A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lomb Kató. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lomb Kató. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 6., csütörtök

Vicces statisztika

Valamikor 2009 végén volt itt egy bejegyzés azokról a (gyakran vicces) keresőszavakról, amikkel idetaláltak egyes blogolvasók. Arra gondoltam, hogy most, a nyár elmúltával megnézem, milyen keresőkifejezések voltak népszerűek az elmúlt 3 hónapban. El kell hogy mondjam, ismét jót mulattam és szeretném a találtakat ismét megosztani, leginkább azokkal, akik már keresés nélkül is idetalálnak, amiért köszönet :-)

Naszóval, az élen nincs óriási meglepetés (zárójelben az előfordulás darabszáma):
  • svédországi munka (127)
  • svédasztal (27)
  • svéd gyerekversek (24)
  • Spotify (15)
  • svéd blog (12)
  • Lomb Kató (7)
  • albérlet Svédországban (7)
Az igazán érdekesek persze azok a szavak, amelyek csak 1-1 példányban fordulnak elő. Vannak a mindenféle más országok után tudakozók, pl.:
  • a norvég király esküvője
  • dán mobil zuhany
  • fullextrás börtönök Írországban
  • Szirmoé Olaszország
  • Grönland munka
  • munkakeresés Montreal szalámi gyárban
De akad magyar vonatkozású érdeklődés is:
  • sajtoltóanyagok Budapesten
  • arculati kézikönyv pöttyös túró rudi
  • magyar zászló magyar kutya (ez jó, olyan jelmondatszerű)
  • utolsó szabad társkereső oldalak magyarországon (de vajon mihez képest utolsó??)
És legyünk alaposak, a mellékhelyiséget se kerüljük ki:
  • piszoár lányoknak
  • WC kefe használata vicces
Ezek pedig mintha egy munkahelyi történetet formáznának...
  • bizonyítvány forma torta
  • a torta, ami
  • elköszönünk egy kolléganőtől
  • borostyán kötőtű
  • gumicsizmába tulipán
Aztán ott vannak az állatok, számomra nem igazán világos összefüggésekben. Tényleg írtam volna ilyenekről?...
  • "német juhászkutya" könyv letöltés  
  • a disznó részei    
  • lovak a tengerparton    
  • tolvaj kacsák
De a legnagyobb kedvencem kétségtelenül ez a gyöngyszem:
  • nyári ruhák nyulaknak
...talán azért, mert (törpe)nyúltulajdonos lévén át tudom érezni az illető kétségbeesését. De azért azt hadd meséljem el, hogy a mi nyulunk egész jól átvészelte a (svéd!!) nyarat, bármiféle ruha nélkül :-) Remélem, végül sikerült ruhát találni - vagy ha nem, akkor talán mégsem volt rá szükség. Úgy hallottam, Magyarországon egész jó idő volt ezen a nyáron...

A nap svéd szava: fängelse (börtön)

2010. március 7., vasárnap

Még mindig Lomb Kató...és a svéd

Egy interjút is találtam Lomb Katóval, érdemes elolvasni...egy idevágó részletet idézek is belőle:
"A nyelvtan… A nyelvkönyvek sajnos borzasztó érdektelenek: engem még soha nem tudott érdekelni, hogy Mr Smith ül az asztalnál, és újságot olvas, és Mrs Smith meg (…), egyikhez sincsen semmi közöm, egyik fülemen / szememen be, a másikon ki, szóval soha nem tudtam összemelegedni a tankönyvekkel.

Elmondanám, hogy én hogyan kezdek a nyelvtanuláshoz – az szemléletesebb lesz, mint hogyha az elméleti vonatkozásokat tárom föl –, én rögtön veszek egy könyvet, és elkezdem olvasni. Borzasztó keveset szoktam belőle érteni; emlékszem, hogy például mikor a svédbe belefogtam – ami egyébként nincs a tizenhat nyelvem között, úgyhogy csak példának mondom el –, akkor elolvastam egy könyvet, amiből csak annyit vettem ki, hogy egy fiúról van benne szó meg egy lányról, és valamelyik szereti a másikat, de azt már nem tudtam kivenni, hogy a fiú szereti-e a lányt vagy a lány szereti-e a fiút, ehhez már nem volt elég a tudásom. Akkor elővettem a második svéd regényt – hangsúlyozom, hogy regényt, és nem tankönyvet –, ahol már a felét megértettem, a harmadikat már egészen, a negyediket már lefordítottam magyarra, elvittem a kiadóhoz, hogy adják ki, persze kiderült, hogy már régen lefordították, már régen kiadták, már régen el is fogyott, de nem baj, ez nagyon jó (…).

De az én módszerem azért vált be jobban a lányoknál, mint a fiúknál, mert a fiúk – hogy úgy mondjam – kevésbé tudnak felületesek lenni; pedig ehhez bizony felületesnek kell lenni, hogy ne akadjon föl az ember, hogy mi lehet ez az ige. Nem tudom, na bumm, nem nézem meg a szótárban; megmondom őszintén: a szótárban minden szót kikeresni olyan halálosan unalmas, hogy az ember hamar belefárad, odacsapja, és azt mondja: látni se akarom."

Még egy idézet, ami rímel a fentiekre - de ez már egy hozzám írt e-mailből. Nagyon tetszik a nyitottság és sokoldalúság, amivel a (svéd) nyelvtanuláshoz viszonyulnak:

"Nyelvet tanulunk, elsősorban autodidakta módon, bár nem így kezdtük. Férjemnek volt egy stockholmi tanára, akivel skype-on tartotta a kapcsolatot, vele tanulta meg az alapokat, utána kreatív módszerrel folytatta, folytatja, miközben a volt tanára szintén stockholmi unokaöccsével szoktak telefonon beszélni, illetve svédül leveleznek, és ha marad még ideje, szövegeket, könyvrészleteket, híreket fordít. Férjem áprilisban nyelvvizsgázik."

A tanulság? Például az, hogy akkor se adjuk fel, ha a közelben nincs éppen svéd-, norvég-, dán- vagy izlandi nyelvtanfolyam, inkább ragadjunk meg minden lehetőséget az okulásra. Kedvenc módszereim még: a svédül megnézett DVD-film (lehetőleg ugyancsak svéd felirattal, később felirat nélkül) vagy a svéd nyelvű zenei CD szövegének a felkutatása az interneten (dalszöveg = lyrics) és a szöveg értelmezése, memorizálása. Vagy a könnyen olvasható verziójú hírek (pl. 8 Sidor), -weboldalak, -könyvek böngészése (a svéd könyvtárakban külön részlege van az ilyen könyveknek). Majd jöhetnek a svéd napilapok (amik a neten is fent vannak, pl. Dagens Nyheter, Sydsvenskan, Metro...), webtévék (pl. SVT Play), egyéb weboldalak és blogok...vagyis minden, mi szem-szájnak ingere :-)

A nap svéd szava: lättläst (könnyen olvasható, azaz egyszerűsített szövegű szöveg - gyakran a hivatalos információk, weboldalak is elérhetőek lättläst formában)

2010. március 6., szombat

Az örök nyelvtanuló

Lomb Kató (1909-2003): tolmács, fordító, a világ első szinkrontolmácsainak egyike.

Eredetileg fizikából és kémiából doktorált, de érdeklődése hamar a nyelvek felé fordult. Kilenc-tíz nyelven tolmácsolt (négyen felkészülés nélkül is), illetve hat nyelven fordított szakirodalmat és olvasott szépirodalmat. A publicisztikai szövegeket további kb. tizenegy nyelven tudta megérteni.

Mint fogalmazott, összesen tizenhat nyelvvel keresett pénzt: angol, bolgár, dán, francia, héber, japán, kínai, latin, lengyel, német, olasz, orosz, román, spanyol, szlovák, ukrán.

E nyelveket javarészt önerejéből, autodidaktaként tanulta meg. Önmagát legszívesebben „lingvistának” nevezte (szembeállítva a „nyelvész” kifejezéssel), olyan emberre utalva, aki praktikus célokból, érdeklődésének kielégítése végett sajátít el több nyelvet.

Hosszú életét – saját bevallása szerint – nem is a nyelvtudás, hanem a nyelvtanulás világította be. Ennek örömét több kiadást megért műveiben, interjúkban, beszélgetéseken próbálta átadni újabb és újabb generációknak. Tolmácsként mind az öt kontinenst bejárta, a világ negyven országában megfordult, s utazásai során szerzett élményeiről, átélt kalandjairól külön könyvében számolt be (Egy tolmács a világ körül).

Nyelvtanulási elvei, módszerei a mai nyelvtanulóknak is hasznára válhatnak, pl. a svéd tanulásánál is:
  • Nem hitt az úgynevezett nyelvtehetségben. A nyelvi készséget egy tört alakjában szerette kifejezni, melynek számlálójában a motiváció áll (ami által még a legszorosabb munka mellett is elcsíphetünk naponta legalább egy tízpercet), nevezőjében pedig a gátlás (a megszólalástól, az ügyetlenségtől, a kinevetéstől való félelem). Meggyőződése szerint minél erősebb bennünk a motiváció, és minél inkább félre tudjunk tenni a gátlást, annál hamarabb tudjuk birtokba venni a nyelvet.

  • Ahogy fogalmazott, a nyelvek világában három „autó”-val közlekedik, nevük: autolexia, autográfia és autológia. (E görög eredetű szavak elemei közül az auto- az önmagát jelenti, a -lexia, -gráfia és -lógia pedig az olvasást, írást és beszédet.)
    --- Az autolexia az önmagamnak való olvasást jelenti: a könyv, amit egyedül fedezek fel, ami mindig újat és újat nyújt, amit bárhová magammal vihetek, ami nem unja el a kérdezősködést.
    --- Az autográfia az önmagamnak való írást jelenti, amikor a gondolataimról, élményeimről, mindennapjaimról megpróbálok épp azon a nyelven írni, amit tanulok; nem baj, ha butaság, nem baj, ha hibás, nem baj, ha egy-egy szó kimarad.
    --- Az autológia az önmagammal való beszélgetést jelenti, amikor a gondolataimat, vagy amit épp az utcán látok, megpróbálom jártomban-keltemben a tanult nyelven kifejezni, eldiskurálok magamban.

  • Maga is unta a nyelvkönyvek mondvacsinált dialógusait, ezért kedvenc módszere az volt, hogy beszerzett egy eredeti regényt egy számára vadidegen nyelven, amelynek témája őt magát is érdekelte (legyen az detektívtörténet, szerelmes regény, vagy akár műszaki leírás is megfelel), és abból fejtette meg, silabizálta ki a nyelv alapjait: a nyelvtan lényegét és a legfontosabb szavakat.

    Nem hagyta, hogy a ritka, bonyolult kifejezések elakasszák: ezeket átugrotta, mondván: ami fontos, az előbb-utóbb úgyis felmerül újból, ha kell, megmagyarázza magát. („Sokkal nagyobb baj, ha elízetlenedik kezünkben a sok megszakítástól a könyv, mint ha nem tudjuk meg, hogy kökény- vagy galagonyabokor mögül figyeli-e a detektívfelügyelő a gyilkost”) Így szótárra sincs igazán szükségünk: csak elveszi a kedvünket a szöveg olvasásának, felfedezésének örömétől. Amire magunk jövünk rá, azt úgyis sokkal inkább megjegyezzük.

    E célra mindig saját könyvet használt, mivel olvasás közben kiírta magának a lap szélére, amit magától megértett a szövegből. – Így az ember nem kerülheti el, hogy előbb-utóbb felszedjen valamit a nyelvből – mivel nem hagyja nyugodni, hogy ki a gyilkos, vagy hogy végül igent mond-e a lány.

  • Másik kulcsszava a kontextus, szövegkörnyezet volt : egyrészt a szöveg megértésében (legyen az könyv vagy hallott szöveg) a kontextus a mérvadó, sokszor ez segít ki minket, ha nem értünk valamit; másrészt pedig a szavakat soha nem önmagukban, elszigetelten tanulta, hanem vagy az olvasott szöveg(összefüggés) alapján maradt meg a fejében (ami talán a lehetséges legjobb tanulási mód), vagy pedig szókapcsolatba ágyazva jegyezte meg (például erős szél, éles szél): így ha az egyiket elfelejtjük, akkor a másik, gyakran vele együtt használt szó „előrántja” a másikat (ezt a hatást angol szóval „trigger”-nek nevezik). A jelzős kifejezésekből sok esetben még a főnév neme is a fejünkben marad.

    A sablonok, „kaptafák” elsajátítását Lomb Kató másutt is javasolta: ezek egyszerű, lecsupaszított példamondatok egy-egy szerkezetre vagy nyelvi fordulatra, a beszédbe panelszerűen beilleszthető elemek (rendszerint egyes szám első személyben), ezeket előkapva könnyebben felépíthetünk akár bonyolultabb kifejezéseket is.

  • Nem hagyta, hogy a hibák, kudarcok vagy a tökéletesség szüntelen igénye eltántorítsa kitűzött céljától, hanem mindig a nyelvtanulás élvezetes, örömteli részébe kapaszkodott – talán ebben rejlett eredménye –, ezernyi módon vette újra és újra ostrom alá a nyelv várát. Mondása az önmagukban kevésbé bízóknak is hasznára lehet: „A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni!”

(Forrás: Wikipedia)

A nap svéd szava: språk (nyelv)