Közlekedünk, vonatozunk

Hát igen, az utóbbi hónapokban már vidékre is ingázunk, így a helyi közlekedési vállalattal intenzív napi kapcsolatban vagyunk, mondhatni. Mivel eddig még nem volt számottevő hideg és hó sem - az a 1,5 nap igazán nem számít -, alapvetően a vonatok pontosságával nem voltak problémáink. Illetve egy eset esett meg, pont a múlt hétvégén, amikoris a hosszas esőzések után megsüllyedt a sín a szomszéd falunál (Skurup - nem tévesztendő össze a szintén a közelben lévő Sturup-pel, ahol a malmöi reptér is van), így 20 percet késett a vonat Malmö felé.

Egyébként ami egy nagy okosság, az a Skånetrafiken (a skåne-i közlekedési vállalat: vonat + busz is) utazástervező programocskája, a Reseplanerare - angolul Travel Planner -, amelyet a neten is el lehet érni ill. okostelefonra is letölthető, mint app. Az egy dolog, hogy megmondja, konkrétan melyik vonattal/busszal menjünk és mikor, de azt is látni az eredményoldalon, ha az adott busz/vonat késésben van, vagyis valós adatokat látunk. Ez nagyon-nagyon hasznos tud lenni, pl. adott esetben az ember nem lohol keresztül a városon és izgulja magát agyon, ha látja, hogy a vonata úgyis késve fog indulni. Vagy már otthonról elindulás előtt látja, ha esetleg törölnek egy járatot. Ésatöbbi. Vagy pl. tegnap agyaltam, hogy egy adott helyre hogyan jutok el a leggyorsabban, és azt hozta ki nekem, hogy gyalog. Térképre fel is rajzolta, merre menjek. Nagyon tudom értékelni ill. mindenkinek csak ajánlani tudom aki errefelé leledzik és még nem használja.

Apropó, malmöi pályaudvar! Aki oda tart, jó ha tudja, hogy lufit a sínekhez levinni tilos :-) Nem vicc, ki van táblázva. Ugyanis elszabadult, gázzal töltött luftballonok a felsővezetékekkel ütközve robbanást okoztak korábban, ezért a tilalom (ami nem általános, csak a földalatti állomásokra érvényes). Ugyanitt érdekes látványosság is fogadja a vonatra várakozókat: a falakon videó megy, vonatablak alakú részekre vetítenek, így úgy néz ki, mintha a vonatból néznénk a tájat, merthogy azt lehet látni, különféle elsuhanó tájakat, valószínűleg tényleg a vonatból felvéve. Ez Európában a legnagyobb videóinstalláció, Elsewhere/Annorstädes (Máshol) a címe, az alkotó pedig Tania Ruiz Gutierrez (ő francia-kolumbiai illetőségű és Párizsban él). Az előző, hivatalos linken túl találtam róla egy amatőrfelvételt is a YouTube-on.

Mi ugyebár a lila ingázó vonattal (pågatåg) járunk Malmöbe és vissza, ennek is van "csöndes kupé" része (tyst avdelning), ami azt jelenti, hogy a nyugalomra vágyó utasok ide ülhetnek, viszont a beszélgetés, mobiltelefonálás tilos. (Zenét persze lehet hallgatni fejhallgatóval, ha azt más nem hallja.) Nemrég fültanúi voltunk, amikor két lány élénk beszélgetést folytatott itt, de egy srác kérdőre vonta őket, hogy mégis, mit gondolnak, hol vannak...erre ők jobbnak látták elvonulni. Ugyanilyen csöndes rész van pl. a Koppenhágába/Dániába menő Öresundståg-on is (szintén Skånetrafiken, ill. a dán DSBFirst közlekedési vállalattal közösen üzemeltetik).

A nap svéd szava:  försening (késés)

Simone

Tegnap délután, Malmö felé autózva tűnt fel az autópálya melletti hatalmas, világító kijelző, miszerint az Öresund-hídon erős szél van, teherautóval nem ajánlott a hídra hajtani. Aztán az újságokban, a hírekben egyre-másra bukkantak fel a közelgő viharra figyelmeztető hírek. Miszerint ma lesz a csúcspontja. Ma még biciklivel jöttem haza a munkából úgy fél 4 tájban, észleltem, hogy tényleg eléggé fúj a szél, helyenként széllökések vannak. Itt még nem gondoltam, hogy vészes lenne a helyzet.

Aztán amikor felmerült, hogy még ma vonattal kellene menni valahová, a Skånetrafiken (a helyi közlekedési vállalat) weboldalán hatalmas piros térkép virított, miszerint ma du. 4 után semmilyen vonat nem megy, nincsenek vonatpótló buszok sem. Először azt írták, csak az Öresundståg közlekedik (azaz a hídon átmenő vonat, Koppenhágába és vissza), de hamarosan azt is leállították. Nemrég (20 h) a Kastrup nemzetközi repteret is lezárták (Koppenhága).

Mindezt a 3-as fokozatú viharjelzés miatt (ami nemcsak Skåne-re, hanem Svédország nagyobb, déli részére érvényes, pl. Göteborgra is). A 3-as fokozatú figyelmeztetés - Klass 3 varning - a legmagasabb, azt jelenti, hogy a lakosság nagy veszélyben van és rendkívül jelentős károk keletkezhetnek fontos szolgáltatásokkal kapcsolatban (pl. áram), a lakosságot arra kérik, hogy tévén, rádión vagy interneten kövessék a fejleményeket. Ez konkrétan 30 m/s (kb. 110 km/h) erősségű - vagy nagyobb - szelet jelent és emiatt veszélyes a szabadban tartózkodni. Nagy károk várhatóak a fákban/erdőkben és az épületekben, nagyon komoly közlekedési zavarok alakulhatnak ki. (A vízen ez azt jelenti, hogy a nagyobb hajóknak is a kikötőben kell maradniuk.)

Az egyik, ebédidőben megjelent újságcikkben egy biztosítási szakember azt nyilatkozta, hogy ha valakinek nincs házbiztosítása, még ma sem késő megkötni, pl. telefonon, a lényeg, hogy mától legyen érvényes (és ne ma éjféltől). A megállapodás számít, nem a biztosítási díj befizetése, az lehet később is.

Szóval ma már nem mentünk sehová, de az itthonülés sem nyugalmas. A vihar - amelyet itt Svédországban Simone-nak neveztek el és Nagy-Britannia felől érkezett - tényleg bedurvult és ami nálunk a leglátványosabb, akusztikailag, az az erkély ablaktábláinak folyamatos támadása. (Ez nem is igazán ablak, elhúzható ablaktáblák vannak az erkélyen a kert felé, így közel sem zárnak úgy, mintha ablakok lennének.) Ijesztő hangja van, az első órákban mindig összerezzentem és figyeltem, nem rántja ki-e a szél őket...most már kezdem megszokni.

De a neten persze látom, mik vannak máshol: széthasított fák, felborult építkezési állványok, lerepült háztetők, extrém nagy hullámok a tengerparton, pl. ez a hajó a mérete ellenére sem úszta meg a kárt, és van ahol áramszünet van (a legfrissebb hírek szerint 58.000 háztartásban, ebből 28.000 Skåne-ban van...nagyon-nagyon remélem, hogy mi megússzuk). Sajnos Dániában megvan az első halálos áldozat is, akit egy repülő tégla talált el :-( A mentőszervezetek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a kidőlő fák nagyon veszélyesek és aki tud, maradjon otthon.

Egy olvasói kommentár az egyik újság online kiadásában: "Kénytelen voltam kimenni a kutyával, de alig mentem 50 métert, a szél felborított, beütöttem a fejemet és a hátamat. Ne menjetek ki!" Egy másik olvasó 18:24-kor arról tudósított, hogy ugyan a repülője már 16:20-kor megérkezett Kastrup-re, de nem akarják őket kiengedni a repülőből a széllökések miatt és az egész repülő rázkódik. De amúgy sem jutna haza Malmöbe a híd lezárása miatt, pedig jó lenne, mert már több, mint 24 órája utazik...

A legutóbbi veszedelmes viharok errefelé (ezek még pont az ideköltözésünk előtt voltak, ezért a mostani felkészületlenségem):

• Gudrun (2005. január) - Dél- és Nyugat-Svédország, az orkánerősséget Nyugat-Blekinge-ben érte el, ez 42 m/s (150 km/h) volt. 415.000 háztartás volt áram nélkül és 75 millió köbméter erdőt pusztított el a vihar Götaland-ban.
  
  
• Per (2007. január) - legnagyobb sebessége 40 m/s (144 km/h) volt, ezt ugyanott érte el, ahol Gudrun. Kb. 440.000 háztartás maradt áram nélkül és 12 millió köbméter erdőt tarolt le az orkán.

Az Öresund-hídon 70 km/h-ra korlátozzák a megengedett sebességet ha 15 m/s (55 km/h) az oldalszél. Ha a szél erőssége eléri a 25 m/s-ot (90 km/h), függetlenül a szél irányától, lezárják a hidat. A hídon történő vasúti közlekedést - amely az alsó szinten történik - viszont csak 33 m/s-nál (120 km/h) állítják le.

Ahogy most olvasom, már Simone is elérte a 41,4 m/s-ot, Halmstad-nál. Remélem, lassan elcsendesül, az előzetes figyelmeztetés szerint az esti órákban már lanyhulásra lehet számítani, kérdés, hogy mikortól?

Még egy frissebb kommentár (20:16) valakitől, Kristianstad-ból: Gudrun gyerekjáték volt ehhez képest! Maradjatok bent! Most jövök a Willys-ből (szupermarket), a parkolóban egy bevásárlókocsi röpködött!

Ui.: Olvasói fotók a Sydsvenskan oldalán a viharról.


A nap svéd szava: strömavbrott (áramszünet)

Nem mindegy

Persze sok minden van, ami nem mindegy, de itt speciel azokra a svéd szavakra gondolok, amelyek szinte ugyanúgy hangzanak / néznek ki (extrém esetben teljesen ugyanúgy!) és persze teljesen mást jelentenek. Kezdő nyelvtanulókat veszélyeztetheti a hasonlóság, de később is bele lehet futni egy-egy ilyenbe. Az én mumusaim:

• ljud (hang) és ljus (fény) - gyakran mindkettőt használni kell egymás után / mellett, az az igazi móka :-) Valahogy nagyon fogós páros ez, elég gyakran zavarba hoz.
  
  
• svart (fekete) és svårt (nehéz) - igaz, hogy az utóbbit o-nak ejtjük, de én - sajnos? - vizuális típus vagyok...szóval nehéz (svårt).
  
  
• mack (benzinkút) és macka (szendvics) - az utóbbi inkább szleng, leírva nem igazán használják, helyette a smörgås az elterjedtebb.

Íme további szópárok, amelyek félrevezethetnek:

• kyssa (megcsókolni) és kissa (pisilni) - no comment...
  


• simma (úszni) és svimma (elájulni) - aki angollal vagy némettel kezdett, tutira ájulni akar úszás helyett (én is) :-))
  
  
• mat (étel) és matta (szőnyeg) - ez látszólag nem olyan vészes, de kedvencem a teherautó, ami elszáguld mellettem és az van ráírva, hogy mattbil (valamilyen-autó, ebben az esetben szőnyeg)
  
  
• kol (szén) és kål (káposzta) - mindkettőt "ó"-val kell ejteni. A gyakorlatban eddig még nem éreztem, hogy a hasonlóság zavarba hozna, viszonylag kevés összefüggésben van szó szénről (a belföldi energiatermelésben sem jellemző, hogy szenet használnának).
  
  
• vecka (hét, mármint 7 nap) és väcka (kelt, felkelt) - érdekesség: a vecka.nu weboldalon mindig megnézhetjük, éppen hányadik hete van az adott évnek. Alapvető információ, ha az ember Svédországban lakik, de tényleg. Az svédek nem dátumokra hivatkoznak, hanem hetekre. Pl. "A 32. héten szabadságon leszek." Nemrég kértem időpontot orvoshoz, akkor is azt közölték velem, hányadik héttől ér rá az orvos. Ilyenkor szoktam kérni "fordítást", ugyanis nincs a véremben a naptár, hetekre bontva.
  
  
• pump (pumpa) és pumpa (sütőtök) - cseles, igaz? Mostanában többször látom a boltban, hogy "butternut" néven árulják a sütőtököt, szép angolosan. Legalábbis sütőtöknek néz ki.
  
  
• ficka (zseb) és flicka (lány, kislány) - példamondat lehetne a "Mi van a kislány zsebében?" - Vad finns i flickans ficka? :-)
  
  
• kat (kábítószer-besorolású növény) és katt (macska) - a hírekben időnként lehet olvasni róla, hogy x mennyiségű kat-ot foglaltak le (pl. az Öresund-hídon fordulnak elő csempészek)
  
  
• kön (sor) - kön (nem, úgymint férfi/nő) - újabb kategória: ugyanúgy írjuk, máshogy ejtjük. Így: kőn - sőn. A látszólag érthetetlen jelenség oka, hogy a "sor" svéd megfelelője jövevényszó, így nem a svéd szabályok szerint kell ejteni (aholis az "ö" betű előtti "k" "s"-sé változik, mint a második szó esetében)
  
  
• kör (kórus) - kör (vezet, pl. autót) - ugyanaz az eset, a kiejtés pedig: kőr - sőr. Szintén nem olyan vészes, az utóbbit nagyságrendekkel gyakrabban használja az ember (másféle összefüggésben is, pl. Nu kör vi! - kb: Akkor gyerünk!), ezért nincs nagy tévesztési esély. Persze ha kórusba járnék, lehet, hogy nem ez lenne a véleményem...

A nap svéd szava: vit (fehér - ha már a fekete szóba jött)

Eközben...

• ...megjelent a legfrissebb hivatalos lista arról, hogy - a jelenlegi adatok alapján - mely szakmák művelőinek lesz a legkönnyebb állást kapniuk az elkövetkezendő években.
  
  Mivel a blogot sokan olvassák olyanok, akik a Svédországba kiköltözésben érdekeltek, ez hasznos infó lehet számukra. Íme a legkeresettebbek:
  
  
  • főiskolához kötött számítástechnikai szakmák
  • bányamérnökök és -technikusok
  • orvosok (ez mindig a lista élén van)
  • szakácsok
  • építész- és létesítménymérnökök
  • teherautószerelők
  • specializálódott diplomás nővérek
  • katonák
   
• Ezzel szemben a következő végzettséggel munkát keresők nagy konkurrenciára és hosszas keresésre számíthatnak:
  
  
  • matrózok
  • újságírók
  • gyermekgondozók
  • gondnokok
  • adminisztrátorok és titkárnők
  • fotósok
  • beteggondozók
  • informátorok (kommunikátorok)
  • raktárosok
  • üzletkötők
  
  
• Egy nagy sajtóvisszhangot kapott hír az elmúlt hetekből: Ingvar Kamprad (87), az IKEA alapítója, egyben a világ 4. leggazdagabb embere úgy döntött, 40 év külföldi lét után ősszel visszaköltözik Svédországba. Már jóideje Svájcban lakik (korábban Dániában is élt), a hazaköltözés okaként azt jelölte meg, hogy a felesége halála után közelebb szeretne lenni a családjához és a barátaihoz. Ezzel visszatér a gyökereihez, az Älmhult melletti birtokán fog élni (anno Älmhult-ben alapította az IKEA-t is, ez Småland megyében van).
   

• Aztán: a norvégok utcai plakátokon kampányolnak "az igazi lazac" mellett, amit Norvégiában tenyésztenek és ezentúl Svédországban is laks-nak írnak - ellentétben a svédül írt lax-szal. Így a vásárlók és leendő vásárlók egyértelműen láthatják már a névből, hogy a hal Norvégiából érkezett. (A poén ebben csak az, hogy a Svédországba importált lazac 98%-a Norvégiából jön...szóval enélkül a nagy kampány nélkül is szinte csak azt lehet kapni, én sem láttam még másfélét.)
  
  
• Ugyanakkor arról is lehetett olvasni, hogy több vásárlóban felmerült, hogy nem is svéd eredetű földiepret vettek az szezonális utcai eperárusokról (a papírdobozon szereplő jelölés ellenére). A gyanús mintákat alapos vegyelemzésnek vetették alá egy németországi speciális laboratóriumban. Ez nem csak a nemzeti érzület miatt fontos :-), hanem mert a hazai eper édesebb (állítólag). De idén eddig mindegyik alkalommal az lett az eredmény, hogy az eper valóban svéd földön termett.
  
  A korábbi években voltak visszaélések, mert a svéd földiepret drágábban el lehet adni. Viszont idén jó a termés és drága a külföldről származó eper, így nem éri meg trükközni. Legalábbis addig, amíg még szezonja van itt is. Aztán augusztusban kiderül, hogy lesznek-e "álsvéd" eprek.
  


• Egy július 8-i hír: a reggeli órákban az Öresund-hídon - amely kizárólag gépjárműforgalmat bonyolít (plusz az alsó szinten a vonatok közlekednek) - egy biciklisre lettek figyelmesek az autósok, több telefonhívás is befutott a rendőrségre. Az illető nemcsak a saját, de az autósok életét is veszélyeztette azzal, hogy a hídon haladt, mégpedig nem is lassan: 35 km/h sebességgel.
  
  A bringás nem svéd vagy dán volt, az újságcikk jellemzése szerint "a kontinensről érkezett" (még egy bizonyíték a "kontinens-jelenségre"), és már épp a dán oldalon kezdődő alagúthoz ért, amikor a rendőrök elcsípték. Olyan jófejek voltak, hogy az utolsó szakaszon ők transzportálták át Koppenhágába (de a rendőrség szóvivője nyomatékosan kijelentette, hogy ilyesmire azért ne számítson senki a jövőben).

A nap svéd szava: jordgubb (eper)

Bron / Broen (A híd)

Éjszaka, egy autó suhan a sötétben, az arctalan sofőr az órájára néz...majd hirtelen 45 másodpercnyi áramszünet az Öresund-hídon. Közvetlenül ezután egy holttestet találnak a híd közepén, pontosan a dán-svéd határt jelképező vonalon. Így kezdődik a 2011-es dán-svéd koprodukcióban készült tíz részes tévésorozat első epizódja.

A skandináv krimiknek általában jó hírük van, a Bron (dán címe: Broen) pedig kifejezetten izgalmas, fordulatos és kiszámíthatatlan. A sorozat egyik nagy erőssége a karakterekben rejlik, különösen ami a két főszereplőt illeti. A szoros  együttműködésre kényszerülő Martin (Kim Bodnia; koppenhágai nyomozó) és Saga (Sofia Helin; malmöi nyomozónő) különbözősége nagyon jó jeleneteket eredményez és mindkettőjüknek elhisszük, hogy tényleg profi rendőrök. Ráadásul a magánéletükbe is betekintést nyerünk, ami itt gyakran összefonódik a munkával.

A Bron készítői remekül kihasználták a hagyományos dán-svéd ellentéteket is. Aki kicsit is tud svédül vagy dánul, remekül mulat pl. azon a jeleneten, amikor a svéd nyomozócsoportból az eligazításon senki sem érti, mint mond nekik a dán kolléga :-) Apropó, a filmben természetesen végig mindenki a saját nyelvén beszél (azaz dánul vagy svédül), ami külön csemege a magamfajtáknak. A filmhez rengeteget hozzátesz a női főszereplő, Saga Norén sajátságos jelleme is. Erről a filmkészítők azt nyilatkozták, hogy szándékos, hogy nem akarták beskatulyázni Saga figuráját, vagyis nem akartak címkét ragasztani rá, de kicsit utánaolvasva azért sok minden megvilágosodott nekem (viszont itt nem akarok semmilyen poént lelőni). De Martin figurája is abszolút el van találva, hiteles és nagyon emberi, ami Kim Bodnia érdeme.

Na és a helyszínek! Sok malmöi - és valószínűleg koppenhágai - helyszín felismerhető a filmben, a film eleji zenés intro is nagyon igényes, Turning Torso-val, malmöi szélmalommal, persze magával a híddal, a kis hableánnyal (Koppenhága), stb. Az egész kicsit olyan érzés, mintha egy profi hollywood-i filmet néznénk, amit Malmöben készítettek... Angol nyelvű előzetes itt.

A sorozatot 2011 szeptemberében kezdték el sugározni a svéd közszolgálati tévén (SVT), akkor 900.000-en látták (Svédország + Dánia). Angliában több, mint egymillióan látták a BBC 4-en. Európa legjobb tévésorozatának választották a berlini Prix Europán, a brit krimiírók egyesülete pedig a legjobb nemzetközi bűnügyi sorozatnak (The Crime Thriller Awards), olyan komoly konkurrencia mellett mint pl. a Dexter vagy a Homeland. Az IMDb.com -on jelenleg az előkelő 8.4-es az értékelése. Már egy amerikai remake (másolat-film) forgatása is folyamatban van - ami az USA-mexikói határon játszódik -, de a brit-francia verzió is útban van.

Azt nem mondom, hogy mindenkinek való a sorozat: több helyen is vannak benne erősebb jelenetek. Svédországban és Angliában 15-ös korhatárkarikát kapott egyébként, de nem lepődnék meg, ha Magyarországon 18-ast kapna. (Tapasztalatom szerint a svéd filmes korhatárok gyakran akár jóval alacsonyabbak, mint máshol.)

Én csak nemrég láttam a filmet, ezért a mostani értékelés :-) Ha esetleg sikerült felkeltenem az érdeklődést, akkor

1. más ország esetén: ki lehet várni, hogy az illető ország is vetítse (amire jó esély van, mert 57 ország is megvásárolta a vetítési jogokat)...remélem, nem késtem el ezzel a tippel :-) , vagy
2. meg- ill. ki lehet venni DVD-n (angol nyelvterületen The Bridge címmel fut, 3 lemez), pl. az Amazon.co.uk -n kapható, ill.
3. Svédországban pedig meg lehet nézni az interneten, a Netflix-en (amit jelenleg 1 hónapig teljesen ingyen lehet tesztelni), vagy
4. DVD-n kölcsönözni lehet pl. a Lovefilm-től, vagyis interneten megrendelve (4 lemez), aztán
5. meg is lehet vásárolni DVD-n (vagy Blue-Ray-en), több helyen is, vagy akár
6. bele lehet kukkantani a YouTube-on, pl. itt az első rész eleje, angol felirattal (figyelem! ismét szólok, hogy kissé sokkoló lehet egy-két jelenet).

És ami izgalmas: ugyan nem így tervezték eredetileg, de a nagy sikerre való tekintettel jelenleg a második széria forgatása folyik. Idén szeptemberben mutatják be, ugyanezekkel a főszereplőkkel. Én már alig várom...

A nap svéd szava: seriemördare (sorozatgyilkos)

Hajósors

Éppen két éve feneklett meg Malmö partjához közel, az Öresund-híd mellett a Sundland nevű halászhajó. Jelenleg is ugyanott van, félig oldalra borulva, vízzel megtelve, a fedélzet nagy része hiányzik, ami érték volt (pl. rézlámpák), már rég lelopták róla. Félő, hogy mérgező festék is van a fedélzeten és valószínleg a motorban is van még olaj. Időnként rémült riasztások érkeznek olyanoktól, akik a hídon utaznak és azt hiszik, hogy épp most történt a baleset - ugyanis a híd felé még ép arcát mutatja a hajó...

A szakértő szerint ma egymillió koronába - kb. 33 millió Ft - kerülne a roncs elszállítása. Amikor ugyanez a szakértő először látta a szerencsétlenül járt hajót, még reményteli volt a helyzet. A hajó egyenesen és stabilan állt.

És hogy miért van még mindig ugyanott? A helyzet kicsit komplikált. Alapvetően Malmö illetősége alá tartozik az ügy, mert a hajó a város területén futott zátonyra. Viszont a városnak nincs joga hajókat elszállítani, amíg azok a vízen vannak. Csak amikor kisodródik a partra, akkor ugyanis a roncsokat szemétnek lehet nyilvánítani és a tulajdonost bírsággal lehet fenyegetni, ha nem szállítja el. A hajózási hatóság - Sjöfartsverket - pedig addig nem avatkozik be, amíg a hajó kívül esik a hajózási útvonalakon. A parti őrség - Kustbevakning - megtette a magáét, a baleset után konstatálták, hogy nincs életveszély. Különben sem foglalkoznak vontatással.

A tulajdonos, Pär Juringius egyébként nem halász, hanem kifejezetten hobbicélra vette a járművet (előtte soha nem volt ekkora hajója) és nem igazán volt a helyzet magaslatán. Pl. amikor rátaláltak, Svédország közúti térképét nézte, nem volt hajózási térképe és saját bevallása szerint "kicsit eltévedt". A parti őrség kicsit meg is bírságolta, pár ezer koronára. Ami szintén sorsdöntő volt: nem volt biztosítása sem és a kihívott vontatócéget túl drágának találta (40.000 kr - kb. 1,3 millió Ft lett volna csak a kiszállás). Így néhány napos hajón tartózkodás után elhagyta a színteret, de azóta is reménykedik, hogy még egyszer visszakerül hozzá a hajó, hogy legalább kikötőben, lakóhajónak tudja használni. Kérdés, hogy mekkora erre az esély?...

Magánvéleményem szerint kötelező biztosítás kellene a hajókra, de persze nem értek a témához. Lehet, hogy ezt a költséget az sem fedezte volna.

A nap svéd szava: färg (1: festék; 2: szín)

A kontinens...és mi

Olvasmányélményeink alapján tudjuk, hogy az angolok bizonyos távolságot tartanak Európa többi felétől, vagyis amikor azt mondják, "a kontinensen", akkor a) magukat természetesen nem értik bele b) kissé felsőbbrendűen nyilatkoznak dolgokról ("bezzeg itt...", stb.), persze tisztelet a kivételnek. Ennek az az alapja, hogy ők a Brit-szigeteken laknak, vagyis fizikailag tényleg nem érintkeznek a kontinenssel. Az már más kérdés, hogy ettől függetlenül Európa részét képezik.

Úgyhogy eléggé meglepődtem, amikor rádöbbentem, hogy a svédek ugyanígy éreznek, annak ellenére, hogy itt csak egy félszigetről van szó. Illusztrációként íme néhány újságcikk címe (és maguk a cikkek), amelyeket a neten találtam:

• Öresundsbron - Länken mellan Sverige och kontinenten
  (Öresund-híd - Kapcsolat Svédország és a kontinens között* )

• Ökad kriminalitet pga närheten till kontinenten
  (Magasabb bűnözési arány a kontinens közelsége miatt)
• I Sverige spelar småpojkar – på kontinenten spelar riktiga män
  (Svédországban kisfiúk játszanak - a kontinensen igazi férfiak)

A Wikipedia is alátámasztja ezt a véleményt, szerinte a kontinentális Európa fogalma elég rugalmas és attól is függ, melyik országból nézzük. A Brit-szigeteken kívül Izland, Málta és Ciprus alapból kivétel (mert azok is szigetek). Néha a Skandináv-félsziget, a Balkán és az Ibériai-félsziget is kihagyható. A Skandináv-félsziget ráadásul délről nézve szigetszerű, mert át kell kelni a vízen, hogy meg tudjuk közelíteni, körbemenni elég hosszadalmas. De visszatérve a Wikipedia idevágó részére, az északi hagyományok alapján gyakran egész Észak-Európát is kontinensen kívülinek veszik (vagyis Finnországot is, ami nem része Skandináviának). Persze az angolok szerint csak a Brit-szigetek és Izland kontinensen kívüli...

Érdekes, mert mintha azon menne a verseny, hogy ki tart nagyobb távolságot Európától. Miközben mindannyian európai országok, hiszen nyilván nem szeretnének pl. Afrikához tartozni :-) Nem is beszélve az Európai Unióról, ami szintén európai országokat tömörít, ha nem tévedek.

* Ez a cím azért is sajátságos, mert az Öresund-híd Dániába vezet át, ami a fenti logika szerint szintén nem kontinens. De olvastam fórumot is a témában, ahol valaki azt fejtegette, hogy Koppenhágának "kontinensjellege" van. Na ezt rakjuk össze!

A nap svéd szava: ibland (néha)

Ingyenes élmények - Malmö (1. rész)

Jön a nyár, a fapados repülőjegyek ilyenkor különösen jól jönnek (nem reklámozunk, de ha valaki nem tudná, a WizzAir-ről van szó, ők repülnek Budapest-Malmö között).

És ha már valaki ideutazik, akkor jól jöhet egy-két bennfentes infó olyan látnivalókról, élményekről, amik érdekesek, jellegzetesek - és olcsók. Tovább megyek: legyenek lehetőleg ingyenesek :-) Ilyeneket szedtem össze...szigorúan csak általunk is kipróbált dolgokat.

Elsőként a tengerparti attrakciók következnek, mert Malmönek nagy vonzereje a tenger és környéke. Nem véletlenül. A természetes adottságokat sok érdekességgel fejelték meg, és itt nem csak a skandináv építészetre kell gondolni.

Íme a listám:

• Scaniaparken (2-es busz végállomása, Scaniabadet) - egyrészt fürödni lehet - a víz mély! - vagy napozni a dizájnos faburkolatú stégen, és van egy trópusi hangulatú kiülős bár is, szóval minden adott a lazuláshoz. Vannak homokos strandröplabdapályák is.
  
  De az én nagy kedvencem a közeli dombnak látszó tárgy, ami inkább egy füvesített amfiteátrum és bent szól a zene, méghozzá a földben lévő hatalmas hangszórókból. Fel lehet ülni a domb tetejére, nézni a teherszállító hajókat, az Öresund-hidat és közben hallgatni a zenét... Akinek eddig megmutattuk, mindenki odavolt érte :-) A zenei kínálatot meg lehet nézni itt, van pl. Sade, Chaka Khan és Sting is. Most látom, hogy 2008-ban írtam is a "zenélő domb"-ról részletesebben.
  
  
• Västra Hamnen (2-es busz, Turning Torso vagy 3-as busz, Propellergatan) - ahol a Turning Torso van, ott van a Västra Hamnen ("Nyugati Kikötő"). Sokszínű, nagyon modern - és környezetbarát - lakónegyed, ami még most is épül. Már az is egy élmény, ha az ember csak végigsétál a színes házak között, amik között helyenként kertek, helyenként patak van, és mindenféle egyedi megoldások. Pl. egy ház, aminek üveg az egyik fala, azaz remekül be lehet látni. A svédek amúgy sem függönyrajongók, így a lakberendezés kedvelőinek van mit látniuk itt (is). Különösen, hogy az ablakokban is mindig van valami ízléses dekoráció.
  
  Kipróbálásra ajánlom a télen-nyáron kint lévő függőágyakat a Turning Torso közelében, egy kisebb játszótér mellett. És a tengerparton végigvonuló faburkolatot, amin ücsörögni, piknikezni, kávézni egyaránt lehet (van több kávézó is a közelben). Ugyanitt figyeljük meg a tengerbe nyúló nagy köveket, némelyik fényesen csillog, ugyanis ki vannak polírozva. Ez egy műalkotás, aminek a címe "Diamonds are everywhere" ("Mindenhol vannak gyémántok"). Érdekesség: a köveket Kínában polírozták...
  
  Visszatérve a Turning Torso-ra, az sem ingyen, sem pénzért nem látogatható (mivel egy luxuslakóház), így meg kell elégednünk azzal a látvánnyal, amit kívülről nyújt. De az sem rossz, és persze szintén ingyen van :-)
  
  
• Ribersborg (32-es busz, Ribersborg) - ez a "klasszikus" tengeri fürdőhely, finomszemű homokkal. (Mert igenis, minden ellenkező híresztelés dacára Malmöben tud lenni igazi nyár. Többször volt már, hogy Budapesten vacak idő volt, míg itt remek strandidő.) De ha éppen nem strandol az ember, kellemes hosszú sétákat lehet tenni a parti sétányon. A strand mellett van Malmö legnagyobb kutyafuttató helye is, ami egy csoda. Anno nem tudtuk elképzelni, mi lehet ez a hatalmas gyönyörű rét, közvetlen tengerkapcsolattal. Hát ez a kutyák parkja, érdemes megnézni, ha szeretjük az ebeket :-)
  
  Ha valakit érdekel a foci, megkeresheti a parti villák között Zlatan Ibrahimovic házát is, egy szürkét kell keresni (átfestették rózsaszínről). A ház mostanság eladó, Zlatan néhány éve 30 millió koronáért vette (kb. 980 millió Ft), ami magasan a legtöbb pénz, amit valaha malmöi házért adtak.
  
  
• Limhamn - Ön (=sziget, 32-es busz, Ön megállóhely) - ha valaki közelebbről szeretné látni az Öresund-hidat, akkor ez az a hely. A Västra Hamnen-től szinte csak a sziluettje látszik, pedig monumentális darabról van szó. A buszról leszállva kis sétát tehetünk a parton és van egy kis kilátóhely is, ahol le lehet ülni. Ez egy nyugalmas hely, távol a város nyüzsgésétől, ezért egyre többen költöznek ki ide (szintén új lakónegyed születik).

A nap svéd szava: besök (látogatás)

A Bors-sziget

Az Öresund-hídról már többször írtam, hogy milyen szuperül összeköti Malmöt (Svédország) Koppenhágával (Dánia). Azt is megemlítettem, hogy a híd egy ponton szintet vált és átmegy alagútba. Erre leginkább azért van szükség, mert a dán oldalon épp a tengerparton van a Kastrup nemzetközi repülőtér, amelyhez nem passzoltak a magas hídpillérek, biztonsági szempontból. És ha már a hídpillérekről van szó, az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy 204 méter magasak, ezzel Svédország legmagasabb építményei - a Turning Torso is "csak" 190 méterre nőtt.

Visszatérve az alagútra, ehhez kellett egy mesterséges szigetet építeni. Ugyan épp a közvetlen közelben volt egy nagyobb sziget (Saltholm, azaz Só-sziget), de ez nem jöhetett szóba, mert természetvédelmi terület, gazdag növény- és állatvilággal. Szóval csináltak mellette egy új szigetet (Peberholm, vagyis stílszerűen Bors-sziget), aminek a mérete kb. 4 x 0,4 km és Dániához tartozik, innen a dán név is.

A sziget anyaga a tengerfenékről kotort homok, kő, agyag és mész, a szigetet pedig kétmillió köbméter fekete gránit veszi körül. Kezdetben nem volt ez egy barátságos hely...de az évek során belakták a növények és egyre több állat is, most már többszáz fajról van szó. Minden évben lajstromba veszik őket - már amit megtalálnak :-) -, és örvendetes módon több ritka faj is megjelent, pl. egy mérgező pók (ami a szakértők szerint nem is veszélyes).

Ami még érdekesség, hogy bár a sziget a nagyközönségtől el van zárva, mégis évente 8 tonna szemetet szednek össze róla. Ezeket a kedves utazóközönség hajigálja ki a vonatból és más járművekből, szóval a hídról. (Vajon mi lehet a vízben és a tengerfenéken?...)

A nap svéd szava: spindel (pók)

Vallomás...

...egy öt éve tartó kapcsolatról. Ő a legnagyobb, a város szemefénye. Mindenki felnéz rá, a szerencsés kiválasztottak le is néznek róla. Még soha nem jutottam be hozzá, de minden nap látom, a város másik végéről is. Viszont mindig megcsodálom, akárhányszor a közelébe érek. Az az igazság, hogy a többiek a közelébe sem érnek*.

Nos, ő a Turning Torso, "akiről" ugyan korábban már írtam egy bejegyzést, de most az évforduló alkalmából jólesett megnéznem ezt a képsorozatot, nagyon hangulatos zenei aláfestéssel. Talán ebből jobban kitűnik, mit is jelent a malmöieknek ez a toronyház. (A képeket a Sydsvenskan olvasói küldték be.)

A nap svéd szava: läsare (olvasó)

*Kivéve a hídpilléreket, mert azok még nála is magasabbak...és igen, az Öresund-híd idén volt 10 éves.

Jubileumi hídfutás

Idén 10 éves a Koppenhágát Malmövel összekötő Öresund-híd. Ugyancsak 10 éves a Broloppet, a ma tartott félmaratoni hídfutás, ami Koppenhágából indul és Malmöben (Limhamn-ban) végződik.

A híd 2000-es felavatását követő hídfutáson 79.719 befutót számoltak meg, ez azóta is világcsúcs a félmaratoni versenyek között. Az idei 16:00 órás startnál "csak" 30.000-en voltak, ugyanis most ennyiben maximálták az indulók számát. A futóknak az erős ellenszéllel is meg kellett küzdeniük.

A 21,1 km-es táv szakaszai:

• 4 km a híd folytatásaként épült alagútban, majd
• 4 km Pepparholm-on, a mesterséges szigeten, ezután
• 8 km magán az Öresund-hídon, végül
• 5,1 km a malmöi tengerparton (Strandvägen-Limhamnsvägen)

David Nilsson (aki a svéd Öland szigetéről érkezett) 17:06-kor elsőként szakította át a célszalagot, de saját bevallása szerint már az első 50 méter után érezte, hogy győzni fog. Az első női befutó Lene Hjelmsøe (dán állampolgár).

A forró hangulatot talán jól érzékeltetik a Sydsvenskan fotói...

A nap svéd szava: lopp (futás)

Kártyák és egyebek

Az utóbbi napok jó sok őszi esővel voltak megöntözve...pedig jól jött volna egy kis napsütés, ha már az anyu éppen itt volt látogatóban. Azért így is elég sok helyre eljutottunk, megnéztük pl. a malmöi múzeum Nelson Mandela-kiállítását és a gazdag állatgyűjteményt is (nem is gondoltam volna, hogy élő állatok is vannak a múzeumban).

Voltunk a városi könyvtárban is, ahol éppen ENSZ-kórusnap volt...az első előadás különösen érdekes volt: négy könyvtárosnő jelbeszéddel elmutogatta egy dal szövegét. Aztán persze ettünk falafelt a Mix-ben és amikor csak lehetett, kávéztunk egy jót. Erre az is jó ürügy, hogy az Espresso House-kártyámra 10% kedvezményt kapok (ill. 20%-ot elvitel esetén).

És ha már kártya, a 2 db mágnescsíkos Skånetrafiken Rabattkort-omat (feltölthető kártya, amit busz- ill. vonatjegy vásárlásához lehet használni) lecseréltem az új Jojo-kártyára, ami modernebb, rádiós elven működik, azaz csak oda kell érinteni a leolvasóhoz és meg kell várni a pittyenést (lényegesen gyorsabban megy, mint a mágnescsíkos procedúra). Az átmeneti időszakban a régi leolvasók is működnek - amikkel egyébként elég sok a gond, ezért is értek meg a cserére, a kártyák is könnyen átmágneseződnek -, a havi bérletek cseréje pedig majd a lejáratkor történik meg. Míg eddig külön plasztiklap volt a tetszőleges összeggel feltölthető Rabattkort (új nevén Reskassa) és a havi bérlet Skånekort (új nevén: Period), ezentúl a kettő egy darab Jojo-kártyán is helyet foglalhat. A cserét hatalmas reklámkampány harangozta be, így nincs ember, aki ne tudná, hogy itt a csere ideje ;)

Egyébként érdemes tudni, hogy a Rabattkort-tal/Reskassa-val mindig 20%-kal olcsóbb a busz-/vonatjegy, mint készpénzzel fizetve. Ha legalább két felnőtt (és max. három gyerek) utazik együtt, akkor Duo/Familj jegyet érdemes kérni, ez további 10% kedvezményt jelent. Az is nagyon jó, hogy a kártyával az egész Öresund-régióba lehet jegyet venni, tehát pl. Dániába is, de a szomszédos Blekinge, Kronoberg és Halland (svéd) megyékbe is.

A nap svéd szava: tidtabell (menetrend)

Malmö IKEA nélkül...

...de csak ma és holnap. Vasárnap ugyanis bezárt a Bulltoftán található áruházuk (ami kellemesen közel volt a lakásunkhoz), és holnapután (okt. 21.) nyit a hatalmas, nagyon zöld IKEA 45.000 négyzetméteren, Svågertorp-on.

Hatalmas, mert csak a stockholmi Kungens Kurva - én kérek elnézést, de tényleg ez a neve - IKEA nagyobb nála az egész világon. Nagyon zöld, mert pl.

• csak megújuló energiát használ (geoenergi = földenergia)
  
• az ételmaradékokból is energia lesz


• minimalizálják a szén-dioxid (CO2) kibocsátását


• egy hagyományos izzó sem lesz az épületben (eladásra sem)


• városi busszal, vonattal és biciklivel is jól megközelíthető (Svågertorp az utolsó vasúti állomás Dánia - vagyis az Öresund-híd - előtt)


• az összesen 2500 parkolóhelyből külön helyeket biztosítanak azoknak, akik környezetbarát autóval érkeznek (miljöbil)


• bicikliparkolót létesítenek 264 bicikli számára, biciklipumpával ellátva
  
• stb.

Szerdától egészen november elsejéig nagy megnyitóünnepség lesz akciókkal, programokkal, meglepetésekkel.

Én még a múlt héten voltam a "régi" IKEA-ban egy kicsit bevásárolni + nosztalgiázni. Egy végletekig lecsupaszított, kifosztott áruházban mászkáltam, ahol már csak nyomai voltak a korábbi árukészletnek. Ennek ellenére nem volt valami nagy leárazás - vagy lemaradtam róluk...

A nap svéd szava: rea (realization, azaz leárazás)

Strand a dán oldalon

A koppenhágai metrón utazva már régóta tudtam, hogy van egy "Amager Strand" nevű megálló, de csak a múltkor, bizarr módon pont egy fotóval illusztrált hírt* látva kezdett el bennem nagyon mocorogni, hogy el is kellene oda mennünk (mert persze munkába menet-jövet nincs időm ilyeneket felfedezni). Az a tengerpart, ami ilyen homokdűnés-sétányos-tengeri füves, az nagyon rossz nem lehet, gondoltam. Nekem legalábbis az egyik gyengém az ilyesmi.

Szóval kapóra jött, hogy éppen vendégeink vannak, akiknek úgyis akartunk valami igazi, hangulatos tengerpartot is mutatni, szóval tegnap délelőtt a hídon át Dániába menő vonattal (Öresundståg) át is ruccantunk a dánokhoz. Az Amager Strandpark weboldala alapján kitaláltam, hogy a lagúna északi csücskénél szálljunk le, ami a leginkább "vad" tengerpart (egyébként három metrómegálló is érinti a kb. 2 km hosszú parkot: Femøren, Amager Strand és Øresund). Ja igen, a hab a tortán a vezető nélküli metró, amit egyszerűen imádnak a gyerekek (is). Pár állomásra mindenki "vonatvezető" lehet az első üléseken ülve (mert ugye vezető nélkül vezetőfülke sincs, csak a panorámaüveg), de leginkább az ülés előtt állva, a száguldó metrókocsit "irányítva".

A várakozásoknak megfelő, igazi fehér homokos tengerpartot találtunk kacskaringós (és igényes!) betonösvényekkel a homokbuckák között, amin hol egy-egy biciklis vagy görkorcsolyás suhant el, vagy egy futófelszerelésben ügető apuka, a sport-babakocsit tolva maga előtt ;) Nyáron igazi fürdőparadicsom öltözőkkel, zuhanyzókkal, fagyisbódékkal és mindennel körítve, amire egy strandolónak csak szüksége lehet. És persze van biciklitárolóból is többezernyi kétkerekűnek való. Mert ide nem autóval ajánlott jönni (teljesen érthetően)...

Plusz a magamfajta fotóamatőrnek egy hatalmas vizuális élmény - és a bőség zavara - az egész lagúna, ami egyébként így néz ki a levegőből nézve. A hangulat érzékeltetésére néhány kép a Flickr-ről (saját képek is jönnek majd valamikor):

• Kilátó plusz zuhanyzó/WC/fagyisbódé egyben, plusz tipikus dán gyerekszállító bicikli


• Strandhangulat és még egy, nyáron


• Fürdőépület részlete türkizben


• A "Sneglen"-nek nevezett kifutó nappal és este, illetve kilátás arrafelé


• A koppenhágai reptérről felszálló repülő az Öresund-híddal


• Csatornafedél Hans-Christian Andersennel és mesealakjaival


• Szélerőművek a tengerben


• Csendélet homokdűnékkel...

Szóval megint nyugtáztuk, hogy Koppenhága sokkal több, mint a Kis hableány és az egyéb belvárosi látnivalók. Rengeteg rejtett szeglete van, amiknek a felfedezéséhez idő kell...

* És egy e-mailes, személyes kommentár a hajós balesethez: "...megfeneklett a kontenerhajo es meg sem moccan onnan, mert a komplett reszeg kapitany&co miatt letertek a hajoutvonalrol. pedig mar 1 oraval elotte probaltak figyelmeztetni oket, meg helikoptert is kuldtek ki rajuk, de eszre sem vettek, reszegen aludtak lent. most majd buvarok vizsgaljak, megserult-e es elkezdhetik-e levontatni/cibalni onnan. olaj nem szivarog belöle szerencsere es nem akadalyozza a hajoforgalmat sem, mert ugye letert az utrol... megesik az ilyen errefele, nagy a hajoforgalom itt a szorosban es "sekely" helyenkent a tenger, tavaly hetekig egy norveg teherhajot csodalhattam a buszrol munkaba menet, ahogy ott csucsult egy homokpadon, amig le nem birtak vontatni onnan..." :-)

A nap dán szava: udsigtspunkt (kilátópont)

A vonatozás izgalmai

Hát a múltkor jól beletrafáltam, hogy milyen komplex dolog ez a vasúti közlekedés. Na ezt megerősítendő ezen a héten annyi vonatos-átszállós kalandom volt (2x át kell szállnom észak felé menve ill. visszafelé), mint eddig kb. 1 hónap alatt. Akár külön blogot is nyithatnék már a témáról - de ígérem, nem teszem :-)

Előrebocsátom, hogy a következőkben leírtak ellenére sem sírom vissza a MÁV-ot. Ez egy nagyobbacska ország (ötször akkora, mint Magyarország, de pl. Németországnál is nagyobb...érdekes ez a terület szerinti országlista egyébként) és ugyebár jóóó hideg helyekre is felmegy a vonat. Általában véve pontosak, tiszták a vasúti kocsik és nagyon profi szolgáltatások vannak a vonatokon, az állomásokon és pl. az interneten is, de ezekről majd egy következő bejegyzésben írok.

Viszont időnként - az utóbbi időben elég gyakran - porszem kerül az SJ (svéd államvasutak) gépezetébe, és akkor élek át olyanokat, hogy

• (most hétfőn) a Koppenhágából induló X2000-es expresszvonat félórás késése miatt nem érjük el a csatlakozó (és talán utolsó) vonatot Norrköpingben, ugyanis az már este fél9-kor elment. Pozitívum: az SJ - természetesen a saját költségén - buszt rendel az átszálló utasoknak (adott esetben, kevés utasnál taxit!) és nem kell a semmi közepén azon tűnődnünk este 9 után, hogy most akkor mi lesz. Olyan utakon megyünk, amerre még soha nem jártam és egy óra késés a végeredmény.
  


• (most szerdán) munka után halálnyugodtan bandukolok Strängnäsben a pályaudvarra, még van 26 percem az Eskilstunába menő vonatom indulásáig. Hoppá, mi ez a bent álló vonat? Ez az én vonatom. Ajjaj, és ebben a pillanatban csukta be az ajtaját. Most mi van?? Megfejtés: az előző vonat késett és ha jobban szedtem volna a lábamat, elértem volna. Sajnos az én vonatom is késik, így a 26 perc várakozásból 42 perc lesz. Pedig maga a vonatút csak 15 perc... Nos, így esett, hogy úgy késtem le egy vonatot, hogy túl korán érkeztem :-)
  


• (tegnap) ugyancsak az X2000-es mozdonya - már hazafelé jövet - 45 perc késés és kb. negyedórányi megtett út után egyszerűen nem képes újra elindulni. A hangosbemondóban a kalauznő kéri, hogy mi is szurkoljuk. Igazán, szívből, nagyon szurkolunk. Hiába. Többszöri próbálkozás után vontatást kérnek, mert még csak be sem értünk Linköpingbe, a következő pályaudvarra.
  
  Közben megy az idő szélsebesen, az út elején a késés miatt reklamáló szomszédom se mond már semmit. Kicsit társasút-jellegű a hangulat, többen leszállnak cigarettázni, mozogni, az ismerősök (és ismeretlenek) megvitatják a lehetőségeket, stb. Váratlan fordulat: bemondják, hogy beindult a motor és legalábbis Linköpingig elvisz bennünket, ha minden igaz, aztán meg nem tudják, mi lesz. Örömmámor...na jó, ez túlzás, de végre valami történik. Én valamiért végig halálnyugodt vagyok, tudom, hogy valami csak lesz.
  
  Aztán az állomáson nagyon hamar kerül nekünk egy emeletes vonat (a kedvencem...felülről remek a kilátás, bár főleg nappal, nem januárban, este 8-9 körül) és átszállunk. Aztán elindulunk és megyünk! Persze ezután itt is mindenki lekéste a csatlakozását, bár ez engem kivételesen nem érint, mert végig (Malmöig) megyek, de így is sok busz és taxi kerül megrendelésre az SJ által a különböző állomásokon.
  
  Hab a tortán: egy ezzel egyidejű délsvéd általános vasúti rendszerhiba, időnként nem működnek a váltók. A végeredmény: beérkezés 23:11-kor (20:49 helyett), azaz 2 óra 23 perc késés. Az eddigi rekordom.
  
  
• (és a legfrissebb, a kakukktojás:) Ma reggel - a tegnapiak után keveset aludva, kissé(?) kómásan és emiatt megkésve érkezem a Malmö C-re (Centralen = központi pu.), ahol örömmel konstatálom, hogy a 8:23-as Öresundståg (most csak Koppenhágába megyek!) még 8:30-kor is bent áll. Kis futás, felpattanás, ülőhely levadászása, indulás.
  
  Pár perc múlva a Metro-ban épp arról olvasok - fejcsóválva -, hogy milyen sok bliccelő van a skåne-i vonatokon. Majd feltűnik a kalauznő és valami rossz érzésem támad. Uuuuh, hiszen már nem érvényes az éves bérletem erre a vonatra, jegyet kellett volna vennem az állomáson az automatából. Ezt még a reggeli elinduláskor tudtam is, de kiment a fejemből... Te jó ég, hiszen én vagyok az egyik bliccelő, akiről olvastam! Kicsit leizzadok, hebegek valamit a kalauznőnek, hogy izé, nekem éves bérletem van és hát... Az nem érvényes, mondja (egyébként nagyon kedvesen - kezdő bliccelőként hálás vagyok érte).
  
  Lehetőségek: plusz 100 koronával megfejelve veszek jegyet tőle, vagy leszállok (éppen megálltunk még Malmöben, az Öresund-híd előtt) és azon az állomáson veszek normál jegyet, majd a következő vonattal - 20 perc múlva - megyek át a hídon. Ez utóbbit választom. Jó kis lecke, mi? De végül minden jó, ha jó a vége :-)

A nap svéd szava: tjuvåkning (bliccelés)

A híd másik vége

Már pár napja tervezgettem, hogy írok Strängnäsről, de közben már szerda óta nem vagyok ott és más dolgok kerítettek a hatalmukba :-) Úgyhogy most inkább a másik munkahelyemmel kapcsolatban írok egy kicsit. Leginkább utazásügyileg. Hát igen, sokat utazom, ezért sok az ezzel kapcsolatos élmény...

A cég egyébként ugyanaz, csak a dán oldalon, Koppenhágában. Egy kis háttérinfó: Malmö és Koppenhága is az Öresund-régió (dánul: Øresund) része - ezt időnként csak "Sund" vagy "Sundet" néven emlegetik. A két várost a majdnem 8 km hosszú(!) Öresund-híd köti össze, amihez egy mesterséges sziget és az alatta futó 4 km-es alagút is csatlakozik. A tengerparti dán reptér közelsége miatt van az alagút és hogy nem ér el a híd a dán oldalig. Maga a híd kétszintes, a közúti és vasúti forgalom így van elkülönítve egymástól. Én az Ø-tåg-gal (=Öresundsvonat) járok át Koppenhágába, ami nappal 20 percenként, éjjel óránként jár. A régiós dolgot teljesen komolyan veszik, én pl. a malmöi pályaudvaron tudok olyan vonatjegyet venni, ami a dán főváros tetszés szerinti helyi tömegközlekedésére is érvényes, csak tudni kell a célzónát és addig kell jegyet venni. Elég komplikált zónarendszer van, elsőre nem is bírtam az ottani jegyek működését felfogni, egy kedves dán biztonsági őr(?) magyarázta el, aki a reptéri metrónál dolgozik és segít a szerencsétlen turistáknak, akik tanácstalanul állnak az automata szivárványszínű zónatérképe előtt :-)

A vonatozás után metrózás, majd buszozás jön. Az első napon - helyi infók és dán korona híján - taxival érkeztem, de persze jobban megéri kitanulni a tömegközlekedést. Egyébként az egyik helyi újságban pont most volt egy cikksorozat a Malmöből Koppenhágába ingázókról. Az ingázás pozitívumai, néhány megkérdezett szerint:

• több munkahely (Koppenhága egymilliós nagyváros) és karrierlehetőség
• magasabb dán fizetések
• kellemesebb munkahelyi légkör, kevésbé hierarchikus szervezeti felépítés
• a dánok jobb humorérzéke :-)
  

Hátrányok:

• utazási költségek
• időigényes ingázás
• magasabb telefon- és sms-költségek
• más adó- és nyugdíjrendszer

Ami a humorérzéket illeti, van egy vicces dán kolléga az irodában és mindig van valami, amin szinte az egész iroda jól mulat...persze dánul. Ami bár elméletileg eléggé hasonlít a svédre - de nem a kiejtésben. A svéd kollégáim szerint - ezt persze nem a koppenhágai irodában hallottam - a dánok a szavak felét lenyelik, ezért a dán gyerekek tanulnak meg a világon leglassabban beszélni :-) De a svédek még mindig sokkal jobban megértik a dánokat, mint én. Nekem egyelőre dán beszéd = kínai. Bár az újságok cikkeit úgy-ahogy megértem (itt is van Metro meg egyéb ingyenes lapok) és a táblákat, kiírásokat meg szinte mindegyiket, írásban sok a hasonlóság a svéddel.

Viszont a dán iroda szépen berendezett, világos...és extra minőségű az ebéd, amihez rengetegféle salátát és egyéb kiegészítőt is lehet választani. Csütörtök a sütinap, figyelmeztettek is a kollégák, hogy az első napom alapján ne számítsak minden nap sütire :-)

A nap dán(!) szava: køreplan (menetrend)

Ez itt a reklám helye...

Vannak ezek a jó kis IKEA-s fotómozaik-plakátok szerte a városban: messziről egy arc, közelről pedig sok bútor/egyéb termék. Például ilyen, ilyen vagy emilyen. A mottó pedig az, hogy "éljen a sokszínűség" (svédül: Länge leve mångfalden). Szerintem ötletes - és a buszra várva lehet kukkolni a részleteket :-)

Egyébként is sok érdekes és jó reklámot lehet látni. Vannak olyanok, amik annyira szépek, hogy el is felejtem, hogy valamit el akarnak adni (kérdés, hogy megéri-e a cégnek, ha teljesen leragadok a látványnál és máris a saját kis kreatív projektjeimen agyalok...ahelyett, hogy rohannék a boltba). Van amelyik vicces, pl. a dán-svéd körútra szóló Öresund Rundt vonatjegy hirdetése.

Aztán a filctollal összefirkált utcai plakátoknál néha nem is rongálásról van szó, hanem a reklámba "bele van tervezve" a firkálás. A múltkor meg az volt a gyanús az egyik tűzfalon, hogy a tetőről lógó óriásplakátot ragasztó emberek - még sajnáltam is őket az esőben - nem mozdulnak. Jobban megnézve rájöttem, hogy nem is élnek, csak bábuk ;)

De az aktuális kedvencem mégis ez a SAS-tévéreklám (SAS, azaz Scandinavian Airlines), amit tegnap este láttam az egyik dán tévécsatornán. Telitalálat a zene, a történet, a hangulat. Ez az én szememben már művészet...

A nap svéd szava: överraskning (meglepetés)