A következő címkéjű bejegyzések mutatása: halak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: halak. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 14., vasárnap

Eközben...

  • ...megjelent a legfrissebb hivatalos lista arról, hogy - a jelenlegi adatok alapján - mely szakmák művelőinek lesz a legkönnyebb állást kapniuk az elkövetkezendő években.

    Mivel a blogot sokan olvassák olyanok, akik a Svédországba kiköltözésben érdekeltek, ez hasznos infó lehet számukra. Íme a legkeresettebbek:

    • főiskolához kötött számítástechnikai szakmák
    • bányamérnökök és -technikusok
    • orvosok (ez mindig a lista élén van)
    • szakácsok
    • építész- és létesítménymérnökök
    • teherautószerelők
    • specializálódott diplomás nővérek
    • katonák
     
  • Ezzel szemben a következő végzettséggel munkát keresők nagy konkurrenciára és hosszas keresésre számíthatnak:

    • matrózok
    • újságírók
    • gyermekgondozók
    • gondnokok
    • adminisztrátorok és titkárnők
    • fotósok
    • beteggondozók
    • informátorok (kommunikátorok)
    • raktárosok
    • üzletkötők

  • Egy nagy sajtóvisszhangot kapott hír az elmúlt hetekből: Ingvar Kamprad (87), az IKEA alapítója, egyben a világ 4. leggazdagabb embere úgy döntött, 40 év külföldi lét után ősszel visszaköltözik Svédországba. Már jóideje Svájcban lakik (korábban Dániában is élt), a hazaköltözés okaként azt jelölte meg, hogy a felesége halála után közelebb szeretne lenni a családjához és a barátaihoz. Ezzel visszatér a gyökereihez, az Älmhult melletti birtokán fog élni (anno Älmhult-ben alapította az IKEA-t is, ez Småland megyében van).
     
  • Aztán: a norvégok utcai plakátokon kampányolnak "az igazi lazac" mellett, amit Norvégiában tenyésztenek és ezentúl Svédországban is laks-nak írnak - ellentétben a svédül írt lax-szal. Így a vásárlók és leendő vásárlók egyértelműen láthatják már a névből, hogy a hal Norvégiából érkezett. (A poén ebben csak az, hogy a Svédországba importált lazac 98%-a Norvégiából jön...szóval enélkül a nagy kampány nélkül is szinte csak azt lehet kapni, én sem láttam még másfélét.)

  • Ugyanakkor arról is lehetett olvasni, hogy több vásárlóban felmerült, hogy nem is svéd eredetű földiepret vettek az szezonális utcai eperárusokról (a papírdobozon szereplő jelölés ellenére). A gyanús mintákat alapos vegyelemzésnek vetették alá egy németországi speciális laboratóriumban. Ez nem csak a nemzeti érzület miatt fontos :-), hanem mert a hazai eper édesebb (állítólag). De idén eddig mindegyik alkalommal az lett az eredmény, hogy az eper valóban svéd földön termett.

    A korábbi években voltak visszaélések, mert a svéd földiepret drágábban el lehet adni. Viszont idén jó a termés és drága a külföldről származó eper, így nem éri meg trükközni. Legalábbis addig, amíg még szezonja van itt is. Aztán augusztusban kiderül, hogy lesznek-e "álsvéd" eprek.

  • Egy július 8-i hír: a reggeli órákban az Öresund-hídon - amely kizárólag gépjárműforgalmat bonyolít (plusz az alsó szinten a vonatok közlekednek) - egy biciklisre lettek figyelmesek az autósok, több telefonhívás is befutott a rendőrségre. Az illető nemcsak a saját, de az autósok életét is veszélyeztette azzal, hogy a hídon haladt, mégpedig nem is lassan: 35 km/h sebességgel.

    A bringás nem svéd vagy dán volt, az újságcikk jellemzése szerint "a kontinensről érkezett" (még egy bizonyíték a "kontinens-jelenségre"), és már épp a dán oldalon kezdődő alagúthoz ért, amikor a rendőrök elcsípték. Olyan jófejek voltak, hogy az utolsó szakaszon ők transzportálták át Koppenhágába (de a rendőrség szóvivője nyomatékosan kijelentette, hogy ilyesmire azért ne számítson senki a jövőben).

A nap svéd szava: jordgubb (eper)

2013. április 24., szerda

Víziók az Eurovízió előtt

Medvecukor, bodzavirág, rebarbara, vörös chili és almamenta - ezek a malmöi Eurovíziós Dalfesztivál "hivatalos ízei". Jópár tehetséges szakács és szakácstanuló egy eredeti menüsor komponálásán dolgozik, amelynek az alapanyagai helyben és környezetbarát módon lettek termelve és egytől-egyig biotermékek. Vagyis nem lesz benne marha- vagy disznóhús, viszont annál inkább tőkehal, lazac, kagyló, rén- és jávorszarvas, bárány, fűszerek és mindenféle gyökérzöldség (rotfrukt), na, őszintén szólva nem tudom, van-e ennek a szónak frappáns magyar megfelelője. Ez a svéd gyűjtőszó olyanokat foglal magában, mint a burgonya, hagyma, zellergyökér, paszternák, répa, retek (mogyoró nem...), stb. Cél, hogy a dalfesztivál kapcsán idelátogatók kellemes, eredeti ízbenyomásokkal távozzanak majd.

Ami nagyon jól hangzik és abszolút dicséretes törekvés, de a tegnapi City Malmö (ingyenes napilap) egyik krónikása megpróbálta elképzelni, mi is lesz itt 3 hét múlva. Itt vagyunk ugye alapból mi, akik itt lakunk - olyan 280.000-en. A becslések szerint az összeurópai zenefesztivál ideje alatt plusz 100.000 látogatóra lehet számítani. Ezek az emberek a) enni és inni; b) közlekedni; c) szórakozni fognak. Legalábbis elméletileg. Valójában a kávézók már most is tele vannak, az ünnepek előtt hatalmas sorok vannak a Systembolagetben és nem lehet taxit fogni, valamint a malmöi meccsek után sorok kígyóznak a jegyautomaták előtt. Ezeket mind vissza fogjuk sírni - írja Sofia Petersen -, amikor a 20. héten a teljes infrastruktúra összeomlik a 100.000 turista súlya alatt. Hogy a mobilhálózatról ne is beszéljünk...

És hová mehetnek az emberek szórakozni? Van egy darab nagyobb hely a városban (Slagthuset - a vonzó Vágóhíd nevet viseli), amely kb. 5000 embert képes befogadni, a többi kisebb hely is összesen körülbelül ennyit. Plusz párezer még biztosan befér a fesztiválhoz kapcsolódó sátoros helyekre. Már csak 88.000 kiéhezett, mindenhonnan kizárt fesztivállátogató fog a városban kerengeni. Gyalog, mivel nem fognak zöld ágra vergődni a Skånetrafiken - helyi közlekedési társaság - jegyanarchiájával. (Nincs olyan, hogy felszállok a buszra és veszek egy jegyet. Nincs készpénzes fizetés, egy speckó Jojo kártya kell hozzá.)

És 1700 nemzetközi újságíró is tudósítani fog az eseményekről, valószínűleg a saját tapasztalatokról is. A fentiek alapján egy dolog biztos: aki efféle élményeket szerez, az magasról tenni fog arra, hogy Malmö medvecukor és bodzavirág ízű...

De hogy optimisták legyünk, az újságíró szerint igenis nagy lehetőségek vannak ebben a potenciális fiaskóban. Elő a kávétermoszokkal, a virágmintás hűtőtáskákból előbukkanó házi sajtosszendvicsekkel, az egyszer használatos grillen sütött húsokkal...szabjunk egy csinos árat és érezzük az euró illatát :-)

Mondjuk ezek után nem tudom, mire számítsunk, ami az egyéni túlélést illeti. Lehet, hogy nem lesz olyan egyszerű a városban biciklizni sem, ha belegondolok. Vajon az élelmiszerboltok is totál tele lesznek? Jobb, ha egyenesen otthon maradunk azon a pár napon? :-) De nagyon remélem, hogy jó vége lesz ennek a sztorinak. Nem hagyom magamat elrettenteni: jópár város már sikeresen túljutott rajta, akkor csak így lesz Malmövel is.

A nap svéd szava: kylväska (hűtőtáska)

2012. október 22., hétfő

Hajósors

Éppen két éve feneklett meg Malmö partjához közel, az Öresund-híd mellett a Sundland nevű halászhajó. Jelenleg is ugyanott van, félig oldalra borulva, vízzel megtelve, a fedélzet nagy része hiányzik, ami érték volt (pl. rézlámpák), már rég lelopták róla. Félő, hogy mérgező festék is van a fedélzeten és valószínleg a motorban is van még olaj. Időnként rémült riasztások érkeznek olyanoktól, akik a hídon utaznak és azt hiszik, hogy épp most történt a baleset - ugyanis a híd felé még ép arcát mutatja a hajó...

A szakértő szerint ma egymillió koronába - kb. 33 millió Ft - kerülne a roncs elszállítása. Amikor ugyanez a szakértő először látta a szerencsétlenül járt hajót, még reményteli volt a helyzet. A hajó egyenesen és stabilan állt.

És hogy miért van még mindig ugyanott? A helyzet kicsit komplikált. Alapvetően Malmö illetősége alá tartozik az ügy, mert a hajó a város területén futott zátonyra. Viszont a városnak nincs joga hajókat elszállítani, amíg azok a vízen vannak. Csak amikor kisodródik a partra, akkor ugyanis a roncsokat szemétnek lehet nyilvánítani és a tulajdonost bírsággal lehet fenyegetni, ha nem szállítja el. A hajózási hatóság - Sjöfartsverket - pedig addig nem avatkozik be, amíg a hajó kívül esik a hajózási útvonalakon. A parti őrség - Kustbevakning - megtette a magáét, a baleset után konstatálták, hogy nincs életveszély. Különben sem foglalkoznak vontatással.

A tulajdonos, Pär Juringius egyébként nem halász, hanem kifejezetten hobbicélra vette a járművet (előtte soha nem volt ekkora hajója) és nem igazán volt a helyzet magaslatán. Pl. amikor rátaláltak, Svédország közúti térképét nézte, nem volt hajózási térképe és saját bevallása szerint "kicsit eltévedt". A parti őrség kicsit meg is bírságolta, pár ezer koronára. Ami szintén sorsdöntő volt: nem volt biztosítása sem és a kihívott vontatócéget túl drágának találta (40.000 kr - kb. 1,3 millió Ft lett volna csak a kiszállás). Így néhány napos hajón tartózkodás után elhagyta a színteret, de azóta is reménykedik, hogy még egyszer visszakerül hozzá a hajó, hogy legalább kikötőben, lakóhajónak tudja használni. Kérdés, hogy mekkora erre az esély?...

Magánvéleményem szerint kötelező biztosítás kellene a hajókra, de persze nem értek a témához. Lehet, hogy ezt a költséget az sem fedezte volna.

A nap svéd szava: färg (1: festék; 2: szín)

2010. június 25., péntek

"Az" ünnep

A svédek most tartják Szentivánéj ünnepét (Midsommar, azaz "nyár közepe"). Ezt a június 23-hoz legközelebb eső hétvégén ünneplik, az ünnep előestéje - az ünneplés kezdete - mindig péntekre esik, ami munkaszüneti nap.

A Midsommar az év legnagyobb fesztiválja, Ilyenkor van a legrövidebb éjszaka, illetve a leghosszabb nappal. Észak-Svédországban a nap korongja csak félig tűnik el, majd újra emelkedni kezd.

A nyári napforduló Svédország leglelkesebben ünnepelt fesztiválja. Eredetileg a nyár érkezését ünnepelték, bő termés reményében. Ezen a napon virágokkal és lombokkal díszített jellegzetes alakú májusfákat állítanak országszerte. A májusfa körül énekelnek és táncolnak (íme egy videó is). Talán nekünk furcsa ez a sok fény-ünneplés (mint pl. a Lucia, Valborg és Midsommar), de nyár van, szerencsés esetben meleg és napsütés - ezek egy északi éghajlatú országnak szinte az újjászületést jelentik.

Este máglyákat gyújtanak, amelyet hagyományosan kilencféle fából raknak. Régi svéd hiedelmek szerint a napforduló éjszakáján megnyílnak a hegyek, és a föld mélyének lakói elözönlik a világot. Falvakban egy bizonyos fajta mérges gombát dobnak a lángok közé, hogy megtörjék a manók és más lények hatalmát.

Egy másik szokás szerint a fiatal lányok sós pudingot ettek lefekvés előtt, hogy álmukban a lehetséges jövendőbelijük vizet hozzon nekik szomjuk csillapítására. De az a szokás is idekapcsolódik, miszerint hétféle virágot kell szedni, hogy az ember képes legyen megálmodni, kivel fog összeházasodni. (Lásd még: Szentivánéji álom.)

Tipikus Midsommar-jelenségek még:

  • már hetekkel korábban megkezdődik a meteorológusok jósolgatása, hogy milyen lesz az idő Midsommarkor, hová érdemes az országon belül utazni, hogy jó időt fogjon ki az ember (ne felejtsük el, hogy egy nagy és hosszú országról van szó)
  • virágkoszorú a hajban - gyerekek, lányok, de férfiak hajában is
  • a már említett tipikus ételek: édes-fűszeres hering (matjessill) tejföllel, snidlinggel és kapros újburgonyával, ill. grillezett ételek, saláták. Desszertként eper vagy epertorta. Az újságokat ilyenkor ellepik az ínycsiklandozó, fotókkal gazdagon illusztrált receptek.
  • hagyományosan erős alkoholizálás, ennek következményeként ittasság - a Midsommar az egyik "legszeszesebb" ünnep
  • sokan ekkor kezdik meg a nyári szabadságukat, így rengetegen kelnek útra
  • az előző két faktor együttállása sajnos általában kimagaslóan sok közúti balesetet szokott okozni... Az egyik napilapban megelőzésképpen egy részletes országtérképet láttam, a biztonságos és a veszélyesebb (sok balesettel sújtott) utak jelölésével.

(Forrás: Svédország - Folklór és a Wikipedia)

A nap svéd szava: jordgubb (eper)

2010. június 21., hétfő

Meghívó

"Szeretettel várunk mindenkit 2010. június 22-én, kedden 18 órától a svéd nyelvi klub szervezésében a Midsommarfest ünnepre a Fogasházba (Budapest, VII.ker, Akácfa u. 51).

Idén is megünnepeljük a leghosszabb nappalt, ahogy a svédek is teszik minden évben. Kedves svédklubos társaink már készülődnek a "svédasztalos" finomságokkal.

Mindenkit szeretettel várunk... csak hozzatok ti is valami harapnivalót az ünnepségre!

Mi biztosítjuk a hagyományos eper-újkrumpli-hering kombinációt - épp úgy, ahogy a svédek teszik!"

A nap svéd szava: sill (hering)

2010. február 16., kedd

Tipikus...

...svéd dolgok, mindenféle területről. Saját gyűjtés :-)

  • Plakát a Komvux összes emeletén (svédül, angolul és arabul): "Akarsz-e kávéautomatát a Komvuxra? Gyere el a témában tartott értekezletre: [hely], [nap, idő]." Namármost: ha a svédeken múlik, természetesen lesz automata, nem is kérdéses. Azon csodálkozom, hogy eddig még nem merült fel a kérdés.

    Ezt a kiírást a főiskolán elmesélve a görög osztálytársnőm kapásból elmesélt egy rokon sztorit, aminek a kiindulópontja, hogy az egyik svéd - talán malmői? - folkhögskola-n (népfőiskola) külön emeleten vannak a svédek és a külföldiek, ugyancsak külön kávéautomatákkal. Plusz azzal a különbséggel, hogy a svédek emeletén olcsóbb volt a kávé! Diszkrimináció a javából, nemigaz? Persze ezt egy szemfüles bevándorló (azaz invandrare - nagyon fontos szó, ha az ember itt akar lakni!) észrevette és - önzetlen módon - tovább terjesztette a frissen szerzett tudását a többiek között. Így hosszú sor alakult ki a "svéd" kávéautomata előtt, valószínűleg élénk vitát generálva. Remélem, happy end lett a történet vége...

  • Még egy kiírás, amit az egyik tanterem ajtaján láttam (ugyancsak Komvux): "Elkéstél. Bejutás az óra kezdetétől számított kb. 15 percen belül. Kérjük, ne zavarj bennünket!"

  • Gustav Adolfs torg (Gusztáv Adolf tér), 2010. február. A tér közepén lévő szökőkút folyamatosan és zavartalanul üzemel, a tél dacára. Azazhogy...a medence közepén lévő, vizet felfelé lövellő szobor nagyjából felismerhetetlenné vált, mert a visszahulló vízből vastag, alaktalan páncélréteg fagyott rá. Amolyan modern szobor formája lett. Úgy látszik, az nem opció, hogy a hideg beköszöntével kikapcsolják a szökőkutat. Mindenesetre a turistáknak tetszik, előszeretettel fotózkodnak előtte ;)

  • A (kanadai) angoltanárunk kérdezte, voltunk-e már svéd temetésen. (Még nem.) Mint kiderült, ő már volt és - véleménye szerint - nem is temetés-szerű esemény volt, inkább valamiféle tárgyilagos értekezletre emlékeztetett. "Egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy tényleg meghalt-e valaki..." tette hozzá némi mosollyal :-)

  • Időpont az egyik rendelőintézetben, jóelőre egyeztetett napon. Maga a látogatás évi 900 korona "vizitdíj" fölött - szerencsére - ingyenes, azaz frikort-ot (ingyenes kezelésre jogosító kártyát) kap az ember. Ez a határösszeg egyébként kb. 3 látogatással érhető el, a rendelés típusától függően.

    Viszont egyszer úgy esett, hogy megfeledkeztem az időpontról. Másnap jöttem rá és telefonáltam, hogy sorry, kiment a fejemből, kérnék új időpontot, ha lehet. Kedvesen megnyugtattak, hogy semmi gond. No igen, viszont 2-3 nap múlva megérkezett egy 200 koronás számla (ez kb. 5000 Ft). Jogcím: "Kimaradt látogatás". Erre természetesen nem érvényes a frikort - avagy az okos más kárán tanul, én meg a sajátomon ;) Viszont öröm az ürömben, hogy lehet kérni ingyenes sms-értesítést, így most már az előző napon kapok egy emlékeztetőt az időpontról...

  • Havazás, hóhelyzet. Vegyünk csak egy hólapátot, ami a kocsiba is befér, mert gyakran úgy kell kiásni szegény Saab-ot. Körtúra a közeli barkácsboltokban, nulla sikerrel. "Elfogyott", mondja minden eladó. Az egyik helyen észreveszem, hogy gyerekméretű hólapát (ami elég picike, nekünk azért nagyobb kellene) viszont van. A szaki helyesel: no igen, gyerekmunkát is be lehet vetni :-)

    De az mintha senkiben fel sem merülne, hogy ha már hetek óta havazik és viszik a hólapátot, mint a cukrot, akkor talán kellene még rendelni. Bár mintha valamelyik nap azt olvastam volna, hogy a gyárak nem győzik a termelést...

  • Tipikus termékek a szupermarketben - némelyik ajándéknak sem rossz:
    - vékonyra szeletelt füstölt lazac
    (kenyérre való, isteni finom)
    - rénszarvas-szalámi
    - jávorszarvas-kolbász
    - fura nevű fagyasztott halak, pl. hoki, sej és kolja
    - citromos ill. uborkás majonéz...de van olajmentes majonéz is!
    - medvecukor- (azaz lakrits) ízű rágógumi
    - sokféle édes kenyér
    (aki szintén nem a rajongójuk, az osötat / osötad feliratot keresse ill. a hozzávalók között ne legyen socker vagy sirap)
    - Ballerina keksz Göteborgból
    (mentolos-csokis / narancsos-csokis / nugátos, stb. töltelékkel a két kekszlap között)
    - Marabou csokik

A nap svéd szava: påminnelse (emlékeztető)

2010. január 20., szerda

Csuka fogta móka

Igencsak felpörögtek körülöttem az események a legutóbbi bejegyzés óta. A történések hátteréről annyit, hogy még ősszel jelentkeztem a malmöi főiskolára (Malmö Högskola), a tavaszi félévre, majd az egyik helyi felnőttoktatásra is (Komvux Pauli). Persze mindkettőre a svédem csiszolgatása érdekében. A főiskoláról elutasító szép üzenetet kaptam, na nem postán, hanem az interneten, ahol be tudok jelentkezni és megnézni a jelentkezés státuszát. A Komvuxon ellenben angol nyelvű tesztet kellett írnom - svédből van SFI-bizonyítványom, ami alapján tudták, hol tartok - és várólistára kerültem (mivel a határidő lejárta után jelentkeztem).

Majd meglepő fordulatként - amikor már a fentiek a szerint esélytelennek voltam bélyegezve - mégiscsak behívtak angol és svéd tesztet írni a főiskolára. Ez volt múlt pénteken. A vizsga nem volt semmi, 2+3 órában nyomtuk, volt kiválasztós teszt (a-b-c-d, melyik a helyes?) és fogalmazás is. Sőt, a svédnél 3 fogalmazást kellett írni. A fő téma - milyen meglepő! - az egyenjogúság volt, erről szólt a kiválasztós teszt szövege és két fogalmazás is: mi történik, ha a családban a nőnek magasabb a végzettsége és a fizetése, illetve mi az egyenjogúság és miért fontos?

Hogy még izgalmasabb legyen a dolog, közben levelet kaptam a Komvuxtól, hogy a várólistáról ténylegesen felvettek mindhárom tantárgyra (angol B, svéd A és társadalomtudomány). De még mielőtt esély lett volna rá, hogy megtudjam a főiskolai teszt eredményét, hétfőn - január 18. - már el is kezdődött az oktatás (a Komvux és a főiskola is). Hurrá - gondoltam még vasárnap este is -, akkor most hová is menjek?...

Úgy döntöttem, hogy mivel a főiskola az álmaim netovábbja, ott kezdek. Tehát bementem a hétfő délelőtti tájékoztató órára, ahol az alap okosságokat mondták el (órarend, tankönyvszükséglet, tanárok és tantárgyak bemutatása, stb .). Itt rögtön megtudtam, hogy mindkét tesztem sikerült, ami a felvétel egyik feltétele. Kaptam egy regisztrációs lapot, amit kitöltöttem. Kb. ez volt az a pillanat, amikor realizáltam, hogy most már azért elég közel jutottam a főiskolai élethez. Amit ugyan Magyarországon már átéltem egyszer, de ez teljesen más közeg és téma.

Leginkább mert a szakra bejutott 25 embernek 15-féle anyanyelve van. Kelet-Közép Európából egy albán srác, egy ukrán és két román lány van rajtam kívül. Aztán vannak iraki, iráni és palesztin fiúk és lányok (az utóbbiak szigorúan fejkendőben). A spanyol anyanyelvűek képviseltetik magukat a legnagyobb számban: spanyolországi, argentin, chilei, kolumbiai és mexikói játékosokkal. Aztán van egy brazil lány - ő ugye portugálul beszél -, egy thai és egy fülöp-szigeteki - nekik thai ill. tagalog az anyanyelvük. Egy kínai lány, aki a mandarin és shanghaji nyelveket beszéli plusz egy lány az USA-ból.

Szóval színes egy társaság jött össze a Csukában (ugyanis Gäddan a főiskolai épület neve). És rögtön sorsközösséget éreztem mindegyikükkel, hiszen ők sem úgy születtek, hogy az anyatejjel együtt szívták magukba a svédet. Hozzám hasonlóan - ezt egészen biztosan tudom - mindegyikük hosszú utat tett meg, amíg eddig eljutott. No és persze bent maradtam a hétfő délutáni órákon is...de volt még egy érzékeny pont, ugyanis a bürokrácián át kellett jutnom (azon a bizonyos "el vagy utasítva" bejegyzésen). Pont a mai napon derült ki, hogy a kérdés megoldódott, azaz hivatalosan is jóváhagyták a felvételemet. Úgyhogy eddig azért hallgattam, mert nem akartam elkiabálni, de most már örömmel jelentem, hogy immár két napja diák vagyok...és nagyon jó érzés!
Napról napra, óráról órára úgy érzem, hogy jó kezek közé kerültünk: a tanárok lelkesek, rendkívül jól magyaráznak és van humorérzékük is. Mindegyik tantárgy máshogy érdekes. Szivacsként szívjuk magunkba az infót, méghozzá teljes munkaidőben: kb. 20 óránk van hetente és legalább ugyanennyi - ha nem több! - önálló munkát is kell csinálni (főleg házi feladatok, egy vagonnal, tényleg). Svéd beszéd, svéd kiejtés, svéd nyelvtan, svéd szavak, svéd társadalomtudomány...na és persze az angol.

A téma egyelőre kimeríthetetlen, mert minden nap rengeteg élmény ér. Igyekszem az érdekességeket jegyzetelni. Úgyhogy folyt. köv. :-)

A nap svéd szava: inträdesprov (felvételi vizsga)
Ui.: A fenti fotó a design-székekkel a főiskolai könyvtárban (Orkanen) készült...

2009. december 24., csütörtök

God Jul!

A pluszfokok hatására itt is erősen olvadozik-roskad a hó, de azért a közeli dombon még kihasználják a gyerekek az alkalmi szánkópályát. Ezt kora délután látjuk, mielőtt még egy utolsó kört teszünk az ICA Maxi-ban, ami ma 3-ig van nyitva. Kell még pl. kapor (dill) a "világ legfinomabb mustáros heringjéhez" és sütőpor is (bakpulver), mert a napokban sütit is szeretnék sütni. Remélem, legalább olyan jól sikerül majd, mint a tegnapelőtti pogácsám, első próbálkozásra :-)

Viszont a tegnap délutáni "kalandom" utóhatása, hogy sajognak a vállaim: a 7-es busszal hazafelé a zöldségekkel, gyümölcsökkel teli szatyrom kiborult itt a ház melletti stoptáblás fékezéskor. Emiatt nem tudtam időben az ajtóhoz érni, és utána hiába hápogtam a busz hátuljában, hogy nyissa ki még egyszer az ajtót, a sofőr ügyet sem vetett rám. Így hát következő megállóból cipeltem haza a cuccost. Persze pihenő vagy szusszanás nélkül, mert a lucskos földre nem akartam lepakolni őket...

Ma meg ismét okosabb lettem egy kicsit: a legfinomabb mustáros hering természetesen svéd ízlésre lett komponálva, az előírt édes mustárral elkezdve a plusz cukrozáson át. Így most jócskán szirupos lett. Mini kultúrsokk :-) No nem baj, jövőre nem teszek bele extra cukrot. Ja, és alapvetően 5 perces heringkonzervből készült, hogy ne kelljen vele sokat vacakolni. De azért Leila - a receptfüzetecske szerzője, a tévében is van főzős műsora - azt ajánlja, hogy lehetőleg 1-2 éjszakán át hagyjuk, hogy összeérjenek az ízek. Ezt az információt persze csak elkészítés közben fedeztem fel, E. hangosan hahotázik, amikor meghallja.

Megjegyzem, a mustár sem akármilyen: a gyógyszertárban(!) vettem, az Apoteket saját márkás terméke, az igényesebb fajtából. Volt még fűszeres tinktúra (pl. glögghöz, azaz forralt borhoz), sáfrány, folyékony glükóz (édességekhez) és borsmentaolaj is (szintén desszertbe ajánlják). Bezzeg kamillateát - vagy bármilyen gyógyteát nem tartanak az itteni gyógyszertárakban. Lehet, hogy az már kuruzslásnak számítana?...de akkor minek számít a mustár?

Közben készül a finom rakott krumpli (na jó, nem hagyományos svéd étel, de magyar - ha nem is tipikusan karácsonyi), közben a rádión valami hallgatható zenét keresek. Egy finn nyelvű adón számi dalok szólnak, a szünetekben finn nyelvű kommentárral. Némelyik számi szám :-) igencsak kellemes, és lehet valami abban a nyelvrokonságban is, mert tényleg hasonlítanak a szavak a magyarra, ami a kiejtést illeti. Persze megérteni nem lehet, azért annyire egyik nyelv sem rokon a magyarral.

Az estebéd után - amiből a macska is részesedik, elégedetten nyalogatja a bajszát - egy Julostkaka is előkerül a hűtőből, ami afféle karácsonyi túrófelfújt-szerűség. Ha hinni lehet a feliratának, tej, tejszín, tojás, cukor, búzaliszt, tejcukor, édes mandula, búzkeményítő, keserű mandula, tartósítószer és sajtoltóanyag van benne. Vaníliaszósszal, málnalekvárral, némi tejszínhabbal isteni ;) A másik felét majd langyosan-melegen fogjuk megenni, mert állítólag úgy még finomabb.
...és...

Nagyon kellemes, örömteli karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak, legyen bár Magyarországon, Svédországban, Dániában, Írországban, Angliában, Romániában, Ausztriában, Csehországban, Indonéziában, Németországban, Kanadában, Spanyolországban, Franciaországban, Norvégiában, az USA-ban, Svájcban, Ukrajnában, Lengyelországban, Olaszországban, Új-Zélandon, Szlovákiában vagy éppen Szerbiában!
(A statisztika szerint innen jöttek az eddigi látogatók, de ha valakinek az országát esetleg kihagytam volna - ami könnyen megeshet, mert van egy egyszerűen csak EU-nak nevezett látogatói kör vagyis domainnév -, csak kommentelj bátran, javítom!)

Ui.: Külön öröm számomra, hogy egyre olvasottabb a Svédasztal, a statisztikák szerint naponta kb. 40-60-an, de néha akár 70-en is látogatják a blogot :-)

A nap svéd szava: julafton (december 24-ét így, szó szerint karácsonyestének nevezik)

2009. december 11., péntek

Az ünnepi menüről

Mostanában igencsak aktuálisak a céges - majd később a családi - karácsonyi vacsorák. Ehhez hasznos lehet egy mi-micsoda listán áttekinteni a tipikus karácsonyi svédasztalon fellelhető ételek garmadáját. Csak hogy ha ilyen helyre keveredünk, ne nézzünk túl bután, az üres tányérral a kezünkben. Vagy - ha svédországi munkavállalók vagyunk - a következő munkanapon ne mi legyünk a vidám sztorik középpontjában :-)

Akkor a jellemző fogások (közben a Wikipédia cikkéből én is jó sokat tanultam):

  • eltett hering (inlagd sill) - ecetes-sós-fűszeres alaplében tartósított hal, lehet még mustáros (senapssill), hagymás (löksill), stb. Ne lepődjünk meg ha édes: cukor is lehet benne...

  • heringsaláta (sillsallad) - sózott hering, cékladarabokkal - de krumpli, alma, hagyma, majonéz és tejszín is előfordulhat


  • pácolt lazac (gravad lax) - sóban és cukorban pácolt hal, de kapor is szokott benne lenni az íz miatt


  • lúgozott (!) hal (lutfisk) - korábban azt hittem, hogy a "lutfisk" az egy halfajta, de most utánanéztem, és nagy megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy a hal kilúgozásáról van szó (és többféle halból is készítik). Pontosabban az alap a szárított hal, amit kilúgoznak, majd megfőznek (és ez a folyamat két hétig tart). És persze a lúgot el is kell távolítani belőle úgy, hogy tiszta vizet kell rajta naponta cserélni (még a főzés előtt). Szó ami szó, gyanús lehetett volna, hogy egyik kopoltyús sem néz ki ennyire hmmm...kocsonyaszerűen normál körülmények között. És íze az nincs neki, vagyis valami mégis van, de nem jó. Legalábbis amit én kóstoltam tavaly, az volt a karácsonyi asztal sokkélménye. Talán ezért adnak mellé bechamel- vagy mustárszószt.


  • karácsonyi sonka (julskinka) - ezt először főzik vagy sütik, utána pedig mustárral grillezik. Évente kb. 7000 tonna karácsonyi sonkát adnak el Svédországban. Pár héttel ezelőtt botrány robbant ki, amikor kiderült, hogy egyes disznótenyésztők szörnyű körülmények között tartják a szerencsétlen állatokat. Ennek folyománya, hogy a bio karácsonyi sonka teljes mennyisége rekordidő alatt elfogyott.

  • mini virsli (prinskorv) - a frankfurti virsli kisebb verziója, amit Sibylla hercegnő tett népszerűvé

  • céklasaláta (rödbetssallad) - főtt vagy sült cékla mustáros majonézzel, esetleg almával és tormával

  • húsgolyók (köttbullar) - ez nagyjából a mi fasírtunknak felel meg, csak kisebb és gömb alakú. Hagyományosan főtt krumplival, barna szósszal és áfonyaszósszal tálalják. A magyarországi - és a többi országbeli - IKEÁkban is kapható :-)

  • Jansson kísértése (Janssons frestelse) - reszelt burgonyából, hagymából és szardellakonzervből (ansjovi) készül, tejjel vagy tejszínnel leöntve és sütőben sütve. Tipikus esti-éjszakai étel.

  • rizskása (risgrynsgröt) - avagy tejberizs. Sósan, cukor nélkül készül. Néha tesznek bele egy szem mandulát (mandel) és a néphit szerint akihez a mandula kerül, az a következő évben megházasodik :-) Illetve egy kis ajándékot is kaphat (mandelgåva), ez Skåne-ben és Dániában honos szokás. Dániában az ajándék régebben általában egy marcipánmalac volt, manapság inkább édesség vagy játék. Sőt, a nyertes előnyt élvezhet a karácsonyi ajándékozásnál is. A mandulát egy picike porcelánbaba is helyettesítheti, a kásababa (grötdocka).

  • ízesített kenyér (vörtbröd) - még egy étel, ami egészen a mai napig rejtély volt a számomra. Látom, hogy megjelent a szupermarketben, de mi lehet benne a specialitás? A szótár szerint ez egy sörcefrével ízesített ánizsos kenyér (az édesebbik fajtából, a svédek amúgyis odavannak az édes kenyerekért). Azaz a vört = sörcefre. Ki nem találtam volna magamtól... Egyébként rozs- és búzalisztből sütik.

  • krumpli (potatis) - szerencsére ezzel nem trükköznek annyit, csak megfőzik :-)

Ezeken kívül még többféle helyi jellegzetesség lehet, ezért nem 100%-os ez a felsorolás. A desszerteket itt most mellőzném, mert azok úgy tűnik, nem ennyire tipikusak, sokfélék lehetnek.

Viszont az italok! Sokaknak ez az este fénypontja és a skandináv alkoholizálásról talán mindenki hallott már egy-két történetet. Fontos a tömény (snaps), amit nem csak úgy ukkmukkfuk felhajtanak, de előtte énekelnek is (ez a snapsvis). Ha szerencsénk van, szöveget is kapunk az igen "mély" mondanivalójú dalokhoz - itt egy kis válogatás a svédül tudóknak. Persze nem ártana a ritmust meg a dallamot is ismerni, de azt hiszem, ehhez tényleg svédnek kell születni.

Létezik karácsonyi sör is (julöl), sőt ilyenkor tipikusan azt kapunk, ez általában sötétebb színű a megszokott söröknél és állítólag már a vikingek is főzték és itták. (Volt már akkor karácsony? Mármint viking karácsony?...na ennek most nem megyek utána.)

Még egy tipikus karácsonyi ital a julmust (ejtsd: jűlmüszt), aminek csak a neve hasonlít a mi mustunkhoz, egyébként a sör igen közeli rokona. A pontos összetétel titok, állítólag csak egy ember tudja (a koncentrátumot minden gyártó cégnek ugyanaz a vállalkozás szállítja). Az ital szénsavas, alkoholmentes, jó sok cukorral. Kóstoltam, de nem lett a kedvencem. Kinézetre a kólára emlékeztet. Apropó, 2004-ben a Coca Cola saját julmust-tel rukkolt elő, ami 2008-ig létezett.

De azt hiszem, ennyi bőven elég is a svéd karácsonyi ételek és italok titkos életéből...

A nap svéd szava: julbord (maga a karácsonyi vacsora, szó szerint "karácsonyi asztal")

2008. december 8., hétfő

Még egy első

A múlt pénteki céges karácsonyi vacsora előtt volt egy kis elő-glöggözés* (plusz pepparkaka**) a főnökünknél. Szerencsére az első adag glögg kicsit túlforrt, így alacsonyabb lett az alkoholtartalma :-) De maga a lakás is megért egy misét, ugyanis teljes panorámakilátás van a tóra, a vízpart kb. 3-4 méterre kezdődik a háztól. A főnököm elmondása szerint meleg nyári reggeleken, munka előtt szoktak egyet csobbanni ;)

A karácsonyi vacsora egy kisebb méretű, de nagyon szépen felújított régi kastélyban volt. A belépéskor egy kalapból számot kellett húzni, így dőlt el, hogy ki hová ül. Volt főnöki beszéd - nem túl hosszú - és mindenki kapott karácsonyi sört (= 5% feletti alkoholtartalom, de be lehetett másra cserélni) és két pici üveges tömény italt is, amit énekléssel egybekötve hajtottak fel (én ezt speciel kihagytam). Az énekléshez mindenki kapott mikulásos dalszöveget is ;)

Az este folyamán kb. 25-en kérdezték meg tőlem, hogy ez-e az első julbord (=karácsonyi svédasztal), amin Svédországban résztveszek. Türelmesen válaszolgattam mindenkinek, hogy igen, az első. Nagyon sokféle falatoznivaló volt, különösen ami a hidegtálakat illeti: lazac, hering és egyéb halak sokféleképpen elkészítve, saláták, pástétomok és felvágottak (pl. struccból is!), sajtok, stb., stb. Aztán jöttek a meleg fogások és persze a desszertek is. Aki elunta az evést és az ücsörgést, biliárdozhatott is. A zenés-táncos részt - bevallom - már nem volt türelmem kivárni, olyan sokáig készülődött a zenekar. Na meg nem akartam hajnali 2-ig maradni.

És ha ez még nem lett volna elég, még november 28-én részt vehettem volna a dán iroda karácsonyi vacsoráján is (amiben egy kis hajózás is volt pedig), de akkor éppen Magyarországon voltam. (Bár különben sem izgatta a fantáziámat egy teljesen dán nyelvű este lehetősége.) Tegnap megkérdeztem pár embert, milyen volt a buli. Az egyik kolléganőmet idézve: "Borzasztó volt az étel és a meghívott stand-up komikus is, de ennek ellenére nagyon jól mulattam...jobban, mint valaha" :-)

A nap svéd szavai: glögg* (fűszeres forralt bor) & pepparkaka** (gyömbéres-fűszeres karácsonyi keksz)