Virágokat vagy jogokat?

Magyarországon a nőnap nem nagy ünnep (hacsak ez meg nem változott az elmúlt pár év alatt). Van, ahol a férfikollégák meglepik a női szakaszt egy kis virággal, ami azért jól tud esni. Aztán az újságok is lehoznak egy-egy cikket, hogy ugye, milyen jó, hogy vannak a nők ill. néhány híres nőt is megemlítenek. És általában ennyi. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Index ma több érdekesebb cikket is lehozott, pl. a magyarországi szexizmusról és a nők helyzetéről az EU-ban.

Most egy svéd újságban - egy finn újságírónő tollából - olvasom, hogy Oroszországban a nőnap munkaszüneti nap. Tessék csak kényeztetni a nőket-asszonyokat! Csoki, virág, ilyesmi dukál. És ugyanezek az orosz nők - sokan közülük egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkeznek -, akár 5 évig is szívesen otthon maradnak a gyerekkel. Nem mintha olyan sok ideig lenne gyes, hanem mert ez "így természetes". Apa dolgozik, anya a gyerekekkel, a háztartással foglalkozik. (Közben senki nem fizet neki nyugdíjjárulékot, ugyan kit izgat ilyen apróság.)

Na de mi ezzel a gond? Anna-Lena Laurén szerint Oroszországban az egyenjogúság még csak nem is egy elérendő ideál. A kislányok legyenek édesek, a nők szépek, az anyukák pedig fontosabbak a gyerek számára, mint az apukák - ez mind olyan magától értetődő, mint hogy reggelente megreggelizünk. Egyébként is az a törekvés, hogy a nők minél tovább otthon maradjanak szülés után. És persze csak a nők...

Eközben Svédországban a nőnap nem a virágról és a kényeztetésről szól - ó nem! Ez annak az ideje, hogy az ember aktuális képet kapjon az egyenjogúság kérdéséről, esetleg elmenjen egy tüntetésre (van több is a nagyobb városokban). Én három napilapot vettem ma a kezembe, mindegyik legalább 6-8 oldalon, sokféle cikkben a nők helyzetéről szólt. Egyébként mindenféle nemzetközi mérések szerint Svédország áll a világon a legjobban az egyenjogúság kérdésében, ami a gyakorlatot illeti.

Ez nem azt jelenti, hogy minden oké, hátra lehet dőlni, hanem azt, hogy a többi országban még nagyobb hiányosságok vannak. Ezt támasztja alá a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt nyilatkozata is, aki azt állítja, tévednek azok, akik azt állítják, hogy Svédországban teljes a nemek közötti egyenlőség. Ehhez még sokat kell tenni, pl. a politikusoknak is. (Meg lehet vádolni, hogy főleg kampányszövegről van szó, de én most hiszek neki, mármint hogy ezt komolyan gondolja. Csak lássam is, hogy tesz valamit.)

És vajon hogy gondolják az utca emberei? Március elején 1015 főnek tették fel a kérdést:
Szerinted egyenjogú ország-e Svédország? ...íme a válaszok:

• IGEN: 55% (férfiak); 37% (nők), 46% (összesen) 
• NEM: 40% (férfiak); 57% (nők), 49% (összesen)
• NEM TUDOM: 4% (férfiak); 6% (nők), 5% (összesen)

 A különbség nem olyan nagy, mint gondoltam volna, de azért a férfiak többsége igen-t mondott, míg a nők többsége nem-et. Én azt mondanám, hogy maga az a tény, hogy a férfiak 40%-a elismerte, hogy van még min javítani, önmagában pozitív dolog.

A következő kérdés:
Mi a legfontosabb dolog, amit tenni kellene az egyenlőtlenség megszüntetésére?

• Szigorúbb büntetés, hogy a nők elleni erőszakot megelőzzük - 28% (férfiak); 16% (nők)
• A fizetési szintek emelése a nők által dominált szakmáknál - 27% (férfiak); 42% (nők)
• A gyes idejének egyenlő elosztása - 9% (férfiak); 10% (nők) 
• Kvóták bevezetése a munkahelyeken - 6% (férfiak); 7% (nők)
• Más - 9% (férfiak); 10% (nők)
• Nem tudom - 21% (férfiak); 14% (nők)

, azaz a nők szerint a női fizetések emelése lenne a legfontosabb - ezzel a férfiak nem igazán értenek egyet... Ami a konkrét fizetéseket illeti, egy skåne-i grafikont láttam az egyik cikkben, eszerint a férfiak 5000-13.000 koronával többet keresnek havonta, az 5000 koronás eltérés malmöi, a 13.000-es lomma-i (ez egy közismerten gazdag kisváros Malmö mellett). Átlagosan egy nő a 86%-át keresi egy férfi keresetének. Létezik egy 15:52 nevű mozgalom is, aminek a neve azt jelenti, hogy 8-17 h munkaidőt alapul véve egy nő 15:52 után ingyen dolgozik.

A gyes-ről már korábban írtam, hogy sok az otthon maradó apuka. És a minimálisan kötelező 2 hónapon túl is érdemes otthon maradniuk. Nemcsak a kisgyerekkel való kapcsolat miatt, de anyagilag is megéri: bónuszt, azaz plusz pénzt ad érte az állam. Nemrég postáztak emlékeztető leveleket azoknak, akiknek "bent maradtak" napjaik (ez nagyrészt az apukákat érinti, de van ahol az anyuka kap ilyet). Tapasztalatok szerint ez a kis buzdítás - még jóval a lejárati határidő előtt - hatásos szokott lenni, utána többen maradnak otthon.

Ami az egész egyenjogúsági témát illeti, nem csak évente egyszer kerül elő, folyamatosan szem előtt van, vita folyik róla, cikkek születnek róla, stb. Természetesen nemcsak a nők részéről, sőt, vannak bevallottan feminista férfiak is - a vezető politikusok között is.

Azt hiszem, még bőven lenne mit írnom a témában, de most ennyi. Talán folyt. köv...

Ui.: A karikatúra szövege:
- Teljes munkaidőben kellene dolgoznom!
- Miért? Nem kapsz pénzt a férjedtől?

A nap szava: jämställdhet (egyenjogúság)

Karácsony előtti ez + az

Meglepő, de egy friss közvéleménykutatás szerint 10 svédből 6 csak az utolsó héten (azaz mostanában) veszi meg a karácsonyi ajándékokat. Ennek egyik oka az ünnepek előtti fizetés, másik oka az időhiány (bár én hajlok a "halogatás" nevű emberi hajlamra is). És ha valaki az utolsó pillanatban vesz ajándékot, akkor ezek vezetik a toplistát:

1. Csokidesszert
2. Valamilyen ínyencség
3. Egy élmény (pl. fürdő, masszázs, légballonutazás...)
4. Technikai kütyü
5. Jótékony célú ajándék*

* Például lehet veszélyeztetett állatok keresztszülőjének lenni vagy afrikai falvak lakóinak kecskét venni, ezekről csinos igazolást kap az ajándékozó, amit aztán át lehet adni a célszemélynek. Mindenesetre jóval hasznosabb, mint egy nemkívánt ajándék...

No és hol szerzik be az emberek a last minute ajándékokat?

1. Üzletben
2. Interneten
3. Karácsonyi vásáron
4. Saját kezűleg készítik
5. Saját tárgyakból ajándékoznak el (kellemeset a hasznossal :-) )

Ami az üzletek karácsonyi csalogatóstratégiáját illeti, nekem a fenti Indiska-hirdetés a kedvencem, az ötlet és a színpompa miatt. Ők egyébként indiai ruhákat és mindenféle lakberendezési kiegészítőket árulnak, hasonlóan színes kivitelben.

Aztán persze minden valamirevaló étteremnek van karácsonyi svédasztala (julbord) - az általános menüről 2009-ben írtam részletesen -, sőt még az IKEA-nak is. Ugyan nem ruháztam be 99 koronát (kb. 3300 Ft), hogy leteszteljem, de a látottak alapján erősen hasonlít a többihez. Természetesen a céges karácsonyi ünnepségek is a julbord körül játszódnak, de családosan is szokás befizetni - egyébként már november óta folynak az efféle evés-ivászatok. Az étteremben julbord-ozás már az első világháború vége óta elterjedt errefelé, de a céges verzió csak az 1970-es években vált szokássá.

És ha valaki még emlékszik (vagy nem) a gävle-i óriás szalmakecske viszontagságaira, akkor ezúton tudatom mindenkivel, hogy szegény állat idén nem érte meg a karácsonyt, azaz ismét felgyújtották és december 12-én, 23:54-kor leégett. Béke poraira! A Wikipedia-n egy teljes táblázat van minden év szalmakecske-eseményéről, ebből tudom, hogy pl. 2010-ben épségben maradt (ekkor éjjel-nappal őrizték, hihetetlen), ill. 2007-ben nem volt szabotázskísérlet (plusz átitatták égésgátló folyadékkal, talán ezért nem vonzott senkit?). Különben az a jellemző, hogy a tűz martaléka lett. Van az egésznek egy "küzdelem a gonosszal" felhangja, miközben nem igazán veszi senki komolyan ezt a fajta piromániát, szóval inkább vicces hír, mint bűnügyi.

A nap svéd szava: upplevelse (élmény)

A szükséges medvecukor

Aki egy kis időt eltölt Svédországban, hamar felfedezi, hogy itt nagy kultusza van a lakrits-nak, amit mi magyarul medvecukornak nevezünk. Magyarországon nem is igen szoktam látni a boltban (bár tévedhetek is, mostanában ritkán járok arrafelé), itt viszont annyi formája és megjelenése van, hogy felsorolni is nehéz.

Alapból van ugye a csomagolt lakrits, de abból is különböző erősségűek ill. más-más gyártók termékei. Ha valaki alapból nem utasítja el ezt az ízt, annak érdemes többfélét is kipróbálnia, nagyok lehetnek a különbségek. Aztán ott van a kimért verzió, amiből magunknak lapátolunk a papírzacskóba a szupermarketben, akár vegyesen a többi cukorkával/csokival (én ez utóbbit ajánlom, mert töményen sok lehet a lakrits...én szóltam!). Sőt, maga a medvecukor is gyakran van más cukorral kombinálva, mint ahogy a fenti képen is látszik. Jó tudni, hogy ha a medvecukor nem édes, hanem sós, akkor salmiak-nak hívják, ami finnül salmiakki :-).

Amikor először láttam lakrits-os jégkrémet, szó szerint elhűltem. Azóta tudom, hogy ebből is van többféle. Persze létezik medvecukordarabokkal töltött csoki is. Na meg rágógumi is van, pl. a lakrits-málna egy szokásos kombináció. Ja, és a teát ne feledjem. Viszont a csúcs - szerintem - a medvecukor ízű snus. A snus-ről még 2008-ban írtam, ez is egy svéd specialitás.

De mindent lehet még fokozni: 2009 óta minden év áprilisában megrendezésre kerül a lakrits-fesztivál Stockholmban, előadásokkal, kóstolókkal, sőt bűvészekkel (akik eltüntetik, majd elővarázsolják a medvecukrot). Legközelebb 2013. április 20-21-én lesz ilyen fesztivál.

Könyv is jelent meg a témában, "Lakrits: egy szerelmi vallomás feketében" címmel, ami nagyon alaposan kivesézi a témát.
 
Nem tudtam, de a medvecukor alapanyaga az édesgyökér-kivonat, és gyakran az ánizsolaj is. Az édesgyökeret korábban gyógyszerként használták, az 1970-es években még lehetett kapni a svéd gyógyszertárakban. Egyes kutatások szerint rákmegelőző hatása van (legalábbis állatoknál ezt tapasztalták). Túlzott fogyasztása viszont mérgezést okozhat, olyan nem kívánt hatásokkal, mint magas vérnyomás, ödéma, káliumhiány és hormonális változások, amelyek a szervezet sószintjét befolyásolják. Általában ez enyhe tünetekkel jár, de ritka, szélsőséges esetben életveszélyes állapot is kialakulhat. Svédországban évente kb. 10 mérgezéses eset fordul elő.

Egy kis lakrits-statisztika (1991-es adatok, de szerintem ma is igaz lehet):

• Éves svédországi import:
  - 4 tonna édesgyökér
  - 267 tonna lakritskivonat
  - 5390 tonna lakritstartalmú édesség
• Éves svéd lakritsfogyasztás:
  - 1 kg / fő
• Éves lakritsfogyasztás a többi északi országban:
  - 1,5 - 2,5 kg / fő

A nap svéd szava: godis (ejtsd: gúdisz; vegyes édesség, főleg a kimérhető fajtára használják)

Malmöi szilánkok

• Tegnap este összefutottunk B.-vel, ugyanis éppen megláttuk a hátát, ahogy fordult be a lépcsőházuk felé a belvárosban (mi éppen hazafelé kerekeztünk a macskaköves utcán át - micsoda koincidencia!). Megérdeztük, szavaz-e hétvégén. A válasz: "Ááá nem, én otthon sem szavaztam, úgyhogy itthon sem fogok..." Hmmm...zseniális nyelvi megoldás a "hol-is-vagyunk-otthon?" kérdésre, hát nem? (Én egyébként ki nem hagynám a szavazást. Még egy első.)
  

• A Bookline-nél rendelt könyveim végre megérkeztek hozzám, némi konspiráció eredményeképpen, ugyanis egy általam soha nem látott malmöi férfiúnak lettek átadva. Jonas pedig - némi telefonos üldözés után, mivel kétszer kellett neki üzenetet hagynom, hogy visszahívjon - hajlandó volt átadni azokat nekem egy órája, a Hansa üzletközpontban, a Telenor üzlete előtt (ki kellett nyomoznom, hol is van ez a bolt, mert nem szoktam itt járni).

• Október végén megyünk Budapestre, megvannak a repjegyek...erre pont az előbb jött üzenet, hogy az érettségi találkozónk pont akkor lesz Miskolcon amikor mi is. Bingó :-)
  
  
• Én pedig mindjárt el a Västra Hamnen felé, ahol az ICA Maxi-ban dán påläggchoklad-ot veszek (kenyérre való csokilapok), mégpedig E. magyar kollégáinak, akik Sport szeletet és Boci csokit hoztak nekünk a messzi Magyarországról...
  
  
• Apropó, mint megtudtam, Malmöben is lehet Piros Pöttyös Túró Rudi-t venni!!! Mondjuk, hogy a hét híre ;) Na, kit érdekel, hogy hol? (Bár még nem ellenőriztem le az infót.)
  
  
• Ha már magyarok: tegnap du. egy magyar sráccal kávéztunk, aki friss malmöi létét meghazudtoló gyorsasággal talált munkát (még laknia sincs hol tulajdonképpen). A hétfői tornán pedig a helyettesítő lány elárulta, hogy az apukáját Károlynak hívják, azaz magyar, ő maga pedig mindent megért magyarul, de nem nagyon beszél, mind mondta, csak "kicsit".
  
  
• Az új félévben tegnap mentem először busszal a suliba, hát elég fura érzés volt. És azt hiszem, elszoktam a gyaloglástól amióta bringázok. Úgy éreztem magamat, mint egy partra vetett pingvin, aki nagyon lassan halad :-))

A nap svéd szava: promenad (séta)

Spotify, az új szerelem

Ha már a találmányokról volt szó, íme egy újabb, szintén a svéd kreativitás terméke. Az egész úgy kezdődött, hogy a múlt pénteki - női jellegű - kávézásunkon B. bevallotta, hogy mostanában teljesen rákattant a Spotify-ra. Hmm, ezt a nevet már hallottam, de mi is az?...

Mint kiderült, a) regisztrálni kell a neten b) le kell tölteni, majd installálni kell egy programocskát, és már indulhat is a móka. Az ember rákeres egy dalra vagy akár teljes CD-re (az adatbázis hatalmas, kb. 6 millió számból áll), és hopp: letöltés nélkül már lehet is hallgatni. A technikát "streaming"-nek nevezik, de ami a lényeg: így teljesen legálisan lehet zenét hallgatni. Természetesen a kedvenc számok listáját el lehet tárolni, így legközelebb már nem kell őket összevadászni...

Létezik ingyenes és fizetős (Premium) csomag is: az előbbinél némi reklámot (kép és hang) kell elviselni, de teljesen az elviselhetőségen belül van a mennyiségük: kb. fél-egyóránként egy nyúlfarknyi reklámszöveg a jellemző. Az utóbbinál havonta 99 koronát kell leperkálni (kb. 2500 Ft) és teljesen mentessé válunk a reklámoktól. Ugyancsak ez a csomag szükséges ahhoz, hogy a mobiltelefonon is hallgathassuk a zenét.

Oké, szuper...már csak egy "apró" bökkenő volt: meghívó kell ahhoz, hogy az ember a Spotify-on regisztrálhasson. Nos, B.-nek nincs meghívója, mert az csak a fizetős ügyfeleknek adatik meg. Úgyhogy némi sikertelen webes keresés után feltettem egy segélykérő üzenetet a WiW-re és a Facebook-ra is, ahol egy nagyon kedves ismerősöm feltett egy linket, ahol az egyik cég ingyenes meghívókat osztott ki. Bár kicsit kellett küzdenem, de végülis sikerült regisztrálni magamat :-)

Az azóta eltelt két napot kb. ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor Gombóc Artúr beszabadul a csokigyárba :-) Véget nem érő csemegézés a finomabbnál finomabb zenék között - pl. a 80-as, 90-es évek kedvencei vagy akár a legújabb CD-k - és eufória. Nem kell a CD-k cserélgetésével bajlódni ill. mp3-file-okat letölteni, az egész rendszer egyszerű, gyors, kézre álló.

A dolog szépséghibája: egyelőre csak pár országban elérhető*, pl. Magyarországon nem. (Sajnos, sajnos!) De ha valaki nagyon elszánt: a fizetős verzió ott is működik :-)

A nap svéd szava: Sverige (ejtsd: szverje - Svédország)

* Svédország, Norvégia, Finnország, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia. Még Dániában sincs. Térkép a meglévő és a tervezett Spotify-országokról itt.

Tipikus...

...svéd dolgok, mindenféle területről. Saját gyűjtés :-)

• Plakát a Komvux összes emeletén (svédül, angolul és arabul): "Akarsz-e kávéautomatát a Komvuxra? Gyere el a témában tartott értekezletre: [hely], [nap, idő]." Namármost: ha a svédeken múlik, természetesen lesz automata, nem is kérdéses. Azon csodálkozom, hogy eddig még nem merült fel a kérdés.
  
  Ezt a kiírást a főiskolán elmesélve a görög osztálytársnőm kapásból elmesélt egy rokon sztorit, aminek a kiindulópontja, hogy az egyik svéd - talán malmői? - folkhögskola-n (népfőiskola) külön emeleten vannak a svédek és a külföldiek, ugyancsak külön kávéautomatákkal. Plusz azzal a különbséggel, hogy a svédek emeletén olcsóbb volt a kávé! Diszkrimináció a javából, nemigaz? Persze ezt egy szemfüles bevándorló (azaz invandrare - nagyon fontos szó, ha az ember itt akar lakni!) észrevette és - önzetlen módon - tovább terjesztette a frissen szerzett tudását a többiek között. Így hosszú sor alakult ki a "svéd" kávéautomata előtt, valószínűleg élénk vitát generálva. Remélem, happy end lett a történet vége...
  
  
• Még egy kiírás, amit az egyik tanterem ajtaján láttam (ugyancsak Komvux): "Elkéstél. Bejutás az óra kezdetétől számított kb. 15 percen belül. Kérjük, ne zavarj bennünket!"
  


• Gustav Adolfs torg (Gusztáv Adolf tér), 2010. február. A tér közepén lévő szökőkút folyamatosan és zavartalanul üzemel, a tél dacára. Azazhogy...a medence közepén lévő, vizet felfelé lövellő szobor nagyjából felismerhetetlenné vált, mert a visszahulló vízből vastag, alaktalan páncélréteg fagyott rá. Amolyan modern szobor formája lett. Úgy látszik, az nem opció, hogy a hideg beköszöntével kikapcsolják a szökőkutat. Mindenesetre a turistáknak tetszik, előszeretettel fotózkodnak előtte ;)
  
  
• A (kanadai) angoltanárunk kérdezte, voltunk-e már svéd temetésen. (Még nem.) Mint kiderült, ő már volt és - véleménye szerint - nem is temetés-szerű esemény volt, inkább valamiféle tárgyilagos értekezletre emlékeztetett. "Egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy tényleg meghalt-e valaki..." tette hozzá némi mosollyal :-)
  
  
• Időpont az egyik rendelőintézetben, jóelőre egyeztetett napon. Maga a látogatás évi 900 korona "vizitdíj" fölött - szerencsére - ingyenes, azaz frikort-ot (ingyenes kezelésre jogosító kártyát) kap az ember. Ez a határösszeg egyébként kb. 3 látogatással érhető el, a rendelés típusától függően.
  
  Viszont egyszer úgy esett, hogy megfeledkeztem az időpontról. Másnap jöttem rá és telefonáltam, hogy sorry, kiment a fejemből, kérnék új időpontot, ha lehet. Kedvesen megnyugtattak, hogy semmi gond. No igen, viszont 2-3 nap múlva megérkezett egy 200 koronás számla (ez kb. 5000 Ft). Jogcím: "Kimaradt látogatás". Erre természetesen nem érvényes a frikort - avagy az okos más kárán tanul, én meg a sajátomon ;) Viszont öröm az ürömben, hogy lehet kérni ingyenes sms-értesítést, így most már az előző napon kapok egy emlékeztetőt az időpontról...
  
  
• Havazás, hóhelyzet. Vegyünk csak egy hólapátot, ami a kocsiba is befér, mert gyakran úgy kell kiásni szegény Saab-ot. Körtúra a közeli barkácsboltokban, nulla sikerrel. "Elfogyott", mondja minden eladó. Az egyik helyen észreveszem, hogy gyerekméretű hólapát (ami elég picike, nekünk azért nagyobb kellene) viszont van. A szaki helyesel: no igen, gyerekmunkát is be lehet vetni :-)
  
  De az mintha senkiben fel sem merülne, hogy ha már hetek óta havazik és viszik a hólapátot, mint a cukrot, akkor talán kellene még rendelni. Bár mintha valamelyik nap azt olvastam volna, hogy a gyárak nem győzik a termelést...
  
  
• Tipikus termékek a szupermarketben - némelyik ajándéknak sem rossz:
  - vékonyra szeletelt füstölt lazac
  (kenyérre való, isteni finom)
  - rénszarvas-szalámi
  - jávorszarvas-kolbász
  - fura nevű fagyasztott halak, pl. hoki, sej és kolja
  - citromos ill. uborkás majonéz...de van olajmentes majonéz is!
  - medvecukor- (azaz lakrits) ízű rágógumi
  - sokféle édes kenyér
  (aki szintén nem a rajongójuk, az osötat / osötad feliratot keresse ill. a hozzávalók között ne legyen socker vagy sirap)
  - Ballerina keksz Göteborgból
  (mentolos-csokis / narancsos-csokis / nugátos, stb. töltelékkel a két kekszlap között)
  - Marabou csokik

A nap svéd szava: påminnelse (emlékeztető)

Kedvenc íz-lelő-helyek

Itt-ott talán már tettem említést, hogy hol szeretek enni vagy kávézni Malmöben, de gondoltam, érdemes egy kis összefoglalóban - címmel, nyitvatartással, netán térképpel együtt - megemlékezni róluk. A helyi lakosokra és az erre járó turistákra is gondoltam, mert különösen a mostani zord időkben jólesik egy kis meleg - a testnek és a léleknek is (bár most már nincs annyira hideg, viszont ismét esett pár centi hó és mínusz 11 fokot ígérnek a következő napokra)...

1. Tamnack Thai - Spångatan 4
   Ez egy önkiszolgáló thai étterem a Triangeln bevásárlóközpont szomszédságában, mindig ugyanazt a 6-7 féle ételt főzik. a falon lógó menün feltüntetik azt is, hogy melyik a legcsípősebb ill. csípős és melyik nem, imígyen: starkast / stark / mild. Nagyon finoman főznek, könnyen törzsvendéggé válhatunk, ha egyszer betérünk ;)
   
   A 45 koronás árért főételt, rizst és (sima) vizet kapunk, valamint kávét (bár ez néha elfogy).
   
   Nyitvatartás:
   H-P: 11-22
   Szo: 13-22
   V: 13-21
   


2. Pizzeria Algarve - Sandbackegatan 10 C
   Malmöben eddig 3 pizzériát próbáltam, egy semmi-különöset, egy booorzalmasat, de a kedvenc pizza kétségkívül itt van (kb. 60-75 kr, típustól függően). Hatalmas a vegapizza-választékuk is, nagyon finom húsutánzattal és vegán - tejmentes - sajttal. Az árban benne van a "pizzasaláta" is, ami finom káposztasaláta.
   
   A hely a közelünkben van, Kirsebergben, a 7-es busszal a "Kirsebergs kyrka" megállónál kell leszállni, a megálló túloldalán kell egy kicsit visszagyalogolni a pizzériáig.
   
   Nyitvatartás:
   H-P: 11-22
   Szo-V: 13-22
   


3. MIX Restaurang - Bergsgatan 14
   Még júliusban - azaz most már tavaly júliusban - a Sydsvenskanban olvastam egy cikket egy fazonról, aki végigette a város összes falafelesét és szerinte a város legjobb falafelje ezen a helyen kapható. Ez nem hagyott nyugodni és el is mentem én is tesztelni...azóta törzsvendég vagyok náluk, olyannyira, hogy igyekszem hetente egyszer ott ebédelni.
   
   Egyszerűen tökéletes: ízletes falafelgolyók, friss zöldségek, finom szószok (a csípőset érdemes előre tisztázni, ha nem kérünk). Padlizsánnal együtt az igazi - szerintem -, így 35 koronába kerül, anélkül csak 25. A személyzet is jó fej, különösen az egyik jordán srác, aki mindig őszintén érdeklődik, hogy vagyunk, mi újság. Egyszer még szív alakú falafelt is kaptam tőle ;)
   
   Nyitvatartás: Nonstop
   


4. Café Basement - Långgårdsgatan 8
   Hangulatos találkahely a járda szintje alatt, a járókelők lábára láthatunk az ablakból ;) A melegebb szezonban a kiülős asztalok is üzemelnek.
   
   Isteni csokitortájuk van (kladdkaka), ami bármelyik kávéval együtt 45 kr, magában azt hiszem, 28 kr. Sört is árulnak, így kávézóként és sörözőként is felfogható. De aki éhes, annak ajánlom a hatalmas hamburgerüket (azt hiszem, bosseburger a neve), 30 dekás hússal, finom belevalókkal.
   
   Nyitvatartás:
   H-Szo: 10-22
   V: 10-15
   


5. Chokladfabriken - Möllevångsgatan 36B
   (csak egy sarokra a fentebb ajánlott Mix étteremtől)
   A volt csokigyár, ma csokimúzeum kávézója...és vessetek a mókusok elé - copyright Woody Allen -, de ide megint csak egy teszt alapján jutottam el, miszerint itt van a város legfinomabb forró csokija (varm choklad). Ráadásul csak 20 koronába kerül. És tényleg nagyon finom, igazi csokit csurgatnak a tetejére, amit vagy teljesen elkeverünk, vagy a végére hagyjuk csemegének ;)
   
   Csokizás vagy kávézás közben a pult mögötti ablakon keresztül lehet figyelni, ahogy a lányok kézműves csokit csinálnak, csomagolnak :-) Ezeket persze meg is lehet vásárolni.
   
   Nyitvatartás:
   H-P: 12-18
   Szo: 10-14
   V: Zárva

A nap svéd szava: äta ute (szó szerint "kint enni", azaz pl. étteremben)

Az én városom :-)

Talán az is érdekes lehet, hogy szombaton mit is csináltunk hármasban a városban (egy budapesti pár + én). Kb. egy héttel korábban kezdtem el levelezni velük, amikor megkérdezték, hogy milyen látnivalókat ajánlok nekik Malmöben és Koppenhágában, ugyanis csak két napra érkeznek...ami azért elég húzós, főleg ha Dániába is át akar ruccanni az ember. De igazából Malmöre sem nagyon elég ennyi idő. Aztán tisztáztuk, hogy Koppenhágába csak egy vacsorára ugranának át és egy rövidke bolyongásra, még pénteken este - ezt is tették -, aztán az egész szombat Malmöé lehet.

Végülis abban maradtunk, hogy szombaton délután megmutatom nekik a Västra Hamnen-t (ejtsd: vesztra hamnen; szó szerint: nyugati kikötő, egyébként pedig egy designházakból álló elegáns lakónegyed közvetlenül a tengerparton...írok majd még róla). És ha már ott voltunk, persze megnéztük a Turning Torso-t és a zenélő dombot is (aminek igazán adhatnának már nevet). Sőt, még egy zenélő dombot is felfedeztünk, ahol éppen a Guns N' Roses volt műsoron! Na jó, bevallom, hogy a zene a Zoli mobiltelefonjából jött, de ötletnek azért eredeti, nem?

Kipróbálásra került az Arany Vécéülőke-díjjal jutalmazott tengerparti mellékhelyiség is, amely ismét bizonyította erényeit ;) A tengerparti szeles séta után pedig mindannyiunknak jólesett egy café latte az Espresso House-ban, egy kis muffinnal gazdagítva. Majd folytattuk a városnézést a Slottsparken (ejtsd: szloccparken; kastélypark) felé véve az irányt, ahol a szélmalom előtt Zoliról készült egy remekbe szabott fotó, amin ugyan épp a szélmalomból látszik a legkevesebb :-)

A Malmöhus Slott-ba (ejtsd: malmőhűsz szlott; szó szerint: Malmöház kastély) is bekukkantottunk, a szuper ajándékbolt erősen gondolkodásba ejtette Krisztáékat, hogy vajon az otthonmaradt egyéves csemete kapjon-e valami design-játékot, pl. egy zsinóron húzható fahangyát, aminek a hátán egészen frappáns módon egy ovális fagolyó görög (gondolom, mákszem vagy ilyesmi akar lenni). Egész jól elvoltunk a sok izgalmas bigyóval, mint nagy gyerekek a játékboltban...a kastély előtt pár szép(ia) fotó is készült, kissé próbára téve Zoli - amúgy végtelen - türelmét.

Továbbhaladva a Gamla Väster (ejtsd: gamla veszter; Nyugati óváros) utcáin kavarogtunk egy picit, kibukkanva a Lilla Torg-on (ejtsd: lilla torj; Kis tér), ahol betértünk a Hedmanska gården-be (ejtsd: hédmanska górden; Hedmanska udvar), ahol a kedvenc múzeumom, a Form/Design Center található. Érdemes betervezni egy malmöi látogatásnál, mert mindig érdekes kiállítások vannak és érdekes képet kaphatunk a híres skandináv formatervezésről. "Mellesleg" pedig kicsit pihentetni lehet a városnézéstől megfáradt lábakat a kávézóban, design és lakberendezési újságokat lapozgatva (mi is pontosan ezt tettük).

Aztán a Gustav Adolfs torg-on (ejtsd: gusztáv adolfsz torj; G. A. tér) átvágva becéloztuk az egyik legötletesebb üzletet, a Designtorget-et (ejtsd: dizájntorjet; Design tér). Ez külön bejegyzést igényel, így most csak annyit jegyeznék meg, hogy Krisztáék hosszas vívódás után egy fekete cumi mellett tették le a voksukat. Igazán remélem, hogy az utód értékelte ezt a tettet, bár a szülők bevallása szerint a fő cél az, hogy lehessen vele villogni a Szent István parkban :-))

A Triangeln bevásárlóközpont közelébe érve bementünk egy thai étterembe az éhségünket csillapítani. Itt Zoli a legcsípősebb fogást még jókora adag chiliszósszal tetézte, ez - nem meglepő módon - vadul lángoló nyálkahártyát eredményezett... Majd jött a szükséges csokivásárlás a Hemköp-ben (ejtsd: hemsöp; ez az egyik szupermarketlánc neve) és eljutottunk a bevásárlós részhez, vagyis bementünk a Triangeln-be. Itt némi válogatás és minimális vásárlás után jött a hidegzuhany, ugyanis szombat lévén 5-kor lehúzták a rolót az összes boltban. A felkészületlen idegenvezető - azaz én - kapott is hideget és meleget is, persze.

Ezután Zoliék visszavonultak a szállodájukba egy kis pihenésre, hogy estefelé újult erővel vegyék be a Lilla Torg egyik éttermét, úgy hallottam, az is jól sikerült... Szóval röviden ez volt a múlt szombat története, kb. de. 10 és du. 6 óra között :-)

A nap svéd szava: toapapper (WC-papír) :-)

Pillanatképek a túloldalról

Végtelen, türkizkék tenger, ragyogó napsütés, egy kis homokzátony 3 pálmafával...ma délután ezt láttam az íróasztalomtól, egy hatalmas tévéképernyőn. Ugyanis délelőtt megérkezett a dán irodába az a vadonatúj LCD-tv, amit már be is kötöttek a számítógépes hálózatba, szóval a trópusi háttér is onnan van. Nem kispályás a készülék, 42 collos (=107 cm!) képátmérővel rendelkezik. Persze mindenki megörült, hogy végre lesz min nézni a filmeket és a focimeccseket, de a hivatalos indoklás szerint céges prezentációkat lehet majd rajta látni. Na, majd elválik ;)

A jelenlegi koppenhágai időjárás persze elég távol van az fent vázolttól. Köd, pára, eső (ill. némi hószállingózás, de semmi komoly), olyan igazi álmosító idő. Tegnap azért munka után bemerészkedtem a belvárosba - ha már itt dolgozom! -, és megint meg kellett állapítanom, hogy ez igen! Legyen bár ködszitálás vagy hideg, ez akkor is egy világváros. Nagyvárosi hangulata van, de nem kellemetlen mértékben, épp ellenkezőleg: jólesően vibrál és pezseg. Nekem egy kicsit olyan Budapest-érzést ad, ha jobban belegondolok. Mert Malmö a maga 260.000 lakosával azért mégsem egy metropolisz...

Fényképezőgéppel a kezemben már megint úgy éreztem magamat, mint a kisgyerek, aki beszabadult a játékboltba. Pedig nem voltam sok helyen, csak a Nørreport vasútállomás környékén, ez a városrész a jelenlegi kedvencem. Az esti fények egyszerűen megunhatatlanok. (És kellene egy nagyon könnyű, kicsi, de magasra kihúzható állvány, hogy igazán jó, bemozdulásmentes képeket tudjak csinálni róluk.) Az a vicces, hogy szinte lehetetlen olyan képet csinálni, amibe nem lóg be legalább egy bicikli vagy egy-két bicikliző lakos. Vagy egy tucat egyszerre! Mindenhol ott vannak, és ez jó. Bár gyalogosként néha észnél kell lenni miattuk, ugyanezen okból kifolyólag :-)

Rengeteg kávézó van errefelé (is). A legszebbek és leghangulatosabbak - szerintem - a bogcafe-k, amik kávézó + könyvesbolt keresztezésével születtek. Ilyenben még nem voltam (ami késik, nem múlik...), de tavaly évvégén a Cafe Kreutzberg teraszán fogyasztottunk el egy-egy tejeskávét. Kreutzberg egyébként egy berlini városrész és a kávézó stílusa is ennek megfelelő volt, régi fekete-fehér fotókkal a falon. A kávé pedig - a dán árszínvonalnak megfelelően - nem túl olcsó, na de egyszer-egyszer ki lehet bírni.

Plusz amikor errefelé járok, az Illum nagyáruház pékségében szoktam egy-két speciális dán péksütit is venni, amiknek ugyan nem tudom a nevét (egyszerűen rámutatok és kész), de isteni finomak. A dánok nagyon értenek a sütik és a finom, főleg barna, magos kenyerek sütéséhez, ezt garantálom. Ja, és még egy dán specialitás a kenyérre tehető vékony ét- vagy tejcsokilap, amit 20 db-os dobozokban árulnak az élelmiszerboltok. Furának fura étel (a svédeknél nincs is ilyen), na de ha arra gondolunk, a Nutellát is szoktuk kenyérre kenni, máris elnézőbbek lehetünk ;)

A nap dán szava: pålaegschokolade (ez a kenyérre rakható csokilap)