Hírek az újságból

A napokban a Metro-t és City-t lapozgatva merült fel bennem, hogy nem lenne érdektelen egy kis aktuális hírcsokrot összeállítanom, amiből talán látszana, hogy miben mások a svéd hírek pl. a magyaroktól.

Na nem arra gondolok, hogy itt csak pozitív hírek lennének, sajnos ez közel sincs így. Bár azok is vannak szép számmal és szerencsére elég nagy nyilvánosságot kapnak azok is - egy önkéntes magánkezdeményezés a hajléktalanok érdekében vagy személyes beszámoló pl. arról, hogyan mentette meg valaki a kollégája életét gyors újraélesztéssel (ez pont két napja volt az újságban) ugyanolyan terjedelmes - itt: kétoldalas - cikket kaphat mint bármelyik "nagyobb" hír.

Naszóval, egy kis szubjektív gyűjtemény erről a hétről, a teljesség igénye nélkül:

• A gyereket az óvodába adjuk le, a kutyát a kutyaóvodába. (A svéd törvények szerint nem szabad 6 óránál tovább otthon hagyni a kutyákat.) A jelenség főleg a nagyobb városokban jellemző, a kisebb helyeken családi-ismeretségi körben megoldják a felvigyázást, sőt, egyre többen magukkal viszik a kutyát a munkába. A városi kutyatulajdonosok körében viszont gyakori beszédtéma a kutyaovi, az is előfordul, hogy ha az egyik nem válik be, másikba íratják be az ebet. Charlotte Swanstein kutyapszichológus szerint a 6 óra is sok: szerinte ha a kutyákat megkérdeznék, egyik sem akarna órákig egyedül maradni, ilyenkor csak várnak a gazdájukra, hogy végre történjen valami.
  
  
• Amikor a rendőrségi ügy nem is az, aminek először látszik. Egy 32 éves malmöi lakost enyhébb, kábítószerrel való visszaélés miatt hallgattak ki a rendőrségen még júniusban, egy rendőrnő hallgatta ki. Néhány nap múlva telefonált, miszerint kiegészítené a vallomását. A rendőrnő azt mondta, ezzel már elkésett, az ügyészhez került az ügy. De a férfi erősködött, hogy beszélni akar, így végül kapott újabb időpontot. A rendőrségen pedig bevallotta, hogy beleszeretett a rendőrnőbe, de természetesen viszonzás helyett csak távozásra felszólítást kapott. Nem adta fel, a későbbiekben kb. 50 sms-t küldött a rendőrnőnek, sőt, a rendőrség körül is megjelent időnként. Ismételt felszólítás, majd telefonszámváltoztatás volt a válasz. Majd a férfi hirtelen feltűnt a rendőrnő lakásánál, Skåne középső részén. Egyik kezében térkép, a másikban virágcsokor volt. Innen rendőrök vitték el. Azóta távoltartási tilalom is van ellene. De tagadja a zaklatás vádját, szerinte ő csak jót akart és egy rossz szót sem írt. És szerinte ha szerelemről van szó, bátornak kell lenni...
  
  
• Utcán parkoló, kölcsönözhető biciklik folyamatban. A jövő őszre várhatóak Malmöben, az inspiráció elsősorban a koppenhágai rendszer volt (ahol ugye ingyenes a kölcsönzés - a malmöi biciklifinanszírozás még kérdéses, talán reklámokból fogják megoldani). Ugyanakkor sok más biciklis rendszert is tanulmányoznak, a kanadai Montreal-tól kezdve a német Kassel-ig. Ellentétben a legtöbb várossal, itt elsősorban a munkába járókra és a diákokra gondolnak, nem a turistákra - azok inkább csak "bónusz"-nak számítanak majd. A városközpontban kezdik majd a telepítést, majd lépcsőzetesen kibővítik más városrészekre is.
  
  
• Jávorszarvasra vadászott egy férfi tegnap délután Umeå-tól délre (ami viszont jócskán északon van így is), azonban arra nem számított, hogy medve támad rá, amely - elmondása szerint - szinte a szemmiből rontott elő. A vadász leadott egy lövést a medvére, amely elmenekült. Hivatalos nyomkövető vadászok igyekeztek megtalálni a sebzett medvét, de hiába, 40 méter után eltűnt a nyom. A keresést berekesztették, a medvét egészségesnek nyilvánították (én remélem, tényleg az). Ugyan minden jel arra utal, hogy  viszont mivel nincs medvevadászati szezon, esetlegesen eljárást indítanak az ügyben.
  
  
• Hétfőn délben váratlanul bezárt az egyik malmöi Media Markt (Stora Bernstorp), amely - mint most kiderült - már egy ideje anyagi gondokkal küszködött, állítólag a többi elektromos cikkeket forgalmazó áruházzal folytatott árverseny miatt ("ilyen olcsón csak nálunk", stb.). Korábban figyelmeztetést is küldtek a munkaerőhivatalnak (Arbetsförmedlingen), mely szerint felmondások várhatóak. Ez egyébként egy kötelező procedúra, pl. ha 5-25 alkalmatott érintett, min. 2 hónappal a tervezett felmondások előtt meg kell tenni az értesítést, ennél több fő felmondása esetén még korábban.
  
  
• És a végére hagytam a magyar vonatkozású hírt, illetve tévéműsort (közel s távol az egyetlen, ezért is figyelemreméltó): ma este 21:30-kor - igen, pont október 23-án - tűzte műsorára a svéd köztévé a Kobra c. oknyomozó riportműsor legújabb részét, amelynek témája: Milyen hatással van a magyar kulturális életre a szélsőjobb előretörése? Félórában járták körbe a témát, budapesti, szegedi, győri és székesfehérvári helyszínekről jelentkezve, többek között Jobbik-osokkal, Dopeman-nel, Heller Ágnessel és Alföldi Róberttel beszélve...az István, a királyból is mutattak jeleneteket. A végkövetkeztetés talán sejthető, nem igazán lelkesítő. Lehet rosszat mondani a svédekre (és másokra), akik csak a magyar negatívumokra "ugranak", de azt hiszem, ezesetben sem a tükröt kellene hibáztatni... A műsor megtekinthető a neten is, egészen 2014. január 17-ig. Csak magyar + angol nyelvtudással is érdemes belenézni, bár a teljes képhez persze kell a svéd is.
   

A nap svéd szava: hunddagis (kutyaóvoda)

Vissza az egészet - de miért?

A hét elején tette közzé az Index egy felmérésének az eredményét. A felmérés témája: miért költöznek vissza a - nem is olyan régen - külföldre telepedett magyarok? Nem reprezentatív felmérésről van szó, összesen csak 22-en válaszoltak a kérdésekre.

Maga az elemzés az Index oldalán olvasható. Én csak néhány véleményt szeretnék kiragadni belőle és reagálni rájuk, természetesen szubjektív módon, ahogy én látom ezeket a kérdéseket.

• "Kiábrándító a kinti magyarok nagy része, és pár éves ismeretségekkel pótolhatatlan az itthon kiépített családi és baráti háló, ráadásul ez egy olyan környezet, ahol mindenki csak ideiglenesen tartózkodik. Minden átmeneti, semmi állandóság, mindenki oda megy, ahova a pénz és az érdekei vezénylik." - írja valaki Angliából.
  • Ismerősöket, barátokat szerezni nehéz, különösen egy új országban. Idő mindenképpen kell hozzá, akár évek is. A magyarországi barátságok sem az egyik pillanatról a másikra alakultak ki, csak azok már megvannak, így "azonnalinak" tűnnek. A külföldi magyarok nagy része tényleg mobilis - különben nem költöztek volna el Magyarországról sem. A "mindenki csak ideiglenesen tartózkodik" kitételt azért túlzásnak érzem. Nem mindenki költözködik jobbra-balra. És hogy a kinti magyarok nagy része "kiábrándító"? Iszonyú sok magyar lakik Angliában, pár emberrel való találkozás után - mert gondolom, azért 100 embernél többel nem találkozott az illető - nem mernék így általánosítani. És vigyázat: másnak lehet, hogy pont én vagyok kiábrándító :-)
    
    
• "Azzal kellett szembesülnünk, hogy egy provinciális holland főváros már túlságosan zárt közösség ahhoz, hogy új arcokat befogadjon. 5 év alatt odáig jutottunk, hogy 1-2 kollégával rendszeresen együtt ettük délben a szendvicsünket, s kb. évente 3-4-szer elmentünk közösen sörözni. Amikor meghívtuk magunkhoz őket, el sem jöttek. A helybeli magyarokkal töltöttük a szabadidőnket.”
  • Ez engem kicsit a "savanyú a szőlő" esetére emlékeztet. Provinciális? :-) Hollandia tipikusan nem zárt közösség - viszont a beilleszkedés ott is időbe telik. És energiát is érdemes belefektetni. Sportolás (pl. edzőterem, csoportos sportok), szervezetek munkájában való részvétel (pl. önkéntes munka, a nekünk szimpatikus témakörben), valami új dolog - pl. holland nyelv! - szervezett formában való tanulása remek alkalom a másokkal való találkozásra. Közös tevékenységnél máris van közös téma. Nem csak a munkatársak léteznek a világon...viszont ehhez erőfeszítést kell tenni.
  
  
• Kérdés, hogy egy élhetőbb társadalomból hazatérve lehetséges-e a visszailleszkedés, vagy örökre két világ közt marad az ember. „Nem találtam meg újra a helyem, azt keresem, amit itt hagytam, de az már nincs. Én sem az vagyok, aki itt hagyta mindezt” – írja Ágnes hatévnyi németországi élet után.
  
  • Ezt abszolút reális problémának gondolom én is. Csak a változás állandó, változik az ország is, az emberek is. Sőt, az emlékekben meg tudnak dolgok szépülni... Ezt hívják fordított kultúrsokknak, anno írtam róla. Egy vélemény valakitől, aki ugyanezt átélte:
    "...a fordított kultúrsokk szerintem sokkal erősebb, mint a “normális”. Mert az idegentől nem is várjuk, hogy ismerős legyen, de hogy az ember saját hazáját érezze furcsának, az sokkal frusztrálóbb. Többen is írták, hogy egyszer már hazamentek, de nagyon meg is bánták, mert a romantikus hazatérés-feeling helyett inkább csak feleslegesnek érezték magukat. Néhányan írták is, hogy amint lehet, elmennek megint. Mert sok minden, amit az ember otthon szó nélkül elfogadott, mert nem ismert mást, hirtelen irritáló és idegesítő lesz. Ha esetleg ezt ki is fejezi, akkor a környezete távolodik el tőle, hogy mit finnyáskodik a messziről jött ember, mintha bizony nem a szomszédba’ nőtt volna fel. "
  
  
• „Rájöttem, hogy sosem leszek igazi holland. Bár itthon rendszeresen megkapom, hogy legyek már igazi magyar. Különösen a helyi szokásokat veszem fel nehezen: örökké idegen maradok.”
  •  Ha ezen csak egy icipicit elgondolkodom, én speciel arra jutok, hogy így van: soha nem leszek igazi svéd - mert hiszen nem is vagyok svéd. Pl. bármikor bele tudok olyan beszélgetésbe kerülni, ahol a svédek pl. olyan svéd művészekről vitatkoznak, akiknek még a nevét sem hallottam (konkrétan megtörtént eset). Kell, hogy ilyen elérhetetlen célt tűzzek ki magam elé, hogy "igazi svéd" legyek? Szükséges ez a boldoguláshoz? Szerintem nem. Magyar vagyok, persze igyekszem az itteni nyelvet a lehető legjobban elsajátítani (már csak azért is, mert érdekelnek a nyelvek), de az akcentusom mindig megmarad, mivel nem kisgyerekként költöztem ide. A helyi híreket követem, a svéd szokásokat egyre jobban megismerem (de amit nem tartok fontosnak, azt nem tartom be, pl. nem eszek olyan ünnepi ételt, amit egyébként nem szeretek), betartom a svéd szabályokat és ha alkalmam van, beszélgetek svédekkel...ilyesmik. Az "idegenséggel" nem vagyunk egyedül, vannak még így pármillióan. De ennek épp hogy megvan az a pozitívuma is, hogy sokfélék vagyunk, különféle háttérrel. És ez izgalmas!!
  
  
  A nap svéd szava: flytta (költözni)

Ezek is történtek idén

Az év legutolsó napján összegyűjtöttem néhány tényt / érdekességet / hírt az óévről. Nem feltétlenül a legfontosabbakat (egyáltalán: mi számít fontosnak?), de azért igyekeztem több helyről meríteni.

• Szeptemberben, 14 hónap etióp fogság után kiszabadult Johan Persson és Martin Schibbye (újságíró és fotós). Mint utólag kiderült, nagyon közel voltak a kivégzéshez is. Ugyanakkor Dawit Isaak, szintén svéd újságíró (aki eritreai származású), már 11 éve van börtönben Eritreában és azt sem tudni, egyáltalán milyen fizikai-szellemi állapotban van. A svéd diplomácia eddigi próbálkozásai nem vezettek sehová...
  
• A Fokus politikai magazin által odaítélt "Az év svédje" cím idei díjazottja Jonas Gardell, a "Torka aldrig tårar utan handskar" (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül) c. könyv írója. A könyvből nagysikerű tévé-minisorozat is készült. Októberben írtam róla én is. Gardell úgy véli, hogy a díja egy fricska a Svédországi Demokratáknak (SD = Sverigedemokraterna, amely a neve ellenére valójában egy szélsőjobbos párt), hiszen "az SD óvni akarja azt, ami svéd és mi lehetne svédebb, mint az Év svédje? Egy meleg, aki egy bevándorlóval van összeházasodva!"
  
• Az év eseménye a királyi családban: Victoria koronahercegnő és Daniel herceg kislányának - egyúttal az új trónörökösnek -, Estelle-nek a megszületése, február 23-án. A királyi pár első unokáját lehetséges, hogy hamarosan újabb is követi, ugyanis a másik hercegnő, Madeleine nemrég eljegyezte magát amerikai barátjával és 2013. június 8-án lesz az esküvőjük.
  
• A Dagens Nyheter napilap filmkritikusai szerint az év legjobb svéd mozifilmje az "Äta, sova, dö" (Enni, aludni, meghalni), amely a munkanélküliségről, az elvesztegetett energiákról és a munkaügyi központ segíteni képtelenségéről, ugyanakkor a szolidaritásról és a családi szeretetről is szól. A 10-es lista többi darabjának leírása megtekinthető itt.
  
• Az év "hivatalos" karácsonyi ajándéka (årets julklapp) a fejhallgató volt. Ezt előre mondják meg az okosok, érzésem szerint ezúttal a megmaradt raktárkészletek alapján. Fogadásokat mernék kötni, hogy nem a fejhallgató volt a slágertermék, hanem pl. az okostelefonok, egyéb műszaki kütyük. Például most olvasom, hogy egy másik szavazás szerint a robotporszívó volt az év ajándéka. És miért is ne?
  
• 1860 óta (amióta méréseket végeznek) ez volt a harmadik legcsapadékosabb év, csak 1998-ban és 2000-ben esett több eső és hó. Csak a március volt száraznak mondható, viszont a június rendkívül esős volt.
  
• És végül a személyes kedvencem a "kis színes" hírek kategóriájából (a Metro-ban olvastam) annak a svéd néninek a története, aki vásárolt egy flakon öblítőt a szupermarketben, majd miután a barátnője felvilágosította, hogy az öblítő nem tesz ám jót a környezetnek, visszament a boltba és titokban megpróbálta kicserélni egy - ugyanolyan árú! - mosószerre. Ez nem volt sikeres manőver, ugyanis elcsípték, így most szegénynek kb. tízszer akkora büntetést kell fizetnie, mint amennyibe az öblítő került...

Minden kedves olvasómnak nagyon boldog, érdekes és vidám 2013-at kívánok!
A magam részéről az új évben is itt leszek :-)

A nap svéd szava: snö (hó)

Karácsony előtti ez + az

Meglepő, de egy friss közvéleménykutatás szerint 10 svédből 6 csak az utolsó héten (azaz mostanában) veszi meg a karácsonyi ajándékokat. Ennek egyik oka az ünnepek előtti fizetés, másik oka az időhiány (bár én hajlok a "halogatás" nevű emberi hajlamra is). És ha valaki az utolsó pillanatban vesz ajándékot, akkor ezek vezetik a toplistát:

1. Csokidesszert
2. Valamilyen ínyencség
3. Egy élmény (pl. fürdő, masszázs, légballonutazás...)
4. Technikai kütyü
5. Jótékony célú ajándék*

* Például lehet veszélyeztetett állatok keresztszülőjének lenni vagy afrikai falvak lakóinak kecskét venni, ezekről csinos igazolást kap az ajándékozó, amit aztán át lehet adni a célszemélynek. Mindenesetre jóval hasznosabb, mint egy nemkívánt ajándék...

No és hol szerzik be az emberek a last minute ajándékokat?

1. Üzletben
2. Interneten
3. Karácsonyi vásáron
4. Saját kezűleg készítik
5. Saját tárgyakból ajándékoznak el (kellemeset a hasznossal :-) )

Ami az üzletek karácsonyi csalogatóstratégiáját illeti, nekem a fenti Indiska-hirdetés a kedvencem, az ötlet és a színpompa miatt. Ők egyébként indiai ruhákat és mindenféle lakberendezési kiegészítőket árulnak, hasonlóan színes kivitelben.

Aztán persze minden valamirevaló étteremnek van karácsonyi svédasztala (julbord) - az általános menüről 2009-ben írtam részletesen -, sőt még az IKEA-nak is. Ugyan nem ruháztam be 99 koronát (kb. 3300 Ft), hogy leteszteljem, de a látottak alapján erősen hasonlít a többihez. Természetesen a céges karácsonyi ünnepségek is a julbord körül játszódnak, de családosan is szokás befizetni - egyébként már november óta folynak az efféle evés-ivászatok. Az étteremben julbord-ozás már az első világháború vége óta elterjedt errefelé, de a céges verzió csak az 1970-es években vált szokássá.

És ha valaki még emlékszik (vagy nem) a gävle-i óriás szalmakecske viszontagságaira, akkor ezúton tudatom mindenkivel, hogy szegény állat idén nem érte meg a karácsonyt, azaz ismét felgyújtották és december 12-én, 23:54-kor leégett. Béke poraira! A Wikipedia-n egy teljes táblázat van minden év szalmakecske-eseményéről, ebből tudom, hogy pl. 2010-ben épségben maradt (ekkor éjjel-nappal őrizték, hihetetlen), ill. 2007-ben nem volt szabotázskísérlet (plusz átitatták égésgátló folyadékkal, talán ezért nem vonzott senkit?). Különben az a jellemző, hogy a tűz martaléka lett. Van az egésznek egy "küzdelem a gonosszal" felhangja, miközben nem igazán veszi senki komolyan ezt a fajta piromániát, szóval inkább vicces hír, mint bűnügyi.

A nap svéd szava: upplevelse (élmény)

Emlékül a fiúknak...

A héten adták le a harmadik, utolsó részét az SVT1-en - a közszolgálati tévén - annak a filmnek, aminek azóta is a hatása alatt vagyok. Amikor hónapokkal ezelőtt először olvastam a könyv címét, amiből a film készült, csodálkoztam. Hogy lehet ilyen hosszú, erőltetett címet adni egy könyvnek? Torka aldrig tårar utan handskar (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül). De amikor elindult a filmtekercs - van még olyan? -, két percen belül kiderült, hogy semmi gond a címmel, úgy tökéletes ahogy van. Mint ahogy a film maga is, amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, hús-vér emberek sorsát. Akik közül sajnos a legtöbben már nem élnek...

Időutazás a 80-as évekbe, a HIV-járvány kezdetének időszakába. Két lelkes fiatal - és baráti körük - életébe kapunk bepillantást. Sem Benjamin, sem Rasmus nem meri felvállalni a családban, hogy meleg. És mindkettőjüknek megvan rá a nyomós okuk. Hamarosan még bűnbakok is lesznek - na nem pont ők, hanem a "magukfajták" -, a világ szeme rajtuk, hiszen ők terjesztik az új, halálos, gyógyíthatatlan kórt. Egy bulvárlap címlapján az ítélet egy paptól: "Megérdemlik!"

Mégis, mindezek ellenére a film nem egy sötét verem, hanem végig izgalmas, bár lélekszorító történet, nagyszerű jellemekkel - a szereplők többsége kifejezetten brillírozik -, szeretettel, szerelemmel, és igen, humorral is (Paul a legjobb!). Nem tudok eléggé szuperlatívuszokban írni a filmről, úgyhogy inkább mindenkit bátorítok, hogy nézze meg maga. Az SVTPlay oldalán még 24 napig elérhető, ez legalábbis a svédül tudóknak jó hír :-)

Szóval, itt kezdődik az Első rész  (kb. 58 perc, indítás után a T betűnél a Textning på opcióval bekapcsolható a svéd felirat...nekem legalábbis jól jött). Ugyanitt, alul megtalálható a másik két rész is. Különben meg reménykedem, hogy hamarosan a magyar tévé is megveszi a sorozatot.

A könyv írója Jonas Gardell, közismert és több díjat is nyert svéd humorista és író, maga is meleg. 1986 óta él együtt Mark Levengood-dal, akivel 2011-ben össze is házasodtak. Két gyerekük van.

Szerintem nagyon jelentős dolog, hogy Gardell végre megírta ezt a könyvet (pontosabban trilógiát, aminek egyelőre az első rész jelent csak meg), több okból is. Főleg mert ma hajlamosak vagyunk elfelejteni, mik történtek akkor...sőt, sokszor fogalmunk sincs, hiszen nem tapasztaltuk a saját bőrünkön (szerencsére!). Ez a szinte-dokumentumfilm betekintést nyújt egy másik világba.

Ugyanakkor még emlékszem, mekkora hisztéria volt anno a HIV és az AIDS körül, akkoriban mintha minden újság és híradó ezzel lett volna tele. Ami bizonyos szempontból hasznos is volt, hiszen informált, észben tartotta a tényeket. De ez régen volt...nagyon régen, azóta mintha az egész téma el lenne felejtve. No persze, csak Afrikában sok az AIDS-es, gondolja az átlagember. Holott az európai és pl. a magyarországi helyzet is elég elkeserítő, csak éppen agyon van hallgatva és nem prioritás a hírekben és a közbeszédben, pl.:

• Magyarországon 2075 HIV-pozitív ember tartottak nyilván a 2011. szeptember végi adatok szerint (de a nem diagnosztizált betegek száma akár 8-9000 is lehet). Egészségügyi ellátásuk során gyakran utasítják el kezelésüket, amikor közlik HIV-státusukat
  
• Minden évben egyre több új HIV-pozitívat találnak Magyarországon, az elvégzett HIV-tesztek számával azonban az utolsók között kullogunk Európában
  
• Egyre nagyobb arányban fordulnak elő fiatalok az újonnan regisztrált HIV-pozitívak között: 2010-ben 43 százalékuk volt 30 év alatti, és sok a késői stádiumban diagnosztizált beteg is
  
• Ugyanakkor kevesen járnak szűrésre: kb. 80 ezer szűrés/év. Ennek oka egyrészt az információhiány illetve hárítás, „ez velem nem történhet meg”. Másrészt pedig a betegséget körülvevő előítéletek, stigma miatt, illetve a hátrányos megkülönböztetéstől való félelmükben. Így sokan csak késői stádiumban tudják meg HIV-státuszukat, amikorra a vírus már nagymértékben lerombolta immunrendszerüket, és kialakult az AIDS (szerzett immunhiányos tünet együttes)

A svéd statisztika szerint jelenleg kb. 6000 HIV-fertőzött él az országban, sokan külföldön fertőződtek meg - az idén diagnosztizáltak 65%-ára jellemző ez. Thaiföld a leggyakoribb ország, ami nagyon kedvelt svéd turistacélpont. A HIV-Sverige oldala igényes és részletes elméleti és gyakorlati információval szolgál a témában, érdemes átböngészni (már ha valakit svédül érdekel a téma, mert persze magyarul vagy angolul is rengeteg mindent lehet találni).

A nap svéd szava: aldrig (soha)

Pozitív vitaminok

Lívia - egyébként kanadai témájú - blogjában a legutóbbi bejegyzés nagyon tetszett (körbe is küldtem az ismerőseimnek), úgyhogy mindenkit arra biztatok, hogy olvassa el. Azt a kérdést feszegeti - illetve meg is válaszolja -, hogy rosszabb-e a világ ma, mint anno, a "régi szép időkben"?

Erre a témára nagyon szépen rímel egy másik írás decemberből, amit tegnap találtam, "Kellenek nekünk jó emberek?" címmel. Nagyon is idevág, ugyanis egy szintén Svédországban élő blogtárs osztja meg velünk egy kezdeményezés hátterét: mindennapi emberek nem mindennapi, sokszor önfeláldozó tetteinek bemutatása, közhírré tétele a tévében főműsoridőben, ill. az egyik legolvasottabb napilapban. Hogy ne csak a rossz hír legyen hír. Mert sajnos ehhez vagyunk szokva...

Kicsit más, de szintén pozitív élmények: vegyes tapasztalatokkal a hátunk mögött, tulajdonképpen egy másik kultúrából ideérkezve nekünk az is jól szokott esni, hogy megbíznak bennünk az emberek, a cégek. Pl. már második hete jár nekünk egy hetilap...egyelőre ingyen. Számla majd érkezik valamikor, hiszen tudják, hogy ki fogjuk fizetni. A biztosító telefonon bemondásra elhiszi, hogy biztonsági ajtónk, tűzoltókészülékünk, stb. van, amire azonnal meg is adják a kedvezményt a biztosítás díjából (ez több kedvezményt összeadva akár 50%-ot is elérhet).

Egyáltalán: a hivatalos/banki/biztosítási ügyek 90%-át telefonon vagy interneten el lehet intézni, nem kell a munkahelyről elmenni miatta. És az ügyintézők kedvesek, segítőkészek, mosolyognak. Sőt, érdeklődnek: hogy vagyunk? Nyilván ezt is tanítják nekik tanfolyamon, mégis jóleső gesztus. És nem kerül semmibe!

Ráadásul ötletesen, szellemesen ki vannak találva a dolgok. De majd erről is írok pár példát :-)

A nap svéd szava: försäkring (biztosítás)

A 00-ás évtized vége

Legalábbis ez volt az évvégi sajtó fő sztorija errefelé (is?), ezzel a felkiáltással mindenféle összefoglaló cikkek írására alkalmat adva: a 00-ás - azaz a 2000-től 2009-ig tartó - évtized jellemző személyiségei... legemlékezetesebb hírei - és így tovább. A svéd Wikipedia egész részletes listát állított össze, hogy ne felejtődjenek el a közelmúlt svéd és nemzetközi eseményei. (A hasonló, magyar nyelvű szócikk itt található.)

Természetesen a svédek rengeteg tűzijátékkal búcsúztatták az évet és évtizedet. Már mi sem lepődtünk meg, hogy a legtöbb biciklibolton (miért pont bicikliboltok??) és DVD-kölcsönzőn hatalmas "Fyrverkerier" (Tűzijátékok) felirat jelent meg.

A szilveszteréjszaka tiszta volt és csillagokkal teli (na és persze jó hideg), mi a Beijers parkból követtük az éjfélkor kezdődő fény- és hangözönt. A tavalyi háborús hangulathoz hasonló volt a mostani is, ehhez képest a budapesti augusztus 20-i tűzijáték kb. egy barátságos pezsgőpukkanás. Nem tudom, volt-e hivatalos (malmöi ill. állami) tűzijáték, de nem lepődnék meg, ha nem lenne ilyesmi. Úgysem nagyon tűnne fel a sokezer privát lövöldözés között...

Nekem újdonság volt a magasban szálló lampionok látványa, amik helyenként kisebb csoportot is alkottak, egy-egy kisebb holdra emlékeztetve (ha már a holfogyatkozásról lemaradtunk).

És két hír, már az új évből:

• Svédország fölött rekordvastagságú az ózonréteg (amit 1988 óta mérnek)
  


• Letartóztattak két gyanúsítottat, akik 10.000 svéd korona értékben zsákmányoltak ballábas cipőket az Entré bevásárlóközpontból. Na de miért pont azokat? a. mert azok vannak kirakva a cipőboltokban b. mert utána a dán oldalon "beszerezhetik" (azaz beszerezhették volna) a jobblábas cipőket, ugyanis ott meg azok vannak kitéve a polcokra ;)

A nap svéd szava: 00-talet (a 00-ás évek)

Lapszemle

Egy kis válogatás, nem saját kútfőből... Ugyanis megannyi saját szösszenet után kíváncsi lettem, mit találok pl. a Népszabadság archívumában Skåne-ról és Malmöről. Íme:

• Malmöben senki sem unatkozik (külön pluszpont, hogy a cikk Kirseberg-ről és a Västra Hamnen-ről is említést tesz)


• Botlatónyúl Malmöben (Mosolyogtató miniszobrok alcímmel)


• Tevekotlett és káposztás lángos (A nyaranta megrendezett Malmö-fesztiválról)


• Időutazás egy kogg fedélzetén és Éljen vikingül! (ugyanannak a témának két oldala ill. helyszíne)

...de hogy ne legyen minden csak rózsaszínű:

• Rézgyűjtő keleti kártevők ...ugyan ez nem Skåne, de országimázs :-(


• Tűzveszélyes svéd gettó (bevallom, én sem merek arrafelé járni...)
,

• Roppant fondorlatos (Oxie egyébként Malmö egyik külvárosa)

A nap svéd szava: nyheter (ejtsd: nűhéter; hírek)

Március idusán

Tegnap beugrott, hogy jé, ma március 15-e van, nahát és hétvégére esik? Ránéztem a magyar hírekre az Indexen, és nem ért nagy meglepetés: tüntetések és társai...hát erről ennyit.

Az az igazság, hogy ehelyett leginkább a lakással foglalkoztunk egy kicsit, ennek kapcsán bejártunk két közeli barkácsáruházat is. Ezeket is fel kell már lassan fedeznünk, most éppen a Jula és a Hornbach volt soron. Az utóbbinak vannak a legelégedettebb vásárlói, már ha hinni lehet a hivatkozott közvéleménykutatásnak. Svédországban nincs se OBI, se BauMaxx (bár van egy BYGGmax nevű barkácsáruház-hálózat, aminek gyanúsan hasonló a neve), se Praktiker. Nem mintha hiányoznának ;) Eredetileg azért indultunk el, mert a Jula-nál nyitási kedvezmények voltak, de annyira új ez a malmöi bevásárlóközpont (Stora Bernstorp), hogy még nem bírták kitáblázni az odautat, így keringtünk egy jó nagyot a környéken. Viszont - meglepetésre - egyáltalán nem volt tömeg a boltban. Talán mások sem találtak oda? ;)

Persze mire valami tényleges barkácsolásba kezdtünk volna, már vége is lett a hétvégének. Ja, ez nem igaz, egy IKEA-s fellépőt (kis létra helyetti bútordarab) összeraktunk. Meg a tévét. (Na és a tévédíj egy külön bejegyzést érdemel, igyekszem nem elfelejteni...) Szerelésre vár még két konyhaszék, a konyhaasztal - amit előtte le is kell olajozni - és egy fürdőszobai kisszekrény. A beszerzésre váró bútordarabok száma ennél jóval több. Még ágyunk sincs tulajdonképpen...

Viszont szeretünk az új lakásban lakni. A park szomszédsága sok látnivalóval szolgál. Van egy kis tó is, vadkacsákkal. Reggelente, a buszra várva a kergetőző nyulakat szoktam nézni. Aztán ott van az a nagy madársereglet (talán csókák?), akik gyakran - és hangosan - gyülekeznek a park fáinak tetején. És említésre méltó az a pasas, aki egy nagy fekete macskát szokott pórázon sétáltatni. A macska teljesen kutyaszerűen vonul végig az utcán ;)

A nap svéd szava: skruvmejsel (csavarhúzó)