Az Öresund-hídról már többször írtam, hogy milyen szuperül összeköti Malmöt (Svédország) Koppenhágával (Dánia). Azt is megemlítettem, hogy a híd egy ponton szintet vált és átmegy alagútba. Erre leginkább azért van szükség, mert a dán oldalon épp a tengerparton van a Kastrup nemzetközi repülőtér, amelyhez nem passzoltak a magas hídpillérek, biztonsági szempontból. És ha már a hídpillérekről van szó, az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy 204 méter magasak, ezzel Svédország legmagasabb építményei - a Turning Torso is "csak" 190 méterre nőtt.Visszatérve az alagútra, ehhez kellett egy mesterséges szigetet építeni. Ugyan épp a közvetlen közelben volt egy nagyobb sziget (Saltholm, azaz Só-sziget), de ez nem jöhetett szóba, mert természetvédelmi terület, gazdag növény- és állatvilággal. Szóval csináltak mellette egy új szigetet (Peberholm, vagyis stílszerűen Bors-sziget), aminek a mérete kb. 4 x 0,4 km és Dániához tartozik, innen a dán név is.
A sziget anyaga a tengerfenékről kotort homok, kő, agyag és mész, a szigetet pedig kétmillió köbméter fekete gránit veszi körül. Kezdetben nem volt ez egy barátságos hely...de az évek során belakták a növények és egyre több állat is, most már többszáz fajról van szó. Minden évben lajstromba veszik őket - már amit megtalálnak :-) -, és örvendetes módon több ritka faj is megjelent, pl. egy mérgező pók (ami a szakértők szerint nem is veszélyes).
Ami még érdekesség, hogy bár a sziget a nagyközönségtől el van zárva, mégis évente 8 tonna szemetet szednek össze róla. Ezeket a kedves utazóközönség hajigálja ki a vonatból és más járművekből, szóval a hídról. (Vajon mi lehet a vízben és a tengerfenéken?...)
A nap svéd szava: spindel (pók)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése