Világhódító svéd faló

Dalarna megyéből, pontosabban Nusnäs-ből származik Svédország egyik fontos jelképe, a dalahäst (szó szerint: dala-ló). Hagyományosan pirosra festik és kék-fehér stilizált mintával díszítik. Már az 1600-as években is készültek dalahäst-ek, akkoriban inkább csak fabútorok anyagmaradékából.

A Grannas Anders Olsson nevű, első "hivatalos" dalahäst-gyártó céget 1922-ben alapították, ekkor a cégalapító Anders 26 éves volt. Nyolc testvére közül két öccse, Nils és Jannes 9 ill. 7 éves volt, ők iskola után segítettek a bátyónak lovakat faragni. 1928-ban megalapították a Nils Olsson Hemslöjd-öt, a második családi vállalatot. Néhány fotó a gyártásról megtekinthető itt és itt.

Az 1939-es New York-i világkiállításon - épp a nagy gazdasági világválság és a II. világháború közötti kis időben - egy 3 méter magas, 1 tonnás dala-ló képviselte Svédországot, innentől kezdve számít az ország szimbólumának. Ugyanott kb. 1000 kg-nyi kisebb lovat adtak el az ajándékboltokban.

A világ legnagyobb dalahäst-je Avesta mellett található és 13 méter magas. 1989-ben leplezték le. Kisebb társaiból rengeteget adnak el Svédország-szerte, ez a legkeresettebb szuvenír az országba látogatók körében. Csak Nusnäs-ben évente 24 millió svéd korona (több, mint 650 millió Ft) értékben kelnek el festett falovak, amelyek között van ülő és futó is, vagy saját szöveggel feliratozott, illetve babakék és -rózsaszín is. A legkisebb dala-lovat Tomas Holst készítette, ez a parányi darab mindössze 3,7 mm magas és 3 mm hosszú :-)

Persze ha már ló, akkor legyen kövér: létezik pl. dala-jávorszarvas, dala-malac és dala-kakas is...

A nap svéd szava: hemslöjd ( (népi) iparművészet)

Egy legenda vége

Már elég régóta ment a küzdelem (sok újságfőcím szereplője volt a téma idén), de a mai napon végleg eldőlt, hogy nincs tovább. Megszűnik a Saab gyártása, bezárják a trollhätten-i gyárat, leépítik a kereskedőhálózatot és megszüntetik a márkát :-( Az anyavállalat, a General Motors kiszámítható, lassú folyamatot ígér: kifizetik a beszállítókat, és tovább biztosítják a terméktámogatást és a garanciális feltételeket az eladott autók tulajdonosainak.

A GM január óta igyekezett új tulajdonost találni a Saab számára, miközben maga is átesett egy csődeljáráson, és az is kérdésessé vált, hogy legnagyobb európai leányvállalatát, az Opelt megtarthatja-e egyáltalán. A Saab több befektető érdeklődését is felkeltette, de a Koenigsegg sportkocsigyár által vezetett konzorcium, amely a legesélyesebb vásárlójelöltnek tűnt, november végén visszalépett, így a GM potenciális vevő nélkül maradt. A hetek alatt meghirdetett újabb tenderen egy másik kis sportkocsigyár, a holland Spyker – illetve a mögötte álló orosz bank – bukkant fel, mint a Saab lehetséges megmentője, de a napokban ez a lehetőség is a kútba esett.

Az évek óta masszív veszteséggel működő svéd gyár életben tartásához euró-milliárdokra lett volna szükség, a nemrégiben az amerikai állam által megmentett General Motorsnak pedig nem áll rendelkezésére elegendő forrás.

A márkanév valószínűleg örökre eltűnik, de a GM az utolsó pillanatban még eladta a régi 9-5-ös és a modellfrissítés előtti 9-3-as gyártósorait a kínai Beijing Automotive-nak, így elképzelhető, hogy ezek a típusok más néven ugyan, de még hosszú évekig készülhetnek Kínában.

A Saab Automobile AB. 1947-ben alakult a Saab repülőgépgyár leányvállalataként (a betűszó jelentése: Svenska Aeroplan Aktiebolaget). A cég eleinte kisautók gyártásával foglalkozott, de a 80-as évek végére elsősorban jól felszerelt, és viszonylag drága középkategóriás típusokat kínált. 1989-ben vásárolta meg az autógyárat a Scania csoporttól a General Motors, de az amerikai óriásvállalat az eltelt húsz év során sem bővítette a Saab kínálatát, amely így csupán kétféle modellből állt. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a svéd autógyártó soha nem tudott stabilan nyereségessé válni.

Szomorú látni, hogyan múlik el a világ dicsősége. Eközben a mi autónk (ami június óta egy "mezei" Saab 9-3-as) behavazva áll a ház előtt és nem is sejti, hogy valahol, nem is olyan messze ilyenek történnek. Eszembe jut az egyik svédországi ismerősünk mondása - aki maga is nagy Saab-rajongó -, hogy "ne felejtsétek el, hogy minden kalácsban van mazsola, és ez a mazsola a Saab..."

A cég weboldala ma még büszkén hirdeti: Egy név. Két cég.

A nap svéd szava: aktiebolag (részvénytársaság)

Kis hírek, nagy válság

Alapvetően nem szeretek negatív lenni (persze ez nem jelenti, hogy soha nem szoktam...) és ezt a bejegyzést sem ennek jegyében írom. Csak egy kis információ "északról", ahonnan - tudom - kevés hír jut el a magyar médiába. Ugyanis a jelenlegi világválságnak nevezett jelenség természetesen Svédországot sem kíméli.

Az újságok címlapján gyakran jelennek meg hírek nagy (és nagyon nagy, esetenként akár többezres) elbocsátásokról. Klasszikus példa az autóipar, ennek megfelelően Svédország két - eddigi - büszkesége, a Volvo és a Saab sem úszta meg, az utóbbi termelésének leállítására is kényszerült februárban és bezárás is fenyegeti (állandóan napirenden van, hogy kap-e az államtól további támogatást avagy nem - a jelenlegi álláspont szerint nem). Nagy port kavart fel az elmúlt héten, hogy a Volvonál annak ellenére emelni akarták a menedzserek fizetését, hogy ilyen siralmas a helyzet (7700 ember elbocsátása van folyamatban, csak Svédországban). Az indok: a főnökök különben elmennek más cégekhez (!). A tervezetet a miniszterelnök is nagyon erősen bírálta, végül - valószínűleg ezek hatására - nem lett belőle semmi.

Kapcsolódó hír: az egyik legnagyobb szakszervezet (IF Metall) - nagy megdöbbenésre - a múlt héten egyezett bele, hogy a tagjai fizetését válsághelyzet esetén 20%-kal csökkenteni lehessen, ilyen döntésre eddig nem volt példa. Más szakszervezetek úgy gondolják, hogy ez nem megoldás, mert még ezután is csődbe mehet egy cég, viszont a csökkentett bérű dolgozók kisebb munkanélküli segélyt, kevesebb táppénzt és - ha valaha megérik a cégnél - kevesebb nyugdíjat is kapnak majd. Ugyanez a szakszervezet megemeli a dolgozók által havonta fizetendő munkanélküli járulék díját, mondván, hogy nem ilyen tömeges elbocsátás esetére voltak a díjak tervezve (ami tulajdonképpen hihető is).

Szóval akinek van állása, az egyre jobban értékeli, aki pedig elvesztette, az a pillanatnyilag igencsak leszűkült munkaerőpiacon próbál szerencsét. A munkanélküli segély (A-Kassa a neve az intézménynek) itt legkorábban egyéves munkaviszony után jár, de csakis akkor, ha ezalatt a munkanélküli járulékot - ami önkéntes, nem kötelező - rendesen fizette a munkavállaló. Nem csoda, ha az utóbbi időkben sokan léptek be az A-Kassákba, habár gyors gyógyírt semmi esetre sem jelent, épp az egyéves fizetési kötelezettség miatt.

A nap svéd szava: lågkonjunktur (dekonjunktúra, szép magyar szóval...)

Lakásügyek

Szerencsésen túlvagyunk a február 17-én, amit nagyon vártunk, mert aznap kaptuk meg az új (azaz nekünk új, de igazából használt) malmöi lakásunk kulcsait. Még tavaly decemberben találtuk a lakáshirdetést a neten és úgy találtuk, hogy megfelel a kívánságainknak: nem túl kicsi lakás, zöldövezetben van (egy nagy park közvetlenül a szomszédban), jó a közlekedés, és főleg: van erkély és fürdőkád is, amik az én mániáim :-) December 19-én néztük meg a lakást és dec. 26-án(!) kötöttük meg az adásvételi szerződést az ingatlanközvetítő irodájában. Egyébiránt nem költöttünk sokat a karácsonyi ajándékokra ;)

Szóval még az évvégi ünnepek előtt/között belevágtunk a hitelügyintézésbe és mindenbe, ami ezzel jár. Mondjuk ha valaki itt lakást akar venni némi hitellel, kell hozzá háttér, leginkább a stabil munkahely igazolása az elvárt. De ha ez megvan, akkor a magyar viszonyokhoz képest elenyésző macerával lehet ügyintézni. Pl. nem kell a földhivatalba tulajdoni lapokért rohangálni - sőt, ilyennel, hogy földhivatal, egyáltalán nem is találkoztunk. Továbbmegyek: nem kell se ügyvéd, se közjegyző (hihetetlen, ugye?). Sok mindent az ingatlanközvetítő intéz: szerződés előkészítése, válaszok adása a felmerülő kérdéseinkre, kapcsolat a házzal - ahonnan engedélyt kellett kapnunk, hogy beköltözhessünk -, sőt hitelajánlatot is adott, bár végül nem attól a banktól vettünk fel hitelt.

Több banktól kértünk ajánlatot, itt ezt "hitelígéretnek" - lånelöfte - nevezik, azaz a bank papíron ígéretet tesz, hogy tényleg ad nekünk hitelt és mekkora összegben (ez az ígéret 6 hónapig érvényes). Érdemes ezt mihamarabb elintézni és már ennek birtokában lakásnézőbe menni, mert ez bizonyítja a komolyságunkat - és hogy tényleg kapunk hitelt -, plusz még időt is spórolunk vele. Ebből következik, hogy simán kimarad az értékbecslés és az ennek eredményére való várakozás is. Szimplán kiszámoljuk magunknak, hogy mennyink van, meddig nyújtózkodhatunk és a legtöbb bank weboldalán van valamilyen ügyes kis hitelkalkulátor, amiből saccolhatunk, melyik összeg milyen részletekkel fog járni (kb.). Ennek megfelelően töltöttük ki mi is a lånelöfte-igénylési kérelmünket. És ha már megvan, hogy melyik bank a legszimpatikusabb, akkor el kell dönteni a részleteket is, időpontot kell kérni tőlük, majd be kell menni a bankba aláírni (azt már korábban meg kellett jelölni, hogy melyik napon utaljanak). Kész. Az egész procedúra akár rövidebb, mint egy hét alatt is lebonyolódhat, pl. ha nem kell az eladó kiköltözésére várni (lånelöfte-t az interneten is lehet kérni, sőt leginkább ott).

A svéd lakáshitel-kamatok most a gazdasági válság (ill. a válság miatti többszöri alapkamat-csökkentés) miatt történelmileg alacsony szinten vannak, most éppen 2,5-3,5% között, a lekötéstől - és persze a banktól - függően. Ez viszont láthatóan élénkítőleg hat a lelassult svéd lakáspiacra mostanában.

Szóval az eheti legfőbb "szabadidős" programjaink: csomagolás és költözködés...

A nap svéd szava: bolån (lakáshitel)

Korona vagy euró?

A gazdasági válság hatása, hogy egyre gyakrabban merül fel a kérdés: jó-e Svédországnak a svéd korona - vagy inkább jobb lenne az euró? A témában 6 éve volt népszavazás, és a svédek többsége akkor a nem-re voksolt. Viszont a szakértőktől mostanában leginkább olyan véleményeket lehet olvasni, miszerint az akkori érvek már nem állják meg a helyüket és ma jobban járna az ország az európai pénzzel, pl. stabilabb, kiszámíthatóbb lenne a gazdasági élet. Persze ez még egy hosszú csata lesz (ha lesz egyáltalán...), aminek közel sem egyértelmű a kimenetele.

Így vagy úgy, 2009. január 1-től Höganäs az első "Eurocity" (euró-város) Svédországban, ami azt jelenti, hogy

• az árakat koronában és euróban is kiírják
• az üzletek eurót is elfogadnak, euróban is visszaadnak
• az ATM-ek koronát és eurót is adnak
• a városnak saját, hetente változó euróárfolyama van
• a város euróban számláz, ha valamelyik cég/magánszemély ezt kéri

Höganäs egyébként egy 13.000 fős dél-svéd város, ami leginkább az ott gyártott "Höganäs" kerámiáiról híres.*

De pont tegnap vettem ki pénzt (Eskilstunában) az ATM-ből és annál az automatánál (mert eddig még nem találkoztam ilyennel) választhattam volna eurót is. Magyarországon csak egy ilyenről tudok: Budapesten, a Vörösmarty téren az OTP-nek van ilyen forintos + eurós ATM-je...ha ez még mindig igaz.

A nap svéd szava: minneslapp (bizonylat az ATM-es pénzfelvételről)

* most olvasom, hogy a gyár sajnos pont 2008-ban befejezte a svédországi gyártást és külföldre helyezte ki a gyárat (főleg Thaiföld, Srí Lanka)...

Füstölgés nélkül

Nekem is feltűnt, hogy a svédek között közel sincs annyi dohányos, mint pl. Magyarországon (hogy Bulgáriát vagy Görögországot ne is említsük). A múltkor pl. direkt figyeltem a vonatra várakozókat, és a kb. 80 emberből, akikkel egy peronon voltam, egy sem cigarettázott. Senki. Az utcán sem szokott olyan élményem lenni, hogy utálom az előttem menőt, hogy szívhatom a füstjét. (Bezzeg Budapesten…)

Aki Svédországban mégis nikotinfüggő - és naná, hogy itt is vannak ilyenek! - , az inkább a snus-re (ejtsd : sznűsz) esküszik, amit a szájban kell tartani, egész pontosan a (létező vagy nemlétező) bajusz alatti helyen, az első fogak fölé felhelyezve. Nem rágják, csak a szájban tartják. Mivel az ínyen keresztül szívódik fel a nikotin, így a snus nem okoz tüdőrákot. Európában a svéd férfiak között a legalacsonyabb a tüdőrákosok aránya, ez kétségtelenül a snus-nek köszönhető. Arról viszont megoszlanak a tudományos vélemények, hogy egyéb kockázatot jelent-e a fogyasztása. Korábban rá volt írva a csomagolására, hogy rákot okozhat, de ezt nem tudták bizonyítani, így lecserélték egy "Rossz hatással lehet az egészségre" címkére.

Kétféle formátumban lehet kapni: filter nélkül, szabadon adagolható-morzsolható kiszerelésben (lössnus) és porciózott csomagocskákkal (portionssnus). A profibbak a lös-re esküsznek. Általában a szupermarketek pénztárai mellett, de mindenképpen hűtőben kell keresni, lapos kerek dobozban árulják. Ha valaki netán ki akarná próbálni…

Amikor Svédországban 2005-ben bevezették az éttermekben és egyéb nyilvános – beltéri – helyeken a dohányzási tilalmat, ekkor erősen megugrott a snus-t fogyasztók száma. Gyakorlottak már messziről látják, hogy valaki snus-özik (de én pl. nem szúrom ki, szóval elég diszkrét dolog tud lenni.) A magam részéről teljesen a snus pártján vagyok (bár nem vagyok fogyasztó). Ugyanis hatalmas előnye, hogy se szaga, se füstje. Ha az illető a saját egészségét akarja rongálni, megteheti úgy, hogy nem kényszeríti rá másra is a mellékhatásokat. "Passzív snus-özés" egyszerűen nem létezik :-)

Ugyan az Európai Unió Svédország belépésekor nem fogadta tárt karokkal a snus-t – konkrétan először betiltották -, de a svédek kiharcolták maguknak a snus-höz való jogot, de nem exportálhatják az EU-n belül. (Norvégiában engedélyezett még az árusítása, máshol nem.) Viszont az USA-ban is elterjedt, többmillióan fogyasztják. Az egy főre eső fogyasztás továbbra is Svédországban a legnagyobb, kb. egymillió svéd fogyaszt snus-t. Négyötödük férfi, ahogy tegnap reggel olvastam az újságban, ahol az egyik snus-gyártó cég vezetője azt is mondta, hogy "gazdasági válság idején az utolsó dolog, amiről az emberek lemondanak, a kávé, a csokoládé és a dohány".

A nap svéd szava: undersökning (kutatás)