2009. február 26., csütörtök

Ami a nyelvet illeti...

Azért ha éppen elszánom magamat, hogy svédül kommunikáljak a kollégáimmal, kapok ám pozitív visszajelzéseket...amik remélhetőleg elültetik a tudatalattimban (is), hogy igenis erőt kell vennem magamon és túl kell lépnem a lustaságomon. Ma reggel pl. pár mondatot váltottam a "lovas" kollégámmal...konkrétan azt is említettem neki, hogy az utazási költségtérítésem nagyon fontos, mert lovakra akarom költeni ;) Ezeket hallva egy másik kolléga meglepetten kérdezte, hogy ugyan mióta tanulok svédül, hogy ilyen jó a kiejtésem? (Izé...ez jólesett, már ha csak a fele is igaz, akkor is.) Aztán egy problematikus ügyben svédül írtam mailt egy másik kollégának, aki megjegyezte, hogy hibátlan volt a mail és simán azt hitte, hogy egy svéd írt neki, hehe. Persze nem fényezem magamat túlságosan, írni amúgyis sokkal könnyebb, mert nyugodtabban át lehet gondolni a szórendet meg az egészet.

De a legkönnyebb svédül olvasni. Mindennapi "eledelem" a Metro újság (a negatív híreivel együtt), de több regényt is olvasok párhuzamosan. Az egyik a Nynne naplója (Nynnes dagbok), ami Bridget Jones naplójához hasonló, de szerintem sokkal jobb. Már a második kötetet falom. Hihetetlenül jól olvasható szövege van, remek kifejezésekkel teletűzdelve. Aztán a főnököm tanácsát megfogadva - miszerint érdemes valami olyan könyvet olvasni idegen nyelven, amit az anyanyelvünkön már többször is olvastunk - az egyik kedvenc Agatha Christie regényemet vettem ki a könyvtárból. Tényleg beválik: bár előre tudom a végét, de mégsem unalmas és közben van energiám a svéd szavakra is figyelni.

Csak az a bosszantó, hogy az a rengeteg kifejezés, amire olvasás közben rájöttem - vagy egyébként is megértek az írott és beszélt szövegekben -, leginkább passzívan csücsül a fejemben. Ez azt jelenti, hogy ezekkel a szavakkal kellene valamit mondanom, az istennek se jutnak eszembe. Hát ezért kell erőltetni a svéd beszédet, hogy rutint szerezzek. A csudába, ilyenkor mindig rájövök, hogy nem is olyan jó, hogy olyan remekül el lehet itt mindenkivel angolul társalogni. Így nem vagyok eléggé kényszerítve...

Másrészről viszont nem vagyok elégedetlen: a munkahelyemen az összes meeting és össznépi megbeszélés svédül van. Ha időnként megkérdezik tőlem, hogy inkább angolul legyen-e, mindig azt mondom, hogy nem. Legyen csak svédül. És ami jó érzés: teljesen végig tudom követni, hogy miről van szó. Még ha angolul is szólok hozzá. Persze néha lemaradok (pl. ha a főnököm a maga hadarós módján adomázik), de azért ez hatalmas fejlődés ahhoz a tavaly októberi naphoz képest, amikor az első svéd meetingen résztvettem. Egy-egy szót elkaptam, de összefüggéseiben lövésem sem volt, miről beszélnek ;)

A nap svéd szava: möte (találkozó/megbeszélés)

Nincsenek megjegyzések: