Ara, Ariel, Enis, Helle, Hoa, Joy, Kit, Lo, Mio, Pell, Raja, Sol, Tiger, Torild, Vide...Ezek mind olyan, Svédországban elfogadott keresztnevek, amelyeket kisfiúk és kislányok is kaphatnak, vagyis nemsemlegesek. Nem egy-egy különcködő szülő döntéséről van szó, hanem egyre többen keresgélnek ilyen nevek között, amelyekből jelenleg 170 van. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy így akarnak biztosra menni a születés előtt, amíg nem biztosak benne, hogy a leendő utód fiú avagy lány :-) Valójában az van a háttérben, hogy ezek a szülők úgy gondolják, nem az számít, hogy valaki fiúnak vagy lánynak született-e, hanem az egyénisége, a személyisége. Olvastam olyan cikket is, ahol az anyuka konkrétan bevallotta, hogy nem szokta elárulni másoknak, hogy kisfia van-e vagy kislánya, pl. hogy ne ez alapján ítéljék meg. Kissé(?) extrém gondolkodásra utal, de korántsem egyedülálló az eset.
A témához azt hiszem, eléggé kapcsolódik az új és nagyon sokat vitatott E/3 személyes névmás megjelenése is. A svéd nyelvben eredetileg létező hímnemű "ő" a han, míg a nőnemű megfelelője a hon (ejtsd: hun). Ez magyarul szimplán csak "ő" mindkét esetben, így mi már ennyivel előrébb járunk, de tényleg. Mondhatni mázlink van a magyar nyelvvel. Emiatt viszont kicsit nehezebb érzékeltetni a dolgot, de sokat segít a megértésben, ha tudunk pl. angolul vagy németül valamennyit.
Visszatérve a svéd verzióra, a han és hon használata sokszor problémás, hiszen pl. ha olyasvalakire hivatkozunk, aki férfi vagy nő (ill. fiú vagy lány) is lehet, akkor általában a nehézkes han/hon hivatkozás jelenik meg. Aztán ott vannak azok, akik sem férfinak, sem nőnek nem érzik magukat, vagy éppen mindkettőnek (és itt is higgyük el, nem egy-két emberről van szó). Vagy egyszerűen az egyenjogúság nevében sokan szeretnének olyan személyes névmást alkalmazni, amely mindenkire illik. Erre találták ki a "nemsemleges ő"-t, a hen-t (a finnből kölcsönözve: hän), amely csak 2009-ben került be a Nemzeti Enciklopédiába, mint új szó, bár javaslatként már 1966-ban és 1994-ben is felmerült egy-egy újságcikkben.
Rengeteg vita, elemzés, újságcikk és riport született már - és születik - a hen-ről. Problémás pl. a ragozása is, nem is igazán ajánlott ragozni. Egyes újságok lelkesen használják, míg mások tudatosan és határozottan kerülik a szó használatát, pl. a Dagens Nyheter - netes verzió: DN.se -, a főszerkesztő 2012 szeptemberi utasításának értelmében. Egy forradalmi lelkületű újságíró és programozó erre válaszul létrehozta a DHEN.se weboldalt, amely úgy nézett ki, mint a DN.se, csak az összes han és hon ki lett cserélve hen-re. Ezután rendőrségi feljelentés, majd annak a visszavonása következett. Ugyancsak idén januárban megjelent az első olyan gyerekkönyv Kivi och Monsterhund (Kivi és Szörnykutya) címmel, amely kizárólag hen-t használ a han és hon helyett, vagyis pl. Kiviről nem is tudjuk meg, hogy kisfiú-e vagy kislány. Természetesen nagy vitákat váltott ki a könyv és ezáltal híressé is vált...
A magam részéről nyitott vagyok, de egyelőre csak kevés helyen találkoztam a hen alkalmazásával. Amikor éppen rátalálok egy újságcikkben, meg is szoktam lepődni :-) Szóval kell még egy kis idő, hogy általánossá váljon, ha az lesz egyáltalán. Tippem szerint nagy rá az esély.
És végül aki úgy érzi, hogy már eleget tud a témáról, az akár egy tesztet is megcsinálhat :-)
A nap svéd szava: jämställdhet (egyenjogúság)
2 megjegyzés:
Èrdekes dolog ez az egyenjogúság - pláne a nevek és a henek terén. Megnéztem magamnak ezt a névlistát amit belinkeltél és elgondolkodtam azon, hogy hogyan kerülhetett az Ibrahim, az Abdul és a Hassan a nemsemleges nevek listájára, illetve hogy mennyire semleges nevek ezek (összehasonlítva mondjuk a a Francisszel vagy a Kimmel).
Azon is elgondolkodtam, hogy hogyan magyarázod el egy nemsemleges neveltetésben felnôtt kislánynak vagy kisfiúnak, hogy miért van külön fiú és lány WC (ehm, mihelyst elhagyja az ember a kis Svéciát, szembekerül ezzel az élethelyzettel is :) )és hogy Kimnek miért épp a fiú WC-t kell használnia, mig az ikertesòja Francis bemehet a lányosba...Csak hogy földhözragadt példákkal éljünk :)
Amúgy a nemsemlegesség mint ötlet zseniális dolog, csak nem vagyok benne biztos hogy a gyereknevelésben van a legnagyobb haszna ennek.
Az biztos, hogy vannak kérdőjelek, pl. a belinkelt cikk szerint néhány éve a Skatteverket engedélyezte, hogy egy nőt Elvis-nek hívjanak, egy férfit pedig Nordfront-nak (Északi Front). De adhatjuk a bájos Metallica vagy Liverpool neveket is gyermekünknek :-) És az Abdul és a Hassan nekem is egy rejtély...
Mondjuk szerintem ha egy gyerek kicsit is beszédes korszakába érkezik, sok mindent meg lehet magyarázni neki, hiszen más országokban sok más dologban is alkalmazkodni kell. És egyelőre Svédországban sem minden toalett koedukált (ld. pl. IKEA).
Megjegyzés küldése