KRESZ-dolgok

Az utakon közlekedve előbb-utóbb feltűnik a magunkfajtának, hogy itt bizony jópár dolog máshogy van. Erre jellemző példa a házunk melletti kereszteződés, ahol mind a 4 irányból stoptábla van. Na ilyenkor kinek van elsőbbsége? Sokan arra tippelnek, hogy ez is jobbkezes kereszteződés, csak éppen meg kell állni. A négyoldalú stoptábla-szabály szerint viszont annak van elsőbbsége, aki előbb ér oda. Láttam már értetlenül várakozó autóst, aki nem értette, hogy a jobbról jövő autó miért nem akar menni...

A könyvtárban magamhoz vettem egy vezetést oktató könyvet (szó szerint lefordítva: "Jogosítványkönyv", Körkortsboken), és végiglapozgattam, hogy találok-e helyi specialitásokat - a forgalomban vagy magában a könyv jellegében. Aztán vannak olyanok, amiket máshol olvastam vagy magam tapasztaltam. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

• A könyvben külön fejezet van a környezetbarátabb autóvezetésről - pl. különböző üzemanyagok, elektromos- és hibridautók, vezetési stílus/mód fontossága, szervizelés jelentősége, az autózás alternatívái: bicikli, tömegközlekedés... Plusz az emberi tevékenységek káros hatásáról a Föld klímájára.
  
  Néhány konkrét példa arra, hogy a gyakorlatban is tesznek mindenféle lépéseket: Malmöben, a Västra Hamnen egyik parkolójában nemrég nyílt meg egy elektromos autóknak épített töltőállomás - napelemmel a tetején, azaz napenergiát használva. A tankolás pedig - azt olvastam - ingyenes... Egyébként 2013-ban Malmö nyerte az Elektromos Autók Legjobb Városa (Elbilsbästa Kommun) címet, ebben az is közrejátszott, hogy a közigazgatás szinte összes autója környezetbarát üzemanyaggal megy (környezetbarát autó = miljöbil), vagy legkésőbb 2015-ig arra lesz lecserélve. Aztán az egyik malmöi parkolóházban parkolva ingyen igénybevehetünk biciklit, amivel könnyebben mozoghatunk a városban. Vagy pl. a legtöbb városban ki van írva, hogy max. 1 percig megengedett a gépjárművek üresben járatása, itt van pl. a részletes göteborgi szabályzás.
  


• Mobiltelefon használata az autóban, vezetés közben, headset vagy kihangosító nélkül - meglepő, de megengedett! Még meglepőbb, hogy Európában egyedüli országként, ugyanis ezt már Albániában is betiltották. Ami indoklást olvastam eddig, az sem kutya, a kutatások szerint a kihangosítós verzió is eltereli a sofőr figyelmét, ezért az sem jobb - így marad a megengedő szabályozás. Legalábbis ma még ez van érvényben. Ráadásul az autósok - de ez a forgalom összes résztvevőjére igaz, még a gyalogosokra is - egyre gyakrabban szuggerálják az okostelefonjukat (internet, stb.). Én biciklivel közlekedve napi szinten kényszerülök ilyen módon "alvajáró" gyalogosok miatt mindenféle manőverekre. Valahol olvastam, hogy emiatt megnőtt a gázolások száma is, na ezt simán elhiszem.
  
  
• Elsőbbségadás a biciklisek számára - Malmöben az egyik forgalmas kerékpárútszakasz (ami egyébként egy kellemes parkos részen fut végig kb. 1 km-en keresztül) három helyen is keresztez autóutat, és az elsőbbségadással sokszor volt probléma. Az autóknak volt elsőbbsége, de ezt sok biciklis nem így értelmezte vagy rosszul tudta, ugyanis a mellette lévő zebrán természetesen a gyalogosoknak volt elsőbbsége, amit az autósok itt szinte 100%-ban meg is adnak, mondhatni ösztönösen. Voltak persze balesetek is emiatt.
  
  Nos, nemrég átépítették ezeket a kereszteződéseket, a kocsik bukkanókat kaptak ÉS Elsőbbségadás kötelező! táblát (avagy macisajt). Állítólag az országban ez az első három kereszteződés, ahol az autósoknak elsőbbséget kell adniuk a kerékpárosok számára. Mint gyakran arra közlekedő kerékpáros, elmondhatom, hogy ég és föld a különbség. Megnőtt a biciklisek biztonságérzete, egyértelmű lett a helyzet. Korábban is megállt ám sok autós, csak nehogy baleset legyen, de persze nem volt nekik kötelező. Nekem meg konkrétan volt olyan esetem, hogy megadtam az elsőbbséget egy autónak, de a mögöttem jövő bringás csöngetett rám, hogy ugyan miért akadályozom őt?...
  
  
• Az ún. spanyol kanyar (spanska sväng), amit én egy vidéki autóúton láttam. Van neki egy előrejelző táblája, én is erre figyeltem fel. A lényege, hogy balesetveszélyes kereszteződéseket átépíthetnek ilyenre, azaz a széles útról megtiltják a balra kanyarodást. Ehelyett jobbra le kell kanyarodni az elkerülő kanyarra, majd arról lehet keresztezni a szélesebb utat, így nem keletkezik veszélyes balkanyar.
  
  
• Részletesen ír a könyv a vadakkal való találkozás veszélyeiről, a kockázatos időszakokról (pl. alkonyat, pirkadat vagy télen, amikor egyes állatok a sózott úthoz vonzódnak), hogy miért a jávorszarvassal való ütközés a legveszélyesebb - és belőlük ugye van kb. 300.000-400.000 db(!) az országban -, mit tegyünk vadgázolás esetén, bejelentési kötelezettség és procedúra a rendőrség felé egyes állatfajok esetén (pl. medve, farkas, hiúz, jávorszarvas, vidra...). Erről a témáról  korábban már én is írtam.
  
  
• Kétoldalas, fotókkal illusztrált leírás a "gyermek az autóban" témakörben, pl. mikor milyen gyerekülést használjunk, milyen szabályokat kell figyelembe venni, milyen gyerekülés nem megfelelő (a T-kóddal jelöltek, ezek csak 2008. május 9-ig voltak engedélyezettek, jelenleg E-minősítésű ülést szabad csak használni). Részletes leírás a gyerekülések helyes rögzítéséről. Satöbbi.
  
  
• Egyik kedvencem: a láthatóság. Szintén fotókkal illusztrált oldalak arról, ki mennyire látszik a sötétben. Az autó világításának erősségétől függően a gyalogos láthatósága:
  a) sötét ruhánál: 25 ill. 100 m;
  b) világos ruhában: 60 ill. 200 m;
  c) fényvisszaverő ruhában: 125 ill. 300 m!
  Természetesen részletesen ír magáról az autós közlekedés fényviszonyairól is, a lámpák kezeléséről. De a szemléletesség itt is megvan (fotók). 

Amúgy az egész svéd oktatókönyvnek tetszik a szerkezete, nemcsak áttekinthető, de érthető, a fölösleges száraz szövegek elhagyásával, abszolút a gyakorlati mondanivalóra koncentrálva, a lényeget külön kiemelve, sok fotóval és rajzzal illusztrálva. Belenéztem a magyar könyvbe is, bennem lehet a hiba, de nagyon hamar elfáradtam a nyelvezetétől. A svéd könyvben az is pozitívum (szerintem), hogy szinte minden egyes témánál beleszövi a mondanivalóba az emberi tényezőt. Hogy az egész autóvezetésnek ez az egyik lényege: magunkkal tisztában lenni, mások viselkedését minél jobban kiszámítani.

(A képen: svéd vezetésoktató könyv - thai nyelven.)

A nap svéd szava: körkort (jogosítvány)

Fjordok és szigetek - Bohuslän

Bohuslän Svédország legnyugatabbra fekvő tájegysége, a nyugati parton fekszik, Göteborg-tól északra és a norvég határtól délre. Ide ruccantunk ki a múlt héten néhány napra. Az utazás célja egy eléggé spontán szervezett bloggertalálkozó volt, de természetesen maga a vidék is érdekelt bennünket. Engem meglepett, hogy ugyan csak kb. 400 km-t mentünk északra Malmöből, de onnan már csak 60 km-t kellett volna továbbautóznunk, hogy belépjünk Norvégiába (majd talán legközelebb sor kerül erre is).

Az úticélunk alapvetően Lysekil lett volna (éppen a találkozó miatt), de úgy gondoltuk, ha már ilyen távolságra autózunk, legyen egy közbenső bázis is, így az első éjszakai szállást Trollhättan-be foglaltuk. Az első kellemes meglepetés a szállodánk volt, ami nemcsak a város legmagasabb pontján, egy sziklán helyezkedett el, kilátással a Göta Älv folyóra, de osztályon felüli kényelemmel - pl. ingyenes kávégép a szobában és a folyosón, aprósüteménnyel körítve - és esztétikummal kényeztetett bennünket (tradícionális épület, stílusosan formatervezett berendezés). Mindezt teljesen normális áron, szuper reggelivel együtt.

Aztán a hegyről lesétálva felfedeztük, hogy itt bizony szinte a belvárosban sziklás vízesések és elég durva örvények vannak. Na és emiatt vízerőmű is, a Vattenfall üzemeltetésében. A két erőműből az eredetit, amit 1910-ben adtak át (és még ma is hibátlanul működik!) egy ingyenes, vezetett látogatás során meg is néztük, a külső részeket és a turbinákat is. A folyó esése a városon belül 32 méter...el lehet képzelni. Naponta egyszer kinyitják a régi zsilipeket és a szemünk láttára lesz a szinte száraz mederből vad folyó, ezt is volt szerencsénk megnézni. Akit további részletek érdekelnek, (svédül) nagyon sok érdekeset olvashat a Fallen och slussarna i Trollhättan weboldalon.

Itt és most csak megemlítem, hogy "természetesen" a Saab-múzeumban is voltunk (az autóink Saab-ok, így ez nem is volt kérdéses). A múzeum és maga az autómárka viszont megérdemel egy külön bejegyzést a közeljövőben, szóval most erről ennyit :-)

Naszóval, visszatérve Bohuslän-re (aminek Trollhättan tudtommal nem része). Mivel teljesen felkészületlenül mentünk, ért pár meglepetés bennünket, szerencsére csak kellemeseket tudok felsorolni. Például a fjordok! Le sem tagadható Norvégia közelsége, annyi fjord van errefelé. Az autóból kinézve tónak hinnénk őket, de a térképre nézve egyértelmű, hogy tenger az. A másik érdekesség hogy rengeteg közepes méretű és kisebb sziget van Bohuslän-ben, sőt Svédország hat legnagyobb szigetéből három itt található (teljesen vagy részben): Orust, Tjörn és Hisingen.

Mi viszont Smögen, Skaftö (ld. a fenti képet) és Flatön szigeteken időztünk hosszasabban, Smögenre többször is visszatértünk, mert nagyon bejött pl. a festői kilátás a magas hídjáról, a helyes tengerparti házak, a másfelé is annyira jellemző sziklák és a több, mint 1 km-es kikötői sétány. De azért is visszamentünk az egyik este, mert Joe Cocker-koncert volt, amit a környéken magasodó lapos sziklákon ücsörögve ingyen lehetett élvezni (természetesen jópár svéd is ezt a verziót választotta). Egyébként Joe Cocker hangja semmit nem változott, ő pedig párat még ugrott is lelkesedésében, 69 éves kora ellenére.

Flatön szigete az étterméről - Handelsman Flink - híres, ahol mindenféle tengeri finomságot lehet enni szuper tengeri kilátással (a szél persze fúj rendesen). Nekem itt a kedvencem a WC ajtaján a felirat volt, ugyanis semmi hagyományos utalás nem volt a helyiség funkciójára, hanem csak ez állt felfestve: Räddaren i nöden (Megmentő a szükségben)... Skaftö-n pedig felkapaszkodtunk a "kilátási pont" (utsiktspunkt) táblával jelölt sziklák tetejére, ahonnan fantasztikus kilátás van az öbölre, a vitorlásokra és a tengerparti, festői házakra.

Érdekes volt megtapasztalni a szigetek közlekedését is. Egyrészt általában nem lehet "körbejárni" egy-egy szigetet autóval: ha bemegyünk pl. egy városba/faluba/kikötőbe, ugyanazon az úton kell visszajönni, utána lehet folytatni az utat. Ennek oka alapvetően az, hogy az közúthálózat (éppúgy, mint a vasúthálózat, ami errefelé igencsak gyér) csak kiegészítője a tengeri utaknak. És olyan utak ezek, amik leginkább csak 1,5 autó szélesek, telis-tele beláthatatlan, magas sziklákkal övezett kanyarokkal, így a közlekedés valamiféle lottóra emlékeztetett (csak itt lehetőleg nem akartunk találatot elérni). Másrészt lépten-nyomon éjjel-nappal közlekedő kompokban végződtek az utak. Előtte párszáz méterrel azért kedvesen figyelmeztettek bennünket olyan közlekedési táblával, amin az autó éppen zuhant a vízbe :-) De a komppal tényleg gyorsan megközelíthetőek az egyes szigetek ill. lerövidíthetőek a kerülőutak (pl. a fjordok mentén).

Ezen a vidéken fókák, ún. borjúfókák is élnek és bár mi csak a képeslapokon és a prospektusokban láttuk őket, mehettünk volna hajós fókalesre. Az egy dolog, hogy egy őz átszaladt előttünk - biztos távolban - az úton, de az egyik este, még világosban, egy jávorszarvast láttunk teljes életnagyságban, az út mellett, beljebb legelészett valamilyen haszonnövényből. Megálltunk fotózni - csak az autóból -, nagyon édes volt ahogy a saját stílusában falatozott, ásított és lépegetett (ilyenkor csak úgy döngött a föld a kb. 600 kg alatt, még kb. 120 méterről is hallani lehetett). Közben áldottuk a szerencsénket, hogy az út mellett láttuk és nem az úton találkoztunk vele.

- - - - - -

Update: Az általunk látott jávorszarvasról az s.k. videónk itt található, magáról a kirándulásról készült fotókból egy válogatás (60 kép) pedig errefelé...


A nap svéd szava: säl (fóka)

Ismét a dialektusokról

Ez egy megrendelésre született bejegyzés :-) Ugyanis azt írja a kedves olvasó, hogy:

Üdv!

Azt szeretném kérdezni, hogy nem tudnál-e írni a svéd nyelvjárásokról egy bejegyzést. Olvastam már róla máshol is, itt a blogon pedig csak két bejegyzést találtam konkrétan erről. Azokon a példaszövegeken pedig én aztán nem hallok semmi különöset. :D

Engem kifejezetten a saját tapasztalataid érdekelnének, például, hogy neked melyik nyelvjárás miért tetszik vagy miért nem, hogy milyen élményeid voltak már ezzel kapcsolatban (félreértések vagy ilyesmik). És esetleg az, hogy magyar fül számára hogyan lehet meghallani a különbségeket, hogy konkrétan milyen szavakat használnak másképp, milyen betűket ejtenek másképp a különböző dialektusokban. :P

Te a dél-svédországit beszéled, gondolom, szóval tudsz egypár ilyen kifejezést, amit csak ott 'titkosan' használtok, nem? :P

Előre is köszi:
Dalma

Hááát, szerintem ugyan nem vagyok nagy szakértő a témában (pl. a Wikipedia sokkal okosabb), és attól tartok, csalódást is fogok okozni...de íme (bocs, ha esetleg ismétlem magamat):

• A kezdetek kezdetén csak a Stockholm környéki dialektust (ez a stockholmska, nagyjából a standard riksvenska-nak, "birodalmi svédnek" felel meg) hallottam, mivel a munkahelyem Strängnäs-ben volt, plusz persze a Malmöben - és egész Skåne-ben - használt skånska-t (aminek szintén többféle verziója van ám). Mivel az előbbi kristálytisztán érthető, jól artikulált szavakat használ, hamar belopta magát a szívembe. Ezzel szemben a malmöiek kihallgatott beszélgetéseiből - rosszabb esetben, időnként: a hozzám idézett kérdésekből - általában egy kukkot sem értettem, ami azért elég rosszul veszi ki magát, ha az ember itt lakik. Azt is sajátságosnak tartottuk, hogy a helyi híradóban egyes személyek mondandóját feliratozták...tehát a svédeknek is van problémájuk a skånska megértéséveel :-)
  
  
• Az évek során persze az ember hall másféle dialektusokat is, de én maximum konstatálom magamban, hogy ez érdekes volt, általában nem jutok el addig, hogy kiderüljön, mi is volt az (gyakran erre nincs is mód - valaki csak egy mondatot mond, majd távozik az életünkből, pl. egy kalauz vagy egy útitárs). A svédek, úgy vettem észre, eléggé tudatában vannak, hogy valaki a "övéik" közül való-e vagy sem. A volt munkahelyemre pl. jött egy új kolléga, egy fiatal srác, akihez az idősebb kollégámnak az volt kb. a második kérdése, hogy hol lakik.
  "Eskilstuna-ban" felelte a fiú (ez nem messze van Strängnäs-től).
  "De nem onnan származol, ugye?" - jött a következő, már-már vallató jellegű kérdés, mire a srác töredelmesen beismerte, hogy Göteborg környékén nőtt föl :-) A kollégám pedig elégedetten konstatálta, hogy igen, a kiejtése alapján ilyesmire tippelt.
  
  
• Félreértés, ilyesmik: természetesen a skånska-hoz kötődik, ami egy nehezebb dialektus. De vannak fokozatok. Van (számomra legalábbis) "ronda" skånska, ami nemcsak csúnyán hangzik, de nehezen is érthető. Aztán van az a fajta skånska, ami teljesen jól érthető (szerintem) és amit imádok hallgatni, mert annyira dallamos, van benne valami különleges. Erre példaként két személyt is meg tudok említeni: Tareq Taylor-t, a malmöi Slottsträdgårdens Kafé tulaját, akinek van főzős tévéműsora is...illetve Ann Wilson-t, a svéd TV4 korábban már említett Let's Dance műsorának zsüritagját, érdemes megnézni ezt a két rövidke videót. Aztán van olyan skånska, ami annyira enyhén akcentusos, hogy szinte észre sem venni.
  
  Viszont most meghallgattam Tareq-et és Ann-t az imént linkelt YouTube-linkeken (kis időgép-effektussal a fejemben) és azt hiszem, pont erre mondtam azt anno, hogy érthetetlen :-) Most már hogy nem kell olyan erősen koncentrálnom az egyes szavakra, eltűnt a frusztráció. Azt hiszem, szokás kérdése lehet. Szóval kitartás mindenkinek, aki a dialektusokkal küzd.
  
  Az én sztorim pár hónappal ezelőtti, amikor egy bácsi becsöngetett és valamit mondott, kb. 2-3 mondatot. Én egyetlen szót sem értettem. Erre megismételte, hiába. Tiszta ciki volt, láttam rajta, hogy azt hiszi, nem tudok svédül. Muszáj volt segítségért kiáltanom - szerencsére E. itthon volt -, és neki sikerült dekódolnia az üzenetet (mondjuk harmadjára meghallgatva már kezdett valami derengeni). De el kell hogy mondjam, közel s távolban ez az egy eset, amibe belefutottam. Persze olyan előfordult, hogy a munkahelyi kávészünetben nem mindent értettem kristálytisztán a csevelyből, de a lényeg általában átjött. A bácsira az lenne a tippem, hogy Skåne olyan vidékén nőtt fel, talán egy faluban, ahol ilyen súlyos akcentus van.
  
  
• Hogy milyen szavakat használnak másképp? Őszintén: fogalmam sincs :-) Van ugyan svéd-skånei szótár - ha maradunk itt a közelben -, de én abszolút nem tudom, ténylegesen mely szavakat használják gyakran, és melyik az, amit szinte soha. E. tapasztalata, hogy a skåne-i kollégái egyes szavakat direkt azért használnak, hogy ne értse, vagyis poénból :-) De például ez itt egy elég jó gyűjteménynek tűnik: Skånsk ordlista - van hozzá kiejtési magyarázat is.
  
  
• A feltételezés, miszerint én beszélem a skånska-t, igazán hízelgő :-), de sajnos teljességgel nélkülöz minden alapot. Szimplán nem ismerek/használok ilyen szavakat és nem ilyen az akcentusom (az utóbbi szerintem többet is nyom a latban). Egy 59 éves svéd ismerősömet kérdeztem meg nemrég:
  "Te ugye nem skånska-t beszélsz?
  "Nem, egyáltalán nem."
  "De Skåne-ben születtél, nem?"
  "Igen, itt is éltem egész életemben."
  "Hát akkor?...nem igazán értem."
  "A szüleim nem skåne-iak."
  --- és itt a lényeg. Ha valaki a szülői házból nem hozza a bizonyos dialektust, akkor később sem "ragad rá". (Apropó: Tareq papája palesztin, anyukája svéd-angol.) Hacsak nem történik valami csoda - amiben azért nem hiszek -, akkor én életem végéig a magyar akcentusommal fogom szórakoztatni mindazokat, akikhez svédül, angolul, stb. szólok. Csak szólok :-)
  
  
• Egy híres mondat az itteni dialektusban: Haur du sitt Malmö haur du sitt varden (Ha Malmöt láttad, az egész világot láttad) - egy 20 évvel ezelőtti kampányszöveg, amely még ma is él. Ugyanez svédül: Har du sett Malmö, har du sett världen. Még egy gyöngyszemet találtam: Idau bauga jau ejn kauga. (Sütöttem ma süteményt.) Svéd verzió: Idag bakade jag en kaka. :-)) Ebből talán le is lehet szűrni, hogy "U" betűből soha nem lehet elég itt délen. (Mint ahogy min. 2 db U-alakú lakat is létszükséglet, ha az ember biciklivel közlekedik, de tényleg.) Skaune, ahogy egyesek mondják - Skåne helyett :-)

Ha valakit részletesebben érdekel a téma (és tud svédül!), annak melegen ajánlom a Svenska dialektmysterier (Svéd dialektusmisztériumok) c. többszörösen díjnyertes tévésorozat részeit, az amúgy is szórakoztató Fredrik Lindström tálalásában. A YouTube-on jelenleg fent vannak a részei, legalábbis én megtaláltam őket. Én a 12., överkalix-i részt láttam, hát ha valaki álmélkodni akar, nézze meg. Mintha valami totál más nyelv lenne, Fredrik Lindström sem ért semmit, kommunikálni sem tud, mintha egy nagyon fura országba került volna, ahol az emberek ugyan svédnek néznek ki, de csak megszólalásig :-)

A képen pedig Nils Holgersson és Márton lúd (a 20 koronás bankjegyen)...valószínűleg ők is skånska-t beszéltek, hiszen innen a közelből származnak.

A nap svéd szava: pengar (pénz)

Az "igazi svédek", zavargások és politikusok (2. rész)

Folytatni - de főleg lezárni - szeretném a június eleji gondolatmenetet a husby-i (azóta már szerencsére befejeződött) zavargásokkal kapcsolatban. Jópár újságcikket olvastam az elmúlt hetekben, amelyekben különböző szempontokból próbálták körbejárni a témát, leginkább a Miért? és a Mit kellene csinálni? kérdésekre keresve a válaszokat. Igyekeztem azokra az elemző cikkekre koncentrálni, ahol nem mindig ugyanazokat a szólamokat ismételgették (mint pl. a tévé és a bulvárlapok), hanem ahol a szerzők láthatóan tényleg gondolkoztak és jutottak is valamire.

Mert ugye lehet a szokásos általánosságokat írni, mint pl. a hasonló negyedekben magas a munkanélküliség és a nehéz anyagi körülmények között élők aránya, ahol a fiatalok jelentős része sajnos nem képes sikeresen elvégezni az iskolát, tehát a továbbtanulásra sincs esélye. Az ebből eredő tehetetlenség / reménytelenség / tétlenség könnyen vezet efféle reakciókhoz más városban, de más országban is. Egy arab újságírónő arról is írt, hogy ezekben a városrészekben sajnos előfordulnak olyan kisebb, de szélsőséges csoportok - "az iszlám sötét erői" -, amelyek pont az efféle kiábrándult fiatalokra építenek és pl. a rendőrséggel, a svéd társadalommal és kultúrával való szembenállásukat is táplálják, sőt kifejezetten gyűlöletet keltenek. Itt leginkább az "ők maguk tehetnek mindenről" motívum a jellemző.

Jegyezzük meg azt is, hogy a zavargók mindegyike kivétel nélkül fiú, így az általános "a színes bevándorlók balhéznak" kitétel már rögtön sántít. Kizárhatjuk ugye a szülőket, nagyszülőket, egyáltalán, a középkorúakat és idősebbeket is...mert ők tényleg nincsenek az elkövetők között. (Egyébként a szülők több helyen is segítettek a rendőrségnek nyugtatólag hatni a fiatal huligánokra.)

De még egyszer visszatérve a kezdetekre, az események azzal vettek nagyon szerencsétlen fordulatot, hogy egy idősebb férfi állítólag ön- és közveszélyes módon hadonászott egy machetével, ugyanis más is volt abban a lakásban. (A rendőrségi vizsgálat azóta megállapította a rá a végzetes lövést leadó rendőr felelősségét, ezért ellene most halál okozása miatt eljárás folyik.) Körülbelül volt erről a jelenetről egy kép a lelki szemeim előtt, amikor nemrég a következő, elég meglepő beszámolót olvastam - a forrás egy finn webes napilap, akik a portugál áldozat feleségének a bátyját szólaltatták meg (ő finnországi lakos):

"A húgomék egy étteremben ettek és amikor kijöttek onnan, egy csapat huligán megfenyegette a nővéremet. A férje elment egy késért, hogy elijessze őket. Egy puuko-kést vett magához, szóval nem machetét, ahogy azt később az újságok írták. Fent kilépett a balkonra késsel a kezében és remélte, eltűnnek a zaklatók. Hamarosan megjelent a rendőrség. A nővéremék nem voltak benne biztosak, hogy tényleg a rendőrség kopog, ezért nem merték kinyitni az ajtót. Azt mondták nekik az ajtón keresztül, hogy minden rendben van, de a rendőrök bementek erőszakkal. A nővérem nem látta, pontosan mi történt utána és hogy a férje tényleg fenyegette-e késsel a rendőröket. De fejbelőtték, a nővérem a szemtanú rá." Így már más a kép, nem? Erről valamiért nem írt az újságok 99,9%-a...
 
És bár jópáran azt hozzák fel érvnek, hogy a zavargókat - egyes nyilatkozatuk alapján - ez a rendőri túlkapás nem is érdekelte, csak ürügyet kerestek a vandálkodásra (azaz ne nagyon próbáljuk a bűnözők lelkivilágát megérteni), azért érdemes pár dolgot megfontolni:

Kétféle erőszak létezik: szubjektív és objektív (Slavoj Žižek szlovén filozófus besorolása szerint):

• a) Szubjektív erőszak: autógyújtogatás, kődobálás és egyéni végrehajtók, akik könnyen felismerhetőek - jól látható akciók, amelyek ellentétet képeznek a mindennapok normális, erőszakmentes állapotával. A média segítségével az elővárosokon kívül lakók, belföldiek és külföldiek is tanúi lehetnek az eseményeknek, beszédtéma lesz belőlük. Ez az a fajta erőszak, ami ellen a miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt is felszólalt. "Aki nem érti meg az erőszakot, nem érti meg Svédország egyik legfontosabb társadalmi kihívását."
  
  
• b) Objektív erőszak: ami láthatatlan, de ennek ellenére létezik. Két rétege van, egyrészt a strukturális diszkrimináció - az OECD szerint Svédországban nagyon gyorsan nőnek az osztálykülönbségek, leginkább azok lettek a vesztesek a 2000-es évek folyamán, akik hosszú ideig betegek, munkanélküliek, az idő előtt nyugdíjazottak, plusz azok akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak, nem is regisztrált minkanélküliek...és belőlük sokan ezekben az "rossz nevű" elővárosokban laknak, ahol szépen lassan megszüntetik a gyógyszertárat, a bankot, a kultúrházat, a fogorvost... Itt nem laknak jómódúak és politikusok, de rendszeres látogatók a szociális munkások és a rendőrök - munkaidőben.
  
  Az objektív erőszak másik rétege a beszélt nyelvbe ágyazódik be, hogy hogyan beszélünk egy problémáról és ezáltal hogyan értjük meg azt, ebben az esetben ahogyan a külvárosok megbélyegződnek, amikor valakinek a lakcíme is valami fontosat árul el arról, aki ott lakik. A médiában az Előváros (pl. Husby, Rinkeby...) a nem-svédek lakhelyei, mint metróközelségben fekvő egzotikus szigetek. Hamarosan biztosan kalandtúrákat is vezetnek az elővárosi dzsungelba* - hasonlóan a fontosabb politikusok látogatásához -, ahol megtekinthetőek azok, akiket bevándorlóknak hívnak (bár itt születtek), vagy idegeneknek (pedig otthon vannak), ill. külföldieknek (pedig belföldiek). A "kulturalista" logika szerint az Előváros problémája nem politikai, hanem a lakosok kulturális különbözősége okozza. Ez a kulturális különbség az oka annak, hogy egyesek autókat gyújtanak fel Husby-ben - de nem teszik ezt Åsele-ben vagy Överkalix-ban (nagyon északi városok, jellemzően elenyésző számú bevándorlóval).
  
  Valójában az, hogy az északsvéd városok fiataljai miért nem dobálják meg kővel a rendőröket elég könnyen megérthető, ha belegondolunk a következőkbe. Északon nem létezik a fentiekben vázolt bűnbakképzés, nem emlegeti senki rasszista módon a kiközösítettek kultúráját, a fehér bőrüket, a patriarkális értékrendjüket, a velük született bűnöző hajlamot. Nem buzdítják őket arra, hogy legyenek hálásak vagy menjenek haza. A rendőrök mint a rend fenntartói, a hivatalos erőszak megtestesítői ilyen minőségükben nem vonulnak be Åsele-be megerősített csapatokkal, nem lőnek a lakosokra és nem is hívják őket majmoknak és patkányoknak (utóbbiaknál sajnos többször megtörtént, dokumentált esetekről van szó). Akkor sem, ha a lakosság egyes tagjai megszállják az åsele-i rendelőintézetet. Ugyanis pontosan ez történt 2012. márciusában. Akkor a rendőri intézkedés a következőképpen nézett ki: elbeszélgettek a - minden szempontból svéd, fehér bőrű - elkövetőkkel, majd úgy ítélték meg, hogy nem szükséges intézkedniük, "esetleges pénzbüntetést" helyeztek kilátásba (ebből nem lett semmi) és elvonultak, hiszen "átlagos emberekről van szó, nem súlyos bűnözőkről".
  
  [Az objektív és szubjektív erőszakról szóló részt Mattias Gardell cikkéből vettem: Boka en äventyrsresa till Husby / Foglalj egy kalandtúrát Husby-be]

*  A nemrégiben Rosengård-ban tett szervezett kóstolóval egybekötött városnéző sétán, amin résztvettem, őszintén szólva, volt egy ilyesmi, kellemetlen érzésem...hogy mintha azért fizetnék, hogy "kukkoljam" az ottlakókat (akik egyébként totál szimpatikusak voltak), mint egy katasztófaturista vagy ilyesmi. És előre azt gondoltam, hogy "szegények, képesek ott lakni, de én csak 2 órára megyek oda és csak nem lesz semmi bajom addig"...miközben az egész lakótelep rendezett volt, zöld, normális és barátságos. Viszont nem volt jó érzés rájönni, hogy voltak / vannak előítéleteim :-( És olvastam egy cikket Husby-ről is, a zavargás alatt írta valaki, hogy már pár napja megy a "műsor", és ő még semmit nem vett észre, pedig ott lakik. Jé, hát mégsem lángolt az egész városrész, ahogy az újságok írták?...

A nap svéd szava: invånare (lakos)

ESC, egyenlőség és REVA

Hogy az előző bejegyzésben elkezdett gondolatsort lezárjam: Igen, ByeAlex és a Kedvesem jött, látott, és győzött :-) A 10. hely megszerzése (pláne korábban esélytelennek bélyegezve!) nagyon szép eredmény. Egyébként Magyarország a 11. alkalommal indult idén és ez a harmadik legjobb eredményünk. Bravó!

Az idei döntő nyertese a dán Emmelie de Forest lett, "Only Teardrops" c. számával, eleve is őt tartották a legesélyesebbnek, így csupán a papírformát kellett hoznia :-) Ez azt is jelenti, hogy jövőre Dániában - valószínűleg Koppenhágában - lesz az eurovíziós dalverseny. Bár olyan vélekedést is olvastam (ráadásul egyenesen az itteni stadion milliomos tulajdonosától!), hogy akár jövőre is lehet Malmöben a verseny, ha már ilyen közel van Koppenhága, de azért ezt nem nagyon hiszem :-) 

Még néhány érdekes helyezés az idei döntőben: Anglia (Bonnie Tyler) - 19. hely, Németország - 21. hely, Franciaország - 23. hely, Spanyolország - 25. hely (mindez 26 indulóból). Ezek az országok "a nagy ötökként" elődöntő nélkül egyből a döntőbe jutottak, közülük csak Olaszország került be az első tízbe (7. hely). Ugyancsak elődöntő nélkül jutott a fináléba Robin, a svédek indulója "You" c. dalával, ő a 14. helyet mondhatja a magáénak, ami azért csalódás a svédeknek, bár nem várták győztesnek, de remélték, hogy az első 10-ben azért benne lesz Robin. A direktben döntős országok tehát mondhatni, nem szerepeltek túl jól. Ennek szerintem az lehet az (egyik) oka, hogy összesen csak 1x hallgathattuk meg a dalaikat (csak a döntőben), ezért kevesebb esély volt arra, hogy az adott dallam "belemásszon" a fülbe. 

Hogy az érem másik oldalát is megemlítsem, sokakban felmerült, hogy az egyenlő jogok nem többek szép szavaknál, ha pl. egyes országok úgymond első osztályon bevitorláznak a döntőbe. A fesztivál jelszava angolul "We are one", azaz egyek vagyunk. Ennek a valóságtartalmát több fórumon is - újságcikkek, szórólapok - erősen megkérdőjelezték, bizonyos emberi jogi kérdésekre is utalva, mégpedig itt, Svédországon belüli eseményekkel kapcsolatban... Gondoltam, írok erről is egy kicsit, bár tudom, hogy semmi sem fekete vagy fehér.

Az utóbbi hónapokban nagy port kavart fel az országban illegálisan tartózkodó menekültek ügye, illetve még inkább a felkutatásukra tett rendőri lépések mikéntje. Ugyanis pl. a metróállomásokon nagy számban, szervezetten igazoltatják a "menekültnek kinéző" (értsd: más bőrszínű) személyeket, ami önmagában erősen felveti a jogtalan diszkrimináció kérdését. Felmerülhet bennünk, hogy ha valaki nem szőke és kék szemű, akkor vajon rögtön gyanús és igazoltatandó?...és ha valaki "svédnek néz ki", akkor 100%, hogy ártatlan, mint a ma született bárány? (Gondoljunk a norvég tömeggyilkos Anders Breivik-re...) És ha valaki menekült, akkor szívbaj nélkül vissza szabad-e toloncolni egy számára esetleg életveszélyes országba? Hát igen, nem kellemes gondolatok ezek :-( Pl. sok olyan embert igazoltattak ezügyben, akik nemhogy nem menekültek, de egyenesen svéd állampolgárok. Ennek a vitatott projektnek egy gyakran emlegetett neve is van, aminek REVA a rövidítése (Rättssäkert och effektivt verkställighetsarbete - kb.: Jogszerű és hatékony megvalósítási munka).

Egy civil ellenkampányoló szórólap "oktatási anyagként" kíván segíteni a rendőrök kiképzésében, a "gyanús személyek" fotói között van többek között Zlatan, Loreen, Dr. Alban és Nyamko Sabumi (volt esélyegyenlőségi miniszter, az első fekete svéd miniszter)...  Egy másik, városszerte látható plakát - amely fentebb is látható - pedig azt a képzetet kelti bennünk, hogy egy utazási iroda álomútját reklámozza, de a szöveg így szól: "Az otthon ott van, ahol a szív - vagy bárhol, ahová a REVA küld". Rám talán a legnagyobb benyomást Jonas Hassen Khemiri saját tapasztalatokon alapuló nyílt levele tette - Bästa Beatrice Ask - , amelyet a jogi ügyekért felelős miniszternek, Beatrice Ask-nak címzett. Khemiri sem menekültként szenvedte el életében a különféle diszkriminációkat. Hogy "véletlenül" mindig az ő családját ellenőrzik szúrópróbaszerűen a reptéren. Nem egyszer, nem kétszer. Ésatöbbi. Érdemes elolvasni. (A levél angolul megtalálható a New York Times oldalán - köszönet a linkért Edinának.)

A nap svéd szava: papperslös (papír / igazolvány nélküli személy, általában menekült)

Karácsony előtti ez + az

Meglepő, de egy friss közvéleménykutatás szerint 10 svédből 6 csak az utolsó héten (azaz mostanában) veszi meg a karácsonyi ajándékokat. Ennek egyik oka az ünnepek előtti fizetés, másik oka az időhiány (bár én hajlok a "halogatás" nevű emberi hajlamra is). És ha valaki az utolsó pillanatban vesz ajándékot, akkor ezek vezetik a toplistát:

1. Csokidesszert
2. Valamilyen ínyencség
3. Egy élmény (pl. fürdő, masszázs, légballonutazás...)
4. Technikai kütyü
5. Jótékony célú ajándék*

* Például lehet veszélyeztetett állatok keresztszülőjének lenni vagy afrikai falvak lakóinak kecskét venni, ezekről csinos igazolást kap az ajándékozó, amit aztán át lehet adni a célszemélynek. Mindenesetre jóval hasznosabb, mint egy nemkívánt ajándék...

No és hol szerzik be az emberek a last minute ajándékokat?

1. Üzletben
2. Interneten
3. Karácsonyi vásáron
4. Saját kezűleg készítik
5. Saját tárgyakból ajándékoznak el (kellemeset a hasznossal :-) )

Ami az üzletek karácsonyi csalogatóstratégiáját illeti, nekem a fenti Indiska-hirdetés a kedvencem, az ötlet és a színpompa miatt. Ők egyébként indiai ruhákat és mindenféle lakberendezési kiegészítőket árulnak, hasonlóan színes kivitelben.

Aztán persze minden valamirevaló étteremnek van karácsonyi svédasztala (julbord) - az általános menüről 2009-ben írtam részletesen -, sőt még az IKEA-nak is. Ugyan nem ruháztam be 99 koronát (kb. 3300 Ft), hogy leteszteljem, de a látottak alapján erősen hasonlít a többihez. Természetesen a céges karácsonyi ünnepségek is a julbord körül játszódnak, de családosan is szokás befizetni - egyébként már november óta folynak az efféle evés-ivászatok. Az étteremben julbord-ozás már az első világháború vége óta elterjedt errefelé, de a céges verzió csak az 1970-es években vált szokássá.

És ha valaki még emlékszik (vagy nem) a gävle-i óriás szalmakecske viszontagságaira, akkor ezúton tudatom mindenkivel, hogy szegény állat idén nem érte meg a karácsonyt, azaz ismét felgyújtották és december 12-én, 23:54-kor leégett. Béke poraira! A Wikipedia-n egy teljes táblázat van minden év szalmakecske-eseményéről, ebből tudom, hogy pl. 2010-ben épségben maradt (ekkor éjjel-nappal őrizték, hihetetlen), ill. 2007-ben nem volt szabotázskísérlet (plusz átitatták égésgátló folyadékkal, talán ezért nem vonzott senkit?). Különben az a jellemző, hogy a tűz martaléka lett. Van az egésznek egy "küzdelem a gonosszal" felhangja, miközben nem igazán veszi senki komolyan ezt a fajta piromániát, szóval inkább vicces hír, mint bűnügyi.

A nap svéd szava: upplevelse (élmény)

Ami jól működik (2. rész)

Még néhány dolog a mindennapokból - vásárlás, utazás, stb.:

• Öppet köp (nyitott vásárlás) - az összes boltban teljesen általános, hogy a kedves vásárló meggondolhatja magát 14 / 30 / 90 / stb. napon belül (üzlete válogatja, mennyi ez az idő), sőt ismerek olyan webáruházat, ahol ez 365 nap (ők ráadásul fehérneműt árulnak!). Természetesen indoklás nélkül visszaadják a pénzt, teljesen korrektek. Tehát nem kell levásárolni a termék árát. Ezzel még soha semmilyen problémánk nem volt, pedig rendszeresen szoktunk vele élni. Ezt az érzést Magyarországon pl. az IKEA-nál lehet megtapasztalni (90 nap ill. IKEA Family klubtagság esetén 120 nap pénzvisszafizetési garancia).
  
  
• Szkennelés a szupermarketekben (självscanning) - pl. az ICA-ban vagy a Willy:s-ben. Kell hozzá egy mágnescsíkos ügyfélkártya (ez esetenként egyben bankkártya is), amit a bejáratnál lehúzva egy kézi vonalkódleolvasót szerezhetünk. A kiválasztott árukat beszkenneljük, majd egyből a szatyrunkba pakoljuk. Praktikus, hogy mindig látjuk, hány koronánál járunk. A zöldség/gyümölcsrészlegen mi nyomtatjuk a vonalkódot, ami a mérlegből jön ki (nem felejtjük el ezt is beolvasni). A vásárlás végén "dokkoljuk" az olvasót egy toronyban majd egy érintőképernyős monitoron jóváhagyjuk a vásárlást és fizetünk a kártyánkkal. (Ha valami gond lenne, kérhetünk humán segítséget, amúgy teljesen önállóan megoldhatjuk a feladatot.) Ebben az is jó, hogy a hagyományos pénztárral ellentétben itt sosincs sor, gyorsan megy az egész. Időnként kaphatunk szúrópróbaszerű ellenőrzést, vagyis a gép szól nekünk, hogy várjunk egy pénztárosra, aki ellenőrzi, hogy tényleg mindent beszkenneltünk-e. Az izgalom percei :-) Emellett természetesen vannak hagyományos pénztárak is, ha valaki a sorban állást preferálja.
  
  Egyébként az IKEA-nál is van lehetőség szkennelésre, de ott a szkenner a fizetőterminálnál van (vagyis nem hurcoljuk magunkkal a boltban), így ott kell egymás után beolvasni az árukat, majd szintén bankkártyával lehet fizetni.
  
  
• Könyvtár - az egyik kedvenc témám ;) Az interneten lehet könyvet lefoglalni és azt az általunk megadott könyvtárba kérni. A könyvek határidejét is online lehet meghosszabbítani. Van egy "javaslat" szekció is a weboldalukon, ahol az általunk óhajtott - de a könyvtárban még nem létező - könyv adatait lehet megadni. Nemrég kipróbáltam, bár nem vártam tőle sokat, ráadásul egy angol nyelvű, kissé alternatív könyvről volt szó. Meglepetésemre hamarosan beszerezték és elsőként ki is kölcsönözhettem :-)
  
  
• Jojo-kártya (Skånetrafiken) - a skåne-i közlekedési vállalat megoldása készpénz és buszjegy helyett: egy zöld plasztiklapba rejtett rádiós chip, amit csak hozzá kell érinteni a buszsofőr melletti leolvasóhoz. A Jojo-kártyát feltöltve lehet venni, lehet rajta bizonyos leutazható összeg (buszjegy funkció) ill. ún. period (bérlet funkció), de a kettő együtt is létezhet egy kártyán. Ilyenkor a leolvasó először azt nézi, van-e érvényes bérlet rajta - ha nincs, akkor buszjegynyi összeget von le a kártyáról, ami így 20%-kal olcsóbb a készpénzes árhoz képest (ami csak elméletben létezik, valójában nem lehet készpénzzel fizetni a buszon). A kártyát érdemes regisztrálni a neten, ugyanis ilyenkor elvesztés esetén újat kaphatunk, az elvesztett kártyán lévő összeggel feltöltve. A kártya pénzzel feltöltése történhet a Skånetrafiken ügyfélszolgálatain / rengeteg értékesíti ponton (pl. újságosok, trafikok) / Skånetrafiken automatánál - vagy interneten. A kártya egyébként nemcsak buszon, hanem vonaton (kivéve SJ, ami egy másik társaság) is érvényes, a szomszédos megyékben és Dániában is bizonyos szakaszokon. Pl. ha Koppenhágába megyünk, nemcsak a célzónáig érvényes a vásárolt jegy, hanem az ottani helyi tömegközlekedésre is.
   
• Reptéri busz (Flygbussarna) - Több svéd városban is közlekednek (Malmöben is). Legegyszerűbb az interneten megvenni a menetjegyet. Alapból egy kinyomtatandó file-t kapunk a végén, amelynek a vonalkódját felszálláskor be kell olvasnunk a buszsofőr vonalkódolvasóján. Vagy ha nem akarunk (vagy nem tudunk) nyomtatni, 3 korona felárért sms-jegyet kaphatunk. Szintén nem lehet a buszon készpénzzel fizetni. Bankkártyával igen, de a tapasztalatok szerint nem mindegyik működik, érdemesebb előre megvenni a jegyet (ezzel a busz pontos indulását is elősegítjük). A viszonylag sokfelé megtalálható Pressbyrån-nál (újságos) is lehet jegyet venni.

A nap svéd szava: grönsaker (zöldségek)

Valami véget ért...

Kicsit más téma... Már elég régen volt, hogy a Malévval utaztam, de arra tisztán emlékszem, hogy mindig elégedett voltam a szolgáltatás színvonalával. A személyzet - stewardessek, pilóták - tisztességesen tették a dolgukat.

Nem gondoltam, hogy 66 év után így végzi a cég, ahogy. A Malév egy jól hangzó márkanév, egy hungarikum volt, amivel nagyon nem bántak jól :-( Vitát nem nyitnék és politizálásba sem mennék bele (nem is értek hozzá), de az biztos, hogy szörnyen rossz vége lett ennek a történetnek...

A mellékelt kép egy régi Malév reklám, ami éppen Skandináviába invitál. Nosztalgiának pedig Presser Gábor híressé vált reklámzenéjét ajánlom, a hosszú verzió hátborzongatóan szép. (Egyébként Japánnak nincs köze a Malévhoz, a képek csak illusztrációk.)

A nap szava: flygplan (repülőgép)

Télies

Mínusz 5 fok és havazás, mivel is menjünk iskolába/dolgozni/a városba? Hát persze, hogy biciklivel. (Nem magamról beszélek.) Bár nem mindenki ilyen extrém - és inkább a buszt vagy az autót választja -, de aki igazán alapos, az téli gumit tesz a bicikli kerekére, merthogy az is van. Apropó, busz! Tegnap a 4-es busz sofőrje nagyon kedvesen köszöntötte a felszállókat hogyaszongya "üdvözlöm itt a melegben". És tényleg egész jó meleg volt :-)

Szóval a Magyarországon is "reklámozott" szibériai hideg ide is betört, persze jó kis széllel körítve, úgy még kellemesebb. Mivel egész télen plusz 5-7 fokokkal voltunk elkényeztetve (hó meg sehol sem volt), most aztán didereghetünk kedvünkre. Mindenesetre ma - mint didergéscsökkentő faktor - felfedeztem, hogy egész jól lehet a városon belül is használni a sárga (távolsági) buszokat. Helyenként egy zöld (helyi) buszra jut 4-5 sárga busz, így csak pár percet kell várni. Na jó, ez azzal a fenntartással igaz, hogy nem mindenhol járnak a sárga buszok és ha járnak is, nem biztos, hogy arra mennek, amerre mi mennénk ;)

Viszont ha valaki Malmön belül tömegközlekedik, útvonaltervezéshez használja a közlekedési vállalat, a Skånetrafiken netes szolgáltatását (Reseplanerare = utazástervező). Megadjuk, hogy honnan hová mennénk, mikor indulnánk (vagy érkeznénk) és kidobja a komplett tervet, átszállásokkal, mindennel (időnként vonatokat is tervez bele, ha éppen az a jó megoldás). És az a jó az egészben, hogy működnek a betervezett átszállások, mert percre pontosan jönnek a buszok. Az utazástervezőt mobiltelefonra is le lehet tölteni.

Egyébként regényeket tudnék írni a városi közlekedésről, most csak annyi praktikus infó, hogy

• a buszon az első ajtón kell felszállni (kivéve babakocsival), a hátsó ajtókon leszállni
• sem készpénzzel, sem bankkártyával nem lehet fizetni (itt írtam a Jojo-kártyáról)
• ha ketten utazunk (plusz max. 3 gyerek), ill. egyedül max. 4 gyerekkel, kérjünk Duo/Familj jegyet, 10% kedvezményt kapunk (a Jojo kártya 20%-án felül)

A nap svéd szava: tåg (ejtsd: tóg, jelentése: vonat)

Utazás

Kis türelem, most nem vagyok Malmöben: éppen Lengyelországban (de legfőképpen Gdanskban) mászkálunk. Rengeteg a turista a belvárosban (ahol mi is lakunk). Helyes, Amszterdam-szerű házakkal van tele a város, abszolút hangulatos.

A lengyel nyelv valami csodás, persze nem vagyunk jók benne... A második nyelv a német (a várost régen Danzignak hívták). A fő árucikk pedig a borostyán: nincs olyan ajándékbolt, ahol ne lenne belőle tömegesen.

Ami a közlekedést illeti, láttunk jópár lengyelt, akik vakmerő bátorsággal másztak fel-le a vasúti vágányokon...ezek szerint nemcsak nekünk nem egyértelmű a rendszer(telenség) a vonatok kiírásában.

Az ételek árfekvése egészen kellemes Svédországhoz képest. És van áfonyás tormájuk. No meg káposztás ételek minden elképzelhető kombinációban :-)

(Ja, és ingyen wifi-ről nyomulunk, egy padról, ugyanis a belvárost beszórják internettel...)

A nap lengyel szava: tak (igen)

Biciklis élet (1. rész)

Mostanában keveset buszozom - ha a (bel)városba kell mennem, inkább felpattanok a bringára, "aki" egy fekete, svéd gyártmányú Monark bicikli. Jövőbeni terveim szerint a váz színt fog váltani, lehet, hogy türkiz lesz, vagy világoszöld, vagy piros...vagy kék. Vagy ezek kombinációja :-)

Az alapfelszerelés az első és egy hátsó fémkosár, ami bevásárlásnál és könyvtárlátogatásnál is hasznos tud lenni. Aztán van fényvisszaverős citromsárga mellényem is no meg első + hátsó lámpa. A hátsó keréken van egy gyári lakat, pluszban hordok magammal 2 db U-alakú lakatot (amit nehéz levágni, lekopogom). Van egy haldokló biciklikompjúterem is (help, hogy van ez magyarul??), ami az időt és a sebességet mutatja leginkább. Már ha mutatja.

Ja, és van ülésvédő reklámhuzatom is (reklám, tehát ingyenes). Ez akkor hasznos, ha esik az eső és előzőleg nem felejtettük el felhelyezni a cuccost - ugyanis ebben az esetben nem kell a vizes ülésre cuppanni :-)

Viszont a városban ennél izgalmasabb dolgokat is találunk. Ott van pl. a néhány bicikliúton elhelyezett számláló oszlop, ami azt mutatja, hogy aznap hányan gurultak át azon a csomóponton (gyalogost nem számol, csak kerekezőt). Két ilyen oszlopot ismerünk, az egyik a már említett graffitis parkolóháznál - ez van a képen is -, a másik Södervärn-nél (az egyik legnagyobb buszpályaudvar).

Aztán ahol bicikliút van, ott természetesen a bicikliseknek külön jelzőlámpájuk van. Nyilván :-) Saját megfigyelésem szerint ezeknél is gombnyomással kell(ene) jelezni az átkelési szándékot, de valójában anélkül is váltanak - nem úgy, mint a gyalogosok jelzőlámpái.

Folyt. köv.

A nap svéd szava: cykelkorg (biciklis kosár)

Erre azért figyeljünk oda!!

...és nem véletlen a több felkiáltójel.

Ismétlem magamat:

Továbbra is kapok e-mailt olyanoktól, akik Svédországban dolgoznának, de a reális esélyek felmérése helyett tőlem várnak valamiféle személyre szabott segítséget, sőt gyakran konkrét munka- vagy szálláslehetőséget.

Ismét hangsúlyozom, hogy egy egyszerű mezei halandó vagyok és egyáltalán nem foglalkozom munkaközvetítéssel ill. az ezzel kapcsolatos ügyintézéssel. (Mint ahogy a magyar és a svéd lakosság 99%-a sem.)

Hozzáteszem: "ingyen ebéd" nincs. Svédországban sem.
És a kerítés sincs kolbászból.

Részlet egy hozzám írt levélből, Alextől:

"Hej,

Ne haragudj, hogy írok és, hogy kérdezés nélkül tegezlek. Szeretnék magyarokkal ismerkedni itt Malmöben. [...] Nemrég érkeztem ide a barátaimhoz. Természetesen ők svédek. [...] Egyenlőre (sic!) egy szót se tudok svédül. Na jó, egy párat. Persze angolul tudunk kommunikálni.

Online specialista vagyok. Azért jöttem, hogy találjak valami munkát, ugyanis az itteni és az otthoni fizetések között szakadéknyi a különbség. Szeretnék a szakmámnál maradni, de mindenki azt mondja, hogy svéd nélkül kevés az esélyem.

Koppenhágában is fogok próbálkozni, úgy tudom, oda elég az angol. Kb. 4-8 hét mire megérkezik a levél az adóhivataltól amivel majd vissza kell menjek és csak utána kapok személyit.

Lehet, hogy a barátaim el tudnak intézni addig valami alkalmi munkát... De nálam kevés optimistább ember létezik.

Ha esetleg van valami közösségi program magyaroknak, akkor szívesen venném, ha értesítenél róla. Vagy ha esetleg eszedbe jut valami ötlet vagy jótanács [...]"

Kommentjeim a kiemelt részekhez:

1. Engem nyugodtan lehet tegezni! Különben is, a svédek mindenkit tegeznek, kivéve a királyt. De Lena, a tanárnőnk elmesélte, hogy jópár éve - amikor Ausztráliában dolgozott - találkozott a királlyal és simán letegezte, mert Carl XVI Gustaf olyan laza volt, semmi formalitás, sima nadrág és pulóver volt rajta...
   
   
2. Attól még, hogy történetesen magyar vagyok, nem ismerek sok magyart Malmöben, sőt! De ha ismernék is, akkor azok az én ismerőseim és nem adom ki őket akárkinek...és nem azért, mert antiszoci vagyok. Gondolj csak bele: miért akarnának pont veled találkozni, ha nem is ismernek?...sajnálom, de legyünk reálisak. Magyarországon sem úgy ismerkedik az ember, hogy odamegy bármelyik magyarhoz, ugye? A magyar klub más dolog, de olyat meg nem ismerek és egyelőre nem is keresek.
   
   Fontos: Érdemes lélekben felkészülni arra, hogy ha az ember eldönti, hogy elköltözik egy másik országba - akármelyik országba -, az első egy-két év(!) elég kemény, több szempontból is. Pl. az otthoni család és barátok messze vannak, újak még nincsenek. (Sokan nem is bírják ki ezt a lelki vákuumot és hazamennek, visszaköltöznek.)
   
   De ezt nem biztos, hogy úgy kell ellensúlyozni, hogy kizárólag magyarokkal érintkezik az ember, hiszen akkor pl. a svéd (esetleg angol-) nyelvtanulás is meg tud rekedni és csak az elszigeteltségünket növeljük. Persze amíg nem tudunk svédül, egy svéd társaságba sem nagyon tudunk bekerülni (kicsit ördögi a kör)... Én pl. ezért örülök nagyon, hogy az osztályban nincs rajtam kívül más magyar. Beszélek én itthon E.-vel magyarul eleget :-)
   
   És ugyan jó lehet a fősulis osztályunkban spontán szerveződött spanyol- és portugálajkú "kolónia" részének lenni (brazil, kolumbiai, perui, mexikói és chilei résztvevőkkel), de pont a napokban panaszkodott nekem az egyik perui anyuka, hogy "szinte soha nincs alkalma svédül beszélni". Hiszen a suliban spanyolul beszél a többiekkel (mi, "egyéb" többiek persze nem értünk belőle egy kukkot sem...), otthon pedig dánul beszél - a dán férjével.
   
   Hát igen, ehhez kell az erőfeszítés, hogy nem mindig a legkönnyebb nyelvet választja az ember, hanem a svédet (vagy kezdetben: az angolt). Minden csak szokás kérdése. Ki kell lépni a komfortzónából, ahogy egy pszichológus mondaná.
   
   
3. Ha az ember úgy jön ki Svédországba, hogy csak itt kezdi el a nyelvtanulást, legyen jó vastag a pénztárcája, hogy meg tudjon élni legalább fél évig(!) akkor is, ha nem kap munkát. Mint már jópárszor írtam, Svédországban a svéd a hivatalos nyelv, nem az angol. Svédül egyszerűen tudni KELL és kész - különben nincs munka sem. Nem viccelek!
   
   Reális alternatíva: magyarországi intenzív svédtanfolyam, legalább fél évig. Vagy ha valaki autodidakta, akkor privát tanulás, intenzíven. Svéd tévéműsorok nézése a magyar helyett. Svéd napilapok olvasása a neten a magyar hírek helyett minden nap. Satöbbi...

Huhh...ez mégiscsak több lesz, mint amit gondoltam :-)

Akkor egyelőre ennyi, hamarosan folytatom!

Addig is egy kis ismétlés annak, akit érdekel a téma (a jobb oldali oszlopban is megtalálhatóak ezek a linkek, plusz még több is). De aki itt akar élni, dolgozni, annak szimplán kötelező olvasmány!! (Alex, ezt neked is írom...ugye meghallod?)

Ezt azért hangsúlyozom ennyire, mert sok bosszúságot és pénzt spórolsz meg, ha ezeket a tanácsokat megfogadod:

• Hol kezdjem, ha Svédországban akarok dolgozni? - Ildikó remek összefoglalója
• Beutazási és munkavállalási feltételek (Külügyminisztérium) - hivatalos infó
  
• Munka Svédországban (1. rész)
• Munka Svédországban (2. rész)
  

A nap svéd szava: plånbok (pénztárca)

Koppenhága-napok

Egy hete szinte minden napom azzal a fogadalommal végződik, hogy "na, holnap már tényleg írok a blogba...most már túl fáradt vagyok hozzá". Aztán másnap este valahogy megint ugyanaz a helyzet, ami egyrészt jó, mert azt jelenti, hogy pörögnek a napok és nem unatkozom. Az igazat megvallva kicsit unatkoznék már, mert akkor pl. lenne időm megszüntetni a hálószobai káoszt. Ugyanis a szoba még mindig úgy néz ki, mintha tegnap jöttem volna vissza Magyarországról, kb. két-három robbantott bőrönddel együtt :-)

Naszóval, Koppenhága. Augusztus legutolsó napján reggel az az ötletem támadt, hogy a kínai lányt elkísérem Kastrup-ra, a dán reptérre (ahonnan Krakkóba repült cserediákként, fél évre). Ez azért sem tűnt olyan hatalmas projektnek, mert Yali az utolsó három svéd éjszakáját a házunk vendégszobájában töltötte, szóval reggel amúgy is találkoztunk. A gondolatot tett követte és hamarosan együtt botladoztunk a 7-es busz megállója felé a két giga-bőrönddel és az egyéb "apróságokkal" (egy közepes méretű hátizsák és egy nehéz laptoptáska). És persze beszélgettünk a buszon, az Öresundståg-on (=vonat) és a reptéren is: becsekkolás előtt, után és egy kicsit a Starbucks kávézóban is. Szóval teljesen jó ötlet volt átruccanni.

...és ha már úgyis ott jártam, városnéztem is egyet (végül két nap lett belőle, ottalvás nélkül). Plusz vettem a koppenhágai Netto-ban bodzavirágos cidert és lime-os Tuborg-ot. Aztán felhívtam E.-t is, hogy van-e kedve a dán fővárosba átjönni, persze volt. Vacsoráztunk - a jól bevált vega svédasztalos helyen, a RizRaz-ban - és mivel belebotlottunk párba, kipróbáltuk a helyi ingyenes városi bicikliket. Egy 20 dán koronás érmével működnek, a végén visszajár a pénz. És tapasztalatunk szerint tömör a biciklik gumija, vagyis ráz a szerkezet rendesen, főleg a macskakövön ;) De ne szóljuk le nagyon, mert azért jól tud jönni egy ilyen járgány is. Nekünk tetszett...

Aztán úgy alakult, hogy lett egy ingyen vonatjegyem is, amit másnap fel is használtam, ismét Koppenhágába. Sok fotó is készült (biciklisek is), amik már útban vannak idefelé ;)

(Még mindig folyt. köv....csak leragad a szemem.)

A nap svéd szava: karta (térkép)

Lista, bloglista

Ismét Budapesten vagyok, ahogy a svédek mondanák "töltöm az elemeimet" - laddar mina batterier - az újabb tanév előtt. De ezt tényleg komolyan veszem. Úgyhogy - elnézést, de - leginkább csak olvasok. Éppen Kisrumpf-nál láttam, hogy bekerült az első 50-be a helyi.érték kategóriában, a korábban már említett Goldenblog-díj szavazásán. Gratula!!! És Mankának is háromszoros hurrá, ugyanezen okból kifolyólag :-)

"A kategóriában induló blogok alapvetően három csoportra oszthatók: vannak a klasszikus utazóblogok, folyamatos bejelentkezésekkel a világ különböző tájairól, vannak az "új életet kezdtünk-meglátjuk hogy alakul" típusú naplók, és persze van jópár olyan kezdeményezés, ami a lakókörnyezet ügyes-bajos dolgairól szól - legyen szó vidéki városokról vagy éppen a nyolckerről."

Közelebbről megnézve a Svédasztalt is felfedeztem a listán, izé ;) Köszönöm, köszönöm, ha valaki rám, azaz a blogra szavazott. Már ennek is nagyon örülök (az első jelölés a blog életében), szóval nem a győzelem a lényeg. ...de azért lehet szurkolni :-)

Aztán megyek és megkukkolom a "konkurenciát" is.

...és hogy mit kell tudni a verseny menetéről?

"Helyi.érték
Települési, regionális, utazási és „kiküldetési” blogok.

Nevezés: június 14. – augusztus 9.
Zsűri szavazás: augusztus 11. – augusztus 17.
Eredményhirdetés: augusztus 19.

Zsűritagok:
- The Italian Job
- Bálint Csaba, a hvg.hu videósa
- Bebesy Anna, az eduline.hu szerkesztője"

A köz véleménye

Mától egy - kéthetente frissülő - kérdés is vár az idelátogatókra (a jobb oldalsávban, a Profiladatok alatt) és szeretném, ha minél többen válaszolnának rá. Persze ettől függetlenül lehet továbbra is kommenteket írni (sőt: várom őket), de úgy vettem észre, hogy sokan "csak olvasó" üzemmódban látogatnak ide. Talán most őket is sikerül egy kis interaktivitásra rábírni :-)

Apropó, kommentek! Köszönet Idának a Királyság - a másik oldal című bejegyzéshez írt véleményéért! Azt hiszem, ezzel "a leghosszabb komment" díjat is neki ítélhetjük. Plusz azért is örülök, mert egy olyan oldalt mutatott meg, ami a svéd médiában nem túl sok teret kap. És mivel "a hír szent, a vélemény szabad", idézem:

Én ugyan 63 éves vagyok, de egyetértek a svéd fiatalság zömével, kik szerint "Le a királysággal!"

Aktív tagja vagyok a Republikanska Förening-nek, melynek célja a királyság megszüntetése. Álláspontunkat nem a királyi családban történő "hatalmas" botrányokra alapozzuk, ennél sokkal nyomósabb okokra hivatkozunk.

A királyság, mint intézmény, menthetetlenül elavult, egyetlen szerepe ma már csak arra szorítkozik, hogy a társadalom egyes rétegének egy álomvilágot képvisel, hétköznapoktól való menekülést, és a bulvárlapoknak remek bevételt. Mindezt az adófizető polgárok zsebéből kiszedve. Luxus életük visszataszító, amikor a társadalom millió gazdasági és szociális problémával küszködik. A király meg a fia a Porschejaikban furikázik, a királyné plasztikai műtétjei már számtalanok, a leányok luxusnyaralásaikat a luxus shoppingokkal váltogatják.

Mindezt végig kell néznünk, miközben mi magunk a valósággal küszködünk, millió problémával terhelve, megszorítások a munkahelyeken, mert nincs pénz, hónapokig várni a betegellátásra stb. stb...mindenki tudja, aki itt él. A királyi család parádézását egyenesen gusztustalannak találom.

Ma azt már nagyon kevesen hiszik el, hogy ez az egész cirkusz valami hasznot is hoz, azáltal, hogy reprezentálnak. Vajon hánnyal több üzlet köttetik meg, hány Jas repülővel többet tudnak eladni azért, mert a király megjelenik és kezeket ráz? Sajnos senki nem kérdezte meg, hogy én ehhez a parádéhoz hozzá akarok-e járulni a saját pénzemmel, de mint adófizető, kényszerítve vagyok.

A királyi ház megszüntetése politikailag egy kényes téma, még egyik párt sincs arra megérve, hogy ezt programjává tegye. De ez csak idő kérdése...

Neked esetleg teljesen más a véleményed? Vagy valami más már régóta kikívánkozik belőled? Remek - írj te is egy kommentet!

(A fotón: Francia Polinézia szigetei, ahol a friss házas Victoria és Daniel éppen mézesheteit tölti.)

A nap svéd szava: förening (egyesület)

Még több blog!

Technikai információk következnek időmilliomosoknak, illetve azoknak, akiknek van idejük némi plusz blogolvasásra :-)

A jobboldali menüben frissült a "Saját bloglista", mégpedig angol és svéd nyelvű blogokkal (zárójelben jelzem, ha nem magyar nyelvű a blog). Gondoltam, érdekesek lehetnek más nemzetiségű bloggerek nézőpontjai is...

Svédül tudóknak plusz egy tipp: akit esetleg még ennél is több svéd témájú blog érdekel, az kattintson ide, ahol a baloldali menüben téma szerint csoportosítva csemegézhetünk a kínálatból :-)

A nap svéd szava: inlägg (blogbejegyzés)

Még több információ...

Egy kicsit megdolgoztattam a Google-t és kiegészítettem a jobb oldali menüben található hasznos linkeket, többek között ilyesmikkel:

• Általános országinformációk


• Tények Svédországról


• Térképek


• Napkelte és napnyugta, avagy sötét ország-e Svédország?...


• Éjszakai napsütés és északi fény


• Időjárási jellemzők, ill. a mai időjárás országszerte


• Vásárlási információk

Enjoy :-)

Kártyák és egyebek

Az utóbbi napok jó sok őszi esővel voltak megöntözve...pedig jól jött volna egy kis napsütés, ha már az anyu éppen itt volt látogatóban. Azért így is elég sok helyre eljutottunk, megnéztük pl. a malmöi múzeum Nelson Mandela-kiállítását és a gazdag állatgyűjteményt is (nem is gondoltam volna, hogy élő állatok is vannak a múzeumban).

Voltunk a városi könyvtárban is, ahol éppen ENSZ-kórusnap volt...az első előadás különösen érdekes volt: négy könyvtárosnő jelbeszéddel elmutogatta egy dal szövegét. Aztán persze ettünk falafelt a Mix-ben és amikor csak lehetett, kávéztunk egy jót. Erre az is jó ürügy, hogy az Espresso House-kártyámra 10% kedvezményt kapok (ill. 20%-ot elvitel esetén).

És ha már kártya, a 2 db mágnescsíkos Skånetrafiken Rabattkort-omat (feltölthető kártya, amit busz- ill. vonatjegy vásárlásához lehet használni) lecseréltem az új Jojo-kártyára, ami modernebb, rádiós elven működik, azaz csak oda kell érinteni a leolvasóhoz és meg kell várni a pittyenést (lényegesen gyorsabban megy, mint a mágnescsíkos procedúra). Az átmeneti időszakban a régi leolvasók is működnek - amikkel egyébként elég sok a gond, ezért is értek meg a cserére, a kártyák is könnyen átmágneseződnek -, a havi bérletek cseréje pedig majd a lejáratkor történik meg. Míg eddig külön plasztiklap volt a tetszőleges összeggel feltölthető Rabattkort (új nevén Reskassa) és a havi bérlet Skånekort (új nevén: Period), ezentúl a kettő egy darab Jojo-kártyán is helyet foglalhat. A cserét hatalmas reklámkampány harangozta be, így nincs ember, aki ne tudná, hogy itt a csere ideje ;)

Egyébként érdemes tudni, hogy a Rabattkort-tal/Reskassa-val mindig 20%-kal olcsóbb a busz-/vonatjegy, mint készpénzzel fizetve. Ha legalább két felnőtt (és max. három gyerek) utazik együtt, akkor Duo/Familj jegyet érdemes kérni, ez további 10% kedvezményt jelent. Az is nagyon jó, hogy a kártyával az egész Öresund-régióba lehet jegyet venni, tehát pl. Dániába is, de a szomszédos Blekinge, Kronoberg és Halland (svéd) megyékbe is.

A nap svéd szava: tidtabell (menetrend)

Hässleholm

A héten szinte minden nap utaztam, na nem üzleti ügyben, hanem csak az utazás kedvéért (tudom, vacak nekem...), . Háromszor is voltam Hässleholmban, ami a Lund utáni vasútmegálló, azaz 40 percnyi vonatút Malmötől. Barátságos városka, csodaszép design-kultúrházzal (közvetlenül a vasútállomás mellett), ami kiállítóterem, mozi, étterem, kávézó, könyvtár, turistainformáció és - szerencsére - WC is egyben.

A turistainformáció egész Skåne-re kiterjed, sőt Svédország más tájaira is (=plusz 6 kg a válltáskámban...). A könyvtárban pedig ingyenes számítógép-terminálok vannak, ahonnan internetezni lehet. Nekem kapóra is jött, hogy rákukkanthattam a mailjeimre.

A hangulatos belvárosban találtam egy kellemes kávézót is, ahol teljesen baráti áron lehet sütiket venni (répatorta! muffin!). Az is tetszett, hogy több olyan üzlet is van a városban, ahol formatervezett ajándékokat ill. lakberendezési tárgyakat lehet vásárolni...pl. ilyen a Borett. Az anyagi csőd elkerülése érdekében inkább csak a 10-15 koronás kávéskanalak között válogattam ;)

A nap svéd szava: innerstad (belváros)

Nyári utak

Ma éjfélkor jár le a nyári kedvezményes utazási kártya - a Sommarkort - érvényessége (és épp ma olvastam az újságban, hogy itt jövő hétfőn már kezdődik is az iskola - szóval valószinűleg ezért). Nagyon jó kis találmány ez a Sommarkort: 450 koronáért - kb. 12.000 Ft - 50 egység jár; egy egységért (=kb. 230 Ft) 3 órán keresztül lehet utazni, akár oda-vissza is, egész Skåneban. Viszont csak nyáron használható a kártya, pontosabban június 15-e és augusztus 15-e között, ugyanis ilyenkor nagyon sokan külföldön nyaralnak és igy akad jócskán plusz kapacitás a buszokon/vonatokon.

Mivel anyu is meglátogatott bennünket, összesen 3 db kártyát vettünk (egyébként átruházható, de egy úton csak egy személy használhatja), de akárhogy is igyekeztünk, nem sikerült az összes egységet elhasználnunk - viszont igy is bőven megérte az árát.

A mai "last minute" programunk - és egyben a nap svéd szava :-) - a dressincykling volt - talán sinbiciklizésnek lehetne forditani. Vicces dolog: egy háromkerekű, sinen futó járgánnyal lehet erdőn-mezőn keresztülhajtani. Abszolút környezetbarát vonatozás - mozdony nélkül, emberi hajtással. Nagy ötlet! Talán Magyarországon is meg lehetne honositani, pl. a leépitett kisvasutak vonalán.