A malmöi Mikulás nem jár egyedül

A múlt hétvégén, a malmöi városi buszra felszállva meglepő felfedezést tettünk: a svédeknél nemcsak Mikulás, hanem Mikulásfeleség is van. Ott ültek párban a busz elejében, a néni Mikuláson a megszokott piros "munkaruhán" felül egy horgolt vállkendő is volt. Muszáj volt nekik odabiccentenem, barátságosan visszamosolyogtak :-)

Másnap megkérdeztem egy munkatársnőmet a dologról, aki azt mondta, igen, a Mikulásnak van felesége is, bár nem minden alkalommal jelenik meg. És mielőtt elragadott volna a fantáziám, azt is leszögezte, hogy ez nem új, feminista jelenség, hanem már régóta ilyen a leosztás.

Aztán már majdnem megfeledkeztem a dologról, de egyrészt szóba került egy magyarországi barátnőmmel értekezve (aki "ne zavarjuk össze a gyerekeket" jelszóval 18 éven felüli tartalomnak minősítette az általam prezentált, egyéb mikuláspárt ábrázoló fotókat), másrészt az egyik, hozzánk bedobott újság címlapján ők ketten szerepeltek - a malmöi mikuláspár. A cikkből kiderül - már csak a fotó miatt is érdemes kattintani! -, hogy már 13. éve csinálják és csakis az örömszerzés miatt, pénzt soha nem fogadnak el. A polgári nevük pedig Jonny (78 éves) és Anna (75 éves).

Az egész történet azzal kezdődött, hogy 1999 őszén Jonny egy raktári selejtezés során magához vett egy mikulásruhát. November végén azt javasolta Annának, hogy öltözzenek mikuláspárnak, amibe ő bele is ment, mivel amúgy sem volt semmilyen különösebb tervük karácsonyra. És hogyan kezdi meg a tevékenységét egy modernkori mikuláspár? Feladtak egy hirdetést a Sydsvenskanban (helyi napilap), miszerint ingyenes kiszállást vállalnak. Rengeteg választ kaptak, utána pedig már hirdetniük sem kellett, szájhagyomány útján terjedt a hírük.

Na és hogy hogyan finanszírozzák az ajándékokat? "Ó, hát mi nem dohányzunk, nem iszunk, nem golfozunk, így marad pénzünk", mondják egyhangúlag. Meggyőződésük, hogy egy Mikulás nem üzleti szellemben tevékenykedik. Illetve igenis, kapnak fizetséget, de más formában: az öröm, amit a gyerekeknek - és felnőtteknek! - szereznek, minden fáradságot megér.

Anna minden karácsony után levágja Jonny szakállát, majdnem teljesen. De júliusig van ideje kinőni. Akkor van ugyanis Koppenhágában a mikulásvilág nagy találkozója. Apropó utazás: ma és holnap Stockholmban, december 15-én pedig Koppenhágában vannak látogatóban (és nagyon kíváncsiak az ottani fogadtatásra).

A nap svéd szava: tomte (Mikulás)

Ismét a dialektusokról

Ez egy megrendelésre született bejegyzés :-) Ugyanis azt írja a kedves olvasó, hogy:

Üdv!

Azt szeretném kérdezni, hogy nem tudnál-e írni a svéd nyelvjárásokról egy bejegyzést. Olvastam már róla máshol is, itt a blogon pedig csak két bejegyzést találtam konkrétan erről. Azokon a példaszövegeken pedig én aztán nem hallok semmi különöset. :D

Engem kifejezetten a saját tapasztalataid érdekelnének, például, hogy neked melyik nyelvjárás miért tetszik vagy miért nem, hogy milyen élményeid voltak már ezzel kapcsolatban (félreértések vagy ilyesmik). És esetleg az, hogy magyar fül számára hogyan lehet meghallani a különbségeket, hogy konkrétan milyen szavakat használnak másképp, milyen betűket ejtenek másképp a különböző dialektusokban. :P

Te a dél-svédországit beszéled, gondolom, szóval tudsz egypár ilyen kifejezést, amit csak ott 'titkosan' használtok, nem? :P

Előre is köszi:
Dalma

Hááát, szerintem ugyan nem vagyok nagy szakértő a témában (pl. a Wikipedia sokkal okosabb), és attól tartok, csalódást is fogok okozni...de íme (bocs, ha esetleg ismétlem magamat):

• A kezdetek kezdetén csak a Stockholm környéki dialektust (ez a stockholmska, nagyjából a standard riksvenska-nak, "birodalmi svédnek" felel meg) hallottam, mivel a munkahelyem Strängnäs-ben volt, plusz persze a Malmöben - és egész Skåne-ben - használt skånska-t (aminek szintén többféle verziója van ám). Mivel az előbbi kristálytisztán érthető, jól artikulált szavakat használ, hamar belopta magát a szívembe. Ezzel szemben a malmöiek kihallgatott beszélgetéseiből - rosszabb esetben, időnként: a hozzám idézett kérdésekből - általában egy kukkot sem értettem, ami azért elég rosszul veszi ki magát, ha az ember itt lakik. Azt is sajátságosnak tartottuk, hogy a helyi híradóban egyes személyek mondandóját feliratozták...tehát a svédeknek is van problémájuk a skånska megértéséveel :-)
  
  
• Az évek során persze az ember hall másféle dialektusokat is, de én maximum konstatálom magamban, hogy ez érdekes volt, általában nem jutok el addig, hogy kiderüljön, mi is volt az (gyakran erre nincs is mód - valaki csak egy mondatot mond, majd távozik az életünkből, pl. egy kalauz vagy egy útitárs). A svédek, úgy vettem észre, eléggé tudatában vannak, hogy valaki a "övéik" közül való-e vagy sem. A volt munkahelyemre pl. jött egy új kolléga, egy fiatal srác, akihez az idősebb kollégámnak az volt kb. a második kérdése, hogy hol lakik.
  "Eskilstuna-ban" felelte a fiú (ez nem messze van Strängnäs-től).
  "De nem onnan származol, ugye?" - jött a következő, már-már vallató jellegű kérdés, mire a srác töredelmesen beismerte, hogy Göteborg környékén nőtt föl :-) A kollégám pedig elégedetten konstatálta, hogy igen, a kiejtése alapján ilyesmire tippelt.
  
  
• Félreértés, ilyesmik: természetesen a skånska-hoz kötődik, ami egy nehezebb dialektus. De vannak fokozatok. Van (számomra legalábbis) "ronda" skånska, ami nemcsak csúnyán hangzik, de nehezen is érthető. Aztán van az a fajta skånska, ami teljesen jól érthető (szerintem) és amit imádok hallgatni, mert annyira dallamos, van benne valami különleges. Erre példaként két személyt is meg tudok említeni: Tareq Taylor-t, a malmöi Slottsträdgårdens Kafé tulaját, akinek van főzős tévéműsora is...illetve Ann Wilson-t, a svéd TV4 korábban már említett Let's Dance műsorának zsüritagját, érdemes megnézni ezt a két rövidke videót. Aztán van olyan skånska, ami annyira enyhén akcentusos, hogy szinte észre sem venni.
  
  Viszont most meghallgattam Tareq-et és Ann-t az imént linkelt YouTube-linkeken (kis időgép-effektussal a fejemben) és azt hiszem, pont erre mondtam azt anno, hogy érthetetlen :-) Most már hogy nem kell olyan erősen koncentrálnom az egyes szavakra, eltűnt a frusztráció. Azt hiszem, szokás kérdése lehet. Szóval kitartás mindenkinek, aki a dialektusokkal küzd.
  
  Az én sztorim pár hónappal ezelőtti, amikor egy bácsi becsöngetett és valamit mondott, kb. 2-3 mondatot. Én egyetlen szót sem értettem. Erre megismételte, hiába. Tiszta ciki volt, láttam rajta, hogy azt hiszi, nem tudok svédül. Muszáj volt segítségért kiáltanom - szerencsére E. itthon volt -, és neki sikerült dekódolnia az üzenetet (mondjuk harmadjára meghallgatva már kezdett valami derengeni). De el kell hogy mondjam, közel s távolban ez az egy eset, amibe belefutottam. Persze olyan előfordult, hogy a munkahelyi kávészünetben nem mindent értettem kristálytisztán a csevelyből, de a lényeg általában átjött. A bácsira az lenne a tippem, hogy Skåne olyan vidékén nőtt fel, talán egy faluban, ahol ilyen súlyos akcentus van.
  
  
• Hogy milyen szavakat használnak másképp? Őszintén: fogalmam sincs :-) Van ugyan svéd-skånei szótár - ha maradunk itt a közelben -, de én abszolút nem tudom, ténylegesen mely szavakat használják gyakran, és melyik az, amit szinte soha. E. tapasztalata, hogy a skåne-i kollégái egyes szavakat direkt azért használnak, hogy ne értse, vagyis poénból :-) De például ez itt egy elég jó gyűjteménynek tűnik: Skånsk ordlista - van hozzá kiejtési magyarázat is.
  
  
• A feltételezés, miszerint én beszélem a skånska-t, igazán hízelgő :-), de sajnos teljességgel nélkülöz minden alapot. Szimplán nem ismerek/használok ilyen szavakat és nem ilyen az akcentusom (az utóbbi szerintem többet is nyom a latban). Egy 59 éves svéd ismerősömet kérdeztem meg nemrég:
  "Te ugye nem skånska-t beszélsz?
  "Nem, egyáltalán nem."
  "De Skåne-ben születtél, nem?"
  "Igen, itt is éltem egész életemben."
  "Hát akkor?...nem igazán értem."
  "A szüleim nem skåne-iak."
  --- és itt a lényeg. Ha valaki a szülői házból nem hozza a bizonyos dialektust, akkor később sem "ragad rá". (Apropó: Tareq papája palesztin, anyukája svéd-angol.) Hacsak nem történik valami csoda - amiben azért nem hiszek -, akkor én életem végéig a magyar akcentusommal fogom szórakoztatni mindazokat, akikhez svédül, angolul, stb. szólok. Csak szólok :-)
  
  
• Egy híres mondat az itteni dialektusban: Haur du sitt Malmö haur du sitt varden (Ha Malmöt láttad, az egész világot láttad) - egy 20 évvel ezelőtti kampányszöveg, amely még ma is él. Ugyanez svédül: Har du sett Malmö, har du sett världen. Még egy gyöngyszemet találtam: Idau bauga jau ejn kauga. (Sütöttem ma süteményt.) Svéd verzió: Idag bakade jag en kaka. :-)) Ebből talán le is lehet szűrni, hogy "U" betűből soha nem lehet elég itt délen. (Mint ahogy min. 2 db U-alakú lakat is létszükséglet, ha az ember biciklivel közlekedik, de tényleg.) Skaune, ahogy egyesek mondják - Skåne helyett :-)

Ha valakit részletesebben érdekel a téma (és tud svédül!), annak melegen ajánlom a Svenska dialektmysterier (Svéd dialektusmisztériumok) c. többszörösen díjnyertes tévésorozat részeit, az amúgy is szórakoztató Fredrik Lindström tálalásában. A YouTube-on jelenleg fent vannak a részei, legalábbis én megtaláltam őket. Én a 12., överkalix-i részt láttam, hát ha valaki álmélkodni akar, nézze meg. Mintha valami totál más nyelv lenne, Fredrik Lindström sem ért semmit, kommunikálni sem tud, mintha egy nagyon fura országba került volna, ahol az emberek ugyan svédnek néznek ki, de csak megszólalásig :-)

A képen pedig Nils Holgersson és Márton lúd (a 20 koronás bankjegyen)...valószínűleg ők is skånska-t beszéltek, hiszen innen a közelből származnak.

A nap svéd szava: pengar (pénz)

Vissza az egészet - de miért?

A hét elején tette közzé az Index egy felmérésének az eredményét. A felmérés témája: miért költöznek vissza a - nem is olyan régen - külföldre telepedett magyarok? Nem reprezentatív felmérésről van szó, összesen csak 22-en válaszoltak a kérdésekre.

Maga az elemzés az Index oldalán olvasható. Én csak néhány véleményt szeretnék kiragadni belőle és reagálni rájuk, természetesen szubjektív módon, ahogy én látom ezeket a kérdéseket.

• "Kiábrándító a kinti magyarok nagy része, és pár éves ismeretségekkel pótolhatatlan az itthon kiépített családi és baráti háló, ráadásul ez egy olyan környezet, ahol mindenki csak ideiglenesen tartózkodik. Minden átmeneti, semmi állandóság, mindenki oda megy, ahova a pénz és az érdekei vezénylik." - írja valaki Angliából.
  • Ismerősöket, barátokat szerezni nehéz, különösen egy új országban. Idő mindenképpen kell hozzá, akár évek is. A magyarországi barátságok sem az egyik pillanatról a másikra alakultak ki, csak azok már megvannak, így "azonnalinak" tűnnek. A külföldi magyarok nagy része tényleg mobilis - különben nem költöztek volna el Magyarországról sem. A "mindenki csak ideiglenesen tartózkodik" kitételt azért túlzásnak érzem. Nem mindenki költözködik jobbra-balra. És hogy a kinti magyarok nagy része "kiábrándító"? Iszonyú sok magyar lakik Angliában, pár emberrel való találkozás után - mert gondolom, azért 100 embernél többel nem találkozott az illető - nem mernék így általánosítani. És vigyázat: másnak lehet, hogy pont én vagyok kiábrándító :-)
    
    
• "Azzal kellett szembesülnünk, hogy egy provinciális holland főváros már túlságosan zárt közösség ahhoz, hogy új arcokat befogadjon. 5 év alatt odáig jutottunk, hogy 1-2 kollégával rendszeresen együtt ettük délben a szendvicsünket, s kb. évente 3-4-szer elmentünk közösen sörözni. Amikor meghívtuk magunkhoz őket, el sem jöttek. A helybeli magyarokkal töltöttük a szabadidőnket.”
  • Ez engem kicsit a "savanyú a szőlő" esetére emlékeztet. Provinciális? :-) Hollandia tipikusan nem zárt közösség - viszont a beilleszkedés ott is időbe telik. És energiát is érdemes belefektetni. Sportolás (pl. edzőterem, csoportos sportok), szervezetek munkájában való részvétel (pl. önkéntes munka, a nekünk szimpatikus témakörben), valami új dolog - pl. holland nyelv! - szervezett formában való tanulása remek alkalom a másokkal való találkozásra. Közös tevékenységnél máris van közös téma. Nem csak a munkatársak léteznek a világon...viszont ehhez erőfeszítést kell tenni.
  
  
• Kérdés, hogy egy élhetőbb társadalomból hazatérve lehetséges-e a visszailleszkedés, vagy örökre két világ közt marad az ember. „Nem találtam meg újra a helyem, azt keresem, amit itt hagytam, de az már nincs. Én sem az vagyok, aki itt hagyta mindezt” – írja Ágnes hatévnyi németországi élet után.
  
  • Ezt abszolút reális problémának gondolom én is. Csak a változás állandó, változik az ország is, az emberek is. Sőt, az emlékekben meg tudnak dolgok szépülni... Ezt hívják fordított kultúrsokknak, anno írtam róla. Egy vélemény valakitől, aki ugyanezt átélte:
    "...a fordított kultúrsokk szerintem sokkal erősebb, mint a “normális”. Mert az idegentől nem is várjuk, hogy ismerős legyen, de hogy az ember saját hazáját érezze furcsának, az sokkal frusztrálóbb. Többen is írták, hogy egyszer már hazamentek, de nagyon meg is bánták, mert a romantikus hazatérés-feeling helyett inkább csak feleslegesnek érezték magukat. Néhányan írták is, hogy amint lehet, elmennek megint. Mert sok minden, amit az ember otthon szó nélkül elfogadott, mert nem ismert mást, hirtelen irritáló és idegesítő lesz. Ha esetleg ezt ki is fejezi, akkor a környezete távolodik el tőle, hogy mit finnyáskodik a messziről jött ember, mintha bizony nem a szomszédba’ nőtt volna fel. "
  
  
• „Rájöttem, hogy sosem leszek igazi holland. Bár itthon rendszeresen megkapom, hogy legyek már igazi magyar. Különösen a helyi szokásokat veszem fel nehezen: örökké idegen maradok.”
  •  Ha ezen csak egy icipicit elgondolkodom, én speciel arra jutok, hogy így van: soha nem leszek igazi svéd - mert hiszen nem is vagyok svéd. Pl. bármikor bele tudok olyan beszélgetésbe kerülni, ahol a svédek pl. olyan svéd művészekről vitatkoznak, akiknek még a nevét sem hallottam (konkrétan megtörtént eset). Kell, hogy ilyen elérhetetlen célt tűzzek ki magam elé, hogy "igazi svéd" legyek? Szükséges ez a boldoguláshoz? Szerintem nem. Magyar vagyok, persze igyekszem az itteni nyelvet a lehető legjobban elsajátítani (már csak azért is, mert érdekelnek a nyelvek), de az akcentusom mindig megmarad, mivel nem kisgyerekként költöztem ide. A helyi híreket követem, a svéd szokásokat egyre jobban megismerem (de amit nem tartok fontosnak, azt nem tartom be, pl. nem eszek olyan ünnepi ételt, amit egyébként nem szeretek), betartom a svéd szabályokat és ha alkalmam van, beszélgetek svédekkel...ilyesmik. Az "idegenséggel" nem vagyunk egyedül, vannak még így pármillióan. De ennek épp hogy megvan az a pozitívuma is, hogy sokfélék vagyunk, különféle háttérrel. És ez izgalmas!!
  
  
  A nap svéd szava: flytta (költözni)

Vicces statisztika

Valamikor 2009 végén volt itt egy bejegyzés azokról a (gyakran vicces) keresőszavakról, amikkel idetaláltak egyes blogolvasók. Arra gondoltam, hogy most, a nyár elmúltával megnézem, milyen keresőkifejezések voltak népszerűek az elmúlt 3 hónapban. El kell hogy mondjam, ismét jót mulattam és szeretném a találtakat ismét megosztani, leginkább azokkal, akik már keresés nélkül is idetalálnak, amiért köszönet :-)

Naszóval, az élen nincs óriási meglepetés (zárójelben az előfordulás darabszáma):

• svédországi munka (127)
• svédasztal (27)
• svéd gyerekversek (24)
• Spotify (15)
• svéd blog (12)
• Lomb Kató (7)
• albérlet Svédországban (7)

Az igazán érdekesek persze azok a szavak, amelyek csak 1-1 példányban fordulnak elő. Vannak a mindenféle más országok után tudakozók, pl.:

• a norvég király esküvője
• dán mobil zuhany
• fullextrás börtönök Írországban
• Szirmoé Olaszország
• Grönland munka
• munkakeresés Montreal szalámi gyárban

De akad magyar vonatkozású érdeklődés is:

• sajtoltóanyagok Budapesten
• arculati kézikönyv pöttyös túró rudi
• magyar zászló magyar kutya (ez jó, olyan jelmondatszerű)
• utolsó szabad társkereső oldalak magyarországon (de vajon mihez képest utolsó??)

És legyünk alaposak, a mellékhelyiséget se kerüljük ki:

• piszoár lányoknak
• WC kefe használata vicces

Ezek pedig mintha egy munkahelyi történetet formáznának...

• bizonyítvány forma torta
• a torta, ami
• elköszönünk egy kolléganőtől
• borostyán kötőtű
• gumicsizmába tulipán

Aztán ott vannak az állatok, számomra nem igazán világos összefüggésekben. Tényleg írtam volna ilyenekről?...

• "német juhászkutya" könyv letöltés  
• a disznó részei    
• lovak a tengerparton    
• tolvaj kacsák

De a legnagyobb kedvencem kétségtelenül ez a gyöngyszem:

• nyári ruhák nyulaknak

...talán azért, mert (törpe)nyúltulajdonos lévén át tudom érezni az illető kétségbeesését. De azért azt hadd meséljem el, hogy a mi nyulunk egész jól átvészelte a (svéd!!) nyarat, bármiféle ruha nélkül :-) Remélem, végül sikerült ruhát találni - vagy ha nem, akkor talán mégsem volt rá szükség. Úgy hallottam, Magyarországon egész jó idő volt ezen a nyáron...

A nap svéd szava: fängelse (börtön)

Dialektusok

Egy társkereső weboldal (E-kontakt.se) megbízásából 1000 svéd egyedülállót kérdeztek meg, hogy melyik svéd dialektus a legvonzóbb számukra. A nyertes a göteborgi nyelvjárás (göteborgska) lett 18 %-kal, a második helyre a norrlandi dialektus került (norrländska) 17 %-kal, míg a harmadik helyezést - meglepetésre - az itteni skånska vitte el 16 %-kal.

Azért meglepetésre, mert a Skåne-n (angolul: Scania) kívüliek gyakran mondják, hogy utálják a skånska-t. Nekem egy exkollégám egyenesen azt mondta, hogy Skåne nem is svéd, hanem dán. Mondjuk ennek történelmi okai vannak, ugyanis Skåne 1658 előtt Dániához tartozott...

Nekem a másik meglepetés, hogy a stockholmi dialektus csak a 7. helyet szerezte meg (7 %). Pedig a stockholmiak gyönyörűen beszélnek. Szerintem. Mindenesetre tisztán, érthetően ejtik a szavakat - ami az itteniekről (értsd: Skåne) egyáltalán nem mondható el. Nagyon sok speciális skånska szó létezik, amit egy "mezei" svéd nem ért meg. Van is ilyen szótár: Skånska-Svéd. És ez nem vicc!

A teljesség kedvéért még felsorolom a további helyezetteket:
4. Värmländska - 15 %
5. Dalmål - 9 %
6. Gotländska - 8 %
8. Småländska - 5 %
9. Västgötska - 4 %

Akit gyakorlati szempontból is érdekel a téma, 100 különböző dialektust hallgathat meg a SweDia oldalán. Minimális svédtudás szükséges a weboldal kezeléséhez - vagy Google Translate :-)

A nap svéd szava: undersökning (kutatás)

Dühös cetlik /2

Régebben írtam erről a speciális kommunikációs formáról, amikoris gunyoros vagy keresetlen formában, egy kisebb-nagyobb cetlin üzennek egymásnak a svédek (és persze bárki más is, aki az országban lakik...ne diszkrimináljunk). Talán mert sokkal egyszerűbb ilyet írni, mint személyesen konfrontálódni.

Íme néhány frissebb termés - szerencsére nem én kaptam őket...

• Ha reklámot dobsz be hozzám, ez történik veled...
  
  
• Ha megérinted, meghalsz!
  
  
• Aki hullát hagyott a hűtőben, távolítsa el és adjon neki egy
  tisztességes temetést. Aláírás: a konyharendőrség :-)

További termés - svédül tudóknak - az Arga Lappen weboldalán.

Jó mulatást hozzá!

A nap svéd szava: kylskåp (ejtsd: sűlszkóp, hűtőszekrény)

Az ünnepi menüről

Mostanában igencsak aktuálisak a céges - majd később a családi - karácsonyi vacsorák. Ehhez hasznos lehet egy mi-micsoda listán áttekinteni a tipikus karácsonyi svédasztalon fellelhető ételek garmadáját. Csak hogy ha ilyen helyre keveredünk, ne nézzünk túl bután, az üres tányérral a kezünkben. Vagy - ha svédországi munkavállalók vagyunk - a következő munkanapon ne mi legyünk a vidám sztorik középpontjában :-)

Akkor a jellemző fogások (közben a Wikipédia cikkéből én is jó sokat tanultam):

• eltett hering (inlagd sill) - ecetes-sós-fűszeres alaplében tartósított hal, lehet még mustáros (senapssill), hagymás (löksill), stb. Ne lepődjünk meg ha édes: cukor is lehet benne...
  


• heringsaláta (sillsallad) - sózott hering, cékladarabokkal - de krumpli, alma, hagyma, majonéz és tejszín is előfordulhat



• pácolt lazac (gravad lax) - sóban és cukorban pácolt hal, de kapor is szokott benne lenni az íz miatt



• lúgozott (!) hal (lutfisk) - korábban azt hittem, hogy a "lutfisk" az egy halfajta, de most utánanéztem, és nagy megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy a hal kilúgozásáról van szó (és többféle halból is készítik). Pontosabban az alap a szárított hal, amit kilúgoznak, majd megfőznek (és ez a folyamat két hétig tart). És persze a lúgot el is kell távolítani belőle úgy, hogy tiszta vizet kell rajta naponta cserélni (még a főzés előtt). Szó ami szó, gyanús lehetett volna, hogy egyik kopoltyús sem néz ki ennyire hmmm...kocsonyaszerűen normál körülmények között. És íze az nincs neki, vagyis valami mégis van, de nem jó. Legalábbis amit én kóstoltam tavaly, az volt a karácsonyi asztal sokkélménye. Talán ezért adnak mellé bechamel- vagy mustárszószt.



• karácsonyi sonka (julskinka) - ezt először főzik vagy sütik, utána pedig mustárral grillezik. Évente kb. 7000 tonna karácsonyi sonkát adnak el Svédországban. Pár héttel ezelőtt botrány robbant ki, amikor kiderült, hogy egyes disznótenyésztők szörnyű körülmények között tartják a szerencsétlen állatokat. Ennek folyománya, hogy a bio karácsonyi sonka teljes mennyisége rekordidő alatt elfogyott.
  
  
• mini virsli (prinskorv) - a frankfurti virsli kisebb verziója, amit Sibylla hercegnő tett népszerűvé
  
  
• céklasaláta (rödbetssallad) - főtt vagy sült cékla mustáros majonézzel, esetleg almával és tormával
  
  
• húsgolyók (köttbullar) - ez nagyjából a mi fasírtunknak felel meg, csak kisebb és gömb alakú. Hagyományosan főtt krumplival, barna szósszal és áfonyaszósszal tálalják. A magyarországi - és a többi országbeli - IKEÁkban is kapható :-)
  
  
• Jansson kísértése (Janssons frestelse) - reszelt burgonyából, hagymából és szardellakonzervből (ansjovi) készül, tejjel vagy tejszínnel leöntve és sütőben sütve. Tipikus esti-éjszakai étel.
  
  
• rizskása (risgrynsgröt) - avagy tejberizs. Sósan, cukor nélkül készül. Néha tesznek bele egy szem mandulát (mandel) és a néphit szerint akihez a mandula kerül, az a következő évben megházasodik :-) Illetve egy kis ajándékot is kaphat (mandelgåva), ez Skåne-ben és Dániában honos szokás. Dániában az ajándék régebben általában egy marcipánmalac volt, manapság inkább édesség vagy játék. Sőt, a nyertes előnyt élvezhet a karácsonyi ajándékozásnál is. A mandulát egy picike porcelánbaba is helyettesítheti, a kásababa (grötdocka).
  
  
• ízesített kenyér (vörtbröd) - még egy étel, ami egészen a mai napig rejtély volt a számomra. Látom, hogy megjelent a szupermarketben, de mi lehet benne a specialitás? A szótár szerint ez egy sörcefrével ízesített ánizsos kenyér (az édesebbik fajtából, a svédek amúgyis odavannak az édes kenyerekért). Azaz a vört = sörcefre. Ki nem találtam volna magamtól... Egyébként rozs- és búzalisztből sütik.
  
  
• krumpli (potatis) - szerencsére ezzel nem trükköznek annyit, csak megfőzik :-)
  

Ezeken kívül még többféle helyi jellegzetesség lehet, ezért nem 100%-os ez a felsorolás. A desszerteket itt most mellőzném, mert azok úgy tűnik, nem ennyire tipikusak, sokfélék lehetnek.

Viszont az italok! Sokaknak ez az este fénypontja és a skandináv alkoholizálásról talán mindenki hallott már egy-két történetet. Fontos a tömény (snaps), amit nem csak úgy ukkmukkfuk felhajtanak, de előtte énekelnek is (ez a snapsvis). Ha szerencsénk van, szöveget is kapunk az igen "mély" mondanivalójú dalokhoz - itt egy kis válogatás a svédül tudóknak. Persze nem ártana a ritmust meg a dallamot is ismerni, de azt hiszem, ehhez tényleg svédnek kell születni.

Létezik karácsonyi sör is (julöl), sőt ilyenkor tipikusan azt kapunk, ez általában sötétebb színű a megszokott söröknél és állítólag már a vikingek is főzték és itták. (Volt már akkor karácsony? Mármint viking karácsony?...na ennek most nem megyek utána.)

Még egy tipikus karácsonyi ital a julmust (ejtsd: jűlmüszt), aminek csak a neve hasonlít a mi mustunkhoz, egyébként a sör igen közeli rokona. A pontos összetétel titok, állítólag csak egy ember tudja (a koncentrátumot minden gyártó cégnek ugyanaz a vállalkozás szállítja). Az ital szénsavas, alkoholmentes, jó sok cukorral. Kóstoltam, de nem lett a kedvencem. Kinézetre a kólára emlékeztet. Apropó, 2004-ben a Coca Cola saját julmust-tel rukkolt elő, ami 2008-ig létezett.

De azt hiszem, ennyi bőven elég is a svéd karácsonyi ételek és italok titkos életéből...

A nap svéd szava: julbord (maga a karácsonyi vacsora, szó szerint "karácsonyi asztal")

Dühös cetlik

"Mosd ki magad után a mosógép mosószeres rekeszét!
Margareta Persson, a lakásszövetkezet helyettes szóvivője"

Ez a kézzel írott üzenet várt egy borítékból tépett cetlin a legutóbbi nagymosás alkalmával. És hogy le ne maradjak róla, az éppen még működő szárítószoba ajtajába volt betűzve.

Nem túlzok, szívdobogást kaptam az elhagyatott pincefolyosón - hiába, az elmúlt egy évben megúsztam arga lapp nélkül ("mérges lap", de akár nevezhetnénk sárga lapnak is, a focinyelvből kölcsönözve). Bár olvastam a havi hírlevélben, hogy létezik egy "mosókonyha-kommandó" (nemröhög!), ami szúrópróbaszerűen ellenőrzi a helyiség tisztasági állapotát. Mert mosás-szárítás után takarítani kell: sepregetés, felmosás...és hát a mosószeres rekeszek sem maradhatnak ki. Most ezek szerint itt volt a kommandó - egy határozott nyugdíjas néni személyében - és bűnösnek talált.

A biztonság kedvéért még a műanyag kefe is oda volt készítve az egyik (a bűnös?) mosógép tetejére. Odahajoltam, és közelről szemügyre vettem a mosószeres rekesz belsejét. Egy árva kosz nem sok, annyit sem találtam rajta. Mosószermaradványt is csak egy mikronnyit (rég odakövültet, leszedhetetlent). De persze engedelmesen csiszatoltam rajta néhányat. Esküszöm, nem lett jobb, sőt talán egy kicsit romlott is az állapota ;)

Tudni kell, hogy a cetlizés nagy nemzeti sport errefelé. A svédek ugyanis nem üvöltik el magukat a munkahelyen (sem), hogy "már megint melyik barom ette meg a gyümölcsjoghurtomat a hűtőből?" vagy "lányok, cseverésszetek már halkabban, az isten áldjon meg benneteket"

Nem.

Ehelyett a következő folyamat indul be:

1. dühös cetlit megír, gyakran novellányi terjedelemben


2. cetlit kihelyez


3. hatást figyel


4. ha szükséges, újabb, erőteljesebb cetlit megfogalmaz


5. ld. az első ponttal kezdve

A téma természetesen nagyon hálás, már gyűjteményes könyvet is láttam belőle. Most egy erre szakosodott weboldalról csemegézek:

• Mosogass el...hogy ne kelljen cetlit írnom arról hogy MOSOGASS EL!


• Ez egy szeméttároló és nem piszoár. Barátságosan, de határozottan arra kérjük azt a disznót, aki idevizel, hogy ezt a késztetését máshol élje ki! Üdvözlettel, az őr


• Szökésben a porcelánunk! Ma 3 bögre hiányzik!!! illetve


• Nem mosogatja el saját magát


• Ezt tesszük azokkal biciklikkel, amelyek a menekülési útvonalon parkolnak...


• Mélyen tisztelt szemét agykárosodott kleptomán! Te, aki lenyúltad az átkozott O'Boy-os zacskómat leszel szíves visszaszolgáltatni! A pokolba is, miért olyan rohadt nehéz tiszteletben tartani a másik k. tulajdonát? Utálatos üdvözlettel...


• IQ teszt! A padlóra dobálod a reklámokat? IGEN - NEM


• Az összes lopást jelentjük...neki :-)


• Na ezt nem is fordítom le...csak annyit írok, hogy a címe: "Társadalomban élünk" :-)

És végül egy érzékletes rajzos üzenet:

• Kutyát csak pórázon! (különben nagyon rossz vége lesz...)

A nap svéd szava: mugg (bögre)

Munka Svédországban (1. rész)

A hozzám érkező e-mailek elérték azt a kritikus tömeget, amikor úgy érzem, hogy erről is írnom kell. Igyekszem hasznos lenni, plusz magamnak is megkönnyíteni a jövőt azzal, hogy újabb kérdések esetén ezekre a bejegyzésekre hivatkozhatok...

Először azt hiszem, idézek néhány levélből és hozzáfűzöm a saját véleményemet, tapasztalataimat. Talán annak is érdekes lehet, akinek esze ágában sincs errefelé költözni ;)

"...mindenhol azt mondták, hogy itt könnyen lehet takarító vagy más egyszerűbb munkát találni. Sajnos nem ezt tapasztalom, főleg mivel csak angolul beszélek."
Pontosan. Mint mindenhol, Svédországban is válság van, nagyon sok ember elveszítette/elveszíti az állását. Természetesen még ilyenkor is vannak lehetőségek, de alapvető a svéd nyelvtudás, még a legegyszerűbb munkáknál is. Sokan - akik kicsit is ismerik a svédeket - kérdezték már tőlem, hogy: "de hiszen itt mindenki tud angolul, nem elég az angol tudás?". IGEN, még az idősebb svédek is remekül tudnak angolul. De NEM, nem elég az angol.

Gondoljunk csak bele: egy magyar cég munkatársat keres (mondjuk takarítót, de lehet akár irodista is). Feladják a magyar(!) nyelvű hirdetést, erre érkezik egy angol nyelvű jelentkezés egy - mondjuk - ukrán jelentkezőtől (aki nem tud magyarul). Vajon mekkora esélye lesz elnyerni az állást?...

Az hogy mi tudunk angolul, az nem sokat jelent itt. Hiszen mindenki tud angolul - PLUSZ svédül is, ráadásul anyanyelvi szinten. Ha - valami csoda folytán - fel is vennének, hamarosan nagy gondot okozna, hogy nem érted a kollégáidat, a hivatalos tájékoztatásokat, a tárgyalásokat...hiszen csak miattad nem fognak angol nyelvre váltani.

Nekem még úgy is gondjaim voltak, hogy a cég hivatalos nyelve - elvileg - az angol. De az én kollégáim mind svédek voltak. Nyilván egy megbeszélést is svédül tartanak, ha 15 svéd mellett én vagyok az egyedüli külföldi. Viszont gyorstalpalónak remek volt, kénytelen voltam hamar megérteni, miről beszélnek!

"...ha mondjuk túl vagyunk a nyelvtanfolyamon (amihez sok kedvem nincs igazándiból, de belátom, hogy szükséges), akkor nekem milyen esélyem lenne bárhol, szellemi munkakörben elhelyezkedni?"
Egy (kezdő) nyelvtanfolyamon túl lehet lenni talán fél-egy év alatt, de ettől még nagyon távol leszünk egy svéd nyelvű interjútól... Szigorúan a kérdésre válaszolva: 0%.

"...ha esetleg tudsz valamilyen lehetőségről, kérlek, értesíts róla!"
Konkrét állásokkal kapcsolatban sajnos nincs módom segíteni. Ha Magyarországon élnék és ott keresne meg egy külföldi ilyen kéréssel, akkor is csak azt tudnám mondani, hogy nem vagyok állásközvetítő, egyébként is mindenkinek magának kell megtalálnia a hozzá illő állást - ez így működik mindenhol. Viszont álláskereső oldalakat tudok majd ajánlani (amikhez szintén nagyon hasznos a svéd nyelv ismerete, hiszen svédül vannak a hirdetések).

"Ha csak annyit megírnál, hogy te hogyan indultál itt el, már az is sokat segíthet."
Erről viszont már elég részletesen írtam itt márciusban. Az én történetem kicsit egyedi, mert a cég, ahol dolgoztam, Magyarországon és Svédországban is jelen volt, azaz gyakorlatilag ott kiléptem, itt beléptem (bár volt olyan ötlet, hogy "kiküldenek", de végül is így volt jobb, tisztább), de ez sem volt evidencia, előtte én is kerestem, de nem találtam állást. Másrészt a párom már remekül tudott svédül mielőtt kijöttünk volna, ez hatalmas pluszt jelentett. Harmadrészt én is intenzív nyelvtanfolyamra jártam még Budapesten, hogy minél több nyelvtudással legyek felfegyverkezve.

"...az időjárásról nem sokat írtál, érthetően, hiszen annyi minden más, sokkal érdekesebb dolog van, de kicsit kifejthetnéd"
Svédország területe Magyarországénak az ötszöröse és észak-dél irányban nagy a kiterjedése (azaz hosszúkás, meg lehet nézni az Európa-térképen). Svédórán tanultuk, hogy az északi és déli pontja között pont akkora a távolság, mint a déli pontja és Róma között. Ebből következik, hogy nincs olyan, hogy AZ időjárás. Északon hideg van, délen amolyan óceáni-kontinentális (pl. a tavalyi tél enyhébb volt Malmöben, mint Pesten), a kettő között meg megint másmilyen. Nem mindegy, hogy valaki Malmöbe, Stockholmba vagy éppen Kirunába készül... Egy kis támpontot adhat itt a blogomban a jobb oldali sávban található három ikon a stockholmi és malmöi (plusz a budapesti) időjárással. De majd ehhez is adok linket, ha valakit egyéb svéd időjárás érdekel.

"A blogod nagyon szép, a történeted mesébe illő."
Hát persze, én meg egy népmesei hős vagyok :-) , de komolyra fordítva a szót: a svéd "kalandunkat" rengeteg előzetes kutatómunka előzte meg (nagyon hasznos dolog az internet! nélküle sokkal nehezebb lett volna), sok-sok tépelődés, néhány nyaralásba oltott út 2006-tól kezdve (főleg hogy felmérjük a terepet)...aztán volt egy csomó kudarc is közben meg jópár saját kárunkon tanulás. És megérkezve sem volt fenékig tejföl, mert nem várt bennünket gazdag nagybácsi, sőt! Senki nem várt itt bennünket, teljesen magunkra voltunk utalva. Mesélhetnék az albérlet- és az álláskeresés "szépségeiről" meg a bürokráciáról (sőt, erről már írtam is itt-ott), de nem teszem. Röviden a kulcsszó: kitartáááás! Persze ha valaki szerencsés alkat, az remek dolog :-)

{ ...hamarosan folyt. köv. }

A nap svéd szava: språkkurs (nyelvtanfolyam)

Az utolsó nap

Tegnap ismét Strängnäs-ben jártam, ezúttal a munkahelyemen. Nem, nem dolgozni, hanem csak visszaadni a laptopot, a céges telefont (ja igen, a +46736-tal kezdődő számom innentől kezdve már nem él) és elbúcsúzni a kollégáktól.

Október 5-ével lejár a szerződésem a cégnél. Kölcsönösen nem szeretnénk meghosszabbítani, szóval így lesz ez jó. Nekem sem fog hiányozni az a rengeteg vonatozás. Vagy egy picit mégis? ...azért van egy feelingje, na. Néhány kolléga viszont fog hiányozni, megismertem pár igazi egyéniséget. És - nem mellesleg! - ez volt az első svéd munkahelyem. Hálás vagyok, hogy bizalmat szavaztak nekem tavaly és hogy kicsit talán be is fogadtak.

Szóval az volt, hogy a főnököm tartott egy rövid, de kedves kis beszédet, én is szóltam pár szót (meg bezsebeltem a dicséreteket, hogy most már milyen jó a svédem...), aztán kávéztunk-sütiztünk egyet, amíg el nem kellett a vonatomhoz indulnom. A sütit a főnökünk rendelte, de hogy valamivel én is előrukkoljak, a Västra Hamnen-i ICA Maxiban felszerelkeztem 3 doboznyi skånei fűszeres keksszel (skånska pepparkaka), ami teljesen mézeskalácsízű és -állagú.

Még ajándékot is kaptam tőlük: illatos teakeveréket fekete-fehér csíkos fémdobozban, plusz két ugyanolyan mintájú bögrét. Utána kapcsoltam csak, hogy ez milyen remekül megy a börtönruhához :-))

Többen is megkérdezték tőlem - teljesen érthetően -, hogy akkor most hogyan tovább, mit fogok csinálni? Nos, egyelőre még mindig táppénzen vagyok (bár már remekül érzem magamat, de az orvos ragaszkodott hozzá), egészen november végéig. Közben már agyalok rajta, hogy mi leszek, ha nagy leszek? Mindenesetre a közelben fogok munkát keresni: Malmöben, esetleg Lund-ben. Vagy akár Koppenhágában - de vagy a reptérhez közel, vagy a belvárosban, szóval nem a világ végén, ahol pl. a cégünk irodája volt (= potom napi 4 óra ingázás)...

Az eskilstunai lakásból már nyáron kiköltöztem, így "tőle" már korábban elbúcsúztam. Kellemes kis bázis volt egy csöndes mellékutcában, amolyan leánylakás, amit kedvemre alakíthattam ;) A tulaj lány, Madelene ugyan nagyon szerette volna, ha még maradok (nem volt velem sok gondja, ő pedig Ázsiába, majd Ausztráliába költözik). Sőt, még egy kanapét is akart adni a lakáshoz, tényleg rendes házigazda volt, soha rosszabbat!

A nap svéd szava: farväl (búcsú)

Stockholmi hétvége /1

Be kell vallanom, hogy rácsok mögé kerültünk, pedig nem is mi raboltuk el azt a sok pénzt ;) Viszont két éjszakát töltöttünk a stockholmi Långholmen szigetén, az egykori börtönben. Ma hotelként és hostelként üzemel és "a rabul ejtő sziget" szlogennel reklámozza magát. És tényleg, mekkora poén!

A kivitelezés meglepően igényes: fullextrás design-cellák minden kényelemmel fölszerelve, ezernyi ötlettel megspékelve. Például a recepción több falióra mutatja a különböző börtönök helyi idejét (pl. Långholmen, Alcatraz, Sing-Sing). Aztán pl. céges csapatépítéseket is szerveznek, ehhez természetesen rabnak kell a kollégáknak beöltözniük...és mindehhez egy csodás zöld sziget szolgál háttérül. Érdemes megnézni a reklámvideójukat is.

Amikor pedig végre képesek voltunk erről a jó kis helyről kimozdulni, akkor pl. hajóra szálltunk és megnéztük a Stockholm környéki szigetvilág egy kis szeletét. Van mit nézni, hiszen. kb. 30-35.000 kisebb-nagyobb sziget van errefelé. A bőséges svédasztalos brunch-csal (=reggeli+ebéd összevonva) egybekötött hajóút jó ötletnek bizonyult, abszolút tudom ajánlani (angol nyelvű étlap itt). De egyéb tematikus hajókirándulásokra is be lehet nevezni: "sima utakra" és az említett brunch-on kívül ottebédelős és vacsorautakra is...

A nap svéd szava: fängelse (börtön)

Simply the best

Ez a hét nekem már a múlt vasárnappal kezdődött - ugyanis aznap 11 után már a vonaton ültem, útban ide, észak felé. Akkorra tudtam helyjegyet venni és mindenképpen aznap kellett jönnöm, mert másnapra koncertjegyem volt. Tina Turner koncertjére :-)

Egy kedves kolléganőmmel voltam a koncerten, aki épp aznap töltötte be az 57-et (de ezt akkor még nem is tudtam, amikor az előző héten elhívtam a koncertre). Szóval egyben szülinapi bulinak is vehetjük. Ja, mielőtt szó éri a ház elejét: nem vagyok krőzus, a jegyeket tulajdonképpen nyertem, így nekem nem került pénzbe, pedig kemény pénzekért vesztegették amúgy. A koncert pedig a stockholmi Ericsson Globe Arena-ban volt (becenevén: Globen), ami a világ legnagyobb félgömb alakú épülete: 110 méter hosszú, 85 méter magas. A belsejében 16.000 ember tud leülni - és aznap este (a lezárt részek kivételével) teltház volt.

A koncert hatalmas élmény volt, bár előtte voltak kétségeim, hogy milyen lehet Tina 69 (!) évesen, az énekesnői karrierjének 50. évfordulóján. Hát, őszintén szólva alábecsültem: a fiatalokat is megszégyenítő, hihetetlenül energikus show-t adott. (Hazafelé a kocsiban azt kérdezgettük egymástól, hogy hogyan lehet erre képes?) Ha nem a saját szememmel látom, el sem hiszem, hogy még ma is képes hiperminiben, magassarkúban, védőháló nélkül egy vékony fémpallón rohangálni a közönség fölött öt méterrel (én lapossarkúban sem vállaltam volna) - és közben még persze énekelt is. A hangja pedig még mindig a régi.

De minden szónál többet ér egy kép...vagy egy videó ;)

A nap svéd szava: sångerska (énekesnő)

Sütik és félreértések

Ha már a virágoknál tartunk, hétvégén könyvtárba menet (Malmöben), a belvárosi régi temetőben valami fantasztikus látványban volt részem: több száz négyzetméter egybefüggő kék virágszőnyeg. A nevét nem tudom, de csillag alakú, sokvirágú szépség. Pont ez és éppen ugyanott fotózta valaki :-) És a legmeglepőbb helyeken bukkannak elő a citrom-és narancssárga nárciszok is...

Más: ma ebéd után az egyik dán kolléganő körbement egy doboznyi jégkrémmel és megkínált bennünket. Amikor az alkalom után érdeklődtem, kiderült, hogy lecserélte a 15 éves kocsiját egy újra és most nagyon örül. Van benne valami: így könnyebb vele együtt örülni - mármint jégkrémet eszegetve ;)

De szinte minden héten van ilyen alkalom - hangsúlyozom: a koppenhágai irodában. A múlt héten a nagyfőnöknek volt a születésnapja, akkor isteni finom epertortát kaptunk (az asztal körüli vicces beszélgetésben leginkább megint csak nem tudtam részt venni, lévén dánul folyt). Plusz a közelgő húsvétra való tekintettel egy-egy fémdoboznyi csokitojást is kiosztásra került, mert ezen a héten már sokan szabadságon vannak (Dániában a nagycsütörtök és a nagypéntek is munkaszüneti nap, és persze a húsvét hétfő is, míg Svédországban a nagycsütörtök munkanap).

Aztán két hete volt egy olyan eset, amikor a kedvenc dán kolléganőm mondta az ebédnél - persze angolul -, hogy készüljek, mert sütizés lesz, ugyanis egy másik kolléganő nyugdíjba megy (pension) - plusz másnap a férjével 2 hét thaiföldi nyaralásra indul. Micsoda frappáns kezdete egy nyugdíjnak, gondoltam. A torták felvágása szerencsére(?) az én íróasztalom mellett történt, ahol mondtam is az ünneplő kolléganőnek, hogy hallottam, ez az utolsó napja. Igen, mondta, holnap megyünk Thaiföldre! Igen - folytattam -, és egyúttal a nyugdíjas élet is elkezdődik... Kérdőn rám nézett: - Hát ezt meg ki mondta? Öreg vagyok, de azért ennyire nem!

Ajjaj...izé, biztosan félreértettem, motyogtam. Na, innentől kezdve ez volt a fő poén, amin pukkadoztak. (Persze dánul, de ennyit azért értettem.) Még egy hét múlva a főnök születésnapjánál is megkaptam, hogy figyelem: nem nyugdíjba megy, születésnapja van! Köszi, köszi...

Ja, és azért megkérdeztem, hogy ugyan miért hozott a nem-nyugdíjba menő kolléganő tortát a kollégáknak? "Mielőtt elmegyünk szabadságra, szoktunk a többieknek sütit hozni." Hmmm, én Magyarországon ahhoz voltam szokva, hogy ha visszajövök nyaralásról, illik édességet hozni az irodában maradtaknak a messze távolból. Hát, ez is egyfajta kultúrsokk, na.

A nap svéd szava: kyrkogården (temető, azaz szó szerint: templomkert)

Északi viszonyok

Ma bemutatkoztunk egymásnak egy norvég kollégámmal , aki látogatóban van az irodánkban. Morten-nek hívják. Nekem erről a névről mindig a néhai A-HA együttes énekese jut az eszembe, akiknek anno imádtam a zenéjét. Ja igen, az egyik dán kollégám is Morten :-)

Aztán megjelent egy tanácsadó is, aki szintén Peter - mint 3 másik kollégám is -, viszont ő dán (természetesen nem dánul beszéltem vele). Majd az egyik svéd kollégámmal megvitattuk a magyar időjárást, ugyanis hamarosan Bükfürdőre (amit még mindig nem bír kimondani) megy golfozni pár napra. Közben pár pillanatra láttam a finn kollégámat is, akinek ráadásul a vezetékneve is Suomi, azaz Finnország ;) Apropó, van egy Finn nevű kollégám is (szintén dán!), aki mindig tud valami vicces sztorit mesélni. Ma ő is a svéd irodában volt.

De ha már a dánoknál tartunk, mindenképpen meg kell említenem a koppenhágai recepciós lányt is, akiről először fogalmam sem volt, milyen származású, leginkább valamilyen óceániai vagy fülöp-szigeteki eredetre tippeltem volna. Aztán kiderült, hogy Grönlandon született és élt kb. 20 évig, azaz inuit (eszkimó) családból származik - ezért az egzotikus külső. Igen, ott is laknak emberek - méghozzá 56.000 fő! -, és Dániához tartozik. Grönlandon a -70 fok sem kivételes, azokon a részeken, ahol a jég vastagsága 1500-3000 méter (ha ezt valaki egyáltalán el bírja képzelni).

Amikor Grönland szóba került az egyik svédórán, a tanárnőm ajánlott egy könyvet, ami neki azért is nagyon tetszett, mert sok minden kiderül belőle Grönlandról, ahol a cselekmény játszódik. Magyarországon A hó hatalma címen ment a moziban, a könyv és film svéd címe: Fröken Smillas känsla för snö. De most már nekem is megvan a könyv, miután pár hete a hétvégi könyvtári bolhapiacon szinte kiabált utánam, hogy vegyem meg :-) Kemény 5 svéd koronámba került (kb. 125 Ft)...

Grönland nevének eredete is kalandos. A szigetet Vörös Erik fedezte fel, aki Norvégia déli részén született, családja Izlandon telepedett le, miután apját, Torvald Asvalddsont gyilkosságért száműzték Norvégiából. Magát Eriket 982-ben-ben szintén gyilkosságért száműzték Izlandról három évre. Ekkor felfedezőútra indult abba az irányba, ahol Gunnbjorn Olafsson ötven évvel korábban felfedezett pár szigetet. Ezektől a szigetektől keletre Erik ismeretlen földet fedezett fel, a mai Grönlandot.

Három évet töltött el a szigeten. 985-ben száműzetésének ideje lejárt, ezért hazatért Izlandra. Itt azonban túl sok volt az ellensége, ezért elhatározta, új települést hoz létre az általa felfedezett földön, és azt éghajlata ellenére Grönlandnak („zöld föld”) nevezte el, így próbálta csábító úticélként lefesteni társai előtt. (Forrás: Wikipédia)

A nap svéd szava: befolkning (népesség)

Kemény dió...

Ha valaki külföldiként érkezik Svédországba , hogy ott éljen, gyakran sokkal mélyebben kénytelen a helyi törvényeket és szabályozásokat megismerni, mint a "bennszülöttek" (bár ez akármelyik országra igaz lehet). Eközben igencsak sajátos tapasztalatokat szerezhet a helyi bürokrácia működéséről. Erről én is mindig megbizonyosodom, amikor valamelyik kacifántos hivatali viszontagságunkat mesélem pl. egy svéd kollégámnak, aki nagy szemekkel néz, hogy "nahát, tényleg? ez így van?..."

Tanulságos megismerni annak az azerbajzsáni bevándorlónak a történetét, aki nem akart kiváltságokat, csupán tisztességesen, legálisan dolgozni és családot alapítani Svédországban. Rafail Hamidov bár nem EU-s országból érkezett (ami megnehezíti a munkavállalást és a letelepedést), viszont fel tud mutatni egy svéd feleséget, ami plusz pont (családi kötődés Svédországhoz).

2006 óta él Svédországban ideiglenes letelepedési engedéllyel. Tipikusan az az ember, aki igyekszik minden szabályt betartani és mindig azt tenni, amit elvártak tőle. Elkezdett svédül tanulni és munkát is talált, favágóként dolgozott egy erdészetnél. Mivel a lakásától 80 kilométerre volt a munkahelye, a napi többórás ingázás helyett csak hétvégenként utazott haza a feleségéhez. Viszont emiatt a bevándorlási hivatal (hivatal 1) megtagadta tőle az állandó letelepedési engedélyt, mondván, hogy már nem is él együtt a svéd feleségével. A letelepedési engedély hiányában viszont a munkáját is elvesztette.

Az állami munkaerőirodában (hivatal 2) azt tanácsolták neki, hogy tanuljon tovább, így megnövelheti az esélyeit egy új munkára. Rafailnak a hazájában egyetemi végzettsége volt, amire alapozva svéd felsőfokú tanulmányokba kezdett egy, a végzettségének megfelelő jövőbeli állás reményében. A diákhitel iránti igényét viszont az ösztöndíjakért felelős hivatal (hivatal 3) elutasította, azzal indokolva a döntést, hogy nincs állandó letelepedési engedélye.

Rafail és felesége - akik épp most várják első gyermeküket - ekkor szociális ellátás igényeltek, hogy ki tudják fizetni a számláikat, amíg Rafail tanul. Ezt az igényt azzal az indoklással utasította el a szociális hivatal (hivatal 4), hogy a segélyt nem lehet tanulmányok finanszírozására használni.

Viszont ha eleve olyan munkája lett volna az ifjú azerbajdzsáninak, amihez nem kell ingáznia, már megkapta volna az állandó letelepedési engedélyt.

"Ezek a hivatalok mind egy országban működnek, de különböző dolgokat mondanak. Az egyik szerint "dolgozz", a másik szerint "nem dolgozhatsz". Ilyenkor mit lehet tenni?" - kérdezi Rafail.

A bevándorlási hivatal szóvivője beismerte, hogy a törvények nem mindig felelnek meg egymásnak és emiatt a legjobb szándékú külföldinek is keresztbe tehetnek...

A nap svéd szava: Migrationsverket (a svéd bevándorlási hivatal)

Egy notórius ingázó vallomásai

Az előző bejegyzés kommentfolyamában Manka kérdezte, hogy ugyan mivel is foglalkozom, hogy ilyen sokat utazom minden héten? A kérdés jogos. A válasz kissé komplikált, természetesen :-)

Szóval volt nekem egy munkahelyem Magyarországon, közelebbről Törökbálinton, ahol tavaly nyáron - a Svédországba való kiköltözésem aktuálissá válásakor - felmondtam. A volt főnököm a felmondólevelem átvétele után, a nem mindennapi indoklásom felett érzett meglepődésén túllépve megkérdezte, hogy nem akarok-e a cég svéd részénél tovább dolgozni? Ugyanis éppen pár hónappal korábban volt egy cégösszeolvadás, amiről persze én is tudtam (a francia cégünk megvett egy svéd céget), de nem gondoltam, hogy ez nekem egy lehetőség lenne bármire is...úgy gondoltam, hogy kint majd tiszta lappal (és nagyon csekély svédtudással) keresek majd munkát.

De ez a váratlan kérdés igencsak elgondolkodtatott és másnap igent mondtam. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármi előrelépés történt volna a következő 2 hónapban :-) Leginkább egy-egy kósza e-mail szálldogállt az űrben, biztosítva engem arról, hogy igenis kellek - épp az összeolvadást követő számítógépes rendszerek átalakítása miatt -, és azon tanakodva, hogy hogyan is kerüljek majd kiküldött státuszba (amit leginkább nem is akartam, a sok tisztázatlan kérdés és jogi bizonytalanság miatt).

Végülis az idő megoldotta a dolgokat: közben tényleg kiléptem a magyar cégtől, megkaptam a leszámolós papírjaimat és így már csak egy lehetőség maradt: új alkalmazottként belépni a svéd céghez. Ezt megelőzte egy interjú is, amire Stockholmba repültem, hogy élőben találkozzam a leendő főnökeimmel (és reméltem, hogy nem gondolják meg magukat...). A repülőút nagyon emlékezetes maradt, itt ismerkedtem össze Mártával is (aki nálam sokkal régebben lakik Svédországban) és teljesen elvarázsolt a stockholmi leszállás a rengeteg vízzel a városban, erről anno írtam is itt a blogban.

A munkám jelenleg szinte teljesen ugyanaz, mint Magyarországon volt. A cégünk bankkártyákat (és egyéb, pl. utazási-, személyi azonosító-, stb. plasztikkártyákat) gyárt, pontosabban személyesít meg. Az én szerepem a különböző gyártási projektek előkészítésének egy része, hogy az új ügyfelek kártyaadatai a gyártás során megfelelő formában kerüljenek a kártya mágnescsíkjára, chipjére és magára a kártyára (pl. dombornyomás) és a kísérőlevélre. Ezeket egyrészt az irodában, másrészt a gyárban lehet előkészíteni. Gyár csak a svéd munkahelyemen van, irodai környezet mindkét helyen (=svéd és dán iroda).

Tehát a kompromisszum: a szerződésem szerint heti átlagosan 3 napot a svéd irodában kell lennem, 2 napot pedig a dánoknál. Ha Strängnäsben vagyok - svéd iroda -, akkor Eskilstunában alszom, a "saját" bérelt lakásomban. Ha Koppenhágában dolgozom, akkor Malmöbe megyek haza, a saját lakásunkba. Kivéve, amikor éppen onnan indulok munka után a vonattal északabbra. Viszont mindkét helyen ugyanazokon a projekteken dolgozom, bár ezt még némelyik kollégám sem tudja, mint az a napokban kiderült :-)

Hát valahogy így. Nem csodálom, ha még mindig zavaros. A családtagjaim és barátaim sem bírják követni, hogy mikor hol vagyok. Én is csak úgy, hogy Excel táblát vezetek a hollétemről, mert ennél még több faktor is van, ami a hollétemet befolyásolja, de ezeket inkább le sem írom ;) Ja, és ha repülnék sem nyernék túl sok időt, max. 1 órát, mert Strängnäs nincs elég közel a reptérhez. Szóval vonatozok, azon különben is lehet netezni is - kivéve ha éppen nagyon vadul megy a vonat és nem lehet egy helyben megülni (elég gyakran van ilyen). Az utóbbi idők blogbejegyzéseinek 80%-a a vonaton (X2000) született...

A nap svéd szava: pendla (ingázni)

Ami a nyelvet illeti...

Azért ha éppen elszánom magamat, hogy svédül kommunikáljak a kollégáimmal, kapok ám pozitív visszajelzéseket...amik remélhetőleg elültetik a tudatalattimban (is), hogy igenis erőt kell vennem magamon és túl kell lépnem a lustaságomon. Ma reggel pl. pár mondatot váltottam a "lovas" kollégámmal...konkrétan azt is említettem neki, hogy az utazási költségtérítésem nagyon fontos, mert lovakra akarom költeni ;) Ezeket hallva egy másik kolléga meglepetten kérdezte, hogy ugyan mióta tanulok svédül, hogy ilyen jó a kiejtésem? (Izé...ez jólesett, már ha csak a fele is igaz, akkor is.) Aztán egy problematikus ügyben svédül írtam mailt egy másik kollégának, aki megjegyezte, hogy hibátlan volt a mail és simán azt hitte, hogy egy svéd írt neki, hehe. Persze nem fényezem magamat túlságosan, írni amúgyis sokkal könnyebb, mert nyugodtabban át lehet gondolni a szórendet meg az egészet.

De a legkönnyebb svédül olvasni. Mindennapi "eledelem" a Metro újság (a negatív híreivel együtt), de több regényt is olvasok párhuzamosan. Az egyik a Nynne naplója (Nynnes dagbok), ami Bridget Jones naplójához hasonló, de szerintem sokkal jobb. Már a második kötetet falom. Hihetetlenül jól olvasható szövege van, remek kifejezésekkel teletűzdelve. Aztán a főnököm tanácsát megfogadva - miszerint érdemes valami olyan könyvet olvasni idegen nyelven, amit az anyanyelvünkön már többször is olvastunk - az egyik kedvenc Agatha Christie regényemet vettem ki a könyvtárból. Tényleg beválik: bár előre tudom a végét, de mégsem unalmas és közben van energiám a svéd szavakra is figyelni.

Csak az a bosszantó, hogy az a rengeteg kifejezés, amire olvasás közben rájöttem - vagy egyébként is megértek az írott és beszélt szövegekben -, leginkább passzívan csücsül a fejemben. Ez azt jelenti, hogy ezekkel a szavakkal kellene valamit mondanom, az istennek se jutnak eszembe. Hát ezért kell erőltetni a svéd beszédet, hogy rutint szerezzek. A csudába, ilyenkor mindig rájövök, hogy nem is olyan jó, hogy olyan remekül el lehet itt mindenkivel angolul társalogni. Így nem vagyok eléggé kényszerítve...

Másrészről viszont nem vagyok elégedetlen: a munkahelyemen az összes meeting és össznépi megbeszélés svédül van. Ha időnként megkérdezik tőlem, hogy inkább angolul legyen-e, mindig azt mondom, hogy nem. Legyen csak svédül. És ami jó érzés: teljesen végig tudom követni, hogy miről van szó. Még ha angolul is szólok hozzá. Persze néha lemaradok (pl. ha a főnököm a maga hadarós módján adomázik), de azért ez hatalmas fejlődés ahhoz a tavaly októberi naphoz képest, amikor az első svéd meetingen résztvettem. Egy-egy szót elkaptam, de összefüggéseiben lövésem sem volt, miről beszélnek ;)

A nap svéd szava: möte (találkozó/megbeszélés)

Mai történet

Amikor a nap végén elkezdtem készülődni a vonatomhoz (gyalog 10-15 perc az állomás és nem szeretek rohanni), az egyik kollégám felajánlotta, hogy elvisz kocsival, csak még valamit el kell intéznie a gyártásban, 10 perc. Semmi gond, abszolút időben vagyunk. Elbaktattam a kijárathoz közeli öltözőbe, cipőváltás, sál, kabát, stb. Azért kellemesebb autóval menni ebben a hidegben, nemigaz?

Várok, várok, közben bentről erőteljes szirénázás hallatszik. Végre megjelenik a kollégám, viszont egyúttal vad - és hosszas - mobiltelefonálásba kezd a biztonságiakkal, hogy miatta van-e a vijjogás, mert ő most éppen onnan bentről jön. Közben az órámra nézek, már csak 10 perc van a vonatom indulásáig. Ajjaj, inkább mégis gyalogolni kellett volna... Na végre, letette.

Kimegyünk a dupla bejárati ajtón, a szabadban a srác erősen kutatni kezd a zsebeiben. (Remélem) vidám(nak tűnő) hangon reményemet fejezem ki, hogy ugye, megvan mindene? Hát, őszintén szólva a belépőkártyája (ami az ajtókat nyitja, amiket éppen én nyitottam ki neki) nincs meg. Talán bent felejtette az öltözőben? O.k., ezen ne múljon, csak pár lépés, visszafordulunk, dupla ajtó újranyitása, a férfiöltöző előtt drukkolok, hogy meglegyen. Nincs meg. Sőt, arra a következtetésre jut, hogy bezárta a fém öltözőszekrénybe, mégpedig a szekrény kulcsával(!) együtt: ráfordította a - köpenyére erősített tartón lógó - kulcsot, bedobta a köpenyt a szekrénybe, majd becsapta a szekrényajtót...

Konklúzió, ami szerencsére gyorsan kialakul: hétfőn leginkább szekrényfeltörés lesz, most meg nyomás az autóba. Igyekszem beleképzelni magamat a helyébe és vígasztalom, hogy ez bárkivel megtörténhet. "De velem most először." Útközben azt is is elárulja, hogy azért füstszagú, mert tűz volt. Na ne, még az is??? Ja, semmi komoly, csak ebédre virslit grilleztek egy tréning keretén belül. (ilyen időben? mínusz 10 fok van!)

Aztán semmi gáz, hepiend, elérem a vonatomat. Eszembe jut, hogy péntek 13 van. Milyen unalmas lett volna gyalogolni, hát nem? :-) (És ki tudta, hogy az amerikai repülőkön nincs 13-as sor? De a Malév gépeken van.)

A nap svéd szava: vidskepelse (babona)

Pillanatképek a túloldalról

Végtelen, türkizkék tenger, ragyogó napsütés, egy kis homokzátony 3 pálmafával...ma délután ezt láttam az íróasztalomtól, egy hatalmas tévéképernyőn. Ugyanis délelőtt megérkezett a dán irodába az a vadonatúj LCD-tv, amit már be is kötöttek a számítógépes hálózatba, szóval a trópusi háttér is onnan van. Nem kispályás a készülék, 42 collos (=107 cm!) képátmérővel rendelkezik. Persze mindenki megörült, hogy végre lesz min nézni a filmeket és a focimeccseket, de a hivatalos indoklás szerint céges prezentációkat lehet majd rajta látni. Na, majd elválik ;)

A jelenlegi koppenhágai időjárás persze elég távol van az fent vázolttól. Köd, pára, eső (ill. némi hószállingózás, de semmi komoly), olyan igazi álmosító idő. Tegnap azért munka után bemerészkedtem a belvárosba - ha már itt dolgozom! -, és megint meg kellett állapítanom, hogy ez igen! Legyen bár ködszitálás vagy hideg, ez akkor is egy világváros. Nagyvárosi hangulata van, de nem kellemetlen mértékben, épp ellenkezőleg: jólesően vibrál és pezseg. Nekem egy kicsit olyan Budapest-érzést ad, ha jobban belegondolok. Mert Malmö a maga 260.000 lakosával azért mégsem egy metropolisz...

Fényképezőgéppel a kezemben már megint úgy éreztem magamat, mint a kisgyerek, aki beszabadult a játékboltba. Pedig nem voltam sok helyen, csak a Nørreport vasútállomás környékén, ez a városrész a jelenlegi kedvencem. Az esti fények egyszerűen megunhatatlanok. (És kellene egy nagyon könnyű, kicsi, de magasra kihúzható állvány, hogy igazán jó, bemozdulásmentes képeket tudjak csinálni róluk.) Az a vicces, hogy szinte lehetetlen olyan képet csinálni, amibe nem lóg be legalább egy bicikli vagy egy-két bicikliző lakos. Vagy egy tucat egyszerre! Mindenhol ott vannak, és ez jó. Bár gyalogosként néha észnél kell lenni miattuk, ugyanezen okból kifolyólag :-)

Rengeteg kávézó van errefelé (is). A legszebbek és leghangulatosabbak - szerintem - a bogcafe-k, amik kávézó + könyvesbolt keresztezésével születtek. Ilyenben még nem voltam (ami késik, nem múlik...), de tavaly évvégén a Cafe Kreutzberg teraszán fogyasztottunk el egy-egy tejeskávét. Kreutzberg egyébként egy berlini városrész és a kávézó stílusa is ennek megfelelő volt, régi fekete-fehér fotókkal a falon. A kávé pedig - a dán árszínvonalnak megfelelően - nem túl olcsó, na de egyszer-egyszer ki lehet bírni.

Plusz amikor errefelé járok, az Illum nagyáruház pékségében szoktam egy-két speciális dán péksütit is venni, amiknek ugyan nem tudom a nevét (egyszerűen rámutatok és kész), de isteni finomak. A dánok nagyon értenek a sütik és a finom, főleg barna, magos kenyerek sütéséhez, ezt garantálom. Ja, és még egy dán specialitás a kenyérre tehető vékony ét- vagy tejcsokilap, amit 20 db-os dobozokban árulnak az élelmiszerboltok. Furának fura étel (a svédeknél nincs is ilyen), na de ha arra gondolunk, a Nutellát is szoktuk kenyérre kenni, máris elnézőbbek lehetünk ;)

A nap dán szava: pålaegschokolade (ez a kenyérre rakható csokilap)

Változások, 2009

Az új évvel pár újdonság is belopózott az életembe, ami a munkát és környékét illeti:

• Új főnököt kaptunk, pontosabban az "igazi" főnökünk (akit én nem ismertem eddig, csak a karácsonyi ünnepség előtt váltottam vele pár szót) gyesen volt és most jött vissza dolgozni. Itt teljesen természetes, hogy az apukák is gyesen vannak a babával (ezt papaszabadságnak, azaz pappaledighet-nek nevezik). Ezek után már nem is lepődtem meg, hogy Hans saját sütésű sütivel készült az első csoportmeetingünkre...nagyon helyes :-)
  
  
• A mai nappal én is beköltöztem az új irodánkba (Strängnäs), ami duplája az eddiginek, bár többen is vagyunk benne: 2-3-4-en, attól függően, ki hol dolgozik éppen. Stratégiailag ugyanolyan fontos helyen van, mint a korábbi szobánk (=a konyha tőszomszédságában). Egy csigalépcső vezet erre a szintre - kastélyszerű, bár kissé veszélyesnek tűnik - és végre nem csak az ebédlő ablakaira látunk, hanem van panorámánk is a szomszédos fenyőerdőre.
  
  
• Az eskilstunai albérletem is idei dolog, bár erről már írtam korábban. Már szinte teljesen otthon érzem magamat benne, bár egy-két bútor még elférne, pl. egy kényelmes fotel...úgyhogy időnként ránézek a használtbútor-piacra a neten. Egy-egy hosszú utazás után - ld. tegnap este, amikor a vonat késése miatt egy órával később érkeztem meg - jólesik bezuhanni az ágyba. Következő felderítendő dolog: a város nappal. Erre hétközben nulla alkalmam van, de talán jövő hétvégén lesz belőle valami. Ja, és első alkalom, hogy igazi postaládám is van, kulccsal! Svédországban amúgy nem jellemző, mert az ajtón át dobják be a postát.
  
  
• Viszont január 11-től az éves vonatbérletem nem érvényes a Koppenhágába menő vonatra, ugyanis azt már nem a svéd államvasutak (SJ) üzemelteti, hanem több helyi közlekedési vállalat összefogott és átvette tőle. Szóval most külön kell jegyet vennem, ami plusz idő és macera (bár nem vészes), plusz meg kell előlegeznem a pénzt saját zsebből. Na jó, beismerem, több is veszett Mohácsnál...
  
  
• De hogy valami pozitívumot is írjak a vasúttal kapcsolatban, épp tegnap volt a premierje, hogy munka után közvetlenül Koppenhágából indultam észak felé a - svéd! - X2000-es vonattal (vagyis nem Malmöből). Ugyan a vonat végül késett, de maga az ötlet nem rossz, mert időt lehet vele megtakarítani, kb. 3 órányit. És pénzt is, ugyanis ezt a vonatot szerencsére továbbra is az SJ üzemelteti, azaz továbbra is ingyen utazom vele. Lassan már nincs olyan kombináció, amit ki ne próbálnék, de a vonatozásról külön is fogok még írni, annyira komplex dologról van szó (és remélem, egy picit érdekes lesz a téma a kívülállóknak is).

A nap svéd szava: flyttning (költözés)