finn újságírónő tollából - olvasom, hogy Oroszországban a nőnap munkaszüneti nap. Tessék csak kényeztetni a nőket-asszonyokat! Csoki, virág, ilyesmi dukál. És ugyanezek az orosz nők - sokan közülük egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkeznek -, akár 5 évig is szívesen otthon maradnak a gyerekkel. Nem mintha olyan sok ideig lenne gyes, hanem mert ez "így természetes". Apa dolgozik, anya a gyerekekkel, a háztartással foglalkozik. (Közben senki nem fizet neki nyugdíjjárulékot, ugyan kit izgat ilyen apróság.)

Na de mi ezzel a gond? Anna-Lena Laurén szerint Oroszországban az egyenjogúság még csak nem is egy elérendő ideál. A kislányok legyenek édesek, a nők szépek, az anyukák pedig fontosabbak a gyerek számára, mint az apukák - ez mind olyan magától értetődő, mint hogy reggelente megreggelizünk. Egyébként is az a törekvés, hogy a nők minél tovább otthon maradjanak szülés után. És persze csak a nők...

Eközben Svédországban a nőnap nem a virágról és a kényeztetésről szól - ó nem! Ez annak az ideje, hogy az ember aktuális képet kapjon az egyenjogúság kérdéséről, esetleg elmenjen egy tüntetésre (van több is a nagyobb városokban). Én három napilapot vettem ma a kezembe, mindegyik legalább 6-8 oldalon, sokféle cikkben a nők helyzetéről szólt. Egyébként mindenféle nemzetközi mérések szerint Svédország áll a világon a legjobban az egyenjogúság kérdésében, ami a gyakorlatot illeti.

Ez nem azt jelenti, hogy minden oké, hátra lehet dőlni, hanem azt, hogy a többi országban még nagyobb hiányosságok vannak. Ezt támasztja alá a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt nyilatkozata is, aki azt állítja, tévednek azok, akik azt állítják, hogy Svédországban teljes a nemek közötti egyenlőség. Ehhez még sokat kell tenni, pl. a politikusoknak is. (Meg lehet vádolni, hogy főleg kampányszövegről van szó, de én most hiszek neki, mármint hogy ezt komolyan gondolja. Csak lássam is, hogy tesz valamit.)

És vajon hogy gondolják az utca emberei? Március elején 1015 főnek tették fel a kérdést:
Szerinted egyenjogú ország-e Svédország? ...íme a válaszok:

• IGEN: 55% (férfiak); 37% (nők), 46% (összesen) 
• NEM: 40% (férfiak); 57% (nők), 49% (összesen)
• NEM TUDOM: 4% (férfiak); 6% (nők), 5% (összesen)

 A különbség nem olyan nagy, mint gondoltam volna, de azért a férfiak többsége igen-t mondott, míg a nők többsége nem-et. Én azt mondanám, hogy maga az a tény, hogy a férfiak 40%-a elismerte, hogy van még min javítani, önmagában pozitív dolog.

A következő kérdés:
Mi a legfontosabb dolog, amit tenni kellene az egyenlőtlenség megszüntetésére?

• Szigorúbb büntetés, hogy a nők elleni erőszakot megelőzzük - 28% (férfiak); 16% (nők)
• A fizetési szintek emelése a nők által dominált szakmáknál - 27% (férfiak); 42% (nők)
• A gyes idejének egyenlő elosztása - 9% (férfiak); 10% (nők) 
• Kvóták bevezetése a munkahelyeken - 6% (férfiak); 7% (nők)
• Más - 9% (férfiak); 10% (nők)
• Nem tudom - 21% (férfiak); 14% (nők)

, azaz a nők szerint a női fizetések emelése lenne a legfontosabb - ezzel a férfiak nem igazán értenek egyet... Ami a konkrét fizetéseket illeti, egy skåne-i grafikont láttam az egyik cikkben, eszerint a férfiak 5000-13.000 koronával többet keresnek havonta, az 5000 koronás eltérés malmöi, a 13.000-es lomma-i (ez egy közismerten gazdag kisváros Malmö mellett). Átlagosan egy nő a 86%-át keresi egy férfi keresetének. Létezik egy 15:52 nevű mozgalom is, aminek a neve azt jelenti, hogy 8-17 h munkaidőt alapul véve egy nő 15:52 után ingyen dolgozik.

A gyes-ről már korábban írtam, hogy sok az otthon maradó apuka. És a minimálisan kötelező 2 hónapon túl is érdemes otthon maradniuk. Nemcsak a kisgyerekkel való kapcsolat miatt, de anyagilag is megéri: bónuszt, azaz plusz pénzt ad érte az állam. Nemrég postáztak emlékeztető leveleket azoknak, akiknek "bent maradtak" napjaik (ez nagyrészt az apukákat érinti, de van ahol az anyuka kap ilyet). Tapasztalatok szerint ez a kis buzdítás - még jóval a lejárati határidő előtt - hatásos szokott lenni, utána többen maradnak otthon.

Ami az egész egyenjogúsági témát illeti, nem csak évente egyszer kerül elő, folyamatosan szem előtt van, vita folyik róla, cikkek születnek róla, stb. Természetesen nemcsak a nők részéről, sőt, vannak bevallottan feminista férfiak is - a vezető politikusok között is.

Azt hiszem, még bőven lenne mit írnom a témában, de most ennyi. Talán folyt. köv...

Ui.: A karikatúra szövege:
- Teljes munkaidőben kellene dolgoznom!
- Miért? Nem kapsz pénzt a férjedtől?

A nap szava: jämställdhet (egyenjogúság)

Nem hivatalos pontrendszer

Sokféle pontozásos értékelés létezik, így elsőre a felsőoktatási ponthatárok, az autósok szabálysértések szerinti pontozása, vagy a műkorcsolyázók teljesítményének az értékelése jut az eszembe. Nos, itt nem ezekről lesz szó, hanem a svéd ún. "felnőttségi pontokról".

Igen, létezik egy ilyen elmélet - vagy inkább listaszerűség. Ez olyan tevékenységeket foglal magában, amelyeket az igazi felnőttek tesznek :-) Totál viccnek hangzik, de csak félig az. A mindennapi beszédben gyakran hivatkoznak rá, szóval egy valóban alkalmazott "tudományról" van szó.

Példaképpen, ezek a tevékenységek adnak felnőttségi pontot:

• előfizetés napilapra
• tévédíj fizetése (erről majd még írok a későbbiekben, hálás téma...)
• konyhai munkánál kötény használata(!)
• sütés
• ruhák vasalása
• tartós kapcsolat
• rendszeres bevétel / fizetés
• autó tulajdonlása
• vendéglátás írásban megköszönése, mármint utólag (tipikus svéd dolog)
• nyugdíjtakarékoskodás

Ha valakit érdekel, milyen szintre jutott el svéd mércével, bátran töltse ki az idevágó tesztet (figyelem: az itt hivatkozott összes weboldal svédül van), ahol a minél magasabb pontszám jelenti "A" felnőttséget (konkrét értékelés nincs a teszt végén, ez az egyetlen mérce). Ami engem illet, eszerint még nem vagyok felnőtt, no de sebaj, nagyon nem keseredtem el :-) Ugyanezen a weboldalon van néhány "felnőttsztori" is.

És aki azt hiszi, hogy ezt nem lehet tovább fokozni, az nagyon téved. Van egy azonos nevű társasjáték is, amit meg lehet venni és barátokkal közösen lehet önelemezni. Ez annyival eredetibb, hogy a) jó sok, részletes kérdés van benne; b) egy teljesen tudománytalan módszer alapján azt is kiszámíthatjuk, hogy hány évesnek felelünk meg. Néhány példakérdés a társasjáték több, mint 300 kérdéséből.

Felnőttség ide vagy oda, az alkoholvásárlás alsó korhatára boltban 20 év, étteremben viszont 18 év. (Ez utóbbi korhatár indoklása az, hogy egy olyan helyen, ahol személyzet és más vendégek is vannak, nagyobb a kontroll, mint pl. otthon.)

A nap svéd szava: vuxenpoäng (felnőttségi pont)

Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

• Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)
  
  
• Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)
  
  
• Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)
  
  
• Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)
  
  
• Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

• költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)
  
  
• nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)
  
  
• vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre
  
  
• ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban
  
  

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)

Ezek is történtek idén

Az év legutolsó napján összegyűjtöttem néhány tényt / érdekességet / hírt az óévről. Nem feltétlenül a legfontosabbakat (egyáltalán: mi számít fontosnak?), de azért igyekeztem több helyről meríteni.

• Szeptemberben, 14 hónap etióp fogság után kiszabadult Johan Persson és Martin Schibbye (újságíró és fotós). Mint utólag kiderült, nagyon közel voltak a kivégzéshez is. Ugyanakkor Dawit Isaak, szintén svéd újságíró (aki eritreai származású), már 11 éve van börtönben Eritreában és azt sem tudni, egyáltalán milyen fizikai-szellemi állapotban van. A svéd diplomácia eddigi próbálkozásai nem vezettek sehová...
  
• A Fokus politikai magazin által odaítélt "Az év svédje" cím idei díjazottja Jonas Gardell, a "Torka aldrig tårar utan handskar" (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül) c. könyv írója. A könyvből nagysikerű tévé-minisorozat is készült. Októberben írtam róla én is. Gardell úgy véli, hogy a díja egy fricska a Svédországi Demokratáknak (SD = Sverigedemokraterna, amely a neve ellenére valójában egy szélsőjobbos párt), hiszen "az SD óvni akarja azt, ami svéd és mi lehetne svédebb, mint az Év svédje? Egy meleg, aki egy bevándorlóval van összeházasodva!"
  
• Az év eseménye a királyi családban: Victoria koronahercegnő és Daniel herceg kislányának - egyúttal az új trónörökösnek -, Estelle-nek a megszületése, február 23-án. A királyi pár első unokáját lehetséges, hogy hamarosan újabb is követi, ugyanis a másik hercegnő, Madeleine nemrég eljegyezte magát amerikai barátjával és 2013. június 8-án lesz az esküvőjük.
  
• A Dagens Nyheter napilap filmkritikusai szerint az év legjobb svéd mozifilmje az "Äta, sova, dö" (Enni, aludni, meghalni), amely a munkanélküliségről, az elvesztegetett energiákról és a munkaügyi központ segíteni képtelenségéről, ugyanakkor a szolidaritásról és a családi szeretetről is szól. A 10-es lista többi darabjának leírása megtekinthető itt.
  
• Az év "hivatalos" karácsonyi ajándéka (årets julklapp) a fejhallgató volt. Ezt előre mondják meg az okosok, érzésem szerint ezúttal a megmaradt raktárkészletek alapján. Fogadásokat mernék kötni, hogy nem a fejhallgató volt a slágertermék, hanem pl. az okostelefonok, egyéb műszaki kütyük. Például most olvasom, hogy egy másik szavazás szerint a robotporszívó volt az év ajándéka. És miért is ne?
  
• 1860 óta (amióta méréseket végeznek) ez volt a harmadik legcsapadékosabb év, csak 1998-ban és 2000-ben esett több eső és hó. Csak a március volt száraznak mondható, viszont a június rendkívül esős volt.
  
• És végül a személyes kedvencem a "kis színes" hírek kategóriájából (a Metro-ban olvastam) annak a svéd néninek a története, aki vásárolt egy flakon öblítőt a szupermarketben, majd miután a barátnője felvilágosította, hogy az öblítő nem tesz ám jót a környezetnek, visszament a boltba és titokban megpróbálta kicserélni egy - ugyanolyan árú! - mosószerre. Ez nem volt sikeres manőver, ugyanis elcsípték, így most szegénynek kb. tízszer akkora büntetést kell fizetnie, mint amennyibe az öblítő került...

Minden kedves olvasómnak nagyon boldog, érdekes és vidám 2013-at kívánok!
A magam részéről az új évben is itt leszek :-)

A nap svéd szava: snö (hó)

Nyelvújítások kora

A svéd Nyelvtanács (Språkrådet) minden esztendő végén közzéteszi az év folyamán keletkezett új szavak listáját. Az persze a jövő titka, hogy melyik szó ágyazódik be a nyelvbe tartósan és melyik kopik ki belőle. De akármilyen sors is vár az új szavakra, nagyon érdekes megfigyelni a nyelvi kreativitás eredményeit. Egyúttal azt is megtudhatjuk, mik foglalkoztatták az adott évben a közvéleményt. Például idén ezek voltak a befutók (többek között):

• conversesjukan (converse-betegség) - új név egy olyan egészségügyi problémára, amit vékony talpú vászon tornacipő - pl. Converse márkájú - viselése okozhat. Ezek a cipők népszerűbbek, mint valaha, de a tartós viselésük az egész testre kiterjedő fájdalmat okozhat. Ezt bizonyos orvosok viccesen "conversesjukan"-nak nevezik.
• drinkorexi (drinkorexia) - önéheztetés alkoholfogyasztás előtt. Sok fiatal nappal éhezik, hogy este lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthasson kalóriában gazdag alkoholos italokat. A drinkorexia komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. (Az anorexia mintájára.)
• eurobävning (eurorengés) - az euró-együttműködés komoly problémáit jellemző szó, Görögország pénzügyi krízisével kapcsolatban használták először (júniusban).
• henifiera (hen-esítés) - a "hen" személyes névmás használatának tiltására egy újságíró tiltakozásul az összes "han" / "hon" névmást "hen"-re cserélte le a Dagens Nyheter napilap egyik internetes számában, azaz hen-esítette azt. A téma hátteréről már írtam korábban.
• hubot - humanoid robot, emberszerű robot, az Äkta människor (Igazi emberek) című svéd tévésorozatból.
• kramtjuv (ölelő tolvaj) - olyan zsebtolvaj, aki megöleli az áldozatát, hogy hozzáférjen a zsebeihez. Februárban Gävle-ben letartóztattak egy 22-éves tolvajt, aki ezzel a módszerrel lopott el egy pénztárcát, de Stockholmból is jelentettek ilyen eseteket.
• läshund (olvasókutya) - angolul reading dog, ugyanis az USA-ban és Angliában az utóbbi években elterjedt, hogy speciálisan kiképzett kutyákat használnak a diákok motiválására, pl. felolvasásnál sokat segít, ha egy érdeklődő kutya ül az ember lábánál. Svédországban egyelőre még ritka a módszer alkalmazása.
• memil - rövidítés, eredetileg "medelålders man klädd i cykeldräkt av lycra" (som cyklar hänsynslöst), vagyis középkorú férfi lycra biciklisdresszben, aki kíméletlen a többi biciklistával és a gyalogosokkal szemben. Ninja-biciklistának (ninjacyklist) vagy uralkodó biciklistának (härskarcyklist) is szokták nevezni. A szó angol megfelelője a mamil (middle-aged man in lycra).
• mossgraffiti (mohagraffiti) - a környezetre veszélyes festékek helyett egy új trend jön divatba: mohát összekevernek egy mixerben joghurttal, sörrel és cukorral. Az így kapott masszát falakra, kövekre és edényekre kenik. Néhány hét múlva kinő a moha és hipp-hopp: kész is a mohagraffiti.
• nomofobi (nomofóbia) - attól való félelem, hogy valaki nem folyamatosan elérhető mobiltelefonon vagy nincs állandó internetkapcsolata. Stresszt és pánikérzést okozhat, például nyaralás alatt. (Az eredeti, angol nomophobia szó a "no mobile phone phobia" szavak összevonásából keletkezett.)
• ogooglebar (guglizhatatlan) - olyan dolog / válasz egy kérdésre, amire nem lehet az interneten, pontosabban a Google-ban rátalálni. Talán hihetetlennek tűnik, de százszámra vannak ilyen dolgok :-)
• pekskärmsvantar (kesztyű érintőképernyőhöz) - olyan ötujjas kesztyű, amit nem kell levenni, ha az érintőképernyős telefont akarjuk használni.
• räckviddsångest (kb.: hatósugár-szorongás) - félelem és kényelmetlenség-érzés az elektromos autók tulajdonosainál, azzal kapcsolatban, hogy az autó akkumulátora lemerülőfélben van és félő, hogy még a célbaérés előtt leáll. Tünetek: növekvő aggodalom, magas pulzusszám és hideg veríték. (Angolul: range anxiety.)
• visukal - új színházi forma, amely a hallássérültek és az ép hallásúak számára is élményt nyújt. Általában a színészek is vegyesen hallássérültek és ép hallásúak. A szó a visualisera (vizualizálás) és a musikal (musical) szavak összetételéből keletkezett.
• zlatanera (kb.: zlatánozni) - dominálni, ugyanis Zlatan Ibrahimovic - Malmö szülötte, mára nemzetközi futballsztár - nagyjából mindenhol erőt mutat: a futballpályán (sokak szerint túlságosan is, nem kímél senkit) és a különféle díjkiosztó gálákon is (rendre ő nyeri a legtöbb díjat már több éve).

Svédül tudóknak a Språkrådet teljes listája itt található (2012-re).
És ha már lúd, legyen kövér: néhány korábbi év termését is belinkelem
(...mondjuk 2008-ig visszamenőleg, amikortól írom a blogot):
Nyordslista - 2011
Nyordslista - 2010
Nyordslista - 2009
Nyordslista - 2008

Végül egy kérés tőlem, minél több válaszban reménykedve: kommentbe szeretnék néhány új magyar szót kérni. Biztosan vannak ilyenek is az elmúlt évekből, annak ellenére, hogy most nem jut eszembe egy sem - bár ez lehet bizonyíték arra is, hogy le vagyok maradva nyelvileg (is). Egyszerűen nem hiszem el, hogy a svédek ennyivel kreatívabbak lennének, szerintem inkább csak a megfigyelési / rendszerezési hajlamaik fejlettebbek. Avagy?...

FRISSÍTÉS (12.29.): A HVG - ami szerencsére jár a malmöi városi könyvtárnak - legújabb számában pont a közelmúlt új magyar szavairól van szó, így ma sokat okosodtam :-) Ilyeneket említenek (a jelentésekre itt nem térek ki, de a Google segít): zumba, garázsvásár, banyatank, könyvtrailer, dubajozás, megoszt, mamipornó, mongolfolt, schmittelés, bohócforradalom, zsírkirály, testcsillám, dramedy. Saját netes kutakodásom további szavai az elmúlt pár évből vegyesen: okostelefon, táblagép, celeb, dizájnerdrog, devizahitel, végtörlesztés, űrturista, animátor, romkocsma, csekkol, biotéka, indigógyerek, mikrovállalkozás, panelhitel, üvegzsebtörvény, vodás, chipsadó, arab tavasz, unortodox. A 2010-es évről pedig egy akkurátus politikai szólistát is találtam az Indexen, részletes magyarázatokkal. Na, ennyit erről :-)

A nap svéd szava: nyordslista (új szavak listája)

Pappa - és ami ezzel jár

Ma van az apák napja - svédül: Fars dag - Svédországban, amiről Bandi is írt, és ez megintcsak a kereskedők napja: már hetekkel korábban megjelennek a mindenféle buzdítások a boltokban - de az újságokban és a neten is -, hogy ezt és ezt a cuccot vedd meg a papának...aki viszont bevallottan nem zoknira, nyakkendőre és alsónadrágra vágyik, hanem inkább egy üveg borra vagy egy közös ebédre. (Mondjuk nyilván nem a 3-éves gyermektől...)

A statisztikai hivatal (SCB) ilyenkor sem tétlenkedik - néha úgy érzem, hogy itt a leglehetetlenebb dolgokra is részletes statisztika készül -, és a következőket tudatja velünk az esemény alkalmából:

• 2.3 millió papát ünnepel 5.1 millió gyerek (kicsitől az öregebbekig)
• az apukák közel felét 2 gyerek köszönti
• majdnem 700 apát 10 vagy több gyerek ünnepel
• 45.000 papa ma először ünnepli az apák napját és
• kb. tízen éppen ma válnak apukává :-)

Apropó, szülővé válás! A skandináv országok világszerte híresek a gyermekbarát szociális rendszerükről, úgyhogy talán érdemes pár szót ejteni róla, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, legalábbis Svédországban.

Már a gyerek születése előtt kisakkozzák a párok, hogy hogyan osztják fel a gyes-napokat egymás között. Fejenként 240 napra jogosultak - ez értelemszerűen 240 munkanap -, amiből minimum 60 napot fel kell használni fejenként (vagyis a papának is min. 60 napot otthon kell lennie a babával). Ikreknél jár plusz 180 nap "extra" gyerekenként. Ha valaki egyedül gondoskodik a gyerekéről, annak jár mind a 480 nap.

Az egyenjogúságra törekvés itt is meglátszik: sokan fele-fele (vagy majdnem fele-fele) arányban veszik ki a napokat. Egyébként ez a hivatalos cél is, már többször megfogalmazódott, hogy törvénybe kellene iktatni az 50-50%-ot. Ugyanis nem általános, hogy a szülők ezt választják. Több oka is van, az első az anyagi: ha az apa jól keres, az anya pedig nem annyira, akkor anyagilag nem járnának jól, ha egyenlő arányban akarnák felhasználni a napokat.A gyesen lévő szülő a keresetének kb. 80%-át kapja meg, ha jól értem a számítási formulából. De vannak apukák - nem is kevesen -, akik hálásak, hogy fizetik őket amíg otthon vannak a babával, hiszen ez az együtt töltött, vissza nem térő időszak szerintük minden pénzt megér. És ott van a másik véglet: az a jópár pappa, aki úgy gondolja, hogy a gyerekkel legyen csak otthon az anyja minél többet.

De az utóbbit nem igazán lehet az utcákon érzékelni: rengeteg babakocsis papát látni mindenfelé. Ha nem lennék szégyellős, szuper fotósorozatot készítettem volna már a témában :-) És nem, ők nem csak a "leszaladtam a gyerekkel sétálni" apukák, tényleg egész nap együtt vannak, mindent együtt csinálnak a csemetével. Pl. a kávézókban is láthatjuk őket, rossznyelvek létre is hozták az új kifejezést: lattepappa. Az apuka, aki kávét szürcsöl, míg a gyerek - mint kiegészítő - alszik a babakocsiban. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy az eredeti új szó az volt, hogy lattemamma, ki lehet taláni, kikre használják :-)

Egy újságcikk szerint ezek jellemzőek egy lattepappára:

• stílusosan öltözködik
• divatos kávézóban ül
• trendi babakocsit tol
• dizájn cuccokba öltözteti az utódot
• sokáig otthon van a gyerekkel
• a szülőségből kellemes életstílust csinál
  
  

A nap svéd szava: pappaledig (szó szerint: "apaszabadságos"; annak az apukának a jelzője, aki gyesen van)

Emlékül a fiúknak...

A héten adták le a harmadik, utolsó részét az SVT1-en - a közszolgálati tévén - annak a filmnek, aminek azóta is a hatása alatt vagyok. Amikor hónapokkal ezelőtt először olvastam a könyv címét, amiből a film készült, csodálkoztam. Hogy lehet ilyen hosszú, erőltetett címet adni egy könyvnek? Torka aldrig tårar utan handskar (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül). De amikor elindult a filmtekercs - van még olyan? -, két percen belül kiderült, hogy semmi gond a címmel, úgy tökéletes ahogy van. Mint ahogy a film maga is, amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, hús-vér emberek sorsát. Akik közül sajnos a legtöbben már nem élnek...

Időutazás a 80-as évekbe, a HIV-járvány kezdetének időszakába. Két lelkes fiatal - és baráti körük - életébe kapunk bepillantást. Sem Benjamin, sem Rasmus nem meri felvállalni a családban, hogy meleg. És mindkettőjüknek megvan rá a nyomós okuk. Hamarosan még bűnbakok is lesznek - na nem pont ők, hanem a "magukfajták" -, a világ szeme rajtuk, hiszen ők terjesztik az új, halálos, gyógyíthatatlan kórt. Egy bulvárlap címlapján az ítélet egy paptól: "Megérdemlik!"

Mégis, mindezek ellenére a film nem egy sötét verem, hanem végig izgalmas, bár lélekszorító történet, nagyszerű jellemekkel - a szereplők többsége kifejezetten brillírozik -, szeretettel, szerelemmel, és igen, humorral is (Paul a legjobb!). Nem tudok eléggé szuperlatívuszokban írni a filmről, úgyhogy inkább mindenkit bátorítok, hogy nézze meg maga. Az SVTPlay oldalán még 24 napig elérhető, ez legalábbis a svédül tudóknak jó hír :-)

Szóval, itt kezdődik az Első rész  (kb. 58 perc, indítás után a T betűnél a Textning på opcióval bekapcsolható a svéd felirat...nekem legalábbis jól jött). Ugyanitt, alul megtalálható a másik két rész is. Különben meg reménykedem, hogy hamarosan a magyar tévé is megveszi a sorozatot.

A könyv írója Jonas Gardell, közismert és több díjat is nyert svéd humorista és író, maga is meleg. 1986 óta él együtt Mark Levengood-dal, akivel 2011-ben össze is házasodtak. Két gyerekük van.

Szerintem nagyon jelentős dolog, hogy Gardell végre megírta ezt a könyvet (pontosabban trilógiát, aminek egyelőre az első rész jelent csak meg), több okból is. Főleg mert ma hajlamosak vagyunk elfelejteni, mik történtek akkor...sőt, sokszor fogalmunk sincs, hiszen nem tapasztaltuk a saját bőrünkön (szerencsére!). Ez a szinte-dokumentumfilm betekintést nyújt egy másik világba.

Ugyanakkor még emlékszem, mekkora hisztéria volt anno a HIV és az AIDS körül, akkoriban mintha minden újság és híradó ezzel lett volna tele. Ami bizonyos szempontból hasznos is volt, hiszen informált, észben tartotta a tényeket. De ez régen volt...nagyon régen, azóta mintha az egész téma el lenne felejtve. No persze, csak Afrikában sok az AIDS-es, gondolja az átlagember. Holott az európai és pl. a magyarországi helyzet is elég elkeserítő, csak éppen agyon van hallgatva és nem prioritás a hírekben és a közbeszédben, pl.:

• Magyarországon 2075 HIV-pozitív ember tartottak nyilván a 2011. szeptember végi adatok szerint (de a nem diagnosztizált betegek száma akár 8-9000 is lehet). Egészségügyi ellátásuk során gyakran utasítják el kezelésüket, amikor közlik HIV-státusukat
  
• Minden évben egyre több új HIV-pozitívat találnak Magyarországon, az elvégzett HIV-tesztek számával azonban az utolsók között kullogunk Európában
  
• Egyre nagyobb arányban fordulnak elő fiatalok az újonnan regisztrált HIV-pozitívak között: 2010-ben 43 százalékuk volt 30 év alatti, és sok a késői stádiumban diagnosztizált beteg is
  
• Ugyanakkor kevesen járnak szűrésre: kb. 80 ezer szűrés/év. Ennek oka egyrészt az információhiány illetve hárítás, „ez velem nem történhet meg”. Másrészt pedig a betegséget körülvevő előítéletek, stigma miatt, illetve a hátrányos megkülönböztetéstől való félelmükben. Így sokan csak késői stádiumban tudják meg HIV-státuszukat, amikorra a vírus már nagymértékben lerombolta immunrendszerüket, és kialakult az AIDS (szerzett immunhiányos tünet együttes)

A svéd statisztika szerint jelenleg kb. 6000 HIV-fertőzött él az országban, sokan külföldön fertőződtek meg - az idén diagnosztizáltak 65%-ára jellemző ez. Thaiföld a leggyakoribb ország, ami nagyon kedvelt svéd turistacélpont. A HIV-Sverige oldala igényes és részletes elméleti és gyakorlati információval szolgál a témában, érdemes átböngészni (már ha valakit svédül érdekel a téma, mert persze magyarul vagy angolul is rengeteg mindent lehet találni).

A nap svéd szava: aldrig (soha)

Skandináv nyelvek - a bónusz

Egy újságcikket kerestem már régóta és végre megtaláltam :-) Pontosabban örülök, hogy valaki megírta és tisztázta számomra az alapvető összefüggéseket, ami a svéd, dán és norvég nyelveket illeti. Szerinten nagyon érdekes és izgalmas és remélem, nemcsak én gondolom így...

Az információk forrása a Språktidningen (Nyelvújság), amely a mai svéd nyelvvel foglalkozik szakértő szemmel, de könnyen emészthető formában.

Akkor jöjjön a lényeg...

Először is: írásban csak lehelletnyi különbség van a dán és a norvég között. Viszont ami a beszélt nyelvet illeti, a dánok szerint a norvég úgy hangzik, mint a svéd.

Állítólag Ludvig Holberg-et, az ismert norvég írót egyszer letartóztatták Helsingør-ben (Dánia) és azzal vádolták, hogy svéd kém. Méghozzá nyelvi okok miatt. Ez az 1700-as években volt, a nagy északi háború idején. Ludvig Holberg kifogástalanul beszélt dánul, de norvég akcentussal, ugyanis a koppenhágai professzor Bergenben (Norvégia) született és nőtt fel. A dán rendőrök bizonyára azt hitték, hogy Holberg Skåne-ből jött, ugyanis ez a rész 1658-ig dán volt és a nyugati norvég nyelv úgy hangozhat, mint a skånska (azaz a skåne-i dialektus, híresen érthetetlen a többi svéd számára, korábban már írtam róla), még a svédek számára is.

A dán fül számára egyébként a norvég és a svéd annyira hasonlít egymásra, hogy a dánok alapból nem is tudják megkülönböztetni, hogy melyik nyelv melyik. Úgyhogy tippelni szoktak, a következőképpen: ha egy skandináv beszéd nem dán, akkor biztosan svéd. Így dupla esélyük van a helyes válaszra, mert kétszer annyi svéd él, mint norvég. Ezzel szemben a dánok jobban megértik a norvégot mint a svédet, mert a norvég szókészlet jobban hasonlít a dánra, mint a svédre. Pl.:

Svéd ----- Dán ------ Norvég ----- Magyar

fråga ---- spørge --- spørre ----- kérdés

fönster -- vindue --- vindu ------- ablak

snål ----- gerrig ---- gjerrig ------ fukar

A norvég és a dán nyelv hasonlósága az 1814-ig tartó állapotokból ered. Akkoriban Dánia és Norvégia unió volt és a dán volt a közös írott nyelv. A mai norvég többségi nyelv - a bokmål - ma is annyira hasonlít az írott dánra, hogy a svédek nem igazán látják a különbséget a dán és a bokmål között, miközben a beszélt nyelvben pont ellenkező a helyzet. Ott a norvég és a svéd hasonlít egymásra. "Norwegian is Danish spoken in Swedish", vagyis 'a norvég az svédül beszélt dán', ahogy a norvég-amerikai nyelvész, Einar Haugen mondta.

Ezért hozza ki minden teszt, ahol a többi skandináv nyelv megértése a tét, a norvégokat győztesnek. Nem mintha intelligensebbek vagy jobb nyelvérzékűek lennének, egyszerűen csak mert nyelvileg szerencsések: a kiejtés a svédre hasonlít, a szókészlet a dánra. Ebből következik, hogy ha valaki - mondjuk hobbiszinten - az alapján akar első skandináv nyelvet tanulni, hogy a legnagyobb haszna legyen belőle, érdemes megfontolnia a norvégot. Feltéve, ha nem más, konkrét úticélja van: Svédországban nyilván sokkal többre megy a svéddel, Dániában a dánnal.

Találtam egy ehhez kapcsolódó érdekes kimutatást is:

A) A beszélt nyelv megértése

• A norvégok
  a beszélt svéd nyelv 88%-át értik meg
  a beszélt dán nyelv 73%-át értik meg
   
• A svédek
  a beszélt norvég nyelv  48%-át értik meg
  a beszélt dán nyelv 23%-át értik meg
  
  
• A dánok
  a beszélt norvég nyelv 69%-át értik meg
  a beszélt svéd nyelv 43%-át értik meg

B) Az írott nyelv megértése

• A norvégok
  az írott svéd nyelv 89%-át értik meg
  az írott dán nyelv 93%-át értik meg
   
• A svédek
  az írott norvég nyelv 86%-át értik meg
  az írott dán nyelv 69%-át értik meg
   
• A dánok
  az írott norvég nyelv 89%-át értik meg
  az írott svéd nyelv 69%-át értik meg

Kis kiegészítés: A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus a nynorsk és a bokmål norvég.

A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen.

Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheim környékén figyelhető meg.  (Forrás: Wikipedia)

A nap svéd szava: skillnad (különbség)

Nemsemlegesen, ha lehet

Ara, Ariel, Enis, Helle, Hoa, Joy, Kit, Lo, Mio, Pell, Raja, Sol, Tiger, Torild, Vide...

Ezek mind olyan, Svédországban elfogadott keresztnevek, amelyeket kisfiúk és kislányok is kaphatnak, vagyis nemsemlegesek. Nem egy-egy különcködő szülő döntéséről van szó, hanem egyre többen keresgélnek ilyen nevek között, amelyekből jelenleg 170 van. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy így akarnak biztosra menni a születés előtt, amíg nem biztosak benne, hogy a leendő utód fiú avagy lány :-) Valójában az van a háttérben, hogy ezek a szülők úgy gondolják, nem az számít, hogy valaki fiúnak vagy lánynak született-e, hanem az egyénisége, a személyisége. Olvastam olyan cikket is, ahol az anyuka konkrétan bevallotta, hogy nem szokta elárulni másoknak, hogy kisfia van-e vagy kislánya, pl. hogy ne ez alapján ítéljék meg. Kissé(?) extrém gondolkodásra utal, de korántsem egyedülálló az eset.

A témához azt hiszem, eléggé kapcsolódik az új és nagyon sokat vitatott E/3 személyes névmás megjelenése is. A svéd nyelvben eredetileg létező hímnemű "ő" a han, míg a nőnemű megfelelője a hon (ejtsd: hun). Ez magyarul szimplán csak "ő" mindkét esetben, így mi már ennyivel előrébb járunk, de tényleg. Mondhatni mázlink van a magyar nyelvvel. Emiatt viszont kicsit nehezebb érzékeltetni a dolgot, de sokat segít a megértésben, ha tudunk pl. angolul vagy németül valamennyit.

Visszatérve a svéd verzióra, a han és hon használata sokszor problémás, hiszen pl. ha olyasvalakire hivatkozunk, aki férfi vagy nő (ill. fiú vagy lány) is lehet, akkor általában a nehézkes han/hon hivatkozás jelenik meg. Aztán ott vannak azok, akik sem férfinak, sem nőnek nem érzik magukat, vagy éppen mindkettőnek (és itt is higgyük el, nem egy-két emberről van szó). Vagy egyszerűen az egyenjogúság nevében sokan szeretnének olyan személyes névmást alkalmazni, amely mindenkire illik. Erre találták ki a "nemsemleges ő"-t, a hen-t (a finnből kölcsönözve: hän), amely csak 2009-ben került be a Nemzeti Enciklopédiába, mint új szó, bár javaslatként már 1966-ban és 1994-ben is felmerült egy-egy újságcikkben.

Rengeteg vita, elemzés, újságcikk és riport született már - és születik - a hen-ről. Problémás pl. a ragozása is, nem is igazán ajánlott ragozni. Egyes újságok lelkesen használják, míg mások tudatosan és határozottan kerülik a szó használatát, pl. a Dagens Nyheter - netes verzió: DN.se -, a főszerkesztő 2012 szeptemberi utasításának értelmében. Egy forradalmi lelkületű újságíró és programozó erre válaszul létrehozta a DHEN.se weboldalt, amely úgy nézett ki, mint a DN.se, csak az összes han és hon ki lett cserélve hen-re. Ezután rendőrségi feljelentés, majd annak a visszavonása következett. Ugyancsak idén januárban megjelent az első olyan gyerekkönyv Kivi och Monsterhund (Kivi és Szörnykutya) címmel, amely kizárólag hen-t használ a han és hon helyett, vagyis pl. Kiviről nem is tudjuk meg, hogy kisfiú-e vagy kislány. Természetesen nagy vitákat váltott ki a könyv és ezáltal híressé is vált...

A magam részéről nyitott vagyok, de egyelőre csak kevés helyen találkoztam a hen alkalmazásával. Amikor éppen rátalálok egy újságcikkben, meg is szoktam lepődni :-) Szóval kell még egy kis idő, hogy általánossá váljon, ha az lesz egyáltalán. Tippem szerint nagy rá az esély.

És végül aki úgy érzi, hogy már eleget tud a témáról, az akár egy tesztet is megcsinálhat :-)

A nap svéd szava: jämställdhet (egyenjogúság)

Utcai leltár

Valamelyik nap elgondolkoztam rajta, hogy mennyi minden mellett megyek el nap mint nap, ami fel sem tűnik, de nem jellemző pl. Magyarország utcáira. (Legalábbis tudomásom szerint...)

Mivel szeretem a listákat, itt van egy arról, hogy mikkel találkozhatunk a Malmöben járva-kelve:

• Könyvtárbusz (bokbuss) - hogy azokhoz is eljussanak a könyvek, akik esetleg nehezebben tudnak elmenni az igazi könyvtárba. Kb. 30-féle újság és 1000 könyv található a fedélzeten, a busznak meghatározott menetrendje és megállóhelyei vannak. Az interneten megrendelt / lefoglalt könyvtári könyveket ide is kérhetjük. Egyébként még a kórházban is van kihelyezett mozgókönyvtáros.
  
  
• Lovasrendőrök - focimeccsek idején többen cirkálnak, de nyugodt hétköznapokon is előfordulnak, kettesével a belvárosban. A rendőrség weboldala szerint a lovasrendőrök arra is jók, hogy így az emberek könnyebben elegyednek beszédbe a rendőrökkel, ki gondolta volna :-) Skåne-ban kb. 20 rendőrló van, mindegyikük barna (hogy tömegben egy kívülálló ne tudja őket megkülönböztetni).
  
  
• Szemetes egyszer használatos grillnek - én a Västra Hamnen-en láttam, de valószínűleg más parkosított helyen is előfordul. A svédek nemzeti sportja a szabadban grillezés - tavasztól őszig, ha az időjárás engedi -, és ezt bárhol űzik. Nagyon elterjedt az alumíniumburkolatú, eldobható grill (engångsgrill), ami környezetvédelmi szempontból rémálom, ugyanis több részre kellene szedni és különválogatni, de ez az esetek túlnyomó részében nem történik meg. Ez a fajta szemetes arra jó, hogy legalább egyben kidobják a használt grillt és pl. nem gyullad meg tőle a sima szemetes.
  
  
• Függőágyak - szintén Västra Hamnen, a Turning Torso-tól a tenger felé (Scaniabadet) sétálva a házak között, egy kisebb játszótér mellett. Télen-nyáron kint van, jó minőségű műanyagból készült. Vicces élmény!

És mivel Malmö igazi biciklis város, vannak még ehhez kapcsolódó hasznos utcai tárgyak is:

• Telepített biciklipumpa - 6 helyen a városban, éjjel-nappal működik. Nemcsak bicikli-, hanem babakocsi- és kerekesszék-logóval.
• Biciklibarométer - 2 helyen a városban, mutatja az aznap a barométer mellett elhaladt biciklisek számát, plusz egy éves összesítést is.
• Kitámasztó korlát - narancs színű korlát az átkelőhelyeknél, egyre több helyen - a jelzőlámpa mellett -, célja, hogy a zöld lámpára várakozó bicikliseknek ne kelljen a földre letenniük a lábukat :-) Bevallom, én nem szoktam használni, de a többség igen.

A nap svéd szava: barnvagn (babakocsi)

Vallások, egyház

Svédország az 1530-as évektől egészen 2000-ig hivatalosan is lutheránus, protestáns állam volt és a Svenska Kyrkan (Svéd Egyház) volt az állami egyház. Viszont a 2000-ben életbe lévő egyháztörvény kimondta az állam és az egyház szétválasztását.

Napjainkban Svédország a világ legkevésbé vallásos országa. Felmérések szerint az ország lakosságának nagyobbik része, 46-85 %-a ateista, agnoszta vagy nem hívő. Ennek ellenére a svédek 68,8 %-a (6.519.000 fő) formálisan a lutheránus Svenska Kyrkan tagja (2011-as adat). A tagok kevesebb, mint 4 %-a jár egy átlagos héten templomba és kevesebb, mint 2 %-uk jár rendszeresen.

A Svédországban születettek 65 %-át a Svenska Kyrkan-ban keresztelik meg, viszont a temetések 84 %-a történik az egyház keretein belül. Évente a tagok kb. 1%-a lép ki az egyházból.

Tapasztalataim szerint - főleg az Amos-t olvasva - a Svenska Kyrkan tényleg felvilágosult, nyitott egyház. Pl. mint az egész Skandináviában természetes, nők is lehetnek papok. És amennyire látom, nagyon gyakorlatiasak is. Na de nem csinálok nekik reklámot...én azt hiszem, nem vagyok tag :-)

További vallások, amelyek nagyobb mértékben reprezentálva vannak az országban:

• Iszlám - a bevándorlások eredményeképpen a második legnagyobb vallás, de nehéz számokat mondani, mert nem könnyű definiálni, ki is számít iszlámnak. Kb. 350 - 400.000-en lehetnek olyanok, akiknek iszlám a háttere, de nagy részük nem gyakorolja rendszeresen a vallását. A vallásgyakorlók számát durván 100.000 főre becslik, de ez valószínűleg inkább több. Minden nagyobb városban van mecset - ez pl. a malmöi, 1984-ben építették -, sok helyen ún. "pincemecsetek" (källarmoské) is létesültek, pl. egy lakásban vagy irodában. Malmöben kb. 15 ilyen létezik, a többségük Rosengård-ban.
  
  Ami az iszlám bevándorlást illeti, az 1980-as évekig a törökök voltak többségben, de a 70-es végétől olyan nagy számban érkeztek irakiak és kurdok (az iráni-iraki háború és Szaddam Husszein politikája miatt), hogy hamarosan számbeli fölényre tettek szert. Ezután pedig egyre több iráni, bosnyák, etióp vándorolt be. Jöttek még iszlám bevándorlók Libanonból, Szomáliából és Koszovóból / Albániából is.

• Katolicizmus - Kb. 87.000 tag (2007-es adat), stockholmi székhellyel. Katolikus országból érkezve érdekes arról olvasni, hogy korábban tiltott és erősen szankcionált volt a katolikus egyház tanait követni, pl. 1593 után minden katolikust kiutasítottak az országból. Még 1624-ben is kivégeztek magasrangú hivatalnokokat csak mert nem voltak feladni a hitüket és áttérni az államvallásra. Csak 1873-tól engedélyezték svéd állampolgároknak, hogy katolikusok legyenek, viszont korlátozták a jogaikat: nem tanulhattak és dolgozhattak tanárként, ápolónőként vagy orvosként...
  
  Talán a tagok számából is kitalálható, hogy Magyarországgal ellentétben Svédországban nagyítóval kell keresni a katolikus templomokat. Valamint a kinézetük sem a megszokott "templomforma": amiket eddig láttam inkább a "minimalista ház modern harangtoronnyal" mintát követték.

• Buddhizmus - Kb. 35 - 40.000-re becsülik a svédországi buddhisták számát. A legtöbb követő ázsiai származású, Thaiföldről, Kínából vagy Vietnamból származik. A leggyorsabban növekvő vallás, 2006 és 2009 között 38 %-kal nőtt a buddhisták száma.

• Zsidó vallás - az 1500-as évektől kezdve van jelen Svédországban. Jelenleg kb. 20.000 zsidó él az országban, ennek 30 %-a tagja egy gyülekezetnek, azaz ők hagyománykövetőnek / vallásosnak nevezhetőek.

A nap svéd szava: medlem (tag)