2009. november 15., vasárnap

Dühös cetlik

"Mosd ki magad után a mosógép mosószeres rekeszét!
Margareta Persson, a lakásszövetkezet helyettes szóvivője"


Ez a kézzel írott üzenet várt egy borítékból tépett cetlin a legutóbbi nagymosás alkalmával. És hogy le ne maradjak róla, az éppen még működő szárítószoba ajtajába volt betűzve.

Nem túlzok, szívdobogást kaptam az elhagyatott pincefolyosón - hiába, az elmúlt egy évben megúsztam arga lapp nélkül ("mérges lap", de akár nevezhetnénk sárga lapnak is, a focinyelvből kölcsönözve). Bár olvastam a havi hírlevélben, hogy létezik egy "mosókonyha-kommandó" (nemröhög!), ami szúrópróbaszerűen ellenőrzi a helyiség tisztasági állapotát. Mert mosás-szárítás után takarítani kell: sepregetés, felmosás...és hát a mosószeres rekeszek sem maradhatnak ki. Most ezek szerint itt volt a kommandó - egy határozott nyugdíjas néni személyében - és bűnösnek talált.

A biztonság kedvéért még a műanyag kefe is oda volt készítve az egyik (a bűnös?) mosógép tetejére. Odahajoltam, és közelről szemügyre vettem a mosószeres rekesz belsejét. Egy árva kosz nem sok, annyit sem találtam rajta. Mosószermaradványt is csak egy mikronnyit (rég odakövültet, leszedhetetlent). De persze engedelmesen csiszatoltam rajta néhányat. Esküszöm, nem lett jobb, sőt talán egy kicsit romlott is az állapota ;)

Tudni kell, hogy a cetlizés nagy nemzeti sport errefelé. A svédek ugyanis nem üvöltik el magukat a munkahelyen (sem), hogy "már megint melyik barom ette meg a gyümölcsjoghurtomat a hűtőből?" vagy "lányok, cseverésszetek már halkabban, az isten áldjon meg benneteket"

Nem.

Ehelyett a következő folyamat indul be:

  1. dühös cetlit megír, gyakran novellányi terjedelemben

  2. cetlit kihelyez

  3. hatást figyel

  4. ha szükséges, újabb, erőteljesebb cetlit megfogalmaz

  5. ld. az első ponttal kezdve
A téma természetesen nagyon hálás, már gyűjteményes könyvet is láttam belőle. Most egy erre szakosodott weboldalról csemegézek:
És végül egy érzékletes rajzos üzenet:


A nap svéd szava: mugg (bögre)

6 megjegyzés:

Manka írta...

A kutyáson jót nevettem :))

Venator írta...

Jópofa. :) Arról már nem is beszélve, hogy szólni amúgy sem mernek semmiért, még csak megkérni sem. Legalább is itt.

kisrumpf írta...

Ó, kultúrország, szeretem :-) Én a kínaiaknak hagytam illatos levélkét a postaládájukban, a kertbe lehajított csikkről. Hatott. Igaz, megfenyegettem őket a háziurukkal :-)

De biztosan te voltál a hanyag, aki nem mosta ki a mosószeres rekeszt? Más is használja a mosókonyhát, nem?

Szabó Ildi írta...

Nálunk a széthagyott kávéscsészék adnak állandóan okot a cetlizésre.
" a bögrének nincs lába, nem tud járni magától."stb.
Vannak azonban ennél rosszabb indulatú cetlizések is, személyre szólóan és persze névtelenül.
Egy kollegám a fakkjában ezt találta " go home"

Rita írta...

Ó, ez annyira kedvesen svédes! Csakhogy el ne felejtsd, hogy a Nagy Testvér országában vagy, és ö mindig résen van! Ezt nagyon szerettem. Emiatt, ha a tiltakozó gyerek szájába kellett a keserü gyógyszert benyomni, elötte gondosan behúztuk a függönyt. Ki tudja ki, mikor, és miért akar feljelenteni a gyermekvédelmiseknél.

Emőke írta...

Kisrumpf: Igen, más is használja a mosókonyhát, de abban az időintervallumban mi voltunk beírva, és ez természetesen látszott is (a mosó- ill. szárítóajtóra rakható kis lakat száma = a mi lakásunk száma).

Szóval lehet, hogy előttünk valaki "gondatlan", de azt adott pillanatban mi vagyunk a felelősök... Komolyan le van ez szabályozva, kérem szépen :-)

Egyébként régebben írtam a mosási rendszerről, elsőre nagyon fura és nekünk idegen, de persze meg lehet szokni.

Mindenesetre Budapesten ott van a jó kis Candy mosógépem, ami ha itt lenne, nem lennének ilyen problémák. Így viszont van miről írnom :-)))