A szivárvány jegyében

Aki olvassa / hallgatja a magyarországi híreket, biztosan értesült róla, hogy a mai napon tartották Budapesten a melegfelvonulást - ahogy az már megszokott, sok ellendrukkerrel (sajnos a békés felvonulók elleni erőszakkal is), de egyúttal az eddigi legnagyobb felvonuló tömeggel. Nos, Malmöben már a múlt szombaton lezajlott a felvonulás, aminek az itteni neve Szivárványfesztivál (Regnbågsfestivalen). Cirka 1200-an vettek részt a parádén az eleredő, majd zuhogó eső ellenére, pár fotó itt megtekinthető.

Nekem, aki véletlenül jártam arra a belvárosban a menet indulása előtt, érdekes volt látnom, hogy szinte az összes parlamenti párt képviseltette magát. Persze a szélsőjobbos SD nem, de a fő kormánypárt, a Moderaterna igen - ők egyébként liberális konzervatívként határozzák meg magukat. Szimpatikus volt, hogy például a rendőrség (Polisen) és az állami büntetés-végrehajtó intézet (Kriminalvården) is vonult transzparenssel, tehát résztvevőként (plusz hivatalos minőségükben biztosították a rendezvényt).

Ezeken a felvonulásokon egyébként nemcsak a melegek, hanem az összes HBTQ-személy - homo-, bi- és transzszexuális valamint queer - érdekében demonstrálnak az egyenlő jogokért és a társadalmi elfogadottságért. Tehát nem "rémes, térítő célú propaganda" ez, ahogyan azt sajnos meg ma is sokan hiszik. Annak ellenére, hogy Svédországban történelmi okokból sokkal nagyobb a másság elfogadottsága, mint pl. Magyarországon, a malmöi rendezvény után is volt egy atrocitás, ahol három résztvevőt könnyebben bántalmaztak.

A skandináv országok általában közismerten liberálisok a melegkérdés jogi szabályozásában és a hétköznapi elfogadottságban is. Ez Svédország esetén konkrétan olyanokat jelent, hogy

• már nem számít betegségnek a homoszexualitás (1979-től)
• kezdeti, fokozatos jogi liberalizáció (az 1980-as évektől)
• regisztrált élettársi kapcsolat létesíthető (1995-től - erre Magyarországon 2009-től van lehetőség)
• Pride-fesztivál meghonosítása (1998-tól)
• munkaügyi diszkriminációellenes törvény elfogadása, ombudsmannal megerősítve (1999)
• a melegek elleni nyilvános beszéd is csoport elleni uszításnak számít (2003-tól)
• azonos nemű párok örökbe fogadhatnak (2003-tól) és
• azonos neműek házasságot is köthetnek (2009-től).

Az 1950-ben alapított RFSL-nek (Riksförbundet för sexuellt likaberättigande, kb.: Országos egyesület a szexuális egyenjogúságért) jelentős szerepe van mindezekben. Fő céljuk a szexuális kisebbségek jogainak képviselete - ahol a szivárványszínű zászló látszik, ők is biztosan ott vannak. Politikailag is aktívak, ezen kívül pl. informálnak / oktatnak, előítéleteket igyekeznek leépíteni, támogató telefonvonalakat tartanak fenn, stb. Svédül tudó érdeklődőknek tudom ajánlani a neten lévő PDF-formátumú brosúrájukat (Höra hemma).

Az alapítvány neve Magyarországon is ismerősen csenghet, pontosabban az RFSU mozaikszó, amely csak egy betűben különbözik, ez egy másik alapítvány (Riksförbundet för sexuell upplysning), amely a szexuális felvilágosítás területén tevékenykedik, gyakran az RFSL-lel együttműködve. A termékeiket, úgy mint óvszereket, külföldön - pl. Magyarországon - is forgalmazzák.

És végül néhány élő példa... Svédország első vállaltan meleg parlamenti képviselője és minisztere a korábbi környezetvédelmi miniszter (2006-2011), Andreas Carlgren, aki - meglepő, de - katolikus vallású. Hosszú évek óta partnerével él együtt (mindhárom gyereke is velük lakott, egészen kirepülésükig, az exfeleséggel megosztva a felügyeletüket, azaz heti váltásban nála voltak, ez eléggé szokásos válás után). Ha valaki esetleg hozzám hasonlóan lakberendezés-érdekeltségű, a lakásukról is találtam egy cikket, képekkel.

Tobias Billström (munkaerőpiaci miniszter 2010-től, előtte bevándorlási miniszter [2006-2010]) ugyancsak elismerte a nyilvánosság előtt, hogy biszexuális. Elmondása szerint a szűkebb és tágabb környezete is meglepően jól fogadta a coming out-ot, nem érezte, hogy ebből hátránya származna. Rendszeresen résztvesz a Pride-fesztiválon is, fontosnak tartja az előítéletek lebontását. Nem tartja lehetetlennek, hogy akár a nem olyan távoli jövőben meleg miniszterelnöke legyen Svédországnak (egyértelműen a személyes kvalitásokat és az összképet tartja fontosnak, nem a külsőségeket vagy egyes kiragadott részleteket).

Anja Pärson, a svédek nagy büszkesége, alpesisí-világ- és olimpiai bajnok, történelmi csúcsot állított fel 13 világbajnoki érmével (7 arany, 2 ezüst, 4 bronz). 2006-ban olimpiai aranyat szerzett, de van 1 ezüst és 4 bronzérme is. Tavaly (31 évesen) visszavonult, majd nem sokkal később bejelentette, hogy ő és élettársa, Filippa, babát várnak és emiatt 10 év után visszaköltözik Monaco-ból Svédországba. Épp egy éve, 2012. július 4-én született meg a kislányuk. Több helyről kapott bírálatot, hogy kivételezett személyiségként bevallottan nem akar közösséget vállalni a "mezei" leszbikusokkal, melegekkel és biszexuálisokkal, holott ők azok, akik az általa is élvezett jogokat kiharcolták az évek során. (A kritikusok szerint az sem teljesen korrekt dolog, hogy Anja életében a monaco-i évek alatti adómegtakarítást most a svéd állami finanszírozású egészségügyi- és gyermekellátása váltja fel - a cikk írója szerint ezzel is azt bizonyítja, hogy a "szolidaritás" szó ismeretlen Anja számára.)

Európa első és mindeddig egyetlen(!) nyíltan meleg + profi futballistája a göteborgi Anton Hysén (22), aki 2011-ben az Offside futballújságnak adott interjú során (Hemligheter - Titkok) vallotta be másságát. Apja, Glenn (53) a 80-as évek egyik legnagyobb svéd focistája volt - jelenleg ő Anton csapatában az edző -, sőt Anton bátyja, Tobias (31) is focizik, szintén hivatásosként, egy másik göteborgi csapatban.

Kis kitérő: Brazíliában van egy meleg focista (Richarlyson), akinek nagyon rosszul sült el a dolog, ugyanis addig gúnyolták és zaklatták emiatt, amíg le nem romlott a teljesítménye és meg nem szabadultak tőle. Majd egy sikertelen átigazolás után a csapat igazgatója kijelentette, hogy melegeket soha nem is igazolnának. Amikor a focista emiatt beperelte (2007-ben), a bíró is a homofób csapatigazgatónak adott igazat, sőt kijelentette, hogy Richarlyson-t ki kellene tiltani a FIFA-ból, hiszen "a foci egy férfias sport". Szóval ebben az igazán férfias sportágban úgy tűnik, nem jellemző, hogy tolerálnák az efféle "kilengéseket".

Visszatérve Anton-ra, nekem ő a személyes kedvencem :-) Nem vagyok focirajongó, így először tavaly láttam a Let's Dance c. "profi táncos + híres nemtáncos" versenyen a tévében, kábé véletlenül kapcsolódtam be, előtte soha nem néztem. Velem együtt a fél országnak esett le az álla, hogy Anton milyen profin táncol (annak ellenére, hogy soha nem csinálta előtte és hát ugye focista). Plusz hihetetlenül szimpatikus, normális - és "mellesleg" helyes! - srác, aki nem sokkal előtte ország-világ előtt bevállalta, hogy a karrierjébe kerülhet az őszintesége. Szerintem ha valakiben voltak sztereotípiák és előítéletek, azok hétről-hétre egyre jobban leépültek (bár nálam már az első heti adás abszolút legyőzött minden előítéletet, ha volt).

De nem is propagálom tovább, már csak az egyik kedvenc - és rövidke - fellépést linkelem be: Anton & Sigrid: Cha-cha-cha :-) (Sajnos ez a link csak Svédországon belül működik...de itt van egy kissé rosszabb minőségű verzió, ez bárhonnan elindul.) A versenyt egyébként fölényesen megnyerték, majd Anton minden vonzó állásajánlat ellenére visszatért az imádott focihoz, sejtetve, hogy azért reklámokban előfordulhat a jövőben (eddig egy farmerreklámban volt észlelhető). Ami pedig a titkolózó sportolókat illeti, Anton és már többen mások is felvetették, hogy a svédországi 600 profi focistából elég valószínűtlen, hogy csak egyetlen homoszexuális van. Vagy az európai sok ezerből! Pedig "hivatalosan" ez a helyzet és ez biztosan jelent valamit...

...és még sorolhatnám elég hosszasan a névsort, de azt hiszem, ennyi most elég lesz (bár tudom, hogy csak a politika és a sport köréből hoztam példákat).

A nap svéd szava: omklädningsrum (öltöző)