Egyedi darab

Mármint a biciklim, a mellékelt díszítéssel :-) Egyébként nem én találtam ki, sok hasonló fut a városban. A virágok kimondottan praktikusak, amikor egy sokelemű biciklitárolóban kell kiszúrni a sajátomat. Sőt, a fehéres fürtöt kifejezetten biciklikormányra árulták (Koppenhágában találtam egy boltban). Már többen is kifejezték tetszésüket a dekorációt látva.

Talán már írtam, hogy egy igazi Monark mormorscykel-ről van szó (szó szerint: "nagymamabicikli"). Igazi hűséges társ, már sok mindent megéltünk együtt ez alatt a pár hónap alatt is. Pl. még nyáron lerepültem róla (csak a fél fogamat hagytam ott), teljesen a saját hibámból. Azóta az első kosaram kicsit érdekes alakú. De egy kosár nekem smafu, van egy hátsó kosaram is (és ha kell, még egy haramdikat is fel tudok tenni). Egy-egy bevásárlás után remek látvány vagyok felcuccolva...

Esténként magamra öltöm a fényvisszaverős mellényt is, mert fő a láthatóság. Persze a lámpákat is használom, sok malmöi biciklissel ellentétben.

És amíg tavaly télen csodálattal vegyes borzadással néztem a bringásokat, most komolyan gondolkozom, hogy biciklizzek-e télen is. Mert legyen bármilyen szélvihar (és ez nem ritka itt), egy-két km után nagyon melegem lesz. És ellenkező esetben nagyon meg fogom érezni a tekerés hiányát. Éljen az aktív élet!

Apropó szél: valaki magyarázza már meg, hogy miért mindig ellenszélben tekerek? Akár a suliba megyek, akár hazafelé jövök. Murphy törvénye és kész?...

A nap svéd szava: korg (kosár)

Levelezés, tegnapról...

Szia Emőke,

Nem tudod, hogy tudnám kideríteni, hogy a király itt volt-e Malmöben ma?

Képzeld, amikor jöttem dolgozni, kicsivel 8 után, 3 autó állt a Stortorget-en. Amolyan diplomata-autók. De nem volt felhajtás meg ilyesmi, csak éppen a sofőrök készültek beülni a kocsiba. Éppen amikor elhajtottam mellettük, kinyílt az épület ajtaja és 3 pasi lépett ki. Amikor visszanéztem, az egyik pont olyannak tűnt mint a király. De mivel nem volt felhajtás, meg lezárás, meg kutyafüle... ezért nem vagyok benne biztos.

Az jutott eszembe, hogy múltkor jöttem vissza Ferihegy 2A-ról, és még a járdára sem engedtek fel (konkrétan rám morgott egy félszekrény), mert éppen valakit vártak. Ehhez képest - ha igaz, hogy a király volt itt - a biciklisek úgy húztak el a kocsik mellett, mint annak a legtermészetesebb rendje. Végülis munkanap van, nem?

Puszi nektek!
A.

- - -

Szia,

Hát, lehet, hogy beletrafáltál...nézd csak, mit találtam mára:

http://www.sydsvenskan.se/sverige/article1271741/Kunglig-yra-i-Helsingborg.html

(a cikk szerint az egész királyi család Helsigborgba hivatalos október 20-án, a Bernadotte-dinasztia 200 éves évfordulójának apropóján)

És ha már Helsingborgba mennek, akkor Malmö sincs messze, ugyebár :-))

Na, gyorsan kinyomoztam? ;)

Puszi,
Emőke

.......

Aztán a mai folyomány:

........

Szia,

Ma reggel mondtak a tévében, hogy ma a lund-i gyerekkórhazban van a királyné, Sylvia...ha netán megint "arrafelé járnál" :-)

Szió,
Emőke
- - -

Lundban kedden voltam... akkor nem járt arrafelé senki híresség... Na, de majd jól nyitva tartom a szememet.

Üdv

A.

. . . . .
. . . . .

Ui.: Ma reggel a főiskolai étterem pénztárosa név szerint szólított...már éppen tűnődni kezdtem, ugyan honnan is tudhatja, de rögtön megadta a választ is: "Láttalak tegnap az újságban! Mondtam is, hogy én ismerem ezt a lányt!"...

E. pedig azzal fogadott itthon, hogy "valaki kivágta és bedobta a cikket hozzánk...biztos egy rajongód..." (Tipikus svéd megoldás.)

A cikk egyébként a tegnapi Metro újságban jelent meg (4. oldal) és két mondatomat is idézik, plusz a fényképem is szerepel. A táncos tornára jött egy riporter és egy fotós és mindenféléket kérdeztek az egésszel kapcsolatban (na és a fotóst véletlenül Kingának hívják és magyar származású lengyel). No de ez már egész régen volt - talán másfél hónapja? - és már majdnem letettünk róla, hogy egyáltalán nyomtatásba kerül az egész.

Hogy is mondják? Mindenki híres lehet öt percre :-)

Import - 2. rész

Korábban már írtam erről, de most friss hírem van: Ma déli 12 órakor hallható az „Import – magazin a világ körül” című műsor második adása az Intro Rádión.

Szeifert Nati vezetésével most is rengeteg érdekességről beszélgettünk páran, külföldön élő magyarok, bloggerek. Az első adáshoz képest kicsit változott a társaság. Néhányan éppen nem értek rá, viszont új tudósítókkal is bővültünk - Németországból, Indonéziából és a Maldív-szigetekről.

S ha valaki elszalasztaná a mai adást:
Az Import minden kedden budapesti idő szerint
déli 12 órakor hallható, illetve vasárnaponként az ismétlő blokkban.

Az Intro Rádió műsorrendje itt elérhető.
Az Import-ban megszólaló hazánkfiairól pedig itt lehet többet megtudni.
Ugyanezen az oldalon pár fotó, videó is illusztrálja a legújabb adás témáit :-)

A nap svéd szava: pratglad (beszédes, beszélni kedvelő)

Madárlátta, mind megette :-)

Meggyónom, hogy egyszerűen nem tudtam ellenállni...tegnap este az ICA Maxi-ban muszáj volt lefényképeznem ezt a miniatűr csodát - íme, ő az (a tetőn a felirat: Välkommen, azaz kb.: üdvözlünk/isten hozott). Nos, vakmerő tettemnek meg is lett a büntetése: az éppen arrajáró eladófiú zord arccal tudatta velem, miszerint tilos az üzletben fotózni, idézem: "az eladók integritásának védelme érdekében". Öööö, akkor ez azt jelenti, hogy az eladókat tilos lefényképeznem? - érdeklődtem ártatlanul. Nem, ez általában vonatkozik az egész üzletre. (Na akkor most fejtse meg az előző mondatot, aki tudja.)

De félre a huzavonát, vegyük szemügyre magát az építményt...amiről a fentiek miatt sajnos csak egy fotót sikerült lőnöm. Nem, nem babaház és nem szobadísz - bár az utóbbinak is beillik igényes megmunkálásával.

Szabad a gazda? Ez kérem egy exkluzív, svéd stílusú madáretető :-) A tetőszerkezet túloldala zsanérral felnyitható, a magok beönthetőek - alul pedig az erre szolgáló lyukakon kizúdulnak, majd a ház "kerítése" megakasztja őket. Az ebéd tálalva, jó étvágyat!

Aki ilyet szeretne a kertjébe, az 129 korona leszurkolása után (kb. 3800 Ft) már viheti is...de kis nézelődés után további csinos - és formatervezett - modelleket is találtam a neten - pl. itt vagy itt. De az ötletesség az olcsóbb megoldásoknál is fellelhető. Ezzel a praktikus darabbal mi is megpróbálkozhatunk otthon. Az alatta található szöveg szerint "a szemét az, ami a fantázia elfogyása után megmarad" :-)

No igen, ebből is látszik, hogy közeledik a zord - vagy ki tudja, milyen - tél és az is, hogy errefelé nagy kultúrája van a madáretetésnek. Szinte nincs is olyan szupermarket, ahol ne lennének fellelhetőek azok a magokkal dúsított golyóbisok, amiket ki lehet rakni a kis szárnyas vendégeknek.

Egyébként a svédek nemcsak szeretik, de ismerik is a madarakat. Itt - hiába vagyunk csak picit északabbra - annyiféle madárfaj van, amit még életemben nem láttam, hogy időnként csak lesek. Nemhogy a svéd, de a magyar nevüket sem tudom. De a legutóbbi könyvleárazáson (ezt bokrea-nak hívják) beszereztem egy remek zseb-madárhatározót. Már csak magammal kellene hurcolásznom :-)

A nap svéd szava: fågelmatare (madáretető)

Mindenféle perspektívák

Az álmoskönyv szerint nem jó ómen 13-án bal lábbal kelni. Legalábbis ilyesmi lehet annak a hátterében, hogy az egésznapos főiskolai Perspektíva-napok (Perspektivdagarna) programjából sikerült a - valószínűleg - legeslegunalmasabb előadást kiválasztanom :-( Az előadó hölgy valami hihetetlenül száraz, elméleti szöveget adott le egy alapvetően izgalmasan is előadható témáról (hogyan legyünk tudatosabbak a környezetvédelmi kérdésekben?)... No éppen erről esett a legkevesebb szó, így az idő előrehaladtával a teremben az alvásba forduló fejek száma exponenciálisan nőtt, ahogy az osztálytársaimmal megfigyeltük :-)

Egyébként maga a rendezvény nagyon jó ötlet, az előadások/filmek a genus-miljö-etnicitet-migration (egyenjogúság-környezet-nemzetiség-bevándorlás) témaköreit foglalják egységbe, ezek különben a Malmöi Főiskola (Malmö Högskola) kiemelt oktatási témái is. Ami pl. az egyenjogúságot illeti, még Svédországban sem ideális a helyzet, de legalább számos szinten terítéken van a téma és egyáltalán nem ritka, hogy pl. nyilvános vitákon férfiak szállnak síkra a nők teljesebb jogaiért. (Ami a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a nők érdeke, sőt!...)

Közben pedig végre belecsaptunk a lecsóba, már ami a "mumus" projektmunkát illeti. A mi csoportunk 6 főből áll, ami elég nagy szám - a tavalyi évfolyamon 4-fős csoportok voltak. Témánk a kultúrsokk és annak kezelése, enyhítése, megoldási lehetőségei. Bevallom, az ötletgazda én vagyok, mert nagyon közel áll hozzám a dolog :-)

Először - pár hete - még mosolyogtunk, amikor a hozzánk rendelt tanárnő (Elisabet) felvázolta, hogy vészhelyzet (pl. személyes konfliktus) esetén minden nap este 9-ig hívhatjuk az otthoni telefonján illetve hogy akármennyire úgy érezzük, mi okosak vagyunk, de a másik csoporttag - már elnézést, de - hülye, mi azért csak írjunk, írjunk, rendületlenül. Naszóval, ez először marha viccesen hangzott, mosolyogtunk is bőszen.

Aztán persze kiderült, hogy lelkes kis csapatunk nem is egyöntetűen lelkes, no meg egyesek a közös megbeszélés alatt az anyanyelvükön - ami nem svéd - cserélnek eszmét, megint mások "sajnos semmit nem találnak" a témáról (hmm)...és van, aki úgy tesz, mintha minden világos lenne, de az első határidő beálltával kiderül, hogy összesen 15 sort szült (az elvárt 4-5 oldal helyett), azt is copy-paste módszerrel az internetről. Emellett az már nem is tűnik nagy dolognak, hogy az egyik résztvevő angolul adta le a ráeső fogalmazás-részt... Huhhh, és még csak az elején vagyunk a dolgoknak...mi lesz még itt? Kultúrsokk-hegyek, azt hiszem :-) Mindenesetre Elisabet tudja, amit tud.

Eközben azért nagyon tudom élvezni a csodás malmöi őszt (leginkább miközben vadul teperek a bringával), miközben szívom magamba a meleg színeket, a napsütést, az egyre frissebb reggeli levegőt és a finom illatokat. Délután amikor csak lehet, a szabadban kávézom, jelenlegi kedvenc helyem a tengerparti Espresso House, ahol a koffeinfüggő közönség - köztük persze én is - megannyi lomha teknősbékaként szívja magába az éltető napsugarakat... S.k. képriport itt található :-)

A nap svéd szava: uppsats (fogalmazás)

Hírünk Svédországban...

Tanárok, szomszédok kérdezik tőlem, mi is a helyzet Magyarországon, a vörösiszappal? Érintett-e a családounk? Sok biztatót sajnos nem tudok mondani csak továbbra is figyelem a híreket. Szerdán és pénteken is fél-féloldalban írt a Metro a bauxitbányánál történt súlyos balesetről, a tegnapi Sydsvenskan pedig három oldalon elemzi a legújabb eseményeket...benne egy svéd környezetvédelmi szakember nyilatkozatát (aki maga is budapesti lakos), aki azt furcsállja, hogy mintha a fővárosban, Budapesten senkit nem izgatna a dolog: a képen vígan sétáló fiatal párok, akik elmondásuk szerint teljesen megbíznak a kormány ígéreteiben, miszerint elhárítják a katasztrófát. Ő viszont a baleset óta kizárólag palackos vizet ad a gyerekeinek, mert nem bízik a magyar mérésekben, azaz abban, hogy a Duna nem veszélyeztetett. (Szerinte a magyarok nem mérnek mindent a vízben.)

A ma esti svéd híradóban pedig bemutattak egy légifelvételt, amin már nyáron(!) látszott, hogy erősen szivárog a vörösiszap. A hivatalos magyar felelős ezt teljesen kizártnak nevezte...

Legutoljára - ha jól emlékszem - a magyarországi libatoll-tépés kapcsán kialakult sajtóvisszhang kapcsán szerepelt Magyarország a svéd hírekben (ez olyan egy-másfél éve volt). Nagyon sajnálatos, hogy már megint ott vagyunk és megint negatív hír vagyunk (persze tudom, kevés a pozitív hír amúgy is) :-(

A magyar országimázs (is) a kút mélyén van, azt hiszem... Tényleg, emlékszik még valaki a - korábbi - Orbán-kormány imázsközpontjára? Na de nem politizálok, mert ez nem politikai blog...

Egyébként Delisa is kiértékelte a vörösiszap-visszhangot... A magyar kommente(lő)k egy része sajnos nagyon is jól jellemzi kis hazánk közéleti viszonyait :-( Sőt, néhányan még a svéd nyelvű fórumokon is aktívak. No, itt még az imázshivatal sem segítene (vagy igen?)...

De az is megérne egy misét, miért durvul el a hangnem Magyarországon, legyen bármilyen témáról is szó (persze tisztelet a kivételnek!). Így azzal is vitába szállnék, hogy csekélységem illetve az én icipici blogom lenne az, ami nagymértékben rombolná Magyarország hírnevét (és amiről N. Balázs írt nekem feddő hangsúllyal az előző bejegyzésem kommentjében)... De nem a sértettség beszél belőlem, csak tényleg érdekes a jelenség.

Hmm, és nagyon nem szeretnék újabb vitát generálni, ha egy lehetőség van rá...

És fontosnak tartom megjegyezni, hogy ahol tudom, propagálom Magyarországot: mint érdekes turisztikai célpontot, mint izgalmas országot, mint kulináris csemegék lelőhelyét és a vendégszerető magyarokat is.

Ugyanakkor még egyszer hangsúlyozom, hogy csak egy mezei halandó vagyok, természetesen nem a blogomból élek, ezt csak hobbiként űzöm, úgyhogy kéretik engem nem szállodával, bankkal, bevándorlási- vagy munkaerőhivatallal összetéveszteni :-)

A nap svéd szava: gås (ejtsd: gósz, liba)

Erre azért figyeljünk oda!!

...és nem véletlen a több felkiáltójel.

Ismétlem magamat:

Továbbra is kapok e-mailt olyanoktól, akik Svédországban dolgoznának, de a reális esélyek felmérése helyett tőlem várnak valamiféle személyre szabott segítséget, sőt gyakran konkrét munka- vagy szálláslehetőséget.

Ismét hangsúlyozom, hogy egy egyszerű mezei halandó vagyok és egyáltalán nem foglalkozom munkaközvetítéssel ill. az ezzel kapcsolatos ügyintézéssel. (Mint ahogy a magyar és a svéd lakosság 99%-a sem.)

Hozzáteszem: "ingyen ebéd" nincs. Svédországban sem.
És a kerítés sincs kolbászból.

Részlet egy hozzám írt levélből, Alextől:

"Hej,

Ne haragudj, hogy írok és, hogy kérdezés nélkül tegezlek. Szeretnék magyarokkal ismerkedni itt Malmöben. [...] Nemrég érkeztem ide a barátaimhoz. Természetesen ők svédek. [...] Egyenlőre (sic!) egy szót se tudok svédül. Na jó, egy párat. Persze angolul tudunk kommunikálni.

Online specialista vagyok. Azért jöttem, hogy találjak valami munkát, ugyanis az itteni és az otthoni fizetések között szakadéknyi a különbség. Szeretnék a szakmámnál maradni, de mindenki azt mondja, hogy svéd nélkül kevés az esélyem.

Koppenhágában is fogok próbálkozni, úgy tudom, oda elég az angol. Kb. 4-8 hét mire megérkezik a levél az adóhivataltól amivel majd vissza kell menjek és csak utána kapok személyit.

Lehet, hogy a barátaim el tudnak intézni addig valami alkalmi munkát... De nálam kevés optimistább ember létezik.

Ha esetleg van valami közösségi program magyaroknak, akkor szívesen venném, ha értesítenél róla. Vagy ha esetleg eszedbe jut valami ötlet vagy jótanács [...]"

Kommentjeim a kiemelt részekhez:

1. Engem nyugodtan lehet tegezni! Különben is, a svédek mindenkit tegeznek, kivéve a királyt. De Lena, a tanárnőnk elmesélte, hogy jópár éve - amikor Ausztráliában dolgozott - találkozott a királlyal és simán letegezte, mert Carl XVI Gustaf olyan laza volt, semmi formalitás, sima nadrág és pulóver volt rajta...
   
   
2. Attól még, hogy történetesen magyar vagyok, nem ismerek sok magyart Malmöben, sőt! De ha ismernék is, akkor azok az én ismerőseim és nem adom ki őket akárkinek...és nem azért, mert antiszoci vagyok. Gondolj csak bele: miért akarnának pont veled találkozni, ha nem is ismernek?...sajnálom, de legyünk reálisak. Magyarországon sem úgy ismerkedik az ember, hogy odamegy bármelyik magyarhoz, ugye? A magyar klub más dolog, de olyat meg nem ismerek és egyelőre nem is keresek.
   
   Fontos: Érdemes lélekben felkészülni arra, hogy ha az ember eldönti, hogy elköltözik egy másik országba - akármelyik országba -, az első egy-két év(!) elég kemény, több szempontból is. Pl. az otthoni család és barátok messze vannak, újak még nincsenek. (Sokan nem is bírják ki ezt a lelki vákuumot és hazamennek, visszaköltöznek.)
   
   De ezt nem biztos, hogy úgy kell ellensúlyozni, hogy kizárólag magyarokkal érintkezik az ember, hiszen akkor pl. a svéd (esetleg angol-) nyelvtanulás is meg tud rekedni és csak az elszigeteltségünket növeljük. Persze amíg nem tudunk svédül, egy svéd társaságba sem nagyon tudunk bekerülni (kicsit ördögi a kör)... Én pl. ezért örülök nagyon, hogy az osztályban nincs rajtam kívül más magyar. Beszélek én itthon E.-vel magyarul eleget :-)
   
   És ugyan jó lehet a fősulis osztályunkban spontán szerveződött spanyol- és portugálajkú "kolónia" részének lenni (brazil, kolumbiai, perui, mexikói és chilei résztvevőkkel), de pont a napokban panaszkodott nekem az egyik perui anyuka, hogy "szinte soha nincs alkalma svédül beszélni". Hiszen a suliban spanyolul beszél a többiekkel (mi, "egyéb" többiek persze nem értünk belőle egy kukkot sem...), otthon pedig dánul beszél - a dán férjével.
   
   Hát igen, ehhez kell az erőfeszítés, hogy nem mindig a legkönnyebb nyelvet választja az ember, hanem a svédet (vagy kezdetben: az angolt). Minden csak szokás kérdése. Ki kell lépni a komfortzónából, ahogy egy pszichológus mondaná.
   
   
3. Ha az ember úgy jön ki Svédországba, hogy csak itt kezdi el a nyelvtanulást, legyen jó vastag a pénztárcája, hogy meg tudjon élni legalább fél évig(!) akkor is, ha nem kap munkát. Mint már jópárszor írtam, Svédországban a svéd a hivatalos nyelv, nem az angol. Svédül egyszerűen tudni KELL és kész - különben nincs munka sem. Nem viccelek!
   
   Reális alternatíva: magyarországi intenzív svédtanfolyam, legalább fél évig. Vagy ha valaki autodidakta, akkor privát tanulás, intenzíven. Svéd tévéműsorok nézése a magyar helyett. Svéd napilapok olvasása a neten a magyar hírek helyett minden nap. Satöbbi...

Huhh...ez mégiscsak több lesz, mint amit gondoltam :-)

Akkor egyelőre ennyi, hamarosan folytatom!

Addig is egy kis ismétlés annak, akit érdekel a téma (a jobb oldali oszlopban is megtalálhatóak ezek a linkek, plusz még több is). De aki itt akar élni, dolgozni, annak szimplán kötelező olvasmány!! (Alex, ezt neked is írom...ugye meghallod?)

Ezt azért hangsúlyozom ennyire, mert sok bosszúságot és pénzt spórolsz meg, ha ezeket a tanácsokat megfogadod:

• Hol kezdjem, ha Svédországban akarok dolgozni? - Ildikó remek összefoglalója
• Beutazási és munkavállalási feltételek (Külügyminisztérium) - hivatalos infó
  
• Munka Svédországban (1. rész)
• Munka Svédországban (2. rész)
  

A nap svéd szava: plånbok (pénztárca)

Kórista-élmények

Sajnos megint véget ért valami jó: történetesen a héten volt a harmadik - egyben az utolsó - Uttalskör nevű óránk. Ez szó szerint azt jelenti, hogy "kiejtéskórus" és újra kisiskolásnak éreztem magamat, mert tényleg énekeltünk, együtt, hangosan, és kánonban is! Gyerekdalokat, a svéd himnuszt, svéd slágereket (no nem ABBA-t). Ráadásul olyan dalocskát is, amit akkor énekelnek a svédek, amikor isznak - mármint alkoholt. "Snapsvisa"-nak hívják ezeket a hű-de-nagyon-mélyértelmű dalokat. Pont a napokban láttam egy szép könyvet, amiben ilyen snapsvisa-k vannak összegyűjtve.

No de visszatérve a kórusosdira, ezt a tanáraink tényleg komolyan vették. Először is két tanárnő tartotta (hogy tudjunk velük együtt kánonban is énekelni, ha kell). Lena - aki már tulajdonképpen nyugdíjas, de idén még dolgozik - azzal kezdte az órákat, hogy álljunk fel, nyújtózzunk egy hatalmasat a Nap felé, aztán mozgassuk meg a nyakunkat és főleg: grimaszoljunk nagyokat, hogy bemelegítsük az arcizmokat. Hihetetlenül vicceseket grimaszolt, mindenki dőlt a nevetéstől. Már csak ezért is érdemes volt erre az órára bejárni, mert mindig jól indult a nap :-)

A másik tanárnő, Christina pedig szintetizátoron kísért bennünket. A legelső alkalommal kaptunk egy nyomtatott füzetkét a dalokkal, kottával és plusz infókkal megspékelve. A kottáról meg eszembe jutott a zeneovis múltam, amikor is szolfézsból nagyon jó eredményeket értem el. Ha nem hagyom abba anno a zeneiskolát a hangszerválasztás előtt - csak azért, mert a legjobb barátnőm is abbahagyta -, lehet, hogy ma sikeres zenész lennék? :-))

Az egész éneklősdinek egyébként az volt a fő célja, hogy a dalokat énekelve javuljon a svéd kiejtésünk. Ugyanis - mint megtudtuk - énekelve nem lehet nagyon mellélőni a kiejtésnek, különben nem stimmel a ritmus. De persze amúgy is hasznos volt megtanulni ezeket a dalokat, hiszen ez is egy kultúra része...mi pedig nem itt nőttünk fel, tehát kimaradt az ovis-iskolás énektanulás az életünkből. Egészen eddig ;)

Az eheti alkalom azért is speciális volt, mert Juan, a chilei osztálytársunk beszállt gitárral az egyik dal előadásába :-) Nagyon hangulatos kis performansz lett belőle.

Majd beteszek ide, a blogba néhány dalt is a repertoárból...

A nap svéd szava: snapsvisor (ld. fentebb - a jelentése kb. pálinkadalok...)

Baljós árnyak, biciklibakival

Szerdán a tanulmányi osztályról (negyedik emelet) kijőve döbbenten észleltem, hogy nagy füst van a 4-5. emelet magasságában - persze közben már megszólalt a tűzjelző sziréna is. Lerohantam a földszinti termünkbe és összekapkodtam a cuccaimat, mielőtt elhagytam a többiekkel az épületet, akik - a füstöt nem látva - kicsit kelletlenül szedték a lábukat. Én kissé feldúltan magyaráztam nekik, hogy bizony valami éghet, én a saját szememmel láttam. (Óóóó, tényleg? és Nahát!!)

Kint áttereltek bennünket egy kisebb térre és elmondták, hogy...ez egy gyakorlat volt. Javagyúúúúgy. Nos, meg kell adni, hogy elég életszagúra sikeredett. Persze logikus, hogy a füstérzékelőket is tesztelni kell, nemcsak a szirénát.

De ha jobban meggondolom, valami lehetett a levegőben, mert a Västra Hamnennél lévő ICA Maxiból kijőve éreztem, hogy a biciklim nagyon nem az igazi. Hát igen: az első kerekem teljesen lapos volt. Persze ilyennek is elő kell fordulnia - nem élünk tökéletes világban ugyebár.

Szegény Eleonora-t (ez a típusa a bringámnak, ami egyébként svéd Monark gyártmány) nem mertem a bolt előtt hagyni, mert nem akartam, hogy még több baj érje - vagy elvigye valaki egy kocsira feldobva -, ezért eltoltam kb. kétszáz méterrel odébb, és lelakatoltam egy biciklitárolóhoz.

Amíg oda nem ért az assistance-szolgálat - értsd: E., az autóval - beültem a tengerparti Espresso House-ba kávézni. Majd felraktuk Eleonórát és hazagurultunk - immár négy keréken :-)

Egyébként ez a szerkentyű, az autó vonóhorgára szerelhető bicikliszállító okos egy találmány. Akár három bringa is elfér rajta és több biztonsági pöcök is van rajta, hogy le ne essen, egyrészt a bicikli(k) a vonóhorogról, másrészt az egész cucc az autóról. Hasonló segédeszközt már Magyarországon is lehet kapni (biciklitartó néven).

De igazából nem erre vettük a kütyüt, mármint hogy a lesántult vasparipákat szállítsuk rajta, hanem arra, hogy ha kirándulni megyünk, vihessük magunkkal mindkét biciklit. Például ez a hétvége egész kellemesnek ígérkezik, már ami az időjárást illeti...

A nap svéd szava: cykelhållare (biciklitartó)